HU193564B

HU193564B - Method for regenerating of ion exchanging filters

Info

Publication number: HU193564B
Application number: HU841263A
Authority: HU
Inventors: Vaclav Michek
Original assignee: Vyzk Ustav Vodohospodarsky
Priority date: 1983-03-29
Filing date: 1984-03-29
Publication date: 1987-10-28
Also published as: NL8400983A; GB2139522B; GB2139522A; DE3411474A1; DD253727A3; SU1512651A1; DE3411474C2; CS240900B1; CH660692A5; GB8408040D0; JPS59213445A

Description

A találmány tárgya eljárás olyan ioncserélőszűrő regenerálására, amellyel vízből nitrátot, adott esetben vízkeménységet okozó komponenst távolítunk el.

Az utóbbi időben egyre nagyobb gondot okoz a természetes vizekben a növekvő nitráttartalom. A nitrátok a vízből a szokásos vízelőkészltési folyamatokkal nem távolíthatók el, mivel ezek természetes körülmények között, vagyis aerob körülmények között, a nitrogénvegyületek átalakulásával képződő végtermékek és a vízben a víz alján találhatók. A nitrogénforrások közül legfontosabbak azok a nagyfelületű-szennyeződések, amelyeket nitrogéntartalmú ipari műtrágyák mezőgazdasági alkalmazása okoz.

A nitrátok az embernél és a melegvérű állatoknál egészségi károsodásokat, sőt halálos megbetegedéseket okoznak. A legismertebb nitráthatás a csecsemőknél háromhónapos korig fellépő ún. nitrát-alimentation-methaglobamiás megbetegedés. Ez akkor történik, ha mesterséges táplálásra olyan ivóvizet használnak, amelynek nitráttartalma magasabb, mint 15 mg/l. A csehszlovák normák szerint megengedett nitráttartalom legfeljebb 50 mg/l. Ugyanezen normák alapján a csecsemők számára közölt határérték feletti koncentráció is megengedett. Felnőttek esetében ha az ivóvízben magasabb a nitráttartalom, akkor nyelőcső-, gyomor- és hólyagrák keletkezhet. Teheneknél vetélést és mesterségesen táplált borjúknál halálos mérgezést is okozhat. A nitrátos vizek ugyancsak kedvezőtlenek az élelmiszeripari felhasználásban (például maláta csíráztatás), élelmiszerek konzerválásakor és italok előállításakor.

Ha az ivóvizekre megadott norma értéket túllépi a vízkeménységet okozó komponens koncentrációja, akkor a nitrátok mellett ezek az anyagok is zavart jelentenek. Ezenkívül károsak némely élelmiszerüzemben, ahol a nagyobb vízkeménység például az italok zavarosodását okozza.

Vízből nitrát elválasztására alkalmazott eljárás az ioncserés módszer. Előnye, hogy nem függ a víz hőmérsékletétől, megfelelő a reakciósebessége, magas a kihasználási fok, valamint a denitrifikálás idegenanyagok hozzáadagolása nélkül és anaerob környezet létesítése nélkül zajlik. Azonban nagyrészben kedvezőtlenül változik meg a víz egyéb anionkomponens-tartalma. A leggyakrabban egy erősen bázisos, kloridtípusú anioncserét alkalmaznak. Ennek hátránya, hogy a szőriéiben magas a kloridkoncentráció, ugyanis különösen a munkaciklus kezdetén az ilyen típusú anioncserélő az összes meglévő aniont kloridionra cseréli.

Az előkészített vízben ez a kloridtartalom túllépi az ivóvizekre megállapított értéket. A szürlet tulajdonképpen olyan klorid-denaturátum, amely fiziológiai panaszokat okozhat. Ezzel szemben az előkészített vízből a szulfátokat a nitráttal együtt eltávolítják. Részben 2 eltávolítják a hidrogén-karbonátokat is, és így ^a víz minősége jelentősen megváltozik. Az ilyen kloridtípusú anioncserélők alkalmazásának előnye, az egyszerű regenerálási képesség. A szűrőágy regenerálásakor a nitrátok már 10%-os nálrium-klorid oldat nyolc térfogatnyi mennyiségével kimoshatok.

