HU190672B - Method and burner for heating furnaces - Google Patents
Method and burner for heating furnaces Download PDFInfo
- Publication number
- HU190672B HU190672B HU81919A HU91981A HU190672B HU 190672 B HU190672 B HU 190672B HU 81919 A HU81919 A HU 81919A HU 91981 A HU91981 A HU 91981A HU 190672 B HU190672 B HU 190672B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- oxidizing gas
- oxygen
- jet
- fuel
- furnace
- Prior art date
Links
Classifications
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
- F23D—BURNERS
- F23D14/00—Burners for combustion of a gas, e.g. of a gas stored under pressure as a liquid
- F23D14/20—Non-premix gas burners, i.e. in which gaseous fuel is mixed with combustion air on arrival at the combustion zone
- F23D14/22—Non-premix gas burners, i.e. in which gaseous fuel is mixed with combustion air on arrival at the combustion zone with separate air and gas feed ducts, e.g. with ducts running parallel or crossing each other
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C03—GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
- C03B—MANUFACTURE, SHAPING, OR SUPPLEMENTARY PROCESSES
- C03B5/00—Melting in furnaces; Furnaces so far as specially adapted for glass manufacture
- C03B5/16—Special features of the melting process; Auxiliary means specially adapted for glass-melting furnaces
- C03B5/235—Heating the glass
- C03B5/2353—Heating the glass by combustion with pure oxygen or oxygen-enriched air, e.g. using oxy-fuel burners or oxygen lances
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
- F23C—METHODS OR APPARATUS FOR COMBUSTION USING FLUID FUEL OR SOLID FUEL SUSPENDED IN A CARRIER GAS OR AIR
- F23C9/00—Combustion apparatus characterised by arrangements for returning combustion products or flue gases to the combustion chamber
- F23C9/006—Combustion apparatus characterised by arrangements for returning combustion products or flue gases to the combustion chamber the recirculation taking place in the combustion chamber
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
- F23L—SUPPLYING AIR OR NON-COMBUSTIBLE LIQUIDS OR GASES TO COMBUSTION APPARATUS IN GENERAL ; VALVES OR DAMPERS SPECIALLY ADAPTED FOR CONTROLLING AIR SUPPLY OR DRAUGHT IN COMBUSTION APPARATUS; INDUCING DRAUGHT IN COMBUSTION APPARATUS; TOPS FOR CHIMNEYS OR VENTILATING SHAFTS; TERMINALS FOR FLUES
- F23L7/00—Supplying non-combustible liquids or gases, other than air, to the fire, e.g. oxygen, steam
- F23L7/007—Supplying oxygen or oxygen-enriched air
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
- F23C—METHODS OR APPARATUS FOR COMBUSTION USING FLUID FUEL OR SOLID FUEL SUSPENDED IN A CARRIER GAS OR AIR
- F23C2202/00—Fluegas recirculation
- F23C2202/40—Inducing local whirls around flame
-
- F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
- F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
- F23L—SUPPLYING AIR OR NON-COMBUSTIBLE LIQUIDS OR GASES TO COMBUSTION APPARATUS IN GENERAL ; VALVES OR DAMPERS SPECIALLY ADAPTED FOR CONTROLLING AIR SUPPLY OR DRAUGHT IN COMBUSTION APPARATUS; INDUCING DRAUGHT IN COMBUSTION APPARATUS; TOPS FOR CHIMNEYS OR VENTILATING SHAFTS; TERMINALS FOR FLUES
- F23L2900/00—Special arrangements for supplying or treating air or oxidant for combustion; Injecting inert gas, water or steam into the combustion chamber
- F23L2900/07005—Injecting pure oxygen or oxygen enriched air
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02E—REDUCTION OF GREENHOUSE GAS [GHG] EMISSIONS, RELATED TO ENERGY GENERATION, TRANSMISSION OR DISTRIBUTION
- Y02E20/00—Combustion technologies with mitigation potential
- Y02E20/34—Indirect CO2mitigation, i.e. by acting on non CO2directly related matters of the process, e.g. pre-heating or heat recovery
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
- Y02P—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
- Y02P40/00—Technologies relating to the processing of minerals
- Y02P40/50—Glass production, e.g. reusing waste heat during processing or shaping
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Combustion & Propulsion (AREA)
- Mechanical Engineering (AREA)
- General Engineering & Computer Science (AREA)
- Materials Engineering (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Air Supply (AREA)
- Pre-Mixing And Non-Premixing Gas Burner (AREA)
- Gas Burners (AREA)
- Furnace Details (AREA)
- Feeding, Discharge, Calcimining, Fusing, And Gas-Generation Devices (AREA)
- Muffle Furnaces And Rotary Kilns (AREA)
- Oxygen, Ozone, And Oxides In General (AREA)
- Manufacture And Refinement Of Metals (AREA)
- Sink And Installation For Waste Water (AREA)
- Vending Machines For Individual Products (AREA)
- Electric Stoves And Ranges (AREA)
- Electrical Discharge Machining, Electrochemical Machining, And Combined Machining (AREA)
- Vertical, Hearth, Or Arc Furnaces (AREA)
- Meat, Egg Or Seafood Products (AREA)
- Noodles (AREA)
- Baking, Grill, Roasting (AREA)
- Electric Ovens (AREA)
- Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
- Silicon Compounds (AREA)
- Separation Using Semi-Permeable Membranes (AREA)
- Separation By Low-Temperature Treatments (AREA)
- Luminescent Compositions (AREA)
Description
A találmány tárgya eljárás éa égő, kemencék fűtésére, amelyeknek legalább az égéstere nem nyitott az atmoszféra felé, vagy lényegében el van szigetelve attól, például nyomáskülönbséggel, és amelyeket általánosan használnak különböző anyagok, így fémek, üveg, stb. hevítésére (például hőkezelő kemencék, alumímiumolvasztó kemencék, stb.) Még pontosabban a találmány olyan eljárásra és égőre vonatkozik, amely oxidálógázként levegő helyett oxigént vagy oxigénben dúsított levegőt használ.
Általános gyakorlat az, hogy ipari kemencékben oxidálógázként levegőt használnak. Az is ismert, hogy az égéshez szükséges oxídálógáz dúsítása oxigénnel a levegő egy részének vagy teljes mennyiségének oxigénnel való helyettesítésével csökkenti az üzemanyagfelhasználást, és fokozza az ipari kemencék termelékenységét. Mivel oxigén helyettesíti a levegőt, a nitrogén aránya ennek megfelelően csökken mind az oxidáló, mind a füstgázban, így mindkettő teljes térfogata csökken egységnyi elégetett üzemanyagra vonatkoztatva, és növekszik az oxigénkoncentráció az oxidálószer-üzemanyag keverékben. Ezeknek a változásoknak következtében a következő alapvető előnyök adódnak:
1) Növekszik a maximális égési sebesség egy adott kemencében, minek következtében növelhető a termelékenység. Ha oxidálógázként levegőt alkalmazunk, az égési sebességet korlátozhatja az, hogy (a) a meglévő vezetékeken és légbefúvókon át csak bizonyos mennyiségű levegőt lehet az égőhöz továbbítani, (b) a huzat csak bizonyos mennyiségű égésterméket tud eltávolítani és (c) az égő csak bizonyos égési sebességet visel el anélkül, hogy instabil vagy tökéletlen égés lépne fel.
Az oxigén mennyiségének növelésével az oxidálógáz és a füstgáz kisebb térfogata kiküszöböli az elsó két korlátozó körülményt, míg az oxidálógáz kis térfogata és nagy oxigénkoncentrációja lehetővé teszi a harmadik korlátozó körülmény kiküszöbölését is.
2) Csökken az üzemanyag-felhasználás. Ha levegőt alkalmaznak oxidálógázként, a füstgáz távozásával fellépő érzékeny hőveszteség általában lényegében a levegő nagy nitrogéntartalmának köszönhető. Oxigéndúsításnál a füstgáz nitrogéntartalma csökken és a füstgázzal távozó hőmennyiség ennek következtében szintén csökken, és így kisebb lesz a hőveszteség ugyanolyan füstgázhőmérsékletnél. Az előállított termék egy egységére eső teljes üzemanyag-megtakarítás igen jelentős lehet.
3) Csökken a környezetszennyezés, mivel a kisebb térfogatú füstgázzal kisebb számú részecske távozik. A kilépő gázok megtisztítása a szennyezőanyagoktól sokkal olcsóbb és hatékonyabb, ha az elégetett üzemanyag egy egységére kisebb térfogatú füstgáz jut,
A fenti előnyök az oxigéndúsitás mértékével együtt nőnek. Így számottevő oxigéndúsítás vagy tiszta oxigén alkalmazása kívánatos ezen a területen. Ennek megvalósítása azonban az alábbi hátrányok miatt ezidáig nem jöhetett létre:
1) Magas hőmérséklet. A lánghőmérséklet jelentősen növekszik, ha nő az oxigén koncentrációja az oxidálógázban. Ez nem kívánatos, mert ennek következtében (a) szokatlanul nagy a hőátadás sebessége, a láng körüli korlátozott tartományban, minek következtében „forró foltok alakulnak ki, amelyek károsítják a kemence tűzálló bevonatát és/vagy a kemencében elhelyezett anyagokat és (b) növekszik a nitrogénoxid (NOx) kibocsátás, mivel a nitrogénoxidokat termelő reakciók számára kedvező a magas hőmérséklet.
