HU226967B1

HU226967B1 - Light transmitting building block, manufacturing method for the same and lining element

Info

Publication number: HU226967B1
Application number: HU0700475A
Authority: HU
Inventors: Aron Losonczi
Original assignee: Aron Losonczi
Priority date: 2007-07-11
Filing date: 2007-07-11
Publication date: 2010-03-29
Also published as: IL203188A; EP2179105B2; US20100281802A1; PT2179105E; EP2179105A2; CN101784733B; HUP0700475A2; DK2179105T3; PL2179105T5; ES2370887T5; EA019346B1; US8091303B2; ATE518998T1; WO2009007765A2; EP2179105B1; ES2370887T3; HU0700475D0; AU2008273906A1; AU2008273906B2; PL2179105T3

Description

A találmány tárgya fényáteresztő építőelem, amelynek legalább két, első és második határfelülete van, ahol az első és második határfelület között fényáteresztő idom legalább egy része és a fényáteresztő idomot körülvevő öntött anyag van, valamint a fényáteresztő idom segédszerkezethez van csatlakoztatva, valamint betétidom fényáteresztő építőelem kialakításához, amelynek legalább egy fényáteresztő idoma és segédszerkezete van, és a fényáteresztő idom a segédszerkezeten van elrendezve, továbbá eljárás fényáteresztő építőelem előállítására, ahol az eljárás során legalább alapfelülettel és oldalfalakkal határolt formaüregben fényáteresztő elemet rendezünk el, a formaüreget formázóanyaggal töltjük fel, a formázóanyagot megszilárdulni hagyjuk, majd az építőelemet eltávolítjuk a formaüregből.

Az épületek természetes belső megvilágítását a falakon, födémeken vagy a tetőszerkezeten kialakított, és lehetőleg időjárásálló, átlátszó, vagy áttetsző anyagokkal kitöltött nyílások kialakításával oldják meg. Ezek a nyílások vagy ablakok általában nagyobb egybefüggő felületeket alkotnak, de esztétikus megvilágítási célokra kisebb-nagyobb áttetsző, átlátszó, festett, színezett vagy víztiszta ablakokat is alkalmaznak, amelyek méretei a felhasznált építőelemek méreteihez igazodnak, például a beépíthető üvegtéglák esetében, vagyis a fényáteresztő elemeket a teherhordó építőelemek, például téglák között helyezik el. A beépíthető fényáteresztő elemek számának és méreteinek természetesen határt szabnak a térhatároló elemmel, fallal, födémmel szemben támasztott statikai, hőtechnikai, szilárdsági és gazdasági követelmények, minthogy a fényáteresztő anyagok előbb felsorolt sajátosságait nehéz célszerűen összehangolni a komplex építészeti követelményekkel.

Fényáteresztő építőelemre vonatkozó megoldást ismertet például a GB 794,864 számú szabadalmi leírás, ahol a teherhordó építőelemek közé, előre elkészített fényáteresztő elemből és keretszerkezetből álló elemeket helyeznek. A keretszerkezet az elem beépítési szilárdságát függetleníti a benne elrendezett fényáteresztő elem szilárdságától. A megoldás hátránya viszont, hogy diszkrét elemek pontos illesztését igényli a falszerkezet építése során előre meghatározott helyeken.

A hidegen szilárduló, in situ zsaluzott vagy előre formába öntött, többnyire cementalapú építőelemek elterjedésével lehetővé vált fényáteresztő elemek beágyazása az építőelemekbe. Ilyen megoldást ismertet az US 3,091,899 számú szabadalom, ahol kötőanyagba ágyazott, véletlenszerűen elhelyezett üvegszalagok vezetik a fényt az elem egyik oldaláról a másikra. Az üvegszalagok kiállnak az elem legalább egyik felületéből. A kiálló üvegdarabok nehézkessé teszik a kőművesmunkát, és az ilyen elemekből álló falszerkezet teherhordó képessége az üveg és a kötőanyag érintkezésénél fennálló elcsúszás veszélye miatt nagymértékben korlátozott.

Lényeges javulást érnek el a fényáteresztő elemek szilárdságában és kezelhetőségében azok a megoldások, amelyeknél kötőanyagmátrixban, például betonban, üvegszálakat rendeznek el. Ilyen megoldást tár fel a JP 2006224349 számú közzétételi irat, ahol a üvegszálszövedéket helyeznek beton öntőformába, majd a formát a szövedék ellepéséig megtöltik betonnal, és az eljárást addig ismétlik, amíg az anyag a formát ki nem tölti. A megoldás hátránya, hogy meglehetősen munkaigényes, továbbá az üvegszál alkalmazása erőteljesen növeli a költségeket.

A WO 03/097954 számú közzétételi irat olyan építőelemet tár fel, ahol építőelem két felülete közé öntött szerkezeti építőanyagba fényáteresztő szálakat ágyaznak, amelyek végei egyenletesen vannak elosztva a két felület mentén. A US 2007/0074484 A1 számú közzétételi irat olyan fényáteresztő betont ismertet, amelyben két segédkeret lap között üvegszálakat feszítenek ki, majd a szálak közötti teret betonnal kitöltik. Végül eltávolítják a segédkeret lapokat, és fényáteresztő betonelemet kapnak. Mindkét megoldás hátránya az üvegszálak alkalmazásából fakadó költséges voltában rejlik.

A WO 03/097954 számú közzétételi irat olyan építőelemet és az előállítására szolgáló eljárást ismertet, ahol az eljárás során hosszanti formába folyamatosan üvegszálköteget vezetnek, miközben a formát megtöltik kötőanyagmátrixszal, és nyomás és/vagy vibráció segítségével tömörítik. A megszilárdult elemet keresztmetszete mentén elemekre vágják, majd felületét célszerűen megmunkálják. A megoldás előnye, hogy folyamatos gyártást tesz lehetővé, ugyanokkor hátránya, hogy szintén a költséges üvegszálat alkalmazza.

A fenti megoldások további közös hátránya, hogy fényáteresztő elemeik vagy véletlenszerűen helyezkednek el, vagy csoportosításuk munkaigényes, illetve lehetetlen.

Ezeket a hátrányokat kívánja orvosolni a JP 1219251 számú közzétételi iratban javasolt megoldás, ahol rugalmas vagy merev segédszerkezetben nyílásokat alakítanak ki, a nyílásokban fényáteresztő elemeket, például üveghasábokat helyeznek el, majd a lemezre a hasábok magasságának megfelelő vastagságú betonréteget terítenek. A kötőanyag megszilárdulását követően a rugalmas segédszerkezetet eltávolítják, és az elem legalább egyik felületét megmunkálják. Merev segédszerkezet alkalmazása esetén a segédszerkezet a felületen marad. A megoldás hátránya, hogy a fényvezetésben szerepet nem játszó segédszerkezet megfelelő kialakítása további előkészítő munkát és költséget jelent, az elemen maradva korlátozza az elem felhasználhatóságát, eltávolítása esetén viszont hulladékot képez.

Célkitűzésünk ezért a találmánnyal az, hogy olyan fényáteresztő építőelemet alakítsunk ki, amellyel kiküszöbölhetők a technika állása szerinti megoldások hátrányai, vagyis olcsón, tetszőleges méretben és egyszerűen előállítható, és nincs szükség hulladékot képező segédanyagok alkalmazására. Célunk továbbá az is, hogy áttetsző vagy átlátszó ábrákat, jeleket, számokat, sőt műalkotásokat is elrendezhessünk tömör falakban, amelyeket akár természetes, akár mesterséges

HU 226 967 Β1 fénnyel láthatóvá tehetünk. Célkitűzésünk továbbá olyan eljárás kidolgozása is, amellyel a találmány szerinti építőelem hatékonyan előállítható.

Célkitűzésünket olyan fényáteresztő építőelem kialakításával valósítottuk meg, amelynek legalább két, első és második határfelülete van, ahol az első és második határfelület között fényáteresztő idom legalább egy része és a fényáteresztő idomot körülvevő öntött anyag van, valamint a fényáteresztő idom segédszerkezethez van csatlakoztatva, és a segédszerkezet az első és második határfelület között van elrendezve.

A segédszerkezeten célszerűen legalább egy nyílás és/vagy rögzítőelem van elrendezve.

A fényáteresztő idom rögzítőelemmel van ellátva.

A segédszerkezeten kedvezően több fényáteresztő idom van elrendezve, és a nyílás és/vagy rögzítőelem elem a segédszerkezeten a fényáteresztő idomok között van kiképezve.

A fényáteresztő idom előnyösen legalább egy zárt vonallal határolt alapú fényáteresztő hasáb.

A fényáteresztő idom anyaga kedvezően szervetlen anyag, célszerűen üveg.

A fényáteresztő idom anyaga előnyösen szerves anyag, célszerűen műanyag.

A segédszerkezet felülete célszerűen hőszigetelő anyaggal van bevonva.

A segédszerkezet előnyösen hőszigetelő anyagból van.

A segédszerkezet mentén, kedvezően a fényáteresztő idomok mellett és/vagy között egyirányú vagy hálós vasalat elemei vannak elrendezve.

A segédszerkezeten kiképzett nyílásokban célszerűen vasalatelem van elrendezve.

Célkitűzésünk megvalósítását szolgálja továbbá az a betétidom fényáteresztő építőelem kialakításához, amelynek legalább egy fényáteresztő idoma és segédszerkezete van, és a fényáteresztő idom a segédszerkezeten van elrendezve, valamint a fényáteresztő idomnak legalább egy olyan szakasza van, amely a segédszerkezetből kiemelkedően van elrendezve, valamint a betétidom a segédszerkezeten kialakított nyílással és/vagy rögzítőelemmel van ellátva.

A segédszerkezet és a fényáteresztő idom célszerűen azonos anyagból van kialakítva.

A segédszerkezet és a fényáteresztő idomok anyaga kedvezően eltérő.