Kedvezőtlen az erősen bázisos anioncserélőt egyedül hidrogén-karbonát-formában alkalmazni, ugyanis a szűrletben magas hidrogén-karbonát-tartalom alakul ki. A szorpciós fázis első felében az összes jelenlévő anion a hidrogén-karbonáttal helyettesítődik. Csak a szorpciós íázis második harmadában növekszik a kloridtartalom, és az ioncserélő ágyból történő deszorpció miatt az utolsó harmadban a kloridtartalom jelentősen felülmúlja a belépési koncentrációt.

A magasabb kloridtartalmú belépő víz esetében ez a szűrletben előírt kíoridnorma érték túllépését jelenti. Az összes szulfátot eltávolítjuk, és koncertrációja csak növekvő nitráttartalommal nő. A hidrogén-karbonát-formájú, erősen bázisos anioncserélő alkalmazásának másik hátránya, hogy nehezen regenerálható. A regeneráló fázisban a nitrátot az anioncserélő térfogatra számítva csak 23 térfogatnyi 10%-os NaHCO₃-oldattal lehet kimosni.

Ismert olyan erősen bázisos anioncserélő alkalmazása, amely regenerált, klorid-hidrogén-karbonát kevert ágyas. Ennek előnye, hogy már a munkafázis kezdetén (szorbensfázis) a szűrletben mind klorid, mind hidrogén-karbonát, azaz két anionkomponens található. A szulfátokat azonban ismét a nitrátokkal együtt távolít]ák el. Ily módon a szürlet egy klorid-hidrogén-karbonát-denaturátum. Mivel a munkafázis második felében a klori.d deszorpciója történik, ezért a szűrletben lévő kloridkoncentráció ismét túllépi az előírt norma értékét, ha a belépő vízben magasabb a kloridkoncentráció (mégha az ivóvizekre megadott normaérték is).

Hasonló módon, ha szulfátcikjusú anioncserélőt alkalmaznak riitrátmentesítésre, akkor a munkafázis kezdetén az összes anion szulfátionra cserélődik.

Ivóvizek denitrifiká lására alkalmazható hidrogén-karbonát-alapú _r gyengén bázisos anioncserélő is. Ennek a technológiai eljárásnak több hátránya van, azonkívül, hogy a hidrogén-karbonát-ion a szűrletben feleslegben van, és a munkaciklus második felében a kloridionok deszorbeálódnak, valamint a szulfátok elnyomódnak. Az összehasonlításra szolgáló vízben a gyengén bázisos anioncserélő nitrogénmentesítő kapacitása az erősen bázisos anioncserélőnek kb. csak a negyede. Ha az előkészített víz egy ilyen típusú anioncserélőn folyik keresztül, akkor az ioncserélőbe befogott nitrátionok spontán kimosódnak, és így az elfolyó víz nitrátban feldúsul.

Az eddig ismert vizek nitrátmentesítésére szolgáló ioncserés módszerek közül a kihasz-2193564 nálási fok tekintetében az A0-200 907 által védett eljárás tűnik optimálisnak, ugyanis ezzel a módszerrel alkalmazott ioncserélő csak a nitrátot távolítja el szelektíven, miközben a többi anionkomponensek a vízben maradnak.

Ez a módszer a bázisos anioncserélő három típusát alkalmazza, mégpedig a klorid-, a szulfát- és a hidrogén-karbonát-formák meghatározott arányú keverékét. Ennek a módszernek a legnagyobb hátránya, hogy az így előállított szűrőágyat nem lehet regenerálni, és mind három ioncserélőformát kimerülésük után ismét külön kell előállítani. Ily módon ezt az eljárást csak kis, egy célra alkalmazható berendezésben folytathatjuk le, vagyis háztartási ivóvizek denitrifikálására, mesterséges csecsemőtápláláshoz ivóvíz előkészítéséhez. Amennyiben a szűrőágy kimerül, el kell dobni.

Az említettekből kiderül, hogy azok a folyamatok, amelyek gazdaságosak, amelyek a víz fiziológiai tulajdonságainak hátrányára az anioncserélő egyszerű regenerálásával eltávolítják a nitrátokat és amelyek ellenkezőleg a nitrátokat szelektíven eltávolítják, nagyobb méretekben már nem alkalmazhatók.

A felsorolt hátrányokat a találmány szerinti regenerálással kiküszöbölhetjük. Ily módon az anioncserélő ágyat ismét alkalmazhatjuk, a nitrátot szelektíven elválasztjuk és természetesen egyidejűleg eltávolíthatjuk a vízkeménységet okozó komponenseket is. A regenerálási eljárás lényege, hogy a denitriíikáló szűrő egy erősen bázisos anioncserélő vagy a denitrifikáló szűrő és a 1 ágyításra szolgáló szűrő, amelynek denitrifikáló része egy erősen bázisos anioncserélő és a lágyító rész erősen savas kationcserélő a regenerálás első fázisában kloridionokat tartalmazó oldattal, ha lehetséges nátrium-klorid- vagy kálium-klorid oldattal és a második fázisban egy szulfátiont tartalmazó oldattal, ha lehetséges Navagy K-szulfát-oldattal vagy egymásután, vagy egyidejűleg egy szulfátiont tartalmazó oldattal, ha lehet nátrium- vagy kálium-szulfát-oldattal és hidrogén-karbonát-iont tartalmazó oldattal, ha lehetséges nátrium- vagy kálium-hidrogén-karbonáttal érintkezésbe hozzuk. Ennek a regenerálási eljárásnak az előnye, hogy gazdaságilag előnyös körülmények között erősen bázisos anioncserélőt alkalmazunk vízből nitrátok szelektív eltávolítására, amikor is a többi anionkompönense¹⁰ két, és ezáltal a víz fiziológiai értékét is megtarthatjuk. A viszonylag egyszerű regenerálási folyamatra tekintettel, ez az eljárás ismételhető és nagyobb mértékben is alkalmazható. Egyidejű denitrifikálás és vízlágyítás esetében (például italok ipari mértékű előállítása esetében) ez az eljárás gazdaságilag is előnyös mivel az anioncserélő regenerálásakor keletkezett oldatot a kationcserélő regenerálására is felhasználhatjuk.

A regenerálási ciklus első fázisában a nitrát effektív deszorpciója történik, amelyet a megelőző munkaciklusban csak viszonylag kis mennyiségű kloridiont tartalmazó oldattal fogtunk be. Ebben a fázisban az anioncseré25 löt túlnyomó részben bloridformává alakítjuk. A denitrifikáló- és a lágyítószűrő regenerálásakor az anioncserélő regenerálószerét egyidejűleg alkalmazzuk a kationcserélő regenerálásra, vagy fordítva. A további regene30 'álás fázisban a kloridformájúrerősen bázisos anioncserélőt különböző anioncserélő formák keverékévé alakítjuk,és a munkaciklusból egyidejűleg a nitrát utolsó nyomait is deszorbeáljuk. Ennek a második oldatnak kati30 onkomponensét, adott esetben a kationcserélőt is regenerálhatják.

A találmány szerinti regenerált ágy hatásfokának bizonyítására szolgál az 1. és a 2. táblázat. Az 1. táblázatban az erősen bázisos anioncserélő szűrőágy után kapott összetételét klóridciklusíg regeneráltuk. Az első oszlopban feltüntetett szűrletmennyiséget a szűrőágyban alkalmazott anioncserélőtérfogat többszörösében fejeztük ki.

1, táblázat

Szőriét mennyisége v.v^	A szőriét összetétele nmól/l-ben
NO ₃	1/2 SO_U	licol	Cl
20	0	0	0,2	5.8
40	0	0	0,3	5,7
60	0	0	0,3	5,6
SO	0	0	0,4	5,6
100	0	0	0,6	5,4
120	0	0	1,1	4,9
140	0,01	0	1,8	4,2
160	0,03	0	2,2	3,8
180	0,07	0	2,4	3,6
200	0,20	0,1	2,3	3,4
220	0,36	0,3	2,0	3,3
240	0,55	0,55	1,8	3,1
beadagolt
víz	1 ,53	0,94	1,8	0,8

-3193564

Szűrőágy: második típusú, erősen bázisos anioncserélő, oszlopmagasság: 0,6 m, s=20

Egyenáramban regenerált 100 g NaCl/1 desztillált víz 8 V_o mennyiségű oldatával, miközben s=3 V.V₀ ^_1h^_1.

Kimosás 8 V_o térfogatnyi desztillált vízzel. V— szűrlet térfogat V_o— anioncserélo térfogat s= fajlagos terhelés.

A 2. táblázatban a találmány szerint regenerált anioncserélő ágy utáni szűrletősszetételt közöljük. Az első oszlopban a szűrőágyban alkalmazott anioncserélő-tartalom többszörösét adtuk meg.

2. táblázat

Szűrlet A szűrlet összetétele

mennyi- sége v.vö¹	NO ₃	nmd/1-ben 1/2 SÓZ HC0~	Cl
20	0	1,3	3,5	1,2
40	0	1,4	3,2	1 ,4
60	0	2.3	2,3	1,4
80	0	2,8	1,9	1,3
100	0	3,1	1,8	1,1
120	0,01	3,4	1,8	0,8
140	0,05	3,3	1,8	0,8
160	0,12	3,2	1,8	0,8
180	0,24	3,3	1,8	0,8
200	0,40	3,0	1,8	0,8
220	0,52	2,9	1,8	0,8
240	0, 66	2,7	1,8	0,8
beadagolt víz 1,53	0,94	1,8	0,8

kaciklus első felében a hidrogén-karbonát nagyrésze is eltávolítódik. A szűrlet egy klorid-denaturátum: 4-7 szer több kloridot tartalmaz, mint a beadagolt víz,és nem felel meg az ivóvizekkel szemben támasztott normáknak (2,82 nmol/1).

A következő 3-6. táblázatokban a regenerálásra sorolunk fel példákat és közöljük a regenerált ágyra kapott eredményeket.

3	. táblázat
Szűrlet	A szurlet összetétele
mennyi-	nmol/l-ben
sége
V.Vo¹	NŐT 1 /2 SO₉ 1ICO~ Cl~

20	0	0,1	1 ,05	0,50
40	0	0,1	1,0	0,50
60	0	0,15	0,85	0,65
80	0	0,20	0.70	0,80
100	0	0,25	0,55	0,85
120	0,01	0,25	0,50	0,90
140	0,01	0,30	0,45	0,87
160	0,06	0,50	0,40	0,60
180	0,10	0,80	0,40	0,30
200	0,25	0,85	0,40	0,10
220	0,90	0,30	0,25	0,05
260	1 ,40	0,10	0,10	0
280	1,60	0	0	0
300	1,60	0	0	0
beada-
golt
víz	1,60	0	0	0

V - szűrlet térfogata V» - ioncserélő térfogata s = fajlagos terhelés

Szűrőágy: második típusú,erősen bázisos anioncserélő, amelynek magassága 0,6 m. Egyenáramban regenerálva 100 g NaCl/1 desztillált víz 5 V_o térfogatnyi oldatával, majd 5 V_o térfogatnyi kevert oldattal, amely 85,9 g Na₂SO₄+14,l g NaHCO₃/l 1 desztillált víz elegye és a regenerálás s—3 V.V_O ^_I h^_l történt.

Kimosást 8 V_o desztillált vízzel végeztük. V— szűrlet térfogat V_o—ioncserélő térfogat s= fajlagos terhelés

Az 1. és a 2. táblázatban feltüntetett értékekből kitűnik, hogy:

A szűrő után erőteljes nitrátmentesítés történik. A második szűrő után (2. táblázat) azonban a többi aniontartalom viszonylag egyenletesen van jelen és semmilyen mértékben nem lépi túl az ivóvízzel szemben előírt normákat. Az első szűrő után a nitrátokkal együtt a szulfátokat is eltávolítjuk,és a mun4

A 3. táblázatban a második típusú,erősen bázisos anioncserélővei kapott eredményeket közöljük: töltési magasság: 0,6 m, s=45 V. V₀ ^-Ih^-1. Ezt a töltetet egyenáramban regeneráltuk 100 g kloridnak 1 1 desztillált vízben készített oldatának 5V₃ térfogatával, majd a regenerálást 85,9 g ná:rium-szulfát és 14,1 g nátrium-hidrogén-karbonát 1 1 desztillált vízben készített elegyének 5 V_o térfogatával folytattuk. A kimosás 8 V_o térfogatnyi desztillált vízzel történt.

A beadagolt vízből mesterséges oldatot készítettünk. A desztillált vízben készített oldat 100 mg/1 NO₃~' koncentrációban nátrium-nitrátot tartalmazott, tehát semmilyen egyéb aniont. Annak ellenére, hogy a belépő víz csak nitrátsót tartalmazott, a víz, amely a találmány szerinti szűrőágyon keresztül áramlott, ezenkívül még tartalmazott kloridot, szulfátot, valamint hidrogén-karbonátot, mégpedig olyan mennyiségben, amely a csehszlovák normák szerint az ivóvízre megfelelő, ez pedig azt bizonyítja, hogy ebben a rendkívüli esetben is, amely normálisan nem fordulna elő, az így regenerált szűrő képes nitrátokat jobb aniontípusokkal helyettesíteni.

4. táblázat

Szurlet A szíriét összetétele

mennyi- sége V.V₀ ^_1	N0l	nraol/1- 1/2 SO	-ben Z HCoT	Cl”
20	0	5,8	7,2	1,2
40	0	6,2	6,6	1,5
60	0	6,2	6,3	1,7
80	0	5,9	6,1	2,3
100	0	5,7	6,1	2,4
120	0,01	5,6	6,1	2,5
140	0,01	5,4	6,1	2,6
160	0,02	5,3	6,1	2,8
180	0,05	5,3	6,1	2,8
200	0,10	5,3	6,1	2,7
220	0,15	5,2	6,1	2,7
240	0,20	5,2	6,1	2.7
260	0.24	5,1	6,1	2,7
280	0,38	5,1	6,1	2,7
300	0,49	5,0	6,1	2,65
320	0,61	5,0	6,0	2,60
340	0,61	5,0	6,0	2,60
360	0,61	5,0	6,0	2,60
beadagolt víz 0.61	5,0	6,0	2,6

V - szurlet mennyisége V_o - ioncserélő térfogata s - fajlagos terhelés

A 4. táblázatban második típusú, erősen bázisos anioncserélővei kapott eredményeket közöljük. s=40 V-Vo-'h*¹; szűrőágy magassága: 0,6 m.Egyenáramban regeneráltuk 100 g NaCI-nak 1 1 desztillált vízben készített oldatának 5V0 térfogatával,majd 85,9 g nátrium-szulfát és 14,1 g nátrium-hidrogén-karbonát 1 Ívízben készített oldatának 5 Vo térfogatával. s=3V.V0^_lh^_l. A kimosás 8 Vo térfogatnyi vízzel történt.

A találmány szerinti módon regenerált, erősen bázisos anioncserélő (4. táblázat) — a szulfátokat is beleértve — nem rendelkezik extrém mennyiségben jelenlévő anionnal, így kiegyenlített anionösszetétele van. Az anionösszetétel a teljes munkafázis során megtartja azt a koncentrációját, amely a belépési értéknek megfelel. A 4. táblázatból kitűnik, hogy a találmány szerint regenerált anioncserélő nitrátmentesítő kapacitásának kimerülése után a szűrőágyból spontán deszorpcióval nem növekedik a nitrátkoncentráció. Ez a nit8 rátmentesítő berendezés üzemi biztonsága szempontjából rendkívül fontos.

5. táblázat

Szurlet A szurlet összetétele mennyi- nmol/1-ben sége

V.VÓ¹ NO₃ 1/2 SCÜ HC0₃ Cl

20	0,006	2,9	7,5	2,7
40	0,006	3,5	6,8	2,8
60	0,010	4,2	6,45	2,6
80	0,010	4,5	6,20	2,6
100	0,016	4,8	6,20	2,5
120	0,018	4,8	6,20	2,3
140	0,025	4,7	6,15	2,3
160	0,050	4,65	6,15	2,3
180	0,096	4,65	6,10	2,2
200	0,150	4., 6	6,10	2,2
220	0,180	4,6	6,10	2,2
240	0,250	4.,6	6,10	2,2
260	0,320	4.,55	6,10	2,2
280	0,43	4,50	6,10	2,2
beadagolt
víz	0,61	4,40	6,00	2,1

V - szurlet térfogata V_o - ioncserélő térfogata s - faj lakos terhelés

Az 5. táblázatban a második típusú,erősen bázisos anioncserélővei kapott eredményeket közöltünk. A szűrő magassága'*. 0,6 m, s= =40 V-Vf/'h'¹. Egyenáramban regenerálva 100 g NaCl/1 1 desztillált víz oldatnak 4V₀ térfogatával, majd 85,9 g nátrium-szulfát és 14,1 g nátrium-hidrogén-karbonát l 1 beadagolt vízben készített elegy 4 V_o térfogatával, amikor is s=3 V.V₀ ^-Ih^-1.

A kimosás a beadagolt víz 8V₀ mennyiségével történt. Ez a regenerálás egy gazdaságilag előnyös változat.

Ennél a gazdaságos regenerálásnál is megfelel a szürlet minden egyes komponense az ivóvizekkel szemben támasztott normáknak. Ellentétben a 10%-os reagens 5 térfogatával végzett regenerálással, valamivel rövidebb denitrifikáló ciklust értünk el. Alacsonyabbak lesznek a nitrátegységre vonatkoztatott fajlagos költségek.

Hasonló módon gazdaságos denitrifikálóágyakat regenerálhatunk a következő összetételű oldatokkal:

V_o 8% NaCl-j-5 V_o 8% reagenskeverék, 5 V_o8% NaCI+4,3 V_o 8% Na₂SO₄+0,7 V_o 8% NaHCOj, vagy 4 V_o 10% NaCl+4 V_o 10% Na₂SO₄ stb.

-5193564

6, táblázat

Szűrlet A szűrlet összetétele mennyi- nmol/l-ben

sége V.Vo'¹	NO3	1/2 S0₄	hco7	Cl
20	0,048	1,00	3,6	2.0
40	0,048	0,90	3,45	2.25
60	0,052	0,90	3,30	2,42
80	0,055	0,90	3,25	2,55
100	0,059	0,95	3,25	2,55
120	0,063	1,05	3,1	2,45
140	0,070	1,25	3,0	2,20
160	0,085	1,60	2,9	2,00
180	0,085	1,80	2,7	1,90
200	0,090	2,00	2,4	1,90
220	0,11	2,25	2.1	1,85
240	0,13	2,35	2,1	1,80
260	0,180	2,40	2,1	1,80
beada- golt VÍZ	0.516	2,08	2,05	1,77

V - szűrlet mennyisége Vo - ioncserélő térfogata s = fajlagos terhelés

A 6. táblázatban a. második típusú,erősen bázisos anioncserélővei kapott eredményeket közöltük. A szűrőágy magassága: 1,05 m, s=20 V.V₀ ^_lh^-1. Ellenáramban regenerálva 100 g NaCl/1 I belépővíz 5V_O térfogatával, majd 85,9 g Na₂SO₄ és 14,1 g nátrium-hidrogén-karbonát 1 1 beadagolt vízben készített elegyének 5 V_o mennyiségével. s=3 V. A kimosás a beadagolt víz 10 V_o menynyiségével történik.

Mint ahogy a példákból kitűnik, a találmány szerinti eljárással ellenáramban is lehet regenerálni, mégis az így regenerált szűrőágy nitrátmentesítő hatása általában kisebb, és az egyéb anionok koncentrációkülönbsége nagyobb lehet.