Tiszta oxigén használata oxidálógázként nem oldja meg az említett problémát a nitrogén mennyiségének korlátozáséval, mivel általában jelentős mennyiségű nitrogén van jelen a kemencében a levegőszivárgás miatt (ami általában elkerülhetetlen még zárt kemencéknél is, különösen ipari méretű műveleteknél; vagy az üzemanyagban, és így környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan mennyiségű nitrogénoxidok keletkeznek, azaz ezek mennyisége meghaladja az engedélyezett nitrogénoxid kibocsátási határértékeket.
2) Kicsi a gáz impulzusa a kemencében. Az oxídálógáz és az üzemanyag mennyiségének csökkenése lényegesen csökkentheti a belépő oxidálógáz és üzemanyagsugár impulzusát, ami viszont csökkenti a gázok keveredésének és cirkulálásának mértékét s kemencében. A jó keveredés és a gázcirkuláció azonban szükséges a kemencében a hatékony hőátadás és a kemence töltetének egyenletes hevítése érdekében, a továbbá a forró foltok kialakulásának kiküszöböléséhez.
így annak ellenére, hogy a tiszta oxigén vagy oxigénnel dúsított levegő használatának előnyei jól ismertek, ezt a megoldást a felsorolt hátrányok miatt mégsem alkalmazzák. így fennáll a szükséglet olyan eljárás és égő létrehozására kemencék fűtéséhez, amelyek lehetővé teszik oxigén vagy oxigénben dúsított levegő használatát oxidálógázként, és ezzel az így elérhető előnyök kihasználását, és egyidejűleg az említett hátrányok kiküszöbölését.
Célunk a találmánnyal az ipari kemencék teljesítményének és hatékonyságának javítása (a) a maximális fűtési sebesség fokozásával, amit az oxídálógáz bevezetési sebességének növelésével érünk el.
(b) a kemence üzemanyagszükségletének csökkentése a füstgáz távozásával fellépő hőveszteség csökkentésével, ami a nitrogén legalább részleges kiküszöbölésével érhető el és (c) a szennyezőanyagak csökkentése a füstgáz térfogatának csökkentésével.
A fenti cél elérése érdekében oxigént vagy oxigénben dúsított levegőt használunk oxidálógázként levegő helyett.
A fentieken kívül a találmánnyal javítani akarjuk az ipari kemencék teljesítményét és hatékonyságát oxigén vagy oxigéndúsítás alkalmazásával és egyidejűleg el akarjuk kerülni azokat a hátrányokat, amelyek a magas lánghőméraéklet és a gáz kis impulzusa miatt nagyfokú nitrogén kibocsátás, illetve a kemence nem egyenletes hőmérsékleteloszlása képében jelentkezik, ha oxigént vagy oxigénben dúsított levegőt használunk oxidálógázként.
A találmánnyal javítani kívánjuk továbbá a láng stabilitását az égés folyamán az ipari kemencében.
A találmánnyal olyan égőt is létre kívánunk hozni, amely lehetővé teszi a fenti célok elérését.
A találmány szerint a kitűzött feladatokat egy olyan eljárással oldjuk meg, amelynél (a) az atmoszféra felé lényegében zárt égésterű kemencéknél (b) az égéstérbe legalább egy sugárban oxidálógázt juttatunk be, ami oxigénben dúsított levegő vagy oxigén lehet. Az említett eugár D átmérőjű a bejuttatási ponton és ugyanennél a pontnál olyan sebességgel rendelkezik, amely elegendő a gázcirkuláció és a keveredés biztosításához az égéstérben, és lehetővé teszi a kemence töltetének lényegében egyenletes hevítését, és az említett sebesség legalább egyenlő az alábbi képlettel számítható értékkel: V=0,3048 <5,7 P-70), ahol V az oxidálógáz sugársebessége méter/aec-ban és P az oxidálógáz oxigéntartalma térfogatszázalékban.
jc) A (b) lépéssel egyidejűleg legalább egy üzemanyag-sugarat fecskendezünk be az említett égéstérbe, ahol ez az üzemanyag-sugár X távolságra van az oxidálógáz-sugártól, amely X távolságot az oxídálógáz-sugár külső szélétől az üzemanyag-sugár külső széléig mérjük a befecskendezési pontoknál, és ez az X távolság legalább egyenlő az alábbi képlet szerinti értékkel: X=4D.
(d) Kemencegázokat szívunk be az említett oxidálógáz-sugár környezetéből az oxidálógáz-sugárba, mégpedig olyan menynyiségben, amely elegendő ahhoz, hogy az égés folyamán alacsonyabb legyen a lánghőmérséklet, mint a normál lánghőmérséklet és (e) az említett beszívás után az oxidálőgáz-sugarat elkeverjük az üzemanyagsugárral, és ezzel létrehozzuk az égési reakciót.
A találmány tárgya még az égő (amit a továbbiakban oxigénbeszívásos égőnek nevezünk), amely alkalmas oxigénnel vagy oxigénben dúsított levegővel való használatra egy 5 kemence fűtéséhez, amely égő a következő elemek kombinációját tartalmazza:
(a) legalább egy D átmérőjű oxidálógéz fúvóka az oxidálógáz befúvására az égéstérben, amelynek átmérője kisebb, mint 10 az alábbi képlettel meghatározott érték:
v \l/2
D=25,4 (P-8)\N, ahol a D átmérő mm-ben van megadva, P az oxidálógáz oxigéntartalma térfogatXban, F az égő égési sebessége 1,055x10® J-ban és N az oxídálógáz-fűvókák ezáma, és (b) legalább egy űzemanyag-fúvóka legalább agy üzemanyag-sugár befecskendezésére az üzemanyagtérben, ahol az üzemanyag-fúvóka X távolságra van elhelyezve az oxidálógáz-fúvókától, ahol az X távolságot az űzemanyag-fúvóka szé25 létől az oxidálógáz-fúvóka széléig mérjük, és az X távolság legalább egyenlő az X=4D képlettel megadott értékkel; továbbá, ahol az oxidálógáz-fúvóka átmérője (D) és az oxidálógázsugár átmérője (D) lényegében azonos.
A találmány szerinti eljárás alkalmazásával lényeges üzemmegtakaritás és termelékenység-növekedés érhető el a levegőt használó kemencefűtéei eljárásokhoz viszonyítva, és számottevő gázimpulzus keletkezik a kemencében, ami biztosítja a keveredést, a gáz cirkulációját, ami szükséges a lényegében egyenletes hőmérsékleteloszláshoz, és egyidejűleg a láng hőmérséklete annyira csökken, hogy a nitrogénoxid kibocsátás nem lépi túl az előirt határértékeket.
Az elméleti lánghómérsáklet egy adott üzemanyag és oxidálögáz esetén a maximálisan elérhető hőmérséklet a lángban (adiabe45 tikus folyamatot, valamint az üzemanyag és az oxidálógáz azonnali és teljes keveredését feltételezve), ami . a szóbanforgó üzemanyagnak az oxidálógázzal való égéséből származik.
A normál lánghőmérséklet kifejezés alatt itt azt értjük, hogy milyen lánghőmérséklet érhető el ténylegesen egy kemencében egy bizonyos üzemanyagnak egy bizonyos oxidálógázzal való égése folyamán, kemencegázok beszívása nélkül az üzemanyag és az oxidáló55 gáz keveredése előtt. A normál lánghömérseklet az elméleti lánghőmérséklet közelében van (hogy mennyire, az attól függ, hogy milyenek a keveredési és hőátadási feltételek a kemencében). Ha a lánghőmérsékletet a to60 vábbiakban a normál lénghőmérséklethez hasonlítjuk, ezt az összehasonlítást egy hagyományos kemencére vonatkoztatva kell értelmezni, amely ekvivalens paraméterekkel működik és nincs kemencegáz beszívás az üzemanyag és az oxidálógáz keveredése előtt.
A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példa és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az
1. ábra az elméleti lánghőmérsóklet változása földgáz esetén az oxidálógáz oxigénkoncentrációjának függvényében, a
2. ábra a lánghőmérséklet oxigénbefúvá&os égő eseten különböző mértékű oxigéndúsitás használatával az oxidálógázban, különböző kemencegáz cirkulálási tényező mellett, a
3. a. b. ábra egy oxigénbefúvásos égő vázlata a találmány szerinti eljárás végrehajtásához, a
4. ábra örvénylő áramlású levegővel működő égőfej vázlata, és a tűzálló tömb hosszmetszete, az
5. a. b. ábra egy hagyományos gyűrűs égó vázlata, a
6. ábra egy olyan kemence vázlata, amelyben a találmány szerinti eljárás és égő alkalmazható, és a
7. ábra egy oxigénbefúvásos égő és egy hagyományos koncentrikus égő nitrogénoxid kibocsátási szintjeinek összehasonlítása.
A találmány tárgyát egy olyan kiviteli alak alapján ismertetjük, amikor a kemence fűtésére szolgáló eljárást és berendezést az atmoszféra felé lényegében zárt térrel rendelkező kemencénél alkalmazzuk, ami általánosan használt az acéliparban fómtöltet hevítésére, vagy más ipari alkalmazásoknál, például az üvegiparban üveg hevítésére, stb.
