HUE032367T2 - Gázszigetelésû kapcsolóberendezés - Google Patents

Description

^izszlgeteiásij kâpcsotiteiûi^!!! les rá s Müszzik: terület A találmány fémtokozású gázszigetelésű kapcsolóberenőszésekre (GtS), különösen gázszigetelésű nmgasfeszültségű kapesoSóéerendezésekre vonatkozik. A találmány az 1. igénypont tárgyi köre szermii gázszigetelésű kapcsolóberendezésre, valamint több Ilyen kapcsolôberendezësbbi állá alálíomásra vonatkozik. teeholka illése A szokásos gázszigetelésű magosfeszöitségű berendozésökiiél a kapcsolótér funkcionális csoportjainak, mint például a teljesítménykapcsolónak, a fóldelőkapcsolónak stb. a felépítése moduláris. A kapcsolótér Itt általánosan a kapcsoiöbsrendezás tere, és különbözőképpen lehet felépítve, például kábelkivezető térként, kültéri kivezető tér ként;, osszekótoterként van kialakítva két gyűjtőéin összekötésére. így férntokozásO gázszigetelésű aíáilomás megvalósításához szokásosan legalább két teret a bemeneti oldalún vagy a kimeneti oldalon egy úgynevezett gyűjtösírmet kötnék össze villamosén vezetöen egy primer teijesítmériy átviteléhez. kivel e GIS - ka pc sc 16 dere r ej ez ere két gyakran agglomerációs és/vagy más térben korlátozott területen alkalmazzák, az aláilomások teljesítőképessége mellett a kis méret is Igen nagy jelentőségű. Különösen az erősen helykoriátozdtt ölS-berendezéseknél illetve aláilomásoknál követel a piac olyan kapcselóberendeséseket, amelyek mindkét követelménynek megfelelnek. bbbol adódóan több gázszigetelésű kapcsolóberendezés ismert, amelyek a β* méretével fögiálkőznak. A i2áöiöÍ^ftlfóóálÍNÍtÍiiólálálhatő' negyszému dökgmeptum képviselőjeként tiigenÄlgtf pl, az ΕΡ0Β728Μ8.1, az ü$S0Q6£8384.1 és az US6614Ő4BB2. A jelen ta iá ér; a a y feladom, hogy egy GlS-kapcsoíótérben ès sa Ilyen kapcsolótérnél megvalósított vallomásnál a beépítési térfögitM ééS teijesfeibyMtiilgettpvpbb növeljük, hogy különösen kompakt aiáifomásokpt íehessen felépíteni, A ta-ál mon y ísmoítecése

Egy GiS gyüjtpsínnli aiápvetöefí különbséget kell tenni az egyfázisú Äskott lyüjtösín·· vezetékek also típusa is a háromfázisú tokozott gyüjtősln* vezetékek misodlkíispysa közölt, gnnek megfelelően az első típusú és a második típusú GtS-nél ez erősén kiháta berendezés k la le kité sara. Ez például kiderül az E-P08?293SBl~bdl, amely az egyfázisú tokozott gyűjtőálovazeték első típusénak· a képviselője, míg az USőő3 4&48B|; a másöblk típusú GiS képyjáájőjé* A találmányi gondolat lényege, hogy egy G1S-kapcsolótér sokoldalú alkalmazhatósága ;|s ezzel a beépítési térfogatra eső teljesítménysűrűsége javítható, sietve fokozna tó, amennyiben az első típusú GtS-t és a második típusú GIS--t egy új, harmadik típusú Gii~ sé olvasztjuk össze. Ez a harmadik típusú GIS m első és második berendezéstípus hibridjét képezi. Ez a hibrid egyesíti a két típusú kivitel sok előnyét, és lehetővé feszi akár egy töbfc-/háromfáz*suan tokozott gyüjtÔsinveæüÉt ilir^Értihlliyká gyújtösmhézbsn a csatlakozási topográfia térbeli kialakításit égy szomszédos kapesglohér győjtösméhez, amint az az egymnso tokozott gyujíósineknel ssmert, A gázszigetelésű kápésofitér vonatkozásában a feladat úgy oldható meg, hogy legalább hamm vezetekfazîsa van a különböze ssíiamospptenciálok számára, aboi mmáegyik vezetékfázis agy séjif féhesárnénykapcsoiával megszakítható, A teljesítménykapcsolók alakja meghatároz égy hosszirányt A teyesitóiéhykap^aáéfeíégifáb'b^yiítépf^ flsl téiesítménycsatlateáss van, amely a hosszirányra merlegés első ténplyf határoz meg, Ez általában igaz a találmány szerinti kapcsolótér mindegyik teijesítménykapcsoiójárá* A fefiasiminy:fespcsoÍ|nak második teljasitménynsaflakozása is van, »ily ä hosszirányra merőlegesen ugyanabban az irányban van, mint az éíst téíjisifinéhydsátiákPáis, és ahól a második féhésítményosatlakozás egy második tengelyt határoz meg, A teljesítménykapcsoló az első teijesítménycsatiakozáson keresztül villamosán vezető módon összeköthető egy első gyújtősínszakasz gázszigetelésű első gyújtősinvezefekével úgy, hogy m. első gyujtösínvezeték egy harmadik tengelyt határoz meg. amesy merőkbe?· a hosszirányra es merőleges az első tengelyre. Az első gyujlösínszakasznek első §yt|tösíAiázá; «P amelyfeeo rhlódégylk első gyojtosínvezdták egy közös fivérben van éirendezyej Másképpen kifejtve, mindegyik fltl gyaitislnveaelék háromflzlsü toko« az első gyűjtoslnházban, Emelteti az első tengely is a második tengely közötti távolság úgy van megválasztván hegy «I i kapcsolótérnek egy első szerelési állapotban az első teijesitménycsallakozáshoz válamosan csatlakoztatott első gyűjtösinszakasza van; h) a kapcsolótérnek egy második szerelési állapotban a második teijesifcménycsatiakozáshoz villamosán csatlakoztatott második gyüjtösmszakasza van egy gázszigetelésű második gyüjtösínvezetákkel, ahol a második gyújtósinvezeték egy negyedik tengelyt határos meg. m a negyedik tengely a második szereke állapotban helyzetét és a anyát nézve a harmadik tengellyel közös egyenesen van elrdndázyd., és a második gyujtöstnszakasznak második gyüjtösinháza van, amelyöeh áz első gyújttóamháznofl^sonlóan, mindegyik második gyujtösinvezeték egy közös gáztérbeo van elrendezve, A '"gázszigetelésű kapcsolótér"1 kifejezés (angolul: bay) a leírásban magas- vagy középfeszültségű Paföndézié kapcsolóterét jelentő Jóllehet az egyszerűség kedvéért többnyire csak - W$j$ második gyűltöSínyézétékrűi beszélünk, ez ózonban ineni Irteífoezheil így, hogy éz esek egyetlen fázisra (példáéi R) écvényesÿ papem ennek megfelelően analóg mè$m a többi fázerra (például S és T) is érvényes, amelyek szintén megszakítható! igy-ejsé é% második teljesítménycsatlak&zásoái egy teljest! ménykapcsoióvM,

Azáltal, hogy az első gyüjtösi'nszakasznok és a második gyöjtősmszakasznsk egy-egy saját gyüjtoslnhasa van, a gáz a/ egyes pyójfösínszakaszok gáztereiben -egy gyűjtósmszakász mindegyik fázisvezetékénél közösen felügyelhető, túlnyomás éíien védheti;: valamint, egy közös fekolti-/(mt6csonkon vagy hasonlón keresztül feltölthető vagy kiüríthető.

További előny adódik, ha a harmadik tengely Irányából nézve, a második gyüjtőslnvizeték vagy a háfdiadjk:;gyi|fösíhyéZéték hossz-középpontos elrendezése a teljesítménykapcsoló első és második teljesttménycsatlakofiiá között olyan,, hogy azok harmadik és negyedik tengelye a térben azonos helyÄßx, ál általános találmányi gondolat szarint értelemszerűen a fázisok mindegyik például P, S ásT) fázisvezetékére érvényes egy kapcsolótérben, függetlenül attól, hogy az első vagy második szerelési állapotban valósult-e meg, a találmány szerinti kapcsolótérnél a gyűjtősinházhan a gyptésinvezeiikek háromfázisú tokozott elrendezésénél olyan csatlakozási topográfia alakítható kl «gy gytgtősínéhez, ami koráibaH^Ük .o'- "U os u ten· tok m^hivn i " it »el -n Vh/,^',2 Bl-\ eg y üyen egyfâzssù es többfázisú modulszakasszai, jelen esetben példán! az első gyCbtósínssakasszal és a második gyujtösínszakasszal rendeikeall hibrid megoldás #ékffotechnikai előnyének megértésében; egyelőre röviden kitérünk a két típus viiláPéi viselkedésének ismertetésére egy fázisnál egy kezded hibaivet okozó hiba esetén,: A három fázisvezetékes első típus esőiében., ahol or egyes fázisok egymástól függetlenül saját, házban szigeteken vámnak - tehát egyfázisú tokozással ' elrendezve,, a hibaiv például egy eled fázisvezeték (például R.s és a hozzátartozó, fémtokozású ház között jön létre., ahol a hí ha ív a vezetéktengeiyhez képest sugárirányban a házfal felé képződik. A rövidzárlat (föídzáriat) nem terjed ki a többi fázisvezetőkre {tf Hál az S és T vezofékm^ hanem egyfázisú marad, amíg meg nem történik a védő-lekapcsoló« vagy a házfal tdhkré nem megy. Más szavakkal: egy egyfázisú tokozott rendszerben a rövidzárlat csak égy; fázist #h% míg a mép k|t fázls az üzemi koncepciótól függően továbó HasznélbatŐ a teljesítmény átvitelére. A második hirőmfázisú típusnál,, ahol a három fázis közösen egy házban szigefelten: -tehát háromfázisú tokozással - van elrendezve, a hibaáram melletti viselkedés eltérő,

Az őpirnáiis helykihasználás miatt a;;háróm fiziáviáeták^ tehát az i#, i: ékT fázisvezeték, 3 gyüjtösio irányában nézve, szokásosan egyenlő szárú náromszeg alakban van elrendezve., amelynek súlypontja a többnyire hengeres ház forgástengelyén van elrendezve, Miután egy hibaiv jött létre például egy első fázisvezetők (például R) és a fémtokozású ház. között, a szigeteiőgáz a házban/gyígtösinházban felforrósodhat, míg olyan forró nem lesz., hogy a szigetelő hatása megszűnik és vezetőképes lesz. Ennek következtében a fázisok között fáz.iszárlatnak is nevezett aratás jbn létre egy háromfázisú ívvel. Ilyen hihaheiyzetben, legalábbis a hiba kezdetén nem keletkezik ív a vezeték és a földpotencláion lévő há? között. A találmány szerinti új, harmadik Opus, amint azt már említettük az első és a második·· típus hibrid változata, A hibrid változat műszaki hatása abban áll, hogy a gázszigetelésű kapcsoíobemndezés, Illetve annak gyüjtösínszskasza hibaiv esetén többnyim agy viselkedik, mint az első típusú egyfázisú tokozott 6IS, tehát hibaiv esetén inkább fbidzáriáfra hajiamosy mint; égy nagyobi energiát felemésztő hárömfi|*é&1vf% hogy közben a háromfázisú tokozott GIS élinyelrifőe kellene mondani. Ilyen előny példám a ko/os kötöké- és leeresztő készülék a sz>geteiőgázhöz, a közös tülnyomásvédő szelep (.például nrpedöszerkezet), $ közös gáznyormfefeiügyelet, a közös ré^zkisuiásmérés és sok más, amelyek lehetővé Üsä- a :Âà!màày · iëer1Âht|riçl változat küipnösers güiaságos kialakítását» kivitek alakjánál a harmadik tengely hosszirányban második távolságra van az első tengelytől és a negyedik tengely hossz! fény ban egy harmadik távolságra van a második tengelytől,, ahol az első távolság menete megegyezik a második távolság és a harmadik távolság összegévei, Másképpen kifejezve a második távolság és a harmadik távolság ugyanolyan hosszú, es az első gyújt ős In vezeték vagy a második gyűjtösinyezoték az első tengely és a második tengely kozott középen van elrendezve, egy aláiíomásnái egy kapcsolótér cseréjénél, például javítás céljából, előnyös., ha a teljesítménykapcsolók első teijesítménycsatlakozásal vidamosan vezető módon összeköthetek egy megfelelő első gyűjtőé 1 nszakasz első gázszigetelésű g y üj te sin V eseté kével úgy, hogy a gyujtősííwazeték harmadik tengelyei egy első síkban ingyenek, és az első síz merőleges legyen a hossztengelyre es párhuzamos az első tengellyel illetve az első tengelyekkel. Más szavakkal., a győjiösinszakaszok középvöhilál (tengelyei) egy síkban vannak elrendezve úgy,, hogy a kialakítástól függően a gyüjtösíríszakasz caáiakozásofe a harmadik tengely irányában egy-vonalon találhatók.

Amennyiben például egy aiállomás kapcsolóterét egy gyűjtősínes- vagy két gyöjtlMüi elrendezésként keli klá1áki^r^:á:|^i^i^i|r,az első taijesitmlnycsatiakozászg villamosán rákötött harmadik gyujtösínszakasszai rendelkezik, amelynek gázszigetelésű harmadik gyűjtösinvezetéke egy ötödik tengelyt határoz, meg, Az ötödik tengely merőleges a hosszirányra és merőleges az első tengelyre, Az első és/vagy második gyujtösínszakaszhöz hasonlóan a harmadik gyüjtosmszakasznak harmadik gyujtoslnháza van, amelyben mindegyik harmadik gyujtösínvezeték egy közös gáztérben van eítpijdezve, Egy aiállomás esetén azon az alapon, hogy a gyCijtőstn a hosszirányhoz képest az első és a második teijesítménycsatiakozás között van csatlakoztatva, különösen kompakt, aláiiomások hozhatók létre, Egy két gyűjtősínes elrendezés kapcsolótere esetén az első győjtösinszakasz és a második gyüjtösi'nszakasz is rá van kötve villamosán az első teljesítmény-csatlakozásra, A "villamosán rákötve" kifejezés nem pák az olyan megoldásokra- vonatkozik, amelyeknél a gyijtösínszakaozok közvetlenül össze vannak kötve a te íj esi i mén y c Sáli a kozás sa 1, hanem az olyan kiviteti alakokat is máguköan foglalják, amelyeknél a gyüjtösínszakaszok közdarahökdö yágy -möiofököh iirisÿsÿ I .·* tMßätmiMytmmknzimi

Amannyioen egyes fcsvéeh Alakoknál az ötödik tengely a* alsó tengely kérni J8Ö Ällk elforgatott harmadik tengellyel azonos helykoordinátákkal rendelkezik, egy két gyűjtősínes elrendezésű aielíomás esetén például a második teljesítményddllifeláf^ villamosai! rákötött kapcsolótér második gyűjtdsínszakasz és ez első tcijesémenyc^ouakozmoe villamosán rákötött két gyűjtősínes ehendezésű harmadik gyüjtösínszakasz azonos felépítésű gyűjtösiivszakaszokkal Is megvalósítható; ami gazdaságosság szempontjából különösen előnyőst A kapcsol o te ? kiviteli alakjától függően; különösen a két gyűjtősínes elrendezésű kapcsolóterek esetén a harmadik gyűjtösmsznkzisz és az első gyújtóéimszakasz egy közös, vezetékfázisonkent vezetékcsomöpontot:képezi; csatlakozó modulhoz van rögzítve, óz megkönnyíti egyrészt az egyes modulok moduláris csatlakozását, Így például a gyújtösmszakaszoknaí és egy G1S szomszédos herendezésmodulok szerelésénél, A találmányi gondolatból adódóan a csatlakozó modulban ez összes vezetákfázis egy közös gáztérben közösen tokozva ven elrendezve, igény szerint a csatlakozd modul vezetékfázisonként egy-egy munkefeidéléát. tartalmazhat'.·

Amennyiben a kiviteli alak éra szerelési sorrend lehetővé teszi, e kapcsolótér előnyösen kevés de többfunkoos modulokkal Is magyáfitlfható, fia a csatlakozó mdddi iébétölig közvetlenül a fázisvezetékhez hozzárendelt: teljesítménykapcsoló első teljesítménycsauakozására yep rákötve. Áz lémért kapcsolóterekkel ellentétben, mint. például ez EPG872933 81 szerinti hagyományos kapcsolótérnél, különösen kompakt kapcsolótér alakítható ki, he a harmadik tengely irányába nézve mindegyik vezetékcsomóponl az eísö tengely irányában ugyanabban a magssfáfban vén elrendezve, Ez különösen a két gyűjtősínes kapcsolásokhoz kialakított kapcsolótereknél érvényes. Híg az 8PÖB?293í 81 szöttrifi kapcsolótérnél a vezetékcsomópontok a gyujtősín irányában egyrészt eitólva és (az első tengely irányában) magasságban eltoltad helyezkednek el, ami a kapcsolótér illetve a gyűjtőéin lépcsős felépítését, eredményezi mindhárom fázisnál, a csatlakozó modul vezetékcsomópontjai egy síkban vannak, így# |i|i!mln»trí;n|i kapespiőt|rn|i, különösen kábeíkivezetések esetén igán kompakt alállomások hozhatók létre, amelyet,· még a kis teremmagasságú termekben való éiheiyezéiré ísalkátmasafe A gyüjtösínszakaszok és a csatlakozó modus különösen moduláris csatiakozásgeomofriájánái előnyös, ha a csatlakozó módidban mindegyik vezetévcsomópcmí az első gyűjtés; övezeteket hez vezető első csatlakozóvezeték szakaszon keresetűi van összekötve. Ilyenkor a harmadik tengely Irányában nézve as obi csatlakozóvezeték szakaszok geometriailag egy semleges első szállal fendálkéznék, almi M első száiak a hossztengely irányában árkodnak,, és mindegyik egy második síkban van elrendezve. A semleges szálok egyirányú alakja esetén ezek tengelynek Is nevezhetők. A csatlakozási geometria tovább javítható, ha a csatlakozó modulban nundagyik vezetékcscimőpont: a harmadik gyüjtösmvezetékekhez vezető harmadik csatlakozóvezeték szakaszon keresztté ya.n:#i^gkdty#> llpiáigrl hiffhádik tengely Irányában nézve a harmadik csatlakozóvezeték szakaszok geométrtáilág egy semleges harmadik szálfái rendelkeznek, ahol a harmadik szálak a hossztengely kányában húzódnak, és mindegyik egy harmadik síkban van elrendezve, A kialakítástól függően, olyan kapcsolóterek is megvalósíthatók, amelyeknél a második sík és/vagy a harmadik! Sík merőleges az első tengelyre. Egy meg tovább fejlesztett kapcsolótérnél a hmmadik tengely irányában nezve az első csatlakozóvezeték szakaszok geometriailag egy semleges első szállal rendelkeznek, aböl az első szaíáka második tengely irányában húzódnak, és m)ndegy;k egy közös fákban van elrendezve. Egy ismét tovább fejlesztett kapcsolótérnél fézisyezatékenkém· mindegyik semleges·, szál és az annak megfelelő semleges harmadik szál egy közös egyenesen van elriid&tvé,· ÄrtüiläkiÄÄÄ Szakaszok semleges szálainak ilyen egyrsissat szemben lévő elrendezése b támogatja a kapcsolótér kis méretét, anélkül hogy szerelés Vágy karbantartás során a hozzáférhetőségei ez különösen negatívan érintené,

Mig a hagyományos kapcsolótereknél a teljes építési magasság a fázisok számával a teljesítménykapcsoló teijesltménycsatlakozása felől nézvé |téhát az alsó tengely irányában) folyamatosan nö, a találmány szerintl lapesolófir kb mérete tevibbjavul, :ba a harmadik tengely bányában nézve az első gyűjtésinvezetékek úgy varrnak elrendezve, hogy az első tengely irányában legfeljebb az egyik első gyűjfősinvezeték lehet távolabb a fázisvezetékhez hozzárendelt teljesítménykapcsoló első teijesítménycsadakozásától, mint a vezetékcsomópont. Hasonló érvényes az olyan kapcsolótérnél, amelynél a harmadik gyűjtésié vezetek a ha; madik tengely irányában úgy van elrendezve, nogv az eivo tengely Irányában legfeljebbm egyik harmadik· gyiOjtösinvez#^ lélBl a fázisvezetékbez hozzárendelt teljesítménykapcsoló második téÍjésítményosatláközáeátÓl;í mint a vézetéktsomógönt.

Amennyiben aziffötetf áikétflszek, mint péidáuléi iáétláfcóáéí$öá$jy a teljesítménykapcsoló ház és a győjtösín ház szilárdsága megengedi, az első gyűjtősinházat ás a háMádlk gyűjtősinházat esősorban a csatlakozó mődül tarthatja anélkül hogy köitságés támasztó eszközökre lenne szükség ld#íé®difcáldéá§k:. felvételéhez, Ä képcsőit# klatöfeftiMÜl függően, míndéffik harmadik gyü|tüslnvezeték bégygdlk távolságra: van a harmadik gyuitős-mházto! elrendezve, es vagy mindegyik elf# gyüjtösínvezeték negyedik távolságra van az első gyüjtősmháztól elrendezve vagy mindegyik második gyűjtósmvez.eték negyedik távolságra van a második gyűjtosinháztól elrendezve, A negyedik távolság a gyüjtösínvezeték hosszár a vonatkoztafva a gyűjtősínszakaszon többnyire kmebb mint az ötödik távolság,- amely távolságra ugyanazon győjtösínszakasz gyöjtösihvezetékéi egymástól el vannak rendezve, f|áitai a loldzánathoz vezető hibáig kégzliis Sivezőbb körülmények közé kerül a háromfázisú ívhez, képest rövidzárlat esetem A kapcsolótér be- és kiépítése hiba vagy karbantartás ^gstêp. könnyltheto/javiihetó, na az egyes gyüjtosínszakaszok első csatlakozó részel agy-negyedik síkban helyezkednek el, és az egyes gyűjtősínszaksszok második csatlakozó részei egy ötödik síkban helyezkednek eh Ez elsősorban az olyan kapcsolóterek esetén •gaz, amelyeknél a negyedik sík párhuzamos az ötödik síkká!., és a negyedik sik párhuzamos egy hatodik síkkal, amelyben M első tengely isa második témpíy el van rendezve, Egy ilyen kialakítás különösen kedvező,- ha a kapcsolótérét; a gyijtÖSÍh irányához képest keresztirányban, a hossztengely irányában és oá első tengely irányában (például egy daruval) kell kiépíteni.

Ha a- első cvdíomo/o részen és g; második csatlakozó risked mindegyik gyújtösinvezeték egyfázisú szigetelőben van meglógva úgy, hogy ez első csatlakozó részek és a második csatlakoző yészek egyfázisú átvezetéseket képeznek a megfelelő gyíijtö&ínházban, különösen egyszerű de mégis bevált és hatásos szigetelés, és > améhnyfben szükséges-Schott-szlgételős gáz-schort-köntépeii érhető el, amely egyidejűiéi magfaieii CSétipkpzásltgsz lehetővé & gyúlllsíhvezgtékeknék

Ha az első gyűjtőslnvezetékek, a második gyűjtösínvezstékek és a harmadik gyüjtosíovezetékek túmyomórészt vagy előnyösen a csatlakozó részeken kívül teljesen hengeres alakúak, akkor azok például kedvező költségű sajtolt csoprohiként is előállíthatok vezető anyagplf ;gn|lkÍH, hogy kölslggsAzafcaá liőmAfrlákat ketléne; igénybe venne Ä: fedi niíítétt; k I Vf till sála ko i: l|eny:vSMf lb k köt h b i hÉhátök: vapy igymli ate^ :ájká%iphátÉit< Összefoglalva a tilliidaby iziritüitßli libban áll, hogy úgy van kialakítva, hogy a? ismert kapcsoloberendezésekhez képest lényegesei kisebb a magassági helyigénye; azaz a föld vonzási ereje irányéban és ugyanakkor kicsi a yizéziühés irányé helyigénye (s föld vonzási erejére merőleges Irányban), mint as ismert: :|apesál|téknefe ligyanez érvényes egy aióiiomssra % amely több taiaiminy esehnh kapcsolótérből állítható össze, és ezért a következőkben csak az aláiíomások következő kiviteli alakjaira térünk ki: égy találmány szerinti aiáiiomásnak péidáu! egy két:gyujtipnes elrendezés esetén légállbb három kapcsolótere van, ahol legalább két kapcsolótér első típusú, és ámelpknék egy első gyüjtosinszakasza és/vagy egy harmadik gyüjtdsinszakasza van, és ahol legalább égy kapcsolótér második típusa, amelynek egy második gyüjtosinszakasza és egy harmackk gyüjcösinszakasza van. Az első típusa kapcsolótér általában egy kábeltér vagy egy kültéri kábelkivezetés és a oiásbdÉ típusú kapcsolótér egy ósszekötőter. Különösen kompakt aiállomások hozhatók létre, bái az első tlpusü kapcsolótér és a második típusú kapcsolótér első tengelyei egy hetedik slkbabi"¥âbIiiiil:éebôèiÂ# is ha az első típusa kapcsolótér és a második típusú kapcsolótér második tengelyei egy nyolcadik síkban vannak elrendezve. Másképpen kifejezve a kapcsolóterek egy két gyűjtősínes elrendezésnél ss egyvonalban vannak úgy, hogy a hossztengely irányiban mots szükség egymáshoz képest erősen eltolt kapcsolóterekre, amelyek az aiáiiomás alapfeíuletét {felállítás! főig étét) szélességben kedvezőt lenül megnövelnék, A rajzot rövm ismertetése A találmányt a továbbiakban a malikéit rajzon példaképpen bemutatott kiviteli alakok alapján ismertetjük részletesebien, A rajzok vazíátpsaií áhbl öl 1. ábra egy kábelvezető tér biöifnézetaf a 2, ábra az 1, ábra szerinti kábelki vezető tér háromdimenziós nézete; a 3< Ébra égy ősszekötőtér oldalnézete; a 4S ábra át í, ábra szerinti kábeíkivezető teret és a 3, ábra szerinti osszekotÖteret tartalmazó a I Él lómás ielûlnézet.e; és az l> ábra egyszerűsített metszeti rajz a 4. ábra szerinti yyüjtősinszakasz V-V metszôslkjâban, A rajzon IwatkozáSí jelek és azok jelentése a jeloiésjegyzékben van össxéfbiláiéai A rajia« az a?-onos aäkatrés^skal àiiapvetoeà azonos hivatkozási jellel láttak eb A leírásban a találmány tárgyát példaképpen! kiviteli alakok alapján Ismertetjük, amelyeknek nincs korlátosó hatása, A találmány megvalósításának módja

Ak i, ábrán as: I kapcsolótér élei klvltelr alakjának egyszerűsített etiáfhézete látható kábelkívezeto térvagy kábeSbeveketi tár Éörmájábáh, és lënye§ébéë: mé§^etel a 4, ábra 1-1 metszbsskjának.

Amint a 4, ábrával együtt nézve kiderül, a? 1 kapcsolótér villamos fázisonként egy 2a,. 20,. 2c teljesítménykapcsolót tartalmaz az egyes fázisok megszakításéhoz. Hívei ;á teljesítménykapcsolók enné! a kialakításnál oldalnézetben egybevágóak, az t, ábrán -máh a 2a teljesítménykapcsoló látható. A hengeres hézforroéja alapján a teijesitmenykapcsoio egy hosszirányban húzódó 3 hossztengelyt határoz meg, A 2a teljesítménykapcsolónak első 4a teijesitjnénycsatiakozésa van, amely a 3 hosszirányra merőleges első Sa tengelyt határoz meg, A 2a teljesítménykapcsolónak ezenkívül második 6a teljesítménycsatiak ozása is van, amely a hosszirányra merőlegesen ugyanabban az irányban helyezkedik el, mint az első 4a teijesftménycsatiakozás, ahol a második óa teljesitménycsadakozás második ?a tengelyt határoz meg. Amint az a 2. ábrán legalább részben látható, ez analóg módon érvényes az első 4b, 4c teljesítmény-csatlakozásokra; az első 5b, 5c tengelyekre; a második 6b, 6c teijesítménycsatiakozásokra, valamint a második 7b, ?c tengelyekre az 1 kapcsolótér másik két fázisánál.

Ezenkívül a kapcsolótér fázisonként egy-egy kábel kivezetést tartalmaz, amelyek közti! az t, ábrán a Be kábeiklvezatést a Ba, 8b kábeiklvezetes eltakarja, de a 2, ábrán látható. Az egyes kábaikivezerések a kialakítástól és váz igényektől függően kábeibevezetésként is szolgálhatnak es/vagy kültéri káheibevezetésként vagy kültéri kábelkivezatéskent is kialakíthatok. A káhsikivezetések segédmoduíokon keresztül, mmt például bekapcsolásbiztos 9 földelőkapcsolőkon, 20 üzemi földkapcsoiókon és ti feszüitségmerő egységeken Kereszt isi villamosán összeköthetek fázisvezetékeken keresztül a megfelelő második teijesitménycsatlakozóvai. Ezekre a segádmoduiokra ezen a helyen nem térünk ki részletesebben.. ki 1 kábel kivehető tér egy asáhomás. két gyűjtősínes Impcsoiöberendezéséhél van k se la díva, és ebére első 12 Qyüéosum;;akzisza és harmadik 13 g y tu i os i ns za kasza van. Az ôîso 3 2 gyújtosinszakasznak mso m gyüiiösinhaza van, amelyben bensőnként egy első 15 a.. 15b, 15c gyujtössAvezeiék ven trendezve. Az első ,t$a, 15bt iSc oyüjtősinvezetékek m első .14 gydjtósinháahan közösen egy gáztérben egymáshoz képest szigetében vannak elrendezve és basornfázisúén fokozva, és a hengeres formálónkéi és elhelyezkedésükkel egy-egy harmadik 16a, :16b, 16c tengelyt betárolnék meg. ams különösen jói látható a 2. ábrán. A harmAdik lbaf 16b, 16c tengelyit mes ólegesek a 3 hosszirányra és merőlegesek az első Sa, 5b, 5c tengelyre. A gépterekbe« használt szigetelőgáz ken-hexeflnorid vagy egy gázkeverék. A gyűjtösinházban győjtősínvezetékenként egyegy gyűjtőéin nyílás található a hozzátartozó g y ti] toss n ve ze ték különálló átvezetéséhez. A különálló befogadás alatt itt azt értjük,, hogy a gyüjtösinyezetékek egyfázisúén vannak az egyes nyílásokban elrendezve, és előnyösen egy egyfázisú szigetélén vannak átvezetve. Amint az az 5. ábrával együtt nézve látható, ez egyfázisú 21 szigetelek csak egyetlenegy fázisvezetők, illetve itt g y ü} tös I η ν ο zetëk bei oga ύ à sá ! szolga Ijék,

Amint ez á l. ábrán különösen jól látható, a harmadik 33 gylgtösinszakasznak ez első .t:| gyüjtösinszakaszhoz hasonlóén egy harmadik 1? gyüjtősinhéza van, amelyben fázisonként egy harmadik 18a, 18b, 3 6c gyíijtosinvezeték van elrendezve. A harmadik 18a, fSb, i.8c gyújtásé: vezetek eb közösen a harmadik 1? gyüjtösinház gázterében, enymesb-'u: képest szigeteken vannak erendezve es háromfázisúén tokozva, e1' e hengeres formájukkal es egyezkedésekkel egy-ouy et ódé 19a, 19b, 19c tengelyt határoznak meg, ami kúionosén jói látható a &amp; ábrán. Az ötödik 19a, 19b, 19c tengelyéi: merőlegesek a 3 hosszú ányra és merőlegesek az. első 5a, 5b,. 5c tengelyre.

Az első tengely a második tengelytől eísi 25 távolság raj helyezkedik eb A harmadik 18a, 3bb, iöc tengelyek 3 hosszirányban második 2b távolságra vannak az első $a, 5b, 5c tengelytől. Az ötödik 39a, Í5b, 19c tengelyek ágy vannak elrendezve, hogy ugyanolyan helykoordinátákká! rendelkeznek,, mint az első Sa,. 5b, 5c tengelyek körűi 180 fokkal elfőfiátottáármaőife I6a, 16 b, 10c. tengelyek.

Az első 5a. 5b, 5c tengelyek nnnti egy első 2'? síkban vannak elrendezve úgy, hogy a t'an'f a., ik o ten<h ly na ^ ) m v zve e.. y em e 3e«. me 'te" ‘«n. >v tern* eoveí iC.ov távolságra vannak elrendezve, I? Ittitegmigrílii érvényes mindegyik hattfed;i| :18a, life 1 Be tengelyre. A 12, 13 győjtesinezakasmk homlokoldalán «gy-egy oisé 28 csatlakozó rész és másodig: 2$ tM$m%oté :fésï található. Az első 22 csatlakozó részok egy negyedik 30 síkban vinnék élffenöbzvé, mig a gvüjtösínszahbszok második 29 csatlakozó részel egy ötödik 3:1 síkben vannak elrendezve. A negyedik 30 sík ez ötóelk 31 Síkkal párhuzamosan van eiröobézve, Is élenkívül párhuzam<M é|f hátódiliSz sikkel is, amely például egy fázis élső Sá tengelyii és második ?e tengelyét tartalmazza. A gyűjtösmyexetékok az első 20 csatlakodé részen és a második 29 csatlakozó részen is egy-egy egyfázisú szigetelővel vannak megfogva égy, hogy az első 28 csatlakozó részek és a második 29 csatlakozd részfk ífgyfazisM átvezetéseket képeznek atmegfeiel# gyújtősinbázbam A 2. ábrán különösen Jói látható, hogy áz első 12 gyöjtisíhszakaszon és á harrnádik 13 gyujtösinszekilédn Is egy-egy különálló csatlakozó perem található vezetékfázisonként (a &amp; ábrán mMm Se tengelynez tartozó vezető kfázisháí a többi fázishoz hasonlóan 33 csáláköié petém látható). Mas szavakkal kifejezve, a f yijtöslnhizban lázfepnként egy·“ egy gyűjtösm nyitás található a hozzátartozó gyüjtösinvezeték különálló átvezetéséhez. A különálló befogadás alatt itt ;s azt értjük, hogy a gyujtöslnvezetékek egyfázisúén vannak az egyes nyilasokban elrendezve, és előnyösen egy egyfázisú szifetéiih vannak átvezetve. Az egyfázisú szigetelők csak egyetlenegy fázisvezetők:. Illetve fit. gyujtöslnvezeték befogadásit saalgagak. AI %. kápcsbiótér ilyen klálákftásánái az első' tAgyljtősfffelz és a harmadik 1? gyujtóvmház ftramt®' kiflii! ltt£l#!0g&amp; # közöttük elrendezett 34 csatlakozó modulhoz,; A 34 osafiakozó modul é$ á :2-4,. 17 gyűjtösitsházak, valamint á téfjésítménykápcsoió szilárdság szempontjából úgy van lialakffva, hogy a ti, I? gyöjtősínházakat mechanikailag csak vagy legalább túlnyomórészt a 34 csatlakozó rendűi tartja. A 34 csatlakozó modul vezetákfázssonként tartalmaz egy 35a, 35b, 35c vezetékcsomópontot, amely villamos primer teljesitménycsatlakozást· képez a 15a, iSb, 13c, .ti^· life yalpmirft: a 2a, 2b, 2c teljesítménykapcsolókhoz tartozó első 4a, 4b, 4c M|esitménycsatiaközásökböl, A 3óa, ilb,; iSc vezetékpsomopohfok míidegyike egy*egy, az első 15a, 15i>, 15c gyüjtősinvazatékekfmz vezető első csatlakozóvezeték szakaszon keresztül van összekötve. A 16 harmadik tengely irányában Áéiyé az első esátlakocévézétéá szakaszok geometriailag egy serleges első Máilákrs^áMkeaneki ahol#:«íi ^ölak a 3 hossztengely irányában húgodnak, és mmd egy második 3? Síkban vannak elrendezve A jobb áttakinthetőség kedvéért « 2, ábrán csak egy fázisvezetők e!$# 3f ose t I a kozd vezet é k szakasza látható az első Se tengelynél a többi íezlsvezezél; és er. összes első csatlakozóvezeték szokass első 33a, 38b, 38c szaia helyeit a 33 csatlakozó perem tartományában. Hasonló érvényes a harmadik 5 3 gyűjtősinszakaszra, amelynél a háthtóöik ti tohgèif Irányéban nézve a harmadik SO csatlakozóvezeték szakaszgk georhetcieílag eay harmadik semleges 30a, 19b, 39c szállal rendelkeznek, ahől i barmadik szálak a harmadik csaÉlákezevezeték szakaszon a 3 hosszirány: mentén; helyezkednek el, és mind egy harmadik 40 síkban vannak elrendezve. A semleges szál alatt ebben az összefüggésben nem villamosán semleges fázist vagy szálat énünk, hanem geometriai középvonalat vagy semleges szálai, ammt az a hengeres profilú formáknál Isméit, A fázisvezeték kör hengeres keresztmetszeténél a semleges szál megfelel a forgástengelynek.

Ezen kívül a narmadik lő tengely irányában nézve a vezeiékcsomópontok az első 5 tengely irányában -;az első teljesitménycsatlakozástói kkndulóan nézve) ugyanabban a magasságban vannak elrendezve agy, hogy a második 3? sík és a harmadik 40 sik merőleges az also S tengelyre, ahol a második 37 sik és a harntadik 40 sík azonos, azaz egybeesik. Ennek következtében a fazisvezetékenkénti első 38% 30% 38c semleges szál és a hozzájuk tartozó harmadik 39ayz39b, 39c semleges szál egy-egv közös egyenesen helyezkedik eb Amint az főleg az 1. ábrán látható, a harmadik í 6 tengely iráinyábab nézve az első 15a, 15b, 15c gylgtosinvezefékek és a harmadik 18a, 18b, 18c gyűjtősínvezetékek úgy vádnak efféhdézve, hogy Csak ai; első iSs győ|főslnvezeték és a harmadik 18a gyüjtéslnvezéték van távolabb elrendezve a fázisvezetékhez hozzifandéitr 3a tegesitntóny kapcsoló első 4a teijesitménycsatiakozásátöh mint a hozzátartozó 3Sa vezetékcsornöpo nt, A 34 csatlakozó modulnak vezelékíázuvookéni szükség szerint ezenkívül (nem ábrázolt) uzems földelése is van. Amint a :!2, 13 gyűjtősinszakaszoimál, a 34 csatlakozó modulnál s mindegyik fázisvezeték egy közös gáztérben közösen fokozva van elrendezve, Így fovábiirkápcsoliler kőyétkazikbéít bemutatott kiviteli alakjánál még utalunk arra, hogy a hatodik 32 síkra merőleges, a harmadik 16a, i8t>, iőc tengelyeket tartalmazó első 27 sík a 3 hossztengely irányában nezva az első 3a, Sb, Se tengelyek es a második 7af ?ö, 7c tengelyek közíp helyezkedik el középen. Ebből adódóan a második 26 távolság az első 25 távolság fele. A 10 kapcsolótér második ktvueli alakjával« a $% $>Ä oldalnézete összekötőiét fás diájában és olyan bázetőéfb amely mögfelei a 4, ébfáűíMI! m«ts2Ösíkjában felvett Bázelnak', Mellőzzük ez i kapcsolótérhez képest az azonos vagy azonosan működő elemek leírását, de ugyanazokat a hivatkozási jeleket használjuk, fezéit .¾. kővetkezőkben főleg az 1 kapcsolótér első kiviteli alakjához képest mutatkozó kiiőbbségeket ismertetjük.

Mivel a 10 kapcsolótér Ilyen kialakításánál hiányzik az első gytntösínszakasz,. a csatlakozó peremek vagy egy fédeílei vannak iezárváí vagy a 34 csatlakozó modul van megfelelően Illesztve, M első gyűjtősinszakasz helptti a 10 ősizekötőtérnek primer teljesítmény oldalon a második öa, 60, 6c teíjesltménycsatíakozássaí összekötött második 45 gytgtösinszakasza yark plvel ez tiWv m. ésetbeö; a Éiffhâdlk 13 gyujtöslölzilapzai azonos felépítésű, a harmadik 1 ^JÍSbr IM ^^pôÂÂitékeknek a második 45 gyüjtösinszaksszoál á második 46a, 46b, 46c gyöjtosinvezetékek feleinek meg, Ezek a rnásocbk 46a., ifyüjtősinvezetékől óhhií megfelelően negyedik 47a* 47b, 47c tengelyeket határoznak meg, amelyek harmadik 48 távolságra vannak a második ?a, 7b, ?c tengelyek tök Az 1 kapcsolótér első szerelési: állapotával összehasonlítva apf lóő gyöjtöslnszakssznál a harmadik 48 távolság a 10 kapcsolótér második szerelési állapotában azonosan maradó első 2S távolság esetén ugyanakkora, mint a második 26 távolság, A negyedik tengelyek Irányában nézve, a negyedik 47a, 47b, 47c tengelyek úgy vannak az első 27 síkban elrendezve, hogy a negyedik tengely a második szerelési állapotban a helyzete és az iránya vonatkozásában a harmadik tengelyekkel egy közös egyenesen helyezkedik el &amp; háromdimenziós térben. Mim az első gyüjtösihszakasznóf is, a három második 46a, 46b,. 46c gyűjtösln vezet ék. egy közös gáztérben van elrendezve* amelyet egy második 43 gyűjtösinház határol.

Az első gyúitóssnszakaszhoz hasonlóan a második 45 gyújtosinszos e-z mosódik 44 gyüjtösínháza is egy Ö4a csatlakozó modulon van rögzítve, A második 10 kiviteli alaknál a 34a csatlakozó modul és a 45 gyűjtösioszakasz azonos felépítésű,, mint az 1 kapcsolótér első kiviteli alakja,· ezért a másod-k 45 gyüjtösmszakasz részleteinek leirasa helyett az első gyűjtősinszakasz leírására hivatkozunk, A két 1, 10 kiv4eíi alaknál az első IS gyujtosínvezetékek, a második 46 gyujtöslnvazetékek és a harmadik lő gyüjtősíovezelékek íényegéőerchéngerés alakiak* Ugyanez érvényes legalább o csalikig és a ΐηΙόίΜΙΚ Sl csatlakozóvezeték szakaszra is. bzenkvu! megállapítható, hogy as 1,. H) ka peso! ótar tv vitel I alakúknál mindegyik harmadik lOo, tab, 3 8c gyujtösínvezaték egy negyedik S2 távolságra van a qàztèrbm. a harmadik 37 gyüjtóslnháztói elrendezve, i me. n<v r ο n vagy oz o m t > i láb, t '< gyüjtősmvezetákek vagy a második 4ha, 46b, 46c gyüjlösínvexetákek is negyedik SÍ távolságra vannak ex első 1« gyüjtöslnháztőb Illetve a második 49 gyüjtösinháztóí elrendezve. .Amint az 5. aöravai összefüggésben látható, a negyedik SÍ távolság kisebb, mint az ötödik SS távolság, amely ugyanazon gyújtősinszakusz gyűjtősirmezeíékeinek távolsága egymástól, például az első il gyűjtosinszakasz első 35a, iSh, 15c gyű libáin vezetékeinél, Az S, ábra szerinti 13 g y űj lös ! ns za kas z kivitek alakiénál fâzisvezetèkenkénk mint például a harmadik SO ^áöÄ'kd^δve^»tIk'''i^akâ^*oál·éI¾áí' harmadik 3.8c gyújfősinvezetéknéi egy S3 honcgkapcsoió formájában egy további kapcsoló is van a közös 54 géztérben. fc2t kővetően egy laülmány szerinti afállomás 4. ábránlltht^YflIiinéMt# ismertetjük res.uetesebhen I et gyűjtősínes elrendezessél és három ekm npusu 3, abro mtennh kábeiklvezetö térrel és második kapcsolótér· típusú 3-, ábra szerinti osszekőtötérrel, ahol itt csak négy szemléltető kapcsolótér látható részlegesen és egyszerűsített ábrázolásban, A A. ábrán látható, hogy két harmadik 3 3 gyűjtósimvaakasz valamint az első és második * 3' úhosmemza*:,1 k>- m * ·..*--« vteke'kent egv oqv 5o csatiaké.o medr van elrendezve úgy, hogy egy átmenő első S? gyűjtősln ás egy átmenő második 58 gyöjfism; keletkezik. Az SS csatlakozó modulok szintén gázszigetelésű csatlakozást hoznak létre két azonos fázisú szomszédos gyujtesmvozoték számára és hozzáférést biztosítanak az első 28 csatlakozó részekhez és a második 29 csatlakozó részekhez,

Mivel a 2a, 2b, 2c teljesítménykapcsolók az első típusú 3 kapcsolótérnél és a második:; típusú 10 kapcsolótérnél is lényegében azonosak, az 3, 3 0 kapcsolóterek egymás mellett úgy η, elrendezhetek,, hogy az első típusú 1 kapcsolótér és a második típusú 10 kapcsolótér első Sa, Sb, Se tengelye! közösen egy hatodik S9 síkban vannak elrendezve, bnnek megfelelően az mse típusú 1 kapcsolótér és a második típusú 30 kapcsolótér második 7a, ?bf ?c tengelyei egy nyolcadik 60 síkban vannak el rendezve. jelÖlésjegyzik [0002) !.. 10 kapcsolótér Ici ,2h/2c tehesitméhÿkàpésolé 2 hosszirány, hossztengely <i$Ab,*c első tekesltménYcsatlalbözás sa,5b,Sc első tengely 6ci,60,60 mésodik teljesdmènycsatlakozás 7tï,?b,7c második tengely 8a,bb,8e kàbelk*ve?etés Sí bekapcsolásblztos földelő 11 T&amp;s2ult$êgmèrô egység 12 első gyöjtösinszakasz 13 második gyüjtöslnszakass !4 első gyűjtőéin has 158,-15b, 15t első gyüjtősinvezsíék !6a,. lob,16c harmadik tengely 17 harmadik gyüjtősinház !Ba,. 18b.. IBe harmadik gybhíősl'nvezetéfe 198,:1.90,190 ötödik tengely 20 özem; földelgkapcsolg 25 éted távolság 26 második távolság 27 első sík 2B első csatlakozó rész 29 második csatlakozó rész 30 negyedik sík 31 ötödik ssk 32 hatodik sík 33 csatlakozó perem 34, 34a csatlakozó model 3 5a, 3 5 b, 3 S o ve z e t é k es o m ορο n t 36 első csatlakozóvezeték szakasz 37 második sík 3Biy.38P.3Bc semleges első szál 39a, 39b,39o semleges második szil 40 harmadik sík 4¾ második yvujt&amp;sos/rikasí: 46a,40b,.40c második gyünösinva.yafék 4 ? a. 4 ? h.. 4 ? c η a g y e d s k t ο o g a i y 48 harmadik távolság 49 második gyüjtosinhé?. 50 harmadik csatiakosévesreisk szakosa 51 második csaílakozövemék makaói 52 negyedik távolság 53 kapcsoló / brrniökapcscié 54 gásMr 55 ötödik távolság 56 csatlakozó modul 57 also qyűkösin 58 második gydjtősíh 59 hatodik sík 60 nyolcadik sík

Claims (5)

1. Izabádájnl fénypontok

   1, Gàzszigetelésü kapcsolótér ( 1, 10} iegáibl bárom vezetékfiz|§sai; à külöbbözt villamos potenciálokhoz, áttol mindegyik vo^etikfixli ögy saját toijisltniinykaoosolôvoi (2a, Sb, 2c) megszakítható, és ahoi a teljesítménykapcsolók (Sa, 2b,. 2c) alakja meghatamz egy hosszirányt (3). és aboi a teljesítménykapcsolók (2a, 2b, 2c) legalább ogy?kének első teíjesitménycsattakozása (4a; 4b,. 4éj van, amely me|baten>z agy é hosszirányra (3) merőleges első tengelyt (Sa, Sb, Se), és aboi a teljesítménykapcsolónak (2a, 2b, 20 plipbik tetjesitntenycsáttakbzésa {6a, 6b, 6c) is van, amely merőleges a hössbiránfra P| éa iránya megegyezik át első teljesítménycsatlakozls (4a, 4b, 4d) irányával, és ahol a második ieljesítfnénycsaUakozás (6a, 6h, 6c) egy második tengely? C7a, 7b, ?c) határoz meg, ahol a teljesítménykapcsoló (2a, 2b, 2c) egy első táljesítménycaatiakbéésbn (4a, 40 40) keresztel víliimosÉn vezető mádon összeköthető egy elp győjtosinszakasz (12) gázszigetelésű első gyüjtősínvezetékevei ( i.Sa, 15b, tSc) úgy, hogy az első gyűjfcösinvezeték (ISa, ISb, ISc) égy Ätenadik tengelyt (:löá,; 4 Ä 160} határoz meg, amely merŐüges á h^szlránym'íp) ^' merőleges (Sa, Sb, Se) és merőleges a m^dik?tengalypi;i7ai,;''fbj 7c), és aboi az első gyujtősinszakasznak (12) első gyűjtősínhéza (14) van, amelyben az első gyűjtösínvezetékek (15a, 15b, i5c) egy közös gáztérbeteMűbák elrendezve, azzal jellemezve, hogy az első tengely (Sa, 5b. se) és a második tengely (7a, ?b, 7c) között egy első távolság (25) úgy van megválasztva, hogy a) a kapcsolótérnek (1.) egy első szerelési állapotban nz első teljesít ménycsatiakozásbdz (4a. 4b, 4c) vsiiamosan csatlakoztatott első gyűjtösínszakaszn (12) van; b) a kapcsolótérnek (i,0) agy második szerelési állapotban a masod-k tehesltménycsaíiakozáshoz (6a, 6b, 6c) villamosán csatlakoztatott második gyűjtési nszakasza (45) van e|y?-:§áESzlgetotiéisű második gyüjtosmv«*et«kk$t (46a, 46b, 46c), ahol a második gyűjtösinvezeték (46a, 46b, 46c) agy negyedik, tengelyt (47a, 47b, 47c) határos. meg, ahol a negyedik tengely (47a, 47b, 47c) a második szerelési alapotbánMllitetétsésútáayát't^l'étYÉ'a 'harmadik tengellyel (16a, 1.6b, 16c) egy közös egyenesen helyezkedik el, és ahol a második gyujtősínszakasznak (45) egy második gyűjtésinbáze (49) van, amelyben a második gyűjtösínvezetékek (46á, 46b, 46e|:egy közős gaztérben vannak álrendéz«®, 2, 4z 1. igénypont szerint; kapcsolótér, azzal jellemezve, hogy a harmadik tengely (164, iilb: tie}?tbőssprinybán (3) második távolságra (26) van az első tengelytől (5a, 5b, Se) eirendézve, és á néfpdik tehply (47á, 47b, 47c) hosszirányban harmadik távolságra (46) van a második tengelytől (7a, 7b, 7c) elrendezve, ahol az első távolság (25} hossza megegyezik a második távolság (26) ás a harmadik tévőkul ¢48¾ összegevei, ahoi a második távolság (26) és a harmadak távolság (4B) ugyanolyan l'OSSZU,
2. 3. As U vagy 2, igénypont szennh kapcsolótér, azzal jellemezve, hogy a te I je s s t m é n y kapcsoló k (2a.. zö, 2c) első teijesstménycsatlakozásai (4a, 4b, 4c) villamosán vezető módon összeköthetek egy első gyüjtősinszakasz (12) megfelelő gázszigetelésű, első gyűjtőéin vezetékével (iSa, ISh, 15c) úgy, hogy a harmadik tengelyek (16a, 16b, tbc; egy elsó síkba (2?) kerülnek, és az első sík {27} merőleges a hossztengelyre (3) és párhuzamos az első tengellyel (Se, Sb, Se), % Az t - 3, igénypontok egyike szerinti kapcsolótér, azzakjéiíemezve, hogy &amp; kapcsolótérnek {1} m első teljesstménycsatlakozásra (4a, 4b, 4c) villamosán csatlakozó harmadik gyöjtislhszakasza (13) van, amelynek gázszüeteléeú harmadik gyüjtösinvezetéke Cl8a, !Bb, 18c) egy ötödik tengelyt (19a, 1.9b, 19c) határoz meg, amely merőleges a hosszirányra (3) és merőleges az első tengelyre (Sa, 5b, Se.}, ahol a harmadik gyüjtössnszakasznak (13) harmadik gyCijtőernbáza (:i7| van, amelyben a harmadik győjtösinvezotékek (ISa, 18b, 18c} egy közös gáztérben (54) yennek elrendezve. 5, A4 o r ve »*v s e * * kaporé óta > "ai jellemezve, hogy az ötödik tengely Π 9a, 1.9b, 152c) ugyanolyan helykoordmátákkal rendelkezik, mint az első tengely (5a, Sb, 5c) körül ISO fokkal elforgatott harmadik tengely (16a, 16D, 16c), 6, A 4, vagy 5 igénypont szenno kapcsolótér (10), azzal jellemezve, hogy a második; teijesltményceatlakozáshoz (6a, 6b, öc) villamosán cspiiakozikzsgy második, gyújtősíöszakasz (45), 7, A 4, vagy 5, igénypont szerinti kapcsolótér, azzal jellemezve, hogy az első teljesítménycsatiakozáshoz (4a, 4b, 4c) villamoson csatlakozik egy első gyüjtősi'nszakasz (12). fi A igénypont szerinti kapcsolótér, azzal jellemezve, hogy a harmadik |yó|tősinszakasz (13) és az első gyűjtösinszakasz (12) egy közös, vezatekfázisonkent egy vezetékcsomőpontot (35a, 35b, 3Sc) képező csatlakozó modulhoz (34) van rögzítve, ahol a csatlakozó modul (34) a fázisvezetékhez hozzárendelt teljesítménykapcsoló (2a, lifl) eis#teijeiltméhycsitiakozásához (4a, 4b, 4c) csatlakozik.
3. 9. AI. igénypont szerinti kapcsolótér, azzal Kdkm'sezve. nogy a csatlakozó modul (34) Vezetékfázisonként pgy üzemi földelést tartalmaz, aho« a vegetek fázisok a csatlakozó modulban {34} egy koros géptérben kososén tok< «/ottan vannak elrendelve 10. A 8, vagy 9. Igénypont egyike szerint« kapcsolótér, azzal jei«emezva. hogy a bacrnatfikiangaíy (16a, I6b, Ιδε) irányában nézve a vezeték csomópontok (3$a, 33b, :3Sa| m-éísöléngeiy (5a, s&amp;.· $c> «rányaban azonos magasságban vonnak átrendezve. Ü. Az 1 - 10. igénypontok egyike szennb kapcsolótér, areal jeHerne/ve, hogy mindegyik harmadik g y 5 j t ős ; η v o ? e ték (18a, tó,- 38c) negyedik távolságra (52) van a harmadik gydjtösfnháztöi (1 7) elrendezve, és vagy mindegyik első gynjtösinvezeték (:15a, ISb, t$c) negyedik távolságra (S3) van az. első gyújtösinházlói (14) elrendezve vagy mindegyik második gymtóslnvezeték (46a. 46b, 46c) negyedik távolságra (52) van a második gyújtősmháztoi (49) ebenda.· ve. ahol a negyedik távolság (521 kisebb mim as ötödik távolság (55), amely távolságra ugyanazon gyujtösinszakasz (12, 45, 13) .gyújtöslnveretui·at riva, 13b. 15«: 46a 46b, 46c; tBa 18,. 18c'' egymástól el vannak rendezve. m<: Az 1 - li. igénypontok egyike szerinti kapcsolótér, azzal gyűjtosInszakoszok (12., 45, .13) első csatlakozó részel (28) a kapcsolótereknél (1, 10} egy negyedik síkban (30) és a gyüjtösinszakaszok (1.2, 45, 13) második, csatlakozó részei (29) egy ötödik síkban (31) vannak elr«mdezv@y a:hdi:arhjegyedik: sík (30) párhuzamos#* van elrendezve az ötödik síkkal, és a negyedik sík (31) párhuzamos egy az első tengelyt (5a, 5b,· 5c) és a második tengelyt (?&amp;, 7b·, Te) tartalmazó hatodik síkkal (32).,
4. 13, Az 1 - 12. Igénypontok egyike szerinti kapcsolótér, azzal jellemezve., hogy a gyűjtősinvezetékek (15a, 15b, 15c; 46a, 46b, 46c; 18a, iB. 18c) az mső csatlakozd részen (2ó) és a második csatlakozó részen (29) egy egyfázisú szigetelővel vannak megfogva úgy, hogy az első csatlakozó részek (2.8) és a második csatlakozó részek (29) egyfázisú átvezetéseket képeznek a megfelelő gyűjtősínbázakian if Ay 49, :1:7¾; 14v Az 1 -13, fgeitypaptök egyike szerfMl; kapcsolótér, azzal jellemezve. Hogy az éléi :^ySiiislhvMttèkek 113a, 15b, iSc), a második gyűjtősinvezetékek (46a, 46b, 46c) és a liarmodik !8b, 18c) hengeresen vannak kialakítva. iS, Af álló más az 1 14. igénypontok egyike szerinti legoianb ham^:kb|S^IÄ#fÄ·' amelynél legaláhö két kapcsolótér {5 ) első típusú, ^íáelyeknek első gyüjtdsínszakasza (12) és/vagy harmadik, gyűjtőslnszakasza (13} van, és ahol íegaláteegy kagcsplgiéf ( 10) második típusú, amely második típusnak (10) másiiik gyújtl'iíos^ákáMá :(4S;:) és harmadik gyüjtésinszakasza (13} van.
5. 15. A is. »génypont szennti aláilomás, azzal jellemezve, hogy ez első típusé (:i) és második típusú (10) kapcsolóterek két gyűjtősínes elrendezésen keresztül csatlakoznak egymáshoz, ahol az első típusú {1} kapcsolótér egy káheltér (:i) vagy egy kulién kábelkivezetés, és a második típusú (lő} kapcsolótér egy összeköt őtér 0.0).