HU220436B - Folyadékkal hűtött rostélylap - Google Patents

Description

A találmány tárgya rostélylap hűtőberendezéssel, különösképpen adagolórostélyok részére, amelynél a rostélylapok egymás mellett és egymás mögött, előnyösen egymást részben átlapolva vannak elrendezve, és amely rostélylap egy rostélytesttel van ellátva, amely a felső oldalán az elégetendő szilárd anyagok részére egy felfekvőfelülettel rendelkezik, amely termikusán egy hűtőanyagcsatomával van kapcsolatban, amely legalább egy első hűtőanyag-csatlakozással rendelkezik.

Szilárd anyagok elégetésére különösképpen szemétégető berendezések kemencéiben úgynevezett adagolórostélyokat alkalmaznak, amelyre az elégetendő anyagot felhelyezik, és amely ezt az anyagot adagoló mozgással továbbítja. Az adagolórostély rostélyrudakból vagy rostélylapokból áll, amelyek közül egyesek helyhez kötötten vannak ágyazva, mások viszont csoportonként az adagolási irányba vagy azzal szemben ide-oda mozgást végeznek.

Az egész rostélyt egymás mellé és egymás mögé elrendezett rostélyrudak vagy rostélylapok képezik. A rostélyon lévő elégetendő anyaghoz az égéshez szükséges levegő a rostélyrudak vagy rostélylapok között kialakított rés alakú fuvókákon át áramlik be.

A rostélylapok vagy rostélyrudak üzem közben a rostélylapokon fekvő, égő szilárd anyagok következtében jelentősen felmelegszenek. A réseken átáramló levegő - minthogy többnyire elő van melegítve, illetve égéstechnikai okokból mennyiségkorlátozásnak van alávetve - csak kis mértékben fejt ki hűtő hatást. A hűtetlen rostélylemezek vagy rostélyrudak hőmérséklete ezért viszonylag magas, ami a rostélylapok erős kémiai korróziójához és mechanikai kopásához vezethet. Ez magától értetődően nemkívánatos jelenség.

A rostélylapok erős felmelegedésének az a következménye, hogy ezek üzem közben kitágulnak. Ennek lehetővé tételére bizonyos játék kialakítására van szükség. Ez viszont ahhoz vezet, hogy a rostélylemezek között rések állnak elő, amelyeken a levegő az égéstérbe beáramlik. Minthogy ez ellenőrizhetetlenül következik be, ezért mindenképpen elkerülendő, mivel a levegőtöbblet az égési folyamatot negatívan befolyásolja. Ezen túlmenően a rostélyon részecskék hullanak keresztül, amely ugyancsak nemkívánatos.

Mindkét okból kifolyólag szükséges a rostélylapokat üzem közben hűteni, illetve egy konstans hőmérséklettartományban tartani. Ezt illetően a DE-196 13 507 Cl iratból egy rostélylemez ismert, amely a rostélyteret teljes szélességében kitölti. Ez a rostélylemez sok, a hossziránnyal párhuzamosan elrendezett hűtőcsatomával rendelkezik, amelyek végeikkel egy gyűjtőcsatornához vezetnek.

Ennél a rostélylapnál hatásos hűtés valósítható meg anélkül, hogy az egyes rostélylapok között tágulási fugákat kellett volna kialakítani, amelyeken át a nemkívánatos levegő beáramlana. Ezzel szemben a rostélylemez a rostély teljes szélességére kiterjedt, minek következtében viszonylag nagy méretű.

Az EP 06 21 449 B1 iratból ismert egy rostélylap, amely meander (kígyóvonal) alakú hűtőcsatomával rendelkezik. Ez a rostélylapon keresztben van átvezetve, és ezáltal az adagolási irányra keresztben helyezkedik el. A meander alakú hűtőanyag-csatomának vannak azonban egyes szakaszai, amelyek hosszirányban helyezkednek el.

Annak következtében, hogy a hűtővíz hozzávezetése a rostélylap egyik oldalán történik, a másik oldalon pedig a felmelegedett hűtővíz kerül elvezetésre, a rostélylapon hőmérséklet-különbség alakul ki. Ez a rostélylap két oldalának különböző kitágulásához vezet. Az ilyen differenciált kitágulás a rostélylap elhúzódását eredményezheti. Ezáltal rések keletkezhetnek, amelyek lényegesen nagyobbak, mint a hőtágulás maga. Annak érdekében, hogy ezt lehetőség szerint keretek közé szorítsák, viszonylag nagy hűtőanyag-mennyiségre van szükség. Azonkívül csak csekély hűtőanyag-felmelegedéssel lehet dolgozni annak érdekében, hogy a rostélylemezeknek a különböző hőtágulások miatt bekövetkező elhúzódása és/vagy vetemedése elkerülhető legyen. Különben a szomszédos rostélylapok között rések keletkezhetnek, amelyeken keresztül a levegő ellenőrzés nélkül az égéstérbe áramlik, és a rostélyon való áthullás következik be.

