HUT64572A - Method for producing starch by means of wet milling maize for regenerating waste rock piles consistging of sand - Google Patents

Description

A találmány tárgya javított eljárás keményítő előállítására nedves őrléssel, és elsősorban a keményítő-glutén elkülönítési lépés javítása olyan módon, hogy javuljon a mosási tevékenység és éles osztályozást érjünk el.

A keményítő manapság végzett nedves őrlése független osztályozások és szétválasztások sorozatából áll, amelyeket egyetlen kiegyensúlyozott folyamatban végeznek. Ebben a folyamatban általában centrifugák és hidrociklonok kombinációját alkalmazzák a termékek szétválasztására, a termékeken a csírát, rostot, glutént, keményítőt és oldható szilárd anyagokat értve. Az évek során nagyon sokféle technológiai elrendezést alkalmaztak már, jelenleg a legtöbb esetben alapjában véve hasonló rendszert alkalmaznak, amelynek során a víz és a keményítő frakció ellenirányú áramlását hasznosítják. Egy ilyen endves keményítő-őrlési rendszer a következő kezelési lépésekből áll:

A. Áztatás és a csíra elválasztása

B. Rost mosása és víztelenítése

C. Keményítő és glutén szétválasztása

D. Keményítő mosása és sűrítés

A fenti komponensek a megfelelő lépés során termékként jelentkeznek, az oldható szilárd anyagok kivételével, amelyek kiesnek az áztatóvíz bepárlása során.

A keményítő 10-15 mikron átmérőjű, gömbalakú szemcsékből áll, amelyek sűrűsége mintegy 1,5. A glutén 1-3 mikronos, pelyhes szerkezetű, sűrűsége mintegy 1,2.

Az áztatóvíz bepárlását úgy végzik el, hogy a benne levő oldható szilárd anyagokat sűrű folyadék formájában

-3 — kapják meg, amelyeket azután az eljárás más termékeivel, pl. a rosttal kevernek össze és szárítanak, így állati takarmányként felhasználható.

Az áztatási és csíra-szétválasztási lépésben a kukoricamagot először beáztatják puhítás céljából, majd malomban Őrlik, hogy a csírák felszabaduljanak. A csíra tartalmazza az értékes kukoricaolajat. A csírát a keményítő szuszpenziójától, a héjtól és a rosttól egy hidrociklon túlfolyójánál választják el. A csírát mosórostán mossák, majd eltávolítják a rendszerből. A hidrociklon lényegében csíramentes alul elfolyó fázisa a rost mosását és víztelenítését képező lépésbe jut.

A rost mosása és víztelenítése során végeznek egy szemcsés keményítő rostálási műveletet, amelyben a szabad keményítőnek több, mint a felét méreten aluli rostálási maradékként eltávolítják, és továbbviszik az alábbiakban leírt keményítő-glutén szétválasztási (centrifugálási) lépésbe. A keményítő rostálás műveletében fennmaradó fázist finomőrlő malomba, majd egy sorozat rázószitára juttatják, amelyek úgy vannak elrendezve, hogy a rostokat ellenáramban mossák a keményítő-glutén szétválasztási lépés 5-6°Be sűrűségű, méret alatti keményítőt tartalmazó szuszpenziójával. A rost ezen a ponton hagyja el a rendszert, és bejut egy centrifugába, ahol víztelenítik, ezután pedig szárítják.

A keményítő-glutén szétválasztási lépésbe a szemcsés keményítő rostálási művelet méreten aluli, rostálási maradéka kerül, ahol elválasztják a keményítőt a gluténtól. A keményítőt tartalmazó főanyagáramot a keményítő mosását és

-4sűrítését képező lépésébe viszik, míg a glutént sűrítik és szárítják. A keményítő és glutén szétválasztásából származó derített vizet (amely oldhatatlan szilárd anyagoktól mentes) , fel lehet használni áztatóvízként (ha kevés oldott anyagot tartalmaz), a további keletkező folyadékokat feldolgozó vízként lehet hasznosítani a fenti rendszer különböző stádiumaiban. Van egy másik visszavezetett folyadék is, amely tartalmaz oldható anyagokat, oldhatatlan anyagokat és valamennyi keményítőt is; ez a folyadék a rostmosás és -víztelenítés lépésébe jut vissza, amint korábban említettük.