A találmány szerint az üzemanyag- és oxidálógéz-sugarakat különböző helyekről juttatjuk be a kemencébe. Lehetséges az, hogy csak egyetlen üzemanyag-sugarat alkalmazunk, amelyet több oxidálógáz-sugár vesz körül, és lehetséges az is, hogy csak egyetlen oxidálógáz-sugarat alkalmazunk, amelyet több üzemanyagsugár vesz körül, továbbá lehetséges egyetlen oxidálógáz-sugár és egyetlen üzemanyag-sugár, vagy mindkettőből több sugár alkalmazása; egy különösen előnyös kiviteli alaknál egy központosán elhelyezett űzemanyag-fúvókát több, körben elhelyezett oxidálógáz-fúvóka vesz körül (előnyösen hat-nyolc fúvóka). Az üzeraanyag-fúvóka széle és az oxidálógáz-fúvóka széle között mért X távolság (vagy egy másik kiviteli alaknál az üzemanyag-sugár széle és a hozzá legközelebbi oxidálógázsugár széle között mért távolság ezek kilépési pontján) legalább négyszer annyi mint az oxidálógáz-sugár vagy sugarak D átmérője a fúvóka nyílásában (azaz az oxidálógáz-fúvóka belső átmérője).
Az oxidálógáz-sugarakat olyan sebességgel kell bejuttatni, ami elegendő szívóhatás létrehozására az egyes oxidálógáz-fúvókák környezetében, hogy a kemencegázokat, amelyek lényegében égéstermékekből és az oxidálógáz nem oxigéntartalmú részéből állnak, be lehet szívni az oxidálógáz-sugarakba közvetlenül ezek környezetéből, azaz az egyes oxidálógáz-sugarakal körülvevő térből (ellentétben azokkal az eljárásokkal, amelyek körülvevő térből (ellentétben azokkal az eljárásokkal, amelyek külön cirkuláltató vezetékeket és berendezéseket tartalmaznak az égéstermékeknek a kemence egy másik részéből pl. a füstjáratból való visszavezetésére). A találmány szerint ennek a beszívásnak azelőtt kell megtörténnie, mielőtt az oxidálógáz és az üzemanyag-sugarak keverednek. Az ox'kdálógáz-sugárba az oxidálószer-fúvóka nyílása és az attól mért Y távolság (3. ábra) között beszivott kemencegázok mennyisége egyenesen arányos az oxidálógáz-sugár tömegsebességével és fordítottan arányos az oxidálógáz-fúvóka átmérőjével.
Mint már említettük, az Y távolságnak legalább négyszer olyan nagynak kell lennie, mint az oxidálógáz-sugár D átmérője a fúvókénál, és előnyösen legalább nyolcszor akkorának, mint az oxidálógáz-sugár átmérője. A D átmérő hússzorosáig terjedő X távolsággal végzett kísérletek megfelelő eredményt adnak. Szintén kísérleti úton határoztuk meg, hogy általában nagyobb átlagos kemencehőmérsékleteken és nagyobb fűtési sebességeknél nagyobb távolságot kell alkalmazni az oxidálógáz- és az üzemanyag-fűvókák között, annak érdekében, hogy pl. a nitrcigénoxid kibocsátást bizonyos szint alatt tartsuk, ahogy azt a fentiekben már leírtuk.
Az oxidálógáz-sugár kilépési sebességének elegendően nagynak kell lennie a beszívási hatás előállításához. Azonban van egy másik tényező is, amely a sebességet érinti, és amely lényeges a találmány szempontjából. Amint az alábbiakban még ismertetjük, az oxidálógáz-sugár sebességének elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy kellő nagyságú impulzus keletkezzék az oxidálógáz-sugár kilépésénél. Kívánatos, hogy az oxidálógáz-sugár impulzus legalább hasonló legyen egy ekvivalens levegősugár impulzushoz, egy hagyományos levegővel működő égőnél és fűtési eljárásnál.
Mint már említettük, az oxigén vagy oxigénben dúsított levegő használata levegő helyett azt eredményezi, hogy kisebb tömegű gáz lép be a kemencébe, (ezért kisebb a gáz impulzusa) és nagyobb a lánghőmérsóklet. A találmány szerint a beszívott kemencegázoknak egy oxigént vagy oxigénben dúsított levegőt alkalmazó rendszerben azt a szerepet kell játszani, amit a nitrogén játszott egy levegővel működő rendszerben, azaz a gáz keveredésében és cirkulációjához szükséges tömeget kell szolgáltatnia, és mint semleges komponensnek az üzemanyag égési reakcióban fékező (hígító) anyagként kell működnie és csökkertenie az üzemanyag égési folyamata folyamán a láng hómérsékletét. A nitrogén helyettesítése forró kemencegázokkal az oxidálógáz áramában jelentős mértékben hozzá-4190672 járul a találmány segítségével elért üzemanyag megtakarításhoz.
így a kemencegáznak az a mennyisége, amit be kell szívni egy oxidálógáz-sugárba a találmány szerinti célok megvalósítására, attól függ, hogy (a) milyen tömegű gáz szükséges a gáz keveredésének ós cirkulációjának biztosítására, és cirkulációja legalább összehasonlítható mértékű levegőt használó hagyományos eljárásokkal és (b) milyen iénghőmérséklet szükséges a kemencében ahhoz, hogy minimumra csökkenjen a nitrogénoxid kibocsátás, és egyes helyeken ne keletkezzenek forró foltok.
A jó keveredés és a gáz cirkulációja nagyon fontos az egyenletes hevítés szempontjából, valamint a helyi túihevítés és a kemence töltetének, tűzálló burkolatának, stb, ezzel járó sérülése kiküszöbölésére.
Kemer.cegázok beszívása nélkül az oxidálógáz-sugárban az üzemanyaggal való keveredés előtt, a láng hőmérséklete a kemencében azon a ponton, ahol az oxidálógáz- és az üzemanyag keveredik, egyenlő lenne a normál lánghőmérséklettel, ami az elméleti lánghőmérséklet közelében van (hogy menynyire, az a keveredés hatékonyságától függ) a használt üzemanyagtípusnál és az oxidálógáz adott oxigéntartalmánál (1. ábra). A lánghőmérséklet növekszik, ha nő az oxidálógáz oxigéntartalma. . ___
Az 1. ábra földgáz égetése esetén szemlélteti az elméleti lánghőmárséklet változását az oxidálógaz oxigéntartalmának függvényében, feltételezve, hogy a keveredés teljes ós azonnal végbemegy. Amint az oxigén koncentrációja nő, az elméleti lánghőmérséklet a levegő esetében fennálló 1840 °C-ról 2762 °C-ra nő (adiabetikus lánghőmérséklet) tiszta oxigén esetén. Természetesen egy hagyományos eljárás tényleges végrehajtása folyamán az égéstermékek hőmérséklete a keletkező égési sugárban a normál lánghőmórséklettel lesz egyenlő a keveredési pontban, és csökkenni fog a sugár menten az egotól távolodva, amint a forró égési gázok keverednek a sugárban beszivott hidegebb gázokkal.
Ipari alkalmazásoknál két okból is fontos, hogy a láng hőmérsékletét ellenőrizzék. Először is a magas lánghőmérséklet elősegíti a nitrogónoxidokat termelő reakciókat. Másodszor a magas lánghőmérséklet helyi tulhe— vülést okozhat az ezzel járó nemkívánatos következményekkel (a kemence töltetének vagy tűzálló burkolatának sérülése). A kemencegáz beszívása az oxigénsugárba az üzemanyaggal való keveredés előtt, a langhó— mérsékletet a normál lánghőmárséklet alá csökkenti, és ha a kemencegáz mennyisége elegendő (az égéstérben fennálló keveredési feltételektől és a kemencegáz hőmérsékletétől függően) a láng hőmérséklete kellően alacsony lesz, úgyhogy sem túlhevülés, sem nitrogénoxid képződés nem okoz nehézséget, még akkor sem, ha oxidálógázként tiszta oxigént használunk. A nitrogénoxid kibocsátás mérése elméletileg lehetővé teszi a lánghőmérséklet becslését.
A találmány használata során mérhető nitrogénoxid szint rendkívül alacsony a nitrogénoxid szint csökkenése elősorban a hatékony lánghőmérséklet ellenőrzésének köszönhető és csak közvetve az oxidálógáz oxigénben való dúsításénak (és igy a nitrogén csökkenésének). A lánghőmérséklet szabályozása általában szükséges, mivel a nitrogén majdnem mindig jelen van a kemencében, vagy a levegőbeszivárgás következtében, vagy mert az üzemanyagban van jelen olyan mennyiségben, amely elegendő (kemencében való tartózkodási idő figyelembevételével) jelentős mennyiségű nitrogénoxid keletkezéséhez lánghömérséklet-szabályozás hiányában.
Amint a beszivott ksmencegáz mennyisége növekszik, az oxigénbeszívásos égő oxidálógáz-sugarában az üzemanyaggal történő ke veredés előtt a lánghőmérséklet csökken. A láaghömérséklet csökkenésének mértéke szintén a kemencegáz hőmérsékletétől függ, de a lánghőmérséklet, mint a beszivott kemencegáz mennyiségének függvénye, a 2. ábrának megfelelően kapcsolatban van az R cirkulációs tényezővel, amit a következőképpen definiálhatunk:
az oxidálógáz-sugárban az űzemanyagsugárral való keveredés előtt beszivott kemencegáz tömege p--az oxidálógáz és az üzemanyag tömegének összege
A találmány alkalmazásakor kívánatos olyan lánghómérséklet beállitása, amely ΔΤ mértékben alacsonyabb, mint a normál lánghőmérséklet, és legalább egyenlő a következő képlettel megadott értékkel: δΤ-5:9 (400+7,6 (P-21)]-32, ahol δΤ °C-ban van megadva, és p az oxidálógáz oxigéntartalma térfogat%-ban.