A találmány feladata a fentiekre tekintettel egy olyan rostélylemez létrehozása, amelynél az elhúzódás vagy vetemedés nem következik be.

A feladat találmány szerinti megoldása rostélylap hűtőberendezéssel, különösképpen adagolórostélyok részére, amelynél a rostélylapok egymás mellett és egymás mögött előnyösen egymást részben átlapolva vannak elrendezve, és amely rostélylap egy rostélytesttel van ellátva, amely a felső oldalán az elégetendő szilárd anyagok részére egy felfekvőfelülettel rendelkezik, amely termikusán egy hűtőanyag-csatomával van kapcsolatban, amely legalább egy első hűtőanyag-csatlakozással rendelkezik, ahol a rostélylap első hűtőanyagcsatlakozása a rostélytest oldalai között középen van elrendezve.

A találmány szerinti rostélylapnál egy olyan hűtőanyag-csatoma van kialakítva, amely egy központi hűtőanyag-csatlakozással rendelkezik, míg a technika állása szerinti megoldások többségének esetében a hűtőanyag-csatlakozás oldalt van elrendezve. A hűtőanyagcsatlakozás központi elrendezése következtében a rostélylap hűtőanyaga központilag kerül hozzávezetésre vagy elvezetésre. Innen kiindulva a hűtőanyag-csatoma a szélső rostélylapszakaszokhoz vezet, ahol a hűtőanyag el- vagy hozzávezetésre kerül.

A hűtőanyag felmelegedése következtében a hűtőanyag-csatoma mentén hőmérséklet-csökkenés áll be. Amennyiben a rostélylap üzem közben felülről kerül felmelegítésre, hőmérséklet-csökkenés következik be a központi csatlakozástól a rostélylapszéleken fekvő peremszakaszáig vagy fordítva. A hőeloszlás mindenképpen többé vagy kevésbé szimmetrikus. A hűtőanyag áramlásának irányától függően lehet a rostélylapot a középső szakaszán vagy a peremén erősebben hűteni. A hőmérséklet-elosztás azonban egy hosszanti középsíkra vonatkoztatva lényegében szimmetrikus. Ezáltal a rostélylap tágulási tulajdonságai és ezzel a hőfeszültség-eloszlás a súlyponti hűtés következtében lényegesen kedvezőbbé válik.

HU 220 436 Bl

Ezáltal vetemedések és így szabad keresztmetszetek kialakulása szomszédos rostélyrudak vagy rostélylapok között vagy a mozgó rostélylapok összeakadása elkerülhető lesz. Ezáltal a rostélyáthullás, azaz szilárd anyagok áthullása az egyes rostélylapok vagy rostélyrudak között lecsökkenthető. Azonkívül a szükséges hűtővízmennyiség redukálható és a hőmérsékletdifferenciák növelhetők, ami a hűtővíz nagyobb felfutését és ezzel a szükséges mennyiség újólagos csökkentését feltételezi.

A központi hűtőanyag hozzá- vagy elvezetése következtében a rostélylap nagyobb szakaszait lehet hűtve tartani, miáltal az esetben is, ha a peremszakaszok felfütésre kerülnek, összességében egy viszonylag csekély hőtágulás következik be. Azonkívül a tágulási különbségek eliminálhatók, a rostélylap hőtágulásai minimális hűtőanyag-mennyiség mellett kiegyenlíthetők, és a hőfeszültségek az öntött anyagban lecsökkenthetők.

A rostélylap különösen adagolórostélyok részére van kialakítva. Ezért az egyik végén egy csatlakoztató eszközzel van ellátva, amellyel egy rostélylaptartóhoz csatlakoztatható. Ez példaképpen egy kör keresztmetszetű rúd vagy hasonló tartó lehet. Ezzel a tartóval szemben lévő végén a rostélylap egy előnyösen lábként kiképzett támasztóelemmel rendelkezik, amellyel egy megfelelően kialakított felfekvő felületen eltolhatóan feltámaszkodik. A felfekvő felület például az adagolási irányban szomszédos rostélylap felülete lehet.

