HUT77430A - Előfeszített csőelrendezés - Google Patents

Description

DANUBIA SZABADALMI ÉS VÉDJEGY IRODA Kft

ELŐFESZÍTETT CSŐELRENDEZÉS

A találmány tárgya előfeszített csőelrendezés úgynevezett PST-csövek (pre-strecched tubes = előfeszített csövek) egyszerűbb kezeléséhez, valamint sokrétűbb és hatékonyabb felhasználásához. Az előfeszített csőelrendezésnek nyitott végződésekkel és hengeres szakasszal rendelkező külső csöve van, amely a belsejében elrendezett belső mag által sugárirányban kifelé párhuzamosan elő van feszítve. A belső mag a külső csőből eltávolítható, amely külső cső ennek nyomán összehúzódik és közvetlen kapcsolatba kerül azzal a tárggyal, például vezetékkel vagy kábelcsatlakozással, amelynek környezeti hatások elleni védelmére és/vagy elektromos szigetelésére szolgál.

Az US-3,515,798 lajstromszámú szabadalom, amelynek jogosultjai vagyunk, olyan elasztikus csőből és merev polimer magból álló elrendezést ismertet, ahol a merev mag az elasztikus csövet sugárirányban szétfeszített állapotban tartja. Ezt az elrendezést, mint technika állását tükröző referenciát a rajz 1. ábrája mutatja, részletesebb ismertetésére ezért a rajz ismertetésénél visszatérünk. A technika állása szerinti előfeszített csőelrendezésnek merev belső

Aktaszámunk: 82386-3662/SOV magja van, amelyre elasztikus külső cső van ráhúzva úgy, hogy a külső csövet a belső mag sugárirányban rugalmasan szétfeszíti. Ezt az úgynevezett PST-csőelrendezést gyakorlatban elsősorban elektromos kábelek közötti kapcsolatok környezeti hatások elleni védelmére és elektromos szigetelésére használják. A PST-csőelrendezés segítségével a kapcsolat létrehozása úgy történik, hogy a PST-csőelrendezést ráhúzzák az egyik kábelre, úgy, hogy annak végződő szakasza a csőelrendezésből kinyúlik. Ezután a kinyúló kábelvégződés és a csatlakoztatandó kábel között létrehozzák a megfelelő összeköttetést, majd az előfeszített csőelrendezést a kábel mentén úgy tolják el, hogy az a kábelcsatlakozást takarja. Ezt követően a külső csőből a belső magot eltávolítják, aminek következtében az addig sugárirányban szétfeszített külső cső rugalmasan összehúzódik és ráfeszül a kábelvégződésekre, illetőleg a közöttük kialakított összeköttetésre.

A belső mag eltávolítása a külső csőből úgy történik, hogy a belső mag palástialának külső és/vagy belső felülete csavarvonalszerű spirális bemetszéssel van ellátva, amelynek mentén a külső cső palástfala húzóerő hatására könnyen szétválasztható, tehát a külső cső fala szalagszerűen letekercselhető. A letekercselés megvalósításához a belső mag egy szalagszerű nyúlványát a belső mag belsejében a palástfal egyik nyílásától a másik nyílásig vissza kell vezetni, úgy, hogy a szabad végződés a nyílásból kinyúljon. A szalagvégződésnél fogva a szalagnyúlvány meghúzható, és ezáltal a belső mag letekercselése megkezdhető.

• « »*ν· • » _w · · * * » • w « · · e · ··«· «···« • ···· »»* ·*

A fent ismertetett megoldás sok esetben kiválóan alkalmazható, hiányossága azonban, hogy helyhiány miatt -például olyan alkalmazási helyeken, ahol nem áll rendelkezésre elég tér arra, hogy a PST-csőelrendezésen átbújtatott kábel végződése a megfelelő összeköttetés létrehozása érdekében kinyúljon a csőelrendezésből - sok esetben nem alkalmazható. További hiányosság, hogy a viszonylag merev belső mag miatt az ismert PST-csőelrendezés görbületeknél, hajlatoknál, ívelt kábelszakaszok mentén csak nagyon nehézkesen, korlátozottan, vagy egyáltalán nem használható kellő hatékonysággal.

A találmánnyal célunk olyan előfeszített csőelrendezés kialakítása, amely sokoldalúan felhasználható, nehezen hozzáférhető helyeken, szűkös térbeli lehetőségek esetén és hajlatok, ívelt szakaszok mentén is egyszerűen és hatékonyan alkalmazható.

A kitűzött feladat megoldására olyan előfeszített csőelrendezést alakítottunk ki, amelynek nyitott végződésekkel és hengeres szakasszal rendelkező külső csöve és a külső cső hengeres szakaszának belsejében elrendezett belső magja van, amely belső mag a hengeres szakaszból eltávolíthatóan van kialakítva/elrendezve, és a hengeres szakasz a belső mag által sugárirányban rugalmasan szét van feszítve. A találmány lényege, hogy • « ·»·· ·· • · · ·« · * · » · w · · ·· ···«· · · · » « » · * · · · .* 9 ·* a külső csőnek két szélső, hengeres szakasszal rendelkező csőszakasza van, amelyek között előfeszítetlen, konvolút középső szakasz van kialakítva, és a szélső csőszakaszok külön-külön belső mag által vannak sugárirányban rugalmasan szétfeszítve, amely belső magok a csőszakaszokból eltávolíthatóan vannak kialakítva/elrendezve .

A találmány szerinti előfeszített csőelrendezés egy célszerű változatánál a külső cső - előnyösen sajtolással, préseléssel vagy fröccsöntéssel - úgy van kialakítva, hogy a szélső hengeres csőszakaszai szétfeszítetlen állapotban azonos átmérővel rendelkeznek.

A találmány szerinti előfeszített csőelrendezés belső magjai célszerűen ugyancsak azonos átmérővel rendelkeznek.

A találmány szerinti előfeszített csőelrendezés előnyös példaként! kiviteli alakjánál a külső cső anyagvastagsága egyenletes.

A találmány szerinti előfeszített csőelrendezés előnyös változatánál a belső magok polimer csövek, amelyek palástfalai húzóerő hatására szakadásvonalat képező, csavarvonalszerűen körbefutó spirális bemetszéssel vannak ellátva .

A találmány szerinti előfeszített csőelrendezés további előnyös kiviteli alakjánál a szétfeszítetlen, konvolút középső szakasz nyílással van ellátva.

A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük. A rajzon:

I • ·

- 5 Az 1. ábrán a technika állása szerinti PSTcsőelrendezés példakénti változatát tüntettük fel, hosszmetszetben;

A 2. ábrán a találmány szerinti előfeszített csőelrendezés példakénti kiviteli alakját ábrázoltuk, hosszmetszetben;

A 3. ábrán a találmány szerinti előfeszített csőelrendezés egy további előnyös változatát tüntettük fel, oldalnézetben .

Amint az 1. ábrából kitűnik - és arra a technika állásának ismertetése során már hivatkoztunk - az ismert megoldás szerint kialakított 10 előfeszített csőelrendezés 12 külső csöve viszonylag merev 14 belső mag által van sugárirányban kifelé előfeszítve. A 14 belső mag anyaga általában merev polimer. Az 1. ábrán látható, hogy a 14 belső mag palástfala csavarvonalszerűen barázdált oly mértékben, hogy ez lehetővé teszi a palástfal bemetszések mentén szalagszerűen történő lebontását. Ennek megvalósításához a palástfal szalagszerű nyúlványa az ábra szerinti baloldali nyílástól a 14 belső mag belsejében vissza van vezetve a jobboldali nyíláshoz, úgy, hogy abból végződő szakasza kinyúlik. Ennél fogva a szalagszerű palástfalnyúlvány meghúzható, és a 14 belső mag a spirális bemetszés mentén szalag formában lebontható .

A 14 belső mag lebontásakor a 12 külső csőre ható előfeszítőerő megszűnik, így a 12 külső cső balról jobbra haladva rugalmas összehúzódással fokozatosan szűkül össze,

- 6 és célszerűen ráfeszül a benne vezetett tárgyra, adott esetben kábelszakaszra, illetve kábelek közötti összeköttetésre. A 10 előfeszített csőelrendezést kábelösszeköttetés biztosítására, védelmére illetve elektromos szigetelésére történő alkalmazása esetén a 10 előfeszített csőelrendezést ráhúzzuk az egyik kábelre, úgy, hogy a csatlakoztatandó kábelvég a 10 előfeszített csőelrendezésből kinyúljon. Ezt követően létrehozzuk a kábelek közötti összeköttetést, majd a 10 előfeszített csőelrendezést visszatolva fedésbe hozzuk az összeköttetésben résztvevő kábelszakaszokkal. A megfelelő pozicionálást követően kezdjük meg a fent ismertetet módon a 14 belső mag lebontását.

Az ismert megoldásoknál a 12 külső cső anyaga többnyire fröccsöntött vagy extrudált elasztomer polimercső, például EPM vagy EPDM, amint az többek között az US-4,363,842 és US-5,080,942 lajstromszámú szabadalmakból, amelyeknek jogosultjai vagyunk, megismerhető.

A 14 belső mag anyaga előnyösen műanyag, például polipropilén, polietilén vagy polivinil-klorid. Az US3,515,798, US-4,871,599 és US-4,503,105 lajstromszámú szabadalmakból, amelyeknek jogosultjai vagyunk, megismerhetők olyan módszerek, amelyek segítségével a 14 belső mag előnyösen kialakítható. Ezek a módszerek ismertetik annak a palástfal mentén csavarvonalszerűen körbefutó spirális vájatnak a kialakítását, amely - mint szakadásvonal - mentén a 14 belső mag szalagszerűen lebontható. A tényleges technológiai sorrendet megfordítva a 14 belső mag tehát úgy is ·· elképzelhető, mint egy keskeny műanyagszalagból spirális tekercseléssel létrehozott viszonylag merev cső.

Lényeges, hogy a 14 belső mag egyik nyílásától a 14 belső mag belsejében visszavezetett, és a másik nyíláson kinyúló szalagnyúlvány a 14 belső mag lebontásának megkezdésével ellentétes oldalon nyúljon ki a 10 előfeszített csőelrendezésből, mivel ellenkező esetben a 14 belső mag lebontott szakasza körül 12 külső cső összehúzódása nyomán esetleg úgy ráfeszülne a belsejében lévő tárgyra (például kábelösszeköttetésre) és a szalagnyúlványra, hogy annak további kihúzását, és ezzel a 14 belső mag lebontásának folytatását megakadályozná.

A találmány szerint kialakított példakénti 16 előfeszített csőelrendezés a 2. ábrán látható. A 16 előfeszített csőelrendezésnek 18 külső csöve, valamint 20 és 22 belső magjai vannak. A 18 külső cső előnyösen fröccsöntött kialakítású, anyaga például polipropilén, polietilén vagy polivinil-klorid. Két szélén hengeres 26 és 28 csőszakaszokkal rendelkezik, amelyek között 24 konvolút középső szakasz van kialakítva.

Amint a 2. ábrából kitűnik, a 20 és 22 belső magok a szélső 26 és 28 csőszakaszokat teszik el, rugalmasan, sugárirányban kifelé. A 20 és 22 belső magok anyaga és kialakításuk megegyezhet az 1. ábra szerinti 10 előfeszített csőelrendezés 14 belső magjával. A 20 belső mag jobboldali végződésétől szalagszerű palástfalnyúlvány van a 20 belső mag belsejében visszavezetve, úgy, hogy a palástfalnyúlvány ι í

I

I •a··· *···· • · · · · ··· · ··

- 8 végződő szakasza a 16 előfeszített csőelrendezés baloldali nyílásából kinyúlik. Hasonlóképpen, a 22 belső mag baloldali nyílásától szalagszerű palástfalnyúlvány indul ki és van a 22 belső mag belsejében visszavezetve úgy, hogy végződő szakasza a 16 előfeszített csőelrendezésből jobboldalon kinyúlik. A szalagszerű palástfalnyúlványok 16 előfeszített csőelrendezéseiből kinyúló végződő szakaszok meghúzásával a 20 és 22 belső magok belülről, tehát a 24 konvolút középső szakasz felőli nyílásoktól kezdődően lebontható.

A találmány szerinti 16 előfeszített csőelrendezés olyan alkalmazási helyeken is jól alkalmazható, ahol az ismert, például 10 előfeszített csőelrendezés helyszűke miatt nem lenne használható. A merev belső mag nélküli, előfeszítetlen 24 konvolút középső szakasz lehetővé teszi nem csak a kívánt szabad hajlítást, hanem szükség esetén például a 16 előfeszített csőelrendezés tengelyirányban harmónikaszerűen történő összenyomását, ezzel a 16 előfeszített csőelrendezés hosszának ideiglenes lerövidítését, és ily módon szabaddá tehető például az a csatlakoztatandó kábelvég, amely azonos hosszúságú hagyományos PSTcsőelrendezés esetén takarásban lenne, ezért az összeköttetés létrehozása vagy más szerelési munka nem lenne lehetséges. Miután a kábelösszeköttetés megvalósult, a 24 konvolút középső szakaszra gyakorolt nyomóerő megszűntetésével a 16 előfeszített csőelrendezés felveszi eredeti hosszát, és a védendő terület, adott esetben kábelösszeköttetés a 18 külső csővel körül lesz véve. A 24 konvolút középső szakasz lehetővé teszi tehát a találmány szerinti 16 előfeszített • · • · · · • · · · · * csőelrendezés összenyomását, széthúzását és szabad hajlítását, amely műveletek a technika állása szerinti PSTcsőelrendezések egyáltalán nem vagy csak rendkívül korlátozott mértékben valósíthatók meg.

A 3. ábrán a találmány szerint kialakított 30 előfeszített csőelrendezés látható, amely alapvető jellemzőiben megegyezik a 2. ábra szerinti 16 előfeszített csőelrendezéssel. Szembetűnő kiegészítő jellemző a 30 előfeszített csőelrendezés külső csövének palástfalában kialakított ablakszerű 32 nyílás, példánk esetében ovális nyílás, amelyen keresztül az elvégzendő műveletek, például kábelvégek csatlakoztatásának befejezése és a 30 előfeszített csőelrendezés megfelelő pozicionálása után a középső konvolút szakasz - amely a belső magok eltávolítása után sem húzódik össze vízzáró gyantával vagy más alkalmas kötőanyaggal kitölthető, amely további védelmet jelent a védendő tárgy, például elektromos összeköttetés számára. Mivel a 32 nyílást a külső cső előfeszítetlen középső szakaszán alakítjuk ki, nem jelentkezik az a veszély, hogy kialakításakor a külső cső anyaga beszakadhat.

A találmányt a fentiekben a rajz alapján, kiviteli példákkal kapcsolatban ismertettük. Hangsúlyozzuk, hogy a fent ismertetett kiviteli alakok csupán példakénti változatok, amelyek nem jelentik az igényelt oltalmi kör korlátozását. A találmány ezekhez képest még számtalan más kiviteI

- 10 li alakban megvalósítható. Oltalmi igényünket az igénypontokban határozzuk meg.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Előfeszített csőelrendezés, amelynek nyitott végződésekkel és hengeres szakasszal rendelkező külső csöve és a külső cső hengeres szakaszénak belsejében elrendezett belső magja van, amely belső mag a hengeres szakaszból eltávolíthatóan van kialakítva/elrendezve, és a hengeres szakasz a belső mag által sugárirányban rugalmasan szét van feszítve, azzal jellemezve, hogy a külső csőnek (18) két szélső, hengeres szakasszal rendelkező csőszakasza (26, 28) van, amelyek között előfeszítetten, konvolút középső szakasz (24) van kialakítva;

   a szélső csőszakaszok (26, 28) külön-külön belső mag (20, 22) által vannak sugárirányban rugalmasan szétfeszítve, amely belső magok (20, 22) a csőszakaszokból (26, 28) eltávolíthatóan vannak kialakítva/elrendezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti csőelrendezés, azzal jellemezve, hogy a külső cső (18) - előnyösen sajtolással, préseléssel vagy fröccsöntéssel - úgy van kialakítva, hogy a szélső hengeres csőszakaszai (26, 28) szétfeszítetlen állapotban azonos átmérővel rendelkeznek.
3. 3. A 2. igénypont szerinti előfeszített csőelrendezés, azzal jellemezve, hogy belső magjai (20, 22) azonos átmérővel rendelkeznek.

   ··* ·

   - 12
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti előfeszített csőelrendezés, azzal jellemezve, hogy a külső cső (18) anyagvastagsága egyenletes.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti előfeszített csőelrendezés, azzal jellemezve, hogy a belső magok (20, 22) polimer csövek, amelyek palástfalai húzóerő hatására szakadásvonalat képező, csavarvonalszerűen körbefutó spirális bemetszéssel vannak ellátva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti előfeszített csőelrendezés, azzal jellemezve, hogy a szétfeszítétlen, konvolút középső szakasz (24) nyílással (32) van ellátva .