Egy új, még nem használt anioncserélőbői történő szűrőágy ellőállításakor azt a tényt használjuk ki, hogy az anioncserélőt többnyire kloridformában szállítják. Ezért az alkalmazás előtt az első előkészítéskor kihagyjuk a kloridionos oldatot,és az anioncserélőt csak a szulfát oldatával vagy szulfát és hidrogén-karbonát oldatával hozzuk érintkezésbe. Ily módon az anioncserélőt az első alkalmazásra és a találmány szerinti egyéb regenerálásra előkészítjük.

7. táblázat

Szurlet A szűrlet összetétele mennyi- nmol/l-ben

sege
V.Vo'¹	NO 3	1/2 S0_u	HC0₃	Cl	1/2 TS
20	0	1,3	3,5	1,2	0,02
40	0	1,4	3,2	1,4	0,02
60	0	2,3	2,3	1,4	0,02
80	0	2,3	1,9	1,4	0,15
100	0	3,1	1,3	1,1	0,24
120	0,01	3,4	1,8	0,8	0,34
140	0,05	3,3	1,8	0,8	0,40
160	0,12	3,2	1,8	0,8	0,70
180	0,24	3,3	1,8	0,8	0.90
200	0,40	3,0	1,8	0,8	1,20
220	0,66	2,7	1,8	0,8	2,40
240	0,66	2,7	0,8	0,8	2,40
beada-
golt
VÍZ	1,53	0.94	1,8	0,8	5,20

V - szűrlet mennyisége V„ - ioncserélő térfogata s = fajlagos terhelés

A 7. táblázatban az erősen bázisos második típusú anioncserélővei kapott eredményeket közöltük. A szűrőágy magassága 0,6 m. 65 Ezután egy erősen savas kationcserélőt iktat6 tünk be, amelynek szűrőágymagassága 0,15 m. s=20 ν.ν,,'Ίί'¹, az anioncserélőre számítva. Egyenáramban regeneráltuk 100 g nátrium-klorid/1 l desztillált víz oldatnak

-6193564

5V₀ térfogatával, majd 85,9 g nátrium-szulfát és 14,1 g nátrium-hidrogén-karbonát 1 1 desztillált vízben készített elegyének 5 V_o térfogatával, amikoris s=3V.V₀ ^-lh^-1. A kimosást 8V₀ desztillált vízzel végeztük. A kationkomponensek befolyásolták a vízkeménység csökkenését is. A nehezebb kationcserélő az alsó szűrőréteget képezi. Az anioncserélőnek a kationcserélőhöz viszonyított aránya 4:112:1 kationcserélő energiagazdaságban történő alkalmazásával ellentétben az ivóvizek keménységének csökkentésekor nem a teljes kalcium és magnézium mennyiség eltávolításáról van szó. Az anioncserélő és a kationcserélő arányát a keménységcsökkentés kívánt mértéke, az ioncserélő kapacitása és a víz teljes összetétele adja meg.

SZABADALMI IGÉNYPONT

Claims

Eljárás vizek nitrátmentesítésére szolgáló, erősen bázisos anioncserélő alapú ioncserélő szűrők regenerálására vagy denitrifikálásra és vízlágyításra szolgáló olyan ioncserélő szűrők regenerálására, amelynek nitrátmentesítő része erősen bázisos anioncserélő és lágyító része erősen savas kationcserélő, azzal jellemezve, hogy az erősen bázisos anioncserélőt vagy erősen bázisos anióncserélőt és erősen savas kationcserélőt tartalmazó szűrőt az első regenerálási fázisban olyan regeneráló oldattal hozzuk érintkezésbe amely kloridiont, előnyösen nátrium-kloridot vagy káliam-kloridot tartalmaz, majd a második fázisban olyan oldattal hozzuk össze, amely szulfátionokat, előnyösen nátrium-szulfátot vagy kálium-szulfátot tartalmaz, vagy egyidejűleg vagy egymásután olyan oldattal hozzuk össze, amely egyrészről szulfátionokat, előnyösen nátrium-szulfátot vagy kálium-szulfá*ot, másrészről hidrogén-karbonát-iont, előnyösen nátrium- vagy kálium-hidrogén-karoonátot tartalmaz.