A rostélylap oldalai között középen elhelyezkedő hűtőanyag-csatlakozás igény szerint a támasztóelemhez vagy a csatlakoztató elemhez lehet közelebb elrendezve. Mindkét esetben egy többé vagy kevésbé egyenletes hőesés érhető el az oldalak irányában. Ezért nem feltétlenül szükséges, hogy a hűtőanyag-csatlakozás a rostélylap két vége között középen legyen elrendezve. Döntő fontosságú, hogy a hűtőanyag-csatlakozás egy olyan helyen legyen elrendezve, amely egy elméleti, a rostélylap oldalai között középen fekvő és a rostélylap végeit egymással összekötő vonalon fekszik. A hűtőanyag-csatlakozás előnyösen a rostélylap elülső végéhez közelebb van elhelyezve, úgyhogy a végekhez képest a távolsági viszony 1:2. A hűtőanyagnak az ily módon középen történő hozzá- vagy elvezetésével a termikus szimmetria megfelelően biztosítva van, és megnövelt hűtést tesz lehetővé az elülső szakaszban.

Egy második hűtőanyag-csatlakozás a rostélylapnak egy tetszés szerinti helyén lehet elrendezve. Ez esetben a központi hűtőanyag-csatlakozástól az attól távközzel elrendezett második hűtőanyag-csatlakozáshoz vezető hűtőanyag-csatoma egyedüli csatornaként vagy több csatomarészre felbontva lehet kiképezve. A hűtőanyag-csatoma vezetése különféleképpen lehet kialakítva. Például a hűtőanyag-csatoma egy üregként lehet kiképezve, amely a rostélylap széleinél több hűtőanyagcsatlakozással rendelkezik a hűtőanyag elvezetéséhez. A hűtőanyag a központi hűtőanyag-csatlakozásnál kerül hozzávezetésre. Ezenkívül a hűtőanyag-csatomát körspirál alakban vagy szögletes spirál alakjában is lehet kiképezni. A szükségnek megfelelően a hűtőanyagcsatoma csillagszerűen is kialakítható. A csatomarészek ez esetben a középső hűtőanyag-csatlakozástól radiálisán fumak szét. Ezek a rostélylap peremén egyenként vagy csoportonként további hűtőanyag-csatlakozáshoz lehetnek vezetve.

A rostélylap felső felületén a hőeloszlás minden esetben a hűtőanyag-csatoma keresztmetszetének alkalmas kialakításával érhető el. Például a csatomarészek sugár alakú elrendezésénél célszerű lehet a csatomarészeket a középső szakaszon szűkebbre kialakítani annak érdekében, hogy a hűtőanyag-áramlási sebesség ezen a részen növelhető legyen. Ezáltal a rostélylap középső szakasza viszonylag jól van hűtve, ami a hőtágulást minimalizálja. A hűtőanyag-csatoma spirál alakú kiképzése útján egy hasonló hőeloszlás érhető el. A hűtőanyag-csatoma teljes hosszának egy nagyobb része a rostélylap peremszakaszára esik, amivel szemben a hűtőanyag-csatoma egy megfelelően nagy szakasza több belső menetre tagozódik, amelyek együttesen egy nagy felületet foglalnak el.

A találmány szerinti rostélylap el lehet látva egy, a központi hűtőanyag-csatlakozáshoz kapcsolódó hűtőanyag-csatomán kívül egy további hűtőanyag-csatornával, amely példaképpen és előnyösen a lábként kiképzett támasztóelem közelében van elrendezve. Ez a további hűtőanyag-csatoma arra szolgál, hogy az ehelyütt fellépő különösen nagy termikus igénybevételeket csökkentse. Ez különösképpen akkor előnyös, ha az égéshez szükséges levegő hozzávezetése ezen a szakaszon van kiképezve. A hozzávezetett levegő következtében ezen a helyen különösen nagy termikus igénybevételek keletkeznek. A beáramló friss levegő és az azzal összefüggésben lévő égés a rostélylap fémanyagára korrozív hatást gyakorol, amit a hűtés csökkent.

A rostélylapot egy vagy több részből lehet kiképezni. A rostély lap kialakítása mint egyrészes öntvény test az anyagi ráfordításokat illetően különösen kedvező előállítási lehetőséget kínál. Ennél az előállítási módnál különösen célszerűnek bizonyult a hűtőanyag-csatomát megfelelő csővezetékek be- és körülöntésével kialakítani, a rostélylap öntéssel történő előállítása során. Ezzel viszonylag bonyolult hűtőanyagcsatoma-geometriák kedvező költségekkel az öntéshez szükséges mag nélkül állíthatók elő.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra több rostélylapból összeállított adagolórostély, amely egy kemence belső terében van elrendezve, egyszerűsítetten sematikus és perspektivikus ábrázolásban, a

2. ábra az 1. ábra szerinti adagolórostély egy rostélylapja perspektivikus, sematikus ábrázolásban, a

3. ábra a 2. ábra szerinti rostélylap, a rostélylapban kiképzett hűtőanyag-csatomák különleges szemléltetésével, perspektivikus ábrázolásban, a

4. ábra a 2. és 3. ábra szerinti rostélylap alulnézetben sematikusan ábrázolva, az

5. ábra a 4. ábra szerinti rostélylap a V-V sík menti metszete, a

HU 220 436 Bl

6. ábra a találmány szerinti rostélylap egy módosított kiviteli alakja sematikusan, perspektívában ábrázolva, a

7. ábra a találmány szerinti rostélylap egy további módosított kiviteli alakja sematikusan, perspektívában ábrázolva, a

8. ábra az 1. ábra szerinti adagolórostély, a rostélylap hűtőanyag-csatomáinak sematikus szemléltetésével egy sematikus felülnézetben, a

9. ábra az 1. és 8. ábra szerinti adagolórostélyból kiemelt rostélylapcsoport valamennyi hűtőanyag-csatoma egyedi ellátásával, sematikus ábrázolásban, a

10a. ábra az 1. és 8. ábra szerinti adagolórostélyból kiemelt rostélylapcsoport rostélylaponkénti egymás után kapcsolt hűtőanyag-csatomákkal és a rostélylapközéphez hozzávezetett hűtóanyaggal, sematikus ábrázolásban, a

10b. ábra az 1. és 8. ábra szerinti adagolórostélyból kiemelt rostélylapcsoport rostélylaponként egymás után kapcsolt hűtőanyag-csatomákkal és hűtőanyag-hozzávezetés egy homlokoldali hűtőanyag-csatomához, sematikus ábrázolásban, a

11. ábra az 1. és 8. ábra szerinti adagolórostélyból kiemelt rostélylapcsoport csoportonként egymás után kapcsolt elülső és hátsó hűtőanyag-csatomákkal, sematikus ábrázolásban, és a

12. ábra az 1. és 8. ábra szerinti adagolórostélyból kiemelt rostélylapcsoport rostélylaponként egymás után kapcsolt hűtőanyag-csatomákkal és kiválasztott rostélylapok hűtőanyagcsatomáinak egymás utáni kapcsolásával, sematikus ábrázolásban.

Az 1. ábra egy 1 adagolórostély részletét szemlélteti, amely egy hulladékégető kemence 2 égéskamrájában van elrendezve. Az 1 adagolórostélyt sok egyedi rostélylap képezi, amelyek a kemence 4 hosszirányára keresztben egymás mellett vannak elrendezve. A 3 rostélylapok egy 5 rostélylapcsoportot képeznek, ahol az 1 adagolórostély több ilyen 5, 6, 7 rostélylapcsoportból, valamint további, az 1. ábrán nem szemléltetett rostélylapcsoportokból áll.

Az 5 rostélylapcsoport 3 rostélylapjai a kemence hosszirányára vonatkoztatva az adagolás irányával szembeni 8 végén egy lefelé nyitott, keresztirányú 9 kivágással vannak ellátva, amelyek az 5. ábrán jól látható és a 3 rostélylap mindkét oldalán szájnyílás alakú felfekvő felületet képez. A keresztirányú 9 kivágás szájnyílásaival a 3 rostélylap egy példaképpen kör alakú 11 rúdként kiképzett rostélylap-tartóelemen fekszik fel, ahol all rúd az 1 adagolórostély teljes szélességében helyezkedik el. A 3 rostélylap szemben lévő 12 vége egy 14 lábbal van ellátva, amely támasztékot képez a 3 rostély lap részére. A 3 rostélylap a 14 lábbal, amint ez az 1. ábrából kitűnik, a 6 rostélylapcsoport utána következő 3a rostélylapján fekszik fel. A 3a rostélylap ezzel egy feltámasztást képez a 3 rostélylap részére. A 3a rostélylap, amint valamennyi többi rostélylap a fentebb leírt 3 rostélylappal azonosan van kiképezve, és a keresztirányú 9 kivágásaiban egy 15 rúdon van feltámasztva, amely all rúddal párhuzamosan az 1 adagolórostély teljes szélességére kiterjed.

Az 1 adagolórostély teljes hosszában további 16 rudak vannak elosztva, keresztirányban elrendezve. Minden második rúd helyhez rögzítetten van szerelve. A közöttük elrendezett rudak egy hajtóműhöz vannak csatlakoztatva, amely a megfelelő rudakat egy ide-oda oszcilláló mozgásba hozza a kemence 4 hosszirányában. Ezt a mozgást az 1. ábrán az 5 rostélylapcsoportra vonatkoztatva a 17, 18 nyilak jelzik. Ezáltal egy összességében lépcsőszerűen elrendezett 1 adagolórostély kerül kialakításra, amelynek 5, 6, 7 rostélylapcsoportjai egy lépcsőnek megfelelően egymás fölött vannak elrendezve, ahol minden második rostélylapcsoport előre- és hátramozog annak érdekében, hogy az elégetendő anyagot egy adagolómozgással a kemence 4 hosszirányába továbbítsa. A 8. ábra az 1 adagolórostélyt felülnézetben szemlélteti.

Az egyedi 3 rostély lap felépítését a 2-5. ábra szemlélteti. A 3 rostélylap öntvényként van előállítva. Az öntvény egy 21 rostélytestet határoz meg, amelynek 22 felső felülete egy lényegében négyszögletű felülettel rendelkezik az elégetendő anyag részére. A 21 rostélytest hátsó 8 végén és elülső 12 végén le van kerekítve. A 12 végen lekerekített szakasz és a 14 láb között egy keresztirányú 24 rés van kiképezve, amelybe az égéshez szükséges levegő hozzávezetésére 25 levegőrések torkollanak. Ezek a 25 levegőrések az 5. ábrán jól láthatók. A 25 levegőrések a 2 égéskamrát kötik össze az 1 adagolórostély alatt kiképzett szakasszal, ahova az előmelegített levegő bevezetésre kerül. A 25 levegőrések ezáltal az egyetlen kapcsolatot képezik a rostély alatti szakasz és a 2 égéskamra között. A szomszédos 3 rostélylapok szorosan egymás mellett vannak elrendezve.

A 3 rostélylapok üzem közben erős termikus igénybevételnek vannak kitéve. A 3 rostélylapoknak a rajtuk fekvő elégő anyag következtében létrejövő üzem közbeni túlzott felhevülésének megakadályozására valamennyi 3 rostélylap 31 hűtőanyag-csatomával van ellátva. Ez a 31 hűtőanyag-csatoma a 3 rostélylap felső oldalának hűtésére szolgál, és termikus kapcsolatban áll azzal. A 31 hűtőanyag-csatoma, amint ez különösen a

4. ábrából kitűnik, egy első, középső 32 hűtőanyagcsatlakozással van ellátva, amely a 21 rostélytest alsó oldalán van kiképezve. A 32 hűtőanyag-csatlakozás egy nem szemléltetett vezetékre van kötve, amely a hűtőanyagot oda- vagy visszavezeti. A vezeték flexibilis vagy megfelelő csuklókkal van ellátva, az esetben, ha a 3 rostély lap mozgó lapként van elrendezve.

A 32 hűtőanyag-csatlakozás, amint ez a 4. ábrából kitűnik, a 21 rostélytest 33, 34 oldalai között középen van elrendezve. A 32 hűtőanyag-csatlakozás a 35 középvonalon közelebb van a 12 véghez, mint a 8 véghez elhelyezve.

A 32 hűtőanyag-csatlakozástól kiindulva a 31 hűtőanyag-csatoma több menettel egy második, a 33 oldalnál fekvő 36 hűtőanyag-csatlakozáshoz vezet. A 31

HU 220 436 Bl hűtóanyag-csatoma azonos haladási irányban körbejárja a 32 hűtőanyag-csatlakozást, így spirálisként, különösen négyszög alakú spirálisként, független a 21 rostélytest hossz-szélesség arányaitól. A 31 hűtőanyag-csatorna menetei azonos síkban fekszenek, és ezáltal azonos távolságra vannak a 22 felső oldaltól.

A 21 rostélytest 22 felső oldali hőmérsékletének kiegyenlítettsége céljából a menetek a 22 felső oldaltól különböző távolságokra lehetnek elrendezve. Példaképpen lehetséges a hozzávezetésként alkalmazott 32 vagy 36 hűtőanyag-csatlakozásokat, illetve az ezekhez csatlakozó meneteket a 22 felső oldaltól valamelyest távolabb kialakítani. A menetek ez esetben nem egy közös síkban fekszenek, hanem például egy lapos kúp palástján.

Amint különösképpen a 4. ábrából kitűnik, a 31 hűtőanyag-csatoma egyes 31’ szakaszai hullámosán lehetnek kiképezve annak érdekében, hogy a melegátadás kedvezőbb legyen. így lehetséges egyes 31’ szakaszokat, de akár az egész 31 hűtőanyag-csatomát hullámosán kialakítani.

A 31 hűtőanyag-csatomát lehetséges a 21 rostélytest öntése során öntőmag segítségével kialakítani. A költségek szempontjából különösen kedvező és biztos előállításnak tekinthető, ha a 31 hűtőanyag-csatoma csővezetékként kerül kiképzésre, amely az öntendő 21 rostélytest mintaszekrényében van elrendezve, és azután a 21 rostélytest olvadt anyagával kerül körülöntésre. A 21 rostélytest előnyösen acélöntvényként van előállítva. A csővezeték céljára lehetséges közönséges csőanyagokat (acélt vagy más fémet alkalmazni). Ezzel a módszerrel igen jó hőátadással jó hővezető kapcsolat jön létre a csővezeték és a 21 rostélytest között.

A 21 rostélytest 12 végén viszonylag magas hőfokok lépnek fel. Ez különösképpen a hosszirányú 24 horony szakaszán jelentkezik. Annak érdekében, hogy a túlhevülés elkerülhető legyen, egy további 41 hűtőanyag-csatoma van keresztirányban elrendezve, amely két saját 42, 43 hűtőanyag-csatlakozással rendelkezik. A 41 hűtőanyag-csatoma kizárólag a 21 rostélytest végszakaszának hűtésére szolgál, és ennek megfelelően külön és célzottan látható el hűtővízzel.

Amennyiben a 3 rostélylemezt teljes egészében magasabb hőmérsékleten kell üzemeltetni, a hűtővizet először a 41 hűtőanyag-csatomához kell vezetni. Amennyiben a 3 rostélylemez alacsonyabb hőmérsékleten működtethető, először a 31 hűtőanyag-csatomában kell a hűtővizet áramoltami. A hűtővíz-hozzávezetést ez esetben előnyösen a 32 hűtőanyag-csatlakozás képezi. Ez esetben sokféle lehetőség adódik a 31, 41 hűtőanyagcsatomák összekapcsolására a 3 rostélylapon és a 3 rostélylapok között.

Az 1 adagolórostély egyes 3 rostélylapjait lehetséges a hűtőanyag-ellátó fonásra külön-külön rákapcsolni, amint például azt a 9. ábra szemlélteti. Egy 44 tápvezeték különböző csatlakozó vezetékeken keresztül a 31, 41 hűtőanyag-csatomák bevezetéseként szolgáló 32,42 hűtőanyag-csatlakozásokra van rákötve. A 36, 43 hűtőanyag-csatlakozásoktól a felmelegedett hűtővíz rostélylaponként egy 45 visszafutó vezetékhez kerül levezetésre. Ezáltal a 3 rostélylapoknak rendkívül hatásos hűtése érhető el. Az ilyen felépítésű hűtés különösképpen az 1 adagolórostély nagyon forró szakaszain kerül alkalmazásra.

Amennyiben egyenlőtlen rostélylap-hőmérsékletek elfogadhatók, az egymást követő rostélylapokon különböző megoldásokkal ugyanazon hűtőanyag átáramloltatható, azaz ez esetben a rostélylapok sorba vannak kapcsolva. Ezt a kapcsolási módot például all. ábra szemlélteti. Ez a megoldás különösképpen a termikusán kevésbé igénybe vett rostélyszakaszoknál alkalmazható.

Megfelelőképpen lehetnek a 31, 41 hűtőanyag-csatomák is rostélylaponként sorba kapcsolva. Ezt ábrázolják a 10a. és 10b. ábrák. A hűtőanyag-hozzávezetés a tápvezetéktől a 32 hűtőanyag-csatlakozásnál történhet (10a. ábra), ha a 22 felső oldalt kell elsősorban hűteni. Amennyiben a homlokszakasz hűtése a legfontosabb, a hűtőanyag-hozzávezetés a 42 hűtőanyag-csatlakozásnál történik (10b. ábra). Igény szerint a hűtőanyaghozzávezetés a 36 hűtőanyag-csatlakozásnál is megoldható. Ez a megoldás az ábrákon nincs szemléltetve, kivitele azonban a 10b. ábrának felel meg, megcserélt tápés visszafutó vezetékkel.

A 12. ábrán a 31,41 hűtőanyag-csatomák csatlakoztatásának egy másik változata látható, amelynél a 31, 41 hűtőanyag-csatomák minden 3 rostélylapnál sorba vannak kapcsolva. Ezenkívül több rostélylap is egymáshoz képest sorba van kapcsolva. A 3 rostélylapoknak a hűtőanyaggal való átáramoltatása sorrendben a rostélyközéptől kifelé van kialakítva. Először az erősen igénybe vett középső 3 rostélylapokon, majd ezt követően a széleken elrendezett 3 rostélylapokon áramlik át a hűtőanyag.

A hűtésváltozatok megfelelő megválasztásával és/vagy kombinációjával jó megoldást lehet elérni a különböző alkalmazási eseteknél vagy a különböző rostélyszakaszoknál felmerülő különböző adottságoknak megfelelően. Valamennyi, a 9-12. ábrákon bemutatott hűtésváltozat a 44 tápvezeték és a 45 visszafutó vezeték megcserélésével alkalmazható, ha ez a termikus igénybevételnek megfelelően szükségessé válik.

A fentiekben ismertetett 1 adagolórostély az alábbiak szerint működik.

Az üzemi viszonyok között az elégetendő szilárd anyag, például szemét az 1 adagolórostélyon fekszik. Minden második 6 rostélylapcsoport ide-oda mozgást végez, a 17, 18 nyilak irányában. A 25 levegőrésen át az égéshez szükséges levegő áramlik a 2 égéskamrába. A 31, 41 hűtőanyag-csatomákon hűtővíz áramlik át. A 41 hűtőanyag-csatomában a kemence 4 hosszirányára merőleges áramlás van. A 31 hűtőanyag-csatoma egy körbefütó áramlást tesz lehetővé, ahol a hűtővíz a 32 hűtőanyag-csatlakozástól kiindulva több körbefutó csatornaszakaszon áthaladva radiálisán kifelé van vezetve, amíg a 36 hűtőanyag-csatlakozást el nem éri, ahonnan elvezetésre kerül. Amíg az áramlási sebesség a kerületi irányban viszonylag nagy, a folyadékmozgás radiális komponense kisebb. A viszonylag nagy felületi sebesség miatt a mintegy spirál alakú 31 hűtőanyagcsatoma által meghatározott útvonalon a hőmérséklet

HU 220 436 Bl jó kiegyenlítődése érhető el. Függetlenül a radiális iránytól, a 32 hűtőanyag-csatlakozástól azonos távolságokra közel azonos hőmérsékletek érhetők el. Ezáltal a 33 és 34 oldalakon azonos hőmérséklet keletkezik. Ily módon a 21 rostélytest egyik oldalától a másik oldala felé nem keletkezik hőesés.

A 6. és 7. ábrákon a 3 rostély lap alternatív kiviteli alakjai láthatók. A 3 rostélylap a 6. ábra szerint a 31 hűtőanyag-csatoma, kiindulva a központi 32 hűtőanyag-csatlakozástól, 31a, 31b...31n részcsatomákra van felosztva. Ezek a 32 hűtőanyag-csatlakozástól csillag alakban futnak szét. A 31a-31g csatomarészek azután egy 51 gyűjtőcsatornába torkollnak, amely a 3 rostélylap 12 végén van elrendezve, és egy 36a hűtőanyag-csatlakozással van ellátva. A 31h-31n csatomarészek íveken egy 52 gyűjtőcsatornához vezetnek, amely egy 36b hűtőanyag-csatlakozáshoz vezet.

A 6. ábrán szemléltetett 3 rostélylap egyébként megfelel az előzőekben leírt 3 rostélylapnak, úgyhogy annak részletes ismertetése mellőzhető.

A 7. ábrán szemléltetett 3 rostélylap ugyancsak egy központi hűtőanyag hozzá- vagy elvezetéssel rendelkezik. Az első 32 hűtőanyag-csatlakozástól kiindulva a 31 hűtőanyag-csatoma több, sugár alakban a 32 hűtőanyag-csatlakozástól kinyúló 31a-31n csatomarészekre ágazik szét. Ezek a széleken lévő végeikkel egy körbefutóan elrendezett 53 gyűjtőcsatornához csatlakoznak, amely egy vagy több 36 hűtőanyag-csatlakozással rendelkezik. A 31a-31n csatomarészek egyetlen síkban vagy egy lapos kúp palástján lehetnek elrendezve. Azon kívül a keresztmetszetük a hossz mentén változóan lehet kiképezve.

Egy vízzel hűthető 3 rostélylap, amely különösképpen szemétégetésnél kerül alkalmazásra, legalább egy 31 hűtőanyag-csatomával rendelkezik. Ez a 3 rostélylap 22 felső oldalának hűtésére szolgál. A 31 hűtőanyag-csatoma egy 32 hűtőanyag-csatlakozással rendelkezik, amely a 3 rostélylap középső szakaszán van elrendezve. Lényeges, hogy a 32 hűtőanyag-csatlakozás a 3 rostélylap 33, 34 oldalai között középen legyen elrendezve, ahol ez a 32 hűtőanyag-csatlakozás a 3 rostélylap 8 és 12 végei között az egyik vég irányába eltolva lehet elrendezve.

Claims (26)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Rostélylap hűtőberendezéssel, különösképpen adagolórostélyok részére, amelynél a rostélylapok egymás mellett és egymás mögött, előnyösen egymást részben átlapolva vannak elrendezve, és amely rostélylap egy rostélytesttel van ellátva, amely a felső oldalán az elégetendő szilárd anyagok részére egy felfekvőfelülettel rendelkezik, amely termikusán egy hűtőanyag-csatomával van kapcsolatban, amely legalább egy első hűtőanyagcsatlakozással rendelkezi#, azzal jellemezve, hogy a rostélylap (3) első hűtőanyag-csatlakozása (32) a rostélytest (21) oldalai (33, 34) között középen van elrendezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a rostélytest (21) egy rostélylemeztartó, előnyösen egy rúd (11) részére egy csatlakozóelemmel van ellátva.
3. 3. A 2. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a csatlakozóelem előnyösen kivágásként (9) van a rostélytest (21) alsó oldalán, előnyösen annak végén (8), a rúdként (11) kialakított rostélylemeztartó befogadására alkalmasan, a rostélytest (21) oldalai (33, 34) között teljes szélességben kiképezve.
4. 4. A 3. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a rúdként (9) kialakított csatlakozóelemtől távolabb eső végén (12) egy előnyösen lábként (14) kiképzett támasztóelemmel rendelkezik, amellyel a rostélylemez (3) egy támasztékon felfekszik.
5. 5. A 4. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy az oldalak (33,34) között középen elrendezett első hűtőanyag-csatlakozás (32) a végektől (8, 12) különböző távolságokra van elrendezve.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatoma (31) kiindulva az oldalak (33, 34) között középen elrendezett első hűtőanyag-csatlakozástól (32) egy második hűtőanyag-csatlakozáshoz (36) vezet, amely az első hűtőanyag-csatlakozástól (32) távközzel van elrendezve.
7. 7. A 6. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a második hűtőanyag-csatlakozás (36) az egyik oldal (33, 34) közelében van elrendezve.
8. 8. A 6. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a második hűtőanyag-csatlakozás (36) a rostélytest (21) egyik végénél (8) van elrendezve.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatoma (31) a rostélytestben (21) egyetlen síkban futóan van kialakítva.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti rostély lap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatoma (31) az első hűtőanyag-csatlakozástól (32) kiindulva legalább egyszer körbefútóan van elrendezve.
11. 11. A 10. igénypont szerinti rostély lap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatoma (31) több menettel azonos irányba körbefútóan van elrendezve.
12. 12. A 10. igénypont szerinti rostély lap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatoma (31) legalább egy egyenes vagy egy hullámos szakasszal rendelkezik.
13. 13. A 12. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatoma menetei négyszög alakban vannak kialakítva.
14. 14. Az 1. igénypont szerinti rostély lap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatoma (31) legalább két, kezdő- és végoldalukon egymással összekötött csatornarésszel (31a, 31b) rendelkezik.
15. 15. A 14. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a csatomarészek (31a, 31b) az első hűtőanyag-csatlakozástól (32) kiindulva radiálisán vannak elrendezve.
16. 16. Az 1. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatoma (31) teljes hosszában azonos keresztmetszettel rendelkezik.
17. 17. A 6. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatoma (31) a hűtőanyagcsatlakozások (32, 36) között változó keresztmetszettel rendelkezik.

    HU 220 436 Β1
18. 18. Az 1. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatoma (31) keresztmetszete a hűtőanyag-hozzávezetésre szolgáló első vagy második hűtőanyag-csatlakozás (32, 36) közelében nagyobb mint a mindenkori másik hűtőanyag-hozzávezetésnél (36, 32).
19. 19. Az 1. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy egy további hűtőanyag-csatomával (41) rendelkezik.
20. 20. A 4. igénypont szerinti rostélylap, azzal jelle- 10 mezve, hogy egy további hűtőanyag-csatoma (41) az előnyösen lábként (14) kiképzett támasztóelem közelében és előnyösen a rostélytestoldalak (33, 34) között elnyúlóan van elrendezve.
21. 21. A 20. igénypont szerinti rostélylap, azzal jelle- 15 mezve, hogy a további hűtőanyag-csatoma (41) és a hűtőanyag-csatoma (31) egymással sorba vagy párhuzamosan vannak kötve, ahol a szomszédos rostélylapok (31, 41) hűtőanyag-csatomái előnyösen egymással össze vannak kötve.
22. 22. Az 1. igénypont szerinti rostélylap, azzal jelle5 mezve, hogy öntvényként van előállítva.
23. 23. A 22. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatomát (31) egy a rostélytestbe (21) az öntést megelőzően behelyezett csővezeték képezi.
24. 24. Az 1. igénypont szerinti rostély lap, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag-csatomát (31) a rostélytestben (21) az öntéskor kiképzett üreg képezi.
25. 25. Az 1. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a rostélytest (21) egy darabból van kiképezve.
26. 26. Az 1. igénypont szerinti rostélylap, azzal jellemezve, hogy a rostélytest (21) több darabból van felépítve.