HUT61828A - Inlet- and/or emitting-valve for feeding- respectively spraying-pumps for getting-out liquid materials respectively materials of low viscosity particularly patelike ones from flacon- respectively box-like container - Google Patents

Description

A találmány tárgya szívó- és/vagy kiadószelep adagoló- és permetezőszivattyúkhoz, amely folyékony vagy kis viszkozitású, főleg pasztaszerű anyagok flakonokból, illetve 74009-7158/MJ • « · · · · · • · · · · · · • ·· · · ··· • · · ·*····

-2dobozokból történő kijuttatására való. Az ilyen szelepnek két, alaktartó műanyagból készült, teleszkópszerűen egymással szemben elmozdítható házrésze nyomókamrát határol. Ennek térfogata szivattyúegység, főleg harmónikahüvely, illetve üreges kiszorítótest vagy dugattyú révén változtatható. Olyan zárt homlokfallal van ellátva a szelepgyűrűfalon, amely nyitott peremével kúpos, illetve gömbsüvegszerű palástfelületet körülvevően, azon radiális irányban rugalmasan fekszik föl. Ez valójában a szelepüléket képezi, és axiális irányban rugózva elmozdíthatóan azzal a házrésszel van összekötve, amelyen a kúpos, illetve gömbsüvegszerű palástfelület van kialakítva.

Mosógélek kiadagolására már ismert olyan adagolószivattyú például a 7*501·055.8 sz. német használati minta leírásából, amelynél lezáródugattyúban ágyazott, tömítőperemmel ellátott és működtetőemelővel mozgatott nyomódugattyú kúpos szelepülék egyik oldalán van elrendezve a szivattyúházban. A nyomódugattyú a szelepüléken támaszkodó csavarrugó segítségével minden szivattyúlöket után alaphelyzetébe téríthető vissza. A másik oldalon ugyanezen henger hengeres belső terében axiális irányban elmozdítható szelepegység van elrendezve, amely zárt homloklappal és olyan szelepgyűrűfallal rendelkezik, amely radiálisán elasztikus módon tömítetten fekszik fel a kúpos szelepüléken. Az említett szelepegység és a belső teret lezáró dugó között csavaralakú nyomórugó van elrendezve, amely a szelepegységet a központi axiális furattal ellátott szelepülékre szorítja.

• · · · · * · • · ·· · * ·* ♦ • · · · ······ · ·· ··· ·· · ··

-3Eltekintve attól, hogy ez az ismert adagolószivattyú szórószivattyúként nem alkalmazható, azzal a hiányossággal is rendelkezik, hogy tömegcikként a viszonylag költséges szerkezeti felépítése miatt gyártástechnológiai szempontból nem jöhet szóba, mivel az túl sok alkatrészből áll. Továbbá, az egymásban ágyazott elrendezésű záródugattyú és adagolódugattyú működtetéséhez túl nagy erőkre van szükség.

Ismert továbbá a 3·828·811 számú német szabadalmi közrebocsátási iratból olyan adagoló- és permetezőszivattyú, amelynél a kiadószelep szelepülékét képező nyúlvány hengeres palástfelületén tömítetten felfekvő szelepgyűrűfal harmónikahüvely részét képezi, és ez csak radiális irányban elasztikus, következésképpen csak radiális irányban emelhető le. A különböző kivitelű szívószelepek szelepgyűrűfalai is a szívási löket közben csak radiális irányban emelhetők le a szelepüléket képező hengeres palástfelületekről. Ezért a felszívott, kijuttatandó közeg - amely a megfelelő palástfelület és az azt körülvevő szelepgyűrűfal között helyezkedik el - a harmónikahüvely belső terébe áramolhat.

A gyakorlatban az adagoló- és permetezőszivattyúhoz alkalmazott ilyen kiadó- és szívószelepek különösen azért nem váltak be, mivel egyrészt megfelelő záróerőnél túl nagy nyitási nyomás szükséges, másrészt a tömítés minőségét befolyásolhatják azok a részecskék, amelyek a szelepgyűrűfal és az ezzel körülvett palástfelület között helyezkednek el.

Az ilyen szivattyúk részeinek viszonylag kis méretei mellett a harmónikahüvely átmérője kb. 12-15 mm, hossza kb.

··««

-430 mm, amely méretek gyakran nem teszik lehetővé a megfelelő gyártási pontosságot ahhoz, hogy főleg folyékony kiszórandó közegek esetén a szükséges szelepzárási biztonság tartható legyen. Már csekély, néhány század milliméteres méreteltérések az üzembiztonság rovására mennek.

A fenti nyomtatványból szívószelepek más kiviteli alakjai is ismertek, amelyeknél nyelv-, illetve lapszerű záróelemet alkalmaznak az axiális furatok lezárására. Ezek a megoldások sem felelnek meg azonban az ilyen szivatytyúkkal szemben támasztott üzembiztonsági követelményeknek.

A tömítési, illetve zárási minőség különösen egy szívószelep esetében alapvető követelmény, ez ugyanis döntő szempont ahhoz, hogy szerelőautomatán száraz funkcióvizsgálatokat végezhessenek, ennél ugyanis a szelepeknek légtömöreknek kell lenniük. Ezen túlmenően, az ilyen adagoló- és szórószivattyúkkal ellátott tartályoknak biztonsági szúrópróba teszteken kell keresztülmenniük, amelyeken a szelepeknek ugyancsak megbízhatóan zártnak kell lenniük ahhoz, hogy az ilyen teszteknek megfeleljenek.

Egy ismét további döntő tulajdonság, amellyel az ilyen adagoló- és szórószivattyúknak rendelkezniük kell, a gazdaságos gyárthatóság. Mivel ezeket igen nagy darabszámban gyártják, szükségszerű, hogy a lehető legkisebb számú szerkezeti elemből álljanak, és ezek is viszonylag tág tűréstartománnyal legyenek gyárthatók, a lehető legegyszerűbb szerelhetőség érdekében.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok ki-

• · ·

-5küszöbölése, azaz a bevezetőben ismertetett típusú adagolóés szórőszivattyú számára olyan tökéletesített szívóés/vagy kiadószelep létrehozása, amely lényegesen egyszerűbb szerkezetű, könnyebben szerelhető, viszonylag nagy mérettűrésekkel kellően üzembiztos, az üzembiztonságát még száraz üzemi állapotban, például szerelőautomatán végzendő zárási vizsgálatnál is megőrzi, továbbá amelynél viszonylag kis nyitási erőre van szükség, továbbá szívószelepként és kiadószelepként egyaránt alkalmazható.

A kitűzött feladatot a bevezetőben részletezett szívó- és/vagy kiadószelepnél azzal oldottuk meg a jelen találmány szerint, hogy a szelepgyűrűfal legalább három, a kerület mentén kiosztott összekötőnyak első csoportján keresztül a mind axiális, mind pedig radiális irányban rugalmas összekötőgyűrűvel van összekapcsolva, ez viszont legalább három további összekötőnyak második csoportján keresztül - amely az első csoport összekötőnyakaihoz képest fél szögosztásnyi értékkel, például 60°-kal elfordított helyzetű - szerelőgyűrűvel egy darabként van összekapcsolva, amely a szivatytyúegységen, illetve a házfélen van rögzítve.

A radiális és az axiális elaszticitás egyidejű megléte az ilyen szelep zárása közben először vonalszerű érintkezést biztosít a szelepgyűrűfal és az ezáltal közrefogott kúpos vagy gömbsüveg alakú palástfelület között, ami azután felületmenti érintkezéssé alakul, amelynél a szelepgyűrűfal pereme axiális irányban a palástfelületre rácsúszik. így tehát az esetlegesen a zárófelületek közé kerülő részecskék

-6letolódnak. A szelepgyűrűfal maga is jobban igazodhat az adott helyzetben a palástfelület alakjához.

A találmány szerinti megoldásnál tehát a szelepgyűrűfalak mindkét irányban hatásos rugalmasságával elérjük, hogy a záróerők nőnek, azaz közelítőleg megduplázódnak, ugyanakkor a nyitóerők csökkennek, közel feleződnek. A találmány szerinti kialakítás révén jelentősen nagyobb teret kap a gyártási pontosság.

A találmány szerinti szelep bizonyos konstrukciós előfeltételek esetén kiadószelepként alkalmazható, és még kedvezőtlen működtetési feltételek esetén is javított üzembiztonságot és megbízható és nagy zárási biztonságot nyújt.

Az említett üzemeltetési előnyökön túlmenően a találmány szerinti szelep számottevő előnye, hogy az olyan szivattyúknál is alkalmazható, amelyek szivattyúzószervként hármonikahüveIlyel rendelkeznek, másrészt olyan szivatytyúknál is alkalmazható, amelyeknél a szivattyúzószerv olyan dugattyúként van kialakítva, amely házrészben van rögzítve és a másik házrészben kialakított hengereben axiálisan eltolhatóan és tömítetten van megvezetve.

A találmány szerinti kialakítással maradéktalanul eleget tehetünk a fröccsöntéstechnikai követelményeknek, továbbá a működését tekintve a mértékadó működő részek minden vonatkozásában előnyös kialakítását biztosítjuk, ezek a szelep célul tűzött tulajdonságait messzemenően biztosítják, függetlenül attól, hogy mi a kijuttatandó közeg. A fentieken túlmenően, a javasolt összekötőelemek révén a kívánt műkő-7désmódhoz előnyös nagy rugalmasságot és működési flexibilitást érünk el.

A találmány további jellemzője szerint célszerű az olyan kivitel, amelynél a szivattyúzószerv harmónikahüvelyként van kialakítva, és ahol a szelepgyűrűfal az összekötőnyakakon keresztül az összekötőgyűrűig bezárólag egy darabként van összekötve a harmónikahüvellyel. Ezzel a kialakítással a szívószelephez egyébként szükséges szerelési munkálatok elhagyhatók, továbbá a gyártáshoz nincs szükség külön fröccsszerszámra.

Az olyan szivattyúknál, amelyeknél szivattyúzószervként dugattyút alkalmazunk, és más alkalmazásmódoknál is célszerű lehet az olyan kivitel, amelynél az összekötőnyakakon és az összekötőgyűrűn keresztül a szelepgyűrűfallal egy darabként összekapcsolt szerelőgyűrű a szivattyúzószerv, illetve a ház megfelelő bemélyedésében van elrendezve. Ez az elrendezés különösen akkor lehet célszerű, ha például a harmónikahüvelyhez más anyagot kell használni, mint a szelepgyűrűfálhoz és/vagy ha a találmány szerinti szelepet kiadószelepként a dugattyúban kell elrendezni.

A találmány szerinti megoldás további célszerű kiviteli alakjait a 4-8. igénypontok ismertetik.

Megjegyezzük továbbá, hogy a találmány szerinti megoldás olcsó és emellett kompakt elrendezést tesz lehetővé.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

• · ·

- az 1. ábra a találmány szerinti szeleppel ellá- tott adagoló- és szórószivattyú metszete, alaphelyzetben,·

- a 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás szívó- szelepe viszonylag nagyobb léptékű metszetben;

- a 3. ábra nézet, a 2. ábárn III nyíl irányban tekintve;

a 4. ábra az 1. ábra szerinti megoldás szívószelepének nagyított perspektivikus képe, részben metsztve;

- az 5. ábra a 4. ábrához hasonló ábrázolásban kü- lön részegységként kialakított szívószelepet szemléltet;

- a 6. ábrán a 4. ábra szerinti szívószelep adagoló- és szórószivattyú fejrészében elrendezett kiadószelepként látható, hosszmetszetben;

a 7. ábrán a találmány szerinti adagoló- és szórószivattyú ismét további példakénti kiviteli alakját hosszmetszetben tüntettük fel, ahol a szivattyúzószerv dugattyúként van kialakítva.

A rajzon három különböző adagoló- és szórószivattyút tüntettünk fel, amelyek folyékony vagy kis viszkozitású, főleg pasztaszerű anyagok flakon-, illetve dobozszerű tartá···· · ·· · ·· • · · · · · · • · ·· ·· · · · • · · · »····· ·· ··· ·· · · ·

-9lyokból történő kijuttatására szolgálnak. Az 1., 6. és 7. ábrán ezek a szokásos használati helyzetben láthatók.

Az 1. ábra szerinti adagoló- és szórószivattyúnak felső 1 házrésze és alsó 2 házrésze van - itt ezek felső, illetve alsó alaphelyzetben láthatók -, továbbá ezek között az 1 és 2 házrészeket egymással összekötő 3 harmonikahüvely van elrendezve.

Az 1 és 2 házrészek alaktartó műanyagból készültek, viszont a 3 harmónikahüvely gumiszerűen elasztikus műanyagból van kialakítva, amelynek rugalmassága azonban egyrészt megfelelő alakstabilitást, másrészt kellően nagy visszaállító erőt biztosít a kitolási lökethez.

Mind a 3 harmónikahüvely, mind pedig az 1 és 2 házrészek fröccsöntési eljárással egy-egy darabból készültek.

A felső 1 házrész oldalt radiálisán kinyúló, csőszerű 4 leadócsonkkal van ellátva, amelynek 5 kiömlőcsatornája 6 gyűrűkamrába torkollik. A 6 gyűrűkamra külső, hengeres 7 vezetőhüvely és belső, lefelé kúposán összeszűkülő 8 gyűrűfal között van elrendezve, és ezeket összekötő 9 homlokfal révén felfelé le van zárva. A 9 homlokfalon pattintásos kapcsolat révén 10 csappanónyúlvánnyal ellátott 11 zárófedél van elrendezve, amely a belső 8 gyűrűfal felső végét zárja le.

A 3 harmónikahüvely a felső harmónikagyűrű végén kívül elhelyezkedő 12 tömítőgyűrűvel van ellátva, amely közvetlenül tömítetten felfekszik a 7 vezetőhüvely belső felületén, mégpedig a 7 vezetőhüvelyen belül körbefutó, vékony • · • · · • · « · • · · · · · · • ······ • · · · · borda fölött közvetlenül. A külső 12 tömítőgyűrű fölött axiális irányban rugalmas 14 gyűrűváll van kialakítva, amelyen keresztül a lényegében hengeres és radiális irányban elasztikus 15 szelepgyűrűfal a 3 harmónikahüvellyel, illetve a 12 tömítőgyűrűvel egy darabként van összekötve.

A 15 szelepgyűrűfal a felső 16 végszélével bizonyos axiális és radiális előfeszítéssel tömítetten felfekszik a belső 8 gyűrűfal kúpos 17 palástfelületén, továbbá egyrészt a 8 gyűrűfallal együttműködve 18 kiadószelep elmozdítható zárószervét képezi, másrészt válaszfalat képez a 6 gyűrűkamra és a 3 harmónikahüvely belső 19 tere között.

A 3 harmónikahüvely belső 19 terét 20 kiszorítótest lényegében kitölti, amely hengeres üreges test, lépcsősen többszörösen csökkentett átmérővel. A 20 kiszorítótest a felső 1 házrész belső 8 gyűrűfalán meghosszabbításként egy darabból van kialakítva és zárt, alsó 25 homlokfala van. Továbbá, a teljes hossza mentén a 3 harmónikahüvely falától radiális távközzel helyezkedik el, az így kialakuló gyűrűtéren keresztül a kijuttatandó közeg átáramolhat a 20 kiszorítótest és a 3 harmónikahüvely között.

A felső 1 házrész 7 vezetőhüvelye az alsó végén befelé kinyúló 26 gyűrűnyakkal van ellátva, amely az alsó 2 házrész 28 vezetőfalának kifelé nyúló 27 gyűrűnyakával alakzáróan úgy kapcsolódik, hogy ezáltal a 7 vezetőhüvely és a 28 vezetőfal teleszkópszerűen egymásban vannak megvezetve. E két elemnek a teleszkópszerű, axiális viszonylagos elmozdulása révén jön létre a szivattyúlöket. Ez az axiális vi• · • ·

-11szonylagos elmozdulás ütközőkkel határolható, amelyek kialakíthatók például a 26 és 27 gyűrűnyakak révén az egyik irányban, a másik irányban pedig a 2 házfél megfelelő gyűrűvállával (külön nem ábrázoltuk).

A 26 és 27 gyűrűnyakak átmérője, valamint a 7 vezetőhüvely és az ugyancsak hüvelyszerű 28 vezetőfal átmérői egymással úgy vannak összehangolva, hogy egyrészt az 1 és 2 házrészek között megfelelő megvezetést érünk el, másrészt, hogy a mindenkori érintkezési helyeken megfelelő légcserét érjünk el a környezet és a ház közös belső tere között.

A 28 vezetőfal a 3 hármonikahüvelyt csekély radiális távközzel veszi körül, és az 1. és 2. ábrán feltüntetett nyugalmi alaphelyzetében és a 3 harmónikahüvely alulról utolsó előtti részének axiális elmozdulási körzetében megnövelt átmérővel rendelkezik.

A 28 vezetőfal a 2 házrész 37 gyűrűgátján - mint ahogy az összes többi alkatrész - a 4 leadócsonkon kívül, a közös középvonallal koncentrikusan egy darabból van kialakítva. Ennek az axiálisan szemközti oldalán belsőmenetes 39 sapka van kialakítva, amellyel az egész adagoló- és szórószivattyú a külön nem ábrázolt paszta vagy folyadéktartály külön nem ábrázolt menetes nyakára felcsavarható.

A 37 gyűrűgáton, a menetes 39 sapka belsejében koncentrikusan fazékszerű 40 elem van kiképezve, amelynek homlokoldali 41 fenéklapja központi, felfelé irányuló, üreges 42 elemmel rendelkezik. Ez 45 áteresztőfurattal és gömbsüveg alakú szelepülékként szolgáló 43 palástfelülettel ren• · · · · · · • · ·* ·· ··· • · · · ······ ·

-12delkezik és lefelé irányuló 44 szívőcsonkkal van ellátva. Ez a 44 szívócsonk arra használható, hogy rajta keresztül a folyékony közeget külön nem ábrázolt tömlő segítségével leszívjuk.

A fazékszerű 40 elemben hézagmentesen illeszkedve ül a 3 harmónikahüvellyel egy darabként összekapcsolt 46 hengerfal.

A fentiekben ismertetett kialakítás, illetve elrendezés nem jár semmiféle járulékos költséggel, ugyanakkor radiális irányban rendkívül kompakt építésmódot tesz lehetővé.

A 3 hármonikahüvely 46 hengerfalának a fazékszerű 40 elem 41 fenéklapján támaszkodó, megerősített 50 homlokszéle van, amelyen az axiális irányban felső három, kerületi irányban egymáshoz képest 120°-os eltolással elrendezett, ujjszerű 51 összekötőnyakak első csoportja van kialakítva. Az 51 összekötőnyakak felső végei a mind radiális, mind pedig axiális irányban elasztikus 52 összekötőgyűrűvel vannak egy darabként összekötve, amely az 53 összekötőnyakak másik csoportján keresztül a hengeres 54 szelepgyűrűfallal van összekötve. Megjegyezzük, hogy az 53 összekötőnyakak lényegében radiális helyzetűek, és az 51 összekötőnyakakhoz képest 60°kal elfordított elrendezésűek. Az 54 szelepgyűrűfal a felső végén az 56 üregét lezáró 57 homlokfallal van ellátva.

Az 54 szelepgyűrűfal vékonyfalú kialakítású és az alsó, nyitott 55 peremével radiális irányban elasztikusán, rugózóan és tömítetten fekszik fel az üreges 42 elem gömbsüveg-alakú 43 palástfelületén.

···· · ·· · ·· ······ · • · ·· ·· · · · • · · · ······ · ·· ··· ·· · ··

-13Az 54 szelepgyűrűfal belső átmérője a jelen esetben kétszer akkora, mint a 45 áteresztőfurat átmérője, azonban csak kissé kisebb, mint az üreges 42 elem külső átmérője.

A mind radiális, mind pedig axiális irányban elasztikus 52 összekötőgyűrű révén az 54 szelepgyűrűfal még pontatlanabb gyártás vagy helytelen beépítési helyzet esetén is mindig tömítően felfekszik a gömbsüvegszerű 43 palástfelületen, még akkor is, ha az a gömbsüveg helyett kúpos kialakítású.

Az 52 összekötőgyűrűnek ez a rugalmassága, illetve elaszticitása biztosítja, hogy az 54 szelepgyűrűfal a befejezett szívási löket után önműködően újból visszatér a zárási alaphelyzetébe. Az üreges 42 elem 43 palástfelülete, valamint az 54 szelepgyűrűfal képezik tehát az adagoló- és szórószivattyú egészében 58-cal jelölt szívószelepét.

Míg a fentiekben ismertetett példaként! kiviteli alaknál az 54 szelepgyűrűfal, az 51 és 53 összekötőnyakak és az 52 összekötőgyűrű egy darabként vannak kialakítva a 3 harmónikahüvely alsó 50 homlokszélén, az 5. ábrán feltüntetett 59 szelepelem olyan 54 szelepgyűrűfallal van ellátva, amelynél a külső 51 összekötőnyakak egy további, előnyösen helytálló 47 szerelőgyűrűn vannak kialakítva. A 47 szerelőgyűrű az 50 homlokszél vagy a fazékszerű 40 elem befogadására alkalmas módon van kialakítva.

Az 54 szelepgyűrűfal ezáltal tehát az 51 és 53 öszszekötőnyakakkal, az 52 összekötőgyűrűvel és a járulékos 47 szerelőgyűrűvel együtt külön szerkezeti egységet, azaz ···· ·· · • · ·· · ezek az 59 szelepelemet képezik. Ez tetszés szerint 58 szívószelepként vagy - amint azt a 6. ábrán feltüntettük - 58/1 kiadószelepként építhető a találmány szerinti adagoló-, illetve szórószivattyúba.

Az 5. és 6. ábrán feltüntetett példaként! kiviteli alaknál a 59 szelepelem három radiális 53 összekötőnyaka az 54 szelepgyűrűfal felső homlokoldalának szélén van kialakítva. Működésbeli különbség azonban nincs az 1-4. ábrák szerinti kiviteli alakhoz képest.

A 6. ábrán az 1. ábra szerinti kivitel első változataként a felső 1/1 házrészt ábrázoltuk, amelybe az 5. ábra szerinti, külön szerkezeti egységként szereplő 59 szelepelem van beépítve. Ez az 54 szelepgyűrűfálból, a három radiális 53 összekötőnyakból, az 52 összekötőgyűrűből, az axiális 51 összekötőnyakakból és a 47 homlokfalból áll, amely szerkezeti elemek együttműködnek a gömbsüvegszerű 42 elemmel kiadószelepet képezve.

Az itt feltüntetett 1/1 házrész abban különbözik az

1. ábra szerinti 1 házrésztől, hogy a kúpos 8 gyűrűfal és a 20 kiszorítótest helyett itt közelítőleg hengerüreges 8/1 gyűrűfalat alkalmaztunk, alsó 49 homlokfallal. Ezen van kialakítva a gömbsüveg alakú, üreges 42 elem egy darabként.

Közvetlenül a 49 homlokfal fölött belső 48 gyűrűhoronyba alakzáróan van behelyezve az 59 szelepelem 47 szerelőgyűrűje, így az 54 szelepgyűrűfal az alsó 55 peremével rugózóan és egyúttal tömítően felfekszik az üreges 42 elem 43 palástfelületén, és ezzel együtt 58/1 kiadószelepet képez.

···· « ·· · ·· ···«·· · • · ·«♦··♦« • · · · ·«···· · ·· · · · ·· « ··

-15A közel hengeres, a 11 zárófedéllel felülről lezárt 61 üreg közvetlen összeköttetésben van az 5 kiömlőcsatornával.

A 3/1 harmónikahüvely felső vége is eltérő kialakítású, mint az 1. ábra szerinti 3 harmónikahüvely. Ez csupán 62 peremgyűrű segítségével van rögzítve helytállóan a 8/1 gyűrűfal alsó szélén. Egyébként az ilyen 1/1 házrésszel felszerelt adagoló- és szórőszivattyú azonos vagy hasonló kialakítású lehet, mint az 1. ábra szerinti megoldás.

A 3 harmónikahüvely anyagából adódó rugalmasság az első 1 házrész kihúzott, nyugalmi helyzetbe való önműködő visszatérését is előidézi, mihelyt arra többé már nem hat axiális erő, azaz ha azt 67 nyíl irányban történt kiadólöket után szabadon engedtük. Ez a 69 nyíl irányába történő visszafelé mozgás a szívási löket, miközben az 54 szelepgyűrűfalat axiálisan rugózva leemeljük a 43 palástfelületről. Ilyenkor a közeg a tartályból a 46 hengerfal és a 3 harmónikahüvely által határolt belső 60 térbe áramolhat.

Mivel az 54 szelepgyűrűfal az axiális irányban rugalmas 52 összekötőgyűrűn van kialakítva, ezért az az üreges 42 elem 43 palástfelületéhez képest is axiális elmozdulást végezhet. így a nyitási és zárási művelet egyszerűbben és gyorsabban megtörténhet.

A kerületirányban egymáshoz képest elfordított helyzetű 51 és 53 összekötőnyakak mindkét csoportja, valamint az 52 összekötőgyűrű rugalmassága révén elérjük azt a működési szempontból fontos tulajdonságot, hogy az 54 szelepgyűrűfal az alsó 55 peremével mindig optimálisan felfeküdhet az üre« 4« 4 · 44

4 · 4 4 ·4 · 4 • · 4 4 ····*»· ·· <·· ·· · ··

-16ges 42 elem gömbsüvegalakú 43 palástfelületén.

A 7. ábrán az 1. ábra szerinti megoldás második kiviteli változatát tüntettük fel. Ennél szivattyúzószervként a harmónikahüvely helyett 72 dugattyút alkalmaztunk, amely axiális irányban eltolhatóan van ágyazva az alsó 2/2 házrész 33 nyomókamrát képező 34 hengerében, továbbá 23 és 24 ajaktömítésekkel van ellátva.

A 33 nyomókamra alsó részében az 5. ábra szerinti 59 szelepelem a 47 szerelőgyűrűjével a 2/2 házrész 35 gyűrűhornyában van rögzítve, amely kis távközzel a 36 homlokfal fölött van elrendezve. A 2/2 házrész 36 homlokfalán az üreges 42 elem a központi 45 áteresztőfuratával és a gömbsüveg alakú 43 palástfelületével - az 1. ábra szerinti megoldással analóg módon - egy darabként van kialakítva, és amely az 59 szelepelem 54 szelepgyűrűfalával együttműködve képezi az 58/2 szívószelepet.

A 72 dugattyú a felső 1/2 házrész belső 63 hengerfalának alsó végén helytállóan van rögzítve, amely a külső 7 vezetőhüvellyel, a 4 leadócsonkkal és az 5 kiömlőcsatornával együtt egy egységet képez.

A 63 hengerfal 64 üregének nagyobb részét az illeszkedően behelyezett, üreges 65 henger tölti ki, amelynek zárt, alsó 66 homlokoldala van. A 63 hengerfal belső felületében kiképzett, axiális 68 hornyon keresztül közlekedik a 64 üreg az 5 kiömlőcsatornával.

Az üreges 65 henger a 11/1 zárófedél alkotórészét képezi, amely a 10 csappanónyúlvány segítségével a házfej ···· felső kibővített részébe bepattintható.

Az 59 szelepelem 47 szerelőgyűrűje itt is úgy helyezhető a felső 1/2 házrész 48 gyűrűhornyába, hogy az 54 szelepgyűrűfal az üreges 42 elem gömbsüveg-alakú 43 palástfelületével együttműködve 58/3 kiadószelepet képezzen.

Ezáltal tehát az 1/2 házrész a 69 nyíllal jelölt irányú kiadólöket után önműködően újból visszatér a kiindulási helyzetébe, ehhez 70 nyomórugóval van ellátva, amely az 1/2 és 2/2 házrészek közé a 34 hengerrel koncentrikusan van építve. A 70 nyomórugó az egyik oldalon a 2/2 házrész 27 gyűrűnyakán, a másik oldalon viszont az 1/2 házrész 71 gyűrűvállán támaszkodik.

A 7. ábra szerinti példaként! kiviteli alaknál a találmány szerinti szelep teljesen azonos kivitelben egyszer 58/2 szívószelepként, máskor viszont 58/3 kiadószelepként szerepel. Mindkét esetben a működésmódja azonos.

Az 1/2 házrésznek a 67 nyíl irányában történt minden kiadólöketénél a helytálló 2/2 házrészhez képest relatív elmozdulást végez. Ennek hatására a megnövelt nyomás alá került közeg a 33 nyomókamrából az 58/3 kiadószelepen keresztül az 5 kiömlőcsatornába jut. Az alsó 58/2 szívószelep eközben tömítetten le van zárva.

Az ezt követő, 69 nyíl irányába történő szívási löket közben a zárt 58/3 kiadószelepnél a közeg az 58/2 szívószelepen keresztül az adagoló- és permetezőszivattyúval összekötött tartályból (külön nem ábrázoltuk) felszívódik a nyomókamrába, és ezután újabb nyomási ciklus következhet.

···« · ·* · ·» »···«· · • · «·····« • · · · · ···· β ·

Μ ··« ·· · ··

-18Α találmány szerinti kialakítással adagoló- és kiszórószivattyúkhoz olyan szelepelrendezést hoztunk létre folyékony és pasztaszerű anyagok kijuttatásához, amely zavarmentes szivattyúműködést tesz lehetővé, mind szívószelepként, mind pedig kiadószelepként egyaránt alkalmazható, továbbá, amelynél a problémamentesen működő 54 szelepgyűrűfal fontos működő elemként tetszés szerint lehet különálló szerkezeti egység vagy gyártható a 3 harmónikahüvellyel egy darabként is.

A tökéletesített szivattyúfunkció révén a találmány szerinti szelep adagoló- és kiszórószivattyúknál univerzálisan alkalmazható mind folyékony, mind pedig pasztaszerű közegek kiszórásához.

A közeg kezdeti kiszívása a tartályból már néhány szivattyúlöket után is biztonságosan megtörténik. A találmány szerinti megoldás további előnye, hogy száraz üzemi ellenőrzésre is alkalmas, különösen a gyártási folyamat közben szerelőautomatákon elvégzendő ellenőrzésre, amivel a vevői reklamációk és az ezzel kapcsolatos költségek minimálisra csökkenthetők.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szívó- és/vagy kiadószelep adagoló-, illetve permetezőszivattyúkhoz, folyékony, illetve kis viszkozitású, főleg pasztaszereű anyagok flakon-, illetve dobozszerű tartályból történő kijuttatására, amely két, alaktartó műanyagból készült és teleszkópszerűen egymással szemben eltolható házrésze (1, 1/1; 2, 2/2) által határolt nyomókamrával (33; 60) rendelkezik, ennek térfogata szivattyúegység, főleg hármonikahüvely (3), illetve üreges kiszorítótest (20), illetve dugattyú (72) révén változtatható kialakítású, továbbá zárt homlokfallal (57) ellátott szelepgyűrűfala (54) a nyitott peremével (55) kúpos, illetve gömbsüvegszerű palástfelületen (43) azt körülvevően és radiális irányban rugalmasan fekszik föl, amely egyúttal a szelepülést képezi, valamint axiális irányban rugózva elmozdíthatóan azzal a házrésszel van összekötve, amelyen a palástfelület (43) van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a szelepgyűrűfal (54) legalább három, a kerület mentén elosztva elhelyezkedő összekötőnyak (53) első csoportján keresztül mind radiális, mind pedig axiális irányban rugalmas összekötőgyűrűvel (52) van összekapcsolva, ez viszont legalább három további összekötőnyak (51) második csoportján keresztül - amely az első csoport összekötőnyakjaihoz (53) képest fél osztásnyi értékkel, pl. 60°-kal elfordított helyzetű - szerelőgyűrűvel (47) egy darabként van öszszekapcsolva, amely viszont a szivattyúegységen (3; 72), il- letve a házfélen (1, 2; 1/2, 2/2) van rögzítve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szívó- és/vagy kiadószelep, azzal jellemezve, hogy szivattyúszervként hármonikahüvellyel (3) van ellátva, továbbá a szelepgyűrűfal (54) az összekötőnyakakon (51, 53) és az összekötőgyűrűn (52) keresztül egy darabként van a harmónikahüvellyel (3) összekötve.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti szívó- és/vagy kiadószelep, azzal jellemezve, hogy az összekötőnyakakon (51, 53) és az összekötőgyűrűn (52) keresztül a szelepgyűrűfallal (54) egy darabként összekapcsolt szerelőgyűrű (47) a szivattyúszerv (3; 72), illetve a házrész (1, 2) gyűrűhornyában (48) van elrendezve.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti szívó- és/vagy kiadószelep, azzal jellemezve, hogy az összekötőgyűrű (52) a szelepgyűrűfalnak (54) a kiadásoldali végszakaszával van összekötve.
5. 5. A 2. igénypont szerinti szívó- és/vagy kiadószelep, azzal jellemezve, hogy a szívóoldali szelepülék karmantyúszerű, üreges elemként (42) van kialakítva, amely központi áteresztőfurattal (45) rendelkezik és az egyik házrésszel (2) egy darabként úgy van kialakítva, hogy az a harmónikahüvely (3) szívóoldali végszakaszába nyúlik.

   • · «
6. 6. Az 1. igénypont szerinti szívó- és/vagy kiadószelep, azzal jellemezve, hogy a szivattyúszervként dugattyúval (72) ellátott adagoló- és permetezőszivattyúnál a kiadásoldali szelepülék karmantyúszerű, üreges elemként (42) van kialakítva, amelynek központi áteresztőfurata (45) van, és a dugattyú (72) homlokfalán egy darabból úgy van kialakítva, hogy az kiadási irányban tekintve a szelepgyűrűfallal (54) szemben helyezkedik el.
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti szívó- és/vagy kiadószelep, azzal jellemezve, hogy az áteresztőfurat (45) átmérője megegyezik az azt körülvevő szelepgyűrűfal (54) átmérőjének felével.
8. 8. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti szívó- és/vagy kiadószelep, azzal jellemezve, hogy a szelepgyűrűfa1 (54) belső átmérője a nyitott perem (55) körzetében kissé kisebb, mint a karmantyúszerű, üreges elem (42) külső átmérője.