HU228317B1 - Man-made vitreous fibre batts and their production - Google Patents

Description

Berendezés oestérséges üvegszál bundák ©lőálXxt.ásáxa

A találmány tárgyát mesterséges üvegszál (MMvEj bundák gyártass képezi és különösen olyan berendezés, amellyel a bunda felületeinek a konstrukolőja optimálissá. tehető a bunda magkonstrukciójának az optimalizálásától függetlenül.

Egy MMVF bunda készítésének szokásos módszere abban áll, hogy egy ásványanyag olvadékot centrifagálisan MMV szál-felhővé alakítunk levegőben egy centrifugális fonókészülék felhasználásával, melyet egy levegőáramban helyezünk el, a szálakat egy áteresztő .szállítószalagon egy egymással ellentétes szélekkel rendelkező szövedékké gyűjtjük össze úgy, hogy a szállítószalagon át kiszívjuk a levegőt a felhőből, mialatt a szállítószalag egy első irányba halad és a szövedéket keresztben átlapoljuk, hogy elkészítsük a fennÁ *t

Az ásványanyag olvadékok szálakká alakítására különböző típusú fonökéssülékek ismeretesek. Ezek közül sok egy korongbői vagy csészéből áll, ami egy lényegében függőleges tengely körül forog. Ezeket a fonökészülékeket szokásos módon sorban, vagyis lényegében az első irányba rendezik el, mint ezt például a GBP 926,749, ÜSP 3,824,086 és WO 33/03092 számú szabadalmi iratok írják le. Szokásos módon ugyanazt az olvadékot táplálják rá mindegyik fonőkészülékre, úgyhogy lényegében homogén, terméket állítanak elő. Ismeretes azonban az ERP 1,321,446 számú szabadalmi φ* * * • ♦ « *

Μ * iratból, hogy a termék felületeire szerves szálakat raknak le és az is, hogy a szálfelhőbe kötőanyagot vagy egyéb anyagot táplálnak bt. Az US8 5,099,020 számú szabadalmi irat rétegzett termék előállítását Írja le, egymás utáni centrifugáló tárcsákkal. Az 03 3,824,086 számú szabadalmi iratban, megemlítik, hogy ha a £o~ nókészüiékeket két sorban, egymás mellett rendezik el, ennek az a hátránya, hogy az átlapolási középvonal mentén a termék nem

Ettől különböző fonőkészülékek azok, amelyek legalább egy olyan száiképzo rotort tartalmaznak, ami egy lényegében vízszintes. tengelyre van felszerelve. As ilyen fonókészülékeknek lehet egy vagy egy pár rotorja, ami<k)re az olvadékot felvisszük és. ami(k')ről a szálakat képezzük, de szokásosabb módon a fonókészülékek kaszkád fonókészülékek, amelyekben az olvadékot az első rotorra tápláljuk és arról a második., harmadik, adott esetben negyedik egymás utáni rotorra szórjuk, amikor is a szálképződés a második és további rotorokon megy végbe, gyakran már az alsón is.

Az egyes £onókészülékeken képezett szálak tulajdonságai az adott fonó-készülék szál képzési paramétereitől függenek, neve zabosán a készülék azon. paramétereitől, melyek befolyásolják a szál képződést.

Az egyik fontos szál képző paraméter annak az. olvadéknak az anyagminősége, amit a fonókészülekre táplálunk, annyiban, hogy a szálképzést befolyásolják az. olvadék fizikai tulajdonságainak változásai (különösen a viszkozitásának a változása, ami mind a hőmérséklettől, mind a kémiai Összetételtől függ) és a szál jellemzők változnék az olvadék kémiai összetételének változtatásával.

Egy másik szál képzési paraméter az olvadék rát.áp.lál.ás.i sebessége a fonó-készülékre. Általában hosszabb szálak és erősebb bunda kapható kisebb, mint nagyobb mennyiségű betáplálás- mellett üti közben minden- más paraméter változatlan) ,

Egy másik szakképzési paraméter a szárat kialakító rátérnék vagy ezek legalább -egyikének a helyzete ez olvadék fonókészülékbe táplálási helyéhez képest. így például az olvadékot általában a rotorra vagy a fonőfcészalék első rotorjára csurgatjuk le és az olvadék-áramnak a rotor felületével alkotott szöge befolyásolja a fonökészülék hatásfokát. Hasonlóképpen, ha egymás után elrendezett rotorok vannak, akkor mindegyik rotornak a többihez viszonyított helyzete befolyásolhatja a- hatásfokot.

Egy másik szálképzési paraméter a rotor vagy rotorok által létrehozott gyorsítási tér (terek, amennyiben, több rotor van) . A gyorsítási tér a rotor átmérőjétől és forgássebessé-gétől függ.

Ven' általában egy, a szálképzé rotorral vagy 'mindegyik rotorral kapcsolatos levegő-aram, ahol a rotor felületén képződő szálakat ez a levegőáram tartalmazza. Ennek a levegő-áramnak van egy áramlási mezője és mindegyik áramlási mező egy fonókés-zülékhez tartozik, ami egy másik fontos szálképzési paraméter.

A szokásos eljárásoknál egy egyetlen ka-szkád vagy másfajta fonökészülék van elhelyezve, hogy az szálat képezzen az ásványanyag olvadékból és a szálak egy szálfelhő formájában vannak eloszlatva a levegőben. A szálakat egy áteresztő szállítószalagén egy szövedékként gyűjtik össze, aminek egymással ellentétes első

és második szél-területe és egy középső területe .van, oly módon, hogy a felhőből a szállítószalagon át kiszívják a levegőt.

A szövedéknek gyakran változó a szerkezete vagy változók a tulajdonságai, és ebből, valamint más okokból szokásos az a gyakorlat, hogy a szövedéket keresztben átlapolják, és így egy bundát készítenek, ahol is a banda első homlokfelüietét főként a szövedék első szél-része képezi és a banda ellenkező homlokfelületét főként a szövedék második szél-része, a bundának van továbbá egy mag-része az első és második homlokfelülete között.

Szokásos módon az a kívánatos, hogy a bundának egyforma őszszetéteie legyen annak vastagsága mentén, amennyire ez csak lehetséges, vagyis az az előnyös, hogy ne legyen szándékos eltérés a bunda első homlokoldala, magrésze és második homlokoldala között .

Bizonyos célokra olyan bandára van szükség, aminek változóak a tulajdonságai a vastagsága mentén, de ezt hagyományosan úgy csinálják, hogy egy lényegében homogén bundát készítenek, majd ezt úgy kezelik, hogy módosítják felület-tulajdonságait. Ismeretes például, hogy az egyik felületen egy extra kötőanyagot alkalmaznak és/vagy a bunda tömegről egy homlokfelületet hasítanak le, azt kezelik, majd újra egyesítik a bunda tömeggel és az is ismert, hogy egy vékony bundát egy vastagabb bundává laminálnak, aminek más tulajdonságai vannak.

Ismeretes, hogy a szálképzés körülményeit egyetlen fonókészüléken úgy variálják, hogy változtatják a szálképzési paramétereket. Ilyen példákat Írnak le az US? 3,159,475 és 4,210,432, az EP-A 080,963, bO 91/10436, WO 92/12940 és WO 9S/135B5 számú szabadalmi irat-ok. Ezeknek az eljárásoknak során némelyik esetben a változtatást az eljárás során, más esetben az eljárás elindítása előtt végzik úgy, hogy a szálképzésí paramétereket megfelelően választják meg.

Bár a szokásos eljárások egyetlen kaszkád vagy másfajta fonökészüiéket használnak, a szakirodalomban voltak olyan javaslatok, hogy első és második, egymás mellett elhelyezett fonókészülékeket biztosítsanak, valamint adott esetben egy harmadik fonókészüléket is, az alsó és a második fonökészüiék között. A. mindhárom fonó készülékről, származó szálak egyetlen, levegőbe foglalt szái.feihőt képeznek, és amikor azt a szálfáihoz a szállítószalagon egy szövedékként összegyűjtik, akkor az első és második fonókászölék képezi azokat a szálakat, amelyek a szövedék első és második szél-részét alakítják ki, és amennyiben egy harmadik fonőkészülék (vagy ennél többi is van, akkor a harmadik fonókészülék (vagy többi szolgáltatja azokat a szálakat, amelyek túlnyomórészt a szövedék középső részét alakítják ki.

Így például leírtak egy olyan eljárást, ami egy pár rotort használ fel, melyek közül az egyik a másik tükörképeként van elhelyezve, Az a tény, hogy az egyik a másiknak, tükörképe nem eredményezi azt, hogy a két fonókészüléknek különbözőek a szélképzési paraméterei.

Bárom, egymás mellett elhelyezett kaszkád fonókészüié'k felhasználását ismerteti a WO 92/12940 számú szabadalmi irat. Ez azt a kitanítást adja, hogy a különböző rotorok tengelyeinek relatív elhelyezkedését szabályozni keli annak érdekében, hogy optimalizáljuk a szálképzést. A Í9O 92/12940 számé szabadalmi irat4 bán nincs javaslat, arra vonatkozóan, hogy egy kaszkád fonőkészüléken belül a totótoknak a relatív helyzete inás kell legyen, mint a három kaszkád fonó készül ék rotorjainak relatív helyzete, amint ezt szemléltetik. Hasonló rendszert ismertet a WO92/12941 szító közzétett nemzetközi szabadalti leírás.

Minthogy a korábbi szektái, gyakorlatban az volt általában a cél, hogy egy olyan szövedéket biztosítsanak, ami a lehetőség szerint homogén, logikus, hogy a fonókészülékek szálképzesi paramétereit mindegyik fonökészüléken ugyanúgy kall beállítani, bar az £P~é 374,112 számú szabadalmi· írat azt. írja le, hogy a kötőanyag vagy színezd adalékanyag koncentrációját a szélesség ment én váltott a t3á k, á jelen találmány két különböző problémával kapcsolatos,

Az egyik probléma abból a tényből ered mind ezt lentebb említettük - hogy gyakran volna kívánatos, hogy olyan bundát készítsünk, amelynek az egyik szél-része más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a mag-rész, így például bizonyos esetekben az lenne kívánatos, ha a szél-részben lévő szálaknak más lenne az átlagos szál-átmérője vagy átlagos szál-hosszúsága, mint a mag-rész szálainak, így lehetővé válna, hogy egymástól függetlenül optimalizáljuk a bunda felÜlnésetének tulajdonságait és a bunda szigetelési vagy egyéb fizikai tulajdonságait, Jelenleg ezt a problémát ágy oldják meg, hogy » bunda vastagságát felhasítják és az egyik, a többitől különböző szeletét kezelik, mielőtt ezeket újra egyesítenék vagy pedig a szövedék felületét kezelik vagy külön képezett bundákat rétegeinek egymásra.

Egy második probléma merül fel» ha két vagy több, egymás mellett elhelyezett fonökés'zUléket használunk egyetlen .szövedék készítésére,. Az eljárás természete és· az összegyűjtő kamra szerkezete miatt nehéz pontosén megfigyelni azt, hogy mi történik az egyes, .f önöké szül éke ken. Itt azonban most felismertük, hogy két vagy több .fonókészülékből álló· készletben az egyes fonó-készülékek. működése egymástól viszonylag független lehet abban az esetben is, ha azt akarjuk elérni, hegy a fonőkés-zülékek egymáshoz hasonlóan működjenek. így, ha két, lényegében azonos rotor átmérőjű és sebességű, valamint ugyanolyan olvadék-mennyiséggel ellátott fonókészüléket egymás mellett helyezünk el, akkor az jósolható, hogy az egyes fonókészülékek szál termelése és a szálak minősége ugyanaz .lesz. Valójában most rájöttünk, hogy nem ez szükségszerűen a helyzet és két fonókeszüléknek, amelyek szándék szerint azonosak, és amelyeket szándékosan azonos körülmények között akarunk működtetni, valójában gyakran különböző a szál kitermelése vagy mások a szál-tulajdonságai vagy ezek közül mindkettő,

Ennek az oka nem világos, de valószínűleg azzal függ össze», hogy nehéz teljesen megbízhatóan beállítani bármelyik eljárási műveleti körülmény-sort, tekintettel a magas hőmérsékletekre, nagy rotor sebességekre és nagy levegő sebességre, ami mindegyik fonőkészülék esetében fennáll. Úgyszintén, minthogy a fonőkészülékek szükségszerűen különböző helyen vannak elhelyezve az őszszegyűjtö készülékhez képest, ez a helyzetbe!! különbség hozzájárulhat a hatásfok-különbséghez például azért, mert mindegyik fonőkészülék körül másképpen áramlik a levegő. Bármi legyen is a helyzet, úgy véljük, hogy szisztémátikus vagy néha spontán változások fordulnak elő és csökkentik az egész gyártási eljárás hatásfokát.

Ennek megfelelően .a találmány tárgyát képezi e probléma fennállásának a realizálása is, meg a problémának oly módon történő megoldása, hogy elkerüljük az egy fonókészülék sorozatban egymás mellett elhelyezett egyes fonőkészüiékek nem kívánt és nem szabályozott variációit, ily módon növelni tudnánk a hatásfokot, el tudnánk kerülni a szövedék szélt: tettén, és ezért a bunda vastagságában fellépő változásokat.

á találmány szerint olyan új bundákat szolgáltatunk, amelyeknek a vastagságuk mentén különböző tulajdonságaik vannak és olyan berendezést és eljárást biztosítsunk, ami képes mindkét problémának, nevezetesen ezeknek az újfajta vatták készítésének és a szövedék nemkivánt változatai elkerülésének a megoldására.

A találmány szerinti MMVF bunda előállítására. szolgáló berendezés a kővetkezőkből áll:

első és második centrifugális fonókészulékekből, amelyek lényegében egymás mellett vannak elrendezve és egy vagy több harmadik készülékből az első és második fonőkészüiékek között, ahol mindegyik centrifugális fonőkeszüiék legalább egy, lényegében vízszintes tengely körül forgó szálképző rotort tartalmaz, ahol a rotor vagy mindegyik rotor egy gyorsulási teret szolgáltat, eszközökből az HlkVF-olvadéknak a fonőkészüiékek mindegyikébe történő betápláláséra, eszközökből az: egyes fonőkészüiékek mindegyikéből származó szálaknak egy levegőáramba történő sodrására mindegyik fonóké-

szülék száiképzö rotorja körül, ahol a levegő áramnak van egy áramlási tere, ily módon egy levegőbe foglalt egyetlen szál-felhő kialakítására, egy áteresztő szállítószalagból a szálaknak olyan szövedékké történő összegyűjtésére, aminek egy egymással ellentétes első és második széirészs van, meg egy középső része, valamint eszközből, ami a felhőből a levegőt átszívja a szállítószalagon, miáltal az első és második fonőkészülék azokat a szálakat képezi, amelyek az első, illetve a második szél-részt szolgáltatják, és eszközből a szövedék keresztbe-iapolására a bunda, 'kialakítása érdekében, ahol a bundának az első homlokoldali részét főként a szövedék első szél-részéből, az ellentétes második homlokoldali részét főként a szövedék második szél-részéből alakítjuk ki, homlokoldali részét főként a bunda második szél-részéből, a bundának az első ellenkező és második homlokoldali része között egy magrésze van, és ebben a berendezésben vannak eszközök arra, hogy különböző fönöké-szhléksl ke n egymástól függet lenül két vagy több szá.lképzési paramétert válasszunk ki, ahol ezek a paraméterek a következők; (a; a fonőkészülékre táplált olvadék fizikai .tulajdonságai vagy annak kémiai Összetétele, ib? az olvadék fonókészülékre táplálásának sebessége, (c) a szálképző rotor vagy legalábbis a szálképző rotorok egyikének az elhelyezése egy fonó készüléken ahhoz a betáplálás! helyhez képest, amelynél az olvadékot erre a fonőkészülékre tápláljuk, (dj ennek a fonőkészüléknek a gyorsulás tartománya vagy tartományai, és tej az egy fonókészülékkel kapcsolatos levegőáram vagy mindegyik levegőáram

ÍO áramlási területe.

Ά találmány szerinti berendezés használható MMVF-bunda készítési eljáráshoz, re;y abban áll, nogy:

ásvány-anyag olvadékot c-entrif-ugálisan szálakká alakítónk úgy, hogy az olvadékot lényegében egymás mellett elrendezett első és második centrifugális fonókészülékbe és az első és második centrifugális fonőkészülék. közötti egy vagy több harmadik centrifugális fonőkészüiékbe tápláljuk, ahol mindegyik centrifugális fonókészülék legalább egy, lényegében vízszintes tengely körül forgó szálképző rotort tartalmaz és a rotor vagy a rotorok mindegyike gyorsító teret hoz létre, a szálakat mindegyik fonókeszüiékröi a .fonókészülék legalább egyik rotorja körül egy levegoáramnai sodortatjuk, ahol a levegőáremnek egy áramlási tere van és ezáltal levegőben egyetlen szál felhőt képezünk, a szálakat egy áteresztő futószalagon olyan szövedékké gyűjtjük össze, aminek egy egymással ellentétes első és- második szél-része és egy középső része van úgy, hogy a felhőből a szállítószalagon keresztül kiszívjuk a levegőt, minek következtében az első és második xondkészülék azokat a szálakat képezi, amelyek az első, illetve második szél-részt szolgáltatják, és a szövedéket a bunda kialakítása érdekében átlapoljuk, miáltal főként a szövedék első szél-részéből s bunda, első homiokrészét és a szövedék főként második szél-részéből a bunda ellenkező, második homiokrészét alakítjuk ki és a bundának az első meg második szél-része között egy mag-része van, és ebben az eljárásában a centrifugális szálképzés úgy szabályozható, hogy a különböző £onőkészülék(ek) két vagy több száiképzési paraméterét: (a) a fonökészülékbe táplált olvadék fizikai tulajdonságai és/vagy olvadék kémiai összetétele szerint, (b) az olvadék fonőkészülékre áramlási sebessége szerint, 0c) a szálképző rotornak vagy legalább az egyik szálképző rotornak az arra a fonókészülékre táplálási helyzete szerint, íd> egy fonökészüiék gyorsítási mezője vagy mezői szerint vagy te) a levegőáram vagy mindegyik levegő-áram egy fonókészüiékkei kapcsolatos áramlási mezője szerint választjuk meg és a szálképzési paraméterek közül legalább kettőt [egy vagy különböző fonókészüléke(kei rp az MMVF bunda gyártása előtt vágy alatt úgy állítunk be, hogy egy vagy több szövedék szél-rész vagy mag-rész tulajdonságot.,· mint (1) az átlagos szál átmérőt,· [2; átlagos szál hosszúságot, [3} szál-tartalmat, (4) szál szakítöszliárdságct, [5; sűrűséget vagy íú} kémiai összetételt variálunk .

Ily módon az eljárás során különböző fonőkészülékeíkein legalább két szálképzési paraméter különböző.

á találmány alkalmas olyan eljárásokhoz, amelyeknél a .fonókészülékek egyikén legalább két paraméter beállítható és egy fonókészüléket vagy a többi fonökészalék mindegyikét az eljárás folyamán nem állítjuk be. Valójában ezek a többi fonőkészülékek olyan konstrukciójúak lehetnek, hogy azokon nehéz elérni a paraméterek beállítását {vagyis a fonőkészülékek és azok olvadék áramlása nem alakítható könnyen ki úgy, begy ilyen beállítás váljék lehetővé.

Más eljárásoknál és berendezéseknél a legalább két párámétarnak a beállítását úgy érjük el, hogy egy paramétert az egyik fonökészuléksn és a másik paramétert, egy második fonókészüléken állítjuk be. Bármelyik paraméternek bármilyen más fonökeszüiéken történő beállítása esetleg nehezen érhető el. A második vagy ez utáni paraméterek további beállítását lehet, hogy nehezen lehet elérni az állítható fonókészőlékeken, de ez általában lehetséges .

Szokásos módon azonban lehetséges legalább egy paraméternek, és szokásos módon legalább két paraméternek, valamint gyakran minden paraméternek legalább két (és általában mindegyik) fonókészüléken történő beállítása. Egy fonökeszüiéken gyakran legalább két paramétert állítunk, az eljárás folyamán, miközben a másik ronökészölék vagy a többi fonőkészüiék egy vagy több paraméterét nem állítjuk át.

A gyakorlatban legalább két paramétert keli állítani (vagy különböző paramétereket két különböző fonókészüléken vagy legalább két paramétert egy vagy több fonőkészülékenj, mert felismertük, hogy egy több fonókészüléket tartalmazó fonást eljárásnál egyetlen paraméter állítása nem tesz lehetővé megfelelő szabályozási lehetőséget abhoz, hogy az eljárásnak a találmány szerint megkívánt gondos szabályozását érjük el. Abban az esetben, ha például az egyik fonökészüiéknek a teljesítménye nem. megfelelő, akkor a fonőkészülékhez adott olvadék-mennyiség puszta beállítása nemi éri el azt a hatásfokot, amit megkívánunk. Ehelyett a gyakorlatban arra lesz szükség, hogy legalább m/ég egy vagy több paramétert változtassunk meg, például a légáram-mezők egy vagy több gyorsulási er tárét, hogy kompenzáljuk azokat a változásokat, amelyek abból származnak, hogy az olvadék mennyiség paraméterét beállítottuk.

A legalább két paraméter beállítása elsősorban azzal a szándékkal történhet, hogy egy egyenletes vagy egyenletesebb szövedéket kapjunk. így például a beállítás elsősorban azzal a szándékkal végezhető,, hogy a kitermelést a szövedék szélessége menten változtassuk, például oly módón, hogy olyan szél-részeket kapjunk, amelyeknek nagyobb a szál tömege, mint ez különben lehetne, például oly módon, hogy a szövedék szál-tömege és töltettartalma a szövedék szélessége mentén lényegében egyenletes.

így először vált lehetővé az ismert kettős és hármas fonó· e1j á r ások mü kődé s éne k optima kizárása.

áz alkalmazott fonökészülékek bármilyen olyan centrifugális fonökészulékefc lehetnek, amelyeknek egy vagy több, lényegében vízszintes tengely korul forgó szál képző, rotorja van.

Általában azonban mindegyik fonókészülék egy kaszkád fonó, így előnyös módon mindegyik, a szövedék-készítéshez felhasznált fonőkészüiék egy kaszkád fonó, ami tartalmaz egy lényegében vízszintes tengely körül forgó rotort és legalább még egy rotort, ami lényegében vízszintes tengely körül forog, ás úgy van elhelyezve, hogy felveszi az első rotorról leszórt olvadékot és azt szálak alakijában szórja le.

Szokásos módon van egy első rotor, amelyen egyes szálak ugyan képződhetnek, de ami főként arra szolgái, hogy felgyorsítsa az olvadékot ás azt egy második rotorra szórja, van egy második rotor, ami szálat képez és olvadékot szer egy harmadik ro~ ♦ ♦ torra, és a harmadik rotor az egész olvadékot szálakká alakítja vagy 5; olvadékot egy negyedik rotorra szórja, arai az egész olvadékot szálakká alakítja. A legalábbis második vagy azután következő, és adott esetben az első rotoron történő szakképzést olyan levegöáramban végezzük, ami befolyásolni tudja a szál képzést .

Alkalmas kaszkád fonókészülékeket Írnak le a GS-A 1,555,117,

WO 92/06047, WO 92/1293-9 ás WO 92/12940 számú szabadalmi iratok.

A különböző fonőkészülékeken a szál tulajdonságok variálásának egyik módja az, hogy változtatjuk az olvadék mennyiséget és ez különösen akkor jelentős, ha a £onökészü.lékek kaszkád fonók. Ezért kívánatos, hogy nagyon pontosan szabályozni tudjuk a mindegyik egyedi tonőkészülékről leszúrt olvadék mennyiségét. Általában, az az előnyös, ha mindegyik f onőkés zülék számára egyetlen kemencéből biztosítunk egyetlen olvadékot és ilyenkor megfelelő, ha egy alkalmas csurgató berendezést biztosítunk, melyen a kemencéből a fonókészüiékek mindegyikébe egyetlen olvadékot. juttatunk. Nehéz pontosan szabályozni az olvadék áramlást, ha. az egy csurgatón folyik a fonőkészülék felé és különösen nehéz ez, ha egyetlen, merev csurgató rendszert használunk báróra vagy több fonókészülék olvadék ellátására. így például nem bizonyul megfelelőnek, ha a csurgatöt állítható gátakkal látjuk el.

Kifejlesztettünk egy berendezést mesterséges üvegszálaknak több kaszkád fonökészulókkei történő kialakítására, amely lehetővé teszi az olvadék mindegyik fonókészülékhez áramlásénak egyenként történő optimalizálását. Ez a berendezés lehetővé teszi, hogy az egy fonőkeszüiékhez szállított olvadék-mennyiség ♦·<φ* ♦* * *

szabályozható Agyén, függetlenül a másik vagy több fonókéssülakhez szállított olvadék mennyiségétől.

