HU177022B - Samokhodnyj putevoj kombajn dlja vyveski,usilenija i rikhtovki putej - Google Patents

Description

A találmány tárgya mozgó vágányszintező, -tömékelő és -szabályozógép elrendezés, amely legalább egy járműből áll két, egymástól távolságban levő futómű, illetve futóműtengely között elhelyezett vágánytömékelő, -emelő és -szabályozó berendezésekkel, továbbá a vágány kiigazításakor vonatkoztatási rendszer segítségével a vágány szintezéséhez és oldalirányú beszabályozásához való mérőés ellenőrző eszközökkel és a kiigazító szerszámok után elrendezett, a már kiigazított vágány mérésére és ellenőrzésére szolgáló szerkezetekkel, valamint legalább egy járműhajtással és az egyes berendezések számára központi hajtóműforrással, valamint adott esetben a zúzottkő ágyazást alakító, illetve planírozó szerkezetekkel.

A 295 580 sz. osztrák szabadalmi leírás szerinti vágánytömékelő, -szintező és -szabályozógép elrendezés járműből áll, amelynek főkerete és kiegészítő kerete van, és mindkét keret mindenkor két járművön van ágyazva és az egyiken az előzőleg tömékelt vágány utótömörítéséhez, illetőleg tartásához ún. felülettömörítők vannak elhelyezve. Ez a gépelrendezés a gyakorlatban nagyon bevált, bár a két keret csuklós összekapcsolása és a javasolt szerszámok miatt valóságos folyamatos munkamód nem tudott kialakulni anélkül, hogy az egyes szerszámokkal végzett munkafolyamatok egymásra káros hatással ne lettek volna.

Egy további ismert vágánytömékelő, -szintező és

-szabályozógép elrendezés, amelyet a 2 605 969 sz.

NSZK közrebocsátási irat ismertet, ismét egy járművet tartalmaz két, csuklósán összekötött kiegészítő kerettel, amelyek közül az egyik keret csupán utánfutóként van kialakítva, és amelynél a főkereten levő ikertömékelőaggregát mellett egy második, ehhez képest a gép hosszirányában eltolható ikertömékelőaggregát van elhelyezve. Ez a keret kizárólag e második ikertömékelőaggregát elhelyezésére alkalmasan van kialakítva és semmilyen más célra nem használható. A két ikertömékelőaggregát elhelyezésével a névleges helyzetbe hozott vágány ellenőrzése nehézkessé vált. Ezt különösen az is nehezíti, hogy bár a két keret csuklósán van egymással összekötve, azonban egy szene kell azokat előreléptetni.

Végül az 1 916 281 sz. NSZK közrebocsátási irat olyan gépelrendezést ismertet, amelynél a pályafenntartó gép főkeretének hátulsó homloktartományával utánfutókeret van összekötve. Éne az utánfutókeretre tömítőhengerek alakjában az ágyazás széleit tömörítő szerkezetek vannak elhelyezve, amelyek járulékos állítóhajtásokkal és vezetékekkel ehhez az utánfutókerethez és a főkerethez képest a gép hosszirányában eltolhatóak. Ehhez nagyon sok szerkezetre van szükség, mivel minden egyes szerszámot gyakorlatilag saját állítóhajtással és saját vezetékkel kell ellátni. A megmunkált vágány ellenőrzése ennél a gépnél nincs megoldva, mivel a megmunkált vágány leszedése közvetlenül a tömékelőfolyamat után adott esetben további járművet igé nyelne. Azonkívül az utánfutókeretet erőteljesebbre kell kialakítani, mivel az igénybevételek váltakozva egy nagyobb hossztartományban lépnek fel.

A találmány feladata a bevezetőben ismertetett fajtájú olyan 'vágányszintező, -tömékelő és -szabályozógép elrendezés létesítése, amellyel különösen technológiai szempontból nézve a munkafolyamatok nagyobb pontossággal és jobb minőségben végezhetők és az egyes munkákat egymásra való káros kölcsönhatás nélkül és lehetőleg egymástól függetlenül lehet elvégezni.

A találmány lényege, hogy egy ilyen fajtájú vágány szintező, -tömékelő és -szabályozógép elrendezésnél a jármű elé második járművet társítunk, amely az önműködő, folyamatos tovahaladáshoz saját járműhajtással van ellátva és ezzel az első járművel közös gépköteléket alkot — hogy azzal együtt lehessen szakaszos, azaz lépésenkénti, és illetve vagy folyamatos, azaz non-stop előrehaladással alkalmazni míg a második jármű előnyösen a két futómű, vagy futóműtengely között elhelyezett központi ekével van ellátva és villamos, mechanikus, vagy adóátviteli eszközökkel működtethető szerkezetei vannak az első jármű tartományában már kiigazított vágány jelzésére, illetve ellenőrzésére és adott esetben berendezései vannak a névleges helyzetet, illetve különbségeket jelölő színes pontok lerakására a vágány oldalsó helyzetének, és/vagy a tömékelőszerszámok központosításának ellenőrzésére.

Ezzel a kialakítással a nem kiigazított és illetve vagy kiigazított vágánytartományban megállapított mérőértékek jelzése, feljegyzése, ellenőrzése és tárolása lényegesen javul, mivel a két jármű mechanikailag szét van választva, aminek következtében és a saját hajtómű alkalmazásával a lengések, és különösen az előnytelen gyorsuláshatások a második jármű tartományában elhelyezett jelző-, mérőés ellenőrző berendezésekre nem adódnak át. A pontos jelzés és ellenőrzés, valamint az egyes mérőértékek felrajzolásának lehetősége lehetővé teszi a közvetlen vizuális ellenőrzést és azt, hogy a kezelőszemély azonnal megtegye a megfelelő kiigazító lépéseket, illetve változtatásokat. Célszerűen ezáltal a különösen az A 9686/76 sz. osztrák szabadalmi bejelentésben ismertetett mérő- és ellenőrző módszereket lehet teljes mértékben alkalmazni úgy, hogy az ott leírt színjelzés segítségével a mindenkor; vágány vonal vezetés trendjét pontosan meg lehet állapítani, illetve ellenőrizni lehet. Másrészt viszont az adókkal, vagy flexibilis kábelekkel, vagy hasonlókkal megvalósított átviteli lehetőségek biztosítják, hogy az első jármű tartományában kapott mérő-, ellenőrző- és szabályozóértékek az ettől elválasztott második járműre átadódjanak és azokat ott a találmány szerinti előnyöket kihasználva jelezzük, felrajzoljuk, ellenőrizzük és adott esetben kiigazítsuk.

A találmány szerinti megoldás lehetővé teszi már meglevő járművek alkalmazását is úgy, hogy azok megfelelő felszerelés után nagyobb szerkezeti változtatás és anyagi ráfordítás nélkül további járművekkel közös gépkötelékké foghatók össze.

Egy ilyen szétválasztott elrendezés előnyösen hat az egyes járművek mozgásának ellenőrzésénél is, mivel ezek az osztott elrendezés ellenére közös gépköteléket képeznek.

A találmány egy további jellemzője szerint az első jármű, elülső végénél, és a második jármű, hátulsó végénél - különösen a közös átállító járatra —, egy-egy, előnyösen szabványos kapcsolóval van ellátva. Ez lehetővé teszi, hogy bár a két jármű mechanikailag szét van választva, közösen, mint mereven összekötött járműköteléket lehessen azokat átállítani, ami által a különböző vasúti kezelő személyzet üzem közben könnyebben tudja kezelni.

A találmány szerint a két járművet előnyösen mindenkor mindkét végén elláthatjuk szabványos kapcsolókkal, hogy így szabványos járműként legyenek kialakítva. Ez lehetővé teszi, hogy a gépegységet a szokásos vonatkötelékbe megfelelő helyen, különösen az átállítóutakon be tudjuk sorolni, amikor a két járművet mereven össze lehet egymással kötni úgy, hogy a szállítás a szokásos vonatmozgás keretén belül, például tehervonat segítségével történhet.

Egy további kivitel esetében a második jármű a nem kiigazított vágány tényleges helyzetének mérésére való járulékos szerkezetekkel van felszerelve. Ezáltal az első járműtől elválasztott második jármű és az azon elhelyezett író-, jelző- és ellenőrző szerkezeteket, valamint ezeknek a műszereknek a második járműnek az első jármű lépésenkénti előrehaladásától független, folyamatos előrehaladása következtében létrejövő előnyös körülményeit a nem szabályozott vágány tartományban levő vágány helyzetének mérésére is felhasználhatjuk. Ezáltal a vágányvonal ellenőrzése, valamint a vágányhelyzet trendjének, illetve arra vonatkozó változásoknak a felismerése könnyebbé válik és ezáltal a kapott kiigazítási eredmények minősége javul.

A találmány értelmében továbbá a második jármű saját kabinnal és saját hajtóforrással van ellátva, hogy előnyösen saját hajtóművel önműködően és függetlenül lehessen alkalmazni és a központi eke a hozzá tartozó ekevasakkal körülbelül a kabin alatt van elhelyezve. Ezáltal a gépkötelék járműveit univerzálisan alkalmazhatjuk a legkülönbözőbb alkalmazási esetekben, mivel azáltal, hogy a második járműnek saját hajtóforrása van, az önműködő, független alkalmazáshoz, ezt az első járműtől függetlenül kizárólag mérési célokra, vagy például a zúzottkőágy alakítására, vagy planírozására is felhasználhatjuk. Ennek következtében a gépkötelék ilyen speciális kialakítása által a javított vágány helyzet eléréséhez szükséges járulékos munkafolyamatot elhagyhatjuk mert előnyös módon - már ismert és meglevő ekegépek esetén, amelyeket a találmány szerint járulékos szerkezetekkel látunk el — a saját eke. elhelyezése a további járulékos eszközökkel együtt elhagyható. Ezáltal a zúzottkőágy kezelése, valamint a vágány helyzetének kiigazítása és az alátömékelés közösen és egyidejűleg végezhető el egyetlen és közös szakasz lezárása mellett.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti gépelrendezés példaként! kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra két járműből kialakított találmány szerinti gépkötelék vázlatos oldalnézete munka közben.

A 2. ábra egy másik kivitelt ábrázol, amelyből csak a második, a találmány szerint kiegészítő berendezésekkel ellátott ágyazásalakító, illetve planírozó szerkezetből képzett jármű, valamint az első jármű elülső keretrésze látható oldalnézetben.

Az 1. ábrán ábrázolt vágányszintező, -tömékelő és -szabályozógép elrendezés első 1 járműből és második 2 járműből áll, amelyek közös 3 gépköteléket képeznek. Az 1 jármű főkeretből és ezzel összekötött kiegészítő keretből áll, amelyeket a 4, 5 illetve 6 futóművek révén a sínekből és kereszttalpfákból álló 7 vágányon vezetünk. A főkereten a vágány helyzetének kiigazítására szolgáló szerszámként egy magasságban állítható tömékelőszerszámaggregát van elhelyezve a zúzoitkőnek a talpfák alatti tömörítéséhez különösen a-szinkron állandó nyomású tömékeléssel és egy kombinált emelő- szabályozószerkezet, amely az 1 járműhöz tartozó 8, 9 szintező és oldalszabályozó vonatkoztatási rendszerrel dolgozik együtt. A 8, 9 szintező és oldalszabályozó vonatkoztatási rendszer vonatkoztatási egyeneseit az 1 járművel együtt mozgó, a mindenkori vonatkoztatási sínstrangra játék nélkül felfekvő mérőjármű révén a vágányon vezetjük. A mérőjárművek a kiigazított vágányszakaszban a vágány helyzetének mérésére, illetve ellenőrzésére való 10 és 11 szerkezeteket is tartalmazzák. A 11 mérő-, illetve ellenőrző szerkezet a kiigazított vágány oldalhelyzetének meghatározására szolgál és a 12 vonatkoztatási egyenessel van kapcsolatban. A jobb érthetőség kedvéért a 7 vágány alatt vázlatos felülnézetben ábrázoltuk az oldalszabályozó 9 vonatkoztatási rendszert, amely a 12 vonatkoztatási egyenessel van kapcsolatban. A 11 mérőszerkezetet a vágány magassághelyzetének, illetve nivellálásának meghatározására is alkalmazhatjuk, míg a 10 szerkezettel a nyomtávot, illetve annak elcsavarodását tudjuk megállapítani. Lehetőség van arra is, hogy az egyik mérőjárműre a kiigazított vágányszakaszban, különösen a kiegészítőkeret tartományában televíziókamerákat, vagy a vágány oldalhelyzetét, illetve a vágány oldalvonal trendjét mutató szerkezeteket helyezzünk el, amelyek a névleges helyzetet, vagy különbségeket színes pontokkal jelzik, amint például a bevezetőben ismertetett osztrák szabadalomban ezt közelebbről leírtuk. A kiegészítő kereten a mérőjárműveken kívül még egy seprőszerkezet van elhelyezve a zúzottkőágy felső oldalának lesöprésére.

Az egyes 10, 11 szerkezetek, illetve azoknak villamos, vagy mechanikai mérőérték átalakítói villamos, mechanikus vagy drót nélküli átadóeszközökkel, például a 14 kábellel, huzallal, vagy adóval, vagy más mikrohullám alapon dolgozó átadószerkezetek révén a 2 járművön lévő 17 kabinban elhelyezett 15, illetve 16 jelző-, illetve ellenőrző szerkezetekkel, valamint a megfelelő 18 szerkezetekkel és adott esetben a 19 vezérlőszerkezetekkel vannak összekötve. A 19 vezérlőszerkezet központi 20 hajtóforrással, valamint az egyes szerkezetek számára, külö nösen az 1 jármű 21 járműhajtása számára működtető kapcsolókkal van ellátva.

A 2 jármű két 22, 23 futóművel van ellátva. Az utóbbihoz 24 hajtás tartozik. A 2 járművön ezen5 kívül futóművek vannak, amelyekre 25 szóróberendezés van elhelyezve a névleges helyzetet, illetve különbségeket jelző színes pontok felvitelére, vagy a ki nem igazított vágány tényleges helyzetét mérő 26 mérőszerkezet elhelyezésére.

A 22, 23 futóművek között továbbá magasságban állítható 27 központi eke és a 2 jármű mindkét hosszanti oldalán egy-egy 28 oldaleke van elhelyezve. A 27, 28 ekék, valamint a 24 hajtások a 17 kabinból a 29 hajtóforrásról táplált 16 ellen15 őrzőszerkezettel vezérelhetők, amelyek adott esetben hajlékony*. 30 összekötővezeték útján az 1 jármű 20 hajtóforrásáról is elláthatók nyomás alatti közeggel és így a 2 jármű saját 29 hajtóforrása elmaradhat.

A 2. ábra azt mutatja, hogy a 2 járműként, előnyösen önálló, a közös 3 gépköteléktől független alkalmazásához, 31 ágyazásalakitó, illetve planírozó gépet is alkalmazhatunk, amelynek 32 hajtása és 33 hajtófonása van. Ez a 25 szóróberendezés és 25 a tényleges vágányhelyzet mérésére való 26 mérőszerkezet felvétele céljából mérő futóművekkel van ellátva. A 34 kabinban vannak a 15, 16 jelző-, és/vagy ellenőrző szerkezetek, amelyek 13 átviteli eszközök segítségével az első 1 jármű kiigazított 30 vágánytartományban levő mérő- és ellenőrzőszerkezeteivel vannak összekötve. A 2. ábrán ennek az első 1 járműnek csak az elülső végét ábrázoltuk. Szaggatott vonallal az első 1 jármű több helyzetét ábrázoltuk annak talpfáról talpfára, lépésenként!

előrehaladása szerint, amit jelképesen a 35 nyilakkal jeleztünk. A 31 gép a futóművek között elhelyezett 27 központi ekével és 28 oldalekékkel van ellátva és a 3 gépkötelék 36 nyíllal jelzett munkairányában folyamatosan mozog.

Azonkívül valamennyi 1 és 2 járműnek mind az

1. ábrán, mind a 2. ábrán szabványos 37 kapcsolói vannak, azaz lökő- és vonószerkezetei, hogy a mindenkori vasúti szabályzat előírásainak megfeleljenek és szabályos járműként vannak kialakítva, hogy 45 tökéletes értékű vasúti járműként minden korlátozás és megszorítás nélkül vonatokba beállíthatók legyenek. Természetesen a vázlatosan jelzett ütközőelemek és az ehhez tartozó vonókampó és csavarkapcsolat helyett önműködő kapcsolókat, vagy ha50 sonlókat is alkalmazhatunk.

Terjedelmes 13 átviteli eszközök, például 14 tömlők, kábelek, vagy hasonlók alkalmazásakor olyan elrendezéseket alakíthatunk ki, amelyek az 1 és 2 járművek egymáshoz képest való mozgását 55 nem akadályozzák. Például a kábeleket, vagy tömlőket dobokra lehet feltekercselni, hogy akkor, amikor a saját 24, 32 hajtással folyamatosan nonstop előrehaladó 2 jármű az 1 járműtől eltávolodik, a 13 átviteli eszköz szükséges hosszváltozá60 sát lehetővé tegye. Ez vonatkozik a kiigazított vágánytartományban kapott mérőértékek átviteli eszközeire éppúgy, mint az útmérőadók, sebességmérők stb. mérőértékeinek átvitelére, vagy magától értetődően, ha csak egyetlen központi 20 hajtófor65 fást alkalmazunk a két 1 és 2 jármű számára a 24 járműhajtást tápláló nyomás alatti közeget szolgálható berendezésekre, valamint a központi és oldalekék hajtásaira is. A tömlőket ennél a megoldásnál járulékosan tömlőtartókra lehet szerelni, hogy a mechanikai megsérülést megelőzzük. Ez a tömlőtartó úgy van kialakítva, hogy amikor a járművek egymáshoz közelednek, akkor a tömlő becsavarodik, és amikor egymástól eltávolodnak, széthúzódik.

A találmány szerinti gépköteléket a következőképpen alkalmazzuk: 10

A szabványos 37 kapcsolókat, azaz csavarkapcsolókat, különösen a vonószerkezeteket szétválasztjuk, ezt követően az 1 járművet képező vágányszintező, -tömékelö és -szabályozógép lépé- 15 seriként előrehalad talpfáról talpfára, amint azt a

2. ábrán a 35 nyilakkal jeleztük. Ez alatt a 2 jármű állandó, folyamatos sebességgel, non-stop halad előrefelé a vágány hosszirányában. Ennek a folyamatosan előrehaladó 2 járműnek a sebességét 20 úgy választjuk meg, hogy az általa megtett útszakasz lényegében egy tömácelési ciklus alatt - ami a következő talpfáig való előrehaladásból, annak alátömékeléséből és egyidejűleg a vágány szintezéséből és kiigazításából tevődik össze a következő 25 előrehaladás megkezdéséig a megmunkálandó vágány talpfái közötti átlagos távolsággal legyen egyenlő (egyetlen talpfát tömékelö töm&előgépnél). Ez azt jelenti, hogy az 1 és 2 jármüvek által megtett távolság nagyobb időközöket tekintve 30 lényegében egyenlő. Mégis az 1 jármű csak talpfáról talpfára lépésenként halad előre, amíg a 2 jármű folyamatosan, non-stop halad a vágány mentén. Ezáltal a munkába helyezése alatt az 1 jármű rövid időre fellépő gyorsulásai és késleltetései a 35 iépésenkénti előrehaladás alatt nem tudnak a 2 járműre és az abban elhelyezett 15, 16 jelző- és ellenőrző szerkezetekre, például a magassági, vagy oldalhelyzetet, vagy elcsavarodási, illetve felmagasodást és hasonlókat mutató diagrammok felrajzolá- 40 sához alkalmazott mérőírókra, lyukszalag-tárolókra és adott esetben a kiigazítás irányának ellenőrzéséhez alkalmazott televíziókamerához tartozó képernyőkre átadódni, ami által azonban a kapott mérőértékek jelzésének és felrajzolásának minősége 45 nagymértékben javítható. A 2 jármű folyamatos továbbhaladása következtében a 27, 28 ekék alkalmazása és azok profilírozó munkája is jelentősen javul. Természetesen különleges alkalmazási esetekben mód van arra is, hogy egy ilyen fajtájú 2 50 jármű a kiigazított vágányszakaszban is folyamatosan az 1 jármű mögött haladjon, például azért, hogy frissen fektetett síneknél a vágány tartományából nagy zúzottkőmennyiségeket távolítson el és azt az ágyazás oldalán megfelelő alakban lerakja. 55 önállóan eltolható jármű alkalmazása, mint például a 31 gépé, akkor előnyös, ha a vágány oldalhelyzetének, vagy oldalvonala a trendjének megállapításához szükséges színes jeleket a 60 vágányszintező, -tömákelő és -szabályozógép alkalmazásától függetlenül akarjuk létrehozni. Ezeket a jeleket ebben az esetben a 2 jármű független és Önálló alkalmazásával visszük fel a zúzottkőágyra és a talpfákra színes vonalak, vagy pontok alakjá- 65 bán. Ezek helyett a jelzések helyett - amelyeket különösen szóróberendezéssel lehet felvinni és lehetőség szerint fluoreszkáló anyagból állnak - műanyaghuzalokat, vagy műanyag jelzőpontokat is alkalmazhatunk.

A 2 jármű folyamatos tovahaladása következtében a kiszolgálószemély a mindenkori mérőértékek és adott esetben a vágányhelyzet trendjének jelzésére és ellenőrzésére koncentrálhatja a figyelmét, illetve ezeknek a mérőértékeknek a betáplálásával törődhet. A színes jelek alkalmazása, legyen az pont, vagy vonal, valamint a vágányra felvitt megfelelő műanyagpályák, vagy hasonlók alkalmazása felhasználható arra, hogy azt a tömékelőszerszámaggregát kezelőszemélye közvetlenül vizuális ellenőrzésre használja és így a szabálytalanságok kiigazítására azonnal intézkedések történjenek. Ugyanúgy a tömékelőszerszám kezelőszemélyének környezetében televíziókamerával összekötött képernyő helyezhető el a vágány oldalhelyzete trendjének ellenőrzésére.

Claims (5)

1. Mozgó vágányszintező -tömékelö és -szabályozógép elrendezés, amely legalább egy járműből áll két, egymástól távolságban levő futómű, illetve futóműtengely között elhelyezett vágánytömékelő, -emelő és -szabályozóberendezésekkel, továbbá a vágány kiigazításakor vonatkoztatási rendszer segítségével a vágány szintezéséhez és oldalirányú beszabályozásához való mérő- és ellenőrző eszközökkel és a kiigazítószerszámok után elrendezett, a már kiigazított vágány mérésére és ellenőrzésére szolgáló szerkezetekkel, valamint legalább egy járműhíg tással és az egyes berendezések számára központi hajtóműforrással, valamint adott esetben a zúzottkőágyazást alakító, illetve planírozó szerkezetekkel, azzal jellemezve, hogy a jármű (1) elé második jármű (2) van társítva, amely az önműködő, folyamatos tovahaladáshoz saját járműhajtással (24, 32) van ellátva és ezzel az első járművel (1) — az azzal együtt szakaszos, azaz Iépésenkénti, és illetve vagy folyamatos, azaz non-stop előrehaladáshoz - közös gépköteléket (3) alkot és a második jármű (2) előnyösen a két futómű, vagy futóműtengely (22, 23) között elhelyezett központi ekével (27) van ellátva és az első jármű (1) tartományában már kiigazított vágány jelzésére, illetve ellenőrzésére villamos, mechanikus, vagy adó átviteli eszközökkel (13) működtethető szerkezetei (15, 16) vannak és adott esetben a névleges helyzetet, illetve különbségeket jelölő színes pontok lerakására való berendezései vannak és a vágány oldalsó helyzetének és illetve vagy a tömékelőszerszámók. központosításának ellenőrzésére.

2. Az 1. igénypont szerinti gépelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az első jármű (1) elülső végénél és a második jármű (2) hátulsó végénél közös átállító járatra egy-egy, előnyösen szabványos kapcsolóval (37) van ellátva.

3. Az 1. igénypont szerinti gépelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy szabványos jármű ki alakítására mindkét jármű (1, 2) mindkét végén szabványos kapcsolókkal (37) van ellátva.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti gépelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második jármű (2) a nem kiigazított vágány tényleges helyzetének mérésére járulékos szerkezetekkel (26) van ellátva.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti gépelrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a második jármű (2) saját kabinnal (17, 34) és saját hajtóforrással (29, 33) van ellátva saját hajtó· 5 művel (24, 32) való önműködő és független alkalmazáshoz, a központi eke (27) pedig a hozzá tartozó ekevasakkal (28) körülbelül a kabin (17, 34) alatt van elhelyezve.

1 rajz 2 ábrával

A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója

824385 - Zrínyi Nyomda, Budapest

Nemzetközi oszt/’yozás: E 01 B 35'00