HU219661B

HU219661B - Csőcsatlakoztató eszköz, csőcsatlakoztató karmantyú és eljárás csőkapcsolat megvalósítására

Info

Publication number: HU219661B
Application number: HU9502564A
Authority: HU
Inventors: Kenneth Lennartsson; Carl-Gustaf Sondén
Original assignee: Lindab Ab
Priority date: 1993-03-01
Filing date: 1994-03-01
Publication date: 2001-06-28
Also published as: EP0687348B1; ATE240479T1; WO1994020780A1; DE9422065U1; EP1318344A1; EP0886098B1; EP0687348A1; DK0886098T3; DE69415150T2; RO115985B1; HUT75909A; GB9403828D0; AU681122B2; TR28339A; HU9502564D0; CZ215795A3; DE687348T1; PL173670B1; DE69415150D1; SK284816B6

Abstract

A találmány tárgya csőcsatlakoztató eszköz, csőcsatlakoztató karmantyúés eljárás csőkapcsolat megvalósítására. A csőcsatlakoztató eszköznek,amely fluid közeget vezető első és második elem között beiktatottcsőelemként van kialakítva, az a lényege, hogy a) legalább egy, elsőés második szélének (3a, 3b) összehajtásával hengeres csőszakasszáalakítható lapos szelvényt (3) tartalmaz, amelynek a hengerescsőszakaszban nyílást meghatározó első és második szegmensszéle van;b) hengeres formájú első és második karmantyús kapcsolóval (1, 2) vanellátva, amelynek nyílást meghatározó első és második szegmensszéle(1c, 1d, 2c, 2d) van, ahol az első szegmensszél (1c, 2c) a hengerescsőszakasszal, a második szegmensszél (1d, 2d) a fluid közeg áramlásátlehetővé tevő első és második elemmel kapcsolódik, valamint mind azelső, mind a második karmantyús kapcsoló (1, 2) második szegmensszéle(1d, 2d) a felületen elrendezett tömítőgyűrűvel (5, 6) vagy afelületen kialakított záróperemmel (19) van ellátva. Acsőcsatlakoztató karmantyú középponti tengelyre szimmetrikus hengeresalakú törzzsel van kiképezve, és lényege, hogy a törzs külsőfelületénél a) első nyílást meghatározó és képlékenyen alakíthatógallérszerű szegmensszéllel (23) ellátott, a törzsnél nagyobb átmérőjűelső szegmensszél (1c); míg b) második nyílást meghatározó és külsőtömítőgyűrűvel (5, 6) vagy záróperemmel (19) ellátott másodikszegmensszél (1d) van kialakítva. A javasolt eljárásban, amikor isegymástól meghatározott szögtávolságra elhelyezett, fluid közegtovábbítására alkalmas első és második elem között a fluid közegetátengedő csőszakaszt alakítanak ki, lényeges, hogy egymáshozcsatlakoztatható első és második széllel (3a, 3b) ellátott laposszelvényből (3) az első és második szél összehajtásával sima hengeresalakú első és második szegmensszéllel ellátott, középponti tengelytmeghatározó hengeres csőszakaszt hoznak létre, amelyet külsőfelületükön tömítőgyűrűvel (5, 6) vagy záróperemmel (19) ellátott elsőés második karmantyús kapcsolóhoz (1, 2) illesztenek, amelyeket afluid közeget továbbító elemekkel illesztenek össze, ahol az első ésmásodik szegmensszél (1c, 1d, 2c, 2d) által meghatározott nyílásokkalés a középponti tengellyel alkotott szögek összege az első és másodikelem közötti csatlakoztatási szögnek felel meg. ŕ

Description

felületen kialakított záróperemmel (19) van ellátva. A csőcsatlakoztató karmantyú középponti tengelyre szimmetrikus hengeres alakú törzzsel van kiképezve, és lényege, hogy a törzs külső felületénél a) első nyílást meghatározó és képlékenyen alakítható gallérszerű szegmensszéllel (23) ellátott, a törzsnél nagyobb átmérőjű első szegmensszél (le); míg b) második nyílást meghatározó és külső tömítőgyűrűvel (5, 6) vagy záróperemmel (19) ellátott második szegmensszél (ld) van kialakítva. A javasolt eljárásban, amikor is egymástól meghatározott szögtávolságra elhelyezett, fluid közeg továbbítására alkalmas első és második elem között a fluid közeget átengedő csőszakaszt alakítanak ki, lényeges, hogy egymáshoz csatlakoztatható első és második széllel (3a, 3b) ellátott lapos szelvényből (3) az első és második szél összehajtásával sima hengeres alakú első és második szegmensszéllel ellátott, középponti tengelyt meghatározó hengeres csőszakaszt hoznak létre, amelyet külső felületükön tömítőgyűrűvel (5, 6) vagy záróperemmel (19) ellátott első és második karmantyús kapcsolóhoz (1, 2) illesztenek, amelyeket a fluid közeget továbbító elemekkel illesztenek össze, ahol az első és második szegmensszél (le, ld, 2c, 2d) által meghatározott nyílásokkal és a középponti tengellyel alkotott szögek összege az első és második elem közötti csatlakoztatási szögnek felel meg.

A találmány tárgya csőcsatlakoztató eszköz, csőcsatlakoztató karmantyú és eljárás csőkapcsolat megvalósítására. A javasolt csőcsatlakoztató eszköz fluid közeget vezető első elem és fluid közeget vezető második elem közötti csatlakoztatás létrehozására és fluid közegnek az első elemből a második elembe való áramlását lehetővé tevő csatlakozó csőelemként van kialakítva. A csőcsatlakoztató karmantyú középponti tengelyre szimmetrikus hengeres alakú törzzsel van kiképezve, míg a találmány szerint javasolt eljárásban a csőkapcsolat megvalósítására egymástól meghatározott szögtávolságra elhelyezett, fluid közeg továbbítására alkalmas első és második elem között a fluid közeget átengedő csőszakaszt alakítunk ki.

A szellőzővezetékekből álló hagyományos szellőzőrendszerekben, illetve más, fluid közeget szállító, adott esetben tömör lezárást nem igénylő vezetéki rendszerekben hosszanti csőszakaszok mellett nagy számban kell különböző csatlakozó és lezáró csőszakaszokat, könyökcsöveket, elosztócsöveket, kiömléseket stb. létrehozni, amelyek révén a csővezeték az egyenes vonalú kialakítástól eltérő vonalvezetéssel hozható létre.

Mivel a szellőzővezetékeket különböző célokra és eltérő térbeli elrendezésben kell létrehozni, a viszonylag széles választékban rendelkezésre álló különböző csatlakozóelem közül kell a megfelelőket adott esetben nagy számban előkészíteni. így például a könyökcsöveknél különböző, egészen 90°-ig terjedő szögkialakításokra általában 15°-os lépésekben van szükség, vagyis adott esetben, ha késztermékeket kívánunk mindenkor a szereléskor rendelkezésre bocsátani, igen nagy számú azonos vagy egymástól eltérő vonalvezetésű könyökcsőre merülhet fel igény, amelyeket elkészítésük után tárolni kell. Az ehhez szükséges tárolótér ezért adott esetben igen nagy lehet, a csőelemek elkészítése pedig munkaigényes. Mindez a raktározást és az előkészítést tekintve jelentős költségeket okoz.

További problémát jelent az, hogy mivel a csővezetéki csatlakozó- és egyéb elemek előkészítésük után nagy helyet foglalnak el, a szállítás során is megnövekedett térigénnyel kell számolni, és emiatt jelentős szállítási költségek merülhetnek fel.

A csővezeték középvonalára merőleges síkkal szöget bezáró síkot meghatározó (trapéz hosszmetszetű) csőidomokból álló csőelrendezések ismertek. A GB-2 149 040A lajstromszámú szabadalmi leírásból könyökcső-elrendezés kialakítására szolgáló eljárás ismerhető meg, amelynek lénye, hogy csőidomot metszősíkokkal csőszegmensekre darabolnak, ahol a csőszegmensek legalább egyik szegmensszélét a csőidom forgástengelyére merőleges síkkal szöget bezáró metszősík határozza meg, így a csőszegmensek viszonylagos elforgatásával a csőidomból a kívánt szögű, például 45°-os, 90°-os stb. könyökcsőidom alakítható ki. Acél csőelem esetében a csőszegmenseket kívánt viszonylagos szöghelyzetükben hegesztéssel kapcsolják össze.

Az US-997,072 lajstromszámú szabadalmi leírás ugyancsak trapéz hosszmetszetű csőszegmensekből kialakított könyökcső-elrendezést ismertet, ahol a könyökcsőszegmensek a megfelelő szöghelyzetben egymáshoz kapcsolására alkalmas feszítőcsavareszközzel vannak ellátva.

Mindezek alapján megállapítható, hogy igény van a csatlakozó csőelemek és csőkarmantyúk olyan kialakítására, amelyek a szerelés helyszínén történő összeállítást tesznek lehetővé, így a szállítási és raktározási költségeket csökkentik.

A találmány célja a fentiekben vázolt igény eddigieknél jobb kielégítése.

Feladatunknak tekintjük olyan csőcsatlakoztató eszköz és rendszer létrehozását, amelynek segítségével a szellőzővezeték létesítésének helyszínén könnyen lehet a kívánt szögű könyökcsöveket és egyéb csőcsatlakozó elemeket előállítani, továbbá amelynek szállítása és raktározása az eddigieknél jóval kisebb helyigény mellett valósítható meg.

A kitűzött feladat megoldásaként csőcsatlakoztató eszközt, ebben alkalmazásra kerülő csőcsatlakoztató karmantyút és eljárást hoztunk létre csőkapcsolat megvalósítására.

A találmány szerint javasolt csőcsatlakoztató eszköznél, amely fluid közeget vezető első elem és fluid közeget vezető második elem közötti csatlakoztatás létrehozására és fluid közegnek az első elemből a második elembe

HU 219 661 Β való áramlását lehetővé tevő csatlakozó csőelemként van kialakítva, a találmány értelmében lényeges, hogy

a) legalább egy, első szélének és második szélének összehajtásával hengeres csőszakasszá alakítható lapos szelvényt tartalmaz, amelynek sima, hengeres alakú és a hengeres csőszakaszban nyílást meghatározó első és második szegmensszéle van,

b) hengeres formájú első karmantyús kapcsolóval van ellátva, amelynek az első karmantyús kapcsolóban nyílást meghatározó első szegmensszéle és második szegmensszéle van, ahol az első szegmensszél a hengeres csőszakasz első szegmensszélével való kapcsolatot biztosító sima hengeres alakra van kiképezve, továbbá a második szegmensszél a fluid közeg áramlását lehetővé tevő első elemmel való kapcsolatot biztosító módon van kiképezve, továbbá

c) hengeres formájú második karmantyús kapcsolóval van ellátva, amelynek a második karmantyús kapcsolóban nyílást meghatározó első szegmensszéle és második szegmensszéle van, ahol az első szegmensszél a hengeres csőszakasz második szegmensszélével való kapcsolatot biztosító sima hengeres alakra van kiképezve, továbbá a második szegmensszél a fluid közeg áramlását lehetővé tevő második elemmel való kapcsolatot biztosító módon van kiképezve, valamint mind az első, mind a második karmantyús kapcsoló második szegmensszéle a felületen elrendezett tömítőgyűrűvel vagy a felületen kialakított záróperemmel van ellátva.

A találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköz tehát szabadon álló csőkarmantyút és legalább egy lapos szelvényt tartalmaz, ahol az utóbbi a szerelés helyszínén megmunkálandó félterméket jelent. A lapos szelvény alakját és méreteit úgy választjuk meg, hogy széleinek összehajtásával kerülete mentén a csőkarmantyúval biztonságosan összekapcsolható csőelem alakul ki, amely így átmeneti szegmensként hasznosítható.

A találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköz egy igen előnyös megvalósítási módjánál a csatlakozó csőelem a fluid közeg áramlását lehetővé tevő első és második elem között meghatározott szögű átmenetet biztosító módon van kiképezve, amit például úgy valósítunk meg, hogy a csatlakozó csőelemet több lapos szelvényből hozzuk létre, ahol minden lapos szelvény szomszédos szelvénnyel kapcsolatot biztosító sima hengeres alakú széllel határolt hengeres, illetve átmeneti csőszakasszá alakítható módon van kialakítva.

A csatlakoztatás megvalósítása szempontjából célszerű a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköznek az a kiviteli alakja, amelynél a felületen elrendezett tömítőgyűrű elasztomer anyagú tömítéssel, illetve U alakú, a második szegmensszélből radiális irányban kinyúló alakzatként van kiképezve.

Ugyancsak a csatlakoztatás szempontjából előnyös a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköznek az a kiviteli alakja, amelynél a hengeres csőszakasz első és második szegmensszéle közül legalább az egyikben radiális irányban kinyúló gallér van kiképezve.

Az egymáshoz kapcsolódó elemek jó megfogását biztosítja a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköznek az a kiviteli alakja, amelynél az első és második karmantyús kapcsoló csatlakoztatásra szolgáló szegmensszéle a vele kapcsolódó csőszakaszban kialakított radiális irányban kinyúló gallérral szegély létrehozására alkalmasan van kiképezve. Ennek egy előnyös továbbfejlesztését jelenti az a megoldás, amikor az első és második karmantyús kapcsoló csatlakoztatásra szolgáló szegmensszéle a vele kapcsolódó csőszakaszban kialakított radiális irányban kinyúló gallérra ráhajtható.

Egy másik lehetőség szerint igen előnyös a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköznek az a kiviteli alakja, amelynél az első és második karmantyús kapcsoló első szegmensszélei közül legalább egy a csatlakozó hengeres csőszakasz első és második szegmensszéle közül az egyikhez kapcsolható módon van kiképezve. Ennek a megoldásnak a hatékonyságát javítja, ha az első vagy második karmantyús kapcsoló és a hengeres csőszakasz közötti kapcsolatot hegesztéssel vagy ráhajtással alakítjuk ki.

A találmány elé kitűzött feladat megoldásaként, mint említettük, csőcsatlakoztató karmantyút is kidolgoztunk, amely középponti tengelyre szimmetrikus hengeres alakú törzzsel van kiképezve, és amely a találmány értelmében a törzs külső felületénél

a) első nyílást meghatározó és képlékenyen alakítható gallérszerű szegmensszéllel ellátott, a törzsnél nagyobb átmérőjű első szegmensszél,

b) második nyílást meghatározó és külső tömítőgyűrűvel vagy záróperemmel ellátott második szegmensszél van kialakítva.

A csatlakoztatás biztonságát növeli a találmány szerinti csőcsatlakoztató karmantyúnak az a célszerű kiviteli alakja, amelynél az első szegmensszélben kialakított nyílás a középponti tengelyre merőlegestől eltérő síkban fekszik.

Ugyancsak a találmány elé kitűzött feladat megoldását szolgálja az a csőkapcsolat megvalósítására alkalmas újszerű eljárás, amikor is egymástól meghatározott szögtávolságra elhelyezett, fluid közeg továbbítására alkalmas első és második elem között a fluid közeget átengedő csőszakaszt alakítunk ki, ahol a találmány értelmében

a) az első és a második elem között a fluid közeg áramlási útjára jellemző csatlakoztatási szöget határozunk meg,

b) egymáshoz csatlakoztatható első és második széllel ellátott lapos szelvényből az első és második szél összehajtásával sima hengeres alakú első és második szegmensszéllel ellátott, középponti tengelyt meghatározó hengeres csőszakaszt hozunk létre, ahol az első és második szegmensszél közül legalább eggyel a középponti tengelyre merőlegestől eltérő szög alatt húzódó síkban kijelölhető nyílást jelölünk ki,

c) első és második karmantyús kapcsolót hozunk létre,

d) az első és második karmantyús kapcsolót külső felületükön tömítőgyűrűvel vagy záróperemmel látjuk el,

e) a középponti tengelyt meghatározóan kialakított, az első karmantyús kapcsolóban a középponti tengelyre merőleges tengelytől eltérő síkban fekvő nyílást

HU 219 661 Β meghatározó első és második szegmensszéllel ellátott első karmantyús kapcsolót szorosan az első szegmensszél sima hengeres alakja révén a hengeres csőszakasz első szegmensszéléhez illesztjük, ezzel közöttük kapcsolatot létesítünk, míg a második szegmensszélt szükség szerint a fluid közeget továbbító első elemmel illesztjük össze, majd

f) a középponti tengelyt meghatározóan kialakított, a második karmantyús kapcsolóban a középponti tengelyre merőleges tengelytől eltérő síkban fekvő nyílást meghatározó első és második szegmensszéllel ellátott második karmantyús kapcsolót szorosan az első szegmensszél sima hengeres alakja révén a hengeres csőszakasz második szegmensszéléhez illesztjük, ezzel közöttük kapcsolatot létesítünk, míg a második szegmensszélt szükség szerint a fluid közeget továbbító második elemmel illesztjük össze, ahol az első és második szegmensszél által meghatározott nyílásokkal és a középponti tengellyel alkotott szögek összege az első és második elem közötti szögtávolságnak felel meg.

A karmantyús kapcsolók és a lapos szelvények létrehozhatók fémlemezből, célszerűen előzetesen galvanizált fém anyagú lemezből, amelyek a szellőzőrendszerek alkatrészeit jelentik. A lapos szelvényeket hajlítással vagy hengerléssel készítjük elő, egymással szemközti végeiket csatlakoztatjuk, a kötést például hegesztéssel biztosítjuk. Az így kialakult átmeneti csőelemeket a karmantyúkhoz illesztjük, és adott esetben hajlított lemezes kötéseket hozunk létre. Az átmeneti csőelemek száma legalább egy és szükséges számban csatlakoztatjuk őket egymáshoz, illetve két végükre egy-egy karmantyú kerül, amikor is további alakításra nincs szükség, vagyis a hajlítás vagy feltekercselés elegendő. A 90°-os szögű könyökcső tehát legalább két lapos szelvény felhasználását igényli. A fémlemezekből a lapos szelvényeket célszerűen úgy vágjuk ki, hogy kivágott széleik mentén a szelvények egymáshoz illeszkednek, ami egyúttal a fémlemez anyagának optimális kihasználását is lehetővé teszi.

Igen nagy előnye a jelen találmánynak, hogy a szellőző- és hasonló vezetékeket megvalósító rendszerben szükséges részelemeket standardtermékként lehet raktáron tartani, néhány alkatrész segítségével különböző vonalvezetésű és elrendezésű csővezetékek karmantyús csatlakozói és átmeneti csőelemei készíthetők el.

A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti kiviteli alakok és megvalósítási módok kapcsán, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

1. ábra: a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköz egy kétkarmantyús kapcsolót és két lapos szelvényt tartalmazó előnyös kialakításának oldalnézete a lapos szelvények felülnézetével, a

2. ábra: 90°-os irányváltást biztosító, az 1. ábra szerinti elemekből összeállított könyökcső oldalnézete, a

3. ábra: a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköz egy kétkarmantyús kapcsolót és egy lapos szelvényt tartalmazó előnyös kialakításának oldalnézete a lapos szelvény felülnézetével, a

4. ábra: 60°-os irányváltást biztosító, a 3. ábra szerinti elemekből összeállított könyökcső oldalnézete, az

5. ábra: a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköz egy kétkarmantyús kapcsolót és egy lapos szelvényt tartalmazó előnyös kialakításának oldalnézete a lapos szelvény felülnézetével, a

6. ábra: 45°-os irányváltást biztosító, az 5. ábra szerinti elemekből összeállított könyökcső oldalnézete, a

7. ábra: a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköz egy kétkarmantyús kapcsolót és négy lapos szelvényt tartalmazó előnyös kialakításának oldalnézete a lapos szelvények felülnézetével, a

8. ábra: 90°-os irányváltást biztosító, a 7. ábra szerinti elemekből összeállított könyökcső oldalnézete, a

9. ábra: a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköz egy két különböző méretű karmantyús kapcsolót és egy lapos szelvényt tartalmazó előnyös kialakításának oldalnézete a körívszelet alakú lapos szelvény felülnézