HU181430B - Process for preparing 3-chloro-2,6-dinitro-n-/substituted phenyl/-4-/trifluoro-methyl/-benzamine derivatives - Google Patents

Process for preparing 3-chloro-2,6-dinitro-n-/substituted phenyl/-4-/trifluoro-methyl/-benzamine derivatives Download PDF

Info

Publication number
HU181430B
HU181430B HU79EI838A HUEI000838A HU181430B HU 181430 B HU181430 B HU 181430B HU 79EI838 A HU79EI838 A HU 79EI838A HU EI000838 A HUEI000838 A HU EI000838A HU 181430 B HU181430 B HU 181430B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
trifluoromethyl
chloro
dinitro
dichloro
preparation
Prior art date
Application number
HU79EI838A
Other languages
English (en)
Inventor
Barry A Dreikorn
Original Assignee
Lilly Co Eli
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Lilly Co Eli filed Critical Lilly Co Eli
Publication of HU181430B publication Critical patent/HU181430B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C255/00—Carboxylic acid nitriles
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N33/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic nitrogen compounds
    • A01N33/16—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic nitrogen compounds containing nitrogen-to-oxygen bonds
    • A01N33/18—Nitro compounds
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01N—PRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N37/00—Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids
    • A01N37/34—Nitriles

Landscapes

  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)

Description

Ely Lilly and Company, Indianapolis, Indiana, Amerikai Egyesült Államok
Eljárás 3-klór-2,6-dinitro-N-(szubsztituált-fenil)-4-(trifluor metil)-benzamin-szárinazékok előállítására
A találmány gombaölő aktivitással rendelkező 3-klór-2,6-dinitro-N-(szubsztituált-fenil)-(4-trifluor-metil)-benzammszármazékok előállítására alkalmas eljárásra vonatkozik.
A 3 950 377 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban 4-ciano- vagy 4-(trifluor-metil)-2,6-dinitro-benzaminokat írnak le és azt állítják, hogy hatásosak rovarok és más gerinctelen kártevők ellen. Azt állítják továbbá, hogy az ilyen vegyületeket tartalmazó készítmények használhatók növények gombakártevőinek az irtására.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek előnyösek és a technika állásához tartozó vegyületekkel összehasonlítva hatásosabbak, fitotoxicitásuk kisebb és emlősökre kevésbé mérgezőek.
A találmány tárgya tehát eljárás (I) általános képletü
3-klór-2,6-dinitro-N-(szubsztituált-fenil)-4-(trifluor-metil)-benzamin-származékok előállítására, a képletben X klór-, fluor- vagy brómatom, m, p és s mindegyike 0 vagy 1, n és r értéke 0, 1 vagy 2, q értéke 0, 1, 2 vagy 3, m+p+s = 0 vagy 1, m+n+p+q+r+s = 1,2 vagy 3, m+n+p+r+s = 1,2 vagy 3, azzal a feltétellel, hogy amennyiben n értéke 2, akkor m, p, q, r és s valamennyi értéke 0, és a trifluor-metil-csoportoknak a 3-as és az 5-ös helyzetben kell lenniök, azzal a feltétellel továbbá, hogy amennyiben s értéke 1, m és p egyaránt 0, n, q és r összege nem 0, valamint azzal a feltétellel, hogy q értéke csak akkor 1, ha m, n, r és s összege nem 0.
Az eljárásra az jellemző, hogy a (II) képletü 2,4-diklór-3,5181430
-dinitro-benzotrifluoridot egy (III) általános képletü anilinszármazékkal reagáltatjuk savmegkötő szer jelenlétében.
A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletü vegyületek növénypatogén gombák irtására alkal5 más fungicid szerek hatóanyagaként felhasználhatók. A fungicid szerek az (I) általános képletü hatóanyagot valamely közömbös vivő- vagy hígítóanyaggal és felületaktív anyaggal együtt tartalmazzák.
Az (I) általános képletü új vegyületek a 3-as helyzetben 10 klóratomot tartalmaznak és valamely (II) képletü 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból állíthatók elő, amelyet a 3 617 252 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban megadott módon kaphatunk.
Az (I) általános képletü vegyületeket — ahogy említettük — úgy állítjuk elő, hogy a (II) képletü vegyületet egy (III) általános képletü vegyülettel reagáltatjuk savmegkötő szer jelenlétében. Alkalmas savmegkötő szerek a nagyon erős bázisok, így a nátrium-hidrid, nátrium-amid és a kálium20 -amid, a tercier aminok, így a trietil-amin, trietanol-amin és a piridin, a szervetlen bázisok, így a nátrium- és a káliumkarbonátok, hidrogén-karbonátok és -hidroxidok. Feleslegben alkalmazott (III) képletü anilin szintén használható savmegkötő szerként. A reakcióhőmérséklet — 50 C°-tól az al25 kalmazott elegy visszafolyatási hőmérsékletéig terjedő hőmérséklet között van.
A reakciót valamely közömbös szerves oldószerben vitelezzük ki. Erre a célra protonos és nem-protonos oldószerek egyaránt használhatók, így rövidszénláncú alkanolok, elő30 nyösen etanol és butanol, aromás szénhidrogének, előnyösen
-1181430 benzol és xilolok, amidok, előnyösen dimetil-formamid, továbbá a dimetil-szulfoxid.
Egy előnyös változatban a (III) képletű anilint először valamely bázissal, így nátrium-hidriddel reagáltatjuk megfelelő oldószerben, igy dimetil-szulfoxidban vagy dimetil-formamidban, — 15C° és -50C° közötti hőmérsékleten. Más előnyös bázisok a nátrium-amid és a kálium-amid. Az elegyet körülbelül szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni, utána ismét lehűtjük 0 C’ és —40 C° közötti hőmérsékletre és hozzáadjuk 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluorid valamely közömbös oldószerrel, előnyösen dimetil-formamiddal készített oldatát. A reakcióelegyet keveijük és éjszakán át szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni, utána pedig jeges vízzel hígítjuk. A képződött szilárd anyagot néhány óráig keveijük, utána szűréssel elkülönítjük és átkristályosítással tisztítjuk.
Egy más előnyös változatban a (III) képletű helyettesített anilint és a 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridot alkalmas oldószerben, előnyösen etanolban, összekeveijük és az elegyet a reakció teljes lejátszódásáig visszafolyatás közben melegítjük. Előnyös oldószer még a propanol és a butanol. A helyettesített anilint feleslegben használhatjuk, amely így savmegkötő szerként is szolgál a reakcióban. Más alkalmas savmegkötő szerek a trietil-amin, a nátrium-karbonát és a kálium-karbonát. A melegítési időszak végén a reakcióelegyet lehűtjük és a kivált szilárd anyagot elkülönítjük, szárítjuk és megfelelő oldószerből átkristályosítjuk a kívánt terméket.
Egy harmadik eljárásváltozat szerint a helyettesített anilint 2,4-diklór-3,5-dimtro-benzotrifluoriddaJ reagáltatjuk valamely savmegkötö szer, előnyösen vízmentes nátrium-karbonát jelenlétében megfelelő oldószerben, előnyösen dimetil-formamidban. szobahőmérséklet és a vízfürdő hőmérséklete közötti hőmérséklettartományban. A helyettesített anilin szolgálhat savmegkötő szerként, ha feleslegben alkalmazzuk, de használhatunk kálium-karbonátot vagy trietilamint is erre a célra. A reakcióidő végén a reakcióelegyet vízzel hígítjuk, valamely savval megsavanyítjuk és a savas elegyet megfelelő oldószerrel, így metilén-dikloriddal extraháljuk. A metilén-dikloridos oldatot szárítjuk, az oldószert lepároljuk és a maradékot metilén-dikloridban felvesszük, majd szilikagél oszlopon kromatografáljuk. Az oszlopról lejövő frakciókat egyesítjük és vákuumban bepároljuk, a maradékot pedig megfelelő oldószerből átkristályosítjuk. A reakciót oldószerekkel, előnyösen benzollal vagy toluollal is végezhetjük és ilyen esetekben a reakcióelegyet savval extraháljuk a reagálatlan anilin eltávolítása érdekében. A benzolos vagy a toluolos oldatot szárítjuk, az oldószert lepároljuk és a maradékot az előzőleg leírt módon kromatográfiásan szilikagél oszlopon feldolgozzuk.
A közbenső anilin-származékok kereskedelmi forgalomban levő termékek vagy ismert módon előállíthatok.
A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületeket a következőkben kiviteli példákon is bemutatjuk.
1. példa
3-Klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-N-[2-(trifluor-metil)-fenil]-benzamin
3,2 g (50%-os) nátrium-hidridet hexánnal mosunk, a hexánt dekantáljuk és 50 ml dimetil-formamiddal helyettesítjük. A kapott szuszpenziót körülbelül —50 C°-ra hűtjük és hozzáadjuk 10,4 g (0,065 mól) 2-amino-benzo-trifluorid 35 ml dimetil-formamiddal készített oldatát. A keletkező elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni, utána
-30 C’-ra hűtjük és hozzáadunk 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridot. A kapott reakcióelegyet egy éjszakán át szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni. Ezután a reakcióelegyet 4 liter jeges vízbe öntjük és a kapott elegyet 2 óra hosszat keverjük, ezt követően szüljük és az elkülönített szilárd anyagot etanol és víz elegyéből átkristályosítjuk. A kapott termék 135—137 C°-on olvad es 3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-N-[2-(trifluor-metil)-fenil]-benzaminként azonosítjuk.
Kitermelés 8,8 g.
Analízis C14H6C1F6N3O4 képletre Elméleti Talált
C 39,14 39,02
H 1,41 1,38
N 9,78 9,83
Az 1. példában leírt általános módszer szerint további vegyületeket állíthatunk elő és azonosíthatunk. A vegyületeket, a szintézisnél használt kiindulási anyagokkal, valamint a súlymennyiségekkel együtt a következő példákban adjuk meg.
2. példa
3-Klór-N-(3,5-diklór-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin; op. 138—139 C°; súly 11,6 g, 10,6 g 3,5-diklór-anilinból és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból.
Analízis C13H5C13F3N3O4 képletre Elméleti Talált
C 36,27 36,53
H 1,17 1,24
N 9,76 9,85
3. példa
3-Klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metiI)-N-(2-ciano-fenil)-benzamin; op. 112—113C°; súly 5,3-g., 7,7 g 2-amino-benzonitrilből és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból.
Analízis C14HŐC1F3N4O4 képletre Elméleti Talált
C 43,49 43,26
H 1,56 1,59
N 14,49 14,46
4. példa
3-Klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-N-(2,4,6-triklór-fenil)-benzamin; op. 140—141 C’; súly 15,4g, 20 g 2,4,6-triklór-anilinból és 30 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból.
Analízis C13H4C14F3N3O4 képletre Elméleti Talált
C 33,58 33,80
H 0,87 0,77
N 9,04 9,27
Cl 30,50 30,30
5. példa
3-Klór-N-(2,4-diklór-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin; op. 106—108 C°; súly 5,0 g, 10,6 g
(0,065 mól) 2,4-diklór-anilmból és 20 g 2,4-diklór-3,5- H 0,97 1,1
dinitro-benzotrifluoridból. N 8,09 8,24
Analízis C13H5C13F3N3O4 képletre
Elméleti Talált
C 36,27 36,46 5 11. példa
H 1,17 1,14
N 9,76 9,81 3-Klór-2,6-dinitro-N-(2,4,5-triklór-fenil)-4-(trifluor-me-
til)-benzamin; op. 144—145 C°; súly 10,5 g, 12,8 g 2,4,5-triklór-anilinból és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluo-
6. példa 10 ridból. Analízis C13H4C14F3N3O4 képletre
3-klór-N-(2,5-diklór-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)- Elméleti Talált
benzamin; op. 163—165 C°; súly 4,35 g.; 10,6 g 2,5-diklór- C 33,58 33,87
anilinből és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzoUifluoridból. H 0,87 1,17
Analízis C13H5C13F3N3O4 képletre 15 N 9,04 8,97
Elméleti Talált
C 36,27 36,42
H 1,17 1,00 12. példa
N 9,76 9,90
20 3-Klór-2,6-dinitro-N-(3,4,5-triklór-fenil)-4-(trifluor-me-
til)-benzamin; op. 186—187 C°; súly 12,6 g, 12,8 g 3,4,5-
7. példa -triklór-anilinból és 20 g 2,4-dÍklór-3,5-dinitro-benzotrifluo-
ridból.
3-Klór-N-(2,6-diklór-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)- Analízis Ci3H4C14F3N3O4 képletre
-benzamin; op. 151—152 C’; súly 12,2 g, 10,6 g 2,6-diklór- 25 Elméleti Talált
-anilinból és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból. C 33,58 33,86
Analízis C13H5C13F3N3O4 képletre H 0,87 0,97
Elméleti Talált N 9,04 9,21
C 36,27 36,42
H 1,16 1,15 30
N 9,76 9,75 13. példa
3-Klór-2,6-dinitro-N-(2-nitro-fenil)-4-(trifluor-metil)8. példa -benzamin; op. 136—137 C°; súly 7,05 g, 9 g 2-nitro-anilin35 bői és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból.
3-Klór-N-(2,5-dibróm-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)- Analízis Ci3H6ClF3N4Oa képletre
-benzamin; op. 176—177 C°; súly 2,5 g, 16,3 g 2,5-dibróm- Elméleti Talált
-anilinból és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból. C 38,40 38,66
Analízis C13H5ClBr2F3N3O4 képletre H 1,49 1,47
Elméleti Talált 40 . N 13,78 13,67
C 30,06 30,24
H 0,97 0,78
N 8,09 7,83 14. példa
3-Klór-N-(2-klór-4-nitro-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-me9. példa til)-benzamin; op. 141—142 C°, 11,2 g 2-klór-4-nitro-anilinból és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból.
3-Klór-N-(2,6-dibróm-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)- -benzamin; op. 164—165 C°; súly 14,6 g, 16,3 g 2,6-dibróm- Analízis C13H5C12F3N4O6 képletre
Elméleti Talált
-anilinból és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból. 50 C 35,40 35,43
Analízis Ci3HsBr2ClF3N3O4 képletre H 1,14 1,13
Elméleti Talált N 12,70 12,43
C 30,06 30,11
H 0,97 0,96
N 8,09 8,11 55 15. példa
10. példa
3-Klór-N-(2,4-dibróm-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin; op. 122—123 C°; súly 5,5 g, 16,3 g 2,4-dibróm-anilinből és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból. Analízis Ci3H5Br2CF3N3O4 képletre
Elméleti Talált
C 30,06 30,07
N-(2-Bróm-4-nitro-fenil)-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin; op. 144—145 C°; súly 6,5 g, 14,1 g 2bróm-4-nitro-anilinból és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro60 -benzotrifluoridból.
Analízis C13H5BrClF3N4O6 képletre
Elméleti Talált
C 32,16 32,25
H 1,04 1,27
65 N 11,54 11,70
-3181430
16. példa
3-Klór-N-(2,6-diklór-4-nitro-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-
-metil)-benzamin; op. 176—177 C°; súly 5,9 g, 13,45 g 2,6-
-diklór-4-nitro-anilinból és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-
-benzotrifluoridból.
Analízis Ci3H4Cl3F3N4Oe képletre
Elméleti Talált
C 32,83 33,05
H 0,85 1,02
N 11,78 12,04
17. példa
3-Klór-N-(2,4-difluor-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin; op. 111—112C°; súly 6,8 g, 8,4 g 2,4-difluor•anilinből és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból. Analízis CuHjCIFsNjC^ képletre
Elméleti Talált
C 39,25 39,53
H 1,26 1,54
N 10,56 10,41
18. példa
3-Klór-N-(3,4-diklór-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin
21,2 g (0,130 mól) 3,4-diklór-anilin és 20 g (0,065 mól)
2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluorid 250 ml etanollal készített oldatát 4 napig visszafolyatás közben melegítjük. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük és a hűtés közben kivált szilárd anyagot szűréssel elkülönítjük, majd levegőn szárítjuk. Az ily módon előállított szilárd anyagot etanolból átkristályosítjuk. A kapott anyag olvadáspontja 152—153 C° és mint
3-klór-N-(3,4-diklór-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamint azonosítjuk.
Analízis C13H5C13F3N3O4 képletre
Elméleti Talált
C 36,27 36,35
H 1,17 1,33
N 9,76 9,91
A 18. példában leírt általános módszer szerint további
vegyületeket állítunk elő és azonosítunk. A vegyületeket, a kiindulási anyagokat és a súlyokat, amelyek a szintézisnél előfordulnak az alábbi példákban adjuk meg.
19. példa
3-Klór-2,6-dinitro-N-(4-nitro-fenil)-4-(trifluor-metil)-benzamin; op. 207—208 C°; súly 12 g, 18 g 4-nitro-anilinből és 20 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból. Analízis C,3H6C1F3N4O6 képletre
Elméleti Talált
C 38,40 38,66
H 1,49 1,67
N 13,78 13,88
20. példa
3-Klór-N-(3,4-dibróm-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)·
-benzamin; op. 166—167 C°; súly 2,4 g, 5g 3,4-dibróm-
-anilinből és 3 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból.
Analízis C13HsBr2ClF3N3O4 képletre
Elméleti Talált
5 C 30,03 30,25
H 0,97 1,09
N 8,09 8,06
21. példa
10
3-Klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-N-[4-(trifluor-metil)-fenilj-benzamin; op. 154—155 C’; súly 8,25 g, 12g4-amino-benzotrifluoridból és ll,35g 2,4-diklór-3,5-dinitro-
-benzotrifluoridból.
15 Analízis Ci4H6C1F6N3O4 képletre
Elméleti Talált
C 39,14 39,37
H 1,41 1,55
20 N 9,78 9,90
22. példa
3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-N-[3-(trifluor-metil)-
25 fenilj-benzamin; op. 159—160 C”; súly 8 g., 12,0 g 3-aminobenzotrifluoridból és 11,35 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzot-
rifluoridból.
Analízis C14H6C1F6N3O4 képletre
30 Elméleti Talált
C 39,14 39,04
H 1,14 1,36
N 9,78 9,77
35 23. példa
3-Klór-N-[4-(ciano-metil)-fenil]-2,6-dinitro-4-(trifluor·
-metil)-benzamin; op. 173—174 C’; súly 13,0 g, 13,2 g 4-
40 -(ciano-metil)-anilinből és 15,25g 2,4-diklór-3,5-dinitro-
-benzotrifluoridból.
Analízis C15H8C1F3N4O4 képletre
Elméleti Talált
C 44,96 45,18
45 H 2,01 2,17
N 13,98 14,14
