HU223109B1 - Feszítõék üreges és tömör építõanyagokon történõ rögzítésre - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya feszítőék (10) üreges és tömör építőanyagokontörténő rögzítésre, hosszirányban elnyúló feszítőszárakkal (18),melyek feszítőcsavarnak a feszítőékbe (10) történő becsavarásávalszétfeszíthetők, míg a feszítőszárak (18) hátsó végükön hüvely alakúfeszítőékvég (14) és elülső végükön hüvely alakú feszítőékcsúcs (16)révén össze vannak kötve. A találmány lényege, hogy a feszítőszárak(18) kerületi irányban nyújtható anyag (22) révén egymással összevannak kötve, és ez több csavarvonalban futóan elrendezett hasíték(24) révén át van törve. ŕ

Description

1. ábra

HU 223 109 B1

A leírás terjedelme 8 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 223 109 Bl

A találmány tárgya feszítőék üreges és tömör építőanyagokon történő rögzítésre, hosszirányban elnyúló feszítőszárakkal, melyek feszítőcsavamak a feszítőékbe történő becsavarásával szétfeszíthetők, míg a feszítőszárak hátsó végükön hüvely alakú feszítőékvég és elülső végükön hüvely alakú feszítőékcsúcs révén össze vannak kötve. Üreges építőanyagként például üreges téglákat vagy lapokat értünk, amelyek mögött üreges terek vannak, míg tömör építőanyagok alatt például betont vagy hasonlókat értünk.

Ilyen feszítőékek ismeretesek. Ezek általában műanyagból készülnek, és középtartományukban hosszirányban elnyúló feszítőszárakkal rendelkeznek, amelyek hasítékok, rések révén vannak egymástól elválasztva. A feszítőszárak hátsó végeinél hüvely alakú feszítőékvégek vannak azok összekötésére, míg elülső végükön hüvely alakú feszítőékcsúcs kapcsolja össze a feszítőszárakat. Egy feszítőcsavar a hüvely alakú feszítőékvégen keresztül átdugható, és a feszítőékcsúcsba becsavarozható. A feszítőék rögzítéséhez például tömör építőanyag esetén a feszítőéket egy furatba helyezik, és egy feszítőcsavart hajtanak be a feszítőékbe. A feszítőcsavar a feszítőszárakat egymástól szétnyomja, és így a feszítőcsavar által szétnyomott feszítőszárak a feszítőéket a furatban horgonyozzák.

Üreges építőanyagban vagy egy lapban, amely mögött egy üreg van, a feszítőéket egy furaton keresztül dugják át úgy, hogy a hüvely alakú feszitőékvég az üreges anyagba helyezkedik el. Végül a feszítőcsavart a feszítőékvégen keresztül átdugják, majd átvezetik a feszítőszárak között, és becsavarozzák a feszítőékcsúcsba. A feszítőcsavamak a feszítőékcsúcsba történő becsavarásakor a feszítőszárak szétfeszítésre kerülnek. Tulajdonképpen két feszítési lehetőség ismeretes. Az első, hogy a feszítőszárak a feszítőékcsúcsnak a feszítőékvég felé közeledésekor kihajolnak, és ezáltal az üreges építőanyagba formazáróan belekapaszkodnak. A másik lehetőség, hogy a feszítőékcsúcs a feszítőcsavar becsavarásakor a feszítőékvéghez képest elfordul, amikor is a feszítőszárak egymáshoz képest eltekerednek, és egy csomószerű képződmény alakul ki, amely az üreges anyagba belekapaszkodik.

Az ismert feszítőékek hátránya, hogy rosszul lehet a csavart vezetni, a feszítőcsavar behajtásakor a feszítőszárak közötti hasítékon keresztül ki tud lépni. Az ismert feszítőék további hátránya, hogy kicsi a torziós merevsége, amelyre a feszítőcsavar becsavarásakor szükség lenne, és ezért a feszítőékcsúcs rugalmasan elfordul a feszítőékvéghez képest. A kézzel történő feszítőcsavar becsavarásakor a feszítőéknek a feszítőékvéghez képesti rugalmas elfordulása következik be, amikor a csavarhúzót egyszeri elfordítás után elengedjük, hogy új fogást vegyünk rajta, a feszítőékcsúcs a feszítőcsavarral együtt magától visszafordul. Ebből következik, hogy a feszítőcsavar kézzel csak nagyon rosszul csavarható be a feszítőékbe.

A találmány feladata a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése és egy megfelelő feszítőék létesítése.

A találmány szerint a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a feszítőszárak kerületi irányban nyújtható anyag révén egymással össze vannak kötve, és ez több, csavarvonalban futóan elrendezett hasíték révén át van törve. A nyújthatóság érdekében az összekötő anyagot vékonyra alakíthatjuk ki, és/vagy a kerületi irányban hullámosra képezhetjük ki. Műanyagból készített feszítőék esetén a nyújtható anyag előnyösen egydarabos lehet a feszítőszárakkal, és így az azonos műanyagból készülhet, mint maga a feszítőék. A nyújtható anyag ebben az esetben vékonyan, mint egy műanyag film van kialakítva. A feszítőszárak kerületi irányú összekötésével a találmány szerinti feszítőék mintegy hüvelyformát kap, amely a feszítőszárak tartományában is kerületi irányban zárt. Ezáltal a feszítőcsavar jó vezetése biztosítható, és megakadályozásra kerül a feszítőcsavamak a kilépése a feszítőékből, még ha az valamilyen keresztirányú feszítést is kap. További előnye a feszítőszárak egymással történő összekapcsolásának, hogy a feszítőék torziós szilárdsága is megnő. A megnőtt torziós szilárdság előnye továbbá, hogy a feszítőékcsúcs a feszítőcsavar becsavarásakor kevésbé fordul el, aminek következtében a feszítőcsavarjobban és könnyebben becsavarozható a feszítőékcsúcsba. Ezentúl a megnőtt torziós merevség előnye, hogy a feszítőékcsúcs a becsavarási nyomaték utánengedésekor, azaz például a csavarhúzó új fogásvételekor kevésbé fordul vissza. A feszítőcsavar ezáltal különösen kézzel történő behajtásnál egyszerűbben behajtható a feszítőékbe. Járulékosan a találmány szerinti feszítőék előnye, hogy becsavaráskor forgatónyomatéknál a szétfeszítés kezdetekor kevésbé enged utána. Az ismert feszítőékeknél a forgatónyomaték erősen lecsökken, ha egy feszítőék rögzítésekor egy üreges építőanyagban a feszítőszárak elkezdenek kihajlani vagy egymáshoz képest eltekeredni. A megnövelt merevség következtében a találmány szerinti feszítőék a feszítőszárak összekötése következtében a fenti hatás kisebb. A forgatónyomaték csökkenése a feszítőcsavar becsavarásakor hátrányos, mert azt az érzést kelti, hogy a feszítőcsavar vagy maga a feszítőék túlterhelésre kiszakadt, és már nincs szilárd ülés az üreges építőanyagban.

A csavarvonal alakban elrendezett hasítékok révén

- melyek a nyújtható anyagban vannak kialakítva - a torziómerevség igen kis mértékben van csak érintve, azonban az üreges építőanyag hátoldalán a dudorképződés vagy egy lap mögötti térben a dudorképződés ily módon elő van segítve, és ezáltal a szárak teljesen vagy nagy felületen a furat mentén a lap vagy az építőanyag hátoldalán felfekszenek. A hasítékok megakadályozzák

- különösen a dudorképződés végső szakaszában - egy ellenőrizetlen beszakadás veszélyét, amely a nyújtható anyagban következhetne be, ami viszont a feszítőékcsúcs beszakadásához vezetne.

A találmány egy előnyös kivitele esetén a hüvely alakú feszítőékvég nagyobb keresztmetszeti méretű, mint a feszítőék többi része. Ennek a kialakításnak az előnye a feszítőék jobb üléke egy üreges anyagban vagy lap alakú építőanyagban, amelyben a feszítőék lényegében csak a hüvely alakú feszítőék végével kerül egy furatban felvételre, míg a feszítőék többi része egy üres térben van.

A találmány egy további előnyös kivitele esetén a feszítőék külső felületén legalább két, egymással szem2

HU 223 109 Bl ben fekvő és a feszítőék hosszirányában elnyúló elfordulás elleni biztosításokkal rendelkezik, melyek hosszuk egy részén furészfog alakúan vannak kiképezve. Az elfordulás ellen biztosító bordák a feszítőcsavar becsavarásakor a fellépő torziónyomatékot felveszik, és így megakadályozzák a feszítőék elcsavarodását, illetve elfordulását. Az elfordulás elleni fűrészfogszerű kialakítása, amely a bordák hossza egy részén van kialakítva, a feszítőszárak tartományában megszakításokat eredményez, amelyek megkönnyítik a feszítőéknek a furatba történő behajtását, ugyanakkor a feszítőszáraknak a dudorképződés céljából történő elfordíthatóságát nem befolyásolják.

A találmány egy előnyös kivitele esetén a hüvely alakú feszítőékcsúcs megtört, például V alakú hasítékokkal van ellátva, ahol egy oldal vagy csúcs a hasítékoknál a feszítőékcsúcs eleje vagy hátsó vége felé mutat. A megtörés révén a hasítékok két szárral rendelkeznek, amelyek egyike a feszítőcsavar menetével azonos emelkedésű, míg a másik szár ellentétes irányú. A feszítőékcsúcs hasítékának emelkedése eltérhet a feszítőcsavar menetemelkedésétől, lényegében azonban vagy annak irányában, vagy ellentétes irányban fut. A hajlított hasítékok szárai - amelyek emelkedése a feszítőcsavar menetemelkedésének irányában fut - a feszítőcsavar meneteinek belekapaszkodására szolgálnak, és előidézik a különböző csavarátmérőknek a mindenkori mérethez történő igazodását. A megtört hasítékok megbízható kapaszkodást biztosítanak a feszítőcsavar számára, még akkor is, ha annak kicsi az átmérője, anélkül hogy a feszítőcsavar a feszítőékcsúcsból ki tudna szakadni a csavar meghúzásakor. Egyidejűleg meghajlított hasítékok nagy forgatónyomaték-növekedést idéznek elő a feszítőcsavar behajtásakor, nagy csavarátmérő esetén.

A hasítékoknak az a szára, amelyik a feszitőcsavar menetével ellentétes irányú emelkedésű, tengelyirányú nyújthatóságot idéz elő a feszítőékcsúcsban, aminek következtében a feszítőékcsúcsban elrendezett hasítékok tengelyirányú távolsága változik. Ezáltal a különböző menetemelkedésű csavarokhoz történő hozzáigazodás biztosított.

A találmány egy kivitele esetén a feszítőék egy csavarcsatomával rendelkezik a feszítőcsavar számára, amely a hüvely alakú feszítőékcsúcson belül körtől eltérő keresztmetszettel rendelkezhet. A csavarcsatoma a feszítőékcsúcson belül különböző irányokban különböző keresztmetszeti méretekkel rendelkezik. Ez az intézkedés is arra szolgál, hogy a feszítőék jobban tudjon igazodni a különböző méretű feszítőcsavarokhoz. Egy továbbfejlesztés esetén a csavarcsatoma a feszítőékcsúcson belül lapos, például egy hasíték alakú csavarcsatomát képez. A csavarcsatoma a feszítőékcsúcson belül két, egymást keresztező hasítékkal rendelkezhet.

Végül a feszítőékcsúcs két, egymással szemben fekvő, tengelyirányban futó behasítással rendelkezhet - amely hasítékoknak az alapja - távolságban helyezkedik el a csavarcsatomától. Ezen kialakítás révén tovább csökkenthető a feszítőcsavar becsavarásához szükséges behajtási nyomaték, mivel a behasítások révén a feszítőékcsúcs nyúlóképessége javul.

A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra a találmány szerinti feszítőék kiviteli példájának perspektivikus képe, a

2. ábra az 1. ábra szerinti feszítőék oldalnézete, a

3. ábra az 1. ábra szerinti feszítőék A-A vonal mentén vett metszete, a

4. és 5. ábra az I-I és a II—II vonalak mentén vett keresztmetszet, míg a

6. és 7. ábra az 1. ábra szerinti feszítőék két alkalmazási példáját szemlélteti.

Az 1-3. ábrákon látható találmány szerinti 10 feszítőék műanyagból kerül előállításra, és megközelítőleg hüvely alakú. A 10 feszítőék 12 csavarcsatomával rendelkezik az 1 -3. ábrákon nem látható feszítőcsavar számára. A 12 csavarcsatoma tengelyirányban végigfut a 10 feszítőéken, és két helyen kúpszerűen elvékonyodik.

Hátsó tartományában a 10 feszítőék egy hüvely alakú 14 feszítőékvéggel és elülső tartományban egy hüvely alakú 16 feszítőékcsúccsal rendelkezik, míg a 16 feszítőékcsúcs két, egymással szemben fekvőén elrendezett és hosszirányban futó 18 feszítőszárak révén egydarabosan a 14 feszítőékvéggel össze van kötve. A 18 feszítőszárak meghatározzák a 10 feszítőék 20 feszítőtartományát, amely ily módon a 14 feszítőékvégtől a 16 feszítőékcsúcsig nyúlik. Kerületi irányban a 18 feszítőszárak egy 22 nyújtható anyag révén egymással össze vannak kötve, és a 22 nyújtható anyag csavarvonalban elrendezett 24 hasítékokkal át van törve. A 22 nyújtható anyag ugyanabból a műanyagból áll, mint a 10 feszítőék, és egydarabos része a 10 feszítőéknek. A 22 nyújtható anyag mint vékony héj van kialakítva, amely héj a 18 feszítőszárakat kerületi irányban egymással összeköti (lásd a 4. ábrán az I-I keresztmetszetben a 20 feszítőtartományt). A 22 vékony héj kerületi irányban hullámmal van kialakítva. A 22 vékony héj mind a hullám révén, mind a vékony kialakítása révén a 10 feszítőék kerületi irányában nyújtható. A csavar alakban kialakított 24 hasítékok elősegítik a 6. ábrán látható dudorképződést a feszítőszáraknál, amikor a 10 feszítőék egy lapra kerül szerelésre, és megakadályozzák egyidejűleg a 22 vékony héj beszakadását.

A 10 feszítőék kerületén a 14 feszítőékvégből kiinduló két, egymással szemben fekvő és a feszítőék hosszirányában futó 28 elfordulás elleni biztosítás van kialakítva, mégpedig borda formájában, amelyek a 20 feszítőtartományon át a 16 feszítőékcsúcsig nyúlnak. A 28 elfordulás elleni biztosítás, illetve a bordák a hosszuk egy része mentén furészfog alakúan vannak kiképezve, miközben a merőlegesen álló 30 homlokéi aló feszítőékcsúcs irányába mutat.

A hüvely alakú 16 feszítőékcsúcs megtört 32 hasítékokkal van ellátva, amelyeknek csúcsa vagy 34 sarka előreirányul. A 32 hasítékok két helyen egymással szemben fekvőén vannak a 16 feszítőékcsúcson elrendezve, és több (három) 32 hasíték van tengelyirányú távolságban egymástól a 16 feszítőékcsúcson elrendezve. A megtört 32 hasítékok két 36, 38 szárral rendelkeznek, ahol az egyik 36 szár a nem ábrázolt feszítőcsavar menetemelkedésével azonos irányú, míg a másik 38 szár emelkedése

HU 223 109 Bl azzal ellentétes irányú. A 36 szár emelkedése nem kell hogy megegyezzen a feszítőcsavar menetemelkedésével, csak az a lényeg, hogy azonos értelmű legyen.

A 12 csavarcsatoma a 14 feszítőékvég tartományában kör keresztmetszetű, és a 20 feszítőtartományában szűkül, míg a 16 feszítőékcsúcs tartományában egy hasíték alakját veszi fel (5. ábra). Ez lehetővé teszi a 12 csavarcsatomának a különböző csavarméretekhez való hozzáigazodási képességét. Ugyanilyen célt szolgálnak a két, egymással szemben fekvő és tengelyirányban futó behasítások a 16 feszítőékcsúcs tartományában. Ezek feneke távolságban van a 12 csavarcsatomától.

A találmány szerinti 10 feszítőék működését a 6. és

7. ábra kapcsán magyarázzuk. A 6. ábra egy 40 tárgy rögzítését szemlélteti egy lap alakú 42 építőanyagon. A 10 feszítőék a lap alakú 42 építőanyag egy furatába van behelyezve. A 14 feszítőékvég nagyobb keresztmetszeti mérete következtében bővíti a 14 feszítőékvéget a furatban, és rögzíti azt a környező építőanyagban. A 28 elfordulás elleni biztosítás, illetve bordák egy ellenfelületet képeznek, amelyek a 10 feszítőék elfordulását a 44 feszítőcsavar becsavarásakor megakadályozzák.

A 10 feszítőék behelyezése után a rögzítendő 40 tárgyat a lap alakú 42 építőanyagon tartjuk, és a 44 feszítőcsavart a 40 tárgyon keresztül átdugjuk és behajtjuk a 10 feszítőékbe. Ekkor a 44 feszítőcsavar 46 csavarmenete bevágódik a 16 feszítőékcsúcsba, és a 46 csavarmenet kapcsolatba kerül a 32 hasíték 36 szárával, illetve száraival, amelyeknek ugyanolyan irányú emelkedésük van, mint a 46 csavarmenetnek. A 32 hasíték 38 szárai - amelyeknek ellentétes irányú emelkedésük van - lehetővé teszik a 18 feszítőékcsúcs tengelyirányú kinyúlását, és így a 32 hasítékok közötti tengelyirányú távolság hozzáigazodik a 46 csavarmenet menetemelkedéséhez. A 16 feszítőékcsúcsban lapos rés alakú 12 csavarcsatornával kapcsolatban a 32 hasítékok jó hozzáigazodást biztosítanak aló feszítőékcsúcs számára a mindenkori feszítőcsavar átmérőjéhez, illetve a 46 csavarmenet-emelkedéshez.

Behajtáskor és meghúzáskor a 44 feszítőcsavar a 16 feszítőékcsúcsot a 14 feszítőékvég felé húzza, és így a távolság a 16 feszítőékcsúcs és a 14 feszítőékvég között rövidül. Amellett a 18 feszítőszárak csomószerűen egymás köré tekerednek, aminek következtében a 10 feszítőék 18 feszítőszárai formazáróan a lap alakú 42 építőanyag mögé kapaszkodnak, aminek következtében a 10 feszítőék jó horgonyzását éljük el még egy kis szilárdságú lap alakú 42 építőanyag esetén is, mint amilyen például egy gipszkarton lap.

A 7. ábra egy 40 tárgynak 48 tömör építőanyagon történő rögzítését szemlélteti. Ez az anyag például beton lehet. Itt a 10 feszítőéket ismert módon az építőanyag 50 furatába helyezzük, majd felhelyezzük a tárgyat, és a 44 feszítőcsavart a 40 tárgyon átdugjuk, majd a 10 feszítőékbe becsavarjuk. A 44 feszítőcsavar a 18 feszítőszárakat egymástól szétnyomja, és ezáltal horgonyozza a 10 feszítőéket az 50 furatban. A 18 feszítőszárak szétfeszítését, illetve egymástól szétnyomását nem akadályozzák a 22 nyújtható anyagú héjak, mivel ezek olyan vékonyak és egy hullámmal rendelkeznek, aminek következtében kerületi irányban jól nyújthatók. A vékony héj - amely a 18 feszítőszárakat a 20 feszítőtartományban összeköti, és így egy hüvelyt alkot velük - megakadályozza, hogy a 44 feszítőcsavar oldalt behajtáskor a 18 feszitőszárak között a 12 csavarcsatomából ki tudjon lépni.

Claims (9)

1. Feszítőék (10) üreges (42) és tömör építőanyagokon (48) történő rögzítésre, hosszirányban elnyúló feszítőszárakkal (18), melyek feszítőcsavamak (44) a feszítőékbe (10) történő becsavarásával szétfeszíthetek, míg a feszítőszárak (18) hátsó végükön hüvely alakú feszítőékvég (14) és elülső végükön hüvely alakú feszítőékcsúcs (16) révén össze vannak kötve, azzal jellemezve, hogy a feszítőszárak (18) kerületi irányban nyújtható anyag (22) révén egymással össze vannak kötve, és ez több csavarvonalban fútóan elrendezett hasíték (24) révén át van törve.

2. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőékvég (14) nagyobb keresztmetszeti méretű, mint a feszítőék (10) a feszítőszárak (18) tartományában, és a feszítőékcsúcs (16).

3. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőék (10) külső felületén, legalább két, egymással szemben fekvő és a feszítőék hosszirányában elnyúló, elfordulás elleni biztosítás (28) van elrendezve, melyek hosszuk egy részén fürészfog alakúan vannak kiképezve.

4. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőékcsúcsnak (16) szögben megtört hasítékai (32) vannak, és a hasítékok (32) egy szára (36) a feszítőcsavar (44) menetemelkedésének megfelelő emelkedésű, míg másik szára (38) ellentétes emelkedésű.

5. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőék (10) feszítőcsavar (44) számára szolgáló csavarcsatomája (12) a feszítőékcsúcson (16) belül körtől eltérő keresztmetszetű.

6. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a csavarcsatoma (12) legalább a feszítőékcsúcson (16) belül lapos keresztmetszetű.

7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a csavarcsatoma (12) hasíték alakú.

8. A 7. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a csavarcsatoma (12) két, egymást keresztező hasíték alakjával rendelkezik.

9. Az 1. igénypont szerinti feszítőék, azzal jellemezve, hogy a feszítőékcsúcs (16) két, egymással szemben fekvő és a feszítőék (10) hosszirányában futó behasítással (39) rendelkezik, amelynek feneke a csavarcsatomától (12) távolságban van.