Oxigén vagy oxigénben dúsított levegő alkalmazásakor csökken az oxidálógáz tömege egy levegőt alkalmazó rendszerhez képest a következő két alapvető okból: először a nitrogén részben vagy teljesen történő helyettesítése miatt az oxigéndúsításnál, és másodszor csökken az oxig'énszükséglet az égésnél, mivel a helyettesített nitrogént nem kell felmelegíteni. így az oxidálógáz-sugár sebességét növelni kell, hogy a sugár kellő impulzusokat tartalmazzon a jó keveredés és a gáz cirkulációjának biztosításához a kemencében, ami az egyenletes hőátadást biztosítja.
A találmány szerint az oxidólógáz minimális sebessége (az oxidálógáz-fúvóka szájánál mérve), ami a jó keveredés és a cirkuláció biztosításához szükséges, annál nagyobb,
-511 mint a kővetkező empirikus egyenlettel megadott érték:
V=0,3048/5,7P - 70/, ahol
V az oxidálógáz sebessége m/sec-ban és P az oxidálógáz oxigéntartalma térfogat%-ban, feltételezve, hogy a találmánnyal elért keveredés és cirkuláció legalább olyan mértékű, mint egy levegőt alkalmazó rendszernél.
Egy hagyományos levegőt alkalmazó kemencénél az oxidálógáz jellemző sebessége körülbelül 17,04-34,08 m/sec. Egy 100% oxigént alkalmazó kemencében a levegős rendszerrel egyenlő impulzus fenntartása mellett az oxidálógáz sebessége körülbelül 153,36323,76 m/sec, 50% üzemanyag megtakarítást feltételezve. Általában a hagyományos levegős rendszerekkel egyenlő vagy annál nagyobb impulzus elérése érdekében a gáz sebességének legalább 170,4 m/sec-nak kell lennie, és előnyösen nagyobbnak, mint 272,64 m/sec. Az előnyös sebességtartomány 153,36-340,8 m/ /sec.
A 3a ábra vázlatosan mutatja a találmány szerinti oxigénbesztvásos égő egy kiviteli alakjának elölnózetét, amely égő alkalmas a találmány szerinti eljárás végrehajtására. A 3b ábra ugyanannak az égőnek a hosszmetszetét mutatja. Az 1 égó a 2 üzemanyagvezetókkel és a 3 oxídálógáz-vezetékkel rendelkezik, amely tóbb 4 oxidálógáz-fúvókához vezet, amelyek D átraérőjűek. A 4 oxigengáz-fúvókák az 5 kör mentén egymástól egyenlő távolságokban vannak elhelyezve a 6 űzemanyag-fúvóka körül, annak szélétől X távolságban. Belátható azonban, hogy sem a kői— körös fúvókaelrendezés, sem az egymástól való egyenlő távolság nem lényeges a találmány megvalósításánál. A találmány más kiviteli alakjainál más elrendezéseket alkalmazunk, így pl. az oxidálógáz-fúvókák párhuzamos sorokban vannak elhelyezve X távolságban egy vagy több üzemanyag-fúvóka körül, vagy aszimmetrikus oxidálógáz-fúvóka elrendezést alkalmazunk, amely az egyik oldalon csökkenti a lángot, a másik oldalon pedig fokozza az oxidációi, stb. Csak az a lényeges, hogy az X távolság az üzemanyag-fóvóka és a legközelebbi oxidálógáz-fúvóka között legalább négyszer olyan nagy legyen, mint az oxidálógáz-fú vóka belső D átmérője, úgyhogy elgendö hely maradjon a megfelelő sugarak között a kellő mennyiségű kemencegáz beszúrásához a 8 oxidálógáz-sugárban, még mielőtt a 9 üzemanyag-sugár és a 8 oxidálógáz-sugár keveredik.
Előnyösen a 6 üzemanyag-fúvóka lángstabilizáló eszközökkel van ellátva. A 3. ábrán a 6 üzemanyag-fúvóka körül egy 10 gyűrű van kialakítva, amely a 7 vezetéken át össze van kötve a 3 oxidálógáz-vezetékkel. A 7 vezetéken és a 10 gyűrűn átjutó viszonylag kismennyiségű oxidálógáz a 11 oxidálógáz-köpeny keletkezik a 9 üzemanyag-sugár körül, ami egy folyamatos lángfelületet hoz létre és stabilizálja a lángot. A 11 oxidálógáz-köpeny létrehozásához elegendő az oxjdálógáz 5-10%-a.
A működés folyamán a 8 oxidálógáz-sugár bejut a kemencébe. Az egyes 4 oxidálógáz-fúvókák és a 6 üzemanyag-fúvóka közötti X távolság miatt a 12 tér keletkezik a 8 oxidálógáz-sugarak és a 9 üzemanyag-sugár között, amely 12 teret egyrészt az 1 égő homlokfelülete és másrészt az a 13 tartomány határolja, ahol ez üzemanyag- és az oxidálógáz-sugarak keverednek, és az égés lezajlik. A kemencegázL, amelyek ebben az esetben, amikor oxigént alkalmazunk oxiddlógázként, lényegében égéstermékekből állnak (hatásos keveredést ás gázcirkulációt feltételezve), a nagysebességű 8 oxidálógáz-sugarak beszívják környezetükből, amely tartalmazza a 12 teret. A 8 oxidálógáz-sugarak ezután keverednek a 9 üzemanyagsugárral és egy eredő sugarat (nincs feltűntetve) alkotnak a 13 tartományban. (A cirkuláló kemencegáz utat talál a 8 oxidálógáz-sugarak környezetében a 12 térben, ahol a kemencegázt a 8 oxidálógáz-sugarak ismét beszívják, ami hatékonyan hígítja az oxigént. így a találmány szerinti eljárás alkalmas kemencegáz használatára nitrogén helyett és ugyanolyan vagy kisebb lánghőmérsékletet biztosit, mint a normál lánghőmérséklet egy ugyanazt az üzemanyagot ós ugyanolyan oxigéntartalma oxidálógázt alkalmazó hagyományos rendszernél, amelynél azonban nincs beszívás, és fenntart egy ugyanolyan vagy nagyobb méretű keveredést és gázcirkulációt, valamint biztosítja a hőmérsékleteloszlás egyenletességét a nitrogénoxid kibocsátás növelése nélkül, sőt csökkenti is a nitrogénoxid kibocsátást.
A találmányt az alábbiakban példák alapján még részletesebben ismertetjük:
A számításokat és a kísérleteket arra az esetre végeztük el, amikor földgázt használunk fűtőanyagként, amelynek összetétele és fűtőértéke a következő:
Gáz komponens Térfogatszázalék
CHt 96,0
CzHe 1,6
N2 1,6
Oj 0,3
Caiía 0,3
CaHa 0,1 i-CíHe 0,1
100,0
FulSér ték Joule m3 15.5 “C-nál bruttó· 1.065x10® nettó 9.6xl05
Azonban a találmány más gáz- vagy folyékony halmazállapotú fűtőanyag esetén is alkalmazható, vagy akkor is, ha egy szilárd fűtőanyag folyékony közegben alkotott disz-613 perzióját használjuk, például metán, propán, dízelolaj, valamint szintetikus fűtőanyagok, így H2 és CO keverék.
Az oxidálógáz feleslegét úgy állapítjuk meg, hogy az oxigén koncentráció a füstben ® 2 térfogat%. Ehhez 111,6% sz töchimetrikus oxidálógázt kell alkalmazni levegő használata esetén, és 103,1%-os oxigén használata esetén. Az oxigén-beszívásos égő vázlata a 3a és 3b ábrákon látható. 1,58 mm; 2,38 mm és 3,17 mm átmérőjű fúvókáknál kísérleteket végeztünk hat és nyolc egymástól egyenletes távolságra, körben elhelyezett 4 oxidálógázfúvókával, amely 5 kör középpontjában a 6 üzemanyag-fúvóka tengelye volt. Az 5 kör átmérője 50,8 mm és 127 mm között változott. Gondoskodtunk arról, hogy az oxidálógáz egy része a 6 üzemanyagfúvóka körüli 10 gyűrűn haladjon át a láng stabilizálása érdekében. Különböző égési paramétereket vizsgálunk, és 20 hasonlítottuk össze a hagyományos megoldással egy kísérleti 61 kemencében, amelynek vázlatát a 6. ábra mutatja, és amely alkalmas volt ipari műveletek szimulálására. A 61 kemence a tűzálló 62 béléssel van ellátva, és az 25 alján a 63 hőelnyelőegység van kialakítva. A 61 kemence belső méretei: 1,2x1,2x2,4 m. A 64 égő teljesítménye 5,275x109-1,055x109 Joule között volt.
