HU226240B1 - Heat disinfection of seeds - Google Patents
Heat disinfection of seeds Download PDFInfo
- Publication number
- HU226240B1 HU226240B1 HU9901802A HUP9901802A HU226240B1 HU 226240 B1 HU226240 B1 HU 226240B1 HU 9901802 A HU9901802 A HU 9901802A HU P9901802 A HUP9901802 A HU P9901802A HU 226240 B1 HU226240 B1 HU 226240B1
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- seeds
- treatment
- phase
- heat
- moisture content
- Prior art date
Links
- 238000004659 sterilization and disinfection Methods 0.000 title description 9
- 238000000034 method Methods 0.000 claims description 50
- 238000010438 heat treatment Methods 0.000 claims description 39
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Substances O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 claims description 19
- 235000013339 cereals Nutrition 0.000 claims description 17
- 244000052769 pathogen Species 0.000 claims description 15
- 241000233866 Fungi Species 0.000 claims description 6
- 238000001816 cooling Methods 0.000 claims description 6
- 238000001704 evaporation Methods 0.000 claims description 5
- 241000894006 Bacteria Species 0.000 claims description 4
- 230000008020 evaporation Effects 0.000 claims description 4
- 239000004464 cereal grain Substances 0.000 claims description 2
- 230000000249 desinfective effect Effects 0.000 claims description 2
- 238000012546 transfer Methods 0.000 claims description 2
- 230000003247 decreasing effect Effects 0.000 claims 1
- 230000035784 germination Effects 0.000 description 15
- 241000209219 Hordeum Species 0.000 description 9
- 235000007340 Hordeum vulgare Nutrition 0.000 description 9
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 9
- 239000000126 substance Substances 0.000 description 7
- 241000228454 Pyrenophora graminea Species 0.000 description 6
- 241000520648 Pyrenophora teres Species 0.000 description 6
- 241000007070 Ustilago nuda Species 0.000 description 6
- 238000001035 drying Methods 0.000 description 6
- 238000002474 experimental method Methods 0.000 description 6
- 235000002595 Solanum tuberosum Nutrition 0.000 description 4
- 244000061456 Solanum tuberosum Species 0.000 description 4
- 208000015181 infectious disease Diseases 0.000 description 4
- 239000000463 material Substances 0.000 description 4
- PZBPKYOVPCNPJY-UHFFFAOYSA-N 1-[2-(allyloxy)-2-(2,4-dichlorophenyl)ethyl]imidazole Chemical compound ClC1=CC(Cl)=CC=C1C(OCC=C)CN1C=NC=C1 PZBPKYOVPCNPJY-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- FLDSMVTWEZKONL-AWEZNQCLSA-N 5,5-dimethyl-N-[(3S)-5-methyl-4-oxo-2,3-dihydro-1,5-benzoxazepin-3-yl]-1,4,7,8-tetrahydrooxepino[4,5-c]pyrazole-3-carboxamide Chemical compound CC1(CC2=C(NN=C2C(=O)N[C@@H]2C(N(C3=C(OC2)C=CC=C3)C)=O)CCO1)C FLDSMVTWEZKONL-AWEZNQCLSA-N 0.000 description 3
- 241000221785 Erysiphales Species 0.000 description 3
- 239000005795 Imazalil Substances 0.000 description 3
- 206010061217 Infestation Diseases 0.000 description 3
- 241000209140 Triticum Species 0.000 description 3
- 235000021307 Triticum Nutrition 0.000 description 3
- 229960002125 enilconazole Drugs 0.000 description 3
- 230000007613 environmental effect Effects 0.000 description 3
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 description 3
- 230000035945 sensitivity Effects 0.000 description 3
- 241000894007 species Species 0.000 description 3
- 241000196324 Embryophyta Species 0.000 description 2
- 241000228453 Pyrenophora Species 0.000 description 2
- CXTBGQUZGIDYAT-UHFFFAOYSA-N acetic acid 2-[8-[8-(diaminomethylideneamino)octylamino]octyl]guanidine Chemical compound CC(=O)O.CC(=O)O.C(CCCCN=C(N)N)CCCNCCCCCCCCN=C(N)N.C(CCCCN=C(N)N)CCCNCCCCCCCCN=C(N)N CXTBGQUZGIDYAT-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 230000002411 adverse Effects 0.000 description 2
- 238000011109 contamination Methods 0.000 description 2
- 239000000428 dust Substances 0.000 description 2
- 244000053095 fungal pathogen Species 0.000 description 2
- 230000000855 fungicidal effect Effects 0.000 description 2
- 238000003898 horticulture Methods 0.000 description 2
- 230000003204 osmotic effect Effects 0.000 description 2
- 230000001717 pathogenic effect Effects 0.000 description 2
- 235000012015 potatoes Nutrition 0.000 description 2
- QTBSBXVTEAMEQO-UHFFFAOYSA-M Acetate Chemical compound CC([O-])=O QTBSBXVTEAMEQO-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 1
- 244000075850 Avena orientalis Species 0.000 description 1
- 235000007319 Avena orientalis Nutrition 0.000 description 1
- 244000000626 Daucus carota Species 0.000 description 1
- 235000002767 Daucus carota Nutrition 0.000 description 1
- 241001459558 Monographella nivalis Species 0.000 description 1
- 208000031888 Mycoses Diseases 0.000 description 1
- 241000653928 Odorrana graminea Species 0.000 description 1
- 241000190117 Pyrenophora tritici-repentis Species 0.000 description 1
- 241000514371 Ustilago avenae Species 0.000 description 1
- 241000233791 Ustilago tritici Species 0.000 description 1
- 230000002745 absorbent Effects 0.000 description 1
- 239000002250 absorbent Substances 0.000 description 1
- 238000004458 analytical method Methods 0.000 description 1
- 239000003429 antifungal agent Substances 0.000 description 1
- 229940121375 antifungal agent Drugs 0.000 description 1
- 238000004925 denaturation Methods 0.000 description 1
- 230000036425 denaturation Effects 0.000 description 1
- 230000003467 diminishing effect Effects 0.000 description 1
- 230000000003 effect on germination Effects 0.000 description 1
- 238000005265 energy consumption Methods 0.000 description 1
- 238000011156 evaluation Methods 0.000 description 1
- 239000010410 layer Substances 0.000 description 1
- 239000007788 liquid Substances 0.000 description 1
- 210000001161 mammalian embryo Anatomy 0.000 description 1
- 239000000123 paper Substances 0.000 description 1
- 238000002360 preparation method Methods 0.000 description 1
- 230000001681 protective effect Effects 0.000 description 1
- 102000004169 proteins and genes Human genes 0.000 description 1
- 108090000623 proteins and genes Proteins 0.000 description 1
- 230000001850 reproductive effect Effects 0.000 description 1
- 230000000284 resting effect Effects 0.000 description 1
- 239000004576 sand Substances 0.000 description 1
- 235000020374 simple syrup Nutrition 0.000 description 1
- 239000002689 soil Substances 0.000 description 1
- 238000009331 sowing Methods 0.000 description 1
- 238000010561 standard procedure Methods 0.000 description 1
- 238000003860 storage Methods 0.000 description 1
- 239000002344 surface layer Substances 0.000 description 1
- 208000024891 symptom Diseases 0.000 description 1
- 239000008399 tap water Substances 0.000 description 1
- 235000020679 tap water Nutrition 0.000 description 1
- 238000012360 testing method Methods 0.000 description 1
- 230000035899 viability Effects 0.000 description 1
Classifications
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A01—AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
- A01C—PLANTING; SOWING; FERTILISING
- A01C1/00—Apparatus, or methods of use thereof, for testing or treating seed, roots, or the like, prior to sowing or planting
- A01C1/08—Immunising seed
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61L—METHODS OR APPARATUS FOR STERILISING MATERIALS OR OBJECTS IN GENERAL; DISINFECTION, STERILISATION OR DEODORISATION OF AIR; CHEMICAL ASPECTS OF BANDAGES, DRESSINGS, ABSORBENT PADS OR SURGICAL ARTICLES; MATERIALS FOR BANDAGES, DRESSINGS, ABSORBENT PADS OR SURGICAL ARTICLES
- A61L2/00—Methods or apparatus for disinfecting or sterilising materials or objects other than foodstuffs or contact lenses; Accessories therefor
- A61L2/0005—Methods or apparatus for disinfecting or sterilising materials or objects other than foodstuffs or contact lenses; Accessories therefor for pharmaceuticals, biologicals or living parts
- A61L2/0082—Methods or apparatus for disinfecting or sterilising materials or objects other than foodstuffs or contact lenses; Accessories therefor for pharmaceuticals, biologicals or living parts using chemical substances
- A61L2/0094—Gaseous substances
-
- A—HUMAN NECESSITIES
- A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
- A61L—METHODS OR APPARATUS FOR STERILISING MATERIALS OR OBJECTS IN GENERAL; DISINFECTION, STERILISATION OR DEODORISATION OF AIR; CHEMICAL ASPECTS OF BANDAGES, DRESSINGS, ABSORBENT PADS OR SURGICAL ARTICLES; MATERIALS FOR BANDAGES, DRESSINGS, ABSORBENT PADS OR SURGICAL ARTICLES
- A61L2/00—Methods or apparatus for disinfecting or sterilising materials or objects other than foodstuffs or contact lenses; Accessories therefor
- A61L2/02—Methods or apparatus for disinfecting or sterilising materials or objects other than foodstuffs or contact lenses; Accessories therefor using physical phenomena
- A61L2/04—Heat
Landscapes
- Health & Medical Sciences (AREA)
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Epidemiology (AREA)
- Animal Behavior & Ethology (AREA)
- Veterinary Medicine (AREA)
- Public Health (AREA)
- General Health & Medical Sciences (AREA)
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Biomedical Technology (AREA)
- Molecular Biology (AREA)
- Soil Sciences (AREA)
- Medicinal Chemistry (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Environmental Sciences (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Pretreatment Of Seeds And Plants (AREA)
- Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
- Storage Of Fruits Or Vegetables (AREA)
- Fodder In General (AREA)
- Apparatus For Disinfection Or Sterilisation (AREA)
Description
Jelen találmány magvak fertőtlenítésére vonatkozó hőkezelési eljárás, a kórokozók, nemkívánatos gombák és baktériumok eltávolítására. Az eljárás alkalmazható erdőgazdaságból, kertészetből és mezőgazdaságból származó termések magvainál és különösen megfelelő a mezőgazdaságban és kertészetben használt különféle termények vetőmagvai esetében. A találmányt az alábbiakban a gabonamagvak hőkezelésére szolgáló eljárásra hivatkozva írjuk le, de nem korlátozódik erre az alkalmazásra. A magvak által hordozott kórokozók például patogén gombák - a gabonafélékben minden évben nagy gazdasági veszteséget okoznak, csökkentik a termés mennyiségét, rontják minőségét és nehezítik a tárolást. A környezetbarát termelők számára nagyon fontos, hogy a vetőmag mentes legyen a kórokozóktól, mivel a vetés időszakában már nehéz a korrekció. Ezért nagy szükség van a környezetbarát fertőtlenítésre a vetőmag által hordozott kórokozókkal szemben. Minden évben nagy mennyiségű gabonát kezelnek vegyszeresen (az őszi vetésű magvak több mint 90%-át; a tavaszi vetésű magvak mintegy 40-50%-át) a magvak által hordozott gombás betegségek ellen, hogy egészségesebb terményt nyerjenek, amely ennek következtében a vetés időszakában már kisebb vagy semmilyen vegyszeres kezelést nem igényel. A legtöbb termelő gazdasági, környezetvédelmi és munkavédelmi okokból csökkenteni igyekszik a vegyszerek alkalmazását. Ezért nagy szükség van arra, hogy a vegyszeres vetőmagkezelő eljárások nagy részét olyan fertőtlenítő eljárással helyettesítsék, amelyhez nem kellenek vegyszerek.
Az ötvenes és hatvanas években forró vizes kezelést alkalmaztak fertőtlenítést módszerként árpánál és búzánál a porüszög ellen. Az eljárás a következőkből állt (Persson, 1990):
- A magvakat mintegy három órán át vízben áztatták.
- Összegyűjtötték és lecsepegtették.
- A búzát 53 °C, az árpát pedig 51 °C hőmérsékletű vízbe helyezték öt percre.
- A magvakat hűtés céljából öt percre hideg vízbe helyezték.
- A magvakat megszárították.
A fenti fertőtlenítést eljárás munkaigényes volt. Az újabb vegyszeres vetőmagkezelési eljárások ezért kiszorították, mindenekelőtt két okból. Egyrészt a fenti forró vizes kezelés hatása bizonytalan, másrészt költséges is volt, elsősorban a kezelés után a magvak szárítási költsége miatt.
A gabonavetőmagvak forró vizes kezelésére irányuló kísérletek jó eredmény adtak porüszög (Ustilago nuda), levélcsíkosság (Drechslera graminea), és foltosság (Drechslera teres) ellen árpánál, porüszög (Ustilago tritici), hópenész (Microdochium nivale), levél- és pelyvafoltosság (Stagonospora nodorum), és sárga levélfoltosság (Drechslera tritici-repentis) ellen búzánál, porüszög (Ustilago avenae) és levélcsíkosság (Drechslera avenaa) ellen zabnál, valamint hópenész ellen rozsnál (Bergman, 1993, 1994, 1996a, 1996b). Ezekben a kísérletekben azonban nagy problémát jelentett a gabonaszemek megszárításának magas költsége a kezelés után; amely 50% felett is lehetett. A gabonaszemeket 15% nedvességtartalom alá kell szárítani, hogy károsodás nélkül tárolhatók legyenek.
A forró vizes kezelést követő szárítás nagy költségének elkerülésére megvizsgálták a száraz forró levegő hatását is, ennek azonban gyenge eredménye volt. A mikrohullámú kezelést is vizsgálták, de eredménytelenül. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a mikrohullámú kezelésnél a hő a magvak belsejében keletkezik, ahol az érzékeny embrió helyezkedik el, míg a legtöbb kórokozó a gabonaszem felületén található, ahol kevesebb hő képződik. A vízgőz hatását is vizsgálták, de a magas hőmérséklet következtében a kórokozókra gyakorolt hatás és a csírázásra káros hatás között szűk a sáv.
A technika állására vonatkozóan utalunk a DD 217407 és DD 297333 számú német szabadalmakra, az EP 0196464 és EP 0622085 számú európai szabadalmakra, a GB 1535926 és GB 2150803 számú angol szabadalmakra, az FR 1260436 számú francia szabadalomra, a JP 58111667 számú japán szabadalomra, az SU 422368 és SU 76905 számú szovjet szabadalmakra és az US 4633611 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomra.
Jelen találmány általános célja egy gazdaságilag előnyös fertőtlen ítási módszer kidolgozása annak érdekében, hogy a vetőmagvak által hordozott kórokozók mennyiségét a lehető legkisebb környezetszennyezés mellett csökkentsük, ezzel vissza kívánjuk szorítani a vegyszerek alkalmazását a jó termelési lehetőségek fenntartása mellett.
További cél a magvak fertőtlenítése gondosan szabályozott melegítéssel a nedvességtartalom változása nélkül.
A találmány céljának elérésére a magvakat hőkezeléssel mentesítjük a kórokozóktól, nemkívánatos gombáktól és baktériumoktól, amikor is az eljárásban nem vízzel szállított hőnek tesszük ki a magvakat a kezelési Idő és hőmérséklet szabályozása közben, a magvak állapotának és nedvességtartalmának figyelembevételével oly módon, hogy a magvakat kívülről befelé irányulóan melegítjük, miközben megakadályozzuk nedvesség elpárolgását a magvak felületéről, és ennek következtében a magvak lehűlését. A találmány egyik változata szerint a hő bevitelét érintkezéses hőátadással biztosítjuk a magvakhoz, amelyek egy szállítószalagon helyezkednek el. Egy előnyös változat szerint a hő bevitelét forró levegővel végezzük, amelynek nedvességtartalma olyan, hogy meggátolja a magvak nedvességtartalmának csökkenését vagy növekedését.
A magvak például gabona- és burgonyaszemek lehetnek.
„Magvakon” itt a növény reproduktív testét értjük. „Szemeken” itt a gabonafélékre vonatkozóan a vetőmagszemeket, vagyis a gabona termését értjük, burgonyára vonatkozóan pedig a vetőburgonyát.
A mellékelt ábrákon az alábbiak láthatók.
Az 1. ábra a hőkezelésnek a csírázásra és a magvak egészségére gyakorolt hatását mu2
HU 226 240 Β1 tatja a kezelési hőmérséklet növelésének függvényében.
A 2. ábra a találmány szerinti eljárás egy kiviteli változatának vázlatos ismertetése.
A hatékony, hővel végzett fertőtlenítéshez szükséges, hogy a hőbevitel állandó és pontos legyen és meghatározott időtartamig tartson. A magvak hőkezelésének elve az 1. ábrán látható. Az értékes sáv ott található, ahol a kezeléssel fertőtleníthetők a vetőmagvak a kórokozóktól a csírázóképesség csökkenése nélkül. Ha a kezelési hőmérséklet nagyon alacsony, a kórokozók túlélése következik be, ha pedig magas a hőmérséklet, a vetőmagvak elpusztulnak.
Minél nagyobb a hőmérsékleti különbség a kórokozó és a gazdanövény elpusztulása között, annál nagyobb az esélye az eredményes hőkezelésnek. A hőkezeléssel szembeni érzékenységet a következő tényezők befolyásolják (Baker, 1962):
- a kezelt anyag nedvességtartalma; minél nagyobb a nedvességtartalom, annál nagyobb az érzékenység;
- esetleges pihentetés! szakasz, például csíráztatási pihentetés; a nem pihentetett anyag érzékenyebb;
- a vetőmag kora és életképessége; az öregebb és gyengébb anyag érzékenyebb;
- az esetleges védőburkolat állapota; repedések a mag burkolatában érzékenyebbé teszik a magvakat;
- a hőmérséklet a növekedési idő alatt; az alacsony hőmérséklet a növekedési idő alatt növeli az érzékenységet;
- a kezelt anyag mérete; minél kisebb, annál érzékenyebb;
- a homogenitás mértéke.
Amint már említettük, az ismert eljárás szerinti forró vizes kezelés hátránya, hogy a magvak nedvességtartalma a kezelés után 50% felett lehet, ami azt jelenti, hogy a magvakat a kezelés után olyan nedvességtartalomra kell szárítani, hogy tárolhatók legyenek, ez pedig költséges folyamat. A találmány szerinti hőkezelést eljárás javított és jobban szabályozott melegítési folyamat. A jelen találmány szerinti hőkezelési folyamat eredményeképpen olyan csekély nedvességtartalmú anyagot kapunk a kezelés után, hogy szárításra nincs szükség. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy a magvakat gondosan szabályozott melegítéssel kell fertőtleníteni, amely nem teszi lehetővé a kiszáradást, vagyis a magvakról történő vízgőzpárolgást, ami lehűtené a magvak felületét, sem a nedvességtartalom növekedését, figyelembe véve, hogy a kórokozók többsége a magvak felületi rétegében helyezkedik el.
Amint fentebb említettük, a magvak forró vizes kezelését előíró ismert technikának bizonyos hátrányai vannak, és a jelen találmány azon a megállapításon alapul, hogy a hőkezeléses eljárás szigorú szabályozása sokkal nagyobb hatékonysággal jár, mint az egyenetlen hőkezelés, továbbá, hogy a hőkezelési eljárás nagy pontosságú szabályozása a jelenleg rendelkezésre álló technikával elérhető. A találmány szerinti eljárás ily módon a magvaknak a találmány szerinti hőkezelésén alapul, amelynek egy előnyös változata abban áll, hogy a magvakat nagy nedvességtartalmú, temperált levegővel kezeljük.
Jelen találmány szerinti eljárás egyik sajátossága, hogy a magvakat nem vízzel szállított hővel kezeljük, a kezelés idejének és hőmérsékletének szabályozásával, figyelembe véve a magvak állapotát és nedvességtartalmát.
A találmány szerinti eljárást az alábbiakban a 2. ábrán bemutatott változatra hivatkozva ismertetjük. Az eljárás szerinti folyamat e kiviteli alakját folyamatosan, öt fázisban valósítjuk meg:
A) betáplálás! fázis, amelyben a magvak rétegvastagságát úgy szabályozzuk, hogy a következő melegítési fázis homogén melegítést biztosítson;
B) melegítési fázis, amelyben a magvakat forró légárammal előre meghatározott kezelési hőmérsékletre melegítjük, miközben a melegítési fázis a lehető legrövidebb, és lebonyolítása úgy történik, hogy a magvak nedvességtartalma ne változzék. Amennyiben párolgás történne a magvakról, az energia nem a melegítésre, hanem a párolgásra használódnék, és így csökkenne a melegítés hatékonysága. E kezelési szakasz idejének azonban eléggé hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a magvak elérjék az előírt kezelési hőmérsékletet. Ez a fázis a legérzékenyebb mind a minőség, mind a kapacitás vonatkozásában;
C) kezelési fázis, amelyben a magvakat úgy kezeljük, hogy egy kiszámított kezelési ideig melegen tartjuk, állandó hőmérsékleten és nedvességtartalommal;
D) hűtési fázis, amelyben a magvakat gyorsan lehűtjük abból a célból, hogy szabályozzuk a kezelési időt; és
E) kimeneti fázis, amelyben a fertőtlenített magvakat eltávolítjuk.
A B) és C) fázisban felhasznált meleg levegő nedvességtartalma 60-90% lehet, a magvak fajtájától és nedvességtartalmától függően.
A C) fázis szerinti kezelési idő függ a kezelendő magvak fajtájától, valamint azoknak a kórokozóknak a fajtájától, amelyektől a magvakat meg kell szabadítani. Sikeres kísérleteket végeztünk 10 percnél rövidebb kezelési idővel gabonafélékkel (árpával). Egyes esetekben, a magvak és a kórokozók fajtájától függően, 10 perces, vagy ennél is hosszabb kezelési időre lehet szükség.
A B) és C) fázisban a hőmérséklet függ a magvak nedvességtartalmától és a kórokozótól, amelytől a magvakat meg kell szabadítani. Ha a kezeléshez szükséges hőmérsékletet beállítottuk, a hőmérséklet olyan pontosan szabályozható, hogy az szűk sávban marad. Az árpával végzett fent említett kísérletekben, amelyekben a kezelési idő 5 percnél kevesebb volt, a hőmérsékletet 65-67 °C-on tartottuk, és a kezeléshez használt levegő nedvességtartalma 70% felett volt.
Az energiafogyasztás minimálisra csökkenthető zárt rendszer alkalmazásával, amelyben a melegítő energiát a hűtési folyamatban recirkuláltatjuk.
HU 226 240 Β1
Fontos megfigyelni a hőmérséklet-változást a magvakban, és hatását a csírázásra (Nellist, 1978; Nellist&Bruce, 1995).
A találmány szerinti eljárás sikere azon múlik, hogy nagy pontossággal szabályozzuk a hőkezelést úgy, hogy ne történjen párolgás a magvak felületéről, semmilyen változás a nedvességtartalomban, míg a hőkezelés idejét olyan rövidre vesszük és a kezelési hőmérsékletet úgy állítjuk be, hogy ne lépjen fel fehérjedenaturálódás, sem a csírázás károsodása.
Példa
Az alább ismertetendő kísérletekben az egyes terményekből fertőzött magvakat használtunk, és a fertőzött terményből a kezelés elvégzése előtt minden egyes tételt elemeztünk a fertőzés mértékét, a nedvességtartalmat és a csírázási százalékot illetően. Ezekhez az elemzésekhez szokványos eljárásokat használtunk, például az ISTA (International Rules fór Seed Testing, 1993) kézikönyv szerint.
A csírázási százalék megállapítására használható homok, papír, vagy talaj a körülményektől függően. A gabona fertőzöttsége mértékének megállapítására alkalmazható például egy az ozmotikus itatóspapír-eljáráson alapuló módszer (Joelson, 1983). Ez egy gyors és egyszerű eljárás, amely különösen alkalmas olyan patogén gombák meghatározására, melyek a Drechslera nemzetséghez tartoznak. Ebben az eljárásban a szemeket nedves abszorbeáló papírra helyezzük egy lapos, átlátszó tartályban. A papírt cukorszirupba merítjük (135 g/l csapvíz), majd a folyadékot leeresztjük.
A tartályt olyan kamrába helyezzük, amelyben 12 óra fény 25-28 °C-on, és 12 óra sötétség 18-20 °C-on váltakozik. Az oldat ozmotikus nyomása megakadályozza a szemek növekedését, de lehetővé teszi, hogy a gomba növekedni kezdjen. A gomba az inger hatására spe10 cifikus anyagokat kezd kiválasztani, amelyek a papíron tanulmányozhatók. A Drechslera jellemző tünetei 7 nap után vizsgálhatók.
A magvak kezelése után ugyanezt az elemzési eljárást használjuk. A kezelés hatásának végső kiérté15 kelése céljából a kezelt magvakat szabadföldi kísérletekben elvetettük. Az eredmények az 1. táblázatban láthatók.
A találmány szerinti új kezelési eljárással végzett kísérleteket olyan árpa vetőmaggal végeztük, amely 20 természetes körülmények között fertőzött Drechslera teres, Drechslera graminea és Ustilago nuda kórokozóval.
Az 1995-ben végzett szabadföldi kísérletek eredményeit az alábbiakban mutatjuk be. Összehasonlítás céljából megadjuk a kezeletlen magvak, a gombaölő szerrel kezelt magvak, és a forró vízzel kezelt magvak eredményeit (ez csupán az 1. táblázatra vonatkozik).
1. táblázat
Szabadföldi kísérletek 1995-ben, östergötland tartományban. Különféle magkezelési eljárások hatása a csírázóképességre és a fertőzöttségre árpánál levélcsíkosság (Drechslera graminea), foltosság (Drechslera teres) és porüszög (Ustilago nuda) fertőzés esetén.
| Rel. % | Csíra növ./m2 | Rel.% | Csíra növ./m2 | Rel.% | Csíra növ./m2 | Rel.% | Üszkös fej/100 m2 | |
| Kezelés | Csírázás | D. graminea | D. teres | U. nuda | ||||
| Kezeletlen | 100 | 372 | 100 | 42 | 100 | 11 | 100 | 46 |
| Panoctine Plus* | 107 | 397 | 0 | 0 | 0 | 0 | 62 | 29 |
| Forró víz | 83 | 309 | 49 | 22 | 0 | 0 | 28 | 13 |
| X* módszer | 95 | 353 | 0 | 0 | 0 | 0 | 55 | 25 |
| LSD=0,05; 54,4 | LSD=0,05; 17,3 | LSD=0,05; 3,7 | LSD=0,05; 14,1 |
*=guazatin-acetát (150 g/l)+imazalil (10 g/l);
**=előáztatás; folyadékleeresztés; 5 percig 52 °C forró víz; 5 percig hideg víz; szárítás; ***=a találmány szerinti új hőkezelési eljárás;
LSD=legkisebb szignifikáns eltérés.
2. táblázat
Szabadföldi kísérletek 1995-ben, Stockholm tartományban. Különféle magkezelési eljárások hatása a csírázásra és a fertőzöttségre árpánál levélcsíkosság (Drechslera graminea) és porüszög (Ustilago nuda) fertőzés esetén
| Rel.% | Csíranöv./m2 | Rel.% | Csíranöv./m2 | Rel.% | Üszkös fej/100 m2 | |
| Kezelés | Csírázás | O. graminea | U. nuda | |||
| Kezeletlen | 100 | 323 | 100 | 42 | 100 | 75 |
| Panoctine Plus* | 108 | 348 | 2 | 1 | 70 | 52 |
HU 226 240 Β1
2. táblázat (folytatás)
| Rel.% | Csíranöv./m2 | Rel.% | Csíranöv./m2 | Rel.% | Üszkös fej/100 m2 | |
| Kezelés | Csírázás | D. graminea | U. rtuda | |||
| X módszer | 96 | 309 | 4 | 2 | 76 | 57 |
| LSD=0,05; 50,7 | LSD=0,05; 7,9 | LSD=0,05; 36,5 |
*=guazitin-acetát (150 g/l)+imazalil (10 g/l); **=a találmány szerinti új hőkezelési eljárás; LSD=legkisebb szignifikáns eltérés.
3. táblázat
Szabadföldi kísérletek 1995-ben, Stockholm tartományban. Különféle magkezelési eljárások hatása a csírázásra és a fertőzöttségre árpánál Drechslera teres fertőzés esetén
| Relatív % | Csíranövény/m2 | Relatív % | Csíranövény/m2 | |
| Kezelés | Csírázás | D. teres | ||
| Kezeletlen | 100 | 389 | 100 | 46 |
| Panoctine Plus* | 95 | 370 | 4 | 2 |
| X** módszer | 97 | 376 | 0 | 0 |
| LSD=0,05; 67,9 | LSD=0,05; 5,5 |
*=guazatin-acetát (150 g/l)+imazalil (10 g/l); **=a találmány szerinti új hökezelési eljárás; LSD=legkisebb szignifikáns eltérés.
Az eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti hőkezelési eljárás a fungicid kezeléssel összehasonlítva jó hatásfokú és jobb mint a forróvizes kezelési eljárás. 35
A jelen találmány szerinti hőkezelési eljárás nagy lehetőségeket biztosít. 1992/93-ban Svédországban 140 000 tonna államilag igazolt vetőmagot (gabonamagvakat stb.) hoztak forgalomba, aminek 50 százaléka vegyszerrel kezelt vetőmag volt (Svéd Statisztika, 40 1995). Feltéve, hogy 2000-ben a gazdaságok termelésének 10 százaléka környezetbarát termelés lesz, ez azt jelenti, hogy a környezetbarát termeléshez 14 000 tonna vetőmagra lesz szükség, és ennek valószínűleg nagy részét fertőtleníteni kell (75% esetén 45 10 500 tonnát). Becsléssel megállapítható az is, hogy mennyi hagyományosan kezelt vetőmagot lehet helyettesíteni hővel fertőtlenített maggal, mindez arra utal, hogy az új technika előtt nagy lehetőségek állnak.
A melegítés előzetes becslés szerint kilogrammon- 50 ként 0,10-0,15 svéd korona költséggel jár. Ez megfelel a hagyományos vetőmagkezelés előkészítési költségének, és úgy becsülhető, hogy a működtetés és berendezés költsége sem lesz nagyon eltérő a hagyományos magkezelésétől. A fenti eredmények azt mutatják, 55 hogy a találmány szerinti hőkezelés kiállja az összehasonlítást a fungicid kezeléssel és így a találmány szerinti eljárás rendkívül jó alternatívát jelent gazdasági és mindenekelőtt ökológiai, környezetvédelmi vonatkozásban. 60
A jelen találmány szerinti hőkezelési eljárás a fent ismertetetteken kívül más alkalmazásokban is felhasználható, ha egyéb nemkívánatos gombáktól és baktériumoktól kell fertőtleníteni a vetőmagvakat anélkül, hogy károsan befolyásolnánk a csírázást, például a sörgyártásban. Az eljárás további alkalmazása a vetőburgonya és a kerti vetőmagvak, például sárgarépamagvak fertőtlenítése, továbbá az erdőgazdasági alkalmazás.
Ami a vetőburgonya fertőtlenítésének jelenleg ismert módszerét illeti, a következőkre hivatkozunk; Burnett, 1990; Machay és Shipton, 1983; és Van dér Zaag,
Claims (5)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Eljárás magvak kórokozóktól, és egyéb nemkívánatos gombáktól és baktériumoktól való fertőtlenítésére hőkezeléssel, azzal jellemezve, hogy a magvakat nem vízzel szállított hővel kezeljük, a kezelési időt és hőmérsékletet a magvak állapotának és nedvességtartalmának figyelembevételével pedig oly módon szabályozzuk, hogy a magvakat kívülről befelé irányulóan melegítjük, miközben megakadályozzuk nedvesség elpárolgását a magvak felületéről, és ezzel a magvak lehűlését, így a nedvességtartalmat közel állandó értéken tartjuk.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy magvakként gabonaszemeket alkalmazunk.HU 226 240 Β1
- 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szállítószalagra rakott magvak hőkezelését érintkezéses átvitellel végezzük.
- 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy folyamatosan öt fázisban végezzük, és- 5 pedig;A) egy betápláló fázisban, a betáplált magvak rétegvastagságát úgy szabályozzuk, hogy a következő melegítési fázisban homogén melegítés történjen;B) egy melegítési fázisban, a magvak hőmérsékletét 10 meleg levegő bevitelével egy meghatározott kezelési értékre emeljük, a melegítési fázist a lehető legrövidebb idő alatt végezzük, hogy a magvak nedvességtartalma ne változzék;C) egy kezelési fázisban a magvakat egy meghatározott ideig melegen tartva állandó hőmérsékleten és nedvességtartalmon kezeljük;D) egy hűtési fázisban a magvakat gyorsan lehűtjük a kezelési idő szabályozásával; végülE) egy kimeneti fázisban pedig a magvakat eltávolítjuk.
- 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőbevitel forró levegővel történik, amelynek nedvességtartalma megakadályozza a magvak nedvességtartalmának csökkenését vagy növekedését.
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| SE9601382A SE507856C2 (sv) | 1996-04-12 | 1996-04-12 | Värmesanering av fröer |
| PCT/SE1997/000594 WO1997038734A1 (en) | 1996-04-12 | 1997-04-10 | Heat disinfection of seeds |
Publications (3)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUP9901802A2 HUP9901802A2 (hu) | 1999-09-28 |
| HUP9901802A3 HUP9901802A3 (en) | 2000-03-28 |
| HU226240B1 true HU226240B1 (en) | 2008-07-28 |
Family
ID=20402160
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9901802A HU226240B1 (en) | 1996-04-12 | 1997-04-10 | Heat disinfection of seeds |
Country Status (21)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US6350409B1 (hu) |
| EP (1) | EP0904114B1 (hu) |
| JP (1) | JP3926848B2 (hu) |
| CN (1) | CN1133467C (hu) |
| AT (1) | ATE269109T1 (hu) |
| AU (1) | AU727586B2 (hu) |
| BR (1) | BR9708617A (hu) |
| CA (1) | CA2251396C (hu) |
| CZ (1) | CZ314598A3 (hu) |
| DE (1) | DE69729566T2 (hu) |
| DK (1) | DK0904114T3 (hu) |
| EE (1) | EE03809B1 (hu) |
| ES (1) | ES2225965T3 (hu) |
| HU (1) | HU226240B1 (hu) |
| NO (1) | NO312401B1 (hu) |
| NZ (1) | NZ331849A (hu) |
| PL (1) | PL185788B1 (hu) |
| RU (1) | RU2219692C2 (hu) |
| SE (1) | SE507856C2 (hu) |
| SK (1) | SK141298A3 (hu) |
| WO (1) | WO1997038734A1 (hu) |
Families Citing this family (23)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US6383810B2 (en) | 1997-02-14 | 2002-05-07 | Invitrogen Corporation | Dry powder cells and cell culture reagents and methods of production thereof |
| US6627426B2 (en) | 1997-02-14 | 2003-09-30 | Invitrogen Corporation | Methods for reducing adventitious agents and toxins and cell culture reagents produced thereby |
| US6613371B2 (en) | 1997-07-23 | 2003-09-02 | Cargill, Incorporated | Method for malting seeds |
| EP2172227A3 (en) * | 1998-06-30 | 2011-01-19 | Life Technologies Corporation | Methods for reducing adventitious agents or toxins in a sample and cell culture reagents produced thereby |
| AU781475B2 (en) * | 1999-12-15 | 2005-05-26 | Cargill Incorporated | Method for malting seeds |
| US8707861B2 (en) * | 2004-08-02 | 2014-04-29 | John Bean Technologies Corporation | Dry food pasteurization apparatus and method |
| JP2013517004A (ja) | 2010-01-20 | 2013-05-16 | コナグラ フーズ フード イングレディエンツ カンパニー，インコーポレイティド | 粉砕製品の加工ストリームにおける微生物の低減 |
| WO2011159363A1 (en) | 2010-06-15 | 2011-12-22 | Conagra Foods Food Ingredients Company, Inc. | Transport scheduling for low microbial bulk products |
| JP5621085B2 (ja) * | 2010-09-10 | 2014-11-05 | 独立行政法人農業・食品産業技術総合研究機構 | 種子の消毒装置 |
| JP2013202024A (ja) * | 2012-03-29 | 2013-10-07 | National Agriculture & Food Research Organization | 種子の消毒装置 |
| RU2501201C1 (ru) * | 2012-04-10 | 2013-12-20 | Государственное научное учреждение Всероссийский научно-исследовательский институт электрификации сельского хозяйства Российской академии сельскохозяйственных наук (ГНУ ВИЭСХ Россельхозакадемии) | Способ обеззараживания зерна |
| MX360165B (es) * | 2012-05-18 | 2018-10-05 | Royal Duyvis Wiener Bv | Metodo y sistema para pasteurizacion de superficie o esterilizacion de alimentos en particulas con baja humedad. |
| BR112015027206B1 (pt) * | 2013-04-29 | 2019-08-06 | Robust Seed Technology A&F Aktiebolag | Método para preparar sementes e dispositivo para incubar uma semente |
| KR101753847B1 (ko) | 2014-02-12 | 2017-07-19 | 고려대학교 산학협력단 | 열과 습도의 조합처리를 이용한 새싹종자의 살균방법 |
| DK3107366T3 (da) * | 2014-02-21 | 2020-09-21 | Thermoseed Global Ab | Priming af frø |
| US10098375B2 (en) | 2014-03-03 | 2018-10-16 | Laitram, L.L.C. | Forced-convection, steam-heating of nuts with preheating |
| KR101627182B1 (ko) * | 2014-03-25 | 2016-06-03 | 인천대학교 산학협력단 | 개구리밥으로부터 분리된 잠아의 발아 방법 |
| JP6324809B2 (ja) * | 2014-05-23 | 2018-05-16 | 日本車輌製造株式会社 | 自動種子消毒装置 |
| CN104353091B (zh) * | 2014-10-27 | 2017-08-08 | 兰州丰金种苗有限责任公司 | 一种新型种子灭菌箱和灭菌方法 |
| JP6782882B2 (ja) * | 2014-11-13 | 2020-11-11 | 国立研究開発法人農業・食品産業技術総合研究機構 | 種子消毒装置 |
| WO2016198644A1 (en) | 2015-06-12 | 2016-12-15 | Incotec Holding B.V. | Seed disinfection method |
| CN108718604A (zh) * | 2018-05-11 | 2018-11-02 | 山东鲁寿种业有限公司 | 一种用于籽瓜种子润湿萌发装置 |
| RU2764897C1 (ru) * | 2021-01-28 | 2022-01-24 | федеральное государственное автономное образовательное учреждение высшего образования "Южный федеральный университет", (Южный федеральный университет) | Способ комбинированного обеззараживания и предпосевной стимуляции семян |
Family Cites Families (7)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US3973047A (en) * | 1972-12-20 | 1976-08-03 | General Foods Corporation | Process of dehydrating vegetables |
| JPS58111667A (ja) | 1981-12-26 | 1983-07-02 | Kikkoman Corp | 粉粒物質の加熱処理装置 |
| US4479309A (en) * | 1982-04-05 | 1984-10-30 | Tolson Raymond C | Method and apparatus for drying cereal grain |
| JPS61199819A (ja) * | 1985-02-28 | 1986-09-04 | キッコーマン株式会社 | 加熱処理方法及び装置 |
| US4973484A (en) * | 1987-12-28 | 1990-11-27 | California Pellet Mill Company | Roller mill grain preheating |
| DD297333A5 (de) * | 1990-06-01 | 1992-01-09 | Veb Saat- Und Pflanzengut,De | Verfahren und einrichtung zur desinfektion von pflanzensamen und -fruechten |
| JP3225474B2 (ja) * | 1993-03-13 | 2001-11-05 | 株式会社大生機械 | 芽もの野菜種子の滅菌方法及び芽もの野菜の栽培方法 |
-
1996
- 1996-04-12 SE SE9601382A patent/SE507856C2/sv not_active IP Right Cessation
-
1997
- 1997-04-10 BR BR9708617-7A patent/BR9708617A/pt not_active Application Discontinuation
- 1997-04-10 CZ CZ983145A patent/CZ314598A3/cs unknown
- 1997-04-10 RU RU98120268/13A patent/RU2219692C2/ru active
- 1997-04-10 CA CA002251396A patent/CA2251396C/en not_active Expired - Lifetime
- 1997-04-10 DE DE69729566T patent/DE69729566T2/de not_active Expired - Lifetime
- 1997-04-10 PL PL97329176A patent/PL185788B1/pl unknown
- 1997-04-10 HU HU9901802A patent/HU226240B1/hu unknown
- 1997-04-10 SK SK1412-98A patent/SK141298A3/sk unknown
- 1997-04-10 EE EE9800398A patent/EE03809B1/xx unknown
- 1997-04-10 AU AU24188/97A patent/AU727586B2/en not_active Expired
- 1997-04-10 JP JP53701497A patent/JP3926848B2/ja not_active Expired - Fee Related
- 1997-04-10 WO PCT/SE1997/000594 patent/WO1997038734A1/en active IP Right Grant
- 1997-04-10 ES ES97919849T patent/ES2225965T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1997-04-10 AT AT97919849T patent/ATE269109T1/de active
- 1997-04-10 CN CNB971937168A patent/CN1133467C/zh not_active Expired - Lifetime
- 1997-04-10 EP EP97919849A patent/EP0904114B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1997-04-10 US US09/147,116 patent/US6350409B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1997-04-10 DK DK97919849T patent/DK0904114T3/da active
- 1997-04-10 NZ NZ331849A patent/NZ331849A/xx not_active IP Right Cessation
-
1998
- 1998-10-02 NO NO19984610A patent/NO312401B1/no not_active IP Right Cessation
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| SE9601382L (sv) | 1997-10-13 |
| DK0904114T3 (da) | 2005-01-03 |
| EE03809B1 (et) | 2002-08-15 |
| CN1133467C (zh) | 2004-01-07 |
| HUP9901802A2 (hu) | 1999-09-28 |
| DE69729566D1 (de) | 2004-07-22 |
| SE9601382D0 (sv) | 1996-04-12 |
| WO1997038734A1 (en) | 1997-10-23 |
| PL329176A1 (en) | 1999-03-15 |
| EE9800398A (et) | 1999-06-15 |
| EP0904114B1 (en) | 2004-06-16 |
| AU2418897A (en) | 1997-11-07 |
| CN1215343A (zh) | 1999-04-28 |
| JP3926848B2 (ja) | 2007-06-06 |
| RU2219692C2 (ru) | 2003-12-27 |
| CZ314598A3 (cs) | 1999-03-17 |
| HUP9901802A3 (en) | 2000-03-28 |
| NO984610D0 (no) | 1998-10-02 |
| ES2225965T3 (es) | 2005-03-16 |
| CA2251396C (en) | 2005-01-25 |
| NZ331849A (en) | 2000-03-27 |
| DE69729566T2 (de) | 2005-08-18 |
| EP0904114A1 (en) | 1999-03-31 |
| SK141298A3 (en) | 1999-05-07 |
| AU727586B2 (en) | 2000-12-14 |
| BR9708617A (pt) | 2000-01-04 |
| CA2251396A1 (en) | 1997-10-23 |
| PL185788B1 (pl) | 2003-07-31 |
| NO312401B1 (no) | 2002-05-06 |
| SE507856C2 (sv) | 1998-07-20 |
| NO984610L (no) | 1998-10-02 |
| ATE269109T1 (de) | 2004-07-15 |
| JP2001513658A (ja) | 2001-09-04 |
| US6350409B1 (en) | 2002-02-26 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU226240B1 (en) | Heat disinfection of seeds | |
| Rochalska et al. | Magnetic field treatment improves seed performance | |
| Langens-Gerrits et al. | Hot-water treatment before tissue culture reduces initial contamination in Lilium and Acer | |
| Podlesny | Effect of laser irradiation on the biochemical changes in seeds and the accumulation of dry matter in the faba bean | |
| Forsberg et al. | Evaluation of hot, humid air seed treatment in thin layers and fluidized beds for seed pathogen sanitation/Bewertung der Saatgutbehandlung mit heißer, feuchter Luft und in einer Verwirbelungskammer zur Eliminierung von samenbürtigen Pathogenen | |
| Larnyo et al. | Effect of temperature treatments on seed germination and seedling growth of jute mallow (Corchorus olitorius) | |
| EP1589802B1 (en) | Method for treating seeds, and seeds obtainable with the method | |
| Chala et al. | Review on seed process and storage condition in relation to seed moisture and ecological factor | |
| CN107241938A (zh) | 一种水稻超干种子的高温干热灭种传病虫害方法 | |
| KR100499842B1 (ko) | 종자의열살균법 | |
| Aliyu | The effect of Sodium Hypochlorite and Ethanol as seed sterilants on cowpea infected with Cowpea Mottle Virus | |
| RU2304372C1 (ru) | Способ предпосевной обработки семян ячменя | |
| Hussien et al. | Thermotherapy of sunflower seeds controlling charcoal-rot caused by Macrophomina phaseolina | |
| Kreitlow et al. | Diseases that seeds can spread | |
| JP2002000012A (ja) | 種子の殺菌・乾燥方法 | |
| Nakamura | Effects of dry heat treatment for seed disinfection on germination in vegetables | |
| Palminha et al. | A non-chemical method for the control of Pyrenochaeta lycopersici of tomato in the north of Portugal | |
| Pope et al. | Decrease of take‐all by a transmissible factor in take‐all decline soils | |
| SU388726A1 (ru) | Способ обеззараживания семян хлебных злаков от пыльной головни | |
| Han et al. | Imbibition Treatments on the Germination of White Winged Bean (Psophocarpus tetragonolobus) Seeds | |
| Ozbay et al. | Ameliorative effects of some priming treatments on germination and emergence of lettuce seeds under high temperature conditions | |
| Purchase et al. | The effects of various seed treatments on the germination, coleoptile length and emergence of South African winter wheats (Triticum aestivum L.) | |
| Kim et al. | Phytotoxicity Symptoms and Germination of Dry Heat Treated ucurbitaceous Crop Seeds and Effects of Fungicide Application | |
| Gupta | INTEGRATED MANAGEMENT OF DISEASES IN SEED CROPS | |
| Maholay et al. | Studies on the Seed Borne Infection of Colletotrichum Capsici (Syd.) B. & B. on Cowpea and Its Control |