HU181195B - Horizontal beam for trench support bracing devices - Google Patents

Description

A találmány tárgya vízszintes hossztartó árokbiztosító kitámasztó szerkezetekhez, amely szerkezetek lapjainak, szádpallóinak, vagy hasonló részeinek kitámasztására szolgáló, és párosával elhelyezett, az árok hossztengelyére keresztirányú támaszok révén egymástól térközzel elválasztott falakból állanak.

A nagy felületű biztosító szerkezetek között ismertek az úgynevezett peremtartó lapos biztosítók. Ezeken olyan biztosító szerkezeteket értünk, amelyek párhuzamos biztosító lapokból állnak, ezek keresztmetszetben gyakorlatilag T vagy C alakú, függőleges vezetőfejekkel vannak kiképezve és ezek szintén C, illetve T alakú, függőleges vezető támaszokba nyúlnak be, úgyhogy egy alakzáró vezeték jön létre. A vezetéktámaszokban az árok hossztengelyére keresztirányban tartott, vízszintes támaszok a vezetéktámaszokat és az ezekbe behelyezett biztosító falakat meghatározott távolságban tartják, úgyhogy ezek beépített állapotban az árok falaihoz nyomhatok. Különösen mély árkok esetén több párhuzamos vezetékkel kialakított vezetéktámaszokat használnak, úgyhogy a biztosító falak lépcsősen eltoltan helyezhetők el egymás fölött. A peremtartó lapos biztosító szerkezetek lehetővé teszik a váltakozó lemélyítést és a biztosító elemek utántolását.

Az ilyen típusú biztosító falak egy egyszerűbb megoldásánál a biztosító fal végein, a vezetőfej mellett, azaz a belső lapoldalakra fölerősített 181195 függőleges, C keresztmetszeti alakú vezetékek vagy tartó szerkezetrészek vannak, amelyekbe a támaszok, vagy az árok hossztengelyére keresztirányú biztosító falak vezetőfejei helyezhetők be. Mivel ₅ ezekkel a falakkal négyszögű, zárt biztosító falas kamrák előre összeszerelhetők, ezeket a biztosító falakat „aknalapok”-nak is szokás nevezni. Ezeket legalább páronként támaszok vagy hasonlók segítségével mereven összeerősítik és így helyezik be a már 1q kiásott árokba.

Mindkét biztosító típusnál nehézségek állnak elő akkor, ha a kiásott árkot csővezetékek vagy hasonlók keresztezik, amelyek nem pontosan a biztosító falak végeinél, széleinél helyezkednek el, és ha a j₅ biztosító falak hosszai nem egyformák. Ilyen esetekben az árok biztosítását meg kell szakítani és az ilyen helyeken egy ideiglenes, az eddig szokásos fa zsaluzásokhoz vagy merevítőpallós zsaluzásokhoz hasonló zsaluzatot kell létrehozni. Ezek a helyek ₂Q nem Csak nagymértékben hajlamosak a meghibásodásra, hanem nagyon költségesek is. Ezenkívül zavarják az egész biztosítási rendszer egyöntetűségét is.

Hasonló problémák adódnak akkor is, ha az árok szélessége hirtelen megnő és az árok hossztengelyére 25 merőleges irányú rész biztosításához nem állnak renlelkezésre eléggé rövid biztosító falak.

A találmány feladata ezért az ilyen esetekre olyan vízszintes hossztartó létrehozása, amely lehetővé teszi a biztosító szerkezeteknek az ilyen meg30 szakítási vagy általánostól eltérő alakú helyeken is a

-1181195 módszerrel összhangban levő összekötését, még akkor is, ha itt — a körülményeknek megfelelően — kis felületű biztosító elemeket kell alkalmazni.

A találmány a kitűzött feladatot árokbiztosító szerkezetekhez használható olyan vízszintes hossztartók létrehozása révén oldja meg, amelynél a hossztartó végei a hossztartóra merőleges tengelycsap körül elfordíthatóan egy-egy konzolban vannak ágyazva, a konzolok egy rögzítő saruval egy darabként, mereven vannak összeerősítve, a rögzítő saru hossztengelye párhuzamos a tengelycsappal és a rögzítő saru C keresztmetszetű tartóként van kialakítva, amelynek horony nyílása a hossztartóval ellentétes oldalon van, és a rögzítő saru gerincében legalább egy, a rögzítő saru tengelyére merőleges irányú, végén szorítópofát tartó szorítócsavar van, valamint a szorítópofa szélessége nagyobb a C keresztmetszetű tartóként kiképzett rögzítő saruban levő horony nyílásának szélességénél.

Az ilyen hossztartók helyettesítik az ismert, a fa biztosításoknál szokásos dúchevedereket és előnyös tulajdonságuk, hogy rögzítő saruiknál fogva a biztosító falaknak mind vezetőfejeikhez, mind a C keresztmetszeti alakú vezetékekhez vagy vezetéktámaszokhoz hozzáerősíthetők és ilyen módon mereven összeerősíthetők az adott nagyfelületű biztosítókkal. Elfordíthatóságuk lehetővé teszi a biztosításnak eddigi irányhoz viszonyított szögben való továbbvezetését is. Ezek a biztosító falhoz viszonyítva derékszögben befelé vagy kifelé is elfordíthatok és az árokkiszélesítéseknél vagy ároklezárásoknál is biztosító támasztó elemekként is szolgálhatnak.

A hossztartó előnyösen legalább két egymáshoz viszonyítva hosszirányban eltolható és egymás mellett tartott részből áll. Ezáltal lehetővé válik, hogy az áthidaló rész hosszát a helyi adottságokhoz illesszük.

A találmány szerinti, árokbiztosító szerkezetekhez használható vízszintes hossztartót részleteiben a rajzokon vázolt példaképpen! kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük.

Az 1. ábra a találmány szerinti hossztartó egy példaképpeni kiviteli alakjának nézete, amelyen a hossztartó egy biztosító fallal van összeerősítve.

A 2. ábra az 1. ábrán föltüntetett II—II vonal menti függőleges metszet.

A 3. ábra az 5. ábrán föltüntetett III-III vonal menü, egy vezetőtámasszal összeerősített hossztartón keresztüli metszet, részben nézet.

A 4. ábra a 3. ábrán látható kiviteli alak vázlatos elölnézete, részben metszete.

Az 5. ábra a 3. ábrán látható kiviteli alak vázlatos fölülnézete.

A 6. ábra egy árokbiztosító szerkezet vázlatos fölülnézete, amely egy az árkon keresztülhaladó csővezetéket is szemléltet

A 7. ábra egy végzáró biztosító szerkezetrész vázlatos fölülnézete.

A 8. ábra hirtelen kiszélesedő árok kitámasztásához használható biztosító szerkezet egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos fölülnézete.

Az 1. és 2. ábra két egy vonalban levő, azonban egy nem ábrázolt zavarhely következtében egymás2 tói térközzel elválasztott 1 biztosító falnak T alakú lécekként kialakított 2 vezetőfejeit szemlélteti. A biztosító falak aknalapokként vannak kialakítva és ezek belső oldalán a 2 vezetőfejek közelében a nem ábrázolt támaszok számára 3 vezetékek vannak kiképezve, illetve elhelyezve.

Mindegyik 2 vezetőfej egy C keresztmetszeti alakú 5 rögzítő saru két 4 szárának belső oldalához fekszik és ehhez 6 szorítópofa segítségével van nyomva, amely szorítópofa az 5 rögzítő saru 7 gerincén keresztülnyúló 8 szorítócsavarral van összeerősítve.

Mindegyik 5 rögzítő saruval egy darabként egy C vagy villa alakú 9 konzol van összeerősítve, amelyen egy olyan 10 tengelycsap van keresztüldugva, amelynek tengelyiránya párhuzamos az 5 rögzítő saru tengelyirányával.

Mindegyik 9 konzolban egy 12 hossztartó 11 feje elfordíthatóan van tartva. A hossztartó legalább egy fejben teleszkóposán eltolható. A hossztartó több csőből is készülhet, amelyek egymásban teleszkópszerűen eltolhatok. A hossztartó hossza így a helyi követelményeknek megfelelően állítható be.

Az 5 rögzítő saru külső oldalán egy a rögzítő saru és az 1 biztosító fal közötti rést áthidaló 13 fedőlemez van elhelyezve.

A 3-5. ábrák lényegében ugyanazt a szerkezetet szemléltetik, azzal az eltéréssel, hogy itt olyan 16 szorítópofákat alkalmazunk, amelyek a rögzítő saru 4 szárain kívül vannak elhelyezve és 18 szorítócsavarok révén olyan 15 vezetőtámasz 14 száraihoz vannak nyomva, amely egy peremtartós biztosítóhoz tartozik.

Annak érdekében, hogy a találmány szerinti szerkezeti kialakítást mindkét példaképpeni kivitelhez használni lehessen, mindig csak a szorítócsavarokat és rögzítő sarukat kell áthelyezni. A rajz olyan kiviteli alakokat szemléltet, amelyeknél a 8, 18 szorítócsavarok távolságai a 6, 16 szorítópofák mindenkori elhelyezésétől függően különbözők. Azonban ugyanolyan szorítócsavarok és szorítópofák is alkalmazhatók.

Az 1. és 2. ábrákon látható példaképpeni kiviteli alakoknál a 8 szorítócsavarok könnyű beállításának lehetővé tétele céljából a 4. ábrán látható módon az 5 rögzítő saruban vízszintes 17 hosszlyukak vannak kiképezve.

A 6—8. ábrák a találmány szerinti hossztartóknak különböző árokbiztosításokhoz való alkalmazására szemléltetnek példákat.

A 6. ábrán két egy vonalban levő, azonban egymástól térközzel elválasztott 19, 20 biztosító szerkezetet szemléltetünk. Az általuk biztosított, illetve kitámasztott, nem ábrázolt árkot egy pont-vonallal föltüntetett 21 csővezeték keresztezi.

Az aknalapok széleire 5 rögzítő saruk vannak erősítve, amelyek teleszkópszerűen kihúzható és elfordítható 12 hossztartók révén vannak egymással összekötve. A 12 hossztartók külső oldalain kis felületű biztosító elemek, például trapéz alakú keresztmetszettel kiképzett 22 vasszádpallók úgy vannak elhelyezve, hogy a biztosítási hézag meglegyen.

A 7. ábra egy 12 hossztartó olyan alkalmazását mutatja, amelynél ez két egymással szemben levő

-2181195

19, biztosító szerkezethez tartozó aknalapot köt össze egymással és a 19 biztosító szerkezet záró elemeként egy árokszádfal szolgál. Az árokszádfal szintén kis felületű biztosító elemekből, például 22 vasszádpallókból van képezve.

A 8. ábra két tengelyirányban egymástól térközzel elválasztott egy vonalban levő 19, 20 biztosító szerkezetből és egy közöttük levő olyan 23 biztosító szerkezetből levő elrendezést szemléltet, amelynél a 23 biztosító szerkezethez tartozó árokszélesség lényegesen nagyobb, mint a 19 és 20 biztosító szerkezetekhez tartozó árokszélesség.

E szélességi eltérés kiegyenlítésére a 19, 20 és 23 biztosító szerkezetek végein 5 rögzítő saruk és ezekkel összeerősített 12 hossztartók vannak elhelyezve, amelyekhez olyan 22 vasszádpallók vagy hasonlók támaszkodnak, amelyek a szélességi különbségeket áthidalják.

Ezért a találmány szerinti szerkezeti kialakítás nagyon sokoldalúan alkalmazható és az egymástól térközzel elválasztott két biztosító fal, illetve biztosító támasz között megbízható kötést képez.

Claims (4)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Vízszintes hossztartó árokbiztosító, kitámasztó szerkezetekhez, amely árokbiztosító szerkezetek lapjainak, szádpallóinak, vagy hasonló részeinek kitámasztására szolgáló párosával elhelyezett és az árok hossztengelyére keresztirányú támaszok révén egymástól térközzel elválasztott falakból állanak, azzal jellemezve, hogy a hossztartó (12) végein levő fejek (11) a hossztartóra merőleges tengelycsap (10) körül elfordíthatóan egy-egy konzolban (9) vannak ágyazva, mindegyik konzol egy rögzítő saruval (5) egy darabként van összeerősítve, a rögzítő saru hossztengelye párhuzamos a tengelycsappal (10) és a rögzítő saru C keresztmetszetű tartóként van kialakítva, amelynek horony nyílása a hossztartóval (12) ellentétes oldalon van, és hogy a rögzítő saru (5) gerincében (7) legalább egy, a rögzítő saru tengelyére merőleges irányú szorítócsavar (8, 18) egy szorítópofát (6, 16) tart, melynek szélessége nagyobb a C keresztmetszetű tartóként kiképzett rögzítő saruban levő horony nyílásának szélességénél.
2. 2. Az 1. igénypontban meghatározott vízszintes hossztartó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hossztartó (12) legalább két egymáshoz viszonyítva hosszirányban eltolható és egymás mellett tartott részből (11, 12) áll.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatározott vízszintes hossztartó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hossztartó (12) teleszkópszerűen egymásban vezetett csövekből (11, 12) áll.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyikében meghatározott vízszintes hossztartó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tengelycsapok (10) oldhatóan vannak elhelyezve.