Három különböző típusú égőt alkalmaz- 20 tünk: egy olyan égőt, amely a találmány szerint volt kialakítva, a fenti leírásnak megfelelően, és két hagyományos égőt, amelyeket a
4. és 5. ábrán tüntettünk fel. A 4. ábrán egy hagyományos őrvényáramlású égő látható, 25 amely a tűzálló 41 égőtömbre van szerelve (101,6 mm átmérőjű éa 279,4 mm hosszú) a kemence 42 falába süllyesztve, amely égő egy központi 43 üzemanyag-vezetékkel rendelkezik (11,1 mm átmérőjű), amelyet a 44 oxidáló- 40 gáz-fúvóka vesz körül (76,2 mm átmérőjű). A 44 oxidálógáz-fúvóka a 45 örvénykeltő elemet tartalmazza, amely tangenciális összetevőt ad az oxidálógáz áramlásának, ami a 41 égőtömbbel együtt stabilizálja a lángot. 45
A másik égő, amelynek elölnézete az 5a ábrán és hosszmetszete az 5b ábrán látható, koncentrikus fúvókákat tartalmaz, ahol az 51 üzemanyag-vezetéket az 5 oxidálógáz-vezeték veszi körül. A központi 53 üzemanyag-fúvó- 50 kát (belső átmérője 6,14 mm) a gyűrű alakú 54 oxidálógáz-fúvóka veszi körül (belső átmérője 9,52 mm és külső átmérője 15,875 mm).
A találmányt a továbbiakban kísérleti eredmények alapján ismertetjük:
1) Működési tartomány stabilitása
Köbméter földgáz
Köbméter oxigén a fúvókákhoz Köbméter oxigén a gyűrűhöz
Először az oxigénbeszívásos égőt az üzemanyag-áramot körülvevő oxigéngyürű nélkül alkalmaztuk; az égő instabilan működött és a láng homlokfelülete előre-hátra ingadozott a kemence belső és hátsó vége között. Ennek következtében a kemence mindannyiszor vibrált, amikor a láng frontja a kemencében hátulról előre mozgott az égő felé. Ha az oxigén egy részét (a teljes oxigénmennyiség 5-10%-át) az üzemanyag bevezető nyílás körüli gyűrűn vezetjük át, folyamatos lángfrontot kapunk az égő közelében az oxigénköpeny és a földgáz határfelületén. Ez stabilizálta az égést a kemencében, és megakadályozta a láng oszcillálását és a kemence vibrálását. Az egyetlen látható lángfront olt alakul ki, ahol a gyűrűn átáramló oxigén reakcióba lépett az üzemanyag egy részével. Nem volt látható lángfelület az égési reakcióban az oxigénsugár és a földgáz nagy része között. Ez ellentétben áll a hagyományos egekkel, ahol jól meghatározott, látható láng van.
Az égő stabilan működött egészen 274,32 m/sec sebességig terjedő oxigénsugárral, de ennél nagyobb sebességek is lehetségesek. Például egy kísérletsorozatban 15,85 m3 földgázt és 32,38 m3 oxigént használtunk, valamint nyolc oxigénfúvókát, amelyek átmérője 1,58 mm volt. Az oxigénnek körülbelül 7%-át a gyűrűbe vezettük be a láng stabilizálásához, a többi pedig a fúvókákon áramlott át. Ezekkel a feltételekkel az oxigén sebessége a számítások szerint kb. 298 m/sec volt, ha a nyomás a fúvóka kimenetén 755 Pa volt. A fúvóka egyenes furattal rendelkezik, hogy a fúvókán belül a Bebesség ne legyen nagyobb a hangsebességnél. A fúvókát elhagyó oxigén kiterjed és eléri a 298,7 m/sec sebességet. Az égő stabilan működött, olyan fúvókákkal, amelyek 50,8; 99,8; 127 mm átmérőjű körökön voltak elhelyezve. Úgy találtuk, hogy az égő szintén stabilan működik kis sebességű oxigér sugarakkal, azonban ez az eset a gyakorlatban kisebb jelentőségű.
Az égő stabilan működött nagyról kis fűtési sebességre történő változtatás során, amikor a változási arány 20:1-ig terjedt. Az egyik kísérletsorozatban egy speciális ipari kemencét szimuláltunk, amely kemence hőmérsékletét egy szűk tartományban úgyhogy az égőt váltakozva nagyon nagy és nagyon alacsony fűtési sebességgel működtettük. Például az egyik kísérletben az égó az alábbi sebességekkel működött:
Nagy fűtési Kis fűtési
Sebesség sebesség
29,73 1,41
57,76 0
2,54 4,38
-715
Az áramlási sebességet gyors működési mágnesszelepek segítségével a kicsi és a nagy fűtési sebesség között változtattuk. Az égő stabilan működött mindkét fűtési sebességnél és nem lépett fel instabilitás a nagy sebességről a kicsire való változásnál ós fordítva. Semmilyen korlátozás nem áll fenn a vizsgált lassú és gyors fűtési sebesógek tartományában, amely használható az égő stabil működtetéséhez. Ez azt jelenti, hogy az égő stabil működési tartománya szélesebb, mint amit a fenti vizsgálatoknál alkalmaztunk.
2) Összehasonlítás egy hagyományos örvényáramlású égővel:
A nitrogénoxid képződés alapján összehasonlítást végeztünk az új oxigénbeszívásos égő és a hagyományos örvényégő között. Amint a 4. ábrán látható, az örvényégő tangenciális mozgást ad az áramló oxidálógáznak, és egy tűzálló ógőtómbbel van ellátva a láng stabilizálására. Az oxidálógáz és az üzemanyag keveredése, valamint az égő tűzálló csővében való tartózkodási idő olyan volt, hogy az égéstermékek hőmérséklete közel volt az elméleti lánghőmérséklethez. A hagyományos őrványógő használata mellett a füstgázban a következő nitrogénoxid méréseket végeztük:
| t.érfogat% oxidálógázban | Nitrogénoxid a füstgázban 0,45 kp/l,055xl09 Joule |
| 21 | 0,044 |
| 30 | 0,19 |
| 90 | 0,41 |
| 100 | 0,1 |
Ezekhez a vizsgálatokhoz az égéstermékek hőmérséklete a füstgázban 1149 °C1204 °C volt. Az égési sebességet úgy állítottuk be, az egyes vizsgálati feltételekhez, hogy a kemence hőmérsékletét a hőelnyelő egység felé a hőátadási sebességet közelítően állandó értéken tartsuk.
Az üzemanyag-megtakarítás miatt, amit az égéshez szükséges levegő részben vagy egészben oxigénnel való helyettesítésével értünk el, az égési sebesség csökkent, amikor az oxidálógáz oxigéntartalma nőtt. Az adatok mutatják, hogy a nitrogénoxidok mennyisége nőtt, amikor az oxidálógáz oxigéntartalma 90%-ra nőtt. Ez előrelátható volt, mivel a lánghőmérséklet szintén nőtt, ami elősegíti a nitrogénoxidok képződését.
és 100% oxigén között a nitrogénoxidok képződése csökkent, mivel a nitrogén kis koncentrációban volt jelen. Ipari műveleteknél a nitrogénoxidok képződése 100% oxigén használata mellett egy hagyományos égőben a kemencébe való levegőbeszivárgás miatt valószínűleg sokkal nagyobb, mint amit a táblázat mutat. A 90%-os oxigénnel kapott nitrogénoxid képződés a kísérleti kemencében valószínűleg ahhoz az értékhez áll közel, ami egy ipari kemencében 100% oxigén alkalmazásával érhető, feltéve, hogy mindkét esetben a hagyományos égőt használunk.
Amikor oxigénbeszívásos égőt vizsgáltunk 100%-os oxigén használatával, összehasonlítható feltételek mellett (megközelítőleg ugyanaz a kemencehőmérséklet és a hcátadási sebesség), a mért nitrogénoxid mennyisége 0,001 1 bs/MMBTU nagyságrendű volt. Ezekhez a vizsgálatokhoz 8 darab 1,58 mm átmérőjű fúvókat használtunk, amelyek 50,8 mm:
88,9 mm és 127 mm átmérőjű körön voltak elhelyezve, és 3,179 mm átmérőjű fúvókákat, amelyek 50,8 mm átmérőjű körön voltak elhelyezve. A nitrogénoxid képződés valamennyi vizsgált feltétel mellett lényegesen alacsonyabb volt bármely nitrogénoxid kibocsátást korlátozó szabványos határértéknél. Az eredő lánghőmérséklet - a kemencegázok miatt az oxigénsugarakba az üzemanyaggal való keveredés előtt - jóval alacsonyabb volt annál az értéknél, amelyen meggyorsul a nitrogénoxidok képződése.
3) Összehasonlítás a hagyományos koncentrikus fűvókájú égőkkel:
(5. átra)
Viszgálatokat végeztünk el a találmány szerinti oxigénbeszívásos égő összehasonlítására azokkal a hagyományos égőkkel, amelyek koncentrikus fúvókákat tartalmaznak az üzemanyag és az oxigén számára. Az oxigénbeszívásos égő nyolc darab 2,38 mm átmérőjű oxigénfúvókát tartalmazott, amelyek egy 50,8 mm átmérőjű kör mentén vannak elhelyezve. A koncentrikus fúvókájú égő vázlata az 5a és 5b ábrán látható. A kísérleteket két olyan feltétel mellett végeztük, amelyek egyébként kedvezőek a nitrogénoxidok képződése számára: Magas kemencegáz-hömérsékleten és a kemencébe való levegóbeszivárgás mellett. A kísérletek során 23,07 m3 földgáz me lett 47,28-48 m3 oxigént alkalmaztunk. A kemencegáz hőmérséklete 15231579 °C volt. A szokásos fémipari alkalmazásoknál, például hőkezelő kemencéknél, az átlagos kenencehómérséklet általában kb. 1093 °C es 1371 °C között van. A levegő—beszivárgás a kemencébe 0 és 8,5 m3 között változott. A fenti körülmények között fellépő nitrogénoxid képződést a 7. ábra mutatja.
Mindkét égőnél a nitrogénoxid kibocsátás nőtt, ha fokozódott a levegő beszivárgása. Azonban összehasonlítható vizsgálati feltételek mellett a nitrogénoxid képződés közel egy nagyságrenddel kisebb volt az oxigénbeszivargásos égőnél, mint a koncentrikus fú— vókás égőnél. A nitrogénoxidok kibocsátásának szintje a beszívásos égőnél mindig kisebb volt, mint bármely nitrogénoxid kibocsátást korlátozó szabványos előírt határérték.
Claims (10)
- Szabadalmi igénypontok1. Eljárás ipari kemencék fűtésére, ame-817 lyek ógéstere lényegében el van zárva az atmoszférától, ahol az égéstérbe oxigénben dúsított levegőt vagy oxigént fuvatunk be oxidálógázként, azzal jellemezve, hogy az oxidálógáz sugarának átmérője (D) és az oxidá- 5 lógáz-sugár sebessége (V) a befúvási pontban olyan gázcirkulációt és keveredést hoz létre, ami lehetővé teszi a kemence töltetének lényegében egyenletes hevítését, amely sebesség (V) legalább egyenlő az alábbi kép- 10 lettel megadott értékkel: V=0,3048 (5,7 P-70), ahol V az oxidálógáz-sugár sebesség m/secban és P az oxidálógáz oxigéntartalma térfogat%-ban, továbbá egyidejűleg legalább egy üzemanyag-sugarat juttatunk be a kemence 15 említett zónájába az oxidálógáz-sugártól adott távolságra (X), amely távolságot (X) az oxidálógáz-sugár széle és az üzemanyag-sugár külső széle között mérjük a bejuttatási pontoknál, és az a távolság (X) legalább egyenlő 20 az alábbi képlettel megadott értékkel: X=4D, ahol D az oxidálógáz-sugár átmérője, továbbá az oxidálógáz-sugár környezetéből kemencegázokat szívunk be az oxidálógáz-sugárba, mégpedig olyan mennyiségben, amely olyan 25 lánghőmérsékleteket biztosít az égés során, amely alacsonyabb a normál láng hőmérsékleteket biztosít az égés során, amely alacsonyabb a normál lánghőmérsékletnél, és az említett beszivás után az oxidálógáz-sugarat 30 keverjük az üzemanyag-sugárral és ezzel égési reakciót hozunk létre.
- 2. Λζ 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy célszerűen legalább 30 térfogatit oxigént tartalmazó oxidálógázt haszná- 35 lünk.
- 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy előnyösen 137,16-304,8 m/ /sec sebességű oxidálógáz-sugarat alkalmazunk. 40
- 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy célszerűen legalább két oxidálógáz-sugarat juttatunk be az üzemanyág-sugár körül elhelyezett fúvókákon át.
- 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal 45 jellemezve, hogy a beazívott kemencegázok mennyisége elegendő olyan lánghőmérséklet eléréséhez az égés során, amely a normál lánghőmérsékletnél egy olyan δΤ értékkel alacsonyabb, amely legalább egyenlő az aláb- 50 bi képlettel megadott értékkel:δΤ=5:9[400+4,6 (Ρ-2Π-32, ahol δΤ °C-ban van megadva és P az oxidálógáz oxigéntartalma térfogatiéban.
- 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oxidáiógáz 5-10%-át az üzemanyag-sugár mellett vezetjük be és oxidálógáz-köpenyt képezünk az üzemanyag-sugár körül, és ezzel egy largfelületet hozunk létre és stabilizáljuk a lángot.
- 7. Égő kemencék fűtésére oxigénnel vagy oxigénben dúsított levegővel, mint oxidálógázzal való használatra, elsősorban atmoszférától elszigetelt égésterű kemencéknél, amely égőben elhelyezett üzemanyagvezetékkel, oxidálóvezetékkel, üzemanyag-fúvókéval és oxidálógáz-fúvókával van kialakítva, azzal jellemezve, hogy legalább egy oxidálógázfúvókát (4) tartalmaz egy oxidálógáz bejuttatására kemencébe, az oxidálógáz-fúvóka (4) átmérője (D) kisebb, mint az alábbi képlettel megadott érték:40 /FV^ D=25,4 -—) , (P-8) \n/ ahol D az átmérő mm-ben, P az oxidálógáz oxigéntartalma tórfogat%-ban, F az égő égési sebessége 1,055x10’ Joule/órában, és N az oxidálógáz-fúvókák (4) száma, továbbá legalább egy üzemanyag-fúvókét (6) tartalmaz, legalább egy üzemanyagnak a kemencébe való bejuttatására, az üzemanyag-fúvóka (6) a hozzá legközelebbi oxidálógáz-fúvókától (4) olyan távolságra van elhelyezve, amely távolságot (X) az üzemanyagr'úvóka (6) szélétől az oxidálógáz-fúvóka (4) széléig mérjük, hogy a távolság (X) legalább egyenlő az X=4D képlettel megadott értékkel; továbbá ahol az oxidálógáz-fúvóka (4) átmérője (d) és az oxidálógáz-sugár átmérője (D) lényegében azonos.
- 8. A 7. igénypont szerinti égő, azzal jellemezve, hogy több oxidálógéz-fúvókát (4) tartalmaz, amelyek az üzemanyag-fúvóka (6) körül egy kör (5) mentén vannak elhelyezve.
- 9. A 7. igénypont szerinti égő, azzal jellemezve, hogy a távolság (X) célszerűen 8D és 20D között van.
- 10. A 7. igénypont szerinti égő, azzal jellemezve, hogy az oxidálógáz 5-10%-át az üzemanyag-sugár (9) körül irányító és ezzel lángfrontot létrehozó és a lángot stabilizáló eszközt alkalmaz.5 rajz 9 ábra
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| US06/138,759 US4378205A (en) | 1980-04-10 | 1980-04-10 | Oxygen aspirator burner and process for firing a furnace |
Publications (1)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU190672B true HU190672B (en) | 1986-10-28 |
Family
ID=22483512
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU81919A HU190672B (en) | 1980-04-10 | 1981-04-09 | Method and burner for heating furnaces |
Country Status (23)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US4378205A (hu) |
| EP (1) | EP0038257B2 (hu) |
| JP (1) | JPS56157706A (hu) |
| KR (2) | KR850000949B1 (hu) |
| AT (1) | ATE9398T1 (hu) |
| AU (1) | AU543281B2 (hu) |
| BR (1) | BR8102112A (hu) |
| CA (1) | CA1160556A (hu) |
| DD (1) | DD158936A5 (hu) |
| DE (1) | DE3165935D1 (hu) |
| DK (1) | DK161381A (hu) |
| ES (1) | ES501168A0 (hu) |
| GR (1) | GR75592B (hu) |
| HU (1) | HU190672B (hu) |
| IL (1) | IL62568A (hu) |
| MX (1) | MX155899A (hu) |
| NO (1) | NO155116C (hu) |
| PL (1) | PL136277B1 (hu) |
| PT (1) | PT72826B (hu) |
| RO (1) | RO82948B (hu) |
| SU (1) | SU1152532A3 (hu) |
| YU (2) | YU43915B (hu) |
| ZA (1) | ZA812234B (hu) |
Families Citing this family (79)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US4408982A (en) * | 1982-01-05 | 1983-10-11 | Union Carbide Corporation | Process for firing a furnace |
| US4495874A (en) * | 1983-05-18 | 1985-01-29 | Air Products And Chemicals, Inc. | Combustion of high ash coals |
| US4525138A (en) * | 1983-10-28 | 1985-06-25 | Union Carbide Corporation | Flame signal enhancer for post-mixed burner |
| US4541798A (en) * | 1983-11-07 | 1985-09-17 | Union Carbide Corporation | Post-mixed spark-ignited burner |
| USRE34298E (en) * | 1984-08-17 | 1993-06-29 | American Combustion, Inc. | Method for waste disposal |
| US4582479A (en) * | 1984-12-31 | 1986-04-15 | The Cadre Corporation | Fuel cooled oxy-fuel burner |
| SE8306722L (sv) * | 1985-06-03 | 1985-06-07 | Ssab Svenskt Stal Ab | Sett att reglera ett forbrenningsforlopp |
| US4699586A (en) * | 1986-05-16 | 1987-10-13 | Union Carbide Corporation | Method for igniting a multiburner furnace |
| US4690635A (en) * | 1986-07-21 | 1987-09-01 | Maxon Corporation | High temperature burner assembly |
| US4738614A (en) * | 1986-07-25 | 1988-04-19 | Union Carbide Corporation | Atomizer for post-mixed burner |
| US4693680A (en) * | 1986-08-14 | 1987-09-15 | Union Carbide Corporation | Flame stabilized post-mixed burner |
| US4907961A (en) * | 1988-05-05 | 1990-03-13 | Union Carbide Corporation | Oxygen jet burner and combustion method |
| US4878829A (en) * | 1988-05-05 | 1989-11-07 | Union Carbide Corporation | Fuel jet burner and combustion method |
| JP2683545B2 (ja) * | 1988-05-25 | 1997-12-03 | 東京瓦斯 株式会社 | 炉内燃焼方法 |
| US4863371A (en) * | 1988-06-03 | 1989-09-05 | Union Carbide Corporation | Low NOx high efficiency combustion process |
| US5062789A (en) * | 1988-06-08 | 1991-11-05 | Gitman Gregory M | Aspirating combustion system |
| US4969814A (en) * | 1989-05-08 | 1990-11-13 | Union Carbide Corporation | Multiple oxidant jet combustion method and apparatus |
| US4946382A (en) * | 1989-05-23 | 1990-08-07 | Union Carbide Corporation | Method for combusting fuel containing bound nitrogen |
| US4931013A (en) * | 1989-07-06 | 1990-06-05 | Mg Industries | High-temperature burner |
| US4988285A (en) * | 1989-08-15 | 1991-01-29 | Union Carbide Corporation | Reduced Nox combustion method |
| US4957050A (en) * | 1989-09-05 | 1990-09-18 | Union Carbide Corporation | Combustion process having improved temperature distribution |
| SE464542B (sv) * | 1989-11-01 | 1991-05-06 | Aga Ab | Saett och anordning foer foerbraenning av foeretraedesvis flytande eller gasformigt fossilt braensle |
| US5000102A (en) * | 1989-12-21 | 1991-03-19 | Union Carbide Industrial Gases Technology Corporation | Method for combusting wet waste |
| EP0440423B1 (en) * | 1990-01-30 | 1994-12-07 | Cyclean, Inc | Drum dryer for reprocessing recycled asphalt pavement |
| ES2064538T3 (es) * | 1990-06-29 | 1995-02-01 | Wuenning Joachim | Procedimiento y dispositivo para la combustion de combustible en un recinto de combustion. |
| US5022332A (en) * | 1990-08-15 | 1991-06-11 | Union Carbide Industrial Gases Technology Corporation | Combustion method for improved endothermic dissociation |
| US5110285A (en) * | 1990-12-17 | 1992-05-05 | Union Carbide Industrial Gases Technology Corporation | Fluidic burner |
| US5100313A (en) * | 1991-02-05 | 1992-03-31 | Union Carbide Industrial Gases Technology Corporation | Coherent jet combustion |
| US5213492A (en) * | 1991-02-11 | 1993-05-25 | Praxair Technology, Inc. | Combustion method for simultaneous control of nitrogen oxides and products of incomplete combustion |
| US5242295A (en) * | 1991-02-11 | 1993-09-07 | Praxair Technology, Inc. | Combustion method for simultaneous control of nitrogen oxides and products of incomplete combustion |
| ES2121245T3 (es) * | 1991-02-11 | 1998-11-16 | Praxair Technology Inc | Metodo de combustion para vigilar simultaneamente los oxidos de nitrogeno y los productos de combustion incompleta. |
| US5076779A (en) * | 1991-04-12 | 1991-12-31 | Union Carbide Industrial Gases Technology Corporation | Segregated zoning combustion |
| DE4134979A1 (de) * | 1991-10-23 | 1993-04-29 | Linde Ag | Brenner mit reduzierter schadstoffemission |
| DE4142401C2 (de) * | 1991-12-20 | 1999-01-21 | Linde Ag | Verfahren zum Betrieb einer auf einem oder mehreren Brennern basierenden Beheizung eines Ofens |
| US5256058A (en) * | 1992-03-30 | 1993-10-26 | Combustion Tec, Inc. | Method and apparatus for oxy-fuel heating with lowered NOx in high temperature corrosive environments |
| US5199866A (en) * | 1992-03-30 | 1993-04-06 | Air Products And Chemicals, Inc. | Adjustable momentum self-cooled oxy/fuel burner for heating in high temperature environments |
| US5266024A (en) * | 1992-09-28 | 1993-11-30 | Praxair Technology, Inc. | Thermal nozzle combustion method |
| US5242296A (en) * | 1992-12-08 | 1993-09-07 | Praxair Technology, Inc. | Hybrid oxidant combustion method |
| US5407345A (en) * | 1993-04-12 | 1995-04-18 | North American Manufacturing Co. | Ultra low NOX burner |
| US5667376A (en) * | 1993-04-12 | 1997-09-16 | North American Manufacturing Company | Ultra low NOX burner |
| US5730591A (en) * | 1993-04-12 | 1998-03-24 | North American Manufacturing Company | Method and apparatus for aggregate treatment |
| US5413476A (en) * | 1993-04-13 | 1995-05-09 | Gas Research Institute | Reduction of nitrogen oxides in oxygen-enriched combustion processes |
| US5405082A (en) * | 1993-07-06 | 1995-04-11 | Corning Incorporated | Oxy/fuel burner with low volume fuel stream projection |
| DE69409049T3 (de) * | 1993-08-31 | 2001-09-13 | Praxair Technology Inc | Verbrennungsverfahren unter Verwendung von Argon und Sauerstoff |
| US5439373A (en) * | 1993-09-13 | 1995-08-08 | Praxair Technology, Inc. | Luminous combustion system |
| DE4400831A1 (de) * | 1994-01-13 | 1995-07-20 | Messer Griesheim Gmbh | Verfahren zur Reduzierung von Schadgasemissionen bei der Verbrennung und Brenner dafür |
| US5387100A (en) * | 1994-02-17 | 1995-02-07 | Praxair Technology, Inc. | Super off-stoichiometric combustion method |
| SE9400807D0 (sv) * | 1994-03-09 | 1994-03-09 | Aga Ab | Behandling av stål |
| JPH0842813A (ja) | 1994-05-18 | 1996-02-16 | Praxair Technol Inc | 炉の操作方法 |
| CA2155173C (en) * | 1994-08-10 | 1999-04-06 | Ichiro Nakamachi | Regenerative burner, burner system and method of burning |
| TW278124B (hu) * | 1994-10-14 | 1996-06-11 | Toyota Motor Co Ltd | |
| US5554022A (en) * | 1994-10-14 | 1996-09-10 | Xothermic, Inc. | Burner apparatus and method |
| US5984667A (en) * | 1995-07-17 | 1999-11-16 | American Air Liquide, Inc. | Combustion process and apparatus therefore containing separate injection of fuel and oxidant streams |
| CN1195172C (zh) * | 1995-07-17 | 2005-03-30 | 液体空气乔治洛德方法利用和研究有限公司 | 用氧化剂燃烧燃料的方法以及燃烧器装置 |
| CA2254978C (en) | 1996-05-17 | 2008-09-09 | Xothermic, Inc. | Burner apparatus and method |
| US5681162A (en) * | 1996-09-23 | 1997-10-28 | Nabors, Jr.; James K. | Low pressure atomizer |
| US5975886A (en) | 1996-11-25 | 1999-11-02 | L'air Liquide, Societe Anonyme Pour L'etude Et L'exploitation Des Procedes Georges Claude | Combustion process and apparatus therefore containing separate injection of fuel and oxidant streams |
| US5813846A (en) * | 1997-04-02 | 1998-09-29 | North American Manufacturing Company | Low NOx flat flame burner |
| US6007326A (en) * | 1997-08-04 | 1999-12-28 | Praxair Technology, Inc. | Low NOx combustion process |
| US6206686B1 (en) | 1998-05-01 | 2001-03-27 | North American Manufacturing Company | Integral low NOx injection burner |
| FR2782780B1 (fr) * | 1998-09-02 | 2000-10-06 | Air Liquide | Procede de combustion pour bruler un combustible |
| AU2003250146A1 (en) * | 2002-07-19 | 2004-02-09 | Shell Internationale Research Maatschappij B.V. | Use of a yellow flame burner |
| WO2004009742A1 (en) * | 2002-07-19 | 2004-01-29 | Shell Internationale Research Maatschappij B.V. | Use of a blue flame burner |
| CA2493912A1 (en) * | 2002-07-19 | 2004-01-29 | Shell Internationale Research Maatschappij B.V. | Process for combustion of a liquid hydrocarbon |
| US6638061B1 (en) | 2002-08-13 | 2003-10-28 | North American Manufacturing Company | Low NOx combustion method and apparatus |
| US20040175663A1 (en) * | 2003-03-06 | 2004-09-09 | M. Shannon Melton | Method for combusting fuel in a fired heater |
| US6910878B2 (en) * | 2003-06-19 | 2005-06-28 | Praxair Technology, Inc. | Oxy-fuel fired process heaters |
| DE102004034212A1 (de) * | 2004-07-14 | 2006-02-16 | Air Liquide Deutschland Gmbh | Brennstoff-Sauerstoff-Brenner und Verfahren zum Betreiben des Brenners |
| SE528808C2 (sv) * | 2004-09-15 | 2007-02-20 | Aga Ab | Förfarande vid förbränning, jämte brännare |
| SE0501840L (sv) * | 2005-08-19 | 2007-02-20 | Aga Ab | Förfarande jämte för övervakning av en brännare |
| US20080096146A1 (en) * | 2006-10-24 | 2008-04-24 | Xianming Jimmy Li | Low NOx staged fuel injection burner for creating plug flow |
| EP2080952A1 (en) * | 2008-01-17 | 2009-07-22 | L'AIR LIQUIDE, Société Anonyme pour l'Etude et l'Exploitation des Procédés Georges Claude | Burner and method for alternately implementing an oxycombustion and an air combustion |
| DE102008058420A1 (de) * | 2008-11-21 | 2010-05-27 | Air Liquide Deutschland Gmbh | Verfahren und Vorrichtung zum Anwärmen eines Bauteils mit einem atmosphärischen Anwärmbrenner |
| US20100233639A1 (en) * | 2009-03-11 | 2010-09-16 | Richardson Andrew P | Burner for reducing wall wear in a melter |
| WO2012064577A2 (en) | 2010-11-10 | 2012-05-18 | Praxair Technology, Inc. | Oxy-fuel fired boiler with separately fired combustion chamber for superheater and reheater duties |
| DE102011011207A1 (de) | 2011-02-14 | 2012-08-16 | Air Liquide Deutschland Gmbh | Brenner zum gleichmäßigen Erwärmen eines langen Ofens |
| WO2015200346A1 (en) * | 2014-06-23 | 2015-12-30 | Air Products And Chemicals, Inc. | Solid fuel burner and method of operating |
| EP2993397A1 (en) * | 2014-09-02 | 2016-03-09 | Linde Aktiengesellschaft | Low-NOx-burner |
| JP7030299B1 (ja) * | 2021-04-26 | 2022-03-08 | 株式会社旭製作所 | バーナヘッド装置 |
Family Cites Families (25)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US2217518A (en) * | 1940-10-08 | Combustion regulation | ||
| US1603462A (en) * | 1926-10-19 | Purnace | ||
| US2458542A (en) * | 1944-11-16 | 1949-01-11 | Comb Processes Company | Low velocity oil and gas burner |
| US2515845A (en) * | 1946-06-25 | 1950-07-18 | Shell Dev | Flame pocket fluid fuel burner |
| US2800175A (en) * | 1949-06-11 | 1957-07-23 | Libbey Owens Ford Glass Co | Firing tank furnaces |
| US3180394A (en) * | 1955-04-26 | 1965-04-27 | Bloom Eng Co Inc | Gas burner |
| US2941587A (en) * | 1955-07-14 | 1960-06-21 | Pan American Petroleum Corp | Combustion chamber burner |
| US3092166A (en) * | 1959-12-15 | 1963-06-04 | Air Reduction | Space heating method and apparatus |
| US3209808A (en) * | 1962-04-16 | 1965-10-05 | Bloom Eng Co Inc | Soaking pit burner or the like |
| AT246195B (de) * | 1963-03-11 | 1966-04-12 | Ame Cockerill Ougree Soc | Brenner für Siemens-Martin-Öfen |
| US3209811A (en) * | 1963-03-28 | 1965-10-05 | Loftus Engineering Corp | Combination high velocity burner |
| GB1215925A (en) | 1967-02-03 | 1970-12-16 | Gas Council | Fuel gas/oxygen burner |
| US3781162A (en) * | 1972-03-24 | 1973-12-25 | Babcock & Wilcox Co | Reducing nox formation by combustion |
| US3771944A (en) * | 1972-08-30 | 1973-11-13 | Bloom Eng Co Inc | Adjustable flame burner |
| DE2303280C2 (de) | 1973-01-24 | 1982-07-29 | Robert von Dipl.-Ing. 8032 Gräfelfing Linde | Brenner für fließfähige Brennstoffe |
| US4035137A (en) * | 1973-04-26 | 1977-07-12 | Forney Engineering Company | Burner unit |
| US3905751A (en) * | 1974-03-21 | 1975-09-16 | Midland Ross Corp | Gas burner |
| JPS587883B2 (ja) * | 1974-05-20 | 1983-02-12 | 三菱重工業株式会社 | ボイラ用燃料燃焼装置 |
| US4050879A (en) * | 1974-11-18 | 1977-09-27 | Mitsubishi Jukogyo Kabushiki Kaisha | Fuel combustion apparatus |
| US4014639A (en) * | 1975-04-10 | 1977-03-29 | Minnesota Mining And Manufacturing Company | Recirculating vortex burner |
| US4023921A (en) * | 1975-11-24 | 1977-05-17 | Electric Power Research Institute | Oil burner for NOx emission control |
| US4181491A (en) * | 1976-09-22 | 1980-01-01 | Bloom Engineering Company, Inc. | Method and apparatus for heating a furnace chamber |
| US4162890A (en) * | 1977-05-02 | 1979-07-31 | Bloom Engineering Company, Inc. | Combustion apparatus |
| CH637749A5 (de) | 1978-04-19 | 1983-08-15 | Fred Aerne | Verfahren zur verbrennung des brennoeles in einem oelbrenner und oelbrenner zur ausfuehrung desselben. |
| JPS5819929B2 (ja) * | 1978-07-11 | 1983-04-20 | 新日本製鐵株式会社 | 低ＮＯ↓ｘバ−ナ− |
-
1980
- 1980-04-10 US US06/138,759 patent/US4378205A/en not_active Expired - Lifetime
-
1981
- 1981-04-01 CA CA000374441A patent/CA1160556A/en not_active Expired
- 1981-04-02 ZA ZA00812234A patent/ZA812234B/xx unknown
- 1981-04-03 IL IL62568A patent/IL62568A/xx unknown
- 1981-04-07 GR GR64602A patent/GR75592B/el unknown
- 1981-04-08 NO NO811218A patent/NO155116C/no unknown
- 1981-04-08 PL PL1981230562A patent/PL136277B1/pl unknown
- 1981-04-08 YU YU915/81A patent/YU43915B/xx unknown
- 1981-04-08 BR BR8102112A patent/BR8102112A/pt not_active IP Right Cessation
- 1981-04-08 ES ES501168A patent/ES501168A0/es active Granted
- 1981-04-09 KR KR1019810001197A patent/KR850000949B1/ko active
- 1981-04-09 DE DE8181400569T patent/DE3165935D1/de not_active Expired
- 1981-04-09 AT AT81400569T patent/ATE9398T1/de active
- 1981-04-09 EP EP81400569A patent/EP0038257B2/en not_active Expired - Lifetime
- 1981-04-09 DK DK161381A patent/DK161381A/da not_active IP Right Cessation
- 1981-04-09 PT PT72826A patent/PT72826B/pt not_active IP Right Cessation
- 1981-04-09 JP JP5250281A patent/JPS56157706A/ja active Granted
- 1981-04-09 AU AU69341/81A patent/AU543281B2/en not_active Ceased
- 1981-04-09 HU HU81919A patent/HU190672B/hu not_active IP Right Cessation
- 1981-04-09 MX MX186780A patent/MX155899A/es unknown
- 1981-04-09 SU SU813271505A patent/SU1152532A3/ru active
- 1981-04-09 RO RO103977A patent/RO82948B/ro unknown
- 1981-04-10 DD DD81229151A patent/DD158936A5/de unknown
-
1983
- 1983-10-26 YU YU2138/83A patent/YU43555B/xx unknown
-
1984
- 1984-10-22 KR KR1019840006572A patent/KR850000951B1/ko not_active IP Right Cessation
Also Published As
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU190672B (en) | Method and burner for heating furnaces | |
| US4541796A (en) | Oxygen aspirator burner for firing a furnace | |
| US5743723A (en) | Oxy-fuel burner having coaxial fuel and oxidant outlets | |
| US5256058A (en) | Method and apparatus for oxy-fuel heating with lowered NOx in high temperature corrosive environments | |
| US4969814A (en) | Multiple oxidant jet combustion method and apparatus | |
| KR100408209B1 (ko) | 연료스트림및산화제스트림을분리주입하는연소방법및장치 | |
| US4505666A (en) | Staged fuel and air for low NOx burner | |
| JP3930948B2 (ja) | 低ＮＯｘ排出渦巻きバーナー | |
| EP0340424B1 (en) | Oxygen jet burner and combustion method | |
| US5601425A (en) | Staged combustion for reducing nitrogen oxides | |
| US5413476A (en) | Reduction of nitrogen oxides in oxygen-enriched combustion processes | |
| BR0208586B1 (pt) | método de combustão compreendendo injeções separadas de combustìvel e oxidante e queimador da montagem. | |
| US5181475A (en) | Apparatus and process for control of nitric oxide emissions from combustion devices using vortex rings and the like | |
| JPH05141631A (ja) | 囲い内の加熱方法及びバーナ | |
| EP0076036B1 (en) | Method and apparatus for burning fuel in stages | |
| US4051231A (en) | Production of internal atmospheres for kilns | |
| CA2919065C (en) | Burner assembly and method for combustion of gaseous or liquid fuel | |
| US5603456A (en) | Liquid fuel burner | |
| Raghavan et al. | Burners for gaseous fuels | |
| JPS6333612B2 (hu) | ||
| SU1763801A1 (ru) | Способ ступенчатого сжигани топлива | |
| SK68093A3 (sk) | Spôsob vyvíjania plameňa z kyslíka a paliva s nízkym obsahom NOx a zariadenie na vykonávanie spôsobu | |
| KR20040064504A (ko) | 환형 순산소 버너 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| HU90 | Patent valid on 900628 | ||
| HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |