HU190441B - Fungicide and acaricide compositions containing new 2-cyano-benz imidazole derivatives as active substances further process for preparing the active substances - Google Patents

Description

A találmány új 2-ciano-benzimidazol-származékokat tartalmazó fungicid és akaricid készítményekre, valamint ezek hatóanyagának előállítására vonatkozik.

A 3 576 818. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból ismertté váltak a (I) általános képletű 2-ciano-benzimidazol-származékok a képletben R, és R₂ jelentése egymástól függetlenül hidrogén-, klór- vagy brómatom vagy nitro-, alkil- vagy alkoxicsoport. A leírás szerint a (I) általános képletű vegyületek baktericid és antiszeptikus hatásúak. A leírás 1. példája a 2-ciano-benzimidazolra, azaz olyan vegyületre vonatkozik, amelynek (I) általános képletében R, és R₂ jelentése hidrogénatom.

A 2 051 493. számú francia közrebocsátási iratból olyan 2-ciano-benzimidazol-származékok váltak ismertté, amelyekben a benzimidazol-gyűrű 1helyzetű nitrogénatomja hidrogénatommal vagy alkil- vagy alkoxi-karbonil-csoporttal lehet helyettesítve. A leírás szerint ezek a vegyületek biocid hatásúak, és felhasználhatók fungicid, bélféregirtó, inszekticid vagy herbicid hatóanyagként. A 4. példa a korábban már említett 2-ciano-benzimidazolra vonatkozik.

A 2 070 090. számú francia közrebocsátási iratból olyan 2-ciano-benzimidazol-származékok váltak ismertté, amelyeknél a benzimidazol-gyűrű 1helyzetű nitrogénatomja hidrogénatommal vagy alkil-, alkoxi-alkil-, alkenil-, karboxi-alkil-, alkanoil-, amino-alkil-, hidroxil-, alkoxi-, karboxi-alkoxi-, szulfo-alkoxi- vagy amino-alkoxi-csoporttal lehet helyettesítve. A leírás szerint ezek a vegyületek bélféregirtókként, kokcidiózis ellen és peszticidek például herbicidek és baktericidek - hatóanyagaiként hasznosíthatók.

Felismertük, hogy az ezekben az ismertetett szakirodalmi publikációkban leírt vegyületektől eltérő új, (II) általános képletű 2-ciano-benzimidazol-származékok - a képletben n, R és R' jelentése a következőkben megadott - kiváló fungicid hatásúak és egyesek közülük atkák ellen is aktívak.

A (II) általános képletben:

- n értéke 0, 1, 2 vagy 3,

- R jelentése halogénatom (előnyösen klór-, fluor- vagy brómatom), halogénatommal helyettesített, adott esetben 1-6 szénatomos alkilcsoport (például metil- vagy trifluor-metilcsoport), halogénatommal adott esetben helyettesített, 1-4 szénatomos alkilcsoport (például metoxi- vagy trifluormetoxicsoport), halogénatommal adott esetben helyettesített, 1-4 szénatomos alkil-tio-csoport, benzil-oxi-csoport, nitrocsoport, aminocsoport, cianocsoport, tio-cianáto-csoport, izotio-cianátocsoport, 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-szulfonilcsoport, amino-szulfonil-csoport, 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-szulfinil-csoport, benzoilcsoport vagy 2-5 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonilcsoport (például metoxi-karbonil-csoport), azzal a megjegyzéssel, hogy ha n értéke 2 vagy ennél nagyobb, az R szubsztituensek jelentése azonos vagy eltérő lehet, és

- R' jelentése halogénatommal adott esetben helyettesített, 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-, (például metil-, etil-, izopropil- vagy triklór-metil2 csoport), 3-6 szénatomot tartalmazó cikloalkil-, egy vagy két, azonos vagy eltérő 1-4 szénatomos alkilcsoporttal adott esetben szubsztituált aminocsoport vagy morfolino- vagy pirrolidinocsoport.

A fentiekben említett, alkilláncot tartalmazó csoportok lánca egyenes vagy elágazó lehet.

Kiemelkedően aktív gombaölő hatóanyagok azok a (II) általános képletű vegyületek, amelyeknek képletében:

- n és R jelentése a fentiekben megadott; és

- R' jelentése dimetil-amino-csoport, halogénatommal adott esetben helyettesített, 1-3 szénatomos alkilcsoport, morfolino- vagy pirrolidinocsoport.

Még hatásosabbak azok a vegyületek, amelyeknek (II) általános képletében

- n jelentése a fenti,

- R jelentése halogénatom vagy 1-3 szénatomos alkilcsoport, trifluor-metil-csoport, halogénatommal adott esetben helyettesített, 1-3 szénatomos alkoxicsoport, aminocsoport, nitrocsoport, cianocsoport, vagy 1-3 szénatomot tartalmazó alkilszulfonil-csoport, és - ha n értéke 2 vagy több -, R jelentése azonos vagy eltérő lehet, és

R' jelentése dimetil-amino-csoport, 1-3 szénatomos alkilcsoport (különösen előnyösen izopropilcsoport), pirrolidinocsoport vagy morfolinocsoport.

A (II) általános képletű vegyületek közül az n=^: 1, 2, vagy 3 értékű és legalább egyik R helyettesítőként trifluor-metil-csoportot tartalmazó vegyületek gombaölő hatásukon túlmenően atkák ellen

- különösen növényevő atkákkal szemben - is aktívak.

A (II) általános képletű vegyületeket a találmány értelmében úgy állítjuk elő, hogy (III) általános képletű benzimidazolszármazékot - a képletben R és n jelentése a (II) általános képletnél megadott

- vagy ennek egy alkálifém- vagy ammóniumsóját (IV) általános képletű halogénvegyülettel - a képletben R' jelentése a (II) általános képletnél megadott és X halogénatomot, előnyösen klóratomot jelent - reagáltatunk.

A (III) és a (IV) általános képletű vegyületeket előnyösen savmegkötőszer jelenlétében, vizes vagy vízmentes közegben, a reakció körülményei között kémiailag közömbösen viselkedő oldószerben, általában az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten reagáltatjuk. Savmegkötőszerként használhatunk szervetlen bázisokat például nátrium- vagy kálium-hidroxidot - alkálifém- vagy alkáliföldfém-karbonátokat és nitrogéntartalmú szerves bázisokat, például trietil-amint. Az alkalmazott oldószerek előnyösen poláris aprotikus oldószerek, például dimetil-etil-keton, acetonitril vagy N-metil-pirrolidon. Kívánt esetben a reagáltatást alkalmas katalizátor jelenlétében hajtjuk végre. Az alkalmazható katalizátorokra megemlíthetjük a fázistranszfer-katalizátorokat, például a kvatemer ammóniumszármazékokat.

A (III) általános képletű 2-ciano-benzimidazol alkálifém- vagy ammóniumsójának (IV) általános képletű halogénvegyülettel végrehajtott reagáltatásához nincs szükség savmegkötőanyag használatára A reagáltatás vizes vagy vízmentes közegben, a

190 441 reakciókörülmények között kémiailag közömbös oldószerben, rendszerint az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten hajtható végre. Az előzőekben már említett poláris aprotikus oldószerek előnyösen alkalmazhatók ennél a reagáltatásnál és kívánt esetben katalizátort, így fázistranszfer-katalízátort (például kvaterner ammóniumszármazékot) alkalmazhatunk.

A (III) általános képletű vegyületek alkálifém- és ammóniumsóit előzőleg vagy - ha a körülmények erre alkalmasak - in situ állíthatjuk elő, (III) általános képletű vegyületet alkalmas bázissal, például nátrium- vagy kálium-hidroxiddal vagy ammóniával, vagy pedig alkálifém- vagy alkáliföldfémkarbonáttal vagy -alkoholáttal (például nátriummetiláttal vagy nátrium- vagy kálium-etiláttal) reagáltatva.

A reagáltatássorozat végén - függetlenül az alkalmazott módszertől - a képződött (II) általános képletű tennéket a reakcióelegyből önmagában ismert módon, például az oldószer ledesztillálása, a termék kikristályosítása vagy kiszűrése stb. útján elkülönítjük, majd kívánt esetben ismert módon, például egy alkalmas oldószerből végzett átkristályosítással tisztítjuk.

A (III) általános képletű kiindulási 2-cianobenzimidazol-származékok a következőkben ismertetett A., B. és C. eljárások valamelyikével állíthatók elő:

A. eljárás

A 3 576 818. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett módon ammóniát egy 2-(trihalogén-metil)-ciano-benzimidazollal reagáltatunk.

B. eljárás

Foszfor(III)-kloridot (V) általános képletű 2-ciano-l-hidroxi-benzimidazol-származékkal - a képletben R és n jelentése a (II) általános képletnél megadott - reagáltatunk acetonban, a reakcióelegy forráspontjának megfelelő hőmérsékleten.

Az (V) általános képletű 2-ciano-l-hidroxibenzimidazol-származékok a (VI) általános képletű 2-(2-nitro-feniI)-amino-acetonitril-származékokból - a képletben R és n jelentése a (II) általános képletnél megadott - állíthatók elő, az utóbbiakat kálium-karbonát jelenlétében a Konopski, L. és Serafin, B, által a Rocz. Chem., 57. 1873 (1977) szakirodalmi helyen ismertetett módon melegítve.

A (VI) általános képletű vegyületek a megfelelő 2-nitro-anilinekből a Dinroth, K. és Aurich, H. C. által a Chem. Bér., 98. 3902 (1965) szakirodalmi helyen ismertetett módon állíthatók elő.

C. eljárás (VII) általános képletű 2-(hidroxi-imino-metil)benzimidazol-származékot - a képletben R és n jelentése a (II) általános képletnél megadott - dehidratálószerrel - például foszfor(V)-oxid-kloriddal vagy tionil-kloriddal - reagáltatunk.

A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. A példák szerinti vegyületek szerkezetét mágneses magrezonanciaspektroszkópiai (továbbiakban: NMR) és/vagy infravörös spektroszkópiai módszerekkel igazoltuk.

7. példa

7- (Dimetil-szulfamoil) -2-ciano-benzimidazol [(1) képletű vegyület] előállítása g 2-ciano-benzimidazol 100 ml acetonitrillel készült oldatához 4,83 g vízmentes kálium-karbonátot, majd 7 ml N,N-dimetíl-szulfamoil-kIoridot és 1,18 g tetrabutil-ammónium-hidrogén-szulfátot adunk. Az igy kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forraljuk, majd 25 °C-ra lehűtjük és 300 ml etil-acetátot adunk hozzá. A reakcióelegyet ezután szűrjük, majd a szűrletet csökkentett nyomáson (3140 Pa) bepároljuk. A kapott szilárd anyagot 200 ml izopropil-éterből átkristályosítjuk. így 5,3 g mennyiségben (30,3%) a 93 °C olvadáspontú cím szerinti vegyületet kapjuk.

Elemzési eredmények [t%]:

számított: C% = 47,99, H% = 4,03, N% = 22,38,

O% = 12,78, S%= 12,81; talált: C% = 48,31, H% = 4,10, N% = 22,46,

0% = 12,27, S% = 13,00.

A kiindulási anyagként használt 2-ciano-benzimidazolt ammóniának és 2-(triklór-metil)-benzimidazolnak a 3 576 818. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 1. példájában ismertetett módon végzett reagáltatása útján állítottuk elő.

A 2-ciano-benzimidazol előállítható a következőkben ismertetett módon is:

300 ml szulfinil-kloridhoz 1 óra leforgása alatt 79 g 2-(hidroxi-imino-metil)-benzimidazolt adunk. Az adagolás hőfejlődéssel és gázfejlődéssel jár. Az adagolás befejezését követően a reakcióelegyet további 2,5 órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, majd lehűtése után 200 ml petroléterrel hígítjuk. A kivált csapadékot kiszűrjük, majd vizes kálium-karbonát-oldattal mossuk. Acetonitril és etil-acetát elegyéből végzett átkristályositás után 42,5 g (60,6%) mennyiségben 268 °C olvadáspontú 2-ciano-benzimidazolt kapunk.

2. példa l-( Dimetil-szulfamoil) -2-ciano-5 -klór-benzimidazol [(2A) képletű vegyület] és

7- (dimetil-szulfamoil) -2-ciano-6-klór-benzimidazol j(2B) képletű vegyület] előállítása g 2-ciano-5-klór-benzimidazol 100 ml, vízmentes kálium-karbonát fölött szárított acetonnal készült szuszpenziójához 2,87 g mennyiségben darabos kálium-hidroxidot adunk. 30 perc alatt a kálium-hidroxid oldódik és a reakcióelegy lényegében homogénné válik.

Ezután a reakcióelegyhez egyszerre hozzáadunk

4,85 ml dimetil-szulfamoil-kloridot, majd 18 órán 3

190 441 át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet szűrjük, majd a szűrletet 2551 Pa nyomáson 50 ’C hőmérsékleten bepároljuk. Ekkor rózsaszín árnyalatú fehér csapadékot kapunk, amelyet azután 150 ml izopropanolból átkristályosítunk, 6,5 g mennyiségban 130 °C olvadáspontú fehér csapadékot kapva.

NMR és infravörös spektrum alapján megállapítható, hogy a termék l-(dimetil-szulfamoil)-2ciano-5-klór-benzimidazol és l-(dimetil-szulfamoil)-2-ciano-6-klór-benzimidazol 1 : 1 mólarányú elegye. Ennek az izomerelegynek az elemi összetétele a következő [t%]:

számított: C% = 42,18, H% = 3,18, Cl% = 12,45, N% = 19,68,0% =11,24, S% = 11,26;

talált: C% = 42,28, H% = 3,18, Cl% = 12,41, N% = 19,42, 0% = 11,27, S% = 11,20.

Ezt a két izomert azután szilikagélen kromatográfiásan enyhe nyomás alatt (úgynevezett „flash” kromatografálással) egymástól szeparáljuk. Az egyik olvadáspontja 147 ’C, míg a másiké 167 ’C.

3. példa

I-( Izopropit-szulfonil) -2~ciano-5-( trifluor-metil) benzimidazol f(3A) képletű vegyület] és 1 ~( izopropil-szulfonil) -2-ciano-6- (trifluor-metil) benzimidazol [(3B) képletű vegyület] előállítása g 2-ciano-5-(trifluor-metil)-benzimidazol 100 ml acetonnal készült oldatához 3,62 g mennyiségben darabos kálium-hidroxidot adunk.

’C-on végzett 15 perces keverést követően 6,35 ml izopropil-szulfonil-kloridot adagolunk, majd az így kapott reakcióelegyet az oldószer forráspontján tartjuk 2 órán át, ezután lehűtjük és bepároljuk. A kapott szilárd maradékot 250 ml metilén-kloridban oldjuk, majd a kapott oldatot 200-200 ml desztillált vízzel kétszer mossuk. Szárítás után a metilén-kloridos oldatot bepároljuk, majd a kapott maradékot 50 ml izopropanolból átkristályositjuk. így 11,2 g mennyiségben (61,9%) 120 °C olvadáspontú fehér csapadékot kapunk.

NMR és infravörös spektrum alapján a kapott tennék a címben említett két vegyület 1 : 1 mólarányú elegye. Az izomerelegy elemzési eredményei a következők [t%] :

számított: C% = 45,42, H% = 3,18, F% = 17,96, N% = 13,24, S% = 10,10;

talált: C% = 45,56, H% = 3,03, F% = 17,93, N% = 13,07, S% = 10,07.

4. példa l-( Metil-szulfonil)-2-ciano-5-( trifluor-metil)benzimidazol [(4A) képletű vegyület] és l-( metil-szulfonil)-2-ciano-6-( trifluor-metil)benzimidazol [(4B) képletű vegyület] előállítása

A 3. példában ismertetett módon járunk el, természetesen megfelelő kiindulási anyagokat használva és az átkristályosításnál izopropanol helyett toluolt használva.

így a (4A) és (4B) képletű vegyületek 78 : 22 arányú elegyét kapjuk. Az elegy olvadáspontja 142 ’C.

Elemzési eredmények [t%]:

számított: C% = 41,52, H% = 2,09, N% = 14,53,

S% = 11,08;

talált: C% = 42,85, H% = 2,08, N% = 15,22, S% = 10,10.

5. példa

1- ( Dimetil-szulfamoil) -2-ciano-5- (trifluor-metil) benzimidazol [(5A) képletű vegyület] és 1 ( dimetil-szulfamoil)-2-ciano~6- (trifluor-metil) benzimidazol [ (5B) képletű vegyület] előállítása

A 3. példában ismertetett módon járunk el, a megfelelő kiindulási anyagokat használva. így az (5A) és (5B) képletű vegyületek lényegében egyenlő arányú elegyét kapjuk.

Az elegy olvadáspontja 120 ’C.

Elemzési eredményei a következők [t%]: számított: C% = 41,51, H% = 2,85, F% = 17,91,

N% = 12,60, 0% = 10,05, S% = 10,07; talált: C% = 41,53, H% = 2,75, F%= 17,87,

N% = 12,12, O% = 11,50, S%= 10,14.

6. példa

A 6A-71. vegyületeket az 1. vagy 3. példában ismertetett módszerek valamelyikével állítjuk elő megfelelő kiindulási anyagokból. Ezeknek a vegyületeknek vagy a megfelelő izomerelegyeknek, de a korábbi példákban előállított vegyületeknek vagy izomerelegyeknek a helyettesítő-jelentéseit és olvadáspont-adatait a következő táblázatokban adjuk meg.

Ebben a táblázatban

- az „R” jelzésű oszlopban a helyettesítő megnevezése előtt zárójelben megadott szám a helyettesítő helyzetét mutatja a benzimidazolgyűrűn,

- az ,,R'” jelzésű oszlopban az „azonos” szó arra utal, hogy az adott vegyületnél az R' helyettesítőnek azonos a jelentése, mint az őt közvetlenül megelőzőnek a táblázatban; ugyancsak ezt a szót használjuk rendszeresen olyan esetekben, amikor a kapott A és B izomer csupán az R helyettesítőnek vagy helyettesítőknek a benzimidazolgyűrűn való helyzetében különbözik egymástól, és

- az „o.p.” jelzésű oszlopban az „M” betű arra utal, hogy a megadott olvadáspont két pozicióizomernek a betűt követően megadott arányú elegyén mért olvadáspont.

-4190 441 (H) általános képletű vegyületek

A vegyület sorszáma	n	R	R'	o.p.
1	0		-N(CH3)2	93’C
2A	1	(5)—Cl	—N(CH3)2	M 50/50
2B	1	(6)-Cl	azonos	:130’C
2A	1	(5)-Cl	-N(CH3)2	147 ’C
2B	1	(6)—Cl	azonos	165’C
3A	1	(5)-CF3	-CH(CH3)2	M 50/50
3B	1	(6)-CF3	azonos	:120’C
4A	1	(5)-CF3	ch3	M 78/22
4B	1	(6)-CF3	azonos	:142 ’C
5A	1	(5)-CF3	-N(CH3)2	M 50/50
5B	1	(6)-CF3	-N(CH3)2	:120’C
6A	1	(5)-CH3	—N(CH3)2	M 50/50
6B	1	(6)-CH3	azonos	:110’C
7A	1	(5)-NO2	—N(CH3)2	M 50/50
7B	1	(6)-NO2	azonos	:178 ’C
7A	1	(5)-NO2	-N(CH3)2	207 ’C
7B	1	(6)-NO2	—N(CH3)2	190 ’C
8	2	(5)-CH3, (6)-CH3	-N(CH3)2	149’C
9	2	(4)—Cl, (6)—Cl	-N(CH3)2	177 ’C
10	1	(4)-Cl	-N(CH3)2	130 ’C
11	1	(5)-C(CH3)3	-N(CH3)2	125 ’C
12A	1	(5)—CO-C6H5	-N(CH3)2	M 50/50
12B	1	(6)—CO—CöH5	azonos	:132 ’C
13A	1	(5)-OCH3	-N(CH3)2	M 50/50
13B	1	(6)-OCH3	-N(CH3)2	:125 ’C
14	2	(5)-Cl, (6)—Cl	-N(CH3)2	174’C
15A	1	(5)-F	-N(CH3)2	M 50/50
15B	1	(6)-F	azonos	109-110 ’C
16	0		—CH3	198 ’C
17	2	(4)—Cl, (6)—Cl	—ch3	204’C
18	1	(4)-CH3	-ch3	171 ’C
19A	2	(5)—Cl, (6)—CH3	-N(CH3)2	M 43/57
19B	2	(5)—CH3, (6)Cl	azonos	-.181 ’C
20	1	(4)—Cl	—ch3	173 ’C
21	1	(4)-Cl	— CH(CH3)2	120’C
22	0		-CH(CH3)2	118’C
23	2	(4)-Cl, (6)—Cl	-CH(CH3)2	176 ’C
24	2	(5)-CJ, (6)—Cl	-CH(CH3)2	181 ’C
25A	1	(5)-Br	-N(CH3)2	M 50/50
25B	1	(6)—Br azonos		138-142’C
26	1	(4)-Br	-N(CH3)2	143 ’C
27	2	(4)-NO2, (5)-OCH3	-N(CH3)2	185 ’C

-5190 441

A vegyület sorszáma	n	R	R'		o.p.
28	3	(4)-NO2, (5)—OCH3 (6)—OCHj	-N(CHj)2		180 °C
29A	1	(5)-CN	-N(CHj)2		M 43/57
29B	1	(6)—CN	azonos		160-220’C
30A	1	(5)-Cl	-N^CHj \C2H5		M 55/45
30B	1	(6)—Cl	azonos		:91 ’C
31A	1	(5)-NO2	—CH(CHj)2		M 64/36
31B	1	(6)—NO2	azonos		:150 ’C
32A	1	(5)-Cl	—CH(CHj)2		M 30/70
32B	1	(6)-Cl	azonos		:120 ’C
33A	1	(5)—O—CH2—C6H5	- CH(CHj)2		M (40/60 vagy 60/ 40)
33B	1	(6)—o-CH2-C6H5	azonos		:135’C
34A	1	(5)—0—CH2—C6H5	-N(CHj)2		M (50/50)
34B	1	(6)—0—CH2—C6H5	azonos		:120 ’C
35A	1	(5)~F	_n/CHj \C2Hs		M 50/50
35B	1	(6)-F	azonos		:96 ’C
36A	1	(5)—SCHj	-N(CHj)2		M 50/50
36B	1	(6)—SCHj	azonos		:108 ’C
37A	2	(5)-Cl, (6)—OCHj	-N(CHj)2		M 50/50
37B	2	(5)—OCHj, (6)—CL	azonos		190 ’C és 205 ’C
38	1	(5)- vagy (6)—NH2	-N(CHj)2		212’C
39	2	(4)—Br, (6)—Br	-N(CHj)2		215’C
40A	2	(5)-NO2, (6)-Cl	-N(CHj)2		M 50/50
40B	2	(5)—Cl, (6)-NO2	azonos		:184 ’C
41A	2	(5)—Cl, (6)—SO2CHj	-N(CHj)2		M 50/50
41B	2	(5)-SO2CHj, (6)-Cl	azonos		:191 ’C
42	1	(4)-NH2	-N(CHj)2		140-150’C
43	2	(4)-CHj, (6)—Br	-N(CHj)2		207 ’C
44	1	(5)- vagy (6)—NCS	-N(CHj)2		118-120 ’C
45	2	(4)-Cl, (5)—Cl	-N(CHj)2		194—195’C
46A	1	(5)—SO2—NH2	-N(CHj)2		M 50/50
46B	1	(6)—SO2—NH2	azonos		:158 ’C
47	1	(6)—NCS vagy (5)—NCS	-N(CHj)2		115-120’C
48	3	(4)-Cl, (5)OCHj (6)-Cl	-N(CHj)2		160’C
49	1	(4)-NO2	-N(CHj)2		196 ’C
50	2	(4)-CHj, (5)—Cl	-N(CHj)2		154 ’C
51	3	(3)—Cl, (4)—Cl	-N(CHj)2		208-210°C
		(5)-Cl
52A	1	(5)—SO—CHj	—N—(CH3)2		M 63/37
52B	1	(6)—SO—CHj	azonos		:116’C

-6190 441

A vegyület sorszáma	n	R	R'	o.p.
53A	1	(5)—SO2—CH3	-N(CH3)2	M 55/45
53B	1	(6)-SO2-CH3	-(N(CH3)2	:166’C
54A	1	(5)-CH3	—CC13	M 65/35
54B	1	(6)-CF3	azonos	114-116’C '
55	2	(4)—CH3, (6)-Cl	-N(CH3)2	185’C
56A	2	(5)-Cl, (6)-CF3	-N(CH3)2	M 50/50
56B	2	(5)-CF3, (6)—Cl	azonos	:158’C
57	2	(4)—Cl, (6)—Cl	(VIII) képletű csoport	180 ’C
58A	1	(5)-CF3	(VIII) képletű csoport	M 50/50
58B	1	(6)-CF3	azonos	125-130’C
59A	1	(5)-CF3	(IX) képletű csoport	M 50/50
59B	1	(6)-CF3	azonos	155-165’C
60A	2	(5)-Cl, (6)-CF3	- CH(CH3)2	M 66/34
60B	2	(5)-CF3 (6)—Cl	azonos	:16f’C
61	2	(4)-CF3, (6)—Cl	-N(CH3)2	188 ’C
62A	1	(5)—CO—O—CH3	-N(CH3)2	M 40/60
62B	1	(6)—CO—O—CH3	azonos	:132’C
63A	2	(4)—Br, (5)—Cl	-N(CH3)2	M 50/50
63B	2	(4)—Cl, (5)—Br	azonos	168-170’C
64	2	(4)-CH3, (5)-NO2	-N(CH3)2	194’C
65A	2	(5)-NO2, (6)—CF3	-N(CH3)2	M 60/40
65B	2	(5)-CF3, (6)—NO2	azonos	:171 ’C
66	2	(4)—Cl, (6)-Cl	-N(C2H5)2	153 ’C
67	2	(4)-NO2, (5)-CH3	-N(CH3)2	173 ’C
68A	2	(5)—NO2, (6)—CH3	-N(CH3)2	M 65/35 vagy 35/65
68B	2	(5)-CH3, (6)—NO2	azonos	:155 ’C
69	2	(4)—Cl, (6)-F	-N(CH3)2	151 ’C
70	2	(4)-CF3, (6)-CF3	-N(CH3)2	160 ’C
71A	1	(5)—SCF3	-N(CH3)2	M 80/20
71B	1	(6)—SCF3	-N(CH3)2	:131 ’C
72	2	(4)—Cl, (6)—Cl	ciklohexil	177 ’C
73	2	(4)-CF3, (6)—Cl	ciklohexil	217’C
74	2	(5)-CF3, (6)—Cl	ciklohexil	214’C
75A	1	(5)-CF3O	-N(CH3)2	M 50/50
75B	1	(6)—CF3O	-N(CH3)2	:82 ’C

7. példa

Üvegházi kísérletek paradicsomvésszel

Cserepekben Marmande-fajtájú paradicsomnövényeket (Lycopersicum esculentum) termesztünk. Amikor egy hónapos kort érnek el (ilyenkor 5-6 levelű állapotúak, 12-15 cm magasak), a vizsgálandó vegyület olyan vizes szuszpenziójával vagy oldatával kezeljük, amelyeket a vizsgálandó vegyületből 1 g/liter mennyiséget, továbbá etilén-oxid és szorbitán-monooleát 20 : 1 mólarányú kondenzátumá⁵⁵ ból 0,02 t%-ot tartalmazó törzsoldatból készítünk hígítással. Mindegyik növényt az említett összetételű oldatból vagy diszperzióból 5-5 ml-rel kezeljük. A vizsgálandó vegyület minden egyes koncentrációja esetén 8-8 növényen végezzük el a kezelést.

⁶⁰ A kontrollként használt növényeket hatóanyagot nem, de az említett etilén-oxid szorbitán-monooleát kondenzátumból ugyancsak 0,02 t%-ot tartalmazó oldattal kezeljük.

órás szárítást követően minden egyes növényt megfertőzünk úgy, hogy Phytophthora infestans

-7190 441 (amely a paradicsomvészt okozza) vizes szuszpenziójából mintegy 1 ml-t (azaz mintegy 2 · 10⁵ spórát) juttatunk minden egyes növényre.

A fertőzést követően a paradicsomnövényeket három napon át közel 20 °C-on 100%-os pára tartalmú atmoszférában, majd 4 napon át 17 °C-on 70-80%-os relatív pára tartalmú atmoszférában inkubáljuk.

A fertőzés után 7 nappal a vizsgálandó hatóanyaggal kezelt növények esetében kapott eredményeket összehasonlítjuk a kontrollként használt növényeknél kapott eredményekkel, és a szóban forgó gombá 95-100%-os gátlását okozó minimális koncentrációkat (továbbiakban MIC 95-100) megállapítjuk.

Ilyen körülmények között megfigyelhető, hogy a példákban ismertetett vegyületek vagy izomerelegyek a következő értékeket adják.

A vegyület vagy az izomerelegy sorszáma	MIC 95-100 mg/liter egységben Phytophthora infestans esetén
1	62
2A	4
2B	4
2A + 2B	4
3A + 3B	8
4A + 4B	31
5A + 5B	2
6A + 6B	62
7A + 7B	2
7A	2
7B	2
9	4
10	azonos vagy kisebb
4-nél
12A+12B	125
13A+13B	250
14	4
15A+ 15B	31
16	31
18	125
19A+19B	62
20	250
21	16
22	azonos vagy kisebb
250-nél
23	8
24	azonos vagy kisebb
31-nél
25A + 25B	31
26	8
27	15
29A + 29B	4
30A + 30B	250
31A + 31B	16
32A+32B	31
36A + 36B	125
40A+40B	azonos vagy kisebb 125-nél
41A + 41B	16
42	500
44	250

A vegyület vagy az izomerelegy sorszáma	MIC 95-100 mg/liter egységben Phytophthora infestans esetén
48	azonos vagy kisebb
125-nél
49	azonos vagy kisebb
4-nél
51	8
52A + 52B	125
53A + 53B	31
55	250
56Α+56Β	1
57	8
58A + 58B	16
59A + 59B	31
60A + 60B	4
61	1
63A + 63B	4
64	8
65A + 65B	azonos vagy kisebb 4-nél
66	500
67	azonos vagy kisebb
500-nál
68A + 68B	azonos vagy kisebb 4-nél
72	>500
73	>500
74	125

Ebben a kísérletsorozatban a szóban forgó gomba fejlődésének megfigyelt százalékos gátlása 20% és 90% közötti volt

- 500 mg/liter dózis esetén a 8., 11., 28., 43., 47. és 50. vegyületeknél, valamint a (35A + 35B), (46A + 46B), (62A + 62B) és (54A + 54B) izomerelegyeknél;

- 15 mg/liter dózis esetén a 17. vegyületnél, valamint a (33A + 33B) és (37A + 37B) izomerelegyeknél,

- 8 mg/liter dózis esetén a 39. vegyületnél, és

- 4 mg/liter dózis esetén a 45. vegyületnél.

Az ebben a példában és a következő példában említett keverékek összetétele azonos azzal, amelyet az előzőekben súly%-ban kifejezve a fenti táblázatban megadtunk.

Összehasonlító kísérlet

A korábbiakban említett két szakirodalmi publikációból ismert és az előzőekben ismertetett körülmények között vizsgált 2-ciano-benzimidazol MIC 95-100 értéke 2000 mg/liter, vagyis sokkal nagyobb, mint az l-(dimetil-szulfamoil)-2-cianobenzimidazol [(1) vegyület] 62 mg/liter nagyságú értéke.

Megállapítható tehát, hogy - legalábbis ezen kísérlet alapján - a benzimidazol-gyűrű 1-helyzetű nitrogénatomján a hidrogénatom dimetil-szulfamoilcsoporttal való helyettesítésének következtében az antifungális hatás jelentős mértékben növekszik.

190 441

8: példa

Üvegházi kísérletek dohány-szürkepenésszel

Az előző példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy Samson-fajtájú dohánynövényeket (Nicotiana tabacum) használunk és ezeket a növényeket a Peronospora tabacina, a dohány-szürkepenész kórokozója spóráival fertőzzük meg.

Ilyen körülmények között megfigyelhető, hogy a korábbi példákban ismertetett vegyületek vagy izomerelegyek MIC 95 100 értéke a következő:

A vegyület vagy az izomerelegy sorszáma	MIC 95-100 mg/liter egységben Peronospora tabaci esetén
1	30
2A	2
2B	2
2A + 2B	2
3A + 3B	2
5A + 5B	1
6A + 6B	nagyobb vagy egyenlő 62-vel
7A + 7B	2
7A	4
7B	4
9	2
10	62
11	62
13A+13B	125
14	1
15A+15B	4
18	62
19A+ 19B	15
21	16
23	8
24	31
25A + 25B	1
26	31
27	125
29A + 29B	2
30A + 30B	125
36A + 36B	500
39	62
40A + 40B	16
45	500
48	kisebb vagy egyenlő
500-zal
49	16
50	kisebb vagy egyenlő
125-tel
51	32
52A + 52B	500
55	62
56A + 56B	1
58A + 58B	16
59A + 59B	500
60A + 60B	2
61	8
62A + 62B	nagyobb vagy egyenlő 500-zal
63A + 63B

A vegyület vagy az izomerelegy sorszáma	MIC 95-100 mg/liter egységben Peronospora tabaci esetén
65A + 65B	4
66	500
67	kisebb vagy egyenlő 500-zal
72	500
73	>500
74	>500

Ebben a kísérletsorozatban a szóban forgó gomba fejlődésének megfigyelt százalékos gátlása 20% és 90% között volt

- 500 mg/liter dózis esetén a 28., 38., 42. és 44. vegyületeknél, valamint a(31A + 31B), (41A + 41B) és (53A + 53B) izomerelegyeknél;

- 15 mg/liter dózis esetén a 16., 22., 57. és 64. vegyületeknél, valamint a (4A + 4B), (12A+ 12B), (35A + 35B), (37A + 37B) és (54A + 54B) izomerelegyeknél; és

- 8 mg/liter dózis esetén a 21. vegyületnél.

összehasonlító kísérlet

A korábbiakban említett két szakirodalmi publikációból ismert 2-ciano-benzimidazol az előzőekben ismertetett körülmények között még 1000 mg/liter dózisban sem mutat antifugális aktivitást, vagyis a százalékos gátlás értéke 0%.

Azonos körülmények között viszont a találmány szerinti 1 -(dimetil-szulfamoil)-2-ciano-benzimidazol [(1) vegyület] MIC 95-100 értéke 30 mg/liter.

9. példa

Akaricid hatás vizsgálata kontakt fertőzéssel

A vizsgálatok során a lombozatot merítéssel kezeljük és kísérleti állatként Tetranychus urticae Koeh-t, mégpedig partenogenézis (szűznemzés) útján tenyésztett nőstény egyedeket használunk.

Elkészítjük a vizsgálandó vegyület vizes emulzióját úgy, hogy a vegyületet fazekasok által használt malomban 0,02 t% Tween 80 márkanevű felületaktív anyagot tartalmazó vízben megőröljük, majd az így kapott vizes emulzió koncentrációját 0,01 t% Scurol 0 márkanevű felületaktív anyagot tartalmazó vízzel végzett hígítás útján beállítjuk.

A Tween 80 etilén-oxid és szorbitán-monooleát 20 : 1 mólarányú kondenzátuma.

A Scurol 0 etilén-oxid és oktil-fenol 10 : 1 mólarányú kondenzátuma.

Contender-fajtájú, sziklevél-állapotú babnövényeket (Phaseolus vulgáris) egyenként 10 másodpercre a vizsgálandó vegyület előzőekben ismertetett módon előállított vizes emulziójába mártunk. Egy-egy hatóanyag-koncentráció vizsgálatához két növényt használunk. A kisérletsorozatot 10 mg/liter és 2000 mg/liter közötti hatóanyag-koncentrációkkal végezzük. A növényeket a kezelés után életben tartjuk úgy, hogy gyökereiket és a szár alsó részét desztillált vízbe mártjuk.

190 441

Miután a lombozat felülete megszáradt, a fertőzést elvégezzük úgy, hogy mindegyik bablevélre igen erősen fertőzött, az atkák tenyésztése útján kapott levéldarabkát helyezünk. 24 óra elteltével ezt a levéldarabkát eltávolítjuk.

A fertőzés után 3 nappal binokuláris nagyítóüveg alatt az elpusztult és az élő atkák számát megállapítjuk.

Így minden egyes koncentrációra megállapítjuk a százalékos mortalitást (két kísérlet átlaga). Ezeket a százalékos értékeket használjuk az LCqo, azaz azon koncentráció kiszámítására, amely az atkák 90%-ának elpusztulását okozza. Ez a koncentráció a korábbiakban ismertetett találmány szerinti vegyületekre, illetve izomerelegyekre a következő:

3A + 3B	26 mg/liter
4A + 4B	900 mg/liter
5A + 5B	70 mg/liter
56A + 56B	30 mg/liter
60A + 60B	30 mg/liter
61	2000 mg/liter
70	10 mg/liter
71A + 71B	30 mg/liter

A korábbiakban ismertetett 7. és 8. példákból tehát egyértelműen kitűnik, hogy a találmány szerinti vegyületeknek igen kedvező az antifugális hatásuk. Szőlőn végzett további kísérletben a (2A + 2B) és (7A + 7B) izomerelegyek 15-60 g/hektoliter permettérfogatnyi mennyiségben a szőlő leveleit csuromnedvesre permetezve jó védelmet biztosítanak a szürkepenész (Plasmopara viticola) ellen.

A korábbiakban ismertetett 9. példa jól szemlélteti néhány találmány szerinti vegyület kiváló akaricid hatását kontakt fertőzés esetén. Egy másik kísérletben a 9. példában említett atkaféle petéivel fertőzött bableveleken végzett kísérletben megállapítható, hogy ugyanezeknek a vegyületeknek jó az akaricid/ovicíd hatása ugyancsak kontakt kezeléssel.

így tehát a találmány szerinti vegyületek előnyösen alkalmazhatók fungicid és akaricid készítmények hatóanyagaiként a mezőgazdaságban. Ezek a készítmények egyaránt fejtenek ki kontakt és szisztémikus hatást, és így felhasználhatók preventív és/vagy kuratív, azaz megelőző és/vagy gyógyító jelleggel különböző fitopatogén gombákkal, például Phycomycetes és Basidiomycetes gombákkal szemben. Ugyancsak felhasználhatók egyes hatóanyagokat tartalmazó készítmények előnyösen atkákkal, különösen növényevő atkákkal szemben.

A találmány szerinti készítmények a hatóanyagon kívül vele összeférhető közömbös hordozóanyagot (hígítóanyagot) és/vagy felületaktív anyagot tartalmaznak. A készítmények rendszerint a hatóanyagot 0,001-95 súly% mennyiségben tartalmazzák. A felületaktív anyag mennyisége rendszerint 0 súly% és 20 súly% között van.

Hordozóanyagon tehát olyan természetes vagy szintetikus eredetű, szerves vagy szervetlen anyagot értünk, amely lehetővé teszi a hatóanyag kijuttatását a növényzetre, a vetőmagvakra vagy a talajra. Ez a hordozóanyag közömbös, illetve a kezelt növényzet által tolerálható kell hogy legyen. A hordo10 zóanyag közelebbről lehet szilárd (például agyagok, természetes vagy szintetikus eredetű szilikátok, szilícium-dioxid, mészkőféleségek, gyanták, viaszok vagy szilárd műtrágyák) vagy folyékony (például víz, alkoholok, ketonok, petróleum-frakciók, aromás vagy paraffinszerű szénhidrogének, klórozott szénhidrogének vagy cseppfolyósított gázok).

A felületaktív anyag lehet ionos vagy nemionos típusú emulgeáló-, diszpergáló- vagy nedvesítöszer. Példaként említhetjük a poliakrilsavak sóit, a lignoszulfonsavak sóit, a fenolszulfonsav vagy a naftalinszulfonsav sóit, az etilén-oxid zsíralkoholokkal, zsírsavakkal, zsírsav-aminokkal vagy helyettesített fenolokkal (közelebbről alkil-fenolokkal, arilfenolokkal vagy sztiril-fenolokkal) alkotott kondenzátumait, szulfo-borostyánkősav-észterek sóit, taurinszármazékokat (közelebbről alkil-taurátokat), valamint etilén-oxid és alkoholok vagy fenolok alkotta kondenzátumok foszforsavas észtereit. Legalább egy felületaktív anyag jelenléte általában lényeges, különösen akkor, ha a közömbös hordozóanyag vízben oldhatatlan és a készítmény kihordásakor alkalmazott anyag a víz.

A találmány szerinti készítmények a legkülönbözőbb szokásos szilárd vagy folyékony halmazállapotú készítmény formájában előállíthatók.

A szilárd halmazállapotú hatóanyagok közül megemlíthetjük a legfeljebb 95 t% hatóanyagot tartalmazó porozószereket.

A folyékony halmazállapotú, illetve a felhasználás időpontjában folyékony halmazállapotúvá alakítható készítményekre megemlíthetjük az oldatokat, a vízoldható koncentrátumokat, emulgeálható koncentrátumokat, emulziókat, szuszpenziós koncentrátumokat, aeroszolokat, nedvesíthető porkészitményeket (vagy permetezhető porkészítményeket).

Az emulgeálható vagy oldható koncentrátumok általában 10—801% hatóanyagot tartalmaznak, míg a felhasználásra közvetlenül kész emulziók vagy oldatok 0,001-20 t% hatóanyagot. Az oldószeren túlmenően szükséges esetben az emulgeálható koncentrátumok tartalmazhatnak társoldószert és 2-20 t% mennyiségben alkalmas adalékanyagokat, például stabilizáló anyagokat, felületaktív anyagokat (így például emulgeálószereket vagy áthatolást elősegítő szereket), korróziós inhibitorokat, színezékeket és tapadásnövelő adalékokat.

Ezekből az emulgeálható koncentrátumokból tetszőleges koncentrációjú, alkalmazás szempontjából a leginkább megfelelő emulziók állíthatók elő vizes hígítással.

A permetezéssel is felhasználható szuszpenziós koncentrátumokat úgy állítjuk elő, hogy stabil, folyékony lerakódást nem képező terméket kapjunk. Ezek a termékek rendszerint 10-75 t% hatóanyagot, 0,5—151% felületaktív anyagot, 0,1-101% tixotropizálószert és 0—10 t% egyéb alkalmas adalékanyagot, például habzásgátlót, korróziós inhibitort, stabilizálószert, áthatolást elősegítő szert vagy tapadásnövelő adalékot, valamint hordozóanyagként vizet vagy olyan szerves oldószert tartalmaznak, amelyben a hatóanyag rosszul vagy egyáltalán nem oldódik, továbbá a hordozóban oldva a szedimentáció gátlása vagy víz mint hordozóanyag al-101

190 441 kalmazása esetén fagyásgátlás céljából szervetlen vagy szerves sókat tartalmaznak.

A nedvesíthető (vagy permetezhető) porkészítmények rendszerint 20-951% hatóanyagot és - a szilárd hordozóanyagon túlmenően - 0-51% nedvesítőszert, 3-10t% diszpergálószert és - amennyiben szükséges - 0-101% mennyiségben egy vagy több stabilizálószert és/vagy egyéb adalékokat, például áthatolást elősegítő szert, tapadásnövelő adalékot, összetapadást gátló adalékot vagy színezéket tartalmaznak.

Egy 501% ha tóanyag-tartalmú nedvesíthető por-

készítmény összetétele a következő:
Komponens	Mennyiség (t%)
hatóanyag (a 2A + 2B vegyületek 50 : 50 tömegarányú elegye)	50
10 mól etilén-oxid és 11-13 szénatomos zsiralkohol kondenzációs terméke (nedvesítőszer)	2,5
18 mól etilén-oxid és sztiril-fenol
kondenzációs terméke (diszpergálószer)	5,0
mészkő (közömbös hordozóanyag)	42,5
Nedvesíthető porkészítmény a következő is.
Komponens	Mennyiség (t%)
hatóanyag (az 5A és 5B vegyületek 50 : 50 tömegarányú elegye)	90
10 mól etilén-oxid és 11-13 szénatomos zsíralkohol kondenzációs terméke (nedvesítőszer)	4
18 mól etilén-oxid és sztiril-fenol kondenzációs terméke (diszpergálószer)	6

Egy 50 súly% hatóanyag-tartalmú nedvesíthető porkészítményre vonatkozik a következő példaszerű összetétel is,

Komponens	Mennyiség (t%)
hatóanyag (a 7A és 7B vegyületek 50 : 50 tömegarányú elegye)	50
anionos és nemionos felületaktív anyagok elegye (nedvesítőszer)	2,5
semleges nátrium-ligninszulfonát (diszpergálószer)	5,0
kaolin agyag (közömbös hordozó)	42,5

Ezt a legutóbbi összetételű készítményt használtuk a szőlővel kapcsolatosan korábbiakban említett kísérletek során.

Ezeknek a nedvesíthető vagy permetezhető készítményeknek az előállítása során a hatóanyagot alkalmas keverőben a többi adalékanyaggal bensőségesen összekeverjük, majd a kapott keveréket malomban vagy más alkalmas őrlőberendezésben aprításnak vetjük alá. így előnyös nedvesíthetőségű és szuszpendálhatóságú porokat kapunk, amelyek azután vízben tetszőleges koncentrációban szuszpendálhatók és az így kapott szuszpenziók nagyon előnyösen hasznosíthatók, különösen a növények lombozatának a kezelésére.

Miként említettük, a nedvesíthető porkészítmények vagy emulgeálható koncentrátumok vizes hígítása útján kapott vizes diszperziókat és vizes emulziókat a találmány oltalmi körébe tartozóknak tekintjük. Az emulziók olaj-a-vízben vagy vízaz-olajban típusú emulziók és sűrű, majonéz-szeríl· konzisztenciájú emulziók lehetnek.

A talajra kijuttatandó szemcsés készítményeket rendszerint úgy állítjuk elő, hogy méretük 0,1 mm és 2 mm közötti legyen. Előállításuk történhet agglomerációval vagy impregnálással. Általában a szemcsés készítmények 0,5-251% hatóanyagot és a hordozóanyagon túlmenően - 0-10 t% adalékanyagot, például stabilizálószert, lassú hatóanyagleadást biztosító komponenst, kötőanyagot és oldószert tartalmaznak.

A (Π) általános képletű vegyületek felhasználhatók továbbá porozószerek formájában, így hasznosítható például egy, 50 g hatóanyagból és 950 g talkumból álló, vagy pedig 20 g hatóanyagból, 10 g finom szemcseméretű szilícium-dioxidból és 970 g talkumból álló készítmény is. Ezek előállítása során a komponenseket elegyítjük, majd aprítjuk. A készítmények alkalmazása tehát porozással történik.

A találmány szerinti készítmények alkalmazása során az egységnyi területre kijuttatandó hatóanyag-mennyiséget számos tényező - például az irtandó gombaféleség típusa, a haszonnövény típusa, a klimatikus viszonyok vagy a konkrét esetben alkalmazott hatóanyagok - minőségétől függően választjuk meg.

A gyakorlatban általában jó eredményeket kapunk, ha a hatóanyag mennyisége 50-1000 g hektáronként, illetve - permetezés esetén - 5-100 g hektoliterenként.

Az akaricid célokra alkalmazás során a találmány szerinti készítményekkel rendszerint jó eredményeket kapunk, ha - permetezés esetén 10-100 g hatóanyagot alkalmazunk hektoliterenként.

A következőkben további készítményelőállítási példákat ismertetünk.

Koncentrált vizes szuszpenzíó

Komponens Mennyiség hatóanyag (az 56. vegyület) 500 g/1 mól etilén-oxid és elágazó szénláncú alifás alkohol kondenzációs terméke 10 g/1 mól etilén-oxid és trisztirilfenol kondenzációs terméke 50 g/1

Rhodopol X B-23 xantángyanta (cégünk terméke) 1,65 g/1

4-(hidroxi-metil)-benzoesavnátriumsó 3,3 g víz 1 literhez szükséges mennyiség

-111

190 441

Koncentrált olajos-vizes szuszpenzió

Komponens Mennyiség hatóanyag (az 56. vegyület) 25 t% alifás szénhidrogénolaj 33 t% mól etilén-oxid és elágazó szénláncú alifás alkohol kondenzációs terméke 1,31% mól etilén-oxid és trisztirilfenol kondenzációs terméke 2,51%

Rhodopol X B-23 xantángyanta 0,061%

4-(hidroxi-metil)-benzoesavnátriumsó 0,121% víz 100%-hoz szükséges mennyiség

Emulgeálható koncentrátum

Komponens	Mennyiség
hatóanyag (az 56. vegyület)	25 g/1 .
alkil-aril-szulfonsav-kalciumsó	25 g/1
epoxidált szójaolaj	20 g/1
ciklohexanon	175 g/1
acetofenon	1 literhez
16 mól etilén-oxid és ricinusolaj kondenzációs terméke	szükséges mennyiség 75 g/1

Koncentrált vizes szuszpenzió

Komponens	Mennyiség
hatóanyag (a 6. vegyület) 16 mól etilén-oxid és aíkil-fenol kondenzációs terméke (nedvesítő-	101%
szer) 16 mól etilén-oxid és trisztirilfenol kondenzációs terméke (disz-	0,51%
pergálószer)	1 t%
formaldehid (biocid)	0,1 t%
víz	88,6 t%
Koncentrált vizes szuszpenzió
Komponens	Mennyiség
hatóanyag (a 9. vegyület) 16 mól etilén-oxid és alkil-fenol kondenzációs terméke (nedvesítő-	251%
szer) naftalin-szulfonsav-nátriumsó	11%
(diszpergálószer)	1,51%
Rhodopol X B-23 xantángyanta	0,251%
víz	72,25 t%

Koncentrált vizes szuszpenzió

Komponens Mennyiség hatóanyag (a 9. vegyület) 501% mól etilén-oxid és aíkil-fenol kondenzációs terméke (nedvesítőszer) 1 t% nátrium-lignoszulfát (diszpergálószer) 1,5 t% víz 47,51%

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Fungicid és akaricid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,0001-95 t%-ban olyan 2-ciano-benzimidazol-származékot tartalmaz, amelynek (II) általános képletében

   - n értéke 0, 1, 2 vagy 3;

   - R jelentése halogénatom, halogénatommal adott esetban helyettesített, 1-6 szénatomos alkilcsoport, halogénatommal adott esetben helyettesített, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, halogénatommal adott esetben helyettesített, 1-4 szénatomos alkil-tio-csoport, benzil-oxi-csoport, nitrocsoport, aminocsoport, cianocsoport, tio-cianáto-csoport, izotio-cianáto-csoport, 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-szulfonil-csoport, amino-szulfonil-csoport, 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-szulfinil-csoport, benzoilcsoport vagy 2-5 szénatomot tartalmazó alkoxi-karbonil-csoport, azzal a megjegyzéssel, hogy ha n értéke 2 vagy ennél nagyobb, az R szubsztituensek jelentése azonos vagy eltérő lehet; és

   - R' jelentése halogénatommal adott esetben helyettesített, 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, 3-6 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoport, egy vagy két, azonos vagy eltérő 1-4 szénatomos alkilcsoporttal adott esetben szubsztituált aminocsoport vagy morfolino- vagy pirrolidinocsoport a 100 t%-hoz szükséges mennyiségű szilárd vagy folyékony, természetes vagy szintetikus, szerves vagy szervetlen hordozóanyaggal - előnyösen kaolinnal vagy titán-dioxiddal - és adott esetben anionos vagy nemionos felületaktív anyaggal, előnyösen nedvesítő-, emulgeáló- és/vagy diszpergálószerrel együtt.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan 2-ciano-benzimidazol-származékot tartalmaz, amelynek (II) általános képletében n és R jelentése az 1. igénypontba n megadott, és R' jelentése dimetil-aminocsoport, halogénatommal adott esetben helyettesíteít, 1-3 szénatomos alkilcsoport, morfolinocsoport vagy pirrolidinocsoport.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti készítmény növényevő atkák elleni felhasználásra, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan 2-ciano-benzimidazolszármazékot tartalmaz, amelynek (II) általános képletében n értéke 2, legalább az egyik R trifluormetil-csoportot jelent és R' jelentése az 1. igénypontban megadott.
4. 4. Eljárás (II) általános képletű 2-ciano-benzimidazol-származékok előállítására - a képletben

   - n értéke 0, 1, 2 vagy 3,

   - R jelentése halogénatom, halogénatommal adott esetben helyettesített, 1-6 szénatomos alkilcsoport, halogénatommal adott esetben helyettesített, 1-4 szénatomos alkoxicsoport, halogénatommal adott esetben helyettesített 1-4 szénatomos alkil-tio-csoport, benzil-oxi-csoport, nitrocsoport, aminocsoport, cianocsoport, tio-cianáto-csoport, izotio-cianáto-csoport, 1-4 szénatomot tartalmazó alkil-szulfonil-csoport, amino-szulfonil-csoport,

   1-4 szénatomot tartalmazó alkil-szulfinil-csoport, benzoilcsoport vagy 2-5 szénatomot tartalmazó

   -121

   190 441 alkoxi-karbonil-csoport, azzal a megjegyzéssel, hogy ha n értéke 2 vagy ennél nagyobb, az R szubsztituensek jelentése azonos vagy eltérő lehet, és τ

   - R' jelentése halogénatommal adott esetben helyettesített, 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport, 3-6 szénatomot tartalmazó cikloalkilcsoport, egy vagy két, azonos vagy eltérő 1-4 szénatomos alkilcsoporttal adott esetben szubsztituált aminocsoport vagy morfolino- vagy pirrolidinocsoport -, ¹⁰ azzal jellemezve, hogy (ÍII) általános képletű 2ciano-benzimidazól-származékot - a képletben R és n jelentése a tárgyi körben megadott - vagy annak alkálifém- vagy ammóniumsóját (IV) általános képletű halogénvegyülettel - a képletben R' jelentése a tárgyi körben megadott és X halogénatomot jelent - reagáltatjuk adott esetben poláris aprotikus oldószerben és a (III) általános képletű vegyületek használata esetén savmegkötőszer jelenlétében.