A keményítő és glutén szétválasztását általában több tányéros-fúvókás típusú centrifugák segítségével végzik; ezek közül az első az őrlőből kilépő anyagáramot sűríti, amely a szemcsés keményítő rostálási művelet méreten aluli rostálási maradékának anyagáramát fogadja, és 9-12°Be sűrűségűre sűríti. Ezt a besűrített anyagáramot táplálják be a primer centrifugába (amely elvégzi a keményítő és a glutén szétválasztását), amelybe mosófolyadékot is lehet bevezetni 0,1-0,5 mosófolyadék/kilépőfolyadék térfogatarányban, ahol a kilépő folyadék a sűrített zagy mennyisége, amely elhagyja a primer centrifugát. A 0,5 mosófolyadék/kilépő folyadék térfogatarány megközelíti a régebben rendelkezésre álló centrifugákkal a nedves kukoricaőrlési eljárásban elérhető maximális arányt. A hozzáadott mosófolyadék térfogata a fehérje (glutén) kinyerést 35±10 %-ról maximum 50±10 %-ra javítja.

A primer szeparátor kis fehérje-kinyerése, különösen,

ha nagy méretű tányéros-fúvókás centrifugákat használnak, azt idézi elő, hogy a fehérje felhalmozódik a rendszerben és megnövekszik az ismétlések száma a körfolyamatban, amely a rost mosását és a keményítő mosását képező lépéseket foglalja magában. A mosási lépések alul elfolyó fázisai sűrűségének szigorú ellenőrzése nagyon szükséges, ha be akarják tartani a keményítő végtermék minőségi követelményeit (0,3 %-nál kevesebb fehérje).

A kukorica nedves őrlése során eljárási, gazdasági és műveleti szempontból számos előny származik abból, ha a fehér jekinyerés már az első lépésben a lehető legjobban megközelíti a 100 %-ot és nem gyűlik fel és nem cirkulál a folyamatban.

A keményítőmosás és -sűrítés lépése egy többlépéses, ellenáramú mosási rendszerben történik, amely hidrociklonokat tartalmaz, amelyek az oldható anyagokat és a betáplált anyagáramban megmaradt oldhatatlan fehérjét és finom rostot eltávolítják, miközben a végső keményítő-termék koncentrálódik. A keményítőmosás és -sűrítés lépésének túlfolyó anyagárama a teljes munkafolyamat összes anyagárama között (a friss víz kivételével) a legkisebb oldható szilárd anyag koncentrációt tartalmazza; ezt a keményítő és glutén szétválasztás lépésébe feldolgozó vízként vezetik vissza. A fentebb leírt típusú rendszert részletesen ismerteti a következő szakcikk: Bier T. H.; Elsken J. C. és Honeychurch R. W. Integrált nedves keményítő őrlési eljárás, Die stárke, 26, 23-28 (1974).

A még függőben levő, Nagy arányban mosó centrifuga

-6című amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésben - amelynek bejelentési száma 612 044 és bejelentési dátuma 1990. november 13. - egy olyan szerkezettel rendelkező javított tányéros-fúvókás centrifugát mutatnak be, amely lehetővé teszi nagyon nagy mennyiségű mosófolyadék bevezetését a centrifugába; ilyen mennyiség bevezetése eddig nem volt lehetséges. Az alul elfolyó térfogat 0,5-3-szorosának megfelelő térfogatú mosófolyadék vezethető be közvetlenül a centrifuga rotor/elkülönítő kamra egységbe a visszavezetett alul elfolyó térfogat visszatérő anyagáramával együtt, és ez a betáplált anyag kiszorításos mosását eredményezi. Az eredetileg betáplált anyaggal bekerült folyadék nagy része a felül elfolyó anyagáramba jut át.

A mosási funkción kívül jelentősen javítható a szilárd anyagok osztályozása is az elválasztó kamrába jutó visszatérő anyagáram és mosófolyadék nagy aránya miatt. A felül távozó nagy mennyiségű mosófolyadék átmossa a rotor/elkülönítő kamra egységben található szilárd anyag ágyat, és a finom anyagrészeket kiemeli a folyadékágyból, és magával ragadja a felül elfolyó fázisba.

A találmány tárgya nedves keményítő-őrlési eljárás, amely a keményítő és glutén javított szétválasztását teszi lehetővé.

A találmány szerinti eljárásban nagy arányban mosó centrifugát alkalmazunk a keményítő nedves őrlési eljárásának keményítő-glutén szétválasztási lépésében, amelynek célja az, hogy a keményítő jobb mosását, valamint a keményítő és a glutén élesebb szétválasztását érjük el.

-7A találmány szerinti eljárásban a víz és a keményítő ellenirányú áramlása maximális mértékű, mivel a rostmosás és a víztelenítés lépéséből származó, betáplálandó keményítő-glutén anyagáramot egy vagy több nagysebességű mosócentrifugán vezetjük át. A glutén és a keményítő elsődleges szétválasztása a nagysebességű mosócentrifugákban történik. Az őrlőből távozó anyagáramot sűrítő centrifugát, amelyet a technika állása szerinti eljárásban alkalmaznak, ebben az eljárásban elhagyjuk. A fehérje (glutén) kitermelés mintegy 20 %-kal javul.

Az ezekben a nagysebességű mosócentrifugákban alkalmazott mosóvíz 0,5-nél lényegesen magasabb mosófolyadék/alul elfolyó térfogatarányt biztosít. A találmány szerinti eljárásnak ebben a munkafolyamatában a mosófolyadék/alul elfolyó térfogatarány legalább 1,0, előnyösen 1 és 2 közötti; a legelőnyösebben 1,5. Amennyiben ilyen mosóvíz-fölösleget biztosítunk az alul elfolyó térfogathoz viszonyítva, ez a mosóvíz nettó áramlását eredményezi befelé, a centrifuga rotor középpontja irányában. A befelé áramló mosóvíz kiemeli az oldhatatlan glutént (fehérjét) a keményítőtől azáltal, hogy megváltoztatja az ülepedési (szedimentációs) körülményeket; a (viszonylag) kis sűrűség-különbség a nehezebb keményítő és a könnyebb glutén között kihangsúlyozódik (növekszik) az által, hogy van egy erőteljes folyadékáram, amely befelé áramlik, miközben egy erőteljes gravitációs (centrifugális) erő kifelé hat. A rotorok nagy fordulatszámmal, pl. 2700 fordulat/perccel forognak, és ezzel nagy g értéket (akár 2600 g-t is) alakítanak ki, szemben a ko

-8rábban rendelkezésre álló 1500 g-vel. A kialakított nagy fordulatszám/perc és g értékek pótolják a nagyon nagy folyadék-térfogatokat, amelyeket az eljárás során kezelni kell, így végeredményben ennek az eljárásnak jelentős gazdasági előnye van a korábbi gyakorlattal szemben.

A találmány szerinti eljárásban az összes mosóvíz ellenáramban mozog a szilárd keményítő anyagáramával szemben, és a glutén döntő része elválik a keményítőtől a mosóvíz erős felfelé áramlása következtében. Mindeddig nem ismerték fel, hogy a felfelé áramló kimosás (elutriálás) elve gyakorlati jelentőségű lehet a kukorica nedves őrlésének folyamatában. A mosó folyadékáram a találmány szerinti eljárásban az oldhatatlan fehérjét keményítőszemcse-mentessé mossa, és a glutént a felül elfolyó áramlással kiviszi. Az oldható fehérjét hasonlóképpen választjuk el és távolítjuk el. A fenti folyamat eredményeképpen az alul elfolyó folyadék oldhatatlan fehérje tartalma legfeljebb 1,0 %.

A találmány a mosóvíz javított hasznosítását eredményezi, így egy jelentős tényező sokkal hatékonyabban érvényesül: kevesebb víz szükséges az oldható anyagok elválasztásához .

Az 1. ábra a keményítő nedves őrlési munkamenetének folyamatábrája, amely bemutatja az anyagáramlást a különböző lépések között.

A 2. ábra a technika állása szerinti munkamenet részletesebb folyamatábrája, az 1. ábra folyamatábrájára építve.

A 3. ábra a találmány szerinti eljárás keményítő-glu

-9tén szétválasztási lépésében alkalmazott típusú, nagysebességű mosócentrifuga képe, részben metszetben.

A 4. ábra a 2. ábrához hasonló folyamatábra, amely magában foglalja a találmány szerinti új keményítő-glutén szétválasztási lépést.

Az 5. ábra a keményítő-glutén szétválasztási lépés egy másik kiviteli módjának folyamatábrája; ez a változat három nagysebességű mosócentrifugát foglal magában.

A találmány szerinti megoldást az ábrák részletesebb ismertetésével mutatjuk be közelebbről.

A keményítő nedves őrlési munkamenetének 1. ábrán bemutatott folyamatábrájában az A betű jelzi az áztatási és csíra-elválasztási lépést, amelybe bekerül a morzsolt kukorica és az áztatóvíz, és végbemegy az áztatás abból a célból, hogy a magok megpuhuljanak, amelyeket azután átrostáunk és dörzsölő malomban felrepesztünk, kiszabadítva a csírákat. Az áztatóvizet leeresztjük és bepárlóba visszük, hogy az oldott anyagokat kinyerjük. Ebben a lépésben a csírákat elválasztjuk és mossuk, majd ezek elhagyják ezt a munkafolyamatot és további kezelésben részesülnek. A csíra-szétválasztási lépésből kapott alulfolyó, keményítőben gazdag anyagáram áthalad a folyamat következő lépésébe.

Az A lépésből származó, keményítőben dús anyagáram áthalad a rost-mosás és víztelenítés lépésébe (B lépés), ahol a keményítőtejet (rostos keményítő) többlépéses rostálással és ellenáramú mosással elkülönítjük a durva és finom rostoktól. Az ebből a rostálási és mosási műveletből eredő rosttartalmú felülfolyót víztelenítjük és kivezetjük a mun

-10kafolyamatból a rost szárításához. A keményítő- és glutén-tartalmú alulfolyó továbbjut a ”C lépésbe, vagyis a kemény ítő-glutén szétválasztás lépésébe.

A ”C” lépésben a keményítőt centrifugálással választjuk el a gluténtől. A glutént besűrítjük és eltávolítjuk a munkafolyamatból. A centrifugák keményítő-zagy alulfolyóját tovább visszük a D lépésbe, vagyis a keményítő mosási és sűrítési lépésébe.

A D lépésben a keményítő-zagy ellenáramú mosása megy végbe több hidrociklonban, hogy az alulfolyót alkotó keményítőtermékből eltávolítódjék minden eddig megmaradt oldható és oldhatatlan fehérje.

A 2. ábra a technika állása szerinti nedves keményítő-őrlési eljárás részletes bemutatása, ez a jelen találmány bejelentőinek korábbi szabadalmi leírásában (4 207 118 lajstromszámú amerikai egyesült államokbeli szabadalom) van ismertetve. Az ábrán különös figyelem irányul a C lépésre, vagyis a keményítő-glutén szétválasztás lépésére. Meg kell jegyeznünk, hogy a B lépésből, vagyis a rost-mosás és víztelenítés lépéséből származó őrlő-anyagáram egy nem-mosó őrlő anyagáramot sűrítő 94 centrifugába jut előzetes sűrítés céljából, mielőtt az alulfolyó a keményítő-glutén elválasztásnak alá lenne vetve a 96 primer keményítő szeparátorban. Bár a 96 primer keményítő szeparátornak van mosó funkciója, a mosófolyadék/alul elfolyó térfogatarány sohasem haladja meg a mintegy 0,5 értéket, mivel a rendelkezésre álló centrifugák itt csak ilyen képességűek. A glutént tartalmazó felülfolyó áthalad a 98 nem-mosó glutén-sűrítő

centrifugába, miközben a keményítőben dús alulfolyó továbbjut a D lépésbe, vagyis a keményítő mosás és sűrítés lépésébe .

A 3. ábra a találmány szerinti eljárásban alkalmazott 100 nagysebességű mosócentrifugát mutatja be. Egy nagy sebességgel hajtott 107 rotor a 101 rotor/elkülönítő kamrában levő folyékony/szilárd anyagot áthajtja a 102 fúvókákon keresztül a 103 alulfolyó ürítőcsőbe. Az alulfolyó anyagáram egy része a 104 visszakeringtető vezetéken keresztül viszszajut a 101 rotor/elkülönítő kamrába. A visszakeringtetett alulfolyó anyagárammal egyidejűleg nagy mennyiségű mosófolyadékot is vezetünk be a 101 rotor/elkülönítő kamrába a 105 mosóvezetéken keresztül. A felülfolyó anyagáram feljut a centrifuga 109 kamrájába és ezt a 108 vezetéken keresztül hagyja el.

A 4. ábra a találmány szerinti nedves keményítő-őrlési eljárást bemutató folyamatábra, amely tartalmazza az A lépést, vagyis az áztatás és csíra-elválasztás lépését, a B” lépést, vagyis a rost-mosás és -víztelenítés lépését, a C” lépést, vagyis a keményítő-glutén szétválasztás lépését, és a D lépést, vagyis a keményítő-mosás és -sűrítés lépését. A 10 szám az áztatási rendszer egyik tartályát jelöli, de általában több áztatótartályt alkalmazunk ellenáramú működés szerint elrendezve. A morzsolt kukoricát a 10 tartályba a 12 vezetéken keresztül tápláljuk be, míg az áztatóvizet vagy savat a 10 áztatótartályba a 14 vezetéken keresztül vezetjük be; az áztatóvizet a 16 csővezetéken keresztül vezetjük el és juttatjuk el a bepárlóba (nem mu • ·

-12tatjuk be) az oldható anyagok kinyerése céljából. A 10 tartályból az áztatott kukoricát azután a 18 csővezetéken át eljuttatjuk a 20 dörzsmalomba, hogy az áztatott kukoricát megtörjük és a csírától megszabadítsuk. A 20 dörzsmalomból az őrölt, áztatott kukorica a 24 csővezetéken keresztül átjut a 22 csíramosó és elkülönítő lépésbe, ahol a csíra elkülönül, és a 26 csővezetéken keresztül átjut a csírafeldolgozási lépésbe (nem mutatjuk be), ahol rostáljuk, mossuk, víztelenítjük, szárítjuk, és kinyerjük belőle az olajat. A 22 csíramosó- és elkülönítőlépésből származó alulfolyó anyagáramot a 30 csővezetéken át eljuttatjuk a 28 szemcsés keményítő rostálókba, ahol az anyagot átrostáljuk, és így eltávolítjuk az általában szemcsés keményítőnek nevezett anyagot, amelyet a 20 őrlési műveletnek vetünk alá. A 28 szemcsés keményítő rostálókból a szitamaradékot a 31 csővezetéken keresztül a 32 Buhr malmokba vagy más alkalmas őrlőberendezésbe vezetjük. A 32 malmokból az őrölt szemcsés keményítő szitamaradékot a 33 csővezetéken keresztül eljuttatjuk a 34 rostálási és mosási lépésbe, ahol a keményítőtej (rostos keményítő) többlépéses rostálás és ellenáramú mosás segítségével elkülönül a durva és finom rostoktól. A rosttartalmú felülfolyót a rostálási és mosási lépésből a 36 csővezetéken keresztük egy rost-feldolgozási lépésbe vezetjük el (nem mutatjuk be), ahol szárítás és további feldolgozási lépések történnek.

A 41 csővezeték, amely elvezeti a szemcsés keményítőt a 28 szemcsés keményítő rostálókról, egyesíti a 47 csővezetéket - amely a rostos keményítőt vezeti el a 34 rost-mosá-13si lépésből - a 49 csővezetékben levő egyesített anyagárammal, és így alakul ki a C lépésbe betáplálandó zagy. A betáplált zagy 5-15 % fehérjét (glutént) tartalmaz, szárazanyagtartalomra számítva ez mintegy 8 % fehérjének felel meg. A betáplálandó zagyot 6-12’Be sűrűséggel, általában 7,5°Be sűrűséggel vezetjük be a 61 nagysebességű mosó-osztályozó centrifugába, és erőteljes mosófolyadék anyagáramot (a mosófolyadék/alul elfolyó térfogatarány 1 és 2 között van) injektálunk a centrifugába a 62 csővezetéken keresztül. Az alul elfolyó folyadéknál több mosóvíz alkalmazásának az a célja, hoy így a mosóvíz nagy nettó befelé áramlása alakuljon ki a centrifuga rotor középpontja irányában. Ez a befelé áramló mosóvíz “kiemeli az oldhatatlan glutént (fehérjét) a keményítőből azáltal, hogy megváltoztatja az ülepedési (szedimentációs) körülményeket; a sűrűség-különbség a nehezebb keményítő és a könnyebb glutén között kihangsúlyozódik (növekszik) azáltal, hogy van egy erőteljes folyadékáram, amely befelé áramlik, miközben egy erőteljes gravitációs (centrifugális) erő kifelé hat. A rotor köpenyfalak lejtős felületei és a lemezek azt a célt szolgálják, hogy pozitív értelemben erősítsék ezt a szétválasztási tevékenységet két oldhatatlan frakcióvá, amelyeknek jelentősen eltérő ülepedési (szedimentációs) jellemzői vannak. Az áramlási irány nettó megfordulása javítja az ülepedést és a nehéz közegek elválásának hatékonyságát; ez azzal az előnynyel jár, hogy a glutén koncentráció kisebb lesz az alul elfolyó vizes fázisban, mint a felül elmenő fázisban. A 61 centrifuga segítségével az alul elfolyó fázis egy része

-14visszaáramoltatható a 63 visszatérő vezetéken keresztül. A 61 centrifugát egy gluténben gazdag felül elmenő anyagáram hagyja el a 64 csővezetéken keresztül; ez a 81 nem-mosó, glutén-sűrítő centrifugába lép be. Megfelelő mennyiségű mosóvíz bevezetésével és más műveleti feltételek szabályozásával közel 100 %-os fehérje-kinyerést érhetünk el. A 81 centrifugában a gluténben dús alul elfolyó a folyamatot a 82 csővezetéken keresztül hagyja el, és a víztelenítőbe jut, míg a felül elmenő anyagáram megfelelően alacsony oldott anyagot tartalmaz, ezért feldolgozó vízként szolgálhat a munkafolyamat más helyein, ahová a 85 vezetéken keresztül juthat el.

A 61 centrifugából eredő, keményítőben dús alul elfolyó a 66 csővezetéken keresztül belép egy 67 második nagysebességű mosó-osztályozó centrifugába, amelybe a 65 csővezetéken keresztül erős mosófolyadék-áramot injektálunk; ennek mennyisége több, mint az alul elfolyó 100 %-a. A 67 centrifugából felül távozó folyadékáram képezi azt a mosófolyadékot, amelyet a 61 centrifugába injektálunk; ezt a 62 csővezetéken keresztül végezzük. A 67 centrifuga alulfolyójának egy részét a 68 visszatérő vezetéken keresztül viszszavezetjük a centrifugába való injektáláshoz a 65 csővezetékből jövő mosófolyadékkal együtt. A 67 centrifugából származó, keményítőben dús, 14-22°Be sűrűségű (mintegy 0,5 %-ra csökkentett oldhatatlan fehérje tartalmú) alulfolyó a 69 csővezetéken keresztül jut el a D” lépésbe, vagyis a keményítő-mosás és -sűrítés lépésébe, ahol a végső keményítő termék hidrociklonok sorozatában koncentrálódik. Ezt a ♦ ··

-15hidrociklonos mosást 1-6 lépésben végezhetjük (a 87 szám egy lépést jelez), előnyösen 3 lépésben. Ez ellentétben van az eddigi rendszerekkel, amelyekben 12 hidrociklonos lépés a megszokott. 10 mm-es hidrociklonokat alkalmazva a keményítő további koncentrálása érhető el egészen 25°Be értékig. A szükséges hidrociklonos mosási lépések jelentősen csökkent száma a C lépés, vagyis a keményítő-glutén szétválasztás negysebességű mosócentrifugáiban végbement nagyon hatékony mosás következménye. A hidrociklonok felül távozó anyagárama képezi a 67 centrifuga mosófolyadékát; ehhez a 65 csővezetéken át jut el.

Egy másik változat szerint a hidrociklon felül távozó anyagáraménak egy részét visszavezethetjük a rost-mosás rendszerébe a (pontozott) 70 vezetéken keresztül, vagy egy további változat szerint a felül távozó anyagáramnak ezt a részét elterelve 72 vezetéken (pontozott vonal) keresztül sűríthetjük a 91 nem-mosó derítő centrifugában (pontozott vonallal ábrázolva) úgy, hogy csak a szilárdanyag-zagy tér vissza a 72 vezetéken keresztül (pontozott vonal) újra rostálásra, és a teljes mosó anyagáram még rendelkezésre áll, hogy felhasználjuk a nagysebességű mosócentrifuga elkülönítő rendszerben.

Egy még további változat szerint ezt a zagyot teljes egészében vagy részban visszaküldjük (a 74 vezetéken keresztül) a második nagy sebességű mosó-osztályozó centrifugába .

Az első nagysebességű mosó centrifuga felül távozó anyagárama tartalmazza a teljes glutén anyagáramot; ez egy ····

-16hasonlóan méretezett 81 nem-mosó centrifugába jut, amely csak a sűrítés céljára van kialakítva.

A találmánynak fentebb egy olyan kiviteli módját írtuk le, amely a nagysebességű mosó centrifugának két lépését alkalmazza, amelyeket hidrociklonos lépésekben végrehajtott sűrítés és mosás követ. Meg kell jegyeznünk, hogy az ezekkel a centrifugákkal kapott kiváló sűrítési és mosási lépéseket le lehet csökkenteni a szokásos 12 lépésből hat, vagy még kevesebb lépésre. Ehhez azt kell megérteni, hogy a sűrítési és mosási műveleteket teljesen vagy csaknek teljesen elvégzi három vagy több negysebességű mosócentrifugálási lépés. Három vagy több ilyen nagysebességű mosócentrifugálási lépés csaknek teljesen vagy teljesen fölöslegessé teszi a további sűrítést és mosást hidrociklonokban.

Az 5. ábra egy olyan keményítő-glutén szétválasztási lépést mutat be, amely három nagysebességű mosócentrifugát foglal magában; ezek olyan alapos mosást és sűrítést végeznek, hogy az utolsó centrifugálásból származó alulfolyó maga a végső keményítő-termék. Ilyen módon egyáltalán nincs szükség a hidrociklonos mosási és sűrítési lépésekre.

Az 5. ábrán, ahol lehetséget, a berendezéseket és csővezetékeket azonos referenciaszámokkal láttuk el, mint a

4. ábrán. A betáplálandó zagy a rost-mosás és -víztelenítés lépéséből a 62 csővezetéken keresztül lép be a 61 első nagysebességű mosóosztályozó centrifugába. A 61 centrifugából a gluténban dús felül távozó folyadék a 64 csővezetéken keresztül továbbhalad további feldolgozásra, míg a keményítőben dús alulfolyó a 66 csüvezetéken keresztül át jut • ··· betáplálandó folyadékként a 67 centrifugába. A 67 centrifuga felül távozó folyadéka a 61 centrifuga mosófolyadéka, amelybe a 62 csővezetéken keresztül jut el. A 67 centrifuga alulfolyó anyagárama a 69 csővezetéken keresztül betáplálandó folyadékként jut a 75 centrifugába. A 75 centrifuga felül távozó folyadéka a 67 centrifuga mosófolyadéka, amelybe a 65 csővezetéken keresztül jut el. A 75 centrifuga alulfolyója a 78 csővezetéken keresztül mint végső, sűrített keményítő termék jut ki. A mosófolyadék, amely lehet friss víz is, a 75 centrifugába a 79 csővezetéken keresztül jut el. A 61, 67 és 75 centrifugák alulfolyóinak egy részét a megfelelő 63, 68 és 77 visszatápláló vezetékeken keresztül juttathatjuk vissza.

Ebben a most leírt három fokozatú keményítő-glutén szétválasztási lépésben elérhetjük, hogy ne legyen szükség a centrifugákból kikerülő termék további kezelésére hidrociklonos mosási és sűrítési lépésekben. Szakember számára azonban világos, hogy a kezelendő, betáplált zagy jellemzői határozzák meg a végső, sűrített keményítő termék előállításához szükséges centrifugák számát, így bizonyos esetekben szükség lehet háromnál több centrifuga alkalmazására.

Claims (8)

1. -18Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás kukorica feldolgozására nedves őrléssel, a keményítő-glutén szétválasztási lépés javításával, amelynek során

   A. áztatást és csíra elválasztást;

   B. rost-mosást és -víztelenítést;

   C. keményítő és glutén szétválasztását és

   D. keményítő-mosást és -sűrítést végzünk, azzal jellemezve, hogy az A) lépés dörzsmalmából származó és a B) lépés rostmosójából származó összekevert, 6-12 °Be sűrűségű, keményítőtartalmú betáplálandó anyagáramot közvetlenül egy első nagysebességű mosó-osztályozó centrifugába vezetjük, ahol a betáplált anyagáramot gluténben dús, oldható fehérjét magában foglaló felül távozó anyagárammá és egy alul elfolyó, keményítőben dús anyagárammá osztjuk, ahol az említett centrifugában a mosófolyadék áramlását a betáplált szilárd anyagok áramlásával lényegében teljesen ellentétes irányban tartjuk, hogy a glutén és keményítő alkotórészek elkülönítése hatékony legyen, majd a gluténben dús anyagáramot egy glutén-sűrítő centrifugába továbbítjuk, amelynek felül távozó folyadékát feldolgozó vízként visszavezetjük, míg az alul elfolyó, gluténban dús frakciót eltávolítjuk a rendszerből, víztelenítésnek és további feldolgozásnak vetjük alá; az első mosó-osztályozó centrifuga keményítőben dús alul elfolyó anyagáramát egy második nagysebességű mosó-osztályozó cent- ··*♦

   -19rifugába vezetjük, ahol a mosófolyadékot az elfolyó anyagáramhoz viszonyítva 1 és 2 közti térfogatarányban, a betáplált szilárd anyagokkal szemben áramoltatjuk, az ezen centrifugából felül távozó, kevesebb fehérje komponenst tartalmazó anyagáramnak egy részét az első mosó-osztályozó centrifugába mosófolyadékként, a másik részét feldolgozó vízként a rostmosási lépésbe vezetjük vissza; a második mosó-osztályozó centrifuga keményítőben dús alul elfolyó anyagáramát a keményítő-mosás és -sűrítés lépésébe továbbítjuk, ahol azt több lépésben hidrociklonos kezelésnek vetjük alá, amely kezelés felül távozó anyagáramát mosófolyadékként a második mosó-osztályozó centrifugába injektáljuk, míg alul elfolyó anyagáram formájában a keményítő terméket kapjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a betáplálandó anyagáramként mintegy 7,5°Be sűrűségű zagyot vezetünk a rendszerbe.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nagysebességű mosóosztályozó centrifugákban mintegy 1,5 mosófolyadék/elfolyó anyagáram térfogatarányt alkalmazunk.
4. 4. Eljárás kukorica nedves őrlésére, azzal jellemezve, hogy egy 6-12°Be sűrűségű, keményítőtartalmú betáplálandó köztes anyagáramot állítunk elő, amelyet közvetlenül, előzetes sűrítés nélkül legalább egy nagysebességű mosó-osztályozó centrifugába juttatunk, ahová a mosófolyadékot a betáplált anyagárammal szemben legalább 1,0 mosófolyadék/elfolyó anyagáram térfogatarányban vezet jük be, az anyagáramot gluténben dús felül távozó folyadékra és keményítőben dús, alul elfolyó, 14-22°Be sűrűségű és 0,5 %-nál kevesebb oldhatatlan fehérjetartalmú anyagáramra osztjuk, majd a keményítőben dús anyagáramot egy sorozat hidrociklonban sűrítjük, ahol alul elfolyó anyagáram formájában mintegy 25°Be sűrűségű keményítőt kapunk.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nagysebességű mosó-osztályozó centrifugákban mintegy 1,5 mosófolyadék/elfolyó anyagáram térfogatarányt alkalmazunk.
6. 6. Eljárás a kukorica nedves őrlésére, azzal jellemezve, hogy egy 6-12°Be sűrűségű, keményítőtartalmú betáplálandó köztes anyagáramot állítunk elő, amelyet közvetlenül, legalább egy nagysebességű mosó-osztályozó centrifugába juttatunk, ahová a mosófolyadékot a betáplált anyagárammal szemben 1,0 és 2,0 közti mosófolyadék/elfolyó anyagáram térfogatarányban vezetjük be, a betáplált anyagáramot gluténben dús felül távozó folyadékra és keményítőben dús, alul elfolyó, 14-22°Be sűrűségű anyagáramra osztjuk, és az alul elfolyó anyagáramot hidrociklonokban sűrítjük.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy két nagysebességű mosó-osztályozó centrifugát alkalmazunk sorba kapcsolva, és a mosófolyadékot mindegyik centrifugába mintegy 1,5 mosófolyadék/elfolyó anyagáram térfogatarányban vezetjük be; a második centrifuga felül távozó folyadékát az első centrifuga mosófolyadékaként és a hidrociklonok felül távozó folyadékát a második centrifuga mosfolyadékaként alkalmazzuk.
8. 8. Eljárás a kukorica nedves őrlésére, azzal jellemezve, hogy egy 6-12°Be sűrűségű, keményítőtartalmú betáplálandó köztes anyagáramot állítunk elő, amelyet három vagy több sorba kapcsolt, nagysebességű mosó-osztályozó centrifugába juttatunk, ahová a mosófolyadékot a betáplált anyagárammal szemben 1,0 és 2,0 közti mosófolyadék/elfolyó anyagáram térfogatarányban vezetjük be, a betáplált anyagáramot egy gluténben dús felül távozó folyadékra, amely az első nagy sebességű mosó-osztályozó centrifuga felül távozó folyadéka, és egy sűrített, keményítőben dús, 14°Be-nél nagyobb sűrűségű alul távozó anyagáramra osztjuk, amely a nagy sebességű mosó-osztályozó centrifugák említett sorozata utolsó tagjának alul távozó anyagárama.