24. példa
N-(2-Bróm-4-metil-fenil)-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin; op. 119—120 C’; súly 5,0 g, 9,3 g 2-bróm-4-toluidinből és 7,6 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból.
55
Analízis C14H8BrClF3N3O i4 képletre Elméleti Talált
C 36,99 37,24
H 1,77 2,05
60 N 9,24 9,54
25. példa
3-Klór-N-(3-ciano-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-
-benzamin; op. 147—149 C°; súly 4,3 g, 4,72 g 3-amino-4181430
-benzonitrilből és 6,1 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzofluoridból.
Analízis C14HeClF3N4O4 képletre Elméleti Talált
C 43,49 43,71
H 1,56 1,77
N 14,49 14,46
26. példa
3-Klór-N-(4-ciano-fenil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin; op. 179—181 C°; 2,36 g 4-ciano-anilinből és 3,0 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból. Analízis Ci4H6C1F3N3O4 képletre
Elméleti Talált
C 43,4943,37
H 1,561,81
N 14,4914,17
27. példa
3-Klór-N-[4-klór-3-(trifluor-metil)-fenil]-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin; op. 169—170C°; súly 16,45 g, 25 g 5-amino-2-klór-benzotrifluoridból és 19,5 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból.
Analízis C14H5C12F6N3O4 képletre
Elméleti Talált
C 36,23 35,95
H 1,09 1,02
N 9,05 9,24
28. példa
3-Klór-2,6-dinitro-N-(3,5-dinitro-fenil)-4-(trifluor-metil)-benzamin
1,83 g (0,01 mól) 3,5-dinitro-anilin, 3,05 g (0,01 mól) 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluorid, 0,53 g nátrium-karbonát és 20 ml dimetil-formamid elegyét vízfürdőn melegítjük 4 napon keresztül. A melegítési időszak végén további nátrium-karbonátot adunk az elegyhez és a reakcióelegy melegítését 2 napig folytatjuk. A reakcióelegyet úgy dolgozzuk fel, hogy vízbe öntjük, híg, vizes savval megsavanyítjuk és metilén-dikloriddal extraháljuk. A metilén-dikloridos réteget szárítjuk, majd vákuumban betöményítjük. A maradékot metilén-dikloridban felvesszük és szilikagélen kromatografáljuk. A frakciókat egyesítjük és bepároljuk, a maradékot etanolból átkristályositjuk és így 188—189 C°-on olvadó terméket kapunk, amelyet 3-klór-2,6-dinitro-N-(3,5-dinitro-fenil)-4-(trifluor-metil)-benzaminként azonosítunk. Kitermelés 0,65 g.
Analízis Ci3H5C1F3N5O8 képletre
Elméleti Talált
C 34,57 34,83
H 1,12 1,22
N 15,51 15,74
A 28. példában leírt általános módszer szerint állítjuk elő a következő vegyületeket is. A vegyületeket, a kiindulási anyagokat és a szintézisnél felhasznált súlymennyiségeket a következő példákban adjuk meg.
29. példa
N-(2-Bróm-4,6-dinitro-fenil)-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin; op. 144—146 C’; súly 1,3 g, 5,24 g 2-bróm-4,6-dinitro-anilinből és 6,10 g 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridból.
Analízis C13H4BrClF3N5O8 képletre
Elméleti Talált
C 29,43 29,68
H 0,76 0,97
N 13,20 13,05
30. példa
N-[3,5-bisz(Trifluor-metil)-fenil]-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin
15,0 g (0,66 mól) 3,5-bisz(trifluor-metil)-anilm, 100 ml nbutanol, 20,0 g (0,066 mól) 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluorid és 11 ml trietil-amin elegyét egy 250 ml-es lombikban 48 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. A reakcióelegyet ezután lehűlni hagyjuk és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékot átkristályositjuk oly módon, hogy szilikagél oszlopon kromatografáljuk, az eluáíást toluollal végezzük. A frakciókat vákuumban betöményítjük és az egyesített maradékot etanolból átkristályositjuk. Ily módon olyan terméket kapunk, amelynek az olvadáspontja 156— 158 C’. A vegyületet N-[3,5-bisz-(trifluor-metil)-fenil]-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzaminként azonosítjuk.
Kitermelés 3,2 g.
Analízis C15H5C1F9N3O4 képletre Elméleti Talált
C 36,20 36,37
H 1,01 0,97
N 8,44 8,42
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek úgy használhatók növénypatogén gombák irtására, hogy az új vegyületeket vivőanyaggal együtt készítményekké alakítjuk. Ilyen készítményeket azután a gomba előfordulási helyére vihetünk fel alkalmas módon és megfelelő hígításban.
Bármelyik hatóanyag egyszerű oldat alakjában elkészíthető oly módon, hogy olyan oldószerben oldjuk, amely a kívánt koncentrációban oldja a hatóanyagot. Ilyen oldószerek, illetve oldószer-rendszerek az alkoholok, aceton, vizes alkohol és vizes aceton, xilol, nehéz aromás ásványolajok és más szerves oldószerek. Ezeket az egyszerű oldatokat tovább módosíthatjuk különböző felületaktív anyagok, emulgeáló vagy diszpergáló szerek, színező anyagok, szagosítók, habzásgátló szerek, vagy más fungicidek adagolásával, amelyek növelik vagy szinergetikusan javítják a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek hatását.
A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagokat tartalmazó fungicid készítményeket bármely a mezőgazdaságban vagy az iparban a kártevőirtószerek készítésére szokásos formában előállíthatjuk. Ezek a készítmények például olyan szerek, amelyek a hatóanyagot viszonylag nagy részecskeméretű granulátumok, porkészítmények, nedvesíthető porok, emulgeálható koncentrátumok vagy a szakterületen ismert és általában használt kompozíciók formájában tartalmazzák. Ilyen készítmények segédanyagokat és vivőanyagokat tartalmaznak, amelyek elősegítik és megkönnyítik a mezőgazdasági és ipari kiszerelésű készítmények disz5
-5181430 perzióját. A készítmények 0,1%—90 súly% hatóanyagot tartalmazhatnak.
A porkészítményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot finomeloszlású szilárd anyaggal keveijük, amely diszpergáló és vivőanyagként hat és megnöveli a fungicid szer fungitoxikus hatását a gomba tenyészhelyére való felvitelnél. A porkészítmények előállításánál a hatóanyag aktivitásának a fokozására talkumot, kovaföldet, finomeloszlású krétát, fullerföldet vagy más általánosan használható szerves vagy szervetlen szilárd anyagot alkalmazhatunk. A hatóanyag porkészítményként történő formálásánál a hatóanyagtartalmat 0,5 súly% és 90 súly% közötti mennyiségre állítjuk be a készítményben.
A hatóanyag granulátumokként való formálásánál úgy járunk el, hogy a hatóanyagot viszonylag nagy részecskenagyságú közömbös vivőanyagra adszorbeáltatjuk vagy a vivőanyagot átitatjuk vele. Vivőanyagokként a homok, attapulgit kréta, gipsz, kukoricacsutka, vermikulit, valamint egyéb szervetlen vagy szerves anyagok jönnek számításba. Ezekben a granulátumokban a hatóanyag általában 0,1 súly% és 90 súly% közötti mennyiségben lehet jelen.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket nedvesíthető porok alakjában is elkészíthetjük és formálhatjuk. A nedvesíthető porok olyan szilárd készítmények, amelyeket úgy állítunk elő, hogy a hatóanyagot valamely abszorbeáló vagy adszorbeáló vivőanyaggal keveijük össze. Számításba jöhető vivőanyagok például a finomeloszlású kréta, talkum, gipsz, agyag, fűrészpor, fullerföld, kovaföld. Az ilyen készítmények 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. Ezek a nedvesíthető porok kis mennyiségben nedvesítő, diszpergáló vagy emulgeáló szereket is tartalmazhatnak, amelyek a hatóanyag diszpergálását segítik elő a vízben vagy más folyékony vivőanyagban, ha azt a gomba tenyészhelyére visszük fel. Megfelelő nedvesítő és/vagy diszpergáló szerek például a kondenzált arilszulfonsavak és ezek nátriumsói, a nátrium-ligninszulfonát, szulfonát-oxidkondenzátum-keverékek, alkil-aril-poliéter-alkoholok, szulfonált nemionos elegyek, anionos nedvesítő szerek lehetnek.
A megfelelő emulgeáló szerek nemionos vagy ionos típusúak, de ezek elegyeit is használhatjuk, például alkilénoxidoknak fenolokkal és szerves savakkal alkotott kondenzációs termékei, szorbitán-észterek poli(oxi-etilén)-származékai, komplex éter-alkoholok, ionos aralkil-szulfonátok stb. alkalmazhatók erre a célra.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket emulgeálható koncentrátumok alakjában is formálhatjuk. Az emulgeálható koncentrátumok homogén folyadékok vagy paszta-kompozíciók, ezek általában vízben vagy más folyékony vivőanyagban kerülnek felhasználásra, amelyben diszpergálva vannak a gomba tenyészhelyére történő felvitel elősegítése érdekében. Ilyen emulgeálható koncentrátumok a hatóanyag mellett folyékony vagy szilárd emulgeáló szert tartalmaznak, de tartalmazhatnak más, viszonylag nem illő szerves oldószereket, így izoforont, dioxánt, nehéz aromás olajokat, xilolt vagy dimetil-formamidot is. Az emulgeálható koncentrátumok előállításánál alkalmazható emulgeáló szerek megegyeznek a nedvesíthető poroknál felsorolt emulgeáló szerekkel. A hatóanyag mennyisége ilyen készítményekben általában 1 súly% és 70 súly% között változik.
A következő kísérletekben az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó fungicid szerek fungicid hatását mutatjuk be.
1. kísérlet
Az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó fungicid készítményeknek azt a képességét, hogy csökkentik a szőlő peronoszpöra elterjedését és erősségét, üvegházi kísérleteken mutatjuk be. A vizsgálandó vegyületeket úgy formáljuk, hogy 70 mg hatóanyagot 2 ml olyan oldattal keverünk össze, amelyet 500 ml acetonból, 500 ml etanolból és 100 ml Tween 20 anyagból készítünk. (Tween 20 egy poli(oxi-etilénj-szorbitán-monolaurát). Az anyagot ezután 175 ml ionmentesített vízzel hígítjuk, amely egy csepp Dow Coming antifoam C habzásgátlót tartalmaz 2 liter vízben. (A Dow Coming antifoam C egy szilícium-komplex habzásgátló szer.) A végső készítmény 400 ppm vizsgálandó vegyületet, 10 000 ppm szerves oldószert és 1000 ppm Tween 20 készítményt tartalmaz. Ezt az oldatot ionmentesített vízzel hígítjuk annak érdekében, hogy a vizsgálandó vegyület kisebb koncentrációjú oldatait állítsuk elő.
A kísérlet kezdetének a napján fiatal kiterült leveleket szakítunk le az üvegházban levő szőlővesszőről. Egy levelet fenékoldalával egy petri-csészébe helyezünk, amely egy kiterített műanyaglapra helyezett Whatman-féle szűrőpapírt tartalmaz azért, hogy a levelet fenn tartsa, ha a petri-csésze alját víz árasztja el. A levél nyelét egy vízbe áztatott vattapólyával vesszük körül. A vizsgálandó szert, amely a kívánt koncentrációban tartalmazza a hatóanyagot, rápermetezzük a levél alsó oldalára egészen lecsepegésig és hagyjuk rászáradni. Mihelyt a levél megszáradt azt a Plasmopara viticola konidium-szuszpenziójával permetezzük be egy DeVilbiss-féle permetező segítségével. A konídium-szuszpenziót a következő módon készítjük. Konídiumot nem régen fertőzött levélszövetből veszünk, amelyet 5 C’-ra hűtött térben tároltunk. A konídiumokat a levélfelületről egy kefével lesepeijük és ionmentesitett vízben szuszpendáljuk oltószuszpenzió készítése érdekében.
A leveleket beoltás után nedves kamrába helyezzük, ahol a nedves kamra tetejéről 2153—4306 lux hideg fehér fényt adó fluoreszkáló lámpákkal világítjuk meg a leveleket 14 napos ciklusban és utána 10 óra hosszat sötétben tartjuk 20 C’-on. A leveleken figyelemmel kíséijük a betegség tüneteit és az eredményeket hét nappal a kezelés után mérjük. Az eredményeket egy 1—5 beosztású értékelő skála segítségével határozzuk meg, ahol az l-es komoly megtámadottságot (nincs pusztulás), a 2-es mérsékelt megtámadottságot, a 3-as gyenge megtámadottságot, a 4-es a nagyon enyhe megtámadottságot és az 5-ös semmiféle megtámadottságot (100%-os pusztulás) jelent.
A vizsgált hatóanyagokkal kapott eredményeket az I. táblázatban foglaljuk össze. A táblázat 1. oszlopában a vizsgált vegyületet tüntetjük fel az előállítási példák szerint számozva, a 2. oszlop az alkalmazott hatóanyag mennyiséget szemlélteti ppm-ben és a 3. oszlopban a pusztítás mértékét adjuk meg az említett skála számozásának megfelelően az egyes ppm koncentrációk esetén.
I. táblázat
Példa szerinti vegyület Alkalmazott mennyiség ppm-ben Szölő-peronoszpóra pusztulási aránya
1 400 5
100 5
1 25 4
6 3
2 400 5
-6181430
I. táblázat folytatása
Példa szerinti vegyület Alkalmazott mennyiség ppm-ben Szőlő-peronoszpóra pusztulási aránya
100 5
25 4
3 400 5
100 5
25 3,5
6 3
4 400 5
100 5
25 5
6 5
5 400 5
100 4,5
25 2,5
6 400 4
10 400 5
100 4
11 400 5
100 5
25 4,5
6 3
12 400 5
100 5
25 4
6 3
13 400 5
100 4,5
25 4,5
14 400 3,5
100 3
15 400 5
100 5
25 5
6 5
16 400 5
100 5
25 5
6 5
17 400 5
19 400 4,5
100 4
25 3
20 400 5
100 5
25 4,5
6 4
22 400 5
100 5
25 4
24 400 3
25 400 3
26 400 3
28 400 3
100 4,5
25 4,5
6 5
2. kísérlet
A kísérleti vegyületek hatását megvizsgáltuk Colletotrichum lagenarium, a cucumber anthracnose kórokozó ellen.
A kísérleti vegyületek oldatait az 1. kísérletnél megadott módon készítjük el. Három-három cucumber magot vetünk
7,5 cm oldalú szögletes műanyag edényekbe és a magvak kicsírázása után csak két növényt hagyunk az edényekben. Az elvetés után 15 nappal a vizsgálandó hatóanyagokat tartalmazó szerekkel megpermetezzük az összes levél felületét és a permedét hagyjuk a levelekre rászáradni. Két növényt csupán a hígított oldószer-emulgeálószer oldattal permetezünk meg, amelyek összehasonlításul szolgálnak. Huszonnégy órával később a Colletotrichum lagenarium 0,l%os poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurátos konídium-szuszpenziójával permetezzük be a leveleket egy DeVilbiss-féle permetező segítségével és a növényeket egy nedves kamrába helyezzük, amelyet 21 C°-on tartunk, 48 órára. A növényeket 18 nappal az elvetés után visszavisszük az üvegházba és 7—8 napig ott hagyjuk azokat és közben figyeljük a betegség tüneteinek az alakulását az összehasonlításul szolgáló növényekhez képest és megállapítjuk a kártevő pusztulási arányát. Erre a célra az 1. kísérletnél megadott rendszert használjuk. A kapott eredményeket a II. táblázatban foglaljuk össze.
II. táblázat
Példa szerinti vegyület Alkalmazott mennyiség ppm-ben Cucumber anthracnose pusztulási aránya
2 400 4,5
100 5
25 4
3 400 3
4 400 4
6 400 4
7 400 4,5
100 5
25 4
10 400 4
100 4
11 400 4,5
100 4
12 400 3,5
100 3
3. kísérlet
A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagot tartalmazó szerek hatását megvizsgáljuk Piricularia oryzae, I fajta a rizsüszög kórokozó, ellen. A kísérletet üvegházban a következő módon végezzük.
6,25 cm átmérőjű kerek műanyagedényekben levő, 50 : 50 arányban homok/agyag keveréktalajt tartalmazó, földbe sűrűn Oryzae sativa L. „Nato” rizsmagvakat vetünk és az edényeket üvegházban helyezzük el. A vetés után tizennégy nappal az 1. kísérletnél megadott hatóanyagtartalmú szerekkel megpermetezzük valamennyi rizsnövény levelét és a permedét hagyjuk rászáradni a levelekre. Egy edényben levő rizsnövények leveleit csak a hígított oldószeres emulgeálószer oldatával permetezzük meg, amely összehasonlításul szolgál. Valamennyi növény levelét beoltjuk 24 óra alatt a Piricularia oryzae, I fajta, 0,1 %-os vizes poli(oxi-etilén)-szorbitán-monolaurátos oldatával, amelyet a kórokozó konídiumaiból készítettünk. A beoltást DeVilbiss-féle permetezővel végezzük. Ezt követően a növényeket egy nedves kamrába tesszük 48 órára, amelynek a hőmérsékletét 21 C°-on tart7
-7181430 juk. A növényeket az elvetést követően 17. napon visszaviszszük az üvegházba. Az elvetés után a 22—24. napon megvizsgáljuk a betegség tüneteinek az alakulását és megállapítjuk a kártevő pusztulási arányát az 1. kísérletnél megadott értékelési rendszer szerint. Az eredményeket a ΠΙ. táblázatban foglaljuk össze.
III. táblázat
Példa szerinti vegyület Alkalmazott mennyiség ppm-ben Rizsüszöjj pusztulási aránya
9 400 4
100 4
25 4
J 400 4
100 3
5 400 3,5
100 4
7 400 4
10 400 4
100 4
25 3
11 400 4
100 4
12 400 4
100 4
13 400 4
100 4
14 400 3,5
15 400 4
100 4
25 2,5
16 400 3
19 400 3
100 3
25 3
22 400 4
100 4
25 4
6 3
25 400 3
28 400 3,5
100 3
4. kísérlet
A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagot tartalmazó szerek hatását megvizsgáljuk Venturia inaequalis, az almavarasodást okozó kórokozó ellen. A kísérletet üvegházban a következő módon végezzük.
Négy darab előcsíráztatott, Malus sylvestris „Mclntosh” fajta, almamagot 9,5 cm oldalhosszá műanyagedényekbe vetünk, amelyekbe tőzeg és steril talaj 50:50 arányú keverékét tesszük. A magvakat ugyanezzel a keverékkel takarjuk be. Az elvetés után 21 napra, amikor a csemeték már 4—6 leveles állapotban vannak, a csemeték összes levelének a felületét a vizsgálandó hatóanyagtartalmú szerrel permetezzük be, egy-egy edényt használunk az egyes vizsgálandó hatóanyagokhoz. A bepermetezés után 24 órával az összes növényt beoltjuk a kórokozó konídium-szuszpenziójával és utána a növényeket 48 órára nedves kamrában helyezzük el 18 C°-on. Az elvetés utáni 24. napon a növényeket visszavisszük az üvegházba és ott hagyjuk 9 napig. Ezután a növényeket megvizsgáljuk, hogy megállapítsuk a betegség alakulását és meghatározzuk a kártevő pusztulási arányát. A meghatározásnál az 1. kísérletnél megadott értékelési rendszert alkalmazzuk. A kapott eredményeket a IV. táblázatban adjuk meg.
IV. táblázat
Példa szerinti vegyület Alkalmazott mennyiség ppm-ben Almavarasodást okozó gomba pusztulási aránya
1 400 4
2 400 3
3 400 4,5
100 4
25 3,5
4 400 5
100 5
25 4,5
5 400 5
100 5
25 4,5
6 4
7 400 4
100 4
25 4
8 400 3
9 400 3
10 400 4
11 400 5
100 4,5
25 4
12 400 4
14 400 3,5
15 400 4
22 400 5
100 4
25 3
26 400 3
28 400 2,5
5. kísérlet
A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagot tartalmazó szerek hatását megvizsgáljuk Helminthosporium sativum, a levélfoltosodást okozó helminthosporium ellen. A kísérletet üvegházban a következő módon végezzük.
Búzaszemeket, Triticum aestivum L. „Monon”, vetünk 6,25 cm átmérőjű kerek műanyagedényekbe, amelyek steril üvegházi talajt tartalmaznak és a magvakat homokos talajjal takarjuk be. A vetést követő 6. napon, amikor a búza a 10—12,5 cm magasságot eléri, minden egyes vizsgált hatóanyagra nézve egy edényt bepermetezünk a vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó szerrel. Egy edényben pedig a talajt átitatjuk 10 ml ilyen oldattal. Két, búzapalántákat tartalmazó edényt oldószer-felületaktív anyagrendszert tartalmazó vízzel permetezünk meg, két, búzapalántákat tartalmazó edényben a talajt 10 ml, oldószer-felületaktív anyag-rendszert tartalmazó vízzel itatjuk át. Ez a négy edény összehasonblításul szolgál. A vizsgálandó hatóanyagokat az 1. kísérletnél leírt módon készítjük el. Az összes növényt egy éjszakán át a kezelőtérben tartjuk annak érdekében, hogy a hatóanyagok szisztemikusan felszívódjanak a növényekben.
-8181430
VI. táblázat folytatása
A növényeket 24 óra alatt a Helminthosporium sativum spóraszuszpenziójával oltjuk be és utána ezeket a növényeket 48 órára nedves kamrába helyezzük 21 °C hőmérsékleten, majd ezután a növényeket az üvegházba visszük vissza a betegség fejlődésének, illetve alakulásának a szemmel tartása érdekében. A növényeket 4 további nap végén (a vetést követő 13. nap után) megvizsgáljuk és meghatározzuk a betegség tüneteit. A kezelt növények külsejét összehasonlítjuk a kezeletlen növények külső megjelenésével és meghatározzuk a gomba pusztulásának a mértékét. Az értékelést az
1. kísérletnél megadott skála szerint végezzük és a kapott eredményeket az V. táblázatban foglaljuk össze.
V. táblázat
Példa szerinti vegy. Alkalmazás levélen, ppm Alkalmazás talajon, kg/ha Hekminthosporium pusztulási aránya
levélen talajon
4 400 + 3 +
11 400 12,32 3 1
13 400 12,32 3 1
15 400 12,32 4,5 4
100 3,36 3 3
25 0,78 3 3
16 400 — 4 —
100 — 4 —
25 — 2,5 —
17 400 12,32 4 4
20 400 12,32 4 1
+ nem vizsgáltuk
6. kísérlet
A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagot tartalmazó szerek hatását megvizsgáljuk Verticillium alboatrum V3H törzs, a gyapot hervadását okozó Verticillium ellen is. A kísérletet melegházban a következő módon végezzük.
227 g-os papírcsészékbe 150—150 g patogén gombákkal fertőzött talajt teszünk. A vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó szereket a talajra visszük és abba beágyazzuk oly módon, hogy a csészéket forgó dobba helyezzük. A talaj egy részét a keverés után 6,25 cm átmérőjű kerek műanyagedényekbe töltjük. Ezután négy darab 14 napos gyapotpalántát ültetünk mindegyik edénybe és a palánták gyökereit a maradék talajjal takarjuk be. Mindegyik kísérletnél két olyan edényt is alkalmazunk, amelyeket hatóanyagot tartalmazó szerrel nem kezelünk, de egyébként ugyanolyan kezelést kapnak ezek az edények, mint a többi csésze. Az összes növényt üvegházban tartjuk. Az ültetés után a 14. napon meghatározzuk a hervadás tüneteit és a levélzet csökkenését. Az eredményeket a VI. táblázatban foglaljuk össze. Az értékelést az előző kísérleteknél használt skála szerint végezzük.
VI. táblázat
Példa szerinti vegyület Alkalmazott mennyiség kg/ha Verticillium pusztulási aránya
3 44,8 4,5
22,4 1
4 44,8 5
22,4 5
11,2 1
7 44,8 4
8 44,8 5
10 44,8 3
22,4 1
12 44,8 4,5
22,4 1
28 44,8 4,5
22,4 1
7. kísérlet
A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagok hatását szerekben elkészítve megvizsgáljuk Botrytis cinerea, a szőlő botrytis kártevője, ellen is. A kísérletet üvegházban a következő módon végezzük.
Egészséges szőlőszemeket megfosztunk a száruktól és a felületüket klór és víz 1: 5 arányú oldatában (Chlorox) körülbelül 5 percig sterilizáljuk, majd ionmentesített vízzel háromszor öblítjük. Ezeket a szőlőszemeket 35x22x4 cm méretű pyrex lapban készített 12 rekeszbe helyezzük. A szőlőszemeket az aljától 1 cm távolságban elhelyezett drótszitán eloszlatjuk. Végül a szőlőszemeket Bunsen-égő lángjával megmelegítjük és így a felületüket megsértjük. Ezzel lehetővé tesszük a fertőzést. A szőlőszemeket ezután bepermetezzük a hatóanyagtartalmú szerekkel, amelyeket az 1. kísérletnél megadott módon készítünk el. Ezenkívül egy szőlőszemet hígított oldószeres-emulgálószeres oldattal permetezünk be, amely hatóanyagot nem tartalmaz. Valamennyi szőlőszemet 24 órán belül beoltjuk 5 ml konidium-szuszpenzióval laponként rápermetezés útján. A nedvesség növelése és a gomba fejlődésének a biztosítása érdekében mindegyik lapra egy kevés vizet öntünk a szőlőszemek mellé. A pyrex lapokat lezárjuk oly módon, hogy azonos lapot teszünk mindegyik lapra és úgy biztosítjuk a zárást a két lap között, hogy zárószalaggal vesszük körül. A lapokat 48 óráig 25 °C-on inkubáljuk. A szőlőszemeket 3 nappal a vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó szerrel való bepermetezés után megfigyeljük és megállapítjuk a gombafertőzés mértékét és az eredményeket feljegyezzük, amelyeket a VII. táblázatban foglalunk össze. Az értékelést az 1. kísérletnél megadott módon végezzük.
VII. táblázat
Példa szerinti vegyület Alkalmazott mennyiség ppm-ben Botrytis pusztulási aránya
15 400 4
16 400 4
17 400 5
20 400 4
A kapott kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti eljárással előállítható új hatóanyagokat tartalmazó fungicid készítmények egyaránt hatásosak levegőn élő és talajban tenyésző növénypatogén gombák ellen.

Claims (12)

  1. Szabadalmi igénypontok
    1. Eljárás (I) általános képletű 3-klór-2,6-dinitro-N(szubsztituált-fenil)-4-(trifluor-metil)-benzamin-származé-
    -9181430 kok előállítására, a képletben X klór-, fluor- vagy brómatom, m, p és s mindegyike 0 vagy 1, λ és r értéke 0, 1 vagy 2, q értéke 0, 1, 2 vagy 3, m+p+s=0 vagy 1, m+n+p+q+r+s= 1, 2 vagy 3, m+n+p+r+s=0,1 vagy 2, azzal a feltétellel, hogy amennyiben n értéke 2, akkor m, p, q, r és s értéke 0, és a trifluor-metil-csoportoknak a 3-as és az 5-ös helyzetben kell lenniök, azzal a feltétellel továbbá, hogy amennyiben s értéke 1, akkor m és p egyaránt 0, míg n, q és r összege nem 0, valamint azzal a feltételei, hogy q értéke csak akkor 1, ha m, n, r és s Összege nem 0, azzal jellemezve, hogy a (II) képletü 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzo- 15 trifluoridot egy (III) általános képletü anilin-származékkal — ahol X, m, n, p, q, r és s jelentése a fenti — reagáltatjuk savmegkötő szer jelenlétében.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja N-(2,4-diklór-fenil)-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)- 20 benzamin előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,4-diklór-
  3. 3,5-dinitro-benzotrifluoridot 2,4-diklór-anilinnal reagáltatunk.
    3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja N-[2-(trifluor-metil)-fenil]-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor- 25 metil)-benzamin előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,4diklór-3,5-dmitro-benzotrifluoridot 2-(trifluor-metil)-anilinnal reagáltatunk.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja
    N-[4-(trifluor-metil)-fenil]-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor- 30 metil)-benzamin előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,4diklór-3,5-dinitr0-benzotrifluoridot 4-(trifluor-metil)-anilinnal reagáltatunk.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja N-[4-klór-3-(trifluor-metil)-fenil]-3-klór-2,6-dinitro-4-(trif- luor-metil)-benzamin előállítására, azzal jellemezve, hogy
    2.4- diklór-3,5-dinitrobenzo-trifluoridot 4-klór-3-(trifluor- metil)-anilinnal reagáltatunk.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja N-(2,4,5-triklór-fenil)-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metiI)-
    5 benzamin előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,4-diklór-
    3.5- dinitro-benzotrifluoridot 2,4,5-triklór-aniliimal reagáltatunk.
  7. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja N-(3,4,5-triklór-fenil)-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-
    10 benzamin előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,4-diklór3,5-dinitro-benzotrifluoridot 3,4,5-triklór-anilinnal reagáltatunk.
  8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja N-(4-nitro-fenil)-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridot 4-nitro-anilinnel reagáltatunk.
  9. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja N-(2-nitro-fenil)-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-benzamin előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,4-diklór-3,5-dinitro-benzotrifluoridot 2-nitro-anilinnal reagáltatunk.
  10. 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja N-(2-bróm-4-nitro-fenil)-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor- metil)-benzamin előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,4diklór-3,5-dmitro-benzotrifluoridot 2-bróm-4-nitro-anilinnal reagáltatunk.
  11. 11. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja N-(2-klór-4-nitro-fenil)-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)· benzamin előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,4-diklór3,5-dinitro-benzotrifluoridot 2-klór-4-nitro-anilmnal reagáltatunk
  12. 12. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja N-(2,4,6-triklór-fenil)-3-klór-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)- benzamin előállítására, azzal jellemezve, hogy 2,4-diklór35 3,5-dinitro-benzotrifluoridot 2,4,6-triklór-anilinnal reagáltatunk.
    1 rajz
    A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 8S.S133.64O Alföldi nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató
HU79EI838A 1978-01-30 1979-01-26 Process for preparing 3-chloro-2,6-dinitro-n-/substituted phenyl/-4-/trifluoro-methyl/-benzamine derivatives HU181430B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US05/873,190 US4152460A (en) 1978-01-30 1978-01-30 3-Chloro-2,6-dinitro-N-(substituted phenyl)-4-(trifluoromethyl)benzenamines

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU181430B true HU181430B (en) 1983-07-28

Family

ID=25361144

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU79EI838A HU181430B (en) 1978-01-30 1979-01-26 Process for preparing 3-chloro-2,6-dinitro-n-/substituted phenyl/-4-/trifluoro-methyl/-benzamine derivatives

Country Status (33)

Country Link
US (1) US4152460A (hu)
EP (1) EP0003430B1 (hu)
JP (1) JPS54109931A (hu)
AR (1) AR223472A1 (hu)
AT (1) AT362962B (hu)
AU (1) AU525301B2 (hu)
BE (1) BE873550A (hu)
BR (1) BR7900462A (hu)
CA (1) CA1117548A (hu)
CH (1) CH635568A5 (hu)
CS (1) CS201022B2 (hu)
DD (1) DD141772A5 (hu)
DE (1) DE2961728D1 (hu)
DK (1) DK36479A (hu)
EG (1) EG13874A (hu)
ES (1) ES477214A1 (hu)
FI (1) FI66348C (hu)
FR (1) FR2415619A1 (hu)
GB (1) GB2013197B (hu)
GR (1) GR72749B (hu)
GT (1) GT197955866A (hu)
HU (1) HU181430B (hu)
IE (1) IE47988B1 (hu)
IL (1) IL56443A (hu)
LU (1) LU80828A1 (hu)
MX (1) MX5371E (hu)
NZ (1) NZ189410A (hu)
PH (1) PH15211A (hu)
PL (1) PL117491B1 (hu)
PT (1) PT69086A (hu)
RO (1) RO76486A (hu)
SU (1) SU990080A3 (hu)
ZA (1) ZA79344B (hu)

Families Citing this family (6)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US4259347A (en) * 1978-02-16 1981-03-31 Eli Lilly And Company Control of phytopathogens using dinitroaniline compounds
US4309425A (en) * 1979-08-24 1982-01-05 E. I. Du Pont De Nemours And Company Miticidal, insecticidal, ovicidal and fungicidal N-(N',N'-diarylaminothio)sulfonamides
IL61776A (en) * 1980-01-08 1984-05-31 Lilly Co Eli N-(nitrophenyl)-polyfluoroethoxy-benzenamines,their preparation,fungicidal and anticoccidial methods using them
CN102199095B (zh) 2010-03-22 2014-04-09 中国中化股份有限公司 一种取代二苯胺类化合物及其制备与应用
CA2859842C (en) 2012-03-14 2016-11-08 Sinochem Corporation Substitute diphenylamine compounds use thereof as antitumor agents
CN108976167B (zh) * 2017-06-02 2021-12-07 沈阳中化农药化工研发有限公司 一种取代苯肼类化合物及其应用

Family Cites Families (3)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3764624A (en) * 1970-08-05 1973-10-09 United States Borax Chem N-substituted-2,6-dinitro-3-(alkoxy or alkylthio)-4-substituted-aniline compounds
GB1405120A (en) * 1972-12-20 1975-09-03 Ici Ltd Nitrobenzene derivatives
US3950377A (en) * 1972-12-20 1976-04-13 Imperial Chemical Industries Limited Diphenylamine derivatives

Also Published As

Publication number Publication date
IL56443A0 (en) 1979-03-12
AR223472A1 (es) 1981-08-31
FI790141A (fi) 1979-07-31
GR72749B (hu) 1983-12-02
GT197955866A (es) 1980-07-11
DD141772A5 (de) 1980-05-21
CH635568A5 (fr) 1983-04-15
IE47988B1 (en) 1984-08-22
CA1117548A (en) 1982-02-02
AU525301B2 (en) 1982-10-28
DK36479A (da) 1979-07-31
MX5371E (es) 1983-06-30
FI66348C (fi) 1984-10-10
CS201022B2 (en) 1980-10-31
GB2013197B (en) 1982-07-14
AU4372779A (en) 1979-08-09
RO76486A (ro) 1981-04-30
ATA60779A (de) 1980-11-15
SU990080A3 (ru) 1983-01-15
BE873550A (fr) 1979-07-18
LU80828A1 (fr) 1979-06-05
FI66348B (fi) 1984-06-29
ZA79344B (en) 1980-01-30
ES477214A1 (es) 1980-03-01
FR2415619A1 (fr) 1979-08-24
BR7900462A (pt) 1979-08-21
PH15211A (en) 1982-09-27
US4152460A (en) 1979-05-01
PL117491B1 (en) 1981-08-31
JPS54109931A (en) 1979-08-29
EP0003430A1 (en) 1979-08-08
PT69086A (en) 1979-02-01
EP0003430B1 (en) 1982-01-06
DE2961728D1 (en) 1982-02-25
GB2013197A (en) 1979-08-08
FR2415619B1 (hu) 1980-11-14
EG13874A (en) 1982-09-30
AT362962B (de) 1981-06-25
NZ189410A (en) 1980-09-12
IE790153L (en) 1979-07-30
PL212966A1 (pl) 1979-08-27
IL56443A (en) 1982-05-31

Similar Documents

Publication Publication Date Title
RU2058983C1 (ru) Триазиновое производное, способ его получения и гербицидная композиция на его основе
US4088474A (en) Herbicidal agents
HU188525B (en) Herbicidal preparations containing tetrahydrophthalimide derivatives and process for the production of the active substance
CZ281586B6 (cs) Derivát 2-anilinopyrimidinu, způsob jeho přípravy a fungicidní prostředek, který ho obsahuje
JPH0333701B2 (hu)
PT86609B (pt) Processo para a preparacao duma composicao fungicida contendo 1-aminometil-3-aril-4-ciano-pirrois
HU212698B (en) Insecticidal and acaricidal composition containing n-alkanoylaminomethyl and n-aroylaminomethyl-pyrrole derivative as active ingredient using thereof process for the preparation of the active ingredients
HU181430B (en) Process for preparing 3-chloro-2,6-dinitro-n-/substituted phenyl/-4-/trifluoro-methyl/-benzamine derivatives
SU1450737A3 (ru) Способ получени производных 9,10-фенантрендиона
EP0205271A1 (en) N-(3-chloro-4-isopropylphenyl)carboxamides, process for producing them, and selective herbicides containing them
DE2813335C2 (de) N-acylierte N-Alkylaniline, Verfahren zu ihrer Herstellung sowie mikrobizide Mittel enthaltend diese als Wirkstoffe
CA1221703A (en) Substituted maleimides
KR900006709B1 (ko) 설페닐화 아실히드라존의 제조방법
US3707366A (en) Pre-emergent chemical method of combating unwanted vegetation
CA1127178A (en) Microbicidal composition
EP0248213B1 (en) Hydroxyphenyl- and hydroxyphenoxyalkanoic acid iodopropargyl esters
KR810001321B1 (ko) 3-클로로-2, 6-디니트로-n-(치환페닐)-4-(트리플루오로메틸)벤젠아민의 제조방법
JPS599521B2 (ja) 除草剤
KR810001153B1 (ko) 사이클로프로판 카복실산 아닐리드류의 제조방법
US4018896A (en) Halo-substituted -2,4,6-trinitrodiphenylamines for control of foliar phytopathogens
JPS60172949A (ja) アルコキシアミノ−またはポリアルコキシアミノジフエニルエ−テル、その製造方法及びそれを含有する除草剤組成物
PT86279B (pt) Processo para a preparacao duma composicao pesticida contendo benzamidas substituidas
US3974218A (en) Pre-emergent chemical method of combating unwanted vegetation
US3297521A (en) Fungus control with 4-(phenylthiomethyl) anilines
DE2604726A1 (de) S-triazolo eckige klammer auf 5,1-b eckige klammer zu benzthiazole, verfahren zu ihrer herstellung und ihre verwendung