HU223645B1 - Eljárás és égetőmű kommunális és veszélyes hulladékok megsemmisítésére, valamint forgódobos égetőkemence és füstgázmosó berendezés az égetőműhöz - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás és égetőmű kommunális és veszélyes hulladékégetéssel történő, adott esetben együttes megsemmisítésére, valamintforgódobos égetőkemence és füstgázmosó berendezés ezen égetőműhöz. Atalálmány szerinti eljárás lényege az, hogy a hulladék anyagokból egy,legalább önfenntartó égést biztosító keveréket juttatnak egy forgatottégetőterű égetőberendezésbe, ahol a darabos hulladék anyagotmeghosszabbított tartózkodási időt kiváltó módon szórva-lebegtetvetovábbítják és tüzelik el az égetőtérben, a keletkező füstgázokkal egycsatolt gőzfejlesztőben gőzt termelnek, amelynek egy részéthozzákeverik a gőzfejlesztőből távozó füstgá- zokhoz, amelyeket ilymódon lehűtve és nedvesítve egy többfokozatú, előnyösen négyfokozatúfüstgázmosásnak vetnek alá, ahol a füstgázokat többszörös, vizesközegben végzett ütköztetéssel részáramokra bontják, és ígyleválasztják a füstgázok szennyező anyagait, és nagy tisztaságúfüstgázokat bocsátanak ki. A találmány szerinti eljárásmegvalósítására alkalmas égetőmű lehet telepített kivitelű, amelyhulladéktároló és - előfeldolgozó egységeket is tartalmaz, valamintmobil kialakítású, amely a telepített égetőműhöz hasonlóan egy szóró-lebegtető tüzelésmódot megvalósító, a bélésfaláról ferdén kinyúlókörömszerű szóróelemekkel ellátott forgódobos kemencét (34), egygőzfejlesztőt (35) és egy vizes közegben, ütköztetéses elven működőfüstgázmosó berendezést (36) tartalmaz, amelynek az egyestisztítófokozatokat képező füstgázmosó egységei (58) mosóvízzeltöltött víztartályokból, és ezekben egymás fölött elrendezettperforált lemezszegmensekből állnak, ahol az egyes füstgázmosóegységek (58) között a tisztított füstgáz továbbítására ventilátorok(60) vannak felszerelve. ŕ

Description

KIVONAT

A találmány tárgya eljárás és égetőmű kommunális és veszélyes hulladék égetéssel történő, adott esetben együttes megsemmisítésére, valamint forgódobos égetőkemence és füstgázmosó berendezés ezen égetőműhöz.

A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a hulladék anyagokból egy, legalább önfenntartó égést biztosító keveréket juttatnak egy forgatott égetőterű égetőberendezésbe, ahol a darabos hulladék anyagot meghosszabbított tartózkodási időt kiváltó módon szórvalebegtetve továbbítják és tüzelik el az égetőtérben, a keletkező füstgázokkal egy csatolt gőzfejlesztőben gőzt termelnek, amelynek egy részét hozzákeverik a gőzfejlesztőből távozó füstgázokhoz, amelyeket ily módon lehűtve és nedvesítve egy többfokozatú, előnyösen négyfokozatú füstgázmosásnak vetnek alá, ahol a füstgázokat többszörös, vizes közegben végzett ütköztetéssel részáramokra bontják, és így leválasztják a füstgázok szennyező anyagait, és nagy tisztaságú füstgázokat bocsátanak ki.

A találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas égetőmű lehet telepített kivitelű, amely hulladéktároló és -előfeldolgozó egységeket is tartalmaz, valamint mobil kialakítású, amely a telepített égetőműhöz hasonlóan egy szóró-lebegtető tüzelésmódot megvalóA leírás terjedelme 26 oldal (ezen belül 16 lap ábra)

HU 223 645 B1

HU 223 645 Β1 sító, a bélésfaláról ferdén kinyúló körömszerű szóróelemekkel ellátott forgódobos kemencét (34), egy gőzfejlesztőt (35) és egy vizes közegben, ütköztetéses elven működő füstgázmosó berendezést (36) tartalmaz, amelynek az egyes tisztítófokozatokat képező füstgázmosó egységei (58) mosóvízzel töltött víztartályokból, és ezekben egymás fölött elrendezett perforált lemezszegmensekből állnak, ahol az egyes füstgázmosó egységek (58) között a tisztított füstgáz továbbítására ventilátorok (60) vannak felszerelve.

A találmány tárgya eljárás és égetőmű kommunális és veszélyes hulladékok megsemmisítésére, valamint füstgázmosó berendezés az égetőműhöz. A találmány különösen alkalmas kisebb regionális lakókörzetek hulladékfeldolgozását biztosító törpe égetőművek vagy lokális hulladékmentesítést biztosító mobil égetőművek létrehozására.

A műszaki-technikai fejlődés, továbbá az anyagi jólét és a népesség növekedésének velejárójaként világszerte egyre súlyosabb problémát jelent az egyre nagyobb mennyiségben felgyülemlő hulladék. Ez a hulladék egyrészt kommunális hulladékként a háztartásokból kerül ki, másrészt jelentős az ipari üzemek és egyéb források, például egészségügyi intézmények által kibocsátott veszélyes hulladék mennyisége is.

A hulladékok ártalmatlanításának legegyszerűbb és legolcsóbb formája mindeddig a kijelölt depóniákban történő rendezett lerakás volt. A lerakást azonban hosszú távon egyre korlátozottabb mértékben lehet csak alkalmazni, mivel egyre fogy az erre alkalmas terület, és a szigorodó környezetvédelmi előírások és elvárások miatt a depóniák egyre drágábbak is lesznek.

A folyamatosan és egyre nagyobb mennyiségben keletkező hulladék kezelésére tehát elsősorban a hulladék újrafeldolgozása vagy a megsemmisítése kínálkozik. Az újrahasznosítás azért lehet fontos, mert az egyébként veszendőbe menő anyagokat csekély energiaráfordítással ismét bekapcsolja a termelési láncba, nem beszélve arról, hogy például a kommunális hulladék meghatározó hányada újrahasznosítható anyag, főként papír.

Előnyös tehát, ha megsemmisítésre főként az újra fel nem dolgozható, már használhatatlan hulladékok kerülnek. A különböző hulladékoknak, ezen belül a veszélyes hulladékoknak a megsemmisítésére, illetve ártalmatlanítására jelenleg az egyik legelterjedtebb módszer az égetés. Az égetés előnye az egyéb megsemmisítési módokhoz, mint például a depóniákban való eltemetéshez vagy a vegyi kezeléshez képest, elsősorban abban van, hogy az égetés során a hulladék térfogata a töredékére csökken, ugyanakkor pedig a magas hőmérsékletek hatására az összetett, mérgező és szennyező vegyületek viszonylag egyszerűen lebomlanak nem szennyező vagy kevésbé szennyező vegyületekké, például szén-dioxiddá vagy vízzé. Az égetés után hátramaradó szilárd anyagok, például salak, pernye, korom stb. teljesen kiégnek, csíramentesek lesznek, bomló-erjedő anyagot nem tartalmaznak, ezért könnyen kezelhetők, és megfelelő helyeken hosszabb időre elhelyezhetők, így nem okoznak környezetvédelmi problémákat.

Itt említenénk meg néhány olyan hulladékfajtát, amelyekből már jelenleg is a környezetre súlyos terhet jelentő mennyiségek halmozódtak fel, és a hatástalanításuk, megsemmisítésük még nincs megoldva. Ilyen például a használt autógumi, amely a motorizáció rohamos fejlődése és elterjedése mellett a fejlett világ egészén súlyos gondot jelent. Idesorolhatók továbbá a vegyipar melléktermékeként létrejövő különböző vegyi hulladékok, a műanyagipar hulladékai, illetve a már használt műanyag termékek, zacskók, dobozok, műanyag használati cikkek is. Ezeknek a tárolása súlyos gondot jelent, és nagy terhet ró a környezetre. Az egyedüli megoldás ebben az esetben csak az égetés lehet.

Az égetés legnagyobb hátránya a környezet szempontjából, hogy a keletkező füstgáz nagy mennyiségben tartalmaz a környezetet, a levegőt szennyező anyagokat. Ezek egyrészt gázok, amelyek például a tökéletlen égés miatt keletkeznek, részben pedig egyéb szennyező anyagok, például hamu, korom, pernye stb., amelyek a légkört terhelik. A hulladékok, veszélyes anyagok égetésére ugyan speciális kazánok vannak kifejlesztve, de az égetés során keletkező füstgáz tisztítására ezen túlmenően is szükség van.

A technika állása szerint az égetéskor képződő füstgázok tisztítására, szennyező anyag-tartalmának csökkentésére különféle megoldásokat alkalmaznak. Az egyik ilyen módszer a kimenő füstgáz elektrofilterrel való szűrése, amelynek során a füstgázzal távozó kisméretű lebegő szemcséket választják le. Egy másik megoldás a füstgázmosás, melynek során a füstgázt különböző megoldások szerint egy vagy több víz- vagy vízpermetfüggönyön vezetik át. Más esetben a füstgázt ezt megelőzően különböző anyagokkal, például mészkőporral, mészhidrátporral keverik.

A füstgáz tisztítására, a benne levő savanyú káros gázok leválasztására alkalmas eljárást és égetőberendezést ismertet a HU 194 981 számú magyar szabadalmi leírás, amely a savanyú káros gázok leválasztásán túl a nehézfémeknek és azok vegyületeinek a leválasztására is alkalmas. Lényege, hogy egy kétfokozatú szorpciós eljárás során különböző szorbenseket, például mészkőport, mészhidrátport alkalmaznak különböző hőmérséklet-tartományokban. A két szorbensbevezető hely között a füstgázt lehűtik, másrészt az első, már telítődött szorbenst leválasztják.

Füstnek por alakú anyaggal történő kezelésére szolgáló berendezést ismertet a HU 193 136 számú magyar szabadalmi leírás. A berendezés alsó részén a füstöt érintkezésbe hozzák a por alakú reagensanyaggal, majd az így kapott szuszpenziót vagy keveréket függőleges irányban felfelé áramoltatják. E közben történik a porleválasztás, majd a berendezés felső részében a kezeléshez használt porleválasztó anyagot és a tisztítógázokat egymástól szétválasztják.

Az ismertetett megoldások hátránya, hogy nem elég hatékonyak, és a füstgáz szennyező anyag-tartalmának csökkentését csak részben végzik el.

HU 223 645 Bl

A hulladékégetés kapcsán külön gondot jelent, hogy a keletkező hulladékok jellege és minősége nagyon különböző lehet, még a háztartásokban keletkező kommunális és veszélyes hulladékoknál is, amelyek megsemmisítése a jelen találmány elsődleges tárgya. Ezek közé a hulladékok közé tartozhatnak műanyagok, gumiabroncsok, fáradt olaj és egyéb olajtermékek, rongy, fatartalmú hulladékok, bőrhulladék stb.

A kommunális és veszélyes hulladékok égetésére alkalmazott eddig ismert eljárások közös jellemzője, és egyben hátránya, hogy magának a hulladéknak az elégetéséhez külön energiahordozót, legtöbbször gázt vagy olajat kell igénybe venni. A felhasznált járulékos energiahordozó alkalmazásából adódóan a jelenleg alkalmazott megoldások költségesek, és nem alkalmasak a különböző fajtájú hulladékok külső energia bevitele nélküli megsemmisítésére.

A problémát főképpen az okozza, hogy a megsemmisítendő, elégetendő hulladék kellő előkészítés nélkül kerül a hulladékégető kazánba. A darabos, nedvességet is tartalmazó hulladékok égetésénél rossz az égési hatásfok, nagy mennyiségű rosszul elégett salak, és sok káros anyagot tartalmazó gáznemű égéstermék, például savas gáz keletkezik, amelyek azután a környezetbe kikerülve szennyezik a természetet. A keletkező savas gázok nem utolsósorban a kazán belsejét is károsítják, amely a kazán idő előtti elhasználódásához, kényszerű cseréjéhez vezet.

Egy ilyen, jelenleg üzemelő hulladék-megsemmisítő például az újpalotai szemétégető mű. Itt a beérkező hulladék válogatás, osztályozás és szárítás nélkül, nedvesen kerül be a hulladékégető kazánba. A rossz hatásfokú égési folyamat miatt ezért az égéshez rásegítést, gázbetáplálást kell alkalmazni, ami megnöveli a hulladék megsemmisítési költségeit. A keletkező égéstermékek kezelésére ebben az esetben csak elektrofilteres szűrést alkalmaznak, amely a porszerű anyagok leválasztására alkalmas, de a többi szennyező anyag, például a savas gázok kikerülnek a légkörbe. Az égetés során a keletkező égéstermékből a hasznosítható hőenergia is sokkal rosszabb hatásfokkal vonható ki.

Egy másik, Olaszországban megépített, kifejezetten veszélyes hulladékokat megsemmisítő égetőmű esetében a veszélyes hulladékokat az előfeldolgozás során felaprítják, majd egy zárt, forgó térben nagy nyomáson és 1000 °C körüli hőmérsékleten előhevítik. Az így előkezelt hulladék ezután kerül a kazánba elégetésre.

Az előhevítés célja főként a hulladékban levő veszélyes, mérgező gázok, gőzök eltávolítása, amelyeket ezután külön technológiával semlegesítenek. Ennek során a veszélyes gázokat és gőzöket fizikai és vegyi eljárásokkal tisztítják, mossák, szárítják, és bizonyos fémgőzöket is eltávolítanak belőlük. A megoldás kifejezetten csak veszélyes hulladékok speciális, előre meghatározandó fajtáinak az előkezelésére és megsemmisítésére alkalmas. Feldolgozási kapacitása nem nagy, és a nagy tömegben beérkező, különböző alkotóelemű, fajtájú és szennyezettségű hulladékok megsemmisítésére önmagában nem alkalmazható gazdaságosan. A megoldás fő célja a hulladékmegsemmisítés, nem pedig a hulladék elégetésével hő-, illetve villamosenergia előállítása.

Az energiatermeléssel összekapcsolt hulladékégetés folyamatos, zárt rendszerű megvalósításának hatékony eszközei a forgódobos égetőkemencék, röviden a forgókemencék, amelyek forgástest alakú köpenyből, hulladékbetápláló csonkokkal rendelkező bemeneti zárórészből, valamint ürítő részegységekkel ellátott kimeneti zárórészből állnak, ahol a köpeny belső felülete egy égetőteret határoló, tűzálló béléstestekből kialakított bélésfallal van ellátva, kívül pedig a köpeny a forgatását megengedő görgős alátámasztással rendelkezik, és középen a kerülete mentén egy fogaskoszorúval van ellátva, amely hajtófogaskeréken keresztül kapcsolódik egy forgató hajtóműhöz.

Ilyen forgókemencét ismertet például az U 96 00177 számú magyar használatiminta-bejelentés, amelynél a forgókemence egy, főként mezőgazdasági és veszélyes hulladékok megsemmisítésére alkalmas mobil égetőmű létrehozásához egy tehergépjármű platóján van elhelyezve, és hozzá egy füstgáztisztító berendezés van csatlakoztatva.

Hasonlóképpen, kommunális és ipari hulladékok égetéses megsemmisítésére szolgál az U 93 00086 számú magyar használatiminta-bejelentésben ismertetett forgókemence, amelynek belső felületén az égetőtérbe benyúló párhuzamos keverőnyúlványok vannak elrendezve.

Mindkét forgókemence hiányossága azonban, hogy a betáplált hulladék anyag túlságosan hamar keresztülhalad rajta, így az égetés nem elég hatékony.

Egy, a fenti hiányosságokat részben kiküszöbölő megoldás ismerhető meg az US 3,862,887 számú szabadalmi leírásból. Ez a szabadalmi leírás olyan, hőre lebomló szilárd kommunális hulladékok kezelésére alkalmas eljárást ismertet, amelynek során a szemcsés állapotba hozott hulladékot pirolitikus bomlás eléréséhez egy forgódobos kemencében járulékosan bevitt folyékony vagy gáznemű tüzelőanyag elégetése mellett eltüzelik, a keletkezett pirolízisgázokat egy égetőkamrában tovább égetik, végül egy levegő-előmelegítőn való átvezetés után egy gázmosóban tisztítják. Az elhasználódott mosófolyadékot külön folyamatban tisztítják meg. A forgódobos kemencéből kikerülő szilárd maradványok egy vízmedencébe kerülnek, ahonnan a forró maradványok vízzel való érintkezésekor keletkezett gőzt szintén a gázmosóba vezetik, míg a medence alján összegyűlő zagyot szelektálják és tisztítják. A hosszabb benntartózkodás és ennél fogva a tökéletesebb elégetés elérése érdekében a forgókemence bélésfalából tüskevagy pengeszerű szóróelemek nyúlnak ki ferdén, csavarmenetszerű elrendezésben.

A WO 97/17573 Al számú szabadalmi leírásból ismert továbbá egy hulladékkezelési eljárás és berendezés, ahol a megoldás lényege az, hogy az elkülönített gáznemű, szilárd, folyékony és olajhulladékokat elkülönítetten előkezelik, ezekből egy éghető keveréket képeznek, és ezt egy forgódobos kazánba táplálják be. Ennek során a gáznemű és az olajhulladék egy részét a keverék többi komponensétől elkülönítve táplálják be.

HU 223 645 Bl

Az égetés során keletkező füstgázokat több lépésben, többek között gázmosóban tisztítják meg.

A találmány által megoldandó feladat az eddig ismert megoldások hiányosságainak a kiküszöbölése, és olyan eljárás és égetőmű, valamint ez utóbbi olyan részberendezéseinek létrehozása, amelyek képesek kommunális és veszélyes hulladékok kizárólag környezetre ártalmatlan anyagokat kibocsátó rendszerben történő, nagy hatékonyságú és maximálisan környezetbarát együttes elégetésére számottevő külső energiabevitel nélkül, ugyanakkor hasznosítható hőenergia termelése mellett.

A kitűzött feladatot kommunális és veszélyes hulladékok együttes megsemmisítésére alkalmas olyan eljárással oldjuk meg, amelynek során egy célszerűen szelektált begyűjtés és tárolás, valamint szükség szerinti előfeldolgozás után, amely többek között tömörítést, aprítást és szárítást foglalhat magában, a darabos és folyékony hulladék anyagokból egy legalább önfenntartó égést biztosító keveréket képezünk, ezt egy forgatott égetőterű égetőberendezés égetőterébe juttatjuk, ahol a darabos hulladék anyagokat folyamatosan felemelve és elejtve, szórt állapotban égetjük el, míg a folyékony hulladék anyagot a folyamatban termelt gőz által előmelegítve porlasztjuk be az égetőtérbe, végül a keletkező füstgázokat egy füstgázmosást követően megtisztítva engedjük ki a környezetbe, miközben a füstgázmosás szennyezett mosóvizét újrahasznosítható tiszta vízre és összegyűjthető szennyező zagyra választjuk szét, ahol a találmány értelmében a hulladék anyagok forgatott égetőtérben való elégetése során keletkező füstgázokkal egy csatolt gőzfejlesztőben gőzt termelünk, amelynek egy részét hozzákeverjük a gőzfejlesztőből távozó füstgázokhoz, amelyeket ily módon lehűtve és nedvesítve egy többfokozatú füstgázmosásnak vetünk alá, ahol a vegyszeres mosóvízbe bevezetett, gőzzel nedvesített füstgázáramot többszöri ütköztetéssel részáramokra bontva átbuborékoltatjuk a mosóvízen, aminek során egyrészt leválasztjuk a füstgázok ülepíthető szennyező anyagait, másrészt a vegyszeres mosóvízzel megkötjük és kimossuk a füstgázok egyéb szennyező anyagait, és nagy tisztaságú füstgázokat bocsátunk ki a környezetbe.

A találmány értelmében célszerű, ha a darabos hulladék anyagok önfenntartó égést biztosító, legalább 2300 kJ/kg fűtőértékű keverékét a különböző fajtájú és fűtőértékű hulladékok számított és szabályozott mértékű összehordásával állítjuk elő, és célszerű továbbá, ha a hulladékégetés beindításához és/vagy fenntartásához előzetesen megszűrt és ülepített fáradt olajat poriasztunk be az égetőtérbe.

A találmány előnyös foganatosítást módja szerint a darabos hulladék anyag szórt állapotát a forgatott égetőtér belső palástjáról kiálló, a hulladék anyag folyamatos felemelését és elejtését kiváltó szóróelemek által tartjuk fenn, és az égetőtér forgatási sebességét a hulladék anyag összetételének, főként halmazállapotának függvényében választjuk meg.

Ugyancsak különösen előnyös a találmány értelmében, ha a füstgázokat összesen négy mosási fokozaton vezetjük keresztül, amelyek mindegyikében vizes közegben végzett ütköztetéssel részáramokra bontjuk a tisztítandó füstgázáramot, és ilyen állapotában választjuk le és mossuk ki a füstgázok ülepíthető és egyéb szennyező anyagait, míg a negyedik fokozat után a füstgázokat egy végső szűrést követően bocsátjuk ki a környezetbe.

A találmány szerinti eljárás megvalósítására olyan égetőmű alkalmas, amely a telepített változatánál a különböző eredetű, fajtájú és fűtőértékű hulladékok tárolására külön kommunálishulladék-tárolót, veszélyeshulladék-tárolókat és folyadéktárolót tartalmaz, ezekhez csatlakoztatott anyagmozgató, előfeldolgozó és betápláló részegységekkel, emellett az égetőmű tartalmaz legalább egy, a darabos hulladékot szórt állapotban eltüzelő, forgódobos égetőkemenceként kialakított égetőberendezést, ehhez kapcsolt gőzfejlesztőt, valamint füstgáztisztító berendezést, és amely égetőműre a találmány értelmében az jellemző, hogy az égetőberendezéshez kapcsolt gőzfejlesztő után elrendezett füstgáztisztító berendezés egy többfokozatú, vizes közegben ütköztetéses elven működő füstgázmosó berendezésként van kiképezve, amelynek az egyes tisztítófokozatokat képező füstgázmosó egységei vegyszeres mosóvízzel töltött víztartályokból állnak, amelyekben furatokkal ellátott lemezszegmensek vannak egymás fölött elrendezve, és az egyes tisztítófokozatok közé a tisztítandó füstgázáramot füstgázszívó csöveken és füstgáznyomó csöveken keresztül a következő füstgázmosó egységbe továbbító ventilátorok vannak felszerelve.

A találmány szerinti égetőmű egy előnyös kiviteli alakjánál az egyes hulladéktárolók szabályozható sebességű kihordóegységei, főként serleges felhordói egy, az égetőberendezés számára az önfenntartó égéshez elégséges fűtőértékű darabos hulladékanyagkeveréket biztosító közös hulladékkeverő szállítószalaghoz vannak csatlakoztatva.

Az égetőmű egy másik előnyös kiviteli változatára az jellemző, hogy a szorosan egymáshoz kapcsolódó forgódobos égetőkemence, gőzfejlesztő és füstgázmosó berendezés egy tehergépjármű platóján van elrendezve, és megfelelően előfeldolgozott hulladék anyagot elégetni képes mobil égetőműként van kialakítva.

A találmány szerinti égetőműnél különösen előnyös olyan forgódobos kemence alkalmazása, amely égetőkemence egy kemenceköpenyből és ehhez kétoldalt karimasorozatokból álló csatlakozókon keresztül elforgatást megengedő módon tömítetten illeszkedő, beadagolócsonkokkal ellátott bemeneti zárórészből, valamint füstgázcsonkkal és salakürítő eszközökkel ellátott kimeneti zárórészből áll, ahol a kemenceköpeny belső felülete egy égetőteret határoló, tűzálló béléstestekből kialakított bélésfallal van ellátva, kívül pedig a kemenceköpeny görgős támasztószerkezetekkel rendelkezik, és középen egy fogaskoszorúval van ellátva, amely hajtófogaskeréken keresztül egy változtatható sebességű forgató hajtóműhöz kapcsolódik, és amelynek a tűzálló bélésfalból ferdén kinyúló, körömszerű szóróelemei vannak, amelyek lépcsőzetesen, egymáshoz képest a forgásirányban csavarmenetszerűen eltoltan vannak elrendezve.

HU 223 645 Bl

Végül ugyancsak különösen előnyös a találmány szerinti égetőműnél olyan füstgázmosó berendezés alkalmazása, amely füstgázmosó berendezés négy egymás után elrendezett, füstgázmosó egységek által képzett tisztítófokozatból áll, és amelynél a találmány értelmében az egyes füstgázmosó egységek víztartályaiban a tisztítandó füstgázáramot a mosóvízbe bemerülve bevezető füstgáz-belépőcsonk körül egymás felett hat, váltakozó ferdeségű perforált lemezszegmensekből álló ütköztetőfokozat van elrendezve, amely lemezszegmensek az ütköztetéssel részáramokra bontott füstgázáram áteresztéséhez célszerűen 4-5 mm átmérőjű furatokkal vannak ellátva, és amely lemezszegmensek közül az alsó három ütköztetőfokozat tagjai vannak a mosóvíz által ellepve, ugyanakkor a tisztított füstgáz kiléptetésére a füstgázmosó egység tetején egy, az adott egység füstgázszívó csövéhez csatlakozó füstgázkimenőcsonk van kialakítva.

A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az la. és lb. ábra egy, a találmány szerinti eljárás alapján működő telepített égetőmű felülnézetét és fő részegységeinek vázlatos elrendezését mutatja, a 2. ábra az égetőmű kommunális hulladéktárolójának a függőleges metszete, az 1. ábra II-II vonala szerint, a 3. ábra a kommunális hulladék előkészítését, aprítását és szárítását végző előfeldolgozó részegység függőleges metszete az

1. ábra III-III vonala szerint, a 4. ábra a 3. ábrán látható részegység felülnézete, az 5. ábra egy veszélyes hulladék előkészítését, aprítását és szárítását végző előfeldolgozó részegység függőleges metszete az

1. ábra V-V vonala szerint, a 6. ábra az 5. ábrán látható részegység felülnézete, a 7. ábra az égetésre előkészített kevert hulladék tárolására és az égetőberendezésbe való beadagolására szolgáló részegység függőleges metszete az 1. ábra VII-VII vonala szerint, a 8a. és 8b. ábra egy, a találmány szerinti eljárás alapján működő, mobil kiviteli égetőmű vázlatos oldalnézetét mutatja, részben metszetben, a 9. ábra a 8a. és 8b. ábra szerinti mobil égetőmű forgódobos égetőkemencéjének bemeneti zárórészét mutatja elölnézetben, a 10. ábra a 9. ábrán látható bemeneti zárórész függőleges metszete, all. ábra a forgódobos égetőkemence kemenceköpenyét tünteti fel, félnézet-félmetszetben, a 12. ábra a kemencebélést mutatja függőleges hosszmetszetben, a 13. ábra a kemencebélést mutatja a hosszirányra merőleges keresztmetszetben, a 14. ábra a szóróelemek elrendezését mutatja a kemencebélés kiterített palástján, a 15. ábra a forgódobos égetőkemence kimeneti zárórészét mutatja elölnézetben, a 16. ábra a 15. ábrán látható kimeneti zárórész függőleges metszete, a 17. ábra az égetőművek részét képező füstgázmosó berendezés egyik füstgázmosó egységének elölnézete, a 18. ábra a 17. ábra szerinti füstgázmosó egység függőleges hosszmetszete 17. ábra XVIII-XVIII vonala szerint, a 19. ábra a 17. ábra szerinti füstgázmosó egység vízszintes keresztmetszete a 18. ábra XIX-XIX vonala szerint, a 20. ábra a találmány szerinti égetőmű füstgázmosó berendezésének a 8a. és 8b. ábrához hasonló, de annál részletesebb és nagyobb léptékű oldalnézete, a 21. ábra a 20. ábrán látható füstgázmosó berendezés felülnézete, míg a 22. ábra a füstgázmosó berendezés tisztított füstgázt elvezető kilépőcsonkja elé beépített végszűrő függőleges metszete.

Az la. és lb. ábrán egy, a találmány szerinti eljárás alapján működő telepített égetőmű, előnyösen törpe égetőmű felülnézete és fő részegységeinek vázlatos elrendezése látható. Az égetőműbe 1 rámpán szállítható be a megsemmisítendő hulladék, amelyet jellegétől és származási helyétől függően célszerűen szelektáltan juttatunk az egyes hulladéktárolókba. Különösen célszerű külön helyen begyűjteni a kommunális és a veszélyes hulladékot, aminek megfelelően az 1 rámpa mellett egy 2 kommunálishulladék-tároló és legalább egy, adott esetben három 3 veszélyeshulladék-tároló van kiépítve. Ez utóbbiakban célszerűen egymástól is elkülönítve gyűjtjük például a vegyi üzemekből vagy gyógyszergyárakból származó veszélyes ipari hulladékot, a gumihulladékot és a műanyag hulladékot, illetve az autóbontásból származó hulladékokat. A 2 és 3 tárolók mellett egy külön 4 folyadéktároló szolgál a különféle veszélyes éghető folyadékok, többek között a fáradt olaj begyűjtésére.

A 2 és 3 tárolókban felhalmozott hulladékot egy, a 2, 3 tárolók felett egymásra merőleges irányokban mozgatható, polipmarkolós 5 híddaru juttatja a 2, 3 tárolókhoz kapcsolódóan elrendezett 6 surrantókba, amint azt a 2. ábrán látható metszet különösen jól szemlélteti. Ezen az ábrán még egy 7 szállítószalag vége is látható, amely a 2 kommunálishulladék-tároló vegyes háztartási hulladékát egy, ezen hulladék előkészítését, aprítását és szárítását végző előfeldolgozó részegységbe vezeti, amely részletesebben a 3. és 4. ábrán van feltüntetve. Ezen ábrákból kitűnik, hogy a kommunális hulladék előfeldolgozó kezelő részegysége a 7 szállítószalag másik végén, arra keresztirányban egy 8 vasleválasztó mágnessel társított 9 szállítószalagot, azután egy 11 rázószitát és egy ezzel összekapcsolt 12 surrantót, egy 14 préshengerpárt, egy 15 aprítószerkezetet, egy szárítóalagútban elrendezett 16 szállítószalagot, valamint egy 17 serleges felhordót tartalmaz, amely az előfeldolgozó részegységben kezelt hulladékot egy kö5

HU 223 645 Bl zös hulladékkeverő 18 szállítószalagra hordja fel, amelyről a későbbiekben még említést teszünk.

A kommunális hulladékot kezelő előfeldolgozó részegységben a 7 szállítószerkezeten érkező hulladékból a 8 vasleválasztó mágnessel együtt működő 9 szállítószalag segítségével eltávolítjuk a mágnesezhető fémeket, és azokat egy 10 fémhulladék-tárolóba hordjuk ki. Ezután a 11 rázószalag segítségével a hulladéktömegből eltávolítjuk az apró szemcsés, például építkezésekről származó törmeléket és azokat a 12 surrantón keresztül egy 13 törmeléktárolóba juttatjuk. A maradék kommunális hulladékot a 14 préshengerpár között tömörítjük és a 15 aprítószerkezettel felaprítjuk. A felaprított kommunális hulladékot a szárítóalagútban haladó 16 szállítószalagon az égetőmű égetőberendezéséből származó gőz segítségével hevített hőátadó felületen keresztül megszárítjuk, és ennek végén a 17 serleges felhordóval feladjuk a hulladékkeverő 18 szállítószalagra.

Ezzel párhuzamosan, amint az az 5. és 6. ábrán látható, a 3 veszélyeshulladék-tárolókból a különféle veszélyes hulladékokat - mivel ezek számottevő fémet és törmeléket nem tartalmaznak - a 6 surrantókból közvetlenül 14 préshengerpárok közé juttatjuk, majd 15 aprítószerkezetekkel ezeket felaprítjuk és szárítóalagutakban elrendezett 16 szállítószalagokon továbbítva megszárítjuk. Az így kezelt hulladék azután 17 serleges felhordok segítségével itt is a közös hulladékkeverő 18 szállítószalagra kerül felhordásra, amely az 1. ábrán látható módon a 2, 3 és 4 tárolók sorával párhuzamosan húzódik az eltüzelésre kerülő, felaprított és szárított kevert hulladék anyag 19 tárolójában, annak a hulladékkezelő részegységekkel szomszédos fala mentén. A 19 keverthulladék-tárolóból a hulladékot a 7. ábrán látható módon egy polipmarkolós 20 híddaru juttatja 21 surrantókon keresztül 22 égetőberendezésekbe, előnyösen olyan forgódobos égetőkemenceként vannak kialakítva, amelyet a későbbiekben a 9 -16. ábrák kapcsán ismertetünk részletesebben. A 22 égetőberendezésbe a kevert hulladék mellett 23 vezetéken keresztül folyékony éghető hulladék kerül betáplálásra, míg a keletkező füstgázokat tisztítás céljából egy 24 füstgázvezetéken keresztül egy, a 17 21. ábrák kapcsán ismertetésre kerülő füstgázmosó berendezésbe vezetjük el. A 22 égetőberendezésben vagy a hozzákapcsolódó gőzfejlesztőben keletkező gőzt 25 gőzvezetéken keresztül vezetjük el a technológiailag indokolt felhasználás helyére, többek között a szárítóalagutak fűtésére, valamint a füstgáz - adott esetben egy nem ábrázolt gőzfejlesztőben való hasznosítás után - tisztítás előtti hűtésére és nedvesítésére. A szárítóalagutak párát és adott esetben veszélyes illóanyagokat tartalmazó levegőjét bevezetjük a 22 égetőberendezés égetőterébe, ahol a keletkező füstgázokkal együtt kezeljük.

Visszatérve még a 4 folyadéktárolóhoz, illetve a benne összegyűjtött veszélyes éghető folyadékok kezeléséhez, itt a 4 folyadéktárolóban egy fűtőkígyó van elhelyezve, hogy az éghető folyadék meg ne dermedjen. A 4 folyadéktároló aljából a nehezebb fajsúlyú szennyezett vizet 26 szivattyú segítségével egy 32 víztartályba szivattyúzzuk át, majd ezt megfelelő technológiával megtisztítjuk. A szennyezett víz felett elhelyezkedő, könnyebb fajsúlyú éghető folyadékot ugyanakkor egy 27 szivattyúval egy 28 előmelegítő és keverőegységbe juttatjuk, ahol az iszapot különválasztjuk, és egy 29 szállítószalaggal egy 30 brikettelőprésben darabos tüzelőanyaggá alakítjuk, amelyet egy 31 szállítószalag segítségével szintén a hulladékkeverő 18 szállítószalagra adunk fel, míg az éghető folyadékot egy nem ábrázolt vezetéken keresztül juttatjuk el a 22 égetőberendezésekhez. Itt kell megjegyeznünk, hogy a 17 serleges felhordok és a 31 szállítószalag szállítási sebességének változtatásával megfelelően módosíthatjuk, illetve beállíthatjuk legalább mintegy 2300 kJ/kgra a kevert hulladék futőértékét annak érdekében, hogy a 22 égetőberendezésekben külső energiát nem igénylő, önfenntartó égés jöjjön létre.

A fentiekben ismertetett, kommunális és veszélyes hulladékok elégetésére szolgáló égetőmű abban az értelemben teljesen zárt rendszerű, hogy annak minden kibocsátott terméke, így füstgáza és az eljárásban felhasznált vize maximális hatékonyságú tisztításnak van alávetve, emellett az égetőmű még hasznosítható energiát is termel.

A találmány szerinti égetőmű egyik lehetséges kiviteli változatát képezi a 8a. és 8b. ábrán látható mobil égetőmű, amely valamely mozgatható szerkezeten, célszerűen egy tehergépjármű 33 platóján van elhelyezve. Amint az a 8a. és 8b. ábrán látható, a mobil égetőmű főbb részeit égetőberendezésként egy forgódobos 34 égetőkemence, egy ehhez csatlakoztatott 35 gőzfejlesztő és egy 36 füstgázmosó berendezés, továbbá egy, a rajzon fel nem tüntetett rotációs szennyvízkezelő berendezés képezi. Meg kell jegyeznünk, hogy a mobil égetőmű ezen főbb részei megfelelő méretezés mellett az 1-7. ábrákon bemutatott telepített égetőműben is felhasználhatók, sőt, kifejezetten ajánlatos ezek alkalmazása.

A 8a. és 8b. ábrán látható, hogy a forgódobos 34 égetőkemencének van egy 37 bemeneti zárórésze, amelybe egy tölcséres hulladékbeadagoló 38 surrantó, egy, az égéslevegő betáplálására szolgáló 39 levegőcsonk, valamint legalább egy, adott esetben két 40 folyadékcsonk van csatlakoztatva, mely utóbbiak éghető veszélyes folyadékok, például fáradt olaj, egyéb olajtermékek vagy bizonyos vegyszerek betáplálására szolgálnak. A folyékony éghető hulladékok célszerűen gőzzel történő előmelegítés után kerülnek beporlasztásra az égetőtérbe, és ezen anyagok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a 34 égetőkemencében kellően magas, 1100-1200 °C-os hőmérséklet maradjon fenn, amellett, hogy az előzőekben leírtak szerint arról is gondoskodunk, hogy a darabos hulladék összetétele is megfelelő fűtőértékű keveréket biztosítson, különösen olyan nagy fűtőértékű hulladék anyagok bekeverésével, mint a PVC, nejlon, bőrhulladékok vagy a festékek. Ezen betáplálócsonkok mellett célszerűen egy 64 kémlelőablak van kialakítva. A 37 bemeneti zárórészhez, amely részletesebben a 9. és 10. ábrán van feltüntetve, egymásba illeszthető és egymásban elfor6

HU 223 645 Bl dúlni képes koncentrikus 41’ és 41” karimasorozatok által képzett 41 csatlakozón keresztül tömítetten csatlakozik egy 42 kemenceköpeny, ehhez pedig a 34 égetőkemence másik végén egy, a 15. és 16. ábrán részletesebben bemutatott 43 kimeneti zárórész. Mind a 37 bemeneti zárórész, mind pedig a 43 kimeneti zárórész aljára adott esetben sínen elgördíthető 44 futómű van felszerelve. A 42 kemenceköpeny ugyanakkor kétoldalt két-két görgős kivitelű 45 radiális támasztószerkezettel, valamint 46 axiális támasztószerkezettel van alátámasztva. All. ábrán külön is ábrázolt 42 kemenceköpeny forgatására egy 47 hajtómű van felszerelve, amelynek kihajtótengelye egy 48 hajtófogaskerékkel van ellátva, és ez a 48 hajtófogaskerék egy, a 42 kemenceköpeny hosszirányú kiterjedésének közepén elrendezett, és a 42 kemenceköpeny kerülete mentén körbefutó 49 fogaskoszorúval kapcsolódik. A 47 hajtómű révén a 42 kemenceköpeny forgatási sebessége a megsemmisítendő hulladék mindenkori összetételének megfelelően változtatható, célszerűen három különböző sebességi fokozat között. A 42 kemenceköpeny belső felülete a 12-14. ábrákon látható módon egy égetőteret határoló, tűzálló 67 köpenytéglákból összeállított bélésfallal van ellátva, amely bélésfal a 42 kemenceköpeny két végén kezdő, illetve záró 66 éktéglákkal van lezárva. A tűzálló bélésfalból a 14. ábrán különösen jól látható módon lépcsőzetes, a 42 kemenceköpeny forgásirányában csavarmenetszerűen eltolt elrendezésben ugyancsak tűzálló anyagból készült körömszerű 68 szóróelemek nyúlnak ki a belső felülettől mintegy 10 cmre bizonyos dőlésszög alatt, amely 68 szóróelemek a forgódobos 34 égetőkemencébe bejuttatott és forgatva továbbított éghető hulladék anyagot nem engedik a belső palástfelület mentén gyorsan áthaladni, hanem abba beleakadva folyamatosan felemelik és leszólják, ezáltal a 34 égetőkemence égetőterében egy meghosszabbított áthaladási időn keresztül egyfajta laza, lebegtetett állapotban tartják, és ez a szórt állapotban végzett tüzelésmód különösen hatékony elégetést tesz lehetővé. Az égetőkemence hosszméretétől és a forgatás sebességétől függően a hulladék anyag benntartózkodási ideje akár 6-10 perc is lehet. Egy mobil égetőműnél egy ilyen égetőkemence napi 5 tonna hulladék megsemmisítésére alkalmas, míg telepített égetőműveknél három (nagyobb méretű) égetőkemencével akár napi 72 tonna hulladék megsemmisítése is elérhető.

Amint azt fentebb említettük, a 34 égetőkemence 43 kimeneti zárórésze a 15. és 16. ábrán látható részletesebben. Ezeken az ábrákon jól látható, hogy a 43 kimeneti zárórész a 37 bemeneti zárórészhez hasonlóan, egy 41 csatlakozót képező 41’ és 41” karimasorozatokon keresztül tömítetten illeszkedik a 42 kemenceköpenyhez. A 43 kimeneti zárórész közepén egy 65 füstgázcsonk van kialakítva, amely a 34 égetőkemence után elrendezett 35 gőzfejlesztőbe csatlakozik, ahol a forró füstgázok hője gőztermelésre hasznosul. A 43 kimeneti zárórész alsó részén egy 69 csúszda van kiképezve a salak és egyéb égetési maradványok számára, amelyek a 69 csúszda aljára felszerelt 70 tolattyús záróelem megnyitásával ürithetők ki a megfelelő lerakóhelyen, és adott esetben például útépítési célokra is felhasználhatók.

A keresztáramlású 35 gőzfejlesztőből, amely a szokásos biztonsági szerkezetekkel, így 50 súlyszeleppel, 51 manométerrel és 52 vízszintmérővel van felszerelve, a hőtartalmuk jelentős részétől megszabadult füstgázokat nem engedjük ki a környezetbe, hanem egy 36 füstgázmosó berendezésbe vezetjük, ahol a füstgázból szinte maradéktalanul kimossuk annak szennyező anyagait. Ezt megelőzően a zárt rendszerű 35 gőzfejlesztőn keresztülhaladó füstgázt egy 55 füstgázventilátor szívóoldalán a 35 gőzfejlesztő által termelt kisnyomású gőzzel keverjük, miáltal a füstgázt egyrészt hűtjük, másrészt nedvesítjük. Ezzel azt érjük el, hogy amikor a füstgázt az 55 füstgáz-ventilátor az 56 füstgáznyomó csövön keresztül a 36 füstgázmosó berendezésbe fújja, ott a füstgáz már lényegében nedves állapotú.

A 36 füstgázmosó berendezés, amely a 20. és 21. ábrán külön is fel van tüntetve, négy egymás utáni tisztítófokozatot képviselő 58 füstgázmosó egységből van összeállítva, ahol az egyes 58 füstgázmosó egységek között 60 ventilátorok továbbítják a füstgázt 56 füstgáznyomó csöveken és 82 füstgázszívó csöveken keresztül, míg végül a tisztított füstgáz egy 63 kilépőcsonkon és egy rövid kéményen keresztül távozik a környezetbe. Az 58 füstgázmosó egységekbe egy 59 szivattyú szállítja a tiszta mosóvizet 61 tisztavízvezetéken keresztül, míg a szennyezett mosóvíz elvezetése egy 81 szivattyú segítségével egy 62 hulladékvízvezetéken keresztül történik.

Az egyes 58 füstgázmosó egységek részletesebb felépítése a 17-19. ábrákon látható. Ezen ábrákból kitűnik, hogy az 58 füstgázmosó egységek lényegében egyegy 54 víztartályból állnak, amelyek a 20. ábrán látható 79 betáplálócsapokon és 76 vízbevezető csonkokon keresztül vannak vegyszeres mosóvízzel feltöltve, amelynek töltési szintjét 80 vízállásjelzőkön ellenőrizhetjük. Ennek az 54 víztartálynak a mosóvízébe mintegy 500 mm mélyen nyúlik bele felülről az 56 füstgáznyomó vezetékben érkező, vízgőzzel kevert füstgázt bevezető 71 füstgáz-belépőcsonk, ugyanakkor az 54 víztartályban a 71 füstgáz-belépőcsonkot körülvevő módon, a vízszinteshez képest enyhe dőléssel húzódó 74 lemezszegmensek vannak egymás felett váltakozó ferdeséggel elrendezve, amelyek sűrű osztású, célszerűen 4-5 mm átmérőjű 75 furatokkal vannak ellátva, ahol a szomszédos furatsorok fél osztástávolsággal el vannak tolva egymáshoz képest. Ezek a 74 lemezszegmensek, amelyek az egyes 58 füstgázmosó egységekben, célszerűen hat egymás feletti ütköztetőfokozatot képeznek, amelyek közül a három a mosóvíz felszíne alatt, három pedig felette húzódik, folyamatos ütköztetésekkel részáramokra bontják a 75 furataikon átbuborékoltatott, hozzávezetett gőzzel nedvesített füstgázáramot, amely így elakad és lelassul. A vegyszeres mosóvíz ezen lelassult füstgáz egy részét elnyeli és átalakítja, ezzel leköti a káros anyagokat, így a rajta keresztül áthaladó füstgáz mennyisége a folyamatos vizes tisztítás hatására egyre csökken. A tisztítási folyamat során a 74 lemezszegmenseken felfelé egymás után áthatoló füstgáz végül az

HU 223 645 Bl víztartály 73 fedeléhez csatlakoztatott 72 füstgázkilépőcsonkon távozik a következő 58 füstgázmosó egység 60 ventilátora által szívott 82 füstgázszívó csőbe, amint az a 21. ábrán látható.

A füstgáztisztítás során keletkező szennyezett mosóvizet, amelyet az egyes 58 füstgázmosó egységekből 77 vízelvezető csonkokon keresztül léptetünk ki a hulladékvíz-vezetékbe, ülepítéssel vagy vegyszeres rotációs tisztítással kezeljük, aminek során a szennyezők által képzett zagyot különválasztjuk a tiszta víztől, megszárítjuk és zsákolás után a megfelelő ártalmatlanító vagy felhasználási helyre szállítjuk. A tiszta mosóvizet ugyanakkor visszaforgatjuk a berendezésbe, újbóli felhasználásra.

A 36 füstgázmosó berendezés egymást követő 58 füstgázmosó egységein való áthaladás során a füstgáz fokozatosan megszabadul káros szennyezőanyagtartalmától, végül az utolsó 58 füstgázmosó egység után egy 83 végszűrőn áramoltatjuk keresztül, ahol a maradék szennyező és nedvességtartalmát is leválasztjuk. A 22. ábrán látható, hogy a 83 végszűrő egy 84 burkolatban elrendezett és abban páronként elhelyezett, domború perforált 85 végszűrőlemezekből áll, amelynek lyuknyílásai előnyösen 3 mm átmérőjűek. A 83 végszűrő a két végét lezáró 86 karimákon keresztül van a 36 füstgázmosó berendezés tisztított füstgázt kieresztő kilépőcsonkjába beépítve.

A füstgáz mennyiségének vizes tisztítás hatására bekövetkező, fentebb említett csökkenése folytán a mindenkori soron következő 60 ventilátor vákuumot idéz elő, aminek megszüntetésére célszerű, ha a megtisztított füstgáz egy részét a 36 füstgázmosó berendezés végéből visszavezetjük a megelőző 60 ventilátorok 82 füstgázszívó csöveibe, ahol egy-egy 10°-ban megdöntött alaphelyzetű pillangószelepet helyezünk el. Ennek révén a szívócsőbe csak annyi megtisztított füstgáz kerül visszatáplálásra, amennyi a vákuumot megszünteti, miközben a füstgázmosóból történő túlzott visszaáramlást a pillangószelep megakadályozza. A légkörbe kikerülő füstgáz mennyisége így a keletkezettnek mindössze a fele, a többit a mosóvíz elnyeli és átformálja.

A 36 füstgázmosó berendezésből távozó füstgáz színtelen, pormentes, és számottevő környezetkárosító anyagot nem tartalmaz. A találmány szerinti füstgázmosó berendezés a füstgáz tisztítását tehát egy kizárólag a környezetre ártalmatlan anyagokat kibocsátó rendszerben végzi, energiatakarékos és tisztítási hatékonysága 60-70%-kal jobb, mint a hasonló rendeltetésű eddig ismert berendezéseké. További előnye még, hogy univerzálisan felhasználható, és bármely veszélyeshulladék-égetőhöz csatlakoztatható.

A találmány szerinti hulladékégető eljárásnak és az eljárást megvalósító berendezésegyüttesnek számos jelentős előnye van. Mindenekelőtt lehetővé válik a veszélyes és kommunális hulladékok együttes, nagy hatékonyságú feldolgozása külső energiaforrás igénybevétele nélkül, sőt energiahasznosítás, főként gőztermelés mellett, ami villamos áram termelését is lehetővé teszi. További alapvető előnyt jelent, hogy a találmány szerinti megoldással a hulladék megsemmisítése maximálisan környezetbarát módon történik, ahol a folyamat végtermékei vagy teljesen megtisztítva kerülnek a környezetbe, vagy szigorúan ellenőrzött begyűjtés után a megfelelő felhasználás vagy ártalmatlanítás helyére kerülnek elszállításra. A találmány szerinti megoldás különösen alkalmas kisebb regionális körzetek hulladékfeldolgozását biztosító törpe égetőművek, illetve olyan mobil égetőművek kialakítására, amelyek alkalmasak például egészségügyi intézmények veszélyes hulladékának külön szállítást nem igénylő, alkalmi megsemmisítésére.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás kommunális és veszélyes hulladékok égetéssel történő megsemmisítésére, adott esetben ezen hulladékok együttes megsemmisítésére, amelynek során egy célszerűen szelektált begyűjtés és tárolás, valamint szükség szerinti előfeldolgozás után, amely többek között tömörítést, aprítást és szárítást foglalhat magában, a darabos és folyékony hulladék anyagokból egy, legalább önfenntartó égést biztosító keveréket képezünk, ezt egy forgatott égetőterű égetőberendezés égetőterébe juttatjuk, ahol a darabos hulladék anyagokat folyamatosan felemelve és elejtve, szórt állapotban égetjük el, míg a folyékony hulladék anyagot a folyamatban termelt gőz által előmelegítve porlasztjuk be az égetőtérbe, végül a keletkező füstgázokat egy füstgázmosást követően megtisztítva engedjük ki a környezetbe, miközben a füstgázmosás szennyezett mosóvizét újrahasznosítható tiszta vízre és összegyűjthető szennyező zagyra választjuk szét, azzal jellemezve, hogy a hulladék anyagok forgatott égetőtérben való elégetése során keletkező füstgázokkal egy csatolt gőzfejlesztőben gőzt termelünk, amelynek egy részét hozzákeverjük a gőzfejlesztőből távozó füstgázokhoz, amelyeket ily módon lehűtve és nedvesítve egy többfokozatú füstgázmosásnak vetünk alá, ahol a vegyszeres mosóvízbe bevezetett, gőzzel nedvesített füstgázáramot többszöri ütköztetéssel részáramokra bontva átbuborékoltatjuk a mosóvízen, aminek során egyrészt leválasztjuk a füstgázok ülepíthető szennyező anyagait, másrészt a vegyszeres mosóvízzel megkötjük és kimossuk a füstgázok egyéb szennyező anyagait, és nagy tisztaságú füstgázokat bocsátunk ki a környezetbe.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a darabos hulladék anyagok önfenntartó égést biztosító, legalább 2300 kJ/kg fűtőértékű keverékét a különböző fajtájú és fűtőértékű hulladékok számított és szabályozott mértékű összehordásával állítjuk elő.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hulladékégetés beindításához és/vagy fenntartásához előzetesen megszűrt és ülepített fáradt olajat poriasztunk be az égetőtérbe.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a darabos hulladék anyag szórt állapotát a forgatott égetőtér belső palástjáról kiálló, a hulladék anyag folyamatos felemelését és elejtését kiváltó szóróelemek által tartjuk fenn, és az égetőtér for8

   HU 223 645 Β1 gatási sebességét a hulladék anyag összetételének, főként halmazállapotának függvényében választjuk meg.
5. 5. Az 1 -4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a füstgázokat összesen négy mosási fokozaton vezetjük keresztül, amelyek mindegyikében vizes közegben végzett ütköztetéssel részáramokra bontjuk a füstgázáramot, és ilyen állapotában választjuk le és mossuk ki a füstgázok ülepíthető és egyéb szennyező anyagait, míg a negyedik fokozat után a füstgázokat egy végső szűrést követően bocsátjuk ki a környezetbe.
6. 6. Égetőmű kommunális és veszélyes hulladékok égetéssel történő megsemmisítésére, adott esetben ezen hulladékok együttes megsemmisítésére, amely égetőmű a telepített változatánál a különböző eredetű, fajtájú és fűtőértékű hulladékok tárolására külön kommunálishulladék-tárolót, veszélyeshulladék-tárolókat és folyadéktárolót tartalmaz, ezekhez csatlakoztatott anyagmozgató, előfeldolgozó és betápláló részegységekkel, emellett az égetőmű tartalmaz legalább egy, a darabos hulladék anyagot szórt állapotban eltüzelő, forgódobos égetőkemenceként kialakított égetőberendezést, ehhez kapcsolt gőzfejlesztőt, valamint füstgáztisztító berendezést, azzal jellemezve, hogy az égetőberendezéshez kapcsolt gőzfejlesztő (35) után elrendezett füstgáztisztító berendezés egy többfokozatú, vizes közegben ütköztetéses elven működő füstgázmosó berendezésként (36) van kiképezve, amelynek az egyes tisztítófokozatokat képező füstgázmosó egységei (58) vegyszeres mosóvízzel töltött víztartályokból (54) állnak, amelyekben furatokkal (75) ellátott lemezszegmensek (74) vannak egymás fölött elrendezve, és az egyes tisztítófokozatok közé a tisztítandó füstgázáramot füstgázszívó csöveken (82) és füstgáznyomó csöveken (56) keresztül a következő füstgázmosó egységbe (58) továbbító ventilátorok (60) vannak felszerelve.
7. 7. A 6. igénypont szerinti égetőmű, azzal jellemezve, hogy az egyes tárolók (2, 3,4) szabályozható sebességű kihordóegységei, főként serleges felhordói (17) egy, az égetőberendezés számára az önfenntartó égéshez elégséges fűtőértékű darabos hulladékanyagkeveréket biztosító közös hulladékkeverő szállítószalaghoz (18) vannak csatlakoztatva.
8. 8. A 6. és 7. igénypont szerinti égetőmű, azzal jellemezve, hogy egy tehergépjármű platóján (33) közvetlenül egymáshoz kapcsolódó módon elrendezett forgódobos égetőkemence (34), gőzfejlesztő (35) és füstgázmosó berendezés (36) mobil égetőműként van kialakítva.
9. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti égetőmű, azzal jellemezve, hogy forgódobos égetőkemencéje (34) egy kemenceköpenyből (42) és ehhez kétoldalt karimasorozatokból (41’, 41”) álló csatlakozókon (41) keresztül elforgatást megengedő módon tömítetten illeszkedő, beadagolócsonkokkal ellátott bemeneti zárórészből (37), valamint füstgázcsonkkal (65) és salakürítő eszközökkel ellátott kimeneti zárórészből (43) áll, ahol a kemenceköpeny (42) belső felülete egy égetőteret határoló, tűzálló béléstestekből kialakított bélésfallal van ellátva, kívül pedig a kemenceköpeny (42) görgős támasztó szerkezetekkel (45) rendelkezik és középen egy fogaskoszorúval (49) van ellátva, amely hajtófogaskeréken (48) keresztül egy változtatható sebességű forgató hajtóműhöz (47) kapcsolódik, emellett a tűzálló bélésfalból ferdén kinyúló szóróelemei (68) vannak, amelyek lépcsőzetesen, egymáshoz képest a forgásirányban csavarmenetszerűen eltoltan vannak elrendezve.
10. 10. Füstgázmosó berendezés, főként a 6-9. igénypontok bármelyike szerinti égetőműhöz, amely füstgázmosó berendezés négy egymás után elrendezett, füstgázmosó egységek (58) által képzett füstgáztisztító fokozatból áll, azzal jellemezve, hogy az egyes füstgázmosó egységek (58) víztartályaiban (54) a tisztítandó füstgázáramot a mosóvízbe bemerülve bevezető füstgáz-belépőcsonk (71) körül egymás felett hat, váltakozó ferdeségű perforált lemezszegmensekből (74) álló ütköztetőfokozat van elrendezve, amely lemezszegmensek (74) az ütköztetéssel részáramokra bontott füstgázáram áteresztéséhez célszerűen 4-5 mm átmérőjű furatokkal (75) vannak ellátva, és amely lemezszegmensek (74) közül az alsó három ütköztetőfokozat tagjai vannak a mosóvíz által ellepve, ugyanakkor a tisztított füstgáz kiléptetésére a füstgázmosó egység (58) tetején egy, az adott egység füstgázszívó csövéhez (82) csatlakozó füstgáz-kimenőcsonk (72) van kialakítva.
11. 11. A 10. igénypont szerinti füstgázmosó berendezés, azzal jellemezve, hogy a víztartályok (54) felső részén a tiszta mosóvíz beeresztésére egy betáplálócsap (79) és egy vízbevezető csonk (76) van elrendezve, míg az alsó részükön egy önmagában ismert rotációs víztisztító berendezéshez vezető hulladékvíz-vezetékbe (62) torkolló vízelvezető csonk (77) van kialakítva.