HUT73277A - Expanding plug - Google Patents

Description

A találmány feszítőék a feszítőék testen teljes hosszában átmenő belső furattal egy szögszerű, vagy csavarszerü feszítőcsapnak a behajtására. A találmány továbbá eljárás a feszítőéknek fémből történő előállítására.

Ilyen típusú műanyagból előállított feszítőékek már régóta ismeretesek. Ezeknek a feszítőékeknek a belső furata szokás szerint tengelypárhuzamosan fut és keskenyedik a feszítőék vége felé. A keskenyedő belső furat tartományában ezek a feszítőékek hosszhasítékokkal rendelkeznek, hogy a feszítőcsap behajtásakor a szétfeszítést lehetővé tegyék, megfelelő nagyságú szétfeszítés elérése céljából. Különösen puha építőanyagokban történő horgonyzásnál a keskenyedő belső furat egy felhasításban végződik, amelynek tiszta mérete a hasíték szélességének felel meg. A furat ezen igen erős vékonyodása nagy behajtási ellenállást idéz elő, amely az ismert feszítőéknek kemény építőanyag esetén történő alkalmazásakor bizonyos körülmények között megakadályozza a feszítőcsap teljes behajtását. Azonkívül a feszítőéknek csak egy bizonyos részhossza mentén bekövetkező feszítőék szétfeszítés nem biztosít a nagy behajtási ellenállásnak megfelelő tartóerőt. Ezért ez a feszítési elv üreges építőtestek esetén nem alkalmas, mivel a feszítőerő egyenlőtlen eloszlása miatt feszültség! csúcsok ébrednek az üreges építőtest egyes bordáin, ami magának az építőtestnek a tönkremeneteléhez is vezethet. Ezen túlmenően az ismert feszítőékeknél a belső furat központi és tengelypárhuzamos elrendezése és a hosszhasítékok ugyanilyen elrendezése következtében a feszítőék teljes hoszsza mentén előnyös szétfeszítés érhető el, ami egy hasító hatást fejt ki és másrészt dacára a nagy behajtási ellenállásnak nem biztosít egyenletes és ezáltal nagy tartóerőt előidézi feszültségelosztást a furaton belül.

A találmány feladata egy szögszerű, vagy csavar alakú feszítőcsap révén horgonyozható feszítőék létesítése, amelynél kis behajtási ellenállás mellett nagy tartóerő biztosítható mind lágy és porózus, mind pedig kemény építőanyagokban.

A találmány tehát feszítőék , a feszítőék testen teljes hosszban átmenő belső furattal, egy szögszerű, vagy csavarszerű feszítőcsapnak a behajtására. A találmány lényege, hogy a belső furat a feszítőékben a középtengely körül menetszerűen csavarodva van kialakítva és legalább a hossza egy része mentén olyan átmérője van, amely a feszítőcsap külső átmérőjével azonos, vagy annál épphogy kisebb. A középtengely körül csavarvonalban vezetett belső furat révén a feszítőék hossza mentén változó szinusz alakú excentricitás érhető el, amely még a középtengely körül forog is. A henger alakú feszítőcsap révén a feszítőék minden helyén a szétfeszítésnek megfelelő, ehhez a helyhez rendelt excentricitás jön létre a belső furat és a feszítőék külső felülete között. A feszítőék testén tekercsmenetként áthatoló belső furat következtében a feszítőcsap külső átmérőjének megfelelő belső furat átmérő esetén is egy tekercsszerúen a feszítőék külső felületére ható szétfeszítés jön létre, amely a feszültség! csúcsok kiküszöbölése esetén egyenletes, az egész kerületen egyenletesen elosztott feszítőerőt hoz létre. A találmány előnyös kivitele esetén a belső furat átmérője azonos, vagy kis mértékben kisebb, mint a feszítöcsap külső átmérője és ezáltal a szétfeszítés már igen kis behajtási ellenállás esetén is biztosítható. A találmány szerinti feszítőék mindenféle építőanyagban történő horgonyzásra alkalmas azáltal, hogy a feszültség! csúcsok ki vannak küszöbölve és a feszítőék egész hossza mentén egyenletesen elosztott feszítőhatás keletkezik, ami különösen lágy, porózus építőanyagok esetén történő felhasználásnál előnyös. Teli építőanyagok esetén célszerű, ha a feszítőhatás a furat feneke felé nő, ami a kihúzóerő szempontjából célszerű. Ezt egyszerű módon azáltal lehet elérni, hogy a belső furat átmérője a feszítöék hátsó vége felé megközelítően azonos a feszítőcsap külső étmérőjével, viszont a feszítőék elülső vége felé egyenletesen egy olyan átmérőre csökken, amely kisebb mint a feszítőék külső átmérője. Megmutatkozott továbbá, hogy egy optimális viszony érhető el a behajtási ellenállás és a horgonyzási hatás • · · · · · ···· I ·*··*» · között, amennyiben a belső furat középtengelyének a maximális excentricitása a feszítőék hossztengelyéhez képest azonos a belső furat átmérőjének felével.

Célszerű továbbá a belső furatot úgy kialakítani, hogy az a feszítőék hossza mentén legalább két teljes menettel rendelkezik.

Abból a célból, hogy a feszítőéket valamivel keményebb anyagban is jól lehessen használni, előnyös azt több hosszanti hasítékkal ellátni. Ezek a hosszhasítékok szakaszonként és a kerületen és hosszirányban egymáshoz képest eltoltan lehetnek elrendezve. Hosszhasítékok eltolása kerületirányban célszerűen 90 °-ot tesz ki. A hosszhasítékok tengelypárhuzamosak lehetnek, de kialakíthatók menetszerűen a belső furatnak megfelelően.

Egy szög alakú feszítőcsap alkalmazásával kapcsolatban célszerű a belső furatot legalább egy, a köpeny vonala mentén futó horonnyal ellátni, amelybe a szög alakú feszítőcsapon elrendezett menet kapaszkodik. Ezen menet révén önzáródás következik be, amely egy húzóerő fellépésekor megakadályozza a szög alakú feszítőcsap kicsavarodását.

A találmány szerinti feszítőék általában műanyagból fröccsöntéssel készül. Speciális célra, például födémekhez, vagy tűzveszélynek kitett terekben a találmány szerinti feszítőék fémből is készülhet. Az előállítás akkor az ismert fémfröccsöntés módszerével történik. Ezen eljárás szerint a feszítőéket fémporból fröccsöntéssel készítjük kötőrendszer alkalmazása mellett és utólagos szinterezés alkalmazásával.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra egy feszítőék szög alakú feszítőcsappal, a 2. ábra egy fal furatába horgonyzott 1. ábra szerinti feszítöéket szemléltet, a 3. ábra a feszítőéknek hosszhasítékokkal ellátott kiviteli példája,

9 a 4. ábra a 3. ábra szerinti A - A vonal mentén vett metszet.

Az 1. ábrán látható 1 feszítőék 2 belső furattal rendelkezik, amely a 3 középtengely körül menetben megcsavarva van kialakítva és a feszítőéktest teljes egészén áthatol. A 2 belső furat átmérője legalább megközelítően megfelel a 4 feszítőcsap külső átmérőjének. Az 1 feszítőék feszítőhatása azáltal biztosítható, hogy a 4 feszítőcsapot a menetesen kialakított 2 belső furatba hajtjuk és ezáltal a menetben futó belső furat révén a feszítőék hossza mentén szinusz alakban változó excentricitás jön létre a 3 középtengelyhez képest. A mindenkori excentricitás a meghatározott helyen egy 6 kihasasodást eredményez szemben fekvő helyen, amely a feszítőék kerületén csavarvonalban van kialakítva (lásd 2. ábrát). Lágy 5 építőanyag esetén ezek a 6 kihasasodások a 7 furat falába nyomódnak.

Az 1. és 2. ábrákon látható feszítőéknél alkalmazott 4 feszítőcsapnak 8 válla van a behatolási mélység korlátozására és 9 csatlakozómenete, például csőfüggesztő, vagy kábelrögzítő felerősítésére. A feszítőcsapra ható húzóerő révén a 4 feszítőcsap az 1 feszítőék 2 belső furatából kihúzásra kerülhetne. Ennek a megakadályozására az 1 feszítőék 2 furata két, egymással szemben fekvő és a belső furat köpenye mentén futó 10 horonnyal van ellátva. A 4 feszítőcsapnak a 2 belső furatba történő behajtásakor a két, egymással szemben fekvő 11 menet a 4 feszítőcsapon a 2 belső furat 10 hornyaiba kapaszkodnak. Ezáltal mintegy fogazás jön létre a 4 feszítőcsap és az 1 feszítőék között, amely a 4 feszítőcsapnak a tengelyirányú húzás révén történő kihúzását megakadályozza. A betolás határolására az 1 feszítőék 12 széllel és az elfordulás biztosításra a 12 szélből kiinduló hosszan futó 13 bordákkal van ellátva.

A 3. ábra szerinti kiviteli példa esetén az 1 feszítőék csavarvonalban vezetett 2 belső furata a feszítőék hátsó végénél D1 átmérővel rendelkezik, amely ennél a kiviteli példánál feszítőcsapként alkalmazott 14 rögzítőcsavar külső átmérőjének felel meg. A 2 belső furat az elülső 15 feszítőék végéig D2 átmérőre csökken, amely a 14 rögzítőcsavar magátmérőjével azonos, vagy annál kis mértékben nagyobb. Ezáltal a feszítőék csavarvonalszerű kiöblösödése kiegészítéseként a rögzítőcsavar becsavarásakor a furatfenékig növekvő szétfeszítés jön létre. Különösen keményebb műanyag alkalmazása esetén, vagy az 1 feszítőéknek fémből történő előállítása esetén az több 16 hosszhasítékkal van ellátva. A 3. ábra szerinti kiviteli példánál a 16 hosszhasítékok szakaszosan és a kerületen és hosszirányban eltoltan vannak egymáshoz képest elrendezve. A 4. ábrából látható, hogy az eltolás mindig 90°-ot tesz ki és a 16 hosszhasítékok oly módon fedik át egymást, hogy a feszítőék minden helyén legalább két hosszhasíték van. A hosszhasítékok továbbá a 2 belső furattal párhuzamosan menetben futóan lehetnek elrendezve.

Az 1 feszítőék műanyagból történő előállítása fröccsöntéssel történik, míg fém feszítőék esetén ugyancsak az ismert fémfröccsöntéssel. Ennél az eljárásnál a feszítőéket fémporból fröccsöntéssel állítjuk elő kötőrendszer egyidejű alkalmazása és utólagos szinterezés mellett.

Claims (10)

1. Szabadalmi igénypontok:

   1. Feszítőék a feszítőéktesten teljes hosszban átmenő belső furattal egy szögszerű vagy csavarszerű feszítőcsapnak a behajtására, azzal jellemez v e, h ogy a belső furat (2) a feszítőékben (1) a középtengely (3) körül menetszerűen csavarodva van kialakítva és legalább a hossza egy része mentén olyan átmérője van, amely a feszítőcsap (4) külső átmérőjével azonos, vagy annál épphogy kisebb.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a belső furat (2) átmérője (D1) a feszítőék (1) hátsó végén megközelítően azonos a feszítőcsap (4, 14) átmérőjével és a feszítöék (1) elülső végéig (15) egyenletesen csökken a feszítöcsap (4, 14) külső átmérőjénél kisebb átmérőre (D2).
3. 3. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve , hogy a belső furat (2) középtengelyének a feszítőék (1) hossztengelyéhez (3) képesti excentritásának maximuma a belső furat (2) fél étmérőjével azonos.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a belső furatnak (2) a feszítőék (1) hossza mentén legalább két teljes menete van.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti feszítőék , azzal jellemezve, hogy a feszítőéknek (1) több hosszhasítéka (16) van.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti feszítőék , a z z a I jellemezve, hogy a hosszhasítékok (16) szakaszosan és a kerületen és hosszirányban eltoltan vannak elrendezve.
7. 7. A 6. igénypont szerinti feszítőék , a z z a / jellemezve, hogy a hosszhasítékok (16) a kerületen 90°-ban vannak eltolva.
8. 8. Az 5. igénypont szerinti feszítőék , azzal jelleme z v e , hogy a • · ·· · · hosszhasítékok (16) a belső furatnak (2) megfelelően csavarvonalban vannak kialakítva.
9. 9. At/I · igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a belső furat (2) legalább egy, a köpenyfelülete mentén futó horonnyal (10) van ellátva, amelybe szög alakú feszítőcsapon (4) elrendezett menet (11) kapaszkodik.
10. 10. Eljárás az 1 - 9. igénypontok bármelyike szerinti fém feszítőék előállítására, azzal jellemezve, hogy a feszítőéket (1) fémporból fröccsöntéssel állítjuk elő kötőrendszer és utólagos szinterezés alkalmazásával.