HU222641B1 - Arretáló-, kitámasztó-és vezetższerkezet eltolható falú tehervagonokhoz - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya arretáló-, kitámasztó- és vezetőszerkezet eltolhatófalú tehervagonokhoz, amely szerkezet egy, a vagon hosszirányárafüggőlegesen merőleges síkban elrendezett, tengely által mozgatottcsuklós mechanizmusból áll, amely egy arretáló-, kitámasztó- ésvezetőelemmel az eltolható fal egy vezetőcsatornájába benyúlóan vanágyazva. A találmány lényege az, hogy az arretáló-, kitámasztó- ésvezetőelem (7) a középső portál (3) tartományában, a csuklósmechanizmus egy összekötő tagján (12) van mereven elrendezve, ahol acsuklós mechanizmus legalább négy, forgócsuklók (16) által egymás utánösszekötött szerkezeti elemből, nevezetesen egy tengely általmozgatott forgatókarból (11), az összekötő tagból (12), egylengőkarból (13), valamint a mennyezetgerenda (2), illetve a középsőportál (3) által képzett vázrészből áll. ŕ

Description

A találmány tárgya arretáló-, kitámasztó- és vezetőszerkezet eltolható falú tehervagonokhoz, amely szerkezet egy, a vagon hosszirányára függőlegesen merőleges síkban elrendezett, tengely által mozgatott csuklós mechanizmusból áll, amely egy arretáló-, kitámasztó- és vezetőelemmel az eltolható fal egy vezetőcsatomájába benyúlóan van ágyazva.

Az EP 0 175 073 számú szabadalmi leírás alapján ismertek olyan szerkezetek mennyezetgerenda nélküli, eltolható falú tehervagonokhoz, amelyeknél mindegyik eltolható falnál egy-egy arretáló-, kitámasztó- és vezetőelem állandóan az eltolható fal tetőrészének vezetőpályájában marad. Az erőátvitel a két működtetőelem között egy, a vagonfenék alatt húzódó tengelyen keresztül történik. Az erőbevezetés az egyik oldalon valósul meg, a jármű homlokfala felé néző tengelyvégen. A középső portálon levő működtetőelem mozgatómechanizmusa nincs részletesebben bemutatva. A mozgatás általában több, lényegében a vagonhossz közepén elrendezett és átforditókarokon keresztül egymással összekapcsolt rudakon keresztül történik, amelyeknek igazodniuk kell a jármű kontúrjához. A csuklási helyek nagy száma a játékok következtében az eltolható fal kibillenési mozgásának nagy eltérését okozza az elvileg megállapított pályagörbétől. Emellett ezek a csuklási helyek az időjárási körülményeknek is ki vannak téve, és ezért korrózióálló módon kell ezeket kivitelezni. Mivel a működtetőrudak nyomó igénybevételnek is ki vannak téve, ezért ezeket kellően erősre kell méretezni, aminek viszonylag nagy súly és helyigény a következménye. A gyártási és költségráfordítás ennek megfelelően nagy.

Az ilyen jellegű megoldásokhoz tartozó DE 197 01 887 Al számú szabadalmi leírás alapján ismert egy kitámasztási és megvezetési elv mennyezetgerendával rendelkező tehervagonok számára, miszerint az eltolható falak a tehervagon felső tartományában elrendezett egy-egy vezetőelem által vannak megvezetve. A középső portálon levő arretáló-, kitámasztó- és vezetőelem, amely az eltolható falat annak eltolási folyamata alatt megvezeti, és szállításkor az eltolható falat zárási helyzetben tartja, egy emelőkaron van rögzítve, amely elforgathatóan van a középső portálon elrendezve. Az emelőkar mozgatása egy, a mennyezetgerendában elrendezett tengely által történik. Egy keskeny mennyezetgerendákra vonatkozó kiviteli példaként az emelőkar mozgatóhajtása többtagú karos mechanizmusként van kialakítva. Ennél a megoldásnál hátrányos az eltolható fal és a középső portálon levő arretáló-, kitámasztó- és vezetőelem közötti viszonylagos mozgás. Ez a viszonylagos mozgás a két szerkezetrész különböző forgáspontjaiból és elfordulási szögeiből ered a kitámasztási folyamat során. Az eltolható falat a nyitás során kifelé billentik, miközben a forgáspont a fútógörgő és az alsó kitámasztóelem érintkezési pontjában található. A felső arretáló-, kitámasztó- és vezetőelem forgáspontja egyúttal az emelőkar ágyazást helyét képezi. Míg az eltolható falat csak kb. l-3°-kal billentik ki, addig az emelőkar egy kb. 90°-os elforgatást tartományt ír le. A szükséges hosszkiegyenlítést önmagában ismert módon egy, az eltolható falban kialakított vezetőcsatoma végtartományában levő hosszlyuk biztosítja. A hosszlyuk azonban egy ellenőrizetlen mozgásfolyamathoz vezet a zárás és a kitámasztás során.

A találmány által megoldandó feladat olyan arretáló-, kitámasztó- és vezetőszerkezet létrehozása eltolható falú tehervagonok számára, amelynél az arretáló-, kitámasztó- és vezetőelem csuklós mechanizmusban való különleges elrendezésével a középső portál tartományában, az eltolható fal alsó és felső kitámasztószerkezetei jobban össze vannak hangolva egymással, aminek érdekében az eltolható fal vezetőcsatomájának mozgásgörbéi jobban összhangba vannak hozva az arretáló-, kitámasztó- és vezetőelemével, és amelynél az eltolható falak a tehervagon felső tartományában elrendezett egy-egy vezetőelemmel vannak megvezetve, és ezen vezetőelem mozgatása műszakilag egyszerű eszközökkel, játékmentesen történik, emellett csak csekély számú alkatrészt igényel, ahol az erőátvivő elemek csekély helyszükségletűek, a rakodótér keresztmetszete az egyik vezetősín elmaradása következtében megnő, ugyanakkor pedig egyszerűsödik a keresztmetszet kontúrja.

A kitűzött feladatot a bevezetőben vázolt arretáló-, kitámasztó- és vezetőszerkezetből kiindulva a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az eltolható fal vezetőcsatomájába benyúlva ágyazott arretáló-, kitámasztó- és vezetőelem a középső portál tartományában, a csuklós mechanizmus egy összekötő tagján van mereven elrendezve, ahol a csuklós mechanizmus legalább négy, forgócsuklók által egymás után összekötött szerkezeti elemből, nevezetesen egy tengely által mozgatott forgatókarból, az összekötő tagból, egy lengőkarból, valamint a mennyezetgerenda, illetve a középső portál által képzett vázrészből áll.

A találmány egy célszerű kiviteli alakja értelmében az összekötő tag és a lengőkar között egy transzlációs csukló van elrendezve. Ugyancsak a találmány értelmében való az az intézkedés, hogy hiányzó szabad beépítési tér esetén a mennyezetgerenda és a középső portál csatlakozási tartományában, az egymással szemközti forgatókarok a vagonhossz irányában egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve. A találmány szerint felépített arretáló-, kitámasztó- és vezetőszerkezet révén elérhető, hogy az eltolható fal vezetőcsatomájába illeszkedő arretáló- kitámasztó- és vezetőelem egy, a körpályától eltérő és az eltolható fal vezetőcsatomájához jobban hozzáigazodó mozgásgörbét kövessen, és ezáltal egy kopásmentesebb, ugyanakkor könnyű és megbízható működtetés váljon lehetővé. A találmány szerinti megoldás minimálisra csökkenti az alkatrészek számát és a hajtásláncban fellépő játékot.

A találmányt részletesebben kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra egy tehervagon stilizált perspektivikus össznézetét mutatja, futómű nélkül, a 2. ábra egy, a mennyezetgerendán keresztül vett metszet, a középső portál tartományában, a 3. ábra a 2. ábrához hasonló metszet, de a jobb oldali eltolható fal kitámasztásakor, míg

HU 222 641 Β1 a 4. ábra a 3. ábrához hasonló metszet, de egy hosszlyukkal az összekötő tag és a lengőkar között.

Amint az az 1. és 2. ábrán látható, egy 2 mennyezetgerendával rendelkező tehervagon 4 eltolható falának találmány szerinti kitámasztószerkezete egy, a 4 eltolható fal futógörgőit hordozó alsó 8 kitámasztótengelyből és egy felső 9 kitámasztótengelyből áll. Ezeket a 8 és 9 kitámasztótengelyeket önmagában ismert módon a rajzon részletesebben nem ábrázolt ágyazások tartják a kocsiszekrényen. A felső kitámasztószerkezet egy, a tehervagon egyik 1 homlokfalára felszerelt, emelőkarszerűen kiképzett 6 arretáló- és kitámasztóelemből és egy, a 3 középső portál tartományában egy 12 összekötő tagon mereven rögzített 7 arretáló-, kitámasztó- és vezetőelemből áll. A 12 összekötő tag az egyik végén egy 16 forgócsuklón keresztül egy, a felső 9 kitámasztótengelyen mereven rögzített 11 forgatókar által van mozgatva, míg a másik végén egy másik 16 forgócsuklóban ágyazott 13 lengőkarra támaszkodik. Ha a 11 forgatókar zárt helyzetben túlnyúlik a vagon hosszanti középvonalán, amint az a 2. ábrán látható, akkor a 3. ábrán látható módon az egymással szemközt elhelyezkedő 11 forgatókarok a vagon hosszirányában egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve. A 4 eltolható fal egy 10 vezetőcsatomája az alsó kitámasztószerkezet kialakításától függően egy körpályán, vagy egy egyenes vonalú mozgásból és egy körív menti elfordulásból összetett mozgásgörbe mentén mozog. A felső arretáló-, kitámasztó- és vezetőszerkezet szerkezeti elemeinek megfelelő méretezésével, nevezetesen a 12 összekötő tag, all forgatókar és a 13 lengőkar hosszának, valamint a 7 arretáló-, kitámasztó- és vezetőelem 12 összekötő tagon való elhelyezésének megfelelő megválasztásával a 7 arretáló-, kitámasztó- és vezetőelem mozgásgörbéjét hozzáigazítjuk a 4 eltolható fal 10 vezetőcsatomájáéhoz. A 7 arretáló- kitámasztó- és vezetőelem így mindig a 4 eltolható fal 10 vezetőcsatomájában marad. Egy, a 4. ábra szerinti 17 transzlációs csukló elrendezése a 12 összekötő tag és a 13 lengőkar között lehetővé teszi, hogy a 4 eltolható fal 10 vezetőcsatomájának mozgásgörbéjét még jobban összhangba hozzuk a 7 arretáló-, kitámasztó- és vezetőelem mozgásgörbéjével. A 17 transzlációs (egyenes mentén elmozduló) csuklót egy, a 13 lengőkarban kialakított 15 hosszlyuk által hozzuk létre. Egy 18 nyomóelemet úgy helyezünk el a 13 lengőkaron, hogy a kitámasztási folyamat utolsó szakaszában a 12 összekötő tag a 15 hosszlyukban felfelé tolódjon. A felső 9 kitámasztótengely mozgatóhajtása önmagában ismert módon, amint az az 1. ábrán is látható, egy az 1 homlokfalon levő 5 kézikerékről történik. Az 5 kézikerék egy 14 működtetőrudazaton keresztül van a 6 arretáló- és kitámasztóelemmel összekötve. Az 5 kézikerék forgatásakor húzó- vagy nyomóerőt vezetünk a 14 működtetőrudazatba. Forgatónyomatéknak a felső 9 kitámasztótengelybe való bevezetése révén az 1 homlokfalra felszerelt 6 arretáló- és kitámasztóelem és a 3 középső portál tartományában rögzített 7 arretáló-, kitámasztó- és vezetőelem egyidejűleg fordul el, és ezáltal a 4 eltolható falat a felső tartományban eltolt helyzetbe mozgatják. A 4 eltolható fal eltolásakor a 4 eltolható fal egy, a rajzon részletesebben fel nem tüntetett vezetőcsapja kilép a 6 arretáló- és megvezetőelemből. Ettől az időponttól a 4 eltolható fal terhét a felső tartományban, már csak a 3 középső portál tartományában rögzített 7 arretáló-, kitámasztó- és vezetőelem veszi fel. A 4 eltolható fal tetőtartományában levő 10 vezetőcsatoma végig kiterjed a teljes oldalfalhosszra.

Claims (2)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Arretáló-, kitámasztó- és vezetőszerkezet eltolható falú tehervagonokhoz, amely szerkezet egy, a vagon hosszirányára függőlegesen merőleges síkban elrendezett, tengely által mozgatott csuklós mechanizmusból áll, amely egy arretáló-, kitámasztó- és vezetőelemmel az eltolható fal egy vezetőcsatomájába benyúlóan van ágyazva, azzal jellemezve, hogy az arretáló-, kitámasztóés vezetőelem (7) a középső portál (3) tartományában, a csuklós mechanizmus egy összekötő tagján (12) van mereven elrendezve, ahol a csuklós mechanizmus legalább négy forgócsukló (16) által egymás után összekötött szerkezeti elemből, nevezetesen egy tengely által mozgatott forgatókarból (11), az összekötő tagból (12), egy lengőkarból (13), valamint a mennyezetgerenda (2), illetve a középső portál (3) által képzett vázrészből áll.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti arretáló-, kitámasztó- és vezetőszerkezet, azzal jellemezve, hogy az összekötő tag (12) és a lengőkar (13) között egy transzlációs csukló (17) van elrendezve.