HU220200B - Szellőzőberendezés ablakok vagy ajtók részére - Google Patents

Description

A találmány tárgya szellőzőberendezés ablakok vagy ajtók részére, eltolható, a számykeret és a külső keret között elrendezett tömítőlécekkel vagy - sínekkel, amelyek minden keretoldalon a keretszárak között vannak elrendezve és egymástól függetlenül egy állítókészülékkel az ablak vagy ajtó síkjában be- és kitolhatóan vannak kialakítva, amikor is a keretszárak között egy tetszés szerinti légrést szabadon hagynak.

Ilyen típusú szellőzőberendezés ismert a DE-AS 1 046 857 számú iratból. Ez az irat egy olyan szellőzést ismertet, amelynél tömítőlécek, illetve -sínek vannak a külső keret mind a négy keretszárán elrendezve. Valamennyi tömítőléchez, illetve -sínhez egy állítókészülék és egy kézi emelő van hozzárendelve. A kézi emelő lehetővé teszi a tömítősíneknek ki-, illetve betolását függetlenül a másik tömítősíntől. Ezáltal a keretszárak között egy légrést lehet megnyitni vagy zárni. A szárny elfordító nyitása az esetben eszközölhető, ha valamennyi tömítősín nyitott helyzetbe van állítva.

Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a szellőztetőberendezés kezeléséhez valamennyi keretszáron elrendezett kézi emelő működtetésére szükség van. Egy ilyen típusú szellőzőberendezésnek manapság szokásos kezelését azonban csak egyetlen kézi emelő működtetésével kívánatos megoldani. A fenti irat szerinti szellőzőberendezés szerelése továbbá rendkívül időigényes, minthogy minden keretszáron egy állítóberendezés és egy működtető kézi emelő elrendezésére van szükség. A szárny elfordító nyitásához valamennyi kézi emelőt működtetni kell, ami magas szárnyak esetében problémát okoz, minthogy a felső kézi emelőt nehéz elérni.

A találmány feladata ezért egy olyan szellőzőberendezés létrehozása, amely kiindulva az előzőekben említett szellőzőberendezésből, egy egyszerűbb kezelést és szerelést tesz lehetővé.

A feladat találmány szerinti megoldása szellőzőberendezés ablakok vagy ajtók részére, eltolható a számykeret és a külső keret között elrendezett tömítőlécekkel vagy -sínekkel, amelyek minden keretoldalon a keretszárak között vannak elrendezve és egymástól függetlenül egy állítókészülékkel az ablak vagy ajtó síkjában be- és kitolhatóan vannak kialakítva, amikor is a keretszárak között egy tetszés szerinti légrést szabadon hagynak, és ahol minden tömítőléc vagy -sín állítókészüléke, egy működtetőrúdon át minden más állítókészülékkel működtető kapcsolatban áll, és a működtetőrudak egy közös működtetőrúd-szerkezettel több, legalább azonban három kapcsolási állásba állíthatóan vannak kialakítva, továbbá legalább egy állítókészülék a működtetőrúd állítási útjával összefüggésben a többi állítókészülék előtt a légrést szabaddá teszi vagy zárja.

A szellőzőberendezést egyetlen kézi emelővel lehet működtetni, amely jól elérhetően, tetszés szerint az egyik függőleges vagy vízszintes szárny- vagy keretszáron lehet elrendezve. A szellőzőberendezés egymással működtetőkapcsolatban álló állítókészülékeken át úgy van kialakítva, hogy a sínek egymás után, tehát időben eltolva mozognak. Ezáltal nemcsak a szükséges működtetőerő csökkenthető a legkisebb mértékre, hanem a szellőzőberendezés egyszerű és individuális beállítása is lehetővé válik. Ezáltal a működtető kézi emelő elhelyezéséhez szükséges jelentős ráfordítás ugyancsak a legkisebb mértékűre csökkenthető.

A találmány szerinti megoldásnak megfelelően minden állítóberendezés egy kulisszával rendelkezik, amelybe egy ahhoz képest eltolhatóan vezetett kulisszakő vagy csap nyúlik be. Egy ilyen kulisszavezetés könnyen és kedvező költségekkel állítható elő, és egyszerű és hatásos lehetőséget biztosít a sínek mozgatására.

Annak érdekében, hogy a szellőzőberendezés különböző szellőzési helyzetekbe legyen beállítható, különösen előnyös, ha a kulisszák a működtetőrúd eltolási irányához viszonyítva párhuzamosan vagy ferdén futó szakaszokból állnak. Az egymást követő kapcsolási mozgások és nyugalmi helyzet azáltal érhető el, hogy a később nyitandó állítókészülékek kulisszái egy olyan lökettel vagy holtjátékkal rendelkeznek, amelyben a hozzájuk rendelt sín állítómozgása nem következik be.

