HU221247B1

HU221247B1 - Spreadable plastisol compositions containing powder shaped organic polymers and softing materials and using them

Info

Publication number: HU221247B1
Application number: HU9603511A
Authority: HU
Inventors: Klaus Ruch; Karl Wesch
Original assignee: Henkel Teroson Gmbh
Priority date: 1994-06-20
Filing date: 1995-06-12
Publication date: 2002-09-28
Also published as: US5756555A; PL317063A1; PL181087B1; DE4421012A1; NZ288614A; HUT75047A; CN1150444A; WO1995035345A1; CA2193723A1; JPH10502100A; CZ369396A3; ZA955050B; RU2155780C2; EP0766714A1; MX9606637A; ES2128064T3; DE59505214D1; SK162596A3; EP0766714B1; HU9603511D0

Abstract

A találmány szerinti vinil-klorid–vinil-acetát kopolimer alapúplasztiszol-összetételek, amelyeknek az előállítása szuszpenzióspolimerizációs eljárással történik, még alacsony polimer–lágyítószerarányoknál is olyan alacsony viszkozitással rendelkeznek, hogylehetővé válik levegőmentes szórható plasztiszolkészítményekelőállítása. Az összetételek tárolásállók és jól gélesíthetők. Mégnagy vinil-acetát-tartalmaknál is jó zajtompító hatást biztosítanak eplasztiszolok alapján felépülő bevonatok. ŕ

Description

A találmány zajtompításra szolgáló szerves polimerek és lágyítószerek alapján felépülő szórható plasztiszolösszetételekre, valamint alkalmazásukra vonatkozik.

Járművek, gépek és eszközök előállításánál manapság majdnem kizárólag nagyon vékony falú fémlemezek kerülnek felhasználásra. A mechanikusan mozgó részek vagy a járó motorok ezeket a vékony falú fémlemezeket elkerülhetetlenül rezgésbe hozzák és ennek következtében zajt bocsátanak ki. További okforrások zavaró zajok keltésére különösen mozgó járműveknél a felpattanó részecskék (kövek és kavicsok, homok, víz), amelyek a kerekekről a kerékszekrényhez és a jármű aljához csapódnak. Ez a zaj különösen zavaró és kellemetlen, mivel nagymértékű a nagyfrekvenciás zajhány adtartalma.

A két hangkeltésfajta csökkentésére már számos megoldást javasoltak. A zajkisugárzás csökkentésére és a zajtompitás érdekében ezeket a fémlemezeket ezért, különösen az automobilgyártásnál és a háztartási gépek készítésénél, zajcsökkentő bevonatokkal, úgynevezett zajgátló bevonatokkal látják el.

A hagyományos eljárásmód szerint nagy sűrűségű töltőanyagokból álló keverékeket fóliákká extrudálnak, amelyekből ezután megfelelő formatesteket préselnek vagy vágnak ki. Ezt követően ezeket a fóliákat a megfelelő fémlemezekre ragasztják és emellett ezeket adott esetben még melegítés közben a fémlemez formájához kell igazítani. Jóllehet ezek a bitumenfóliák csekély anyagköltségük miatt még gyakran kerülnek alkalmazásra, de nagyon ridegek és hajlamosak arra, hogy különösen alacsonyabb hőmérsékleteken lepattogjanak a fémlemezről. A többször javasolt elasztomer adalékok csak csekély javulást biztosítanak, ezért ezek széles körű alkalmazásra nem kielégítő hatásúak.

Éppen ezért nem volt hiány más polimerrendszerekkel történt kísérletekben annak érdekében, hogy kiküszöböljék a bitumenfóliák hátrányait. így például kifejlesztettek olyan töltőanyagokat, amelyek poli(vinilacetát)-nak vagy etilén-vinil-acetát-kopolimereknek a vizes polimerdiszperzióit tartalmazták, és amelyek a szükséges bevonatvastagságban felszórhatók voltak a lemezrészekre. Ezek a rendszerek azonban hátrányosak nagy darabszám készítésére szolgáló ipari alkalmazásra, mivel különösen nagyobb bevonatvastagságok esetén a víz nem távolítható el gyorsan a felszórt rétegből.

A polimerbevonatok hangtompító tulajdonságai az üvegesedési hőmérséklet tartományában a legkifej ezettebbek, mivel ebben a hőmérséklet-tartományban a polimerek viszkorugalmassága alapján a rezgési folyamatok mechanikai energiája a molekuláris elfolyósodás során hővé alakul. A PVC-plasztiszolok alapján felépülő hagyományos szórható bevonóanyagok, amelyek például alvázvédelemre szolgálnak, és amelyek nagy mennyiségben kerülnek alkalmazásra a gépkocsi-előállításnál, -20 C°-tól +60 C°-ig terjedő hőmérséklettartományban nem mutatnak említésre méltó zajcsökkentő hatást, mivel az üvegesedési hőmérséklet maximuma a lágyítószer részaranyától függően körülbelül -20 C° és körülbelül +50 C° kötött van.

Kísérleteket végeztek a hagyományos PVC-plasztiszolok módosítására azért, hogy -20 C°-tól +60 C°-ig teijedő hőmérséklet-tartományban jobb hangtompító tulajdonságokat érjenek el. A DE-A-3514753. számú német közzétételi iratból ismertek olyan bevonatok, amelyek a szokásos PVC-plasztiszolokban többszörösen telítetlen vegyületeket, például di- vagy triakrilátokat, peroxidos térhálósítókat és szervetlen töltőanyagokat tartalmaznak. Kikeményített állapotban az ilyen plasztiszolok mégis üveg keménységűek és olyannyira merevek, hogy kevésbé alkalmasak a gépkocsigyártásban történő használatra, mivel különösen alacsonyabb hőmérsékleteken nem rendelkeznek kielégítő hajlékonysággal. Ezenkívül ezek a készítmények nagyon kismértékű veszteségi tényezőt (tang a) mutatnak, így a hangtompító hatás nem nagyon kifejezett.

A DE-A-3444863 számú német közzétételi iratban leírtak olyan összetételeket, amelyek PVC, illetve vinil-klorid/vinil-acetát kopolimereket, adott esetben metil-metakrilát-homopolimereket vagy -kopolimereket, lágyítókeverékeket és közömbös töltőanyagokat tartalmaznak. A lágyítókeverékek metil-metakrilát-polimerekkel összefüggő lágyítókból és vinil-klorid-polimerek számára alkalmas lágyítókból állnak, amelyek az adott esetben jelen lévő metakrilát-polimerekkel összeférhetetlenek. Az így kapott plasztiszolok hagyományos PVC-plasztiszolokkal szemben javított hangtompító hatásokat mutatnak. Különösen azonban körülbelül 30 C° feletti hőmérsékleteknél a hangtompító hatás mégis csökken. Abban az esetben, ha megkíséreljük az egyes komponensek tömegarányainak a változtatása útján, a maximális veszteségi tényezőt (tang a) magasabb hőmérsékletekre eltolni, akkor nagyon erősen lecsökken a bevonat hideghajlékonysága. Ilyen lecsökkent hideghajlékonyság azonban egyenesen hátrányos a gépkocsigyártásban való alkalmazásra. Ezenkívül ezeknél a készítményeknél a veszteségi tényező alacsony hőmérsékleteken nagyon erősen lecsökken. Ilyenféle plasztiszol-összetételek tehát mindig csak nagyon szűk hőmérséklet-tartományban rendelkeznek kielégítő veszteségi tényezővel. Ahogy fent már említettük, a DE-A-3444863 számú német közzétételi irat szerinti összetételeknél egy lágyítókeverék szükséges, mimellett az egyik lágyítónak a metakriláttal összeférhetőnek kell lennie és a PVC-vei összeférhetetlen, a másik lágyítónak pedig a PVC-vel összeférhetőnek kell lennie. Ez nagymértékben behatárolja az alkalmas lágyítók megválasztását, és emellett nagyon költségesek a metakrilátpolimerekkel összeférhető lágyítók, így ebből a szempontból is kívánatos volt egyszerűbb és gazdaságosabb változatok kidolgozása.

A DE-C-3830345 számú német szabadalmi leírásban olyan szórható plasztiszol-összetételt javasolnak, amely egy első polimerkomponensnek, amely a plasztiszol gélesedése után folytonos fázist alkot, és egy második gyengén térhálósodott polimerkomponensnek, amely a plasztiszol gélesedése után csak megduzzad és amelyben a folytonos fázis diszpergálva van jelen, a keverékéből áll, mimellett a folytonos fázis lényegében csak a mechanikus tulajdonságokért, így a kopásállósá2

HU 221 247 Β1 gért, továbbá a hideghajlékonyságért, a keménységért, valamint az alapon való megtapadásért felelős, míg a finoman eloszlatott duzzadó polimerfázis lényegében a gélesített bevonat zajtompító tulajdonságaiért felelős.

A zajok csökkentése érdekében, amelyeket a felcsapódó részecskék okoznak, a DE-C-4013318 számú német szabadalmi leírásban olyan köztes bevonórétegeket javasolnak, amelyek egy belső lágy rétegből és egy fedőrétegből állnak, amely utóbbi lényegében az egész bevonat ledörzsölődését megakadályozza. A DE-C-4013318 számú német szabadalmi leírás szerint lehetőség van ugyan mind a testhang tompítására, mind a felcsapódó részecskék által okozott zaj csökkentésére, mégis erre a célra két bevonatot kell felhordani az alapra egymás után. Ez azt jelenti, hogy két anyagot, valamint két felhordókészüléket kell raktáron tartani. A gépjárműgyártásban történő alkalmazás egyszerűsítése végett kívánatos olyan bevonatok előállítása, amelyek egyetlen rétegben alkalmazhatók és előnyösen a meglévő készülékekkel felhordhatok.

Valamely költségkímélő bevonás számára kívánatos lehetőleg kereskedelmi forgalomból beszerezhető, nagy mennyiségben előállított polimerek és lágyítók alkalmazása.

A találmány alapját olyan megfelelő bevonat kidolgozása képezi merev hordozókra, különösen fémlemezekre a gépjárművek alváztartományában, ide számítva a kerékszekrényeket is, alvázvédelem céljára, mimellett a bevonat testzajcsillapító, valamint korrózióvédő hatású és emellett kopásálló, továbbá jelentősen csökkenti a felpattanó részecskék által okozott zörejeket, ezen túlmenően egyrétegű bevonatként a megfelelő plasztiszolalkalmazó eszközökkel felhordható és előnyösen kereskedelmi forgalomból beszerezhető polimerekből és lágyítókból áll.

Meglepő módon most azt találtuk, hogy olyan vinilklorid-vinil-acetát kopolimerek alapján felépülő plasztiszolokból összetett bevonatok, amelyek 5-20 tömeg% vinil-acetátot tartalmaznak komonomerként, korrózióvédők és kopásállóak, emellett egyidejűleg testzajtompító hatásúak, továbbá jelentős mértékben csökkentik a felpattanó részecskék által okozott zajokat. Vinil-klorid-vinil-acetát kopolimer alapú plasztiszolok és ezek alkalmazása kopásálló bevonatokként önmagában ismert. Szokásosan azonban ezeket a kopolimereket, amelyek csekély, körülbelül 2-14 tömeg%, vinilacetát-hányaddal rendelkeznek a kopolimerre vonatkoztatva, hozzáadják olyan plasztiszolhoz, amely fő alkotóként PVC-homopolimert tartalmaz. Azok a PVC-porok, amelyeket a technika állása szerinti plasztiszolokhoz hozzáadnak, nagyon finomszemcsés polimerporok, és ezeket emulziós polimerizációs, illetve a mikrokristályos, szuszpenziós polimerizációs eljárással állítják elő. Eddig túlnyomóan alárendelt mennyiségekben adtak hozzá szuszpenziós polimereket, úgynevezett extenderpolimereket, a plasztiszol-összetételekhez. Jóllehet eddig is alkalmaztak már a kopolimerekben nagy vinilacetát-részaránnyal rendelkező szuszpenziós polimereket főalkotóként a plasztiszolban, ezeknek az összetételeknek azonban nagy volt a lágyítóanyag-tartalmuk. Új mégis az, hogy az ilyenfajta plasztiszolbevonatokban nagy vinil-acetát-tartalommal rendelkező kopolimereket mint fő komponenseket csekély víztartalomnál alkalmaztunk, és új az is, hogy ilyenfajta bevonatok alkalmasak kopás elleni védelemre a zajtompítás mellett. A zajtompításra való alkalmasság annál meglepőbb, mivel a jelenlegi vélemény szerint a zajtompítás optimuma az összetétel üvegesedési hőmérsékletén van. A plasztiszolok üvegesedési hőmérsékletét az alkalmazott polimer és az elhasznált lágyító fajtája és mennyisége határozza meg. A szokásos szórható PVC-plasztiszoloknak, így azoknak, amelyek a gépkocsigyártó iparban alvázvédelemre használatosak, a nagy lágyítótartalmuk miatt az üvegesedési hőmérséklete és ezzel együtt az akusztikus tompítása is 0 C°-tól 10 C°-ig terjedő hőmérséklet-tartományban van vagy még ennél kisebb. A PVC-homopolimerek üvegesedési hőmérséklete 81 C°, a poli(vinil-acetát)-homopolimereké pedig 32 C°. A kopolimerek üvegesedési hőmérsékletét a Fox képlet szerint (T.G. Fox, Bull. Am. P hys. Soc., 1,122 [1956]) előre kiszámíthatjuk, így a vinil-klorid-vinil-acetát kopolimerek üvegesedési hőmérséklete érthetően a PVC-homopolimer üvegesedési hőmérséklete alatt van különösen akkor, ha nagy a vinil-acetát részaránya a kopolimerben. Ennek következtében a vinil-klorid-vinil-acetát kopolimerekből álló plasztiszol üvegesedési hőmérséklete is alacsonyabb, mint a PVC-homopolimerekből álló plasztiszol üvegesedési hőmérséklete. Ezért nem volt várható, hogy vinil-klorid-vinil-acetát kopolimerek alapján felépülő szórható plasztiszolok használható akusztikus tompítást szolgáltatnak.

A találmány szerinti szórható plasztiszoloknak ez a járulékos, meglepő tulajdonsága lehetővé teszi azt, hogy kielégíthetők legyenek a gépkocsigyártó ipar követelményei, azaz megfeleljenek egyetlen termékben az alvázvédelem, így a kopás elleni védelem és a zajcsökkentés követelményeinek. Különösen meglepő és gazdaságilag előnyös emellett az, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő vinil-klorid-vinil-acetát kopolimerek alkalmazhatók a találmány szerinti plasztiszolok számára. Emellett felhasználhatóság szempontjából különösen előnyösek a szuszpenziós polimerek. A szuszpenziós polimerek alkalmazása a plasztiszol kívánt alacsony viszkozitását okozza a jó gélesedési képesség ellenére.

A találmány szerint olyan szórható plasztiszol-összetételeket ismertetünk, amelyek hagyományos plasztiszolfelhordó készülékekkel szórhatok és hagyományos módon gélesíthetők. Ezekre a plasztiszol-összetételekre az jellemző, hogy

Por alakú szerves polimerek és lágyítószerek alapján felépülő szórható plasztiszol-összetételek, azzal jellemezve, hogy

a) 5-60 tömeg% mennyiségben legalább egy por alakú vinil-klorid-vinil-acetát kopolimert, amelynek vinil-acetát-tartalma 5-20 tömeg% és K-értéke a DIN 53726 szabvány alapján, 40-80, és amely kopolimer szuszpenziós kopolimer,

b) lágyítószerként 5-65 tömeg%-ban alkil-ftalátokat, így például dibutil-ftalátot, dioktil-ftalátot, benzil3

HU 221 247 Β1 butil-ftalátot, dibenzil-ftalátot, diizononil-ftalátot (DINP), diizodecil-ftalátot (DIDP), valamint diundecilftalátot (DIUP), szerves foszfátokat, adipátokat vagy szebazátokat, benzil-benzoátot, a fenol vagy a krezol alkil-szulfonsav-észtereit, ahol a lágyítószer:kopolimer tömegarány 1:1 és 1:4 közé esik,

c) 0 40 tömeg% töltőanyagot,

d) 0,01-5 tömeg% tapadásközvetítőt, és

e) adott esetben további reaktív adalékot, valamint további segéd- és adalék anyagokat tartalmaznak, ahol az egyes komponensek tömegarányának összege 100 tömeg%. A különösen alkalmas vinil-klorid-vinil-acetát kopolimerek vinil-acetát-részaránya 5-20 tömeg%, előnyösen 7-19 tömeg% vinil-acetát a kopolimerre vonatkoztatva. A PVC-nek, illetve a kopolimerjeinek a molekulatömegét, illetve molekulatömegeloszlását szokásosan a K-érték által a DIN 53726 szerint mérjük. A találmány szerint alkalmazható kopolimek K-értéke 40-80, előnyösen 50-65. A kopolimer/lágyítószer tömegarány emellett 1:1-1:4, előnyösen 1:1,5 -1:2,5 tartományban van.

Lágyítószerekként rendszerint valamennyi hagyományos lágyítószer alkalmas (például Paul E. Bruins, Plasticizer Technology [Reinhold Publ. Corp., New York] Bd. 1. S.228-232). Előnyösek az alkil-ftalátok, így a dibutil-ftalát, a dioktil-ftalát, a benzil-butil-ftalát, a dibenzil-ftalát, a diizononil-ftalát (DINP), diizodecilftalát (DIDP), valamint a diundecil-ftalát (DIUP). Alkalmasak még az ismert lágyítók is a szerves foszfátok, adipátok és a szebacátok által alkotott csoportból vagy a benzil-benzoát, a fenol, illetve a krezol alkil-szulfonsav-észterei, a dibenzil-toluol vagy a difenil-éter. A kiválasztási követelmények az előnyösen alkalmazható lágyítókra vonatkozóan egyrészt a polimer-összetétel szerint, valamint másrészt a polisztirol viszkozitása, gélesedési körülményei, valamint az akusztikai tulajdonságai szerint igazodnak.

Töltőanyagokként a találmány szerinti plasztiszolok számára valamennyi önmagában ismert töltőanyag számításba jöhet, így például a kalcium-karbonát különböző kréták formájában, a súlypát, a csillám és a vermikulit, amelyek közül különösen alkalmas a súlypát vagy a kalcium-karbonát.

A találmány szerinti plasztiszolok tartalmazhatnak reaktív adalékokat, így például di- vagy poliizocianátokat, mimellett ezek blokkoltak vagy mikrokapszulázottak, tartalmazhatnak továbbá di- vagy poliaminokat vagy poli(amino-amid)-okat és/vagy hidrofunkciós vegyületeket, így például poliészter-poliolokat vagy poliéter-poliolokat. További példák még reaktív adalékokra a di- vagy poliepoxivegyületek kombinációi di- vagy poliaminokkal vagy poli(amino-amid)-okkal kombinációban. Lehetséges mono- és/vagy trimetakrilátok, illetve -akrilátok hozzáadása is peroxidokkal való kombinációban, jóllehet ez nem tartozik a találmány szerinti plasztiszolösszetételek előnyös kiviteli formáihoz, mivel a telítetlen vegyületek hozzáadása peroxidokkal kombinációban gyakran raktározásstabilitási problémákhoz vezet, ezenkívül az ilyen összetételek hideghajlékonysága a nagyfokú térhálósodás miatt többnyire nem kielégítő.

Sok alkalmazásnál tapadásközvetítők adagolása szükséges. Tapadásközvetítő anyagokként különböző poli(amino-amid)-ok, epoxidgyanták hőre keményedő térhálósítókkal (például dicián-diamiddal) kombinációban, továbbá fenolgyanták, terpén-fenolgyanták, valamint (blokkolt) di-, illetve poliizocianátok használhatók. Előnyösen alkalmazhatók a poliaminok alapján felépülő poli(amino-amid)-ok és a dimerizált, illetve polimerizált zsírsavak. A tapadásközvetítőket szokásosan 0,01 tömeg% és 5 tömeg% közötti mennyiségben alkalmazzuk a plasztiszol egészére vonatkoztatva.

Ezenkívül a találmány szerinti plasztiszolok adott esetben olyan további segéd- és adalék anyagokat tartalmazhatnak, amelyek a plasztiszoltechnológiában szokásosan felhasználásra kerülnek. Ide tartoznak például a színező pigmentek, öregedésgátló szerek, reológiai segédanyagok, valamint a duzzasztóanyagok habosított plasztiszolok előállítása céljából. Habosítószerekként alkalmas valamennyi önmagában ismert habosítóanyag, előnyösek az azovegyületek, az N-nitrozo-vegyületek, a szulfonil-hidrazidok vagy a szulfonil-szemikarbazidok osztályából kikerülő habosítószerek. Az azovegyületek osztályából megemlítjük az azo-bisz-izobutironitrilt és különösen az azo-dikarbonamidot, a nitrozovegyületek osztályából megnevezzük a dinitrozo-pentametilén-tetramint, a szulfohidrazidok osztályából a 4,4’-oxi-bisz(benzolszulfonsav-hidrazid)-ot és a szemikarbazidok osztályából a p-toluolszulfonil-szemikarbazidot.

Egy további lehetőség a találmány szerinti plasztiszolok habosítására abban van, hogy úgynevezett mikroüreges gömböket adunk a plasztiszolokhoz. Ilyen mikroüreges gömbök gyakran poli(vinilidén-klorid)ból állnak és vagy előhabosított formában, mint mikroüreges gömböket közvetlenül hozzáadhatjuk a plasztiszolhoz vagy egy különösen előnyös változatként a „mikroüreges gömböket” finom eloszlású porként habosítatlan formában adjuk hozzá a plasztiszolhoz. Ezek a habosítatlan „mikroüreges gömbök” csak a plasztiszol gélesedésekor terjednek ki és nagyon egyenletes finom pórusú habot adnak. Ilyenféle „mikroüreges gömbök” például Expancel kereskedelmi néven vannak forgalomban és a Fa. Nobel Industries cég termékei.

A habosított plasztiszolok különösen alkalmasak olyan zajok csökkentésére, amelyeket mozgó járműveknél a felpattanó részecskék (kövek és kavicsok, homok és víz) okoznak. Mivel ezek főképpen a kerékszekrényekhez és a gépjármű fenékrészéhez csapódnak, a habosított plasztiszolokat is előnyösen ezekben a tartományokban helyezzük el.

Egy további alkalmazási terület a habosított plasztiszolok számára úgynevezett „pillar-fillers”-ként (oszloptöltőanyagként) való használatuk üreges terekben, így tetőtartókban vagy valamely gépjármű Α-, Bés/vagy C-oszlopaiban. Emellett valamely dugóváltozat esetén az üreges tér teljes keresztmetszetét elzárjuk a habosított plasztiszollal annak megakadályozása érdekében, hogy az üregekben bezárt levegőoszlopok lengésbe jöhessenek.

Abban az esetben is, ha a plasztiszolbevonattal főképpen testzajtompító tulajdonságokat kell elérnünk,

HU 221 247 Β1 akkor ezt a hatást gyakran habosítással megerősíthetjük.

A találmány szerinti plasztiszolok meglepő módon nagy veszteségi tényezővel rendelkeznek, ahogy ez a hatásos testzaj tompító hatás számára szükséges. Ezt a 5 veszteségi tényezőt szokásos módszerekkel határoztuk meg, így a dinamikai mechanikus termoanalízis segítségével vagy az Oberst szerinti hajlítólengés-próbával.

A felcsapódó kövek, a felfröccsenő víz vagy hasonló részecskék által előidézett zaj csökkenésének a 10 meghatározásához a találmány szerinti plasztiszolokkal bevont fémlemezeket az APAMAT (R) módszerrel mértük. Ennél a módszernél golyókat röpítünk a fémlemez bevont oldalához és a bevont fémlemez hangnyomásspektrumát egy kezeletlen fémlemez hangnyomásspekt- 15 rumával összehasonlítjuk. A két hangnyomás közötti különbséget a frekvencia függvényében grafikusan ábrázoljuk.

A találmány közelebbi bemutatására az ezután következő példák szolgálnak, ezek azonban csupán magyará- 20 zó jellegűek és nem fedik le a találmány szerinti plasztiszolok teljes szélességét. Az előzőekben felsorolt adatokból a szakember ezeket mégis könnyen levezetheti.

A leírásban, a példákban és az igénypontokban a részek, százalékok és az arányok tömegrészeket, tömeg- 25 százalékokat és tömegarányokat jelentenek, amennyiben másként nem adjuk meg.

Valamely disszolverrel való keveréssel és homogenizálással a következő alkotóanyagokból plasztiszolokat állítunk elő:

PVC-homo-, illetve kopolimer	45 rész
diizononil-ftalát	26 rész
kalcium-oxid	1 rész
kréta (őrölt)	115,5 rész
kréta (kicsapott)	8,0 rész
cink-oxid	0,5 rész
poli(amino-amid) (Euretek 507,
Fa. Witco)	1,0 rész
benzin (Isopar H, Fa. Exxon)	3,0 rész
Az ily módon előállított plasztiszolok viszkozitásuk

alapján szórható masszák, és jó raktározásállóságuk által tűnnek ki (viszkozitásuk körülbelül 1 - 3 Pa · s 21 C°on mérve Rheomat 30,System 14, Fa. Contraves).

Az akusztikus tompítóértékeket (docombi), amelyeket az 1. és 2. táblázatokban adunk meg, DIN 53440 szerint Oberst-módszerrel határoztuk meg (200 Hz-nél). A mérést különböző rétegvastagságoknál végeztük, és azután 50%-os rétegtömegre szabványosítottuk, azaz a bevonat tömege az akusztikusán tompító plasztiszollal a fémlemez tömegének 50%-át alkotta. Egy további szabványosítás során 4:1 rétegvastagság-arányra végeztük a szabványosítást, azaz 1 mm vastag fémlemezcsíknál a bevonat rétegvastagsága 4 mm volt. Az Oberstmódszer számára alkalmazott rugóacéllemez méretei 240x10 mm volt 1 mm vastagság esetén. A fémlemezcsíkot 200 mm hosszúságon vontuk be a találmány szerinti plasztiszollal. Emellett a plasztiszolt egy vékonyan felhordott tapadóprimer segítségével a mérőcsíkra (rugóacél) a felvittük és 25 percig gélesítettük 30 160C°-on.

1. táblázat

Csillapítási értékek Oberst szerint - Tömegarány 50%

Példák	1. összehasonlító	2. összehasonlító	3. összehasonlító	4	5	6	7	8
K-érték vinil-ace-	70	60	70	62	60	59	50	60
tát-tartalom	0	0	5	7	14	15	14	20
viszkozitás (Pa-s)	13	15	17	3	2	2,1	2,2	2,5
-10	0,092	0,106	0,104	0,092	0,073	0,095	0,075	0,096
0	0,112	0,101	0,112	0,108	0,092	0,120	0,120	0,117
10	0,088	0,075	0,090	0,104	0,113	0,123	0,128	0,111
20	0,057	0,047	0,052	0,076	0,095	0,089	0,091	0,073
30	0,030	0,029	0,028	0,044	0,060	0,042	0,050	0,035
40	0,012	0,012	0,011	0,021	0,025	0,016	0,018	0,014

2. táblázat

Csillapítási értékek Oberst szerint - Tömegarány 50%

Példák	1. összehasonlító	2. összehasonlító	3. összehasonlító	4	5	6	7	8
K-érték vinil-ace-	70	60	70	62	60	59	50	60
tát-tartalom	0	0	5	7	14	15	14	20
viszkozitás (Pá s)	13	15	17	3	2	2,1	2,2	2,5
-10	0,132	0,159	0,156	0,128	0,108	0,122	0,100	0,120
0	0,190	0,176	0,192	0,164	0,138	0,170	0,179	0,176

HU 221 247 Β1

2. táblázat (folytatás)

Példák	1. összehasonlító	2. összehasonlító	3. összehasonlító	4	5	6	7	8
10	0,176	0,148	0,182	0,182	0,196	0,192	0,225	0,195
20	0,130	0,104	0,120	0,154	0,200	0,197	0,194	0,146
30	0,076	0,069	0,070	0,099	0,144	0,082	0,118	0,077
40	0,033	0,032	0,027	0,051	0,064	0,033	0,045	0,031

Az 1-3. példák szerinti összetételek számára PVChomo-, illetve kopolimer pasztatípusokat alkalmaztunk. A találmány szerinti 4-8. példák összetételei szá- 15 mára szuszpenziós polimereket használtunk kopolimerekként. A 6. példa esetében diizononil-ftalát helyett lágyítóként izodecil-ftalátot alkalmaztunk.

Ahogy az 1. és 2. táblázatokból látható, a technika állása szerinti 1-3. példák plasztiszoljai nagy viszkozitá- 20 suk alapján nem alkalmasak levegő nélküli eljárás során történő felhordásra. A találmány szerinti 4-8. példák által képviselt összetételek kismértékű viszkozitásuk által tűnnek ki, így ezek fáradság nélkül felhordhatok levegő nélküli eljárás szerint. A találmány szerinti példákban le- 25 írt összetételek jó tárolhatósággal rendelkeznek. Ahogy az 1. és 2. ábrák mutatják, a találmány szerinti plasztiszolok zselézett állapotban körülbelül +10 C° és +30 C° közötti hőmérséklet-tartományban láthatóan nagyobb zajtompító tényezővel rendelkeznek, mint a tech- 30 nika állása szerinti 1-3. példák összetételei.

Magyarázatok az 1. és 2. ábrákhoz:

Az 1. és 2. ábrák a kombinált veszteségi tényezőt mutatják 200 Hz-nél a bevont acélcsíkokra DIN 53440 3. rész szerint.

Az 1. ábra az (1., 2., 3.) összehasonlító példák veszteségi tényezőjének a hőmérséklettől való függőségét mutatják összehasonlítva a (4-8.) találmány szerinti példákkal 50% bevonattömegre szabványosítva.

A 2. ábra a fent nevezett példák veszteségi tényezői- 40 nek a hőmérséklettől való függőségét szemléltetik 4:1 arányú rétegvastagság-arányra szabványosítva.

Az 1. és 2. ábrákból világosan kitűnik, hogy a 4-8. példák szerinti plasztiszol-összetételek a használati tulajdonságok számára különösen fontos 10 C° és 30 C° 45 közötti hőmérséklet-tartományban jóval nagyobb veszteségi tényezővel rendelkeznek, mint a technika állása szerinti plasztiszolok.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Por alakú szerves polimerek és lágyítószerek alapján felépülő szórható plasztiszol-összetételek, azzal jellemezve, hogy

a) 5-60 tömeg% mennyiségben legalább egy por alakú vinil-klorid-vinil-acetát kopolimert, amelynek vinil-acetát-tartalma 5-20 tömeg% és K-értéke a DIN 53726 szabvány alapján, 40-80, és amely kopolimer szuszpenziós kopolimer,

b) lágyítószerként 5-65 tömeg %-ban alkil-ftalátokat, így például dibutil-ftalátot, dioktil-ftalátot, benzil-butil-ftalátot, dibenzil-ftalátot, diizononil-ftalátot (DINP), diizodecil-ftalátot (DIDP), valamint diundecilftalátot (DIUP), szerves foszfátokat, adipátokat vagy szebazátokat, benzil-benzoátot, a fenol vagy a krezol alkil-szulfonsav-észtereit, ahol a lágyítószer: kopolimer tömegarány 1:1 és 1:4 közé esik,

c) 0-40 tömeg% töltőanyagot,

d) 0,01-5 tömeg% tapadásközvetítőt, és

e) adott esetben további reaktív adalékot, valamint további segéd- és adalék anyagokat tartalmaznak, ahol az egyes komponensek tömegarányának összege 100 tömeg%.
2. Az 1. igénypont szerinti plasztiszol-összetételek, azzal jellemezve, hogy reaktív adalékként egy vagy több kémiailag térhálósító anyagot alkalmazunk.
3. A 1. vagy 2. igénypontok szerinti plasztiszolösszetételek, azzal jellemezve, hogy adalék anyagként

35 habosítóanyagot, előnyösen azo-dikarbonamidot alkalmazunk.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti plasztiszol-összetételek, azzal jellemezve, hogy viszkozitása a Contraves Rheomat 30, System 14 reométeren 23 °C-on mérve 1-3 Pá s.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti plasztiszol-összetételek alkalmazása gépjárműveken vagy gépjárművekben testzajtompító bevonatokhoz és/vagy a felpattanó részecskék által előidézett zajokat csökkentő és/vagy a levegő által az üreges terekben okozott lengéseket akadályozó merev anyagok, különösen fémlemezek bevonására.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti összetételek alkalmazása, azzal jellemezve, hogy a bevonatok

50 egyidejűleg védik az alapokat a ledörzsölődés és/vagy a korrózió ellen.
7. Az 5. igénypont szerinti bevonat alkalmazása azzal jellemezve, hogy az acélszalagokon található gélezett, 50%-os bevonótömeggel rendelkező plasztiszol55 bevonatnak a DIN 53440 szabvány 3. részében leírtak alapján mért kombinált veszteségfaktora 200 Hz-en,