A fényáteresztő idomok előnyösen a segédszerkezetre vannak szerelve.

A fényáteresztő idomok kedvezően a segédszerkezettel egy darabból vannak kialakítva.

A segédszerkezet felülete célszerűen hőszigetelő réteggel van burkolva.

A segédszerkezet előnyösen hőszigetelő anyagból van.

A fényáteresztő idom anyaga kedvezően szervetlen anyag, célszerűen üveg.

A fényáteresztő idom célszerűen fröccsöntött vagy sajtolt műanyag.

Célkitűzésünket továbbá olyan eljárás kidolgozásával valósítottuk meg, amely fényáteresztő építőelem előállítására szolgál, és az eljárás során legalább alapfelülettel és oldalfalakkal határolt formaüregben fényáteresztő elemet rendezünk el, a formaüreget formázóanyaggal töltjük fel, a formázóanyagot megszilárdulni hagyjuk, majd az építőelemet eltávolítjuk a formaüregből, és a formaüregben fényáteresztő elemként legalább egy fényáteresztő idomot tartalmazó betétidomot rendezünk el.

A betétidomot célszerűen úgy rendezzük el a formaüregben, hogy a betétidomot az alapfelületen támasztjuk alá.

A betétidomot előnyösen úgy rendezzük el a formaüregben, hogy a betétidomot egy másik betétidommal támasztjuk alá.

A betétidomot kedvezően úgy rendezzük el a formaüregben, hogy a betétidomot az oldalfalakkal támasztjuk alá.

A betétidom segédszerkezetének felületét célszerűen hőszigetelő réteggel burkoljuk.

A segédszerkezet mentén, előnyösen a fényáteresztő idomok mellett és/vagy között egyirányú vagy hálós vasalat elemeit rendezzük el.

A segédszerkezet nyílásaiban kedvezően vasalatelemeket rendezünk el.

Az építőelem formaüregből történő eltávolítása után célszerűen az építőelem legalább egyik határfelületét megmunkáljuk.

A találmányt a továbbiakban példaként! kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti fényáteresztő építőelem egyik célszerű kiviteli alakjának metszete, a

2. ábrán a találmány szerint építőelem egyik célszerű kiviteli alakja látható axonometrikus ábrázolásban, ahol az építőelem felületén átlátszó felirat és figurális elem van megjelenítve,

3a. és 3b. ábrán a találmány szerinti építőelem kialakításához szükséges betétidom célszerű kiviteli alakjai láthatók, a

4. ábrán a találmány szerinti betétidom egyik célszerű kiviteli alakjának segédszerkezete látható a nyílásokkal és a fényáteresztő elemeket befogadó furatokkal, az

5. ábrán a találmány szerinti betétidom egyik célszerű kiviteli alakja látható, ahol a fényáteresztő elem hengergyűrű, a

6. ábrán a találmány szerinti eljárás során használt példa szerinti fekvőzsaluzatot láthatjuk, a benne elrendezett betétidommal.

Az 1. ábrán a találmány szerinti fényáteresztő 1 építőelem egyik célszerű kiviteli alakjának metszetét láthatjuk. A bemutatott fényáteresztő 1 építőelemnek legalább két, azaz 2 első határfelülete és 3 második határfelülete van. A 2 első határfelület és 3 második határfelület között legalább egy, az ábrán számos 4 fényáteresztő idom legalább egy része van elrendez3

HU 226 967 Β1 ve úgy, hogy a 4 fényáteresztő idomot öntött 7 formázóanyag veszi körül. A 4 fényáteresztő idomok egy, az ábrán nem látható előnyös kiviteli alakban túlnyúlhatnak a 2, 3 határfelületekben, vagyis kiállhatnak az 1 építőelemből. A 4 fényáteresztő idomok 5 segédszerkezeten vannak elrendezve, amely több 4 fényáteresztő idomot foghat össze. Az 5 segédszerkezetet kiképezhetjük pl. rácsként, ahol a 4 fényáteresztő idomok a rácspontokban vagy a rácsrudak mentén helyezkednek el, de kialakíthatjuk más módon is, például sík segédlemezként, görbületekből álló, például hullámos segédlemezként stb. Az ábrán látható, hogy az 5 segédszerkezet célszerűen lemez, amely a kész 1 építőelemben, a 2 első határfelület és a 3 második határfelület között van elrendezve. Egy előnyös kiviteli alakban maga az 5 segédszerkezet egyik felülete alkotja a 2, 3 határfelületek egyikét, ezért az 5 segédszerkezet ebben a speciális kiviteli alakban is a 2, 3 határfelületek között van elrendezve.

Az 1. ábrán látható kiviteli alakban Az 5 segédszerkezeten több 4 fényáteresztő idom van elrendezve, és az 5 fényáteresztő idomok között az 5 segédszerkezeten 6 nyílások vannak kiképezve. A 6 nyílások arra szolgálnak, hogy az 1 építőelemet alkotó formázóanyag 5 segédszerkezettel megosztott részeit a 6 nyílásokba az öntés során beáramló formázóanyaggal összekössék. Az 5 segédszerkezeten kiképzett 6 nyílásokban (rácsos kiképzés esetén a rácslyukakban) 22 vasalatelemek vagy merevítés elemei, például acél vagy műanyag csapok, horgok helyezhetők, amelyek tovább erősítik az építőelem 5 segédszerkezettel elválasztott részei közötti kapcsolatot. Egy további célszerű, de ezen az ábrán nem ábrázolt kiviteli alakban a 6 nyílások helyén vagy azok mellett az 5 segédszerkezethez erősített vagy azzal egy darabban kialakított 19 rögzítőelemek, például acél vagy műanyag csapok, horgok stb. rendezhetők el az 5 segédszerkezet egyik vagy mindkét oldalán az 1 építőelemmel szemben támasztott szilárdsági követelményektől függően (lásd 3a. ábra). Elképzelhető az is, hogy a 4 fényáteresztő idomokon helyezünk el 20 rögzítőelemeket, például gyűrűket vagy más 20 rögzítőelemet, vagy magán a 4 fényáteresztő idomon képezünk ki 21 rögzítőelemet úgy, hogy az alámetszést képezzen, ami a 7 formázóanyagban rögzíti a 4 fényáteresztő idomot. Az 5 segédszerkezet mentén a 4 fényáteresztő idomok mellett és/vagy között olyan egyirányú vagy hálós vasalatot helyezhetünk el, amely a szakmai gyakorlatból a vasbeton készítésénél jól ismert. Ezt a vasalatot előnyösen összeköthetjük a 6 nyílásokban elrendezett 22 vasalatelemekkel vagy a 6 nyílások helyén kialakított 19 rögzítőelemekkel, így az 1 építőelem szilárdságát tovább fokozhatjuk.

Az 5 segédszerkezeten elrendezett 4 fényáteresztő idomok ebben a kiviteli alakban szabályos síkidom, például kör, háromszög, négyszög, vagy sokszög alapú fényáteresztő hasábok, amelyek egymástól egyenlő távolságra vannak elrendezve. A 4 fényáteresztő idomok alapja természetesen lehet szabálytalan körvonalú is. Az 5 segédszerkezeten például elrendezhető egyetlen vagy számos olyan 4 fényáteresztő idom, amelynek alapja figurális vonalvezetésű, például csillag vagy hasonló alakzat. Ezenfelül a 4 fényáteresztő idomok egymástól tetszőleges és egyenlőtlen távolságban is elrendezhetők, segítségükkel kialakíthatók ábrák, feliratok stb. az 1 építőelem felületén. Ekkor a 4 fényáteresztő idom tetszőleges vezetésű vonallal határolt alapú fényáteresztő hasáb, például betű, szám vagy ábra, vagy hasonló 4 fényáteresztő idomok megfelelően csoportosított elrendezése, például „pontokból” kialakított felirat vagy ábra. Ilyen megoldás látható a 2. ábrán bemutatott építőelem felületén. A 4 fényáteresztő idom anyaga egy célszerű kiviteli alakban szervetlen anyag, például üveg, vagy szerves anyag, előnyösen fényáteresztő műanyag.

Mint már említettük, a 4 fényáteresztő idomokat 5 segédszerkezet fogja össze. Az 5 segédszerkezet és az általa összefogott 4 fényáteresztő idomok 8 betétidomot alkotnak, amelynek kialakítása a fent ismertetettek szerint változatos lehet. Továbbá ugyanazon 1 építőelem tartalmazhat egy vagy több 8 betétidomot attól függően, hogy a 8 betétidom és a készítendő építőelem méretei hogyan viszonyulnak egymáshoz, valamint attól, hogy az 1 építőelem mekkora felületét kívánjuk fényáteresztővé tenni. Kialakítható például olyan 1 építőelem, amelynek teljes 2, 3 határfelületén egyenletes elosztásban 4 fényáteresztő idomok végződnek, de olyan is, amelynek 2, 3 határfelülete csak bizonyos tartomány(ok)ban tartalmaz 4 fényáteresztő elemvégződéseket.

A 4 fényáteresztő idomokat öntött és megszilárdult 7 formázóanyag, célszerűen beton veszi körül. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a 7 formázóanyag nem feltétlenül beton. 7 formázóanyagként használhatunk egyéb önthető és megszilárduló építőanyagokat is, például gipszet, ezek az anyagok, különösen a beton kitűnő hővezető, ezért az 1 építőelemet olyan hőszigeteléssel kell ellátnunk, amely szükség esetén lassítja a határfelület és a 3 határfelület közötti hőáramlást, de nem akadályozza meg a fény átjutását a 4 fényáteresztő idomokon, valamint nem csökkenti az 1 építőelem szilárdságát. A találmány egyik célszerű kiviteli alakjában ezért az 5 segédszerkezet felülete hőszigetelő anyaggal van bevonva. Az 5 segédszerkezet egy előnyös kiviteli alakban maga is fokozott hőszigetelő képességű anyagból, például műanyaghab lemezből alakítható ki.

A 3a. és 3b. ábrán a találmány szerinti fényáteresztő 1 építőelem kialakításához szükséges 8 betétidom célszerű kiviteli alakjai láthatók. A 3a. ábrán bemutatott betétidom számos 4 fényáteresztő idomból és 5 segédszerkezetből van kiképezve úgy, hogy a 4 a fényáteresztő idomok az 5 segédszerkezeten egymástól azonos távolságban vannak elrendezve. A 4 fényáteresztő idomoknak első és második 9, 10 szakasza van. Az első 9 szakasz a segédszerkezet egyik oldalából, a második 10 szakasz a segédszerkezet másik oldalából emelkedik ki. A 3a. ábrán megfigyelhető, hogy a 4 fényáteresztő idomok 9, 10 szakaszainak hossza ebben a kiviteli alakban nem egyenlő, például célszerűen

HU 226 967 Β1 azért, hogy az 5 segédszerkezeten feltámaszkodó esetleges vasalat a statikailag legmegfelelőbb középső pozícióba kerülhessen. Természetesen egyenlő hosszúságú 9,10 szakaszok is készíthetők. Egy további, a rajzon nem ábrázolt kiviteli alakban a 4 fényáteresztő idom 9, 10 szakaszai a derékszögtől eltérő szöget zárhatnak be az 5 segédszerkezet síkjával, sőt egymással sem feltétlenül párhuzamosak. A fényáteresztés szempontjából ebben a tekintetben ugyanis csak az a követelmény merül fel, hogy a 9, 10 szakaszok végei az 1 építőelem gyártása során a 2, 3 határfelületeket legalább elérjék.

Láthatjuk továbbá, hogy az 5 segédszerkezeten a fényáteresztő idomok között 6 nyílások vannak kiképezve. A 6 nyílások több feladatot is ellátnak. Egyrészt a vízszintesen helyzetben kiöntött, 8 betétidommal teljesen kitöltött formaüregben lehetővé teszik, hogy a formázóanyag az 5 segédszerkezeten átfolyhasson, másrészt a 6 nyílásokat kitöltő formázóanyag köti össze az 1 építőelem 5 segédszerkezettel elválasztott részeit. Ezen túlmenően a 6 nyílásokba 22 vasalatelemek vagy merevítés elemei kerülhetnek, ahol vasalatelemen nem pusztán betonacél hálózatot, hanem akár műanyagból készült horgos csapokat vagy ezzel egyenértékű elemeket is értünk.

Egy további célszerű, a 3a. ábrán látható kiviteli alakban, ahogy ennek lehetőségét már az 1. ábra kapcsán ismertettük, a 6 nyílások helyén vagy azok mellett az 5 segédszerkezethez erősített vagy azzal egy darabban kialakított 19 rögzítőelemek, például acél vagy műanyag csapok, horgok stb. rendezhetők el az 5 segédszerkezeten. A 4 fényáteresztő idomokon például 20 rögzítőelemeket, például gyűrűket vagy más 20 rögzítőelemet rendezünk el, vagy magán a 4 fényáteresztő idomon képezünk ki 21 rögzítőelemet.

A 3a. és 3b. ábrán bemutatott 8 betétidom 5 segédszerkezete és 4 fényáteresztő idomai azonos anyagból vannak kialakítva. Ez általában, de nem kizárólag, azt jelenti, hogy a 8 betétidomot célszerűen egyetlen darabként, azonos anyagból, például fröccsöntéssel alakíthatjuk ki. A 3b. ábrán egyetlen darabból készült, számos 4 fényáteresztő idomot tartalmazó 8 betétidom látható.

Másrészt viszont a 8 betétidom szerelhető változatban is kialakítható azonos anyagból, ahol például az segédszerkezet a 6 nyílásokkal fröccsöntött műanyag, és a 4 fényáteresztő idomok helyén rövid 11 csonkok helyezkednek el (3a. ábra), amelyekre a például szintén fröccsöntött vagy sajtolt rúdból darabolt 9, 10 szakaszok a végükben kiképzett furatokkal, esetleg menettel vagy szoros illesztéssel ráilleszthetők. így elképzelhető az is, hogy az 5 segédszerkezeten az említett rövid csonkokat nem, hanem helyükön is a nyílásokhoz hasonló 12 nyílásokat vagy 11 csonkokat alakítunk ki, ahogy az a 4. ábrán látható. Ebben az esetben a megfelelő méretű 4 fényáteresztő idomokat a 12 nyílásokban, például szoros illesztéssel vagy bepattintással helyezhetjük el, ráilleszthetjük a 11 csonkokra vagy az azon kialakított menetekre csavarhatjuk, vagy más hasonló módon rögzíthetjük. Egy még célszerűbb kiviteli alakban a 6 nyílások és a 12 nyílások szerepe fel is cserélhető. A szerelhető változat ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy az 5 segédszerkezet és a 4 fényáteresztő idomok vagy azok 9,10 szakaszai eltérő anyagból készülhessenek, vagy különböző színűek legyenek.

Mind az egyetlen darabból készült 8 betétidom, mind pedig a szerelt 8 betétidom esetében megvalósíthatjuk a már említett hőszigetelést. Az egyetlen darabból kialakított, kész 4 fényáteresztő idomon olyan szigetelőtulajdonságú réteget helyezhetünk el, amely nyílásaival ráhúzható a 9, 10 szakaszokra, és további nyílásai az 5 segédszerkezet 6 nyílásaival vannak fedésben. Az 5 segédszerkezet felülete ekkor hőszigetelő réteggel van burkolva. A 12 nyílásokkal ellátott szerelt 8 betétidomot is elláthatjuk hasonló hőszigetelő réteggel, de ebben az esetben magát az 5 segédszerkezetet is elkészíthetjük hőszigetelő tulajdonságú anyagból, például műanyaghabból. Az 5 segédszerkezet ekkor önmagában hőszigetelő réteget képez.

A 8 betétidom anyaga a bemutatott kiviteli alakokban szerves anyag, célszerűen műanyag. A 8 betétidom azonban készülhet szervetlen anyagból, célszerűen üvegből is, sőt a szerelt változatban elképzelhető a szerves és szervetlen anyagok ésszerű kombinációja is, például műanyaghabból készült 5 segédszerkezet 6 és 12 nyílásokkal, valamint a 12 nyílásokban elhelyezett, üvegből vagy fényáteresztő műanyagból készült fényáteresztő idomok stb. A 4 fényáteresztő idom és 9,10 szakaszai olyan hasábok, amelyeknek alapja szinte tetszőlegesen választható, így lehet kör, ellipszis, háromszög, négyszög vagy sokszög, de lehet több szabályos vagy szabálytalan vonallal határolt síkidom is.

A találmány szerinti 8 betétidom egyik további kiviteli alakjában így olyan 4 fényáteresztő idomot is elrendezhetünk az 5 segédszerkezeten, amelynek alapja a fent bemutatott kiviteli alakoktól eltérően, az 5 segédszerkezet és így a 2, 3 határfelületek mentén két szabályos vagy szabálytalan vonallal határolt síkidom, például figurális körvonal-vezetésű síkidom vagy két körrel határolt síkidom, vagyis körgyűrű, ahogy az 5. ábrán látható. Az 5. ábrán az 5 segédszerkezeten elrendezett 4 fényáteresztő idomok 9, 10 szakaszai körgyűrű alapú hasábokat, azaz hengergyűrűket alkotnak az segédszerkezet mindkét oldalán.

Említettük, hogy a találmány szerinti 1 építőelem teherhordó képessége nagymértékben fokozható, ha például az 5 segédszerkezet felületével nagyjából párhuzamosan a 4 fényáteresztő idomok mellett, illetve között egyirányú vagy hálós vasalat elemei vannak elrendezve. A vasalat akár érintkezhet is az 5 segédszerkezettel. A 17 formaüreg előkészítésénél és kiöntésénél a vasalat megfelelő elhelyezését és rögzítését a segédszerkezet is biztosíthatja. A 4 fényáteresztő idomok közti távolság célszerűen úgy van méretezve, hogy az említett vasalat köztük elférjen. A vasalat egy irányban futó vagy hálós rendszerű is lehet. Az 5 segédszerkezeten kiképzett nyílásokban kedvezően a vasalat két formázóanyag réteget összekötő elemeit átvezethetjük.

HU 226 967 Β1

A találmány szerinti 1 építőelemet a fényáteresztő építőelem előállítására szolgáló, találmány szerinti eljárással alakíthatjuk ki. Az eljárás során 14 alapfelülettel és 15 oldalfalakkal határolt, legalább felül nyitott 16 zsaluzat 17 formaüregében legalább egy találmány szerinti 8 betétidomot rendezünk el a 14 alapfelület fölött, ebben a kiviteli alakban, vagyis vízszinteshez közeli formázás esetén közvetlenül a 14 alapfelületen, vagyis a 8 betétidomot a 14 alapfelülettel támasztjuk alá, ahogy az a 6. ábrán látható. A 17 formaüreget és így a 8 betétidom segédszerkezetének 6 nyílásait, esetleg szabadon hagyott 12 nyílásait is formázóanyaggal töltjük fel, a formázóanyagot megszilárdulni hagyjuk, majd az 1 építőelemet eltávolítjuk a 17 formaüregből.

Abban az esetben, ha a 17 formaüreget nem töltjük fel formázóanyaggal a 14 alapfelülettől távolabbi 9, 10 szakasz felső végéig, a 9, 10 szakasz egy része kiáll az 1 építőelem 2, 3 határfelületéből, vagyis a 4 fényáteresztő idomok csak egy része esik az 1 építőelem a 2, 3 határfelületei közé. Ekkor az 1 építőelem formaüregből történő eltávolítása után az 1 építőelem felső határfelületét megmunkálva egy felületbe simíthatjuk a 4 fényáteresztő idom felső végét és a 2 határfelületet. Természetesen esztétikai célokat szolgálhat az is, ha a 2 határfelületet nem munkáljuk meg, így a 4 fényáteresztő idomok ki fognak állni a beépített 1 építőelemből. Ha a 14 alapfelületen a 4 fényáteresztő idomoknak megfelelő furatokat készítünk, akkor a 4 fényáteresztő idomok a 3 határfelületen is túlnyúlhatnak. Természetesen ezeket is tetszés szerint lemunkálhatjuk vagy meghagyhatjuk.

A 14 alapfelületet teljesen vagy csak részben fedhetjük le 8 betétidomokkal. Az utóbbi esetben például készíthetünk olyan 1 építőelemet, amely csak 2, 3 határfelülete egy részén fényáteresztő, például feliratot, piktogramot stb. jelenít meg (2. és 6. ábra). A betétidomok természetesen egymással összekapcsolhatóak is lehetnek.

Fényáteresztő 1 építőelem in situ készítése során szükségessé válhat, hogy az 1 építőelemet függőleges 16 zsaluzatban, például falként, függőlegesen formázzuk. Ebben a kiviteli alakban a találmány szerinti eljárást például úgy hajtjuk végre, hogy a 8 betétidomot egy másik 8 betétidommal támasztjuk alá, vagyis a 14 alapfelületre a 16 zsaluzat 15 oldalfalai közé úgy helyezzük be az első 8 betétidomot, hogy a 4 fényáteresztő idomok alkotói 14 alapfelülettel lényegében párhuzamosak legyenek, és a 9, 10 szakaszok végei a 16 zsaluzat két szemközti 15 oldalfalával érintkezzenek. Ezt követően a már behelyezett 8 betétidomra ráhelyezzük a következő 8 betétidomot úgy, hogy a két 8 betétidom az 5 segédszerkezetek élén érintkezik egymással. Ezen a módon teljes függőleges méretében kitölthetjük a 16 zsaluzatot 8 betétidomokkal. Amennyiben szükséges, az eljárást megismételhetjük a 16 zsaluzat 17 formaüregében, teljesen vagy részben kitöltve azt.

A találmány szerinti eljárás egy további megvalósítási formájában eljárhatunk úgy is, hogy a 8 betétidomokat nem egymással támasztjuk alá, mint az előző kiviteli alakban, hanem a 16 zsaluzat 15 oldalfalaihoz rögzítjük, például szoros illesztéssel (a 16 oldalfalak közé szorítva), a 4 fényáteresztő idomoknak megfelelő furatokba illesztve vagy ragasztással stb., vagyis a 8 betétidomot az 15 oldalfalakkal támasztjuk alá.

A 17 formaüreg formázóanyaggal történő feltöltése előtt az 1 betétidom 5 segédszerkezetének felületét hőszigetelő réteggel burkolhatjuk, amennyiben erre szükség van. A 7 formázóanyag azonban maga is lehet jó hőszigetelő tulajdonságú, például légüregképző adalék anyaggal kevert beton vagy polisztirolgyöngyökkel kevert beton. Célszerűen a 17 formaüreg feltöltését megelőzően az 5 segédszerkezet 6 nyílásaiban elrendezzük a már említett 22 vasalatelemeket vagy merevítés elemeit, és az 5 segédszerkezet mentén a 4 fényáteresztő idomok mellett és/vagy között a szakmai gyakorlatban a vasbeton készítésénél ismert egyirányú vagy hálós vasalat elemeit rendezzük el. A vasalatot összeköthetjük a 22 vasalatelemekkel, de át is vezethetjük a 6 nyílásokon.

Az 1 építőelem 17 formaüregből történő eltávolítása után, vagyis a 16 zsaluzatból történő kivétele vagy a 16 zsaluzat lebontása után az 1 építőelem felületeit szükség szerint megmunkálhatjuk.

A találmány szerinti fényáteresztő 1 építőelem legnagyobb előnye a technika állása szerinti megoldásokkal szemben az, hogy olcsón, tetszőleges méretben és egyszerűen, akár építkezés helyszínén is előállítható, nincs szükség hulladékot képező segédanyagok alkalmazására, továbbá alkalmazásával a technika állása szerinti megoldásoktól eltérően, áttetsző vagy átlátszó ábrák, jelek, számok, sőt műalkotások is kialakíthatók tömör falakban, amelyeket akár természetes, akár mesterséges fénnyel láthatóvá tehetünk. Ugyanakkor a 8 betétidomon elrendezett 6 nyílások és/vagy 22 vasalatelemek, például csapok horgok vagy a hálós vasalat elemei stb. lehetővé teszik az 1 építőelem szilárdságának megőrzését is.

Claims

1. Fényáteresztő építőelem (1), amelynek legalább két, első és második határfelülete (2, 3) van, ahol az első és második határfelület (2, 3) között, azokat összekötő módon elrendezett fényáteresztő idom (4) legalább egy része, valamint a fényáteresztő idomot (4) körülvevő formázóanyag (7) van elrendezve, és a fényáteresztő idom (4) segédszerkezethez (5) van csatlakoztatva, amely a fényáteresztő idommal (4) betétidomot (8) képez, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezet (5) az első és második határfelület (2, 3) között elrendezett, önálló réteget képező lemez, amelyen legalább egy nyílás (6) van kialakítva.

2. Az 1. igénypont szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezeten (5) több nyílás (6) és/vagy rögzítőelem (19) van elrendezve.

3. Az 1-2. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a fényáteresztő idom (4) rögzítőelemmel (20, 21) van ellátva.

HU 226 967 Β1

4. A 3. igénypont szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezeten (5) több fényáteresztő idom (4) van elrendezve, és a nyílás (6) és/vagy a rögzítőelem (19) a segédszerkezeten (5) a fényáteresztő idomok (4) között van kiképezve.

5. A 4. igénypont szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a fényáteresztő idom (4) legalább egy zárt vonallal határolt alapú fényáteresztő hasáb.

6. Az 5. igénypont szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a fényáteresztő idom (4) anyaga szervetlen anyag, célszerűen üveg.

7. Az 5. igénypont szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a fényáteresztő idom (4) anyaga szerves anyag, célszerűen műanyag.

8. A 6-7. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezet (5) felülete hőszigetelő anyaggal van bevonva.

9. A 6-7. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezet (5) hőszigetelő anyagból van.

10. Az 1-9. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezet (5) mentén a fényáteresztő idomok (4) mellett és/vagy között egyirányú vagy hálós vasalat elemei vannak elrendezve.

11. Az 1-10. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezeten (5) kiképzett nyílásokban (6) vasalatelem (22) van elrendezve.

12. Az 1-11. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a betétidom (8) legalább egy fényáteresztő idomból (4) és lemez alakú segédszerkezetből (5) van kialakítva, és a fényáteresztő idom (4) a segédszerkezeten (5) úgy van elrendezve, hogy a fényáteresztő idomnak (4) legalább egy olyan szakasza (9, 10) van, amely a segédszerkezetből (5) kiemelkedően van elrendezve, valamint a betétidom (8) a segédszerkezeten (5) kialakított nyílással (6) és/vagy rögzítőelemmel (19, 20, 21) van ellátva.

13. A 12. igénypont szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezet (5) és a fényáteresztő idom (4) azonos anyagból van kialakítva.

14. A 12. igénypont szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezet (5) és a fényáteresztő idomok (4) anyaga eltérő.

15. A 12-14. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a fényáteresztő idomok (4) a segédszerkezetre (5) vannak szerelve.

16. A 12-14. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a fényáteresztő idomok (4) a segédszerkezettel (5) egy darabból vannak kialakítva.

17. A 12-16. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezet (5) felülete hőszigetelő réteggel van burkolva.

18. A 12-16. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezet (5) hőszigetelő anyagból van.

19. A 12-18. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a fényáteresztő idom (4) anyaga szervetlen anyag, célszerűen üveg.

20. A 12-18. igénypontok szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a fényáteresztő idom (4) anyaga szerves anyag, célszerűen műanyag.

21. A 20. igénypont szerinti fényáteresztő építőelem, azzal jellemezve, hogy a fényáteresztő idom (4) fröccsöntött vagy sajtolt műanyag.

22. Eljárás fényáteresztő építőelem (1) előállítására, ahol az eljárás során legalább alapfelülettel (14) és oldalfalakkal (15) határolt formaüregben (17) fényáteresztő elemet rendezünk el, a formaüreget (17) formázóanyaggal (7) töltjük fel, a formázóanyagot (7) megszilárdulni hagyjuk, majd az építőelemet (1) eltávolítjuk a formaüregből (17), azzal jellemezve, hogy a formaüregben (17) fényáteresztő elemként legalább egy fényáteresztő idomot (4) tartalmazó betétidomot (8) rendezünk el.

23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a betétidomot (8) úgy rendezzük el a formaüregben (17), hogy a betétidomot (8) az alapfelületen (14) támasztjuk alá.

24. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a betétidomot (8) úgy rendezzük el a formaüregben (17), hogy a betétidomot (8) egy másik betétidommal (8) támasztjuk alá.

25. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a betétidomot (9) úgy rendezzük el a formaüregben (17), hogy a betétidomot (8) az oldalfalakkal (15) támasztjuk alá.

26. A 22-25. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a betétidom (8) segédszerkezetének (5) felületét hőszigetelő réteggel burkoljuk.

27. A 22-26. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezet (5) mentén a fényáteresztő idomok (4) mellett és/vagy között egyirányú vagy hálós vasalat elemeit rendezzük el.

28. A 22-27. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a segédszerkezet (5) nyílásaiban (6) vasalatelemeket (22) rendezünk el.

29. A 22-28. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az építőelem (1) formaüregből (17) történő eltávolítása után az építőelem (1) legalább egyik határfelületét (2, 3) megmunkáljuk.