HUT76589A

HUT76589A - Outer wall element for buildings, in particular wainscot panel for the breastwork area of the wall of a building

Info

Publication number: HUT76589A
Application number: HU9600968A
Authority: HU
Inventors: Harald Schulz
Original assignee: Norsk Hydro As
Priority date: 1993-10-13
Filing date: 1994-10-12
Publication date: 1997-09-29
Also published as: ES2105769T3; WO1995010740A1; HUT76590A; DK0725918T3; SK46596A3; CA2173833A1; GR3024237T3; ATE156254T1; SK46496A3; EP0725918A1; FI961618A0; JPH09503834A; CA2173832A1; NO305772B1; PL313909A1; HU9600981D0; ATE155870T1; EP0720718B1; EP0720718A1; JPH09503835A

Description

Külső falelem épülethez, különösen panel épületfal mellvédrészén

A találmány tárgya külső falelem épülethez, különösen mellvéd vagy panel épületfal mellvédrészén. Ebben a falelemben a napenergia hasznosítása végett egy üvegezésként kialakított, külsőoldali, a napsugárzást felvevő falhéj és egy belsőoldali falhéj között a külsőoldali falhéjjal határos átlátszó külső, hőszigetelő réteg van és a belsőoldali falhéj tartalmaz egy záróréteget, amely a külső falelemet a belső oldalon határolja, és egy belső hőszigetelő réteget, amely a zárórétegnek a külsőoldali falhéj felé eső oldalán van elhelyezve.

Ilyen homlokzatburkolatok, amelyek az épület borításának átlátszatlan részein a napenergia passzív hasznosítására szolgálnak, a WO-82/03 100 számú nemzetközi szabadalmi leírásból, mint a technika állásából ismeretesek. Ebben a szabadalmi leírásban az 1. ábra kapcsán leírnak egy külső falelemet, amelyben egy átlátszó külsőoldali falhéj és a tömör fal között a külsőoldali falhéjjal határos, átlátszó külső hőszigetelő réteg és ennek a falnak a kifelé mutató oldalán egy szigetelő réteg van, amelyet az átlátszó hőszigetelő rétegtől a napsugárzást elnyelő réteg választ el. Az utóbbiban keletkező hőt a szigetelő réteg bevezeti a falba. Az elnyelő réteg és a szigetelő réteg túlmelegedésének megakadályozása végett a szigetelő réteg olyan anyagból áll, amelynek a hővezetőképessége a hőmérséklet függvényében erősen változó. Evégett az anyag normális állapotban folyékony hőhordozót tartalmaz, amely a szigetelő réteg meleg oldalán elgőzölög. A gőz az anyag pórusain át a réteg hideg oldalára diffundál, ahol hőleadás közben a falon kicsapódik. A kicsapódott kondenzátum - például kapilláris hatás útján visszakerül a réteg meleg oldalára. így létrejön az egyszer folyékony, másszor gőzalakú hőhordozó körforgása, és a hő főleg kívülről belülre szállítódik. Minthogy a hővezetőképesség a hőmérséklet növekedésével gyorsan és jelentősen növekszik, ezért a napsugárzás fokozódásával a szigetelő réteg aránytalanul több hőt vezet a tömör falba, úgyhogy az elnyelő réteg hőmérséklete ugyan megfelelően kisebb mértékben emelkedik, de a fal az épület belső oldalán a kívánatosnál melegebbé válhat.

Hasonló szerkezetű homlokzatburkolat ismeretes továbbá az EP-A-0 363 242 számú európai szabadalmi bejelentésből. Ebben annak megakadályozása végett, hogy a beeső napsugárzás a külső falelem belsejében anyagroncsoló túlmelegedéseket idézzen elő, a belső hőszigetelő réteg kissé áttetsző, és 10. %-nál kisebb áteresztési tényezővel és 15 %-nál nagyobb elnyelési tényezővel van kialakítva, úgyhogy a beeső napsugárzás elnyelése a hőszigetelő rétegen belül viszonylag vastag rétegrészen következik be. A hőszigetelő rétegnek ekkor összességében olyan vastagnak kell lennie, hogy hasznosítható napsugárzás esetén a hőszigetelő rétegben olyan hőmérsékletprofil álljon be, amelynek a maximális értéke a szigetelő rétegben annak külső és belső réteghatároló felülete között van. Ez - különösen akkor, ha a

várható napsugárzás erős - szükségessé teheti a belső hőszigetelő réteg nagy vastagságát és a külső falelem olyan építési mélységét, amely az építésstatikai követelmények szerinti mélységet meghaladja.

A CH-A-678 203 számú svájci szabadalmi bejelentésből ismeretes egy külső falszerkezet, amelyben egy külső fal külső átlátszó hőszigetelő réteggel van szigetelve és elé akasztott, átlátszó anyagú időjárásvédő lappal van védve. A külső falnak a külső hőszigetelő réteg felé eső felületén közvetlenül a napsugárzást elnyelő, sötét bevonatréteg van. A bevonatréteg és a külső fal között nincs belső hőszigetelő réteg. A túlmelegedéseket a falszerkezetben az időjárásvédő lappal kerülik el, amely szerelt állapotban a téli, alacsonyan álló nap sugárzását jobban átereszti, mint a nyári, magasan álló nap sugárzását. Evégett az időjárásvédő lap felülete két, különböző irányban tájolt részfelülettel domborműszerűen van kialakítva. Egyes részfelületek átlátszóak, más részfelületek a fényt nem áteresztő festékréteggel vannak bevonva. Ennek eredményeként a napsugárzás beesési irányával változó árnyékolás jön létre. Ilyen időjárásvédő lapoknál nem lehetséges a sima felületű külső üvegezés.

A Solar Energy folyóirat 50. kötetének 5. számában (1993. május) a 407-414. oldalon található Thermochromic Gels fór Control of Insulation (Termokróm gélek szigetelés szabályozására) című cikkből ismeretes egy külső falszerkezet, amelyben a sugárzást elnyelő bevonatréteg közvetlenül a tömör külső falra van felhordva, vagyis a bevonatréteg és a fal között itt sincs belső hőszigetelő réteg. A külsőoldali falhéjon, amelyet az ·· ·· ···· <

• · · · · • · · · · · • · · · · · · • · ·« « · · ·

- 4 elnyelő rétegtől átlátszó külső hőszigetelő réteg választ el, termokróm rétegek vannak. Ezek a termokróm rétegek a sugárzás áteresztését hőmérsékletfüggőén befolyásolják, úgyhogy egy karakterisztikus hőmérséklet túllépésekor a sugárzás áteresztése jelentősen csökken. Az ilyen rétegeket például úgy állítják elő, hogy termokróm gélt visznek be két üvegtábla közötti keskeny résbe. Ennek következtében az ilyen külsőoldali falhéj felépítése jóval bonyolultabb, mint a szokványos üvegezéssel kialakított falhéj.

A WO-82/03 100 számú nemzetközi szabadalmi leírás szerinti külső falszerkezet funkciójához hasonló funkciójú falszerkezet az EP-A-0 473 859 számú európai szabadalmi bejelentésből ismert. Ebben a szigetelő réteg hővezetőképessége ugyan nem változó, de az elnyelő réteg és a szigetelő réteg között van egy réstér, amelyben hőhordozó folyadék van. A hőhordozó folyadék a réstér és a tömör falban kiképzett vezetékrendszer között kering, és így a hőt az elnyelő rétegből konvekció útján közvetlenül a tömör falba szállítj a.

Találmányunk célja a külső falelem olyan kialakítása, hogy a napenergiát lehető legjobban hasznosítva és a helyiség belsejében a kellemes érzést biztosítva a falszerkezet belsejében a túl magas és ezért anyagroncsoló hőmérsékleteket biztosan elkerüljük, és ugyanakkor a falelem építési mélysége a lehető legkisebb legyen, és különösen ne legyen nagyobb, mint amekkorát a hordozó szerkezet, különösen például az oszlopok és keretgerendák statikai igényei szükségessé tesznek.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a belsőoldali falhéjat a külső, átlátszó hőszigetelő réteg felé • ·

- 5 eső oldalán a felvett napsugárzást a külső hőszigetelő rétegből elnyelő réteg határolja. A külsőoldali falhéj g összenergiaáteresztési tényezője annyira le van csökkentve, hogy a beépítés helyén várható legnagyobb lehetséges napsugárzás esetén a hőmérséklet az elnyelő rétegen nem halad meg egy maximális hőmérsékletértéket, és a külsőoldali falhéj k hőátadási tényezője a csökkentett g-értékhez úgy van hozzáillesztve, hogy a napenergia hasznosítása a lehető legnagyobb.

A találmány szerinti külső falelemben a beeső napsugárzás elnyelése lényegében az átlátszó külső hőszigetelő réteget a belső hőszigetelő réteg felé határoló elnyelő rétegben következik be, amelyen így a külső falelemen belül általában a legnagyobb lehetséges hőmérsékletek lépnek fel. Ez a réteg lehet nagyon vékony azzal a feltétellel, hogy a napsugárzást nem ereszti át. A külsőoldali falhéjnak a találmány szerint szándékosan csökkentett g-értéke következtében ugyan kisebb a napenergia felvétele a külső falelemben, de ez biztosítja, hogy a legnagyobb lehetséges napsugárzás esetén az elnyelő rétegen a hőmérséklet ne haladjon meg egy maximális értéket, úgyhogy nem léphetnek fel túlmelegedés okozta anyagroncsolások. Ekkor már csak a belsőoldali falhéjat, vagyis a hőszigetelő réteget és a záróréteget kell hőátbocsátási ellenállásuk tekintetében úgy kialakítani, hogy a hőmérsékletnek az elnyelő rétegen még megengedett maximális értéke esetén a hőmérséklet a belsőoldali falhéjnak a helyiség belseje felé eső oldalán és a fal belső oldalán a helyiség belső levegője felé fellépő, a hőátbocsátási ellenállás által meghatározott hőmérsékletugrás olyan tartományokban legyen, hogy a helyiség belsejében tartózkodó személyek ezt még kellemesnek érezzék. Ez elérhető a belső hőszigetelő réteg viszonylag kis vastagságával.

A belső hőszigetelő réteg hőátbocsátási ellenállásának nagyobb értékei a találmány értelmében teljesen nélkülözhetőek, és csak feleslegen növelnék a belső hőszigetelő réteg és/vagy a záróréteg vastagságát, és ennek következtében a találmány szerinti külső falelem beépítési mélységét és költségráfordítását.

A találmány keretében a külsőoldali falhéj g-értékének szándékos csökkentése következtében kisebb mértékben felvett napsugárzást ezen falhéj k hőátadási tényezőjének adaptálása útján optimálisan hasznosítjuk azáltal, hogy a megfelelően csökkentett k-érték az elnyelő rétegből az átlátszó külső hőszigetelő rétegen és a külsőoldali falhéjon át kifelé bekövetkező hőveszteséget határolja. Ezért ajánlatos, hogy a külsőoldali falhéjat határoló üvegezést egyedi üvegtáblák, adott esetben belsőoldali hővédő réteggel, különösen L-E-réteggel és/vagy külső- vagy belsőoldali napvédő réteggel ellátott üvegtáblák képezzék.

A találmány egy másik előnyös kiviteli alakjában az üvegezést két vagy három üvegtáblából álló szigetelő üvegelemek képezik. Ebben az esetben az elemekben az üvegtáblák közötti tér csökkentett, hogy az üvegtáblák közötti térben lévő levegő tágulási hatása (szivattyúhatás) a táblák melegedésekor kicsi legyen. Ajánlatos továbbá az üvegtáblákat a tábla egyes oldalain, több oldalán vagy minden oldalán (amely oldalakat a következőkben pozícióknak is nevezünk) hővédő rétegekkel, különösen L-Erétegekkel ellátni. Ezenkívül a szigetelő üvegelemek, illetőleg azok üvegtáblái célszerűen napvédő rétegekkel vannak ellátva.

• ·

- 7 Az ilyen napvédő rétegeket úgy kell optimálni, hogy a napenergiát a találmány értelmében a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk anélkül, hogy az elnyelő bevonatrétegen túl magas hőmérsékletek lépnének fel.

A szigetelő üvegelemek táblái közötti közbenső terekben lehet nemesgáz töltés. Mindez arra szolgál, hogy a hőátbocsátási tényezőket a mindenkori adottságokhoz és követelményekhez adaptáljuk, például kis g-értékeket a külsőoldali falelem déli tájoláshoz, közepes g-értékeket a külső falelem keleti és nyugati tájolásához, és nagy g-értékeket a külső falelem északi tájolásához.

A külsőoldali falhéjat képezhetik azonban alkalmas felépítésű különleges rendszerek is, amelyek általában két átlátszó üvegtáblából és a táblák közbenső terében kiképzett prizmaszerkezetből vagy a tábla síkjára nagyjából merőleges méhsejtszerkezetből állnak.

A találmány egyik különösen előnyös kiviteli alakjában egy hőtároló réteg van a belsőoldali falhéjnak az átlátszó belső hőszigetelő réteg felé eső oldalán elhelyezve.

A hőtároló réteg révén a találmány szerinti külső falszerkezetnek az az előnye, hogy a belső hőszigetelő réteg előtt lévő elnyelő rétegben felvett napenergia részben a hőtároló réteg tárolómasszájában van tárolva, és még leadódik, ha a rendelkezésre álló napenergia időközben csökkent vagy már nincs napenergia. A belsőoldali falhéj rétegeit képező tároló és szigetelő anyagok hőtárolóképességének és hőszigetelőképességének megfelelően és a külső falelem más részeinek, különösen a külsőoldali falhéjnak és az átlátszó külső hőszigetelő rétegnek a • ·

- 8 termikus tulajdonságaitól függően a rendelkezésre álló napenergia hasznosítása tovább javítható, mégpedig mind a falelemben elkerülendő túlmelegedések vonatkozásában, mind a tárolt hő leadásának a tényleges napenergia-besugárzáshoz képest történő időbeli eltolása vonatkozásában. A hőtároló réteg ugyanis egyébként változatlan feltételek esetén az elnyelő bevonatrétegen, és így általában a külső falelemen belül is, és annak belső falfelületén alacsonyabb hőmérsékleteket eredményez. Ezt fel lehet használni a külsőoldali falhéj g-értékének növelésére, hogy az elnyelő bevonatrétegen fennálló megengedett maximális hőmérsékletek túllépése nélkül teljesebb mértékben kiaknázzuk a rendelkezésre álló napenergiát. Egyebekben a hőtároló rétegnél lehetőleg optimális hőkapacitás elérésére kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló napenergiát a lehető legteljesebb mértékben fel lehessen venni anélkül, hogy feleslegesen nagy hőmérsékletkülönbségek keletkezzenek.

A különösen előnyös kiviteli alakokban a hőtároló rétegben egy vagy több ásványi lapból, kerámialapból, üvegből, természetes anyagokból vagy műanyagokból, különösen kavicsbetonból álló tárolómasszák lehetnek. Látens hőtárolóként ható tárolómasszákat, például glaubersót is lehet alkalmazni. A hőtároló réteg tárolómasszája lehet azonban műanyag is, elsősorban egy vagy több műanyaglap, mivel a műanyagok fajhője általában kétszer akkora, mint például a kavicsbetoné, amit a műanyagnak a nehéz tárolómasszákhoz képest kisebb sűrűsége ki tud egyenlíteni, úgyhogy nagyjából azonos lesz a tárolómasszaként használt kavicsbeton és műanyag tárolóképessége. A fentebb említett tárolómasszákat önmagukban vagy egymással keverve lehet a

hőtároló rétegben alkalmazni.

Ajánlatos továbbá hőtároló rétegként kis hővezetőképességű tárolómasszákat választani, hogy a bennük tárolt hő a hőszigetelő rétegektől függetlenül is ne adódjon át túl gyorsan a környezetbe, ha a hőmérsékletek a falelem mindkét oldalán ismét csökkennek. A hőtároló rétegnek tehát csak lassan szabad kihűlnie. Ezért a belső hőszigetelő réteg célszerűen a hőtároló réteg és a belsőoldali falhéj zárórétege között van elhelyezve.

A belső hőtároló réteget a legegyszerűbb esetben egy levegőréteg képezheti. A belső hőtároló réteg azonban előnyös módon általában poliuretánhabból, polisztirolhabból, üvegszálakból, ásványi szálakból vagy hasonlókból álló szigetelő anyagokat tartalmaz. A belső hőtároló réteg lehet többréteges is, egy vagy több levegőréteggel. A levegőrétegek vastagsága 5 és 50 mm között van, előnyös módon 20 mm. Ezeknek a levegőrétegeknek a nagyobb vastagságát kerülni kell annak érdekében, hogy a levegőrétegben keringő levegővel fellépő konvekció kicsi maradjon, és a levegőréteg által létrehozott hőszigetelés feleslegesen ne gyengüljön. A 20 belsőoldali falhéj zárórétege általában gőzzáróan van kialakítva, és állhat egy fém, így alumínium vagy acél zárólemezből, de állhat tárolómasszából, különösen betonból is. Az utóbbi különösen egyszerűen megvalósítható például úgy, hogy a tárolómasszát közvetlenül az épületfal beton mellvédje képezi.

A belsőoldali falhéjjal határos átlátszó külső hőszigetelő réteg kialakítása tekintetében a találmány keretében ugyancsak különböző lehetőségek vannak. így a legegyszerűbb kiviteli alakban képezheti ezt az átlátszó hőszigetelő réteget ismét

5...50 mm, különösen 20 mm rétegvastagságú levegőréteg. A levegőréteg lehet közvetlenül határos az elnyelő réteggel. A levegőréteg és az elnyelő réteg közé beiktatható azonban egy üvegtábla is. Az átlátszó külső hőszigetelő réteget képezhetik azonban átlátszó műanyagból készült hajszálcsöves lapok is, amelyeknek a réteg síkjára merőleges méhsejt- vagy kamraszerkezetük van. Ilyenek ismertek például a Bauphysik folyóiratban (13, [1991], H. 6, S. 217-224) megjelent, Transparente Wármedámmung, Materialien, Systemtechnik und Anwendung (Átlátszó hőszigetelés: anyagok, rendszertechnika és alkalmazás) című cikkből. Ezért itt nincs szükség részletesebb leírásukra. Az átlátszó külső hőszigetelő réteg szigetelő anyaga lehet üveggyapot és/vagy akrilgyantahab is, egyenként vagy egymással összekötve.

Az elnyelő réteg révén egyébként - a külső falelem g-értékének a találmány értelmében tudatos csökkentésével kombinálva - a külső falelem külső megjelenését optimálni lehet. Ez a találmány további előnye. A kis g-értékek ugyanis jelentősen csökkentik a külsőoldali falhéjon való átlátást, tehát megnehezítik a kívülről való belátást a külsőoldali falhéj mögött lévő falszerkezetbe. Ezáltal könnyebben teljesíthetőek a falszerkezet esztétikus megjelenése iránt támasztott követelmények.

Elsősorban azokban a külső falelemekben, amelyekben az elnyelő réteghez hőtároló réteg csatlakozik, az üvegezés célszerű kiviteli alakját egyedi átlátszó üvegtáblák vagy egyenként két üvegtáblából álló szigetelő üvegelemek képezik.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az • ·

- 11 1. ábra egy találmány szerinti panel rétegszerkezetének keresztmetszete csak vázlatosan ábrázolva, a

2. ábra a panel egy másik kiviteli alakja az 1. ábrával megegyező ábrázolásban, a

3. ábra csak a külsőoldali falhéj rétegszerkezete vázlatosan ábrázolva.

Az ábrákon látható a napsugárzást felvevő 10 külsőoldali falhéj és a 20 belsőoldali falhéj. A 10 külsőoldali falhéj és a 20 belsőoldali falhéj között van a 10 külsőoldali falhéjjal közvetlenül határos, átlátszó külső, 30 hőszigetelő réteg, míg a 20 belsőoldali falhéj többréteges felépítésű, és tartalmaz egy 21 hőtároló réteget és egy belső, 22 hőszigetelő réteget. A 21 hőtároló réteg a 20 belsőoldali falhéjnak az átlátszó külső 30 hőszigetelő réteg felé eső oldalán van elhelyezve. Ennek a 21 hőtároló rétegnek a tárolómasszáját különféleképpen lehet kiképezni, állhat például ásványi lapokból, kerámialapokból, üvegből vagy terméskőből vagy műkőből, az utóbbi esetben elsősorban kavicsbetonból, de állhat műanyagból is. Az utóbbi esetben elsősorban egy vagy több műanyaglapból van felépítve. Az ábrákon ezt nem ábrázoltuk részletesen. Ezenkívül a 20 belsőoldali falhéjnak van egy, a külső falelemet a belső oldalon határoló 23 zárórétege. A 23 zárórétegnek a 10 külsőoldali falhéj felé eső oldalán van elhelyezve a 22 hőszigetelő réteg, amely így a 21 hőtároló réteg és a 23 záróréteg között van. A 22 hőszigetelő réteg poliuretánhabból, polisztirolhabból, üvegszálakból, ásványi szálakból vagy hasonlókból álló szigetelő anyagokat tartalmazhat. A 22 hőszigetelő rétegben lehet egy vagy több levegőréteg. A levegőrétegek vastagsága 5 és 50 mm között

van, előnyös módon 20 mm. Ezeket nem ábrázoltuk. A 23 zárórétegnek minden esetben gőzzárónak kell lennie, és állhat egy fém, így alumínium vagy acél zárólemezből, de állhat tárolómasszából, különösen betonból is.

Az átlátszó 30 hőszigetelő réteget a legegyszerűbb esetben képezheti ismét 5...50 mm, különösen 20 mm rétegvastagságú levegőréteg. Az átlátszó 30 hőszigetelő réteget képezhetik átlátszó műanyagból készült hajszálcsöves lapok is, amelyeknek a réteg síkjára merőleges méhsejt- vagy kamraszerkezetük van. Az egyszerűség kedvéért ezt sem ábrázoltuk. Az átlátszó 30 hőszigetelő réteg felépíthető azonban üveggyapotból, akrilgyantahabból vagy hasonló átlátszó anyagokból. A 20 belsőoldali falhéjnak az átlátszó 30 hőszigetelő réteg felé eső oldalán, mégpedig a 21 hőtároló rétegen a sugárzást elnyelő, adott esetben spektrálisan szelektíven elnyelő, sugárzást nem áteresztő 21' réteg van, amelyet vékony bevonatrétegként lehet kialakítani.

A 10 külsőoldali falhéjat üvegezés képezi, amelyet a g-érték csökkentése végett egy vagy több napvédő bevonatréteggel lehet ellátni. Ha a külső falelem az átlátszó 30 hőszigetelő réteghez csatlakozó 21 hőtároló réteget tartalmaz, akkor az üvegezés állhat egyedi átlátszó üvegtáblákból vagy szigetelő üvegelemekből·, amelyek két vagy több átlátszó üvegtáblából állnak. Az üvegezést általában egyedi 11 üvegtáblák képezik, amelyek adott esetben belsőoldali hővédő, különösen L-E-bevonatréteggel és/vagy napvédő bevonatrétegekkel vannak ellátva, amelyek alacsony kértéket eredményeznek. Az üvegezést képezhetik továbbá két vagy három, 11, 12, 13 üvegtáblából álló szigetelő üvegelemek, amelyek között csökkentett közbenső terek lehetnek. A 11, 12, 13 • · · · ······ · · • · ·· ·· ·· • · · «· ·· · · ····

- 13 üvegtábláknak egyes, több vagy minden táblaoldalán hővédő bevonatrétegük, különösen L-E-rétegük lehet. A nyitott táblafelületeken az L-E-rétegeket például pirolízissel felvitt ónoxidrétegek képezhetik. A szigetelő üvegelemek, illetőleg 11, 12, 13 üvegtábláik elláthatók továbbá napvédő bevonatrétegekkel.

A táblák közötti közbenső terekben nemezgáz töltés lehet.

A fentiek alapján a találmány keretében az alábbi, a 3. ábra kapcsán részletesebben ismertetendő kombinációkat célszerű használni ahhoz, hogy a k-értéket és a g-értéket mindenkor optimálisan adaptáljuk a fennálló követelményekhez, mindenekelőtt az elnyelő 21' rétegen fellépő maximális hőmérséklethez:

1. Egytáblás üvegezés hővédett és napvédett 11 üvegtáblából napvédő réteggel az 1. pozíción, szándékosan csökkentett g-értékhez, és L-E-réteggel a 2. pozíción.

2. Kéttáblás üvegezés két, 11 és 12 üvegtáblából és napvédő rétegből, mint például napvédő réteg a 2. pozíción, vagy napvédő réteg a 2. pozíción, hővédő réteg (L-E) a 3. és 4. pozíción, a hővédő réteg a 4. pozíción pirolízissel felvitt ónoxidrétégből áll, vagy napvédő réteg plusz hővédő réteg a 2. pozíción, vagy napvédő réteg plusz hővédő réteg a 2. pozíción, hővédő réteg (K) a 4. pozíción, mindenkor nemesgáz töltéssel vagy anélkül a táblák közbenső tereiben.

3. Háromtáblás üvegezés 11, 12 és 13 üvegtáblából napvédő réteggel a 2. pozíción, hővédő réteggel a 3. pozíción, hővédő réteggel az 5. pozíción, vagy napvédő réteggel a 2. pozíción, hővédő réteggel a 3. pozíción, hővédő réteggel az 5. pozíción, hővédő réteggel a 6. pozíción, vagy napvédő réteggel és hővédő réteggel a 2. pozíción, • · · · ····

- 15 hővédő réteggel az 5. pozíción, vagy napvédő réteggel és hővédő réteggel a 2. pozíción, hővédő réteggel az 5. pozíción, hővédő réteggel a 6. pozíción, mindenkor nemesgáz töltéssel vagy anélkül a táblák közbenső tereiben.

A 10 külsőoldali falhéj a 2. ábra szerinti kiviteli alaknak megfelelően állhat két átlátszó 11' üvegtáblából és a táblák közbenső terében kiképzett prizmaszerkezetből vagy a tábla síkjára nagyjából merőleges 11'' méhsejtszerkezetből.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Külső falelem épülethez, különösen mellvéd vagy panel épületfal mellvédrészén, amelyben a napenergia hasznosítása végett egy üvegezésként kialakított, külsőoldali, a napsugárzást felvevő falhéj (10) és egy belsőoldali falhéj (20) között a külsőoldali falhéjjal (10) határos átlátszó külső, hőszigetelő réteg (30) van és a belsőoldali falhéj (22) tartalmaz egy záróréteget (23), amely a külső falelemet a belső oldalon határolja, és egy belső hőszigetelő réteget (22), amely a zárórétegnek (23) a külsőoldali falhéj (10) felé eső oldalán van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a belsőoldali falhéjat (20) a külső, átlátszó hőszigetelő réteg (30) felé eső oldalán a felvett napsugárzást a külső hőszigetelő rétegből (30) elnyelő réteg (21') határolja; és a külsőoldali falhéj (10) g összenergiaáteresztési tényezője annyira le van csökkentve, hogy a beépítés helyén várható legnagyobb lehetséges napsugárzás esetén a hőmérséklet az elnyelő rétegen (21') nem halad meg egy maximális hőmérsékletértéket, és a külsőoldali falhéj (10) k hőátadási tényezője a csökkentett g-értékhez úgy van hozzáillesztve, hogy a napenergia hasznosítása a lehető legnagyobb.
2. Az 1. igénypont szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy üvegezést egyedi üvegtáblák (11) képezik, amelyek adott esetben belsőoldali hővédő réteggel, különösen L-E-réteggel (infravöröst visszaverő réteggel) és/vagy napvédő réteggel vannak ellátva.
3. Az 1. igénypont szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy az üvegezést két vagy három üvegtáblából (11, 12, 13) álló • ·

- 17 szigetelő üvegelemek képezik.
4. A 3. igénypont szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a szigetelő üvegelemeknek a táblák között csökkentett közbenső tereik vannak.
5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy az üvegtábláknak (11, 12, 13) a tábla egyes pozícióin, több pozícióján vagy minden pozícióján (1 - 6) hővédő bevonatrétegek, különösen L-E-rétegek vannak.
6. A 3-5. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a szigetelő üvegelemek, illetőleg azok üvegtáblái (11, 12, 13) napvédő rétegekkel vannak ellátva.
7. A 3-6. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a szigetelő üvegelemek tábláinak közbenső tereiben nemesgáz töltések vannak.
8. Az 1. igénypont szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a külsőoldali falhéj (10) a beeső fényáram célzott irányítása végett két átlátszó üvegtáblából (11') és a táblák közbenső terében kiképzett prizmaszerkezetből vagy a tábla síkjára nagyjából merőleges méhsejtszerkezetből (11'') áll.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy hőtároló réteg (21) van a belsőoldali falhéjnak (20) az átlátszó hőszigetelő réteg felé eső oldalán.
10. A 9. igénypont szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a hőtároló réteg (21) egy vagy több ásványi lapból álló tárolómasszát tartalmaz.
11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a hőtároló réteg (21) egy vagy több kerámialapból álló tárolómasszát tartalmaz.

• · » · ·· ·· ··· · · ·· · · ···

- 18
12. A 9-11. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a hőtároló réteg (21) üveg tárolómasszát tartalmaz.
13. A 9-12. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a hőtároló réteg (21) terméskő vagy műkő tárolómasszát tartalmaz.
14. A 13. igénypont szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a hőtároló réteg (21) beton tárolómasszát tartalmaz.
15. A 9- 14. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a hőtároló réteg (21) műanyag, elsősorban egy vagy több műanyaglapból álló tárolómasszát tartalmaz.
16. A 9- 15. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a hőtároló réteg (21) alacsony hővezetőképességű tárolómasszát tartalmaz.
17. A 9-16. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a belső hőszigetelő réteg (22) a hőtároló réteg (21) és a záróréteg (23) között van elhelyezve.
18. Az 1- 17. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a belső hőszigetelő réteg (22) poliuretánhab, polisztirolhab, üvegszál, ásványi szál és hasonló szigetelő anyagokat tartalmaz.
19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy hőszigetelő réteg (22) többréteges, egy vagy több levegőréteggel, amelyeknek a vastagsága 5 és 50 mm között van, előnyös módon 20 mm.
20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a záróréteg (23) gőzzáróan van • · kialakítva .
21. A 20. igénypont szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a záróréteget fém (alumínium vagy acél) zárólemez képezi.
22. A 20. vagy 21. igénypont szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a záróréteg (23) tárolómasszát, különösen betont tartalmaz.
23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy a külső átlátszó hőszigetelő réteget (30) 5...50 mm, különösen 20 mm rétegvastagságú levegőréteg képezi.
24. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy az átlátszó hőszigetelő réteget (30) átlátszó műanyagból készült hajszálcsöves lapok képezik, amelyeknek a réteg síkjára merőleges méhsejt- vagy kamraszerkezetük van.
25. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem , azzal jellemezve, hogy az átlátszó hőszigetelő réteg (30) üveggyapot szigetelőanyagból áll.
26. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy az átlátszó hőszigetelő réteg (30) akrilgyantahab szigetelőanyagból áll.
27. Az 1-26. igénypontok bármelyike szerinti külső falelem, azzal jellemezve, hogy előnyösen az elnyelő bevonatréteghez csatlakozó hőtároló réteget (21) tartalmazó külső falelemben az üvegezést egyedi átlátszó üvegtáblák (11) vagy egyenként két átlátszó üvegtáblából (11, 12) állő szigetelő üvegelemek képezik.