A DE-AS 1 242 121 iratból egy központi zár ismert, amely sarokterelőkkel egymással összekapcsolt záró- és fedősínekkel rendelkezik, ahol a fedősínek félkör alakú keresztmetszettel rendelkeznek. Az említett dokumentumból ismert központi zár valamennyi keretlécen egy olyan sínt irányoz elő, ahol a sarokszakaszokon kúpkerekekből álló terelőkészülékek vannak elrendezve. A sínek elfordítás útján zárt helyzetbe hozhatók, ahol a központi zár nyitott helyzetében a félkör alakú keresztmetszet sík felülete a keretfalc síkjában fekszik, és a zárt helyzetben a félkör alakú sín 90°-kal elfordításra kerül, és mintegy negyed körszakasszal a szárny és a keret között fekvő légrést lezárja, és egy, a sín befogadónyílásával szemben fekvő ellenhoronyból kitolódik, illetve abba bemerül.

Ennél az ismert vasalásnak is az a hátránya, hogy az elfordításos nyitó helyzeten kívül a szellőzési helyzet nem állítható be. Jóllehet a szerelés a kúpkerék-sarokterelők következtében egyszerű, ezek azonban nem teszik lehetővé a sínek különböző zárómozgását és az előállításuk rendkívül idő- és költségigényes.

Annak érdekében, hogy egy szellőzőberendezés egy központi zárral az ismert hátrányok nélkül megvalósítható legyen, a találmány az előzőekben ismertetetteken kívül előirányozza, hogy a sínek közel félkör alakú keresztmetszettel rendelkeznek, és különösen végeiken a be- és kitoláshoz a sínek sík szakaszához közel elfordulóan vannak ágyazva, és a kulisszák a kerületükön félkör alakúan kiképzett sínek palástfelületén vannak elrendezve.

Annak érdekében, hogy víz és szennyezés bejutása a síneket befogadó horonyba megakadályozható legyen, a sínek szalag alakú tömítésekkel vannak ellátva, amelyek egyik hosszanti oldalukkal a horony külső peremén és a másik hosszanti oldalukkal a sínek sík szakaszának távolabb eső hosszanti peremén vannak rögzítve. Szennyezés vagy nedvesség bejutása nemcsak ezáltal kerül megakadályozásra, hanem a zárt helyzetben lévő sín az egész falcszakasz megbízható tömítését biztosítja az előreálló, illetve a falcra függőlegesen futó részével.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

HU 220 200 Β

1. ábra egy szellőzőberendezés áttekintő ábrázolása, a

2. ábra az 1. ábra szerinti szellőzőberendezés egy első szellőző állásban, a

3. ábra az 1. ábra szerinti szellőzőberendezés egy második szellőző állásban,

4. ábra a szellőzőberendezés egy alsó sarokszakaszának izometrikus résznézete,

5. ábra a szellőzőberendezés egy sarokszakasza két állítókészülékkel, a szellőzőberendezés beállításához egy első kapcsolási helyzetben, a

6. ábra a szellőzőberendezés 4. ábra szerinti sarokszakasza egy második szellőzési helyzetben, a

7. ábra egy első beállítóberendezés kulisszái a különböző kapcsolási helyzetbe való beállításhoz, a

8. ábra egy második beállítókészülék kulisszája, a

9. ábra egy szárny- és egy keretprofil metszete a szellőzőberendezés részére fából, a

10. ábra egy szárny- és keretprofil 9. ábra szerinti metszete egy üreges műanyag profilból, a

11. ábra egy alsó vízszintes keret- és számyléc a szellőzőberendezés egy további kiviteli alakjával, zárt helyzetben, a

12. ábra all. ábra szerinti szellőzőberendezés nyitott helyzetben, a

13. és 14. ábra a 11. és 12. ábra szerinti szellőzőberendezés sarokterelője nyitott helyzetben felül- és oldalnézetben, a

15. és 16. ábra a 12. ábra szerinti sarokterelő zárt helyzetben, és a

17. ábra a szellőzőberendezés további kiviteli alakja módosított kapcsolási sorrenddel egy sarokterelőn.

Az 1. ábra egy szellőzőberendezést szemléltet, amely egy rögzített 2 külső kerettel és egy 3 szárnnyal rendelkezik, amely üveggel van ellátva. A 3 szárny és a 2 külső keret egy nem ábrázolt zsanérozás segítségével egy 4 tengely körül egymáshoz képest elfordítható. A 3 szárnyat lehetséges a 2 külső kerettel szemben ezenkívül az 5, 6, 7, 8 sínek - a továbbiakban sínek tömítőléceinek útján rögzíteni, ha a 3 szárny és a 2 külső keret párhuzamos síkokban fekszenek. Az itt nem ábrázolt vasalás működtetőrúdjának záró állásában az 5, 6, 7, 8 sínek zárt helyzetbe kerülnek. Az 5,6, 7, 8 sínek ekkor a 2 külső keret egy hornyából a szárny 3 ellenhornyába nyúlnak be. A 3 szárny ekkor az 5, 6, 7, 8 sínek útján a 2 külső kerettel szemben reteszelve van, és nem nyitható ki. Egyidejűleg az 5,6,7, 8 sínek a 2 keretet és a 3 szárnyat egymással szemben tömítik, úgyhogy légcsere a külső levegővel nem következik be.

A 2. ábra szerinti második kapcsolási helyzetben az 5, 6 sínek a 2 külső keret hornyaiba vissza vannak húzva. A 7, 8 sínek azonban még benyúlnak a 3 szárny ellenhomyaiba, úgyhogy a 3 szárny nem nyitható ki. A 2 külső keret és a 3 szárny között lévő 9 légrés lehetővé teszi a helyiség és a külső levegő közötti légcserét. Ez a helyiség szellőzését teszi lehetővé anélkül, hogy az 1 szellőzőberendezés 3 szárnyát ki kellene nyitni. A 3 szárny reteszelése ez esetben nem kerül feloldásra.

Mindazonáltal az üvegezés tisztításához, továbbá szellőzési vagy menekülési célokból a szellőzőberendezés a 3. ábra szerinti nyitott helyzetbe is állítható. Ez esetben a 7, 8 sínek a 3 szárny ellenhomyaiból ugyancsak visszahúzásra kerülnek. A 3 szárny ekkor a 4 tengely körül elfordítható.

Az 5, 6, 7, 8 síneket a szemléltetett kiviteli alak esetében a 12,12’, 12”, valamint 12’” keretszárakban kell ágyazni.

A 4. ábra az 1 szellőzőberendezés alsó sarokszakaszának résznézetét szemlélteti izometrikusan. A 2 külső keret a 10 zsanérelrendezés útján van a 3 szárnnyal összekapcsolva. Az 5 sín az alsó vízszintes 12 keretszár egy 11 hornyában van elrendezve. Az 5 sín szemléltetett kapcsolási helyzetében az 5 sín a 3 szárny egy 13 ellenhomyába nyúlik be. A 11 horonyban egy 14 működtetőrúd-vasalás van elrendezve, amely egy 15 tartóelem által vezetett hosszirányban eltolható 16 működtetőrúddal rendelkezik. A 15 tartóelemen és a 16 működtetőrúdon 17 rögzítőelem, például egy csavar nyúlik át. E célból a 16 működtetőrúd egy 18 hosszlyukkal van ellátva.

Az 5 sín U alakú profillal van kialakítva, amelynek felső 19 bordája egy 20 tömítéssel rendelkezik. Ez a 20 tömítés az 5 sín kapcsolási helyzetben a 21 horonyfenéken fekszik fel. Az 5 sín és a 11 horony méretileg úgy van egymáshoz illesztve, hogy az 5 sín az 1 szellőzőberendezés nyitott vagy szellőztető helyzetében a 2 külső keret és a 3 szárny közötti légrést szabadon hagyja. Az 5 sin ekkor csaknem teljesen lezárja a 2 külső keret 22 falcfelületét.

Az 5. ábra a szellőzőberendezés sarokszakaszát szemlélteti, ahol a 3 szárny nincs ábrázolva, és a 2 külső keret all horony síkjában el van metszve.

Az 5, 6, 7, 8 sínek hossza közel megfelel a 2 külső keret hozzájuk tartozó keretszárfalc hosszúságának, úgyhogy az 5, 6, 7, 8 sínek a falcszakasz teljes hosszúságában kifejtik hatásukat. A 16,16’ működtetőrudak a 2 külső keret sarokszakaszán egy 25 sarokterelő útján működési kapcsolatban állnak. A 25 sarokterelő 26, 27 működtetőrúdjai nem ábrázolt csatlakozókészülékekkel vannak a 16, 16’ működtetőrudakkal összekapcsolva. A 25 sarokterelő 28, 29 állítókészülékekkel van ellátva, amelyek a sínek 5, 6, 7, 8 a 16, 16’, illetve 26, 27 működtetőrudak által kiváltott tolómozgásának a be-, illetve kikapcsoló mozgássá alakított kényszerű mozgásváltoztatására szolgálnak.

A 28, 29 állítókészülékek erre a célra 32, 33 lapokon egy-egy 30, 31 kulisszával vannak ellátva, amelyek a 16, 16’, illetve 26, 27 működtetőrudakkal vannak összekapcsolva. Egy 34 tartóban egy 35 tolóka a 16, 16’, illetve 26, 27 működtetőrudak 36 eltolási irányára merőlegesen van vezetve. A 34 tartó helyhez rögzítetten a 2 külső keretre van felerősítve vagy a 25 sarokterelő szerkezeti elemeként vagy - illetve ahhoz járulékosan - a sarokterelők között. A 35 tolóka egy kulisszakővel vagy 37 csappal a 30, 31 kulisszába benyúlik, úgyhogy a 35 tolóka a 32, 33 lapoknak a 30, 31 ku3

HU 220 200 Β lisszák által meghatározott hosszirányú eltolásánál a 34 tartó által képzett vezeték mentén csúszik.

Az 5 és 8 sínek az 5. ábrán nyitott helyzetben vannak szemléltetve. A kulisszakő vagy 37 csap az első, A kapcsolási helyzetben - a nyitott állásban - áll, a kulisszák egyik 38 illetve 39 végén (7., illetve 8. ábra). Az utolsó C kapcsolási (vég-) helyzetben - az elfordítási nyitóhelyzetben - a kulisszakő vagy 37 csap a 30, 31 kulisszák másik 40 illetve 41 végéhez kerül. A 35 tolóka a 6. ábrán szemléltetett helyzetet veszi fel. Az 5,8 sínek ugyancsak mint a nem ábrázolt 6, 7 sínek all horonyból kikerülnek és a 13 ellenhoronyba tolódnak be. Az 5, 6, 7, 8 sínek ekkor csak függőleges irányban húzódnak ki a 11 horonyból. Az 5, 6, 7, 8 sínek hosszirányú mozgása nem következik be.

A 32, 33 lapok 30, 31 kulisszái különbözőképpen vannak kiképezve, amint ez a 30, 31 kulisszák 7. és 8. ábrán szemléltetett nagyított ábrázolásából is kitűnik. A 28 állitókészülék (8. ábra) az alsó vízszintes 12 keretszáron a 16, 16’ (illetve 26, 27) működtetőrúd 36 eltolási irányával párhuzamosan futó 45 szakasszal rendelkezik. Ezáltal a 35 tolóka a 30 kulissza megfelelő elmozdulásánál - a 32 lappal együtt - nem mozog. A 16 működtetőrúd ezért egy olyan löketet vagy egy 46 holtjátékszakaszt tesz meg, melynek során a 28 állítókészülék mozgása nem következik be. A 45 szakaszhoz csatlakozik a 47 szakasz, amely a 36 eltolási irányhoz képest ferdén fut. Ebben a 47 szakaszban a 35 tolóka a 34 tartó vezetésében felfelé, all horonyból kitolódik. A 16 működtetőrúd, illetve a 32 lap egy 48 löketet tesz meg. Végezetül a 37 kulisszakő a 49 szakaszba jut, amely a 45 szakasszal párhuzamosan fut. A 16 működtetőrúd a 30 kulissza 40 végéig egy további 50 löketet tesz meg. A 49 szakaszban a 35 tolóka nem mozog.

A 29 állítókészüléknél - amely az 51 függőleges keretszáron van elrendezve kerül a 31 kulissza alkalmazásra. A 31 kulissza egy első 52 szakasszal rendelkezik, amely a 16’ működtetőrúd 36 eltolási irányával párhuzamosan fut. A 34 lap ennek az 52 szakasznak a befutására egy 53 löketet tesz meg. Ez az 53 löket ugyancsak egy holtjátékszakaszt képez, és mintegy azonos nagyságú, mint az állítóút, amely a 16 működtetőrúd 46 holtjátékszakaszából és 48 löketéből összegezve adódik. Az 52 szakasz az 54 szakaszt követi, amely - a 30 kulissza 47 szakaszának megfelelően - a 36 eltolási irányhoz képest ferdén fut. A 34 lap ezen a szakaszon egy löketet tesz meg. A 31 kulissza utolsó 56 szakasza ismét párhuzamosan fut a 16’ működtetőrúd 36 eltolási irányával. A 34 lap eközben egy 57 löketet tesz meg.

A 30, 31 kulisszák ezen kiképzésétől függően például, kiindulva az A kapcsolási helyzetből, a 16’, 16” működtetőrúd teljes állító úthosszára vonatkoztatva először csak az alsó vízszintes 12 keretszár 5 (illetve 5 és 6) síné mozog. A 29 állítókészülék kulisszaköve, illetve 37 csapja, amely az 51 függőleges keretszárhoz van hozzárendelve, átfutja közben a 46 holtjátékszakaszt, anélkül, hogy a 8 sín állítómozgására az 52 szakaszban sor kerülne. A második, B kapcsolási helyzetbe ezért az A kapcsolási helyzetből csak az 5 sín - amely A kapcsolási helyzetben az 5 sín 11 hornyába be van tolva a 13 ellenhoronyba betolódik, a 16, 16’ működtetőrúd állító úthosszát illetően a 28 állítókészülék a 9 légrést a másik 29 állítókészülék előtt szabadon engedi. A 14 működtetőrúd-vasalás további kapcsolásánál a harmadik, C kapcsolási helyzetbe végezetül csak a 8 (illetve 8 és 9) sín mozog, és a 13 ellenhoronyba benyúlik. Az A és B kapcsolási helyzet közötti távköz megfelel a 16, 16’ működtetőrúd állító úthosszára vonatkoztatva a B és C közötti távköznek.

Ez a kiviteli alak biztosítja, hogy a A és B, illetve B és C kapcsolási helyzetek között csak az 5, 6, 7, 8 sínek kívánt száma kerül csak mozgatásra. Az 5, 6,7, 8 sínek kívánt számát, amelyeket a kapcsolási helyzetek között mozgatni kell, a 28, 29 állítókészülékek megfelelő kialakításával lehet meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a működtetéshez lényegesen kisebb erőre van szükség, minthogy nem valamennyi 5, 6, 7, 8 sínt kell egyidejűleg mozgatni. Egyidejűleg lehetséges valamennyi 16,16’, illetve 26,27 működtetőrudat gyengébbre kialakítani, mint az esetben, ha ezeket az 5, 6, 7, 8 sínek együttes vagy egyidejű működtetése esetén kellene alkalmazni, tekintettel arra, hogy kisebb erők lépnek fel. Lehetséges természetesen az egymás mellett fekvő síneket, például az 5, 8 síneket azonos kulisszával ellátni. Ugyancsak lehetséges, hogy a második kapcsolási helyzetben csak az 5, 6, 7, 8 sínek közül egy vagy három tolódik be a zárási helyzetbe.

A 30, 31 kulisszák célszerűen egymáshoz képest pontszimmetrikusan vannak kiképezve. A kulisszakövek vagy 37 csapok a 30, 31 kulisszákban futnak, tehát bizonyos mértékben ellentetten: a 31 kulissza 38 vége megfelel a 30 kulissza 40 végének; a 30 kulissza 45 szakasza hasonló hosszúra van méretezve, mint a 31 kulissza 56 szakasza, a 47 szakasz a méretét illetőleg megfelel az 54 szakasznak, amint a 49 szakasz az 52 szakasznak. Ezáltal a 32, 33 lapok gazdaságos előállítása lehetséges, minthogy ezek azonos kulisszaalakkal rendelkeznek. Csupán a 32, 33 lapok elrendezése különbözik a 16, 16’, illetve 26, 27 működtetőrudak vonatkozásában.

Adott esetben ezért egy olyan kiviteli alak kerül megvalósításra, amelynél a 32, 33 lapok a 28, 29 állítókészülékeken oldhatóan vannak rögzítve, úgyhogy tetszés szerint a kívánt kapcsolási karakterisztika áll rendelkezésre.

Egy ilyen szellőzőberendezés biztonsága szempontjából lényeges, hogy az 5, 6, 7, 8 sínek visszatolása megakadályozható legyen. A 30, 31 kulisszák minden A, B vagy C kapcsolási helyzetben az 5, 6, 7, 8 sínek eltolási irányára merőlegesen futó 45, 47, 52, 56 szakaszokkal rendelkeznek, úgyhogy az 5, 6, 7, 8 sínek visszatolása példaképpen egy 9 légrésen át bevezetett betörőszerszámmal nemcsak rendkívül nehéz, hanem a 16, 16’ működtetőrudak elmozdulását sem eredményezi. Ez az öngátló szerkezet azáltal képez akadályt, hogy egy sínnek a betolásával a működtetőrúd-vasalás útján valamennyi sín együttmozgása következik be.

Az 1 szellőzőberendezés működéséhez célravezető, ha a 2 külső keret és a 3 szárny között nemcsak a

2. ábra szerinti szellőzőállásban marad nyitva a 9 lég4

HU 220 200 Β rés, hanem a 2 külső keret és a 3 szárny állandóan távközzel úgy helyezkednek el, hogy a 2 külső keret és a 3 szárny tömítése csak az 5, 6, 7, 8 sínek útján következik be. Ezért a keret - és a szárny szárainak profiljai a 9. és 10. ábrának megfelelően vannak kialakítva. A 9. ábra szerinti metszet esetében egy ablakról van szó, amely fából van előállítva. Alkalmazásra kerülnek azonban más anyagok is. A metszetben ábrázolt alsó vízszintes 12 keretszár a megszokott profilozáshoz képest különleges helyzetű és kiképzésű 11 horonnyal rendelkezik. All horony a 3 szárnyban kiképzett 13 ellenhoronnyal szemben fekszik. A 2 külső keret 22 falcfelülete és a 60 szárnyfalé egymástól távközzel helyezkednek el. A 3 szárny 61 fedőpereme, amely a 2 külső keret 61’ homlokfelületét részben takarja, ettől a 61’ homlokfelülettől a 9 légrésnek megfelelő távközzel helyezkedik el. Egyidejűleg a 11 horony a 61 fedőperemtől távközzel van kialakítva, úgyhogy az a keretprofilkeresztmetszetnek közel a hosszirányú középvonalában fekszik.

Az itt nem ábrázolt 5 sin a zárt helyzetben (1. ábra) a konvex módon kialakított 20 tömítésével a 13 ellenhorony konkáv 21 horonyfenekén fekszik fel, és lezárja a 9 légrést. A 2. ábrán szemléltetett szellőzési helyzetben az 5 sín a 11 horonyba be van tolva, ahol a 9 légrés ezen a szakaszon szabadon van hagyva. Minthogy a 3 szárnyat a 7, 8 sínek tartják, a 9 légrés a méretének megfelelően megmarad.

A 62 szakaszban a kifelé mutató 63 falcfelület döntötten van kiképezve, hogy az esetlegesen behatoló vizet az 5 sín szakaszáról kifelé elvezesse. Egy 64 esővédő sín képez kifelé lezárást.

All horony egy nem szemléltetett furaton keresztül a horonyfenékben a külső légiénél van kapcsolatban, annak érdekében, hogy az esetlegesen fellépő víz ki tudjon folyni. A 10. ábra egy műanyagból készült üreges profilt szemléltet. A 9. ábrán szemléltetett faprofilhoz képest lényeges különbséget képez, hogy all horony, illetve a 13 ellenhorony mellett egy 70 illetve 71 kamra van kialakítva. Ez a 70, 71 kamra további vasalásrészek befogadására szolgál, amelyek itt nincsenek ábrázolva. Például ezek a vasalásrészek lehetnek zsanénészek és/vagy működtető mechanizmusok a működtetőnk!-vasalás részére.

A 70 kamra úgy fekszik, hogy az alsó vízszintes 12 keretszár 72 vasbetétje nem ér el a 11 horony és a 70 kamra közé. Egy ezen a szakaszon elrendezett vasalásrész működtetési kapcsolatát a működtetőrúddal a vasbetét akadályozhatná.

Ugyancsak lényeges, hogy a 3 szárny 73 vasbetétje úgy van elrendezve, hogy a 13 ellenhomyot a 60 szárnyfalé közelében a 73 vasbetét körülveszi. A szemléltetett kiviteli alak esetében a 73 vasbetét úgy van kiképezve, hogy az a 13 ellenhomyot közel U alakban körülfogja. Ezáltal egy betörőszerszám behatolása ebbe a szakaszba a zárt állapotban elhelyezkedő 5, 6, 7, 8 sínek fölé, nem lehetséges.

Lényeges továbbá, hogy all hornyot legalábbis a szellőzőberendezés külső oldalától a 72 vasbetét függőleges 74 szára megtámasztja. Egy betörőszerszám behatolása a megtámasztatlan profilon át ezáltal megakadályozható.

A profilok (9. és 10. ábra) mindkét kiviteli alakjánál a falcfelületek messzemenően síkfelületekként vannak kiképezve. A falcfelületek - eltekintve a kifelé lejtő 62 szakasztól - közel vízszintesen futnak. A 3 szárny és a 2 külső keret között nincsenek tömítések vagy hasonló rugalmas csatlakozások elrendezve, úgyhogy a 9 légrés állandóan fentmarad. Egy ilyen szellőzőberendezéssel ellátott ablak vagy ajtó falcfelületei ezért egyszerű módon tisztíthatok, minthogy a sík felületek a szárny nyitott helyzetében láthatókká válnak. Ezáltal természetesen egy potenciális sérülés veszélye is elkerülhető a kiálló vasalásrészeken. Különleges kiviteli alakokra és vasalás változatokra különösen alacsony küszöbök esetében - amelyek például mozgássérültek részére készülnek - nincsen szükség.

A 11-16. ábrákon szemléltetett szellőzőberendezésnél a 3 szárny ugyancsak 105,106,107,108 síneken át kapcsolódik a 2 külső kerethez, illetve van annak ellenében tömítve. A 105,106,107,108 sínek azonban egy közel félkör alakú keresztmetszettel rendelkeznek, amint ez különösképpen a 15. és 16. ábrából kitűnik. Amint a 11. és 12. ábrán szemléltetett 105 sín példájából látszik, a 105 sín a 15. ábrán bemutatott nyitott helyzetéből a lll palástfelület 110 középpontja körül 90°kal elfordításra kerül és ekkor egy 112 részszakaszával a 3 szárny 113 ellenhomyába jut. A 105 sín a 114 sík szakaszával a 113 ellenhorony közel függőleges 115 szakaszán fekszik fel. Ez esetben a 105 sín mérete és 110 forgáspontja úgy van meghatározva, hogy a 3 szárny nyitott helyzetében a 105 sín a 114 sík szakasszal a 116 hornyot színelően lezáija.

Amint a 13-16. ábrából kitűnik, a 28, 29 állítókészülékek, mint a 105, 106, 107, 108 sínek alakjának megfelelően kiképzett 117, 118 végdarabok vannak kialakítva. A 105,106,107,108 sínek a 117,118 végdarabokkal dugaszoló csatlakozás útján vannak összekapcsolva. Ennél a megoldásnál a 119 dugaszoló csatlakozók az üreges profillal kiképzett 105, 106, 107, 108 sínekbe benyúlnak. A 105,106,107,108 sínek egy járulékos biztosítására a 117, 118 végdarabokkal való kétirányú alakzáró csatlakozás miatt erre nincsen szükség.

A 117, 118 végdarabok a 15. és 16. ábrán látható 30, 31 kulisszákkal rendelkeznek. A 25 sarokterelő egy 120 töltődarabbal rendelkezik, a 105, 106, 107, 108 sínek, illetve a 117, 118 végdarabok forgási ágyazására. Ezek furatokból állnak, amelyek a töltődarabban vannak kialakítva, és amelyek a 110 tengelyre koaxiálisán futó 121 csapok belenyúlnak. A 25 sarokterelő 26, 27 működtetőrúdjai egy 122 terelőtagon vannak egymáshoz csatlakoztatva. A 26,27 működtetőrudakon vannak a kulisszakövek illetve 37 csapok rögzítve, ahol a 25 sarokterelő a 122 terelőtag és a 26,27 működtetőrudak részére egy 123 vezetéket képez. Ezáltal a 26, 27 működtetőrudak a 36 eltolási irányukban egyenes vonal mentén vannak vezetve.

A 117, 118 végdarabok 125 palástfelületén a 30, 31 kulisszák úgy vannak elrendezve, hogy a kulisszakő illetve 37 csap eltolásánál a 117, 118 végdarab, illetve

HU 220 200 Β az azon rögzített 105,106,107,108 sínek el tudnak fordulni. A 26,27 működtetőrúd eltolási szakasza úgy van kialakítva, hogy az egymás mellett fekvő sínek (így például az 5 és 8 sínek) 30, 31 kulisszái egymás után mozdulnak el. Ezért a 30 kulissza egy első 126 szakasszal rendelkezik, amelyben a 117 végdarab nem mozdul el. A 36 eltolási irányra ferdén futó második 127 szakaszban a 117 végdarab a 110 középpont körül elfordul. A 118 végdarabnál, amely a 8 sínhez van hozzárendelve, egy elfordulás következik be, közvetlenül a 15. ábrán szemléltetett kapcsolási helyzetet követően, ahol a kulisszakő, illetve a 37 csap a rajzon felfelé van vezetve. Ezáltal a 8 sín a 15. ábrán szemléltetett záróhelyzetéből közvetlenül a kapcsolási elmozdulás megkezdése után a 13., illetve 14. ábra szerinti nyitott helyzetbe kerül átvezetésre.

Amint a 13. ábrából kitűnik, a 120 töltődarab derékszögűén van kiképezve, és a derékszög egyik szárán egy olyan magassággal rendelkezik, amely a 8 sín felső élének, illetve a 118 végdarabnak felel meg a nyitott helyzetben, míg ez a magasság úgy van méretezve, amint az 5 sín a zárt helyzetben. Ezáltal a függőleges mozgási iránnyal, illetve az elfordulással kapcsolatban a sarokszakasz optimális tömítése jön létre. Nyitott szárny esetében a szemlélő részére egy, a sarokszakaszig tartó sima falcfelület mutatkozik. Az egymás után elmozduló 5, 6, 7, 8, 105, 106, 107, 108 sínekkel kapcsolatban ezáltal az az előny adódik, hogy a sínek az egymáshoz csatlakozó szakaszokban nem egyidejűleg mozognak, hanem időben a működtetőrúd állítási útjának megfelelően egymás után kerülnek eltolásra. Ezáltal például gondoskodni lehet arról, hogy amint ezt a 6. ábra szemlélteti, az 5 sín már teljesen ki van tolva, amikor a 8 sín az 5 sín homlokoldalának nekiütközik.

A 38 töltődarab megfelel a 11 horony szélességének, tehát az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál az 5 sín szélességének és a 14. ábra szerinti kiviteli alak esetében a sín átmérőjének.

A 17. ábránál a zárt helyzetben szemléltetett kiviteli alak esetében a 117 végdarab 28 állítókészüléke egy A vagy V alakú 30 kulisszával van ellátva. A 28 állítókészülék ezáltal - a kulisszakő vagy 37 csap teljes állítási szakaszára vonatkoztatva - egy módosított kapcsolási sorrenddel rendelkezik. A 30, illetve 31 kulisszáknál az 5. és 15. ábrák szerint a kapcsolási helyzetek: zárt helyzet - nyitott helyzet (például a 15. ábra szerinti 30 kulissza) egymás mögött fekszenek. A 17. ábrán szemléltetett 30 kulissza a középső kapcsolási helyzetben a szellőzőberendezés elforduló - nyitott helyzetében van szemléltetve. Az itt nem ábrázolt 9 légrés a szemléltetett kiviteli alak esetében a 7 és 8 sínen (1. ábra) szabadon van hagyva, amíg az 5 és 6 sínek, eltekintve a közepes kapcsolási állástól, a szellőzőberendezés zárását idézik elő.

A 105,106,107, 108 sínek egy szalag alakú 109 tömítéssel vannak ellátva a horony külső peremének egyik hosszoldalán és a 105,106,107,108 sínek 114 sík szakaszának attól távoleső hosszanti élének másik hosszoldalán van rögzítve.

A 105 sín, amint ezt a 11. ábra mutatja, a 109 tömítés külső pereméhez van fordítva, úgyhogy a 109 tömítés szakaszonként a 22 falcfelületre merőlegesen fut.

A különböző alakú kulisszák természetesen tetszés szerint kombinálhatok. A kapcsolási sorrend szemléltetett változása mellett egyszerű módon rögzíthető, hogy mely 5, 6, 7, 8,105,106,107,108 sínek hagyják a 9 légrést szabadon a szellőzőberendezés zárt szellőzési helyzetében.

A 13-17. ábrák szerinti kiviteli alakok 117, 118 végdarabjai egy előnyös kialakítás mellett horgany, fföccs- vagy présöntött alaktestből állnak. Feltétlenül utalni kell arra, hogy a 117, 118 végdarabok csapágyazását a 25 sarokterelő alsó - a 123 vezetéket magában foglaló - szakaszának megfelelő alakzáró megoldásával meg lehet erősíteni. Ez például megvalósítható a terhelési irány ellenében egy alakzárással a 125 palástfelület mentén. Ez esetben lehetséges természetesen súrlódáscsökkentő intézkedéseket foganatosítani.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Szellőzőberendezés ablakok vagy ajtók részére eltolható, a számykeret és 1 a külső keret között elrendezett tömítőlécekkel vagy -sínekkel, amelyek minden keretoldalon a keretszárak között vannak elrendezve és egymástól függetlenül egy állítókészülékkel az ablak vagy ajtó síkjában be- és kitolhatóan vannak kialakítva, amikor is a keretszárak között egy tetszés szerinti légrést szabadadon hagynak, azzal jellemezve, hogy minden tömítőléc vagy -sín (5, 6, 7, 8) állítókészüléke (28, 29) egy működtetőrúdon (16,16’) át minden más állítókészülékkel (28, 29) működtetőkapcsolatban áll, és a működtetőrudak (16, 16’) egy közös működtetőrúdszerkezettel több, legalább azonban három kapcsolási állásba állíthatóan vannak kialakítva, továbbá legalább egy állítókészülék (28 vagy 29) a működtetőrúd (16, 16’) állítási útjával összefüggésben a többi állítókészülék (28 vagy 29) előtt a légrést (9) szabaddá teszi vagy záqa.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szellőzőberendezés, azzal jellemezve, hogy minden állítóberendezés (28, 29) egy kulisszával (30, 31) rendelkezik, amelybe egy ahhoz képest eltolhatóan vezetett kulisszakő vagy csap (37) nyúlik be.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szellőzőberendezés, azzal jellemezve, hogy a kulisszák (30, 31) a működtetőrúd eltolási irányához viszonyítva párhuzamosan vagy ferdén futó szakaszokból (45, 47, 49, 52, 54, 56) állnak.
4. 4. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti szellőzőberendezés, azzal jellemezve, hogy a később nyitó állítókészülék (29) kulisszája (31) egy löket- vagy egy holtjátékszakasszal (53) rendelkezik, amelyben a hozzárendelt sín (5, 6, 7, 8) állítómozgása nem következik be.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti szellőzőberendezés, azzal jellemezve, hogy a sínek (105, 106, 106,108) közel félkör alakú keresztmetszettel rendelkeznek, és külö6

   HU 220 200 Β nősképpen végeiken a be- és kitoláshoz a sínek (105,

   106, 107, 108) sík szakaszához közel elfordulóan vannak ágyazva.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti szellőzőberendezés, azzal jellemezve, hogy a kulisszák (30, 31) a félkör alakú 5 keresztmetszettel bíró sínek (105, 106, 107, 108) terjedelmén belül vannak elhelyezve.
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti szellőzőberendezés, azzal jellemezve, hogy a sínek (105, 106, 107, 108) szalag alakú tömítésekkel (109) vannak ellátva, amelyek egyik hosszanti oldalukkal a horony külső peremén és a másik hosszanti oldalukkal a sínek (105, 106, 107, 108) sík szakaszának távolabb eső hosszanti peremén vannak rögzítve.