A találmány berendezést szolgáltat MM V-szálak előállításáéra, amely első, második és harmadik centrifugális (szokásos módon kaszkádj fonőkészülékbdi áll, melyek egymás mellett vannak elhelyezve, és egy merev csurgató berendezésből a kemencéből egy betápláló helyen kiáramló olvadék befogadására és annak az első., harmadik és második ürítő helyről az első, harmadik és második fonőkészülékbe táplálására, ahol a csurgató· berendezésnek első ás második csargato-karga van, amelyek általában egymással ellenkező irányban nyúlnak a befogadó helyre keresztben, az első illetve második befogadó helytől el, az első és második ürítő hely felé, meg egy harmadik karma, ami általában a befogadó hely felöl elére nyúlik a harmadik ürítő hely felé, és a berendezés tartalmaz egy eszközt, ami a csurgatét egy lényegében vízszintes tengely korúi - ami általában keresztirányba nyúlik és egy lényegében hosszirányba nyúló tengely körül, függetlenül billenti - ahol az első, második és harmadik ürítő helyeken az áramlás sebessége a többi helytől függetlenül szabályozható.

A csurgató készülék lényegében T-alakú, ahol a T töve mint harmadik csorgató kar működik és előre nyúlik, a csurgató elem pedig egy lényegében vízszintes (elóre-néző) tengely körül billen, ami lényegében a T tövével párhuzamos és egy, lényegében az előrenéző tengelyre merőleges vízszintes tengely körül billen.

»«χκ ♦-* *♦*·* * ♦ . ...

_A.Előre-nézŐ^ZÍ irány alatt egy lényegében vízszintes irányt értünk, ami lényegében merőleges a keresztirányra, ami az. első és a második ürítő helyek kozott nyúlik.

Bár ez a csorgató egy előnyös készülék egy egyetiex; olvadéknak három fonókészülékbe táplálására, az is lehetséges, begy más eszközt használ jónk az olvadék egy vagy több f©nökészülékre történd betáplálás! sebességének a szabályozására, függetlenül az olvadék más fonökészülékekre történő betáplálási sebességének a beállításától. Alkalmas berendezést a WO-A-SS/35S18 számú szabadalmi irat ár le.

Annak érdekében, hogy egyetlen berendezés legyen felhasználható a termékek egy választékának az előállítására, amelyek a szövedék szélessége mentén, megfontolt módon a szélesség mentén egyenletesen egyformán két vagy több, olyan termékig terjednek, amelyeknek a szövedék szélessége (és a bunda vastagsága; mentén egyenletes a vastagsága, az szükséges, hogy a fonokészülékek mindegyike egymástól függetlenül legyen szabályozható úgy, hogy legalább két definiált szálképzo paraméter egymástól függetlenül legyen szabályozható. A centrifugális fonökészüiékek egyike vagy mindegyike előnyös módén egymástól, függetlenül. ellenőrizhető a definiált szálképzo paraméterek közül legalább kettőnek egymástól független módon történő megválasztásával. Előnyösen legalább egy fonókészülék és előnyösebben mindegyik fonőkészülék egymástól függetlenül szabályozható bárom, négy vagy öt definiált paraméter egymástól független megválasztásával.

A független kiválasztás az eljárás megindítása előtt végezhető, Például a fonökészüiékek közül az egyik úgy konstruálható., ·>* ♦ * hogy a többiektől különböző szálakat képez. Ha például a fpnó-.ké” szüiékek kaszkáo ronőkészűláksk, akkor azok közül egy vagy több egy három rotoros fonókészüiék lehet, míg azok közül egy vagy több másik négy roteros fonökészüiék, Általában azonban mindegyik készüléknek ugyanannyi, rotorja van, szokásos arádon mindegyiknek bárom vagy előnyösebben négy.

A főzőkészülékek közül egy vagy több úgy konstruálható, hogy különböző méretű rotorja vagy rotorjai vannak a másik vagy több másik rotortól. így például a rotorok közül egy vagy több a WO .92/06047 számú szabadalmi irat szerint konstruálható, mig a. másik vagy a többi rotor a WO 92/12939 vagy WO 92/12940 számú szabadalmi irat szerinti mérettel vagy sebességgel konstruált lehet .

A fonökészniékek egymástól független szabályozása azonban abban áll, hogy az adott művelet elindításakor vagy a művelet alatt, két vagy több szálképzési paramétert egymástól függetlenül választunk meg. így a művelet kezdeténél a szálképző paraméterek olyan kombinációja választható ki, ami figyelembe veszi a kívánt végterméket vagy ez a művelet alatt változtatható. Ha a művelet alatt két vagy több paramétert variálunk, akkor ez a találmány szerinti szabályozás és független megválasztás a szálgyártás spontán vagy nemkívánt variációira válaszként végezhető. Ha például az figyelhető meg, hogy a fenőkészülékek egyikének a szál termelése spontán módon csökken abban az esetben a szál képzési paraméterek közül egyet vagy többet állítunk, hogy a kitermelést a kívánt értékre állítsuk vissza.

Szokásosabb módon azonban a gyártási folyamat alatt a váíb>

Φ» κ> * X* toztatást úgy végezzük, hogy változtassunk a termék minőségén. Így például a találmány lehetőséget nyújt arra, hogy a termelést egy termék típusról egy másikra változtassuk.

A szálképzési paraméterek közül legalább kettőnek a beállítása történhet automatikusan vagy manuálisan. így például a kívánt szél-rész. vagy mag-rész tulajdonságok egy szabályozó rendszerbe programozhatok, ami a teljes berendezést működteti, ahol a szál képzés paramétereit automatikusan állítjuk, hegy a kívánt tulajdonságokat érjük el. Egy alkalmas szabályozórendszert az EP

9730967/.¾ számú szabadalmi irat ír le.

Az egyik beállító' szálképzési paraméter magára az olvadékra vonatkozik. A paraméterek közé tartozhatnak ennek fizikai tulajdonságai (általában a viszkozitása): és/vagy kémiai összetétele.

A viszkozitást mind a hőmérséklet, mind az olvadék kémiai összetétele befolyásolja és a viszkozitás a száiképzésí eljárást, ily módon abban az esetben, ha a fondkészölékek különben hasonlók, de az olvadéknak változik a viszkozitása aszerint, hogy az egyik vagy egy másik fonókénzülékez éri el, akkor a szál minőség különböző lesz. Ha egy megfontolt különbség van a viszkozitásban amint az olvadék a fonokészülékekef eléri, akkor ez a különbség szokásos módon legalább 10 ops, gyakran legalább 20 vagy 30 ops. Lehet 200 ops vagy ennél több.

Ha különbség van az olvadék hőmérsékletben, amint az olvadék eléri a fonókészülékeket, akkor ez általában legalább 1Ö°C, például legalább 20^cü és lehet 50^cC vagy még 100°C is. Ha a kémiai összetételben van különbség, úgy ez viszonylag kis különbség lehet, pólóiéi legalább 1 vagy 2 tömeg %-a legalább egy olvadék-kom19 »r* * ·«»»- í-· ζ ϊ»-.

ponensnek (ovidban .mérve)-, de lehet sokkal nagyobb is, így például legalább 5 vagy lö 5 vagy ennél is több az olvadék egy vagy több komponense tekintetében.

Egy másik különbség a szá-lképzési paraméterekben, ami használható, az olvadék áramlási sebessége, különösen akkor, ha a fonőkészülékek .lényegében azonos konstrukciójúak. Ha például mindegyik fonó-készülék lényegében ugyanolyan konstrukciójú, a betáplálás nevelése {vagy csökkentése) (kilogramm per órában) az egyik fonókészülékhez legalább 5 vagy 10 s-kal, gyakran 30-60 %-kal vagy még többel, jelentős különbséget okozhat a száaminőségben ezen a fonőkészüléken,

A szálképzé-sí paramétereknél használható másik különbség a szálképző rotor vagy a szálképző rotorok legalább egyike helyzetének a megválasztása ahhoz a helyhez képest, ahol az olvadékot a ronökészülékbe tápláljuk. így például az egész fonókészülék oldalirányba mozdítható el, hogy azt a szöget, amellyel az olvadék a fonökészüléket eléri legalább 5’-kai vagy ICb-kal megváltoztassuk egy 90°-ot megközelítő értékről jelentősen kisebb értékre, alternatív módon az egész fonó-készülék, egy vízszintes tengely körül forgatható el, mint ezt az üSP 3,1.59,475 számú szabadalmi Irat írja le, tipikusan legalább S'-kal vagy pedig az egyes rotorok egymáshoz képest függőlegesen és/vagy vízszintesen elmozdíthatok. Egy vagy több fonőkészüiék agy függőleges tengely körül oszcilláltathatő vagy egy meghatározott szögre állítható be a szálfelhő morgásának hosszirányára meghatározott szögben, hogy a felhőt egy megválasztott irányba tereljük. Alkalmas eljárást és berendezést ír le a fonőkészüiék vagy a fonőkészülékek »»** «'#** ? :»· *«»’ ♦»»* mindegyikének a beállítására 82 EE~n 825,.965 számú szabadalmi irat.

A találmány alkalmazható olyan eljárásokban is, amelyeknél a száiképzési paraméterek változtatása abban áll, hogy egy vagy több vonókészüléknek megszüntetjük az olvadék-ellátását, feltéve, hogy még legalább két fonőkeszüiék továbbra is kap olvadékot szálképzésre. így a találmány alkalmazható olyan eljárásoknál is, amelyeknél egy vagy két fonókészülék olvadék ellátását szüntetjük meg, és Így tovább. Ennek az lehet az előnye, hogy a leállított fonőkeszüiék még mindig közegként használható fel primer és adott esetben szekunder levegő és/vagy hűtővíz és/vagy kötőanyag kiszórására a vonókészülékekről, de anélkül, hogy az anyaghoz, amelyet szövedékként gyűjtőnk össze, szálakat adna,

A másik szálképzési paraméter, ami változtatható, a gyorsítási mező vagy mezők. Ezt ügy definiáljuk, hogy a forgó rotor felületén lévő gyorsítási mező, és mint az r ím) sugarú, és m íseod szögsebességgel forgó kerékfelület egy elemének a centripetális gyorsulását;

a ~ r ök {m. sec¹} , ahol ω ^:::: 2 πη/60, és n a fordulatok percenkénti. száma.

Ez a változtatás úgy érhető el, hogy az egyik rotort egy olyan rotorral csereijük ki, aminek más az átmérője imént ezt a fentiekben tárgyaltuk) , de ezt a találmány szerint szokásos módon úgy érjük el, hogy változtatjuk a forgás-sebességet, Ha mindegyik fonókészüléknek egynél több rotorja van, akkor a változtatás végezhetői mindegyik rotoron vagy csak egy rotoron vagy azok némelyikén.

« \ S Ϊ » *« uh «. *« »»« _e»*« ··*» ,*·.

isában bízunk meg, akkor a nőve. ovakran leoaiabb 20 % és lehet *

Ka a gyorsulási mező variál lés szokásos módon legalább 10 % % is vagy ennél is több. Ka például a fonökészüiékek mindegyike egyetlen rotorból áll, akkor ezeknek az egyikén legalább 10 %-kai nagyobb lehet a gyorsulási mező, mint a másikon, miközben abban az esetben, ha a fonókészülékek kaszkád fonőkészüiékék, akkor az első vagy másodok rotoron vagy egy vagy több további roboton a gyorsulási mező általában legalább 10 %-kal lesz nagyobb az egyik fonökészüléken, mint a többi fonőkészülék megfelelő rotorján.

A kaszkád főnökéé zül ékeknél, előnyös, ha mindegyik szál képző fonőkészülék levegőáramát egy primer légárammal látjuk el, ami lényegében a további rotorok mindegyikének kerülete egy részévei vagy egészével érintkezik és adott esetben az első rotor kerületének egy részével vagy egészével is, így például lehet egy olyan levegö-rés (csapás) aminek az átmérője lényegében a rotor átmérővel, azonos lehet és ami úgy van elrendezve, hogy a primer légáramot a rotor kerületén át vezeti. Ezt az első légáramot általában egy második légáram, egészíti ki, ami a primer légáram körül áramlik, primer légáram olyan irányító eszközökből léphet ki, amelyek a rotor vagy mindegyik rotor kerülete mellett vannak elhelyezve és úgy, hogy a légáramot koaxiálisán vagy szokásos módon egy a ~ 5^C~60° sebesség vektor és tengelyirány szögben vezessék oly módon, hogy a tangenciáiís komponens együtt forogjon a rotorral .

Az egy fonőkészülék egy vagy több rotorján lévé irányító eszköz gyakran úgy van elhelyezve, hogy egy nagyobb tangenciális komponenst gyakorol.jón egy vagy több fonókészülék egy vagy több rotorjának primer levegőáramára, általában legalább 5°-k«i. Ha van egy harmadik fonó készülék, akkor általában, ezen a legnagyobb a szög.· A legnagyobb tangenciális szög a harmadik fonókés sülében legalább 5^&~kal nagyobb, mint a legnagyobb tangenciális szög az első és második fonókészüléken és szokásos módon legalább 20“ > Egyes kiviteli alakoknál azonban előnyös, ha az első és második fonő.készü.léken nagyobb a. szög, mert ez elősegíti a nagyobb szakitászilárdságü szálak gyártását.

Annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük azt a. szálfelhőt, ami a gyűjtökamrának a falához csapódik, előnyös lehet, ha a primer légáram vezetö-eszközeit úgy rendezzük el, hogy azok az egyes rotorok különböző részein különböző szögben legyenek elhelyezve, hogy - figyelemmel a gyűjtokámra konstrukciójára - optimalizálni tudjuk a tangenciális szöget a. szakítószilárdság maximálisra növelése érdekében, miközben minimálisra csökkentjük a szálferhőnek a gyűltokámra falaihoz ütődését.

A szálképzési körülmények variálása ezért a légáram áramlási terében történhet. A levegőáram állhat csupán egy primer légáramból vagy primer és szekunder légáramból, ahol a szekunder légáram körülveszi a primer légáramot. ily módon a primer légáram sebesség-vektora a fonőkészülékek egyikének egy bizonyos pontján nagyobb, szokásos módon legalább 10 %-kai, gyakran 30--80 %-kal nagyobb lehet, mint a primer légáram sebesség-vektora egy másik fonókészülék lényegében ennek megfelelő pontján, és/vagy a szekunder légáram sebesség-vektora egy bizonyos pontos legalább %~kal, gyakran 30-30 %-kal nagyobb lehet, mint a szekunder légáram sebesség-vektora egy másik f-o-nő készülék lényegében ennek megfelelő pontján.

Gyakran egy beállítható primer ievegőáram van egy szekunder ievegőárammai együtt, ami többek között egy, a fonőkészülék alatt, elhelyezett segéd Ievegőárammai szolgáltatható, ami egy viszonylag erős légáramot létesít -előre és felfelé, hogy az áramlási teret a gyűjtőkamrába irányítsa és minimálisra csökkentse a szál-veszteséget a veremben, ami szokásos módon a fonókészülék előtt és alatt van elhelyezve a szálholladék összegyűjtése céljából.

A primer (és/vagy szekunder) Ievegőáram sebesség-vektora egyszerűen, a fonőkészüiékkel és: arról áramló levegő áramlási sebességével változtatható, amikor például a levegő vagy annak egy része egytengelyűén áramlik a főzőkészülékkel ős párhuzamosan annak tengelyével, bár kívánatos lehet egy tangenciális komponens beiktatása ebbe a légáramba, amint az a fonőkészüléket közelíti. a tangenoiáiis komponenst - mint ezt a fentiekben leírtuk - a primer levegőáramra alkalmazzuk a fonőkészülék vagy a vonókészülékek mindegyike kerületéhez közel, hogy módosítsuk a szálképzés- körülményeit a fonőkészülék rotorja vagy mindegyik rotorja kerületének felületén.

Ennek a szögnek a változtatásával variálható a sebesség-vektor, így például egy fonőkészülék adott pontján egy speciális értékű sebesség-vektornak a szöge legalább 5^c~kai különbözhet egy másik fonőkészülék megfelelő pontjának ugyanilyen sebességvektor értékétől, ami annak az eredménye, hogy legalább 5 kü24 ·*** ·♦ #««» ·*·* ** * * « # * » * * * * tv# Λ «* ♦ ♦ * « ♦ ♦ » ♦ * #* *# «« «·» »A lönbség vari az egyik fonökészüiék légáram orientációja és egy másik fonókészülék légáram orientációja között ezen a helyen.

Mindegyik, fonökészüiék. a többi f οπό készüléktől függetlenül szerelhető fel és konstrukciója, felszerelése olyan lehet, mint ezt a WO 96/38393. számú szabadalmi irat bemutatja, így például mindegyik fonökészüiék a saját, lényegében csőalakú vezetékével lehet konstruált, mint ezt a bű 96/38391 számú szabadalmi irat.

6. ábrája mutatja. Ez a két vezeték egy gyűjtőkamrába torkollhat, aminek konstrukcióját a WO 96/33391 számú szabadalmi irat Írja le. Erre kell utalnunk a lényegében csöalakú vezeték, a fonókészülék és az egész berendezés teljes ismertetése érdekében, ahelyett, hogy minden egyes fonókészüléket a saját, lényegében csöalakú vezetékébe szerelnénk, a találmány esetében előnyösen a két vagy több fonókészüléket egyetlen csővezetékbe szereljük, aminek általában ovális alakja lesz, hogy ez lehetővé tegye két vagy több fonókészüléknek a vezetékben történő elhelyezését. Azonkívül, hogy inkább ovális, semmint lényegében köralakú, a vezeték és a berendezés többi, részlete olyan, mint ezt a WO 96/33391 számú szabadalmi irat Írja le, így például a vezeték falának belső felületén vezatöeiamek helyezhetők el, amelyek olyan alakúak lehetnek vagy úgy állíthatók, hogy a fonökészüiék mellett áramló levegő különböző, tengelymenti szegmenseinek különböző, nem tengelymenti mozgást biztosítsanak és így a fentiekben tárgyalt szekunder levegővé váljanak.

A szállítószalag elég szeles kell, hogy legyen ahhoz, hogy a két vagy több fonökészüiékrői lejövő szálakat befogadja. A szállítószalag széleit gyakran a gyüjtőksmra falai, határozzák meg, de levegőáramok vagy .bármilyen más alkalmas módszer is felhasználható a szál-felhő korlátok közé szorítás-áréi. A primer gázáramé k sebesség vektorának Ilyenkor előnyösen van egy tengelymenti és ko-rotáclős tangenoiáiís komponense.

A szállítószalagon kialakított szövedéket keresztbe lapoljuk és egy bundát képesünk. Ez történhet egy lengő inga technikával vagy bármilyen más módon, amivel szövedék hosszakat a bunda haladási irányára keresztben egymásra lehet fektetni úgy, hegy a szövedéknek mindegyik első széle képezi a bunda egyik felületét és a szövedéknek a második széle a bundának ellenkező széleit.

Egy olyan átlapoló rendszer példát, ami nem tartalmaz ingás átlapoló rendszert, a PCT/SP37/ÖC965 számú szabadalmi irat ismertet .

A szövedéknek folyamatos lehet a hossza, cikk-cakk alakot fog a bundában felvenni. Ha.

módon végezzük, akkor mindegyik szárnynak a zárt szöge szokásos módon kisebb, mént 15 ebben az esetben ez az át lapolást ilyen keresztiránnyal be, előnyösen kisebb, mint 10« Szokásos módon legalább 4, előnyösen 0 vagy több, például 20-ig terjedő számú szövedék-szárnyat lapozunk egymásra, hogy kialakítsuk a bunda teljes vastagságát. Annak eredményeként, hogy legalább 6 szárnyat lapulunk egymásra, amelyek a bunda egyik felületétől a másikig terjednek, biztosítjuk ezt, hogy az első- homlokoldalt főként (például legalább 80 zözeg %-ban; a bunda első: ellenkező szélének a. szálai képezik és a második hómlokoldalt a bunda második, ellenkező- szélének szálai, a bunda pedig integrális abban az értelemben, hogy nem egy bundának egy másik bundához kötésével készül

A -magot főként a bunda középső részéből szárma-tó szálak képezik, míg a mag külső részei egy olyan zónában egyesülnek, amit ugyanazokból a szálakból az első és második ellentétes oldalon alakítunk ki.

A szálképző paraméterek közül legalább kettőnek a variálásával szabályozni lehet a szövedék szálait és egyéb tulajdonságait. Mint erre rámutattunk, a fontos szál tulajdonságokat főként a kitermelés (gramm ásványanyag per felületegységj képezi, főként abban az esetben, ha a szövedéket olyan egyenletessé kívánjuk tenni, amennyire ez esek lehetséges, de a kitermelés változtatása általában a szál tulajdonságok változását idézi elő, hacsak valamilyen paramétert kompenzálás céljából meg nem változtatunk ,

Két vagy több szál képzési paraméter variálásának eredményeként szabályozni lehet a. szálakat és a szövedék mentén az egyéb tulajdonságokat. Hint jeleztük, a fontos szál tulajdonságokat főként a kitermelés (gramm ásványanyag per felületegység} képezi, főként abban az esetben, ha úgy kívánjuk, hogy s szövedék olyan egyenletes legyen, amennyire ez csak lehetséges, de a kitermelés változtatása normális körülmények között a szál tulajdonságok megváltozását eredményezi, hacsak kompenzáció érdekében egy másik paramétert nem változtatunk.

A két vagy több szálkspzésí paraméter variálásának az a célja, hogy különféle tulajdonságokat érjünk el, igy a szövedék régiek egyikében vagy többjében az átlagos szál-átmérő-, átlagos szál-hosszúság-, betáplált anyagmennyiség- vagy kémiai összetétel-beli tulajdonságokat. Ily módon a szövedéknek lehet A-3 kon-

figuraciója vagy A-A-B vagy A-B-A vagy A-B-C konfigurációja és hasonlóképpen a vattának ás lehetnek vastagsága mentén ilyen konfigurációi.

A bunda mag-részének és/vagy a szövedék középső részének átlagos szál-átmérője különbözhet egy homlokoldal átlagon szálátmérőjétől, iay például a mag-rész, átlagos szál-átmérődé olyan lehet, ami kevesebb, mint Sö 1-a vagy több mint llö 1-a (például 2Ö~90^: %-a vagy llö-löu %-a) a homiokoidali átlagos szál-átmérőnek ,

A szál-átmérő különbségekben jelentkező szál-minőség helyett vagy mellett, a különbség a szál-hosszban is jelentkezhet, és a bundamag-részének és/vagy a szövedék középső részének szál-hosszúsága a homiokoidali szálhosszúság 90 %-ánál kisebb vagy 110 %-ánál nagyobb (például annak 50-90 %-a vagy 110-200 %-a) is lehet.

Gyakran előnyös, ha. a mag-résznek az átlag szál-átmérője és/vagy töltet -tartalma legalább 10 %-kal ( szokásos módon 20-60 %-kal) kisebb, mint a homiokoidali rész vagy mindkét rész töltet-tartalma és/vagy a homiokrészek szál-hosszúsága legalább 1-0 %-kai (szokásosan 20-60 %-kal) kisebb, mint a magrész szálainak hossza. Ez optimális szigetelő tulajdonságot kölcsönöz a magnak (azáltal, hogy maximálisra. növeli a finomságot), és lehetővé teszi a szilárdság és más tulajdonságok optimalizálását az egyik vagy mindkét homlok-részben (a szál-hosszúság maximálissá növelésével.) . Másképpen kifejezve, a magrész szál-hosszúsága legalább 10 %-kal kisebb, mint a romi okrés zeke,

A szál. minőség egy másik különbsége a bunda szakítószilárdságában nyilvánul meg, Sz változhat a bunda vastagsága mentén.

2§ úgy, hogy a magnak a szilárdsága tipikusan a homiokoldal szilárdságának 90 %-ánáI kisebb vagy 110 %-ánál nagyobb (tipikusan 50-90 % vagy 110-150 %y .

h szál minőségbeli különbségek másrészt á sűrűségben mutatkoznak. Ά sűrűség a bundában és a magban összegyűjtött anyag egységnyi térfogatára vonatkoztatott össz-tömege. & főzőkészülékek egyikének termelése tipikusan legalább 5 %-kai több vagy kevesebb, mint a többi fonőkészüiék egyikének vagy többjének termelése, abban az esetben is, ha ezek lényegében azonos- konstrukciójúak és működésűek elméletileg, és ez a sűrűség változását eredményezhet i.

Mindegyik homiokoldal, aminek a meghatározott szálminösége van, a bunda vastagságának legalább 5 %-át teszi kí, arai a legkülső felülettől és a magresztől (amennyiben az különböző) befelé terjed, a vastagságnak legalább 20 %-át képezi. A szekciók, például a homiokoldal 1 szekció és a mag szekció: közötti tulajdonságok tekintetében van egy átmenet. Gyakran mindegyik homlokoldal a vastagságnak legalább 10 %-át, de szokásos módon nem több, mint 30-40 %-át teszi, ki, ha van egy külön magrész., A magrész (ha jelen van) a vastagságnak 80 %-a lehet, ha a homlokrészek vékonyak, de gyakran nem több mint 30 Vagy 40 %-a.

Az olvadék bármilyen, szállá alakítható ásvány-olvadék lehet, így üveg, salak vagy sziklaanyag. Gyakran olyan salak vagy szikla, aminek például 15 tömeg % feletti az alkáliföldfém-oxid tartalma és 10 tömeg % alatti az aikáiifém-oxiő tartalma. Lehet például egy szokásos salak- vagy sziklaolvadék vagy egy nagy alumínium tartalmú olvadék, mint amis a WO 96/14274 számú szaka.dalin i irat ír le vagy egy -alacsony alumínium tartalmú olvadék, mint amit a korábbi szakterületen a WO θβ/14274 számú szabadalmi irat ismertet.

Kötőanyag és egyéb adalékanyagok adhatók a szálfelhőhöz ismert módon, A kötőanyag vagy más adalékanyag mennyisége minden fonó-készüléken azonos vagy különböző lehat.

A bunda bármilyen szokásos alakú lehat, Így egy fonat vagy lap és a kötőanyag térhálősitása alatt vágható és/vagy alakítható {'például csodarabokká) .

A találmány alkalmazásával készített termékek bármilyen szokásos bbV-száltermékké alakíthatók, például lapokká, lemezekké, csövekké vagy más formázott termékekké, amelyek hőszigetelésre, tűz- és hangszigetelésre vagy csökkentésre és szabályozásra használhatók vagy kertészeti termesztő közeggé vagy cement, műanyag vagy más termék erősítésre szolgáié alakúra alakíthatók.

A találmányt a mellékelt rajzok szemléltetik, melyek, közei: az 1. ábra a találmány szerinti berendezéssel alkalmazható berendezés perspektivikus képe, a 2. ábra egy csurgató készüléknek a perspektivikus képe, ami az 1. ábra szerinti három kaszkád fonókészülék táplálására szolgál,

a. 3. ábra a kapott bunda függőleges metszeti képes, a é. ábra egy, -a találmány szerinti berendezéssel használható másik berendezés perspektivikus képe.

Hivatkozva az 1. ábrára, az 1, 3 illetve 2 három kaszkád főzőkészüléknek 4 rotorjai vannak, amelyekről a szálak centrífugáiisan szóródnak le szokásos módon. Az 1 főzőkészülékről a szálak .50 az 5 szállítószalagon lévő 7 szövedéken gyűlnek össze az El szél-régióban, míg a 2 fonökészülékröi főként az ellenkező R2 szél-régió mentén, a 3 fenőkészülékről· pedig főként az E3 középső régié mentén. Ez El és R3 régiek a 6 diffúz zónában egyesülnek egymással, az R2 és E3 régiók hasonlóképpen, a 6 diffúz zónában.

Kívánt esetben az Idbbr-től különböző köze- vagy egyéb anyag előnyösen egy vagy több fonökészülékröi szórható előnyösen bs, például csak a 3 f.onökészüléksn ét, úgyhogy az R3 középső résznek jelentősen nagyobb az adalékanyag koncentrációja, mínfc az El vagy R2 régióké.

A 7 szövedéket ezután egy 8 ingás átlapoló átlapolja és a keresztbe lapéit termék egy, a 9 szállítószalagon összegyűjtött bunda.

E bundának (lásd a 3. ábrát? van egy 10 felső homlokoldala, amit tőként a szövedéknek az R2 régiója képez és egy 12 középső magrésze, amit főként a szövedéknek az R3 régiója képez.

A. 10 és 12, valamint a 12 és 11. homlok- és magrészek egy 13 határomatlan zónában egyesülnek egymással és integrálisak egymással .

A 4. ábra az 1, ábrán elölről ábrázolt berendezéshez hasonló berendezés hátulsó képe azzal a különbséggel, hogy a megfelelő vezetéket is mutatja. Ez a vezeték olyan lehet, mint amit a fentiekben, a WO 96/33331 számú szabadalmi iratra hivatkozással leér tank, így az 50 kamra lényegében ovális és a 3 hengerek alakját veszi fel, amelyek egyesülnek, egymással és körülveszi az 1, 3 és &

* X « « *-«-*

•.η

fonőkészülékekét. Egy egyetlen, széles 51 ovális házba vezet, ami meghatározza a fonó-kamra oldalait és tetejét. A berendezés többi része- olyan, mint ami az 1. ábrán látható. A ? szövedék például 2-6 méter (gyakran körülbelül 4 méter) széles lehet.

Hivatkozással a 2. ábrára, a csurgató készüléket, amit az olvadéknak az 1, 3- illetve 2 fonó kész lilékbe táplálására használunk, a 2. ábra -mutatja, amelyen a satírozott rést az olvadék-áramlását szemlélboti.

A csurgató készülék egy ?-alakú 20 csurgatőböi áll, aminek van egy 22 töve vagy karja, ami előre nyúlik a 2.3 ürítőhöz, ami az olvadékot a 3 fonókészülé'kb-e üríti. Ennek vannak 25 és 2 6 oldalkar részei, amelyek keresztirányba nyúlnak a 27 ponttól, ahol a 28 olvadék a csurgatőba folyik le, A 25 oldal kar a 21 üritőrészbe vezet, hogy az olvadékot az 1 főzőkészülékre ürítse, míg a 26 kar a 22 üritőrészbe, hogy az olvadékot a 2 fonókészülékre ürítse,

A 29 lemez áthidalja a 27 tőrészt és- a 30 legalsó nyílást határozza meg,- amelyen keresztül az olvadék a 22 tó mentén tud folyni és- mereven a 25 valamint 26 karokhoz, továbbá a 22 tőhöz van rögzítve, .mint a T-alakú készüléknek, a kar tövének és a kar csurgat-ő-ínek, valamint a 29 lemeznek egységes, merev szerelvénye .

Az egész csurgatő berendezés egy lényegében vízszintes tengelyre van felszerelve, amit a 31 vonal mutat, a 32 csapágyakkal egy fix házon. A 32 csapágyakat rudak kötik össze a 33 karral, ami a 29 lemezhez van rögzítve egy 32 csapágynál és ami mozgatható (hogy a 31 tengely körül lengjen) egy 35 szabályozó dugatyΛ * * * * * » « * Í V ♦ + * « « «· « * ♦ * *♦ ** *».*tyúvai, ami egy 36 fiz ponthoz van rögzítve. Ennek megfelelően a 35 dugattyú kinyúlása vagy visszahúzódása a csurgató berendezést a 31 vízszintes tengely körül lengeti.

Egy másik, 37 szabályozó dugattyút a 38 csapágy kapcsolja a 29 lemezhez és egy 39 forgókar a 33 rúdhoz. Ezért a 37 dugattyúnak a krnyúlása. vagy visszahúzódása azt fogja előidézni, hogy a osurgatökészülék a 40 vonallal ábrázolt tengely korul fog lengeni, ami lényegében vízszintes és lényegében merőleges a 31 vonallal jelelt tengelyre.

Ennek megfelelően, a 35 és 37 szabályozó dugattyúkkal egymástól függetlenül lehet szabályozni a 24 tőnek, valamint a 35 és 26 karok nyitott végeinek egymáshoz viszonyított függőleges helyzetét, és ezáltal lehetővé válik az olvadék mindegyik 31, 22 és 23 ürítési ponton történő folyási sebességének egymás tői független szabályozása.

Az alábbiakban a találmány szerinti berendezés alkalmazásával az eljárást bemutató példákat írunk le.

A következő példák mindegyikében a berendezés három, maszkád fonókészüléket tartalmazott, ezek mindegyikének négy, egymás mellett elhelyezett rotorja volt, melyeken az olvadék folyást egymástól függetlenül lehetett szabályozni, mint ezt a rajzokra hivatkozással a fentiekben, leírtuk.

A rotorok mindegyikét, cserélni lehetett, relatív tereik és gyorsítás-mezőjük állítható volt az átmérő és/va.gy forgás-sebesség variálásával. Az első rotornak a mérete minden esetben 100-250 mm, a másodiké 250-300 mm, a. harmadik és negyedik rotor .mérete pedig 250-40-0 mm volt. A három, egymás mellett elkelve&

*♦*» *4 4»»ψ XX Φ Χ «X ♦ * * «X Φ ♦ * * Φ ΦΦΤΧ »φ

X * ♦ * * Φ * X ** ** XX ΧΦΦ Φ* zett £onőkés sülék mindegyike primer levegőárammal volt ellátva, és· a fonőkészüiékekről a szálakat előre szállítottuk ás egy 2,5 vagy 4 méter széles fon-őkamrában gyűjtöttük össze.

A rotorokat, és esek forgás-sebességét ágy választottuk meg, hogy 4 különböző gyorsulási mezőt biztosítsunk, amelyeket az alábbiakban A, B, C és D módnak jelölünk.

	A mód,	B mód,	ü mód.	D mód, Ι
				··>
	Κ.Πι/ S vhC	km/sec	Zrr: / <s A p	Km/sec
; .ο ΐ ς: A, Ό ό” Ο 27	40	69	A C	120 j
m á s o d i k r o t o r	40	......«Γ	-	229
ΐ VeiX.iXUu.CíX K X (.ί X-O £'	30	129	Λ. ‘«J U	320 |
|negy«tik rcto.	i 95	-	<\ -g .t. -w	í 3 5 0

A következő példák mindegyikében az eredményeket táblázatokban tűntetjük fel. Az olvadék-áramlás mindegyik fonőkészüiék első rotorjára táplált mennyiség tonna per órában kifejezve. A primer levegő az a levegő, ami mindegyik rotor kerülete mellett közvetlenül elhelyezett résekből áramlik ki és a második levegőáram az, amit máshol, nem közvetlen a rotorok mellett elhelyezett résekből füjunk.

A negyedik rotor kerülete melletti réseket egy sztátorral szereljük fel, amely különböző szögekben elhelyezett lapátokból áll, mint ezt a WO 92/06047 számú szabadalmi irat leírja. A

Db~vel jelölt értékek a WO 92/06047 számú szabadalmi irat 1. ábráján feltűntetett D-S szögek értékei, míg az SF-el jelölt érté* * » * · *'*·♦ φφ * χ Φ χ * < χ * * * Φ * *♦ χχ * Φ * « * φ X Φ Φ ·♦.♦ *·* ** ΦΧΦ «φ kék az ennek a szabadalmi iratnak az 1. ábráján feltüntetett E-F szögek értékei, minden esetben a negyedik rotoron. Előnyös lehet azonban az is, ha ugyanilyen variációt alkalmazunk a harmadik rotor körül. is.

Az égési veszteséget szokásos módon égetéssel határozzuk meg.

1. példa

A fcnbkészülékeket egymáshoz képest ügy állítjuk be, hegy megfeleljenek a következe paramétereknek.

--------------------------	1. számú	3. számé	2. számé i
	fonókészülék	rönökészülék	fonökészülék i
olvadékáramlás	3,5 t/öra	5 t./őre	3,5 t/ora i
olvadék hőmérséklet	Áibö-főzihc	1500-1520*C	isoo-ioiohi
•ί g y o r sn 1 asz me z ö	Ά rsod	c [p 6 d	ÜO, w» ,-·.··< :8: x^· ;!aw'v. i;
•r-------------- -1 :! primer levegő sebesség	kő km./se el'	120 km/sao^	30 km/sec/
primer levegő mennyiség	5500 m’Vöra	7500 rk/éra	5500 mő/őra
Ϊszekunder levegő	20Q0 rfő/éra	5000 mő/óra	2000 κη/őra
mennyiség
sztár o r-szögek	DE 0-13n	DE 0-24°	DE 0-15°
	EF 13-27”	EF 24-42°	EF 13-27°
e g é si v e sz te ség	ser	1,3 %	O 0 & λ. / λ» ·>

Ez a termék egy optimális minőségű kissürüségü termék, aminek jö kompressziős és szigetelő tulajdonságai vannak, a iambda

0 osztályba tartozik., sűrűsége 23 kg/'m³.

2, példa

Ennél a példánál a paramétereket a következő módon állítottuk be:

Ez a termék egy nehéz termák, aminek mindkét oldala nyomásnak ellenálló ♦ ·**♦. Φ* >Χ*ΐ »* * .♦ * χ « * ♦ ♦ * * .♦*·»· ·φ * Φ ♦ * Φ « χ * »* ΦΦ ** ««*- Φφ

3. példa

A berendezés a következőképpen állítottak be.

Ez a termék egy nehéz, felületén nyomáséiio termék, aminek azonban egy hajlékony oldala van. amely azonban abszorbeálni tudja annak a felületnek a szabálytalanságait, amire a terméket tel keli szerelni, például egy mennyezet-lapét. 1. paraméterek megválasztásával a bundában lévő fonalak egy szisztematikus egyenlőtlen eloszlása érhető el és ez olyan eloszlást eredményez a végtermékben, hogy annak felső harmada nagyobb sűrűségű, mint a termék többi része., A termék vastagsága mentén, az aszimmetrikus szilárdságokat a kötőanyag mennyiségének változtatásával elő lehet segíteni oly módon, hogy a maximális mennyiségű kötőanyag •s »χ· ♦ «« «»».« «« ♦ » ♦ X F * v ♦ φ ♦ « »»* *.»,

Κ » Φ « « Φ « Φ Μ

Φ» ΦΦ * * »«« Φ* a .felső (maximális hosszúságú szálakat tartalmazó) rétegben legyen és a minimális kötőanyag mennyiség az alacsonyabb rétegben, ami hajlékony és iinomabo szálakból van képezve.

Kívánt esetben további, variációk érhetők el a. vastagságban például a sűrűség és szilárdság tekintetében úgy, hogy a terméket szokásos kezeléseknek vetjük alá,

A fonőkészülék körülményeket úgy állítjuk be, hegy t legnagyobb az olvadék áramlás a középső fonőkészekéken és a legnagyobb gyors!tótérét, valamint primer levegőmennyiséget szintén a középső vonókészüléken alkalmazzuk.

	1., s z sraá ionókőszülék	1. s z árad fonókészülék	XX/X j
clvadékoramiás	2,5 t/óra	? r/őra	ij
|olvadék hőmérséklet	ISöő-l120tü	1500-1520®	ű'·* 1 :>2v u 0
gyors u1ás i ®ez ő	A mód	C. mód.	Ei mo cí $
primer levegő sebesség	80: xm/sec	120 kin./se®	80 te/sse2 ||
1primer levegő mennyisen	S5-0Ö sú /dr a	7500 A/óra	5500 zr/ora |
szekunder levegő	3000 atlőra	4000 zé/Őra

mennyiség sztéter-szögei uh 0-18'

DE ö-2'4'

Q _ ·> 'Ί V

ί! lécrési	vesztesén		2 % ΐ
		{	1

Du Q -	.> 0 1!
.. fc
S K 18-	η-, rj O
1 r·,
Λ y <.

i, *· * »♦»* «<«« *X>

* V > « * * V * * ♦ ♦ ♦««

X X ♦ ♦ < ♦ x « x »* ♦* XX x«* ♦-«

Claims (2)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1, Berendezés mesterséges üvegszál bunda képzésére, amely tartalmaz első, harmadik és második ji, 3, 2; centrifugális fondkészülékeket, melyek egymás mellett vasnak elrendezve, egy (2-0) merev csurgató készüléket az olvadéknak egy (2S) betápláló helyen történő befogadására és az olvadéknak a <21, 23, 22) első, harmadik és második űri tökélyről az (1, 3, 2) első, harmadik, illetve második fonókészüiékre táplálására, és amelyben a csurgató készüléknek van egy elsd ás második (25, 26) csurgató karja, amelyek általában ellenkező irányba, az első és második üritöhely felé, a befogadó helytől elfelé nyúlnak, illetve egy harmadik (24) karja, ami általában a harmadik üritőhelytöl előre lévő irányba, továbbá eszközt a csurgató készüléknek egy lényegében vízszintes tengely kerüli, egymástól független billeütésére, amely általában keresztirányba nyúlik és lényegében vízszintes tengely körüli billentésére, amely általában előrefelé nyúlik, mlmellett az első, második és harmadik helyek mindegyikénél az olvadék áramlási sebesség az olvadék áramlási sebességétől függetlenül szabályozható a csurgatok független bilientésével„
2. 2. Az 1, igénypont szerinti berendezés, amelynél a csurgató ke39 * * * s * * * * * * -ί «« · * * β * ♦.♦· szülék lényegéber· T-alakű, ahol a T töve előrefelé nyúlik és a csurgató egy lényegében vízszintes tengely körüli lengésre van felszerelve, ami lényegében párhuzamos a T tövével és egy ettől független lengésre egy olyan lényegében vízszintes tengely körúl, amz lényegében péekyeeeseee- a T tövevert<én<gé-«c»

   A meghatalmazott: