HU180814B - Method,blank and device for forging crank throws - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés forgattyúkönyökök nyersdarab kovácsolásához, különösen forgattyústengelyek és hasonló kovácsolt munkadarabok előállításánál.

Ismeretes egy eljárás forgattyúkönyökök kialakítására, amely egy rúdszakasz kétoldali zömítésén alapszik, ezen 5 szakasz középső részének egyidejű hajlítása mellett. Ezen ismert eljárás alkalmazásánál azonban nincs lehetőség olyan forgattyúkönyökök előállítására, amelyek a forgattyúkarok forgattyúcsapok felőli részén terjedelmesebb kiugró résszel rendelkeznek. Az ilyen kiugró részeket eddig a nyersrúd azon helyeinek esztergálásával alakították ki, amelyek a kész ^: forgattyúban a tengelycsapokat és a forgattyúcsapokat képezik. Ez az esztergálási művelet azonban drága és jelentős anyagveszteséggel jár együtt. Emellett az esztergált helyeken ¹ a fémszerkezet szálai átnyíródnak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a kovácsdarab szilárdságát.

Forgattyúkönyököknek rúdanyag zömítése és hajlítása általi kovácsolásához ismeretesek olyan berendezések, amelyeknél a sajtolófej csuklós emelők segítségével alakzáró szorítópofákként kialakított zömítőszerszámokkal van öszszekötve, amelyek a sajtolófej löketének irányára merőlegesen mozognak. A csuklós emelők egyik végükön a sajtolófejen elrendezett fejrészhez, másik végükön pedig a szorítópofák osztósíkja fölött a zömitőszerszámok hátoldalához vannak csuklósán csatlakoztatva. 25

Az 1 301 297 sz. NSZK szabadalmi leírásból, különösen annak 1. és 8. ábrája alapján ismert egy hasonló jellegű szerkezet. Ennél a szerkezetnél a présasztalon két zömitöszerszám van eltolhatóan ágyazva. Ezen zömitőszerszámok mindegyike vízszintes síkban meg van osztva, vagyis egy 30 felső és egy alsó részből áll. Ezekbe a zömitőszerszámokba fogják be a zömítendő anyagszakasz végeit. A zömítést a zömitőszerszámok egymás felé néző homlokfelületei között végzik. A zömitőszerszámok hajtását a csuklós emelők közvetítésével a függőlegesen mozgó sajtolófej biztosítja, ahol a csuklós emelők a fejrész és a felső zömítőszerszámrészek között vannak elrendezve. Ezek a csuklós emelők a függőleges irányhoz képest ferde elhelyezkedésűek és a sajtolófej függőleges irányú erejét két egymással ellentétes irányú víz10 szintes zömitőerővé alakítják. A csuklós emelők alsó végei a felső zömítőszerszám-részekre vannak ezen szerszámok osztósíkja fölött csuklósán felerősítve. A csuklós emelők szélessége ugyanakkor megfelel a zömítőszerszám-részek szélességének.

A szerkezet ilyen jellegű kialakítása azzal a hátránnyal jár, hogy az alsó csuklós emelővégek csuklós felerősítése miatt csupán a szerszám osztósikjának egyik oldalán jelentkezik a munkalöket alatt erőpárnyomaték, amely az egyes csuklós emelők egyenetlen terhelését eredményezi. Ezért ezek a szer20 számok „megbillenésre” hajlamosak. Ismeretes, hogy az ilyen szerkezetekben a zömítőerők a csuklós emelők kitérésével arányosan növekednek. A kitérés növekedésével azonban nő az egyes csuklós emelők terhelései közötti különbség, valamint nő az erőpárnyomaték nagysága is, amely a zömítőszerszám „megbillenését” kiváltja. Ebben az ismert szerkezetben a csuklós emelők felső végei csak a fejrész alsó felületére vannak csuklósán felerősítve. A munkalöket alatt ezért hajlító erők keletkeznek, amelyek a fejrész szerkezetére hatnak. Az ismert szerkezetek hátránya továbbá, hogy a zömíiett rúdszakaszt csak egy irányban tudják meghajlítani.

-1180814

A találmány által megoldandó feladat olyan módszer kialakítása forgattyúkönyökök kovácsolásához, amellyel a forgattyúcsapok felől a forgattyúkarokon nagyobb kiugró részeket lehet kialakítani.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a zömítés alatt a megfolyt anyagot a zömített szakasz középső részének hajlítása előtt úgy vezetjük meg, hogy a zömített szakasz mindkét végén a rúd tengelyéhez viszonyítva excentrikusán elhelyezkedő zömített dudor alakuljon ki, amelyek csúcspontja a szándékolt hajlítás irányával ellentétes oldalon helyezkedik el. A fenti zömített dudorok kialakítása a további kovácsolást eljárás során lehetővé teszi terjedelmesebb kiugrórészek kialakítását a forgattyúkarok forgattyúcsapok felőli oldalán. Ezek a kiugró részek vagy maguk is röpsúlyként vannak kialakítva, vagy röpsúlyok vannak rájuk felerősítve. Az így elkészült forgattyúkönyökben a fémszerkezet szálai teljesen kifogástalan állapotban maradnak. A zömített anyag megvezetése a két zömített dudor kialakításánál különböző eljárások alkalmazásával történhet. Az egyik ilyen eljárás abból áll, hogy a zömítés alatt a 20 zömített rúdszakasz középső részét a zömítőszerszámok mozgásának irányára merőlegesen és a szándékolt hajlitással ellenkező irányban benyomjuk, és a benyomott anyag középső részét villaszerű alakító üregen, kaliberen nyomjuk át. Ezáltal az előbb említett középső rész keresztmetszetét összeszűkítjük.

A találmány szerinti eljárásban előnyös lehet, ha az átnyomás alatt és után az alakító üregben levő anyagot addig sajtoljuk, míg ezen anyag egy része kifolyik az alakító üregből. 30

Az eddigi eljárásokból már ismert munkalépést, vagyis egy rúd kétoldali zömítését forgattyút képező középső részének egyidejű hajlítása mellett az ilyen két excentrikus zömített dudort létrehozó eljárásnál a találmány értelmében egy további munkalépés előzi meg, ahol a rudat kétoldalt zömíteni kezdjük, egyidejűleg középső részét a forgattyú végleges hajításával ellentétes irányban benyomjuk és a középső részt alakító üregen nyomjuk át.

A két excentrikus zömített dudor másik kialakítási módja, abból áll, hogy a zömítés alatt a zömített szakasz palástfelületének egyik oldalára az anyag megfolyását behatároló elemet helyezünk el, amelynek felszíne egybeesik a rúd palástvonalával, az átellenes oldalon pedig a zömített anyag középső részét egy villaalakú üregen nyomjuk át, ezáltal leszűkítjük a fent említett középső rész keresztmetszetét. 45

A találmány szerinti eljárásban a forgattyúkönyök kialakítása vagy egyetlen munkalépésben történik, vagy a rúdból először olyan nyersdarabot alakítunk ki, amely valamennyi helyen, ahol forgattyúkönyök kialakítása szükséges, a rúd tengelyéhez viszonyítva excentrikusap elrendezett két-két 50 zömített dudorral rendelkezik. Ezutári egy külön munkalépésben ezen a nyersdarabon egy vagy több forgattyúkönyököt kovácsolunk ki.

Ezért a találmány tárgyát képezi a fent említett rúdalakú nyersdarab is, amely azokon a szakaszokon, amelyek fór- 55 gattyúkönyök kialakításához vannak előkészítve, palástfelületének egyik oldalán a rúd tengelyéhez viszonyítva excentrikusán elrendezett két-két zömített dudorral rendelkezik, amely dudorok egymástól bizonyos távolságra helyezkednek el, a nyersdarab palástfelületének másik oldala pedig ugyanott vagy nyeregalakú, vagy legalább részben egybeesik a nyersrúd alkotójával. Könnyen belátható, hogy mind a zömített dudorokkal átellenes oldalon levő palástfelület nyeregszerű kialakításánál, mind a nyersdarab olyan palástfelületénél, amely legalább részben egybeesik a nyersrúd alkotó jával, ezeken a palástfelületeken bizonyos egyenetlenségek pl. préselési sorják keletkezhetnek. Ezek az egyenetlenségek illetve préselési sorják a nyersdarab kész forgattyúkönyökökké való átalakításánál azonban nem bírnak jelentőség5 gél.

A találmány szerinti eljárás a szerszámok és a felszerelési eszközök bizonyos átalakítása után különböző ismert berendezésekkel is megvalósítható.

A találmány szerinti eljárás megvalósításához különösen 10 alkalmas az a szerkezet, amely szintén ezen találmány tárgyát képezi. A találmány szerinti szerkezetben — hasonlóan a már ismert szerkezetekhez — a fejrész és a gépállvány között két megosztott zömítőmatrica van elrendezve, amelyekbe a kovácsolandó anyagot két oldalról beszorítjuk és 15 azt a zömítőmatricák egymással ellentétes és a sajtolófej löketének irányára merőleges mozgása révén zömítjük. A két zömítőmatrica homlokfelületei közötti tér középső szakaszán hajlítószerszám és üllő helyezkedik el, amelyek a forgattyú zömített anyagból történő kialakítására szolgálnak. A matricák osztósíkjának egyik oldalán a zömítőmatricarészek olyan csuklós emelőkhöz kapcsolódnak, amelyek a gépállványon vannak ágyazva. Ezek a csuklósán alátámasztott matricarészek a matricák osztósíkjának másik oldalán levő matricarészekkel menesztők révén vannak összekötve. 25 A fent említett szerkezetben a találmány értelmében az üllőnek két munkafelülete van, amelyek a munkalöket alatt cserélhetők.

Előnyös, ha az üllő két cserélhető munkafelülete úgy van kialakítva, hogy a tulajdonképpeni üllő egy oldhatóan rögzített kovácsoló nyereggel van kiegészítve. Az üllőnek azonban két olyan munkafelülete is lehet, amelyek például egy revolvertartó révén egymással kicserélhetők.

Ha a nyersdarab kialakítása a zömített rúdszakasz középső részének megfolyatásával történik, előnyös, ha a szerkezet 35 ferde megvezető idomokkal van ellátva, amelyek az üllő irányában összetartanak. Ezeken a megvezető idomokon mozgatható matricarészek vannak elrendezve, amelyek menesztők révén vannak a csuklósán alátámasztott matricarészekkel összekötve.

A forgattyúkönyökök kialakítását illetve levételét a szerszámokról lehúzószerkezet könnyíti meg, amelynek karjai kétoldalról közrefogják a hajlítószerszámot. A lehúzószerkezet ezen karjai üregekkel vannak ellátva, amelyek a forgatytyúkarok tengelycsapok felőli oldalának kialakítására szolgálnak.

A találmány szerinti berendezés másik kiviteli alakjánál a forgattyúkönyök levételét a szerszámokról az könnyíti meg, hogy a hajlítószerszám eltolható támasztóelemeken fekszik fel és az üllő közelében lökőfejek vannak elrendezve, amelyek a hajlítószerszám irányában kitolhatok.

A szerkezetben jelentkező kedvezőtlen feszültségeket azáltal szüntethetjük meg, hogy a zömítőzónához közelebb eső belső csuklós emelők alsó ágyazásai az alsó gépállványt képező tartók alsó nyúlványaira támaszkodnak. Ezek a tartók egy széthúzott H betű alakjára emlékeztetnek. A belső csuklós emelők felső ágyazásai a matricák osztósíkja alatt, az alsó matricatartókon vannak elrendezve. A zömítőzónától távolabb eső külső csuklós emelők alsó ágyazásait azon nyúlványok támasztják alá, amelyek a H alakú tartók felső 60 részében vannak kialakítva. A külső csuklós emelők felső ágyazásai a matricák osztósíkja fölött, az alsó matricatartókon helyezkednek el. Egy ilyen szerkezet esetében az alsó gépállványt képező tartók nincsenek hajlító igénybevételnek kitéve, csupán hosszirányú húzásnak. A zömítőmatricákra 65 nem hat erőpámyomaték. A csuklós emelők terhelései

-2180814 egyenletesebben oszlanak meg, mint az ismert berendezéseknél.

A találmány szerinti szerkezetben a belső csuklós emelők villaalakúan illetve U-alakkal vannak kiképezve és karjaik közrefogják oldalról az alsó matricatartókat. A villaalakú csuklós emelők alkalmazása az 1 301 297 sz. NSZK szabadalmi leírásból ismert szögletes körvonalú csuklós emelők helyett lehetővé teszi az ágyazás tengelyének közelítését a matricák osztósíkjához. Ez különösen forgattyús tengelyek kovácsolására szolgáló szerkezeteknél kedvező, mégpedig két okból: lehetővé teszi egyrészt a szerkezet magasságának csökkentését, másrészt biztosítja a csuklós emelők egyenletesebb terhelését.

A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti szerkezet példakénti kiviteli alakjait tünteti fel. A rajzon az

1. ábra a szerkezetet oldalnézetben, nyitott állapotban mutatja, alakító szerszámbetétek nélkül, részben metszetben; a

2. ábra a szerkezetet a munkalöket végén, zárt állapotban mutatja; a

3. ábra a 2. ábra A—A vonala szerinti metszet; a

4. ábra a 2. ábra B—B vonala szerinti metszet (baloldal) és az 1. ábra C—C vonala szerinti metszet (jobboldal); az

5. ábra az 1. ábra D—D vonala szerinti metszet; a

6—9. ábrák az 1. és 2. ábra szerinti szerkezet alakító szerszámbetéteit és a kovácsolt munkadarabot mutatják négy egymást követő alakítási fázisban, metszetben; a

10—13. ábrák a matricák és a kovácsolt munkadarab 6—9. ábrák E—E, F—F, G—G és H—H vonala szerinti metszetei; a

14. ábra a szerszámbetéteket és a kovácsolt forgattyúkönyököt mutatja metszetben, a matricák lehúzószerkezet általi eltávolítása után; a

15. ábra a hajlitószerszámot és a forgattyús könyököt tünteti fel a 14. ábra J—J vonala szerinti metszetben; a

16. ábra a találmány szerinti szerkezet másik kiviteli alakját mutatja nyitott állapotban, alakító szerszámbetétek nélkül, oldalnézetben, részben metszetben; a

17—20. ábrák a 16. ábra szerinti szerkezet szerszámbetétjeit és a kovácsolt anyagot mutatják négy egymást követő alakítási fázisban, metszetben; a

21. ábra a találmány szerinti nyersdarabot mutatja oldalnézetben; a

22. ábra a nyersdarabnak a 21. ábra I—I vonala szerinti metszete; a

23. ábra a matricákon fekvő kovácsolt forgattyúkönyököt mutatja hajlítószerszám lehúzása után; a

24. ábra a forgattyúkönyök és a szerszámbetétek metszetét mutatja a 23. ábra K—K vonala szerint, ahol az ábra baloldalán a hajlítószerszám és a lökőfej felső helyzetben, a jobboldalon pedig alsó helyzetben van feltüntetve.

Az 1. és 2. ábrán feltüntetett találmány szerinti szerkezet két részegységből, mégpedig egy alsó és egy felső részegységből áll. Az alsó részegység gépállványa két 1 tartóból áll, amelyek körvonala egy széthúzott H betűhöz hasonlít. Ezek az 1 tartók távtartó csavarokkal vannak egymással összekötve, és 2 alaplemezre támaszkodnak. Mindegyik 1 tartó felső részén két la nyúlvány van kialakítva, alsó részén pedig további két lb nyúlvány van. Az alsó lb nyúlványok két 3 kereszttartót tartanak. Ezen 3 kereszttartók mindegyikén 4 ágyazóhenger van elhelyezve. Mindegyik 4 ágyazóhengerhez 5 csuklós emelő van csuklósán csatlakoztatva, amely villaszerűén, illetve U alakúan van kiképezve, amint az az 5. ábrán is látható. Az 5 csuklós emelő alsó felfekvő felülete konkáv hengerfelület, ezzel szemben az 5 csuklós emelő felső felfekvő felülete konvex-dobalakú. Mindegyik 5 csuklós emelő két 6 összekötő tag révén van a 4 ágyazóhengerrel összekötve és ily módon biztosítva, amint azt a 3. ábra is mutatja. A 6 összekötő tagok hevederes kötésként vannak kialakítva, amelyek nyúlványai a 4 ágyazóhengerek és az 5 csuklós emelők megfelelő kivágásaiba nyúlnak be. Az 5 csuklós emelők felső 5a karjaira vannak az alsó 7 matricatartók csuklósán felerősítve. A 7 matricatartók csuklós csatlakoztatási pontja az 5 csuklós emelőn a matricák osztósíkja alatt helyezkedik el. A 7 matricatartók az 5 csuklós emelőkön 8 csapszegek révén vannak biztosítva, amint az az 5. ábrán látható. Mindegyik alsó 7 matricatartóhoz a matricák osztósíkja fölött mindkét oldalon egy-egy 9 ágyazóhenger van hozzáerősítve. Hasonló 10 ágyazó hengerek vannak az 1 tartó felső részén, a felső la nyúlványon elrendezve. A 9 és 10 ágyazóhengerek között egy-egy 11 csuklós emelő van elrendezve. A berendezésben tehát mindegyik alsó 7 matricatartó két 11 csuklós emelőhöz és egy villaszerű 5 csuklós emelőhöz van csuklósán hozzáerősítve, és azokkal, valamint az 1 tartóval paralelogram-megvezetést hoz létre. Az 1 tartók végeire hidraulikus 13 munkahengerek vannak felerősítve, amelyek vonókötelek révén a 7 matricatartókkal vannak összekötve. Ezek a vonókötelek 12 görgőkön keresztül vannak megvezetve. A 13 munkahengerek a 7 matricatartók 15 ütközőnél levő kiindulási helyzetébe történő visszavezetésére szolgálnak.

A szerkezet felső részegysége két felső 16 tartóból áll, amelyek egymással távtartócsavarokkal vannak összekötve. A 16 tartók két ferde 16a megvezető idommal vannak ellátva, amelyekre 17 lécek segítségével két felső 18 matricatartó van elcsúsztathatóan felerősítve. Ezek a 18 matricatartók kiindulási helyzetükben felfekszenek a 19 ütközőkön. A 18 matricatartóknak 18a nyúlványai vannak, amelyek menesztőként szolgálnak és a munkalöket alatt összekapcsolódnak az alsó 7 matricatartó 7a nyúlványaival. Ily módon a 7 matricatartó és a 18 matricatartó összekapcsolható. Az 1. és

2. ábra szerinti szerkezetben a 6—13. ábrákon látható alakító szerszámbetétek vannak beépítve. Az alsó 7 matricatartókba 20 matricák, a felső 18 matricatartókba pedig 21 matricák vannak beépítve. A 2 lemezen elrendezett 22 tartószervre 23 hajlítószerszám, a 16 tartón elrendezett 24 tartószervre pedig levehető 26 kovácsoló nyereggel együtt 25 üllő van felerősítve. Ezeken a szerszámbetéteken kívül olyan forgattyús tengelyek kovácsolásánál, amelyek több forgattyúkönyökkel rendelkeznek, még további, a rajzon föl nem tüntetett betétek is használatosak, amelyek az egyes forgatytyúkönyökök egymáshoz képesti szöghelyzetét meghatározzák.

A találmány szerinti szerkezet működésmódja a következő:

Nyitott állapotban a rúdalakú kovácsolandó 27 anyagot az alsó 20 matricára helyezzük és beindítjuk a sajtológépet. A rajzon a présasztalt 28, a sajtolófejet pedig 29 hivatkozási számmal jelöljük. A munkalöket alatt a felső 18 matricatartók az alsó 7 matricatartókra nyomódnak. Az 5 és 11 csuklós emelők helyzetének a függőleges szimmetriasíkhoz viszonyított eltérése, valamint a felső 18 matricatartók mozgatható elrendezése következtében a jobb- és baloldali matricák vízszintes irányban egymással szemben mozognak. A két 20,21 matricapár homlokfelületei közötti rúdszakaszt zömítjük. A felsp 18 matricatartók 16a megvezető idomainak ferde helyzete következtében a 26 kovácsoló nyereg a munkalöket alatt a 27 anyag tengelyéhez igyekszik egyre közelebb jutni, aminek hatására az anyag megfolyik a 23 hajlítószerszám

-3180814 irányában. A megfolyt anyag középső részét a 23 hajlítószerszám villaalakú alakító üregébe nyomjuk. Ez az alakító üreg lefelé keskenyedik és szélessége alul kisebb, mint a kovácsolt nyersdarab eredeti átmérője. Ez a rányomás tehát az adott szakasz vízszintes irányú leszűkítését eredményezi. A villaalakú alakító üreg benyomott anyaggal való feltöltése alatt és a feltöltés után az anyagot a munkalöket alatt felülről tovább sajtoljuk. Az anyag részben kifolyik az alakító üregből és a tovább zömített anyaggal együtt a hajlítószerszám két oldalán 27a zömített dudorokat képez. így jön létre a forgattyúkönyök nyersdarabja. Ekkor megszakítjuk a munkalöketet és a sajtolófej kismértékű megemelése után eltávolítjuk a 26 kovácsoló nyerget. Ezután ismét működtetni kezdjük a sajtológépet. A további munkalöket alatt a nyersdarabot a megfolyatás irányával ellentétes irányban a hajlítószerszám révén meghajlítjuk és kétoldalt tovább zömitjük. A kovácsolást eljárás akkor ér véget, ha az alsó 7 matricatartók felfekszenek az 1 tartókon. A 27a zömített dudorokból a 33 forgattyúkarokon terjedelmes 33a kiugró részek keletkeznek, amelyek a tengelycsapokon a forgattyúval ellentétes irányban nyúlnak túl.

A kész forgattyúkönyökőt a sajtolófej visszahúzódása alatt kihúzzuk a szerszámbetétek közül. Erre a célra lehúzószerkezet szolgál, amelynek 30 karjai mindkét oldalon közrefogják a 23 hajlítószerszámot. Ezekben a karokban 31 üregek vannak, amelyek a tangelycsapok felőli forgattyúkarok kialakítására szolgálnak. A 30 karok 32 vonórudak segítségével 16 tartókkal vannak összekötve.

A 16. ábra szerinti kiviteli alak értelmében a szerkezet alsó gépegysége hasonló szerkezetű, mint az 1. ábrán látható szerkezeté, azzal a különbséggel, hogy a 23 hajlítószerszám két támasztó elemen nyugszik, amelyek oldalirányban eltolhatóak. A felső gépegység ezzel szemben másképp van felépítve. A ferde 16a megvezető idomok helyett ennél a kiviteli alaknál a 18 matricatartókhoz vízszintes 16b megvezető idomok vannak kialakítva. A 24 tartóelem, a 25 üllő és a 26 kovácsoló nyereg analóg módon vannak beépítve, mint az 1—3. és a 6—13. ábrák szerinti berendezésnél. Az ilyen felépítésnél a felső gépegység magassága kisebb, mint az előzőé, ezért az egész szerkezet magassága is kisebb.

Az üllő, a kovácsoló nyereg és a hajlítószerszám eltávolítása után a fenti szerkezetet zömitésre is fel lehet használni. A 16—20., a 23. és 24. ábrákon feltüntetett kiviteli alak működésmódja a következő: Nyitott állapotban (16. ábra) a kovácsolandó rúdalakú 27 anyagot az alsó 20 matricákra helyezzük (17. ábra) és működésbe hozzuk a sajtológépet. A rajzon a sajtolóasztal 28, a sajtolófej pedig 29 hivatkozási számmal van jelölve. A munkalöket alatt a felső 18 matricatartók az alsó 7 matricatartókhoz nyomódnak. Az 5 és 11 csuklós emelő helyzetének a függőleges szimmetriasíktól való eltérése és a felső 18 matricatartók mozgatható elrendezése következtében a bal- és jobboldali matricák vízszintes irányban egymással szemben mozognak. Ezáltal zömíteni kezdjük a két matricapár homlokfelületei közé eső rúdszakaszt. A zömítés alatt a 26 kovácsoló nyereg felfelé megakadályozza az anyag megfolyását. Ezért a rúd palástfelülete ezen az oldalon nem domborodik ki. így csupán a 26 kovácsoló nyereg két oldalán kis préselési sorja keletkezik, amely azonban további feldolgozás szempontjából nem bír jelentőséggel. A zömített anyagot lefelé és oldairányban vezetjük meg. Az 5 és 11 csuklós emelők kitérése miatt a 27 anyag a munkalöket alatt a 23 hajlítószerszámhoz közelít. A zömített anyagot benyomjuk a hajlitószerszám villaalakú alakító üregébe. Ennek eredményeként összeszűkül az adott rúdszakasz. Az anyag részben kifolyik az alakító üregből és a tovább zömített anyaggal a 23 hajlitószerszám két oldalán 27a zömített dudorokat képez. így a forgattyúkönyök olyan nyersdarabja jön létre, amely a 21. és 22. ábrákon látható. Ekkor megszakítjuk a munkalöketet és a sajtolófej némi megemelése után eltávolítjuk a 26 kovácsoló nyerget. Ezután a sajtológépet ismét beindítjuk. A további munkalöket alatt a nyersdarabot a 27a zömített dudorok csúcspontjaival ellentétes irányban meghajlítjuk. A kovácsolási eljárás akkor ér véget, ha az alsó 7 matricatartók felfekszenek az 1 tartókra. A 27a zömített dudorokból a 33 forgattyúkarokon terjedelmes 33a kiugró részek keletkeznek, amelyek a forgattyúkönyökkel ellentétes irányban túlnyúlnak a tengelycsapokon.

A kész forgattyúkönyökőt egy újabb sajtolási löket alatt kihúzzuk a 23 hajlítószerszám alakító üregeiből. Ehhez a felső gépegység két 34 lökőfejjel van ellátva, amelyek lefelé kitolhatok és alsó helyzetükben a rajzon föl nem tüntetett retesszel rögzíthetők. A sajtológép kinyitása után ezeket a lökőfejeket letoljuk és rögzítjük, majd a 23 hajlítószerszám 35 támasztóelemeit oldalirányban eltoljuk és a sajtológépet működésbe hozzuk. A 34 lökőfejek rányomódnak a 23 hajlítószerszám felső felületére és azt lefelé tolják. A sajtológép újbóli kinyitása után a kész forgattyúkönyök leemelhető a 20 matricákról. A forgattyústengelyek kialakítása másképp is történhet, mint ahogy ezt a rajzok alapján leírtuk. El lehet készíteni például először külön a nyersdarabot, amely nyersdarab kialakítása körülbelül annál a munkalépésnél fejeződik be, amelyet a 7. vagy 18. ábrák mutatnak. Ez a nyersdarab olyan féltermék, amely bármikor zömítéssel és egyidejű hajlítással forgattyús tengellyé alakítható tovább. Ez a további feldolgozás már ismert berendezésekben is történhet. A nyersdarabon kialakított zömített dudorok lehetővé teszik a forgattyúkarokon terjedelmes 33a kiugró részek kialakítását, mimellett a forgattyú fémszerkezetének szálai is szabályos elrendezésűek maradnak. A rajzokon a forgattyús tengely kialakításának legegyszerűbb módja látható egyetlen forgattyúkönyökkel. Kézenfekvő, hogy a találmány szerint több forgattyúkönyökkel rendelkező tengelyek is kialakíthatók. Ez esetben a nyersdarab minden olyan helyen, ahol a forgattyúkönyök kialakítása szükséges, két excentrikus 27a zömített dudorral van ellátva. Ezek a dudorok térben a forgattyús tengelyen előirányzott könyökök helyének megfelelően vannak kialakítva.

Szabadalmi igénypontok

Claims (9)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás forgattyúkönyökök kovácsolásához, ahol egy rúdszakaszt tengelyirányban kétoldalról zömitünk és a zömített szakasz középső részét a zömítés irányára merőlegesen meghajtjuk, azzal jellemezve, hogy a zömítés során a zömített rúdszakasz középső részének hajlítása előtt a megfolyt anyagot úgy tereljük, hogy a zömített rúdszakasz mindkét végtartományában egy-egy, és csakis egyetlen, a rúd tengelyéhez viszonyítva excentrikusán elhelyezkedő zömített dudor (27a) alakuljon ki, amelyek csúcspontja a szándékolt hajlítás irányával ellentétes oldalon helyezkedik el. (1978.11. 22.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a zömített dudorokat (27a) úgy alakítjuk ki, hogy a zömítés alatt a zömített rúdszakasz középső részét a szándékolt hajlítás irányával ellentétes irányba benyomjuk és a benyomott anyag középső részét villaalakú alakító üregen nyomjuk át. (1978. 01. 14.)
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a beszorítás alatt és után az alakító üregben levő anyagot addig sajtoljuk, míg az anyag egy része kifolyik az alakító üregből. (1978. 01. 14.)
4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a zömített dudorokat (27a) úgy alakítjuk ki, hogy a zömítés alatt a zömített rúdszakasz palástfelületének a szándékolt hajlítás irányába néző oldalára az anyag megfolyását behatároló olyan elemet helyezünk, amelynek felülete egybeesik a rúd alkotójával, míg a zömített anyag középső részét a másik oldalon villaalakú alakító üregen nyomjuk át. (1978. 11. 22.)
5. 5. Nyersdarab forgattyúkönyökök kovácsolásához rúdszerű alakkal, azzal jellemezve, hogy azokon a szakaszain, ahol az egyes forgattyúkönyököket kell kialakítani, a nyersdarab palástfelületének egyik oldalán két-két, a rúd tengelyéhez viszonyítva excentrikusán elrendezett zömített dudor (27a) van kialakítva, amelyek egymástól bizonyos távközzel vannak elrendezve, a nyersdarab palástfelületének másik oldala pedig ugyanott nyeregszerűen van kiképezve. (1978. 01. 14.)
6. 6. Nyersdarab forgattyúkönyökök kovácsolásához rúdszerű alakkal, azzal jellemezve, hogy azokon a szakaszain, ahol az egyes forgattyúkönyököket kell kialakítani, a nyersdarab palástfelületének egyik oldalán két-két, a rúd tengelyéhez viszonyítva excentrikusán elrendezett zömített dudor (27a) van kialakítva, amelyek egymástól bizonyos távközzel vannak elrendezve, a nyersdarab palástfelületének másik oldala pedig ugyanott legalább részben egybeesik a nyersrúd alkotójával. (1978. 11. 22.)
7. 7. Szerkezet forgattyúkönyökök kovácsolásához sajtológépeken, amely szerkezetnek a fejrész és az alsó gépállvány között elrendezett, kovácsolandó anyagot beszorító, a sajtolófej löketének irányára merőlegesen mozgatható és a prés-

   5 asztallal szemben ágyazott, megosztott két matricája van, emellett a zömítőzónában, a megosztott matricák homlokfelületei között a forgattyúcsapot kialakító hajlítószerszám és ehhez tartozó üllő van elrendezve, és mindkét matricarész, amely a matricák osztósíkjának egyik oldalán helyezkedik el, 10 az alsó gépállványon ágyazott csuklós emelőkhöz van csuklósán csatlakoztatva, és ezek a matricarészek a matricák osztósíkjának másik oldalán lévő matricarészekkel menesztők révén vannak összekapcsolva, azzal jellemezve, hogy az üllőnek (25) két egymással felcserélhető munkafelülete van, 15 ahol az egyik munkafelület a rúdszakasz (27) zömítésénél a rúdszakasz (27) zömített dudorokkal (27a) átellenben fekvő oldalának kialakítására alkalmasan, míg a másik munkafelület a rúdszakasz (27) hajlításánál a forgattyúkönyökök külső oldalának kialakítására alkalmasan vannak kialakít20 va. (1978. 01. 14.)
8. 8. A 7. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üllőre (25) kovácsoló nyereg (26) van oldhatóan felerősítve. (1978. 01. 14.)
9. 9. A 7. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal 25 jellemezve, hogy az üllő (25) irányába összetartó és a felső matricarészeket (18, 21) mozgathatóan alátámasztó megvezető idomai (16a) vannak, ahol a felső matricarészek (18, 21) menesztők (7a, 18a) révén vannak a csuklós emelőkre (5, 11) támaszkodó alsó matricarészekkel (7, 20) összekapcsolva. 30 (1978.01.14.)

   6 db rajz

   A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója

   84.1281.66-4 Alföldi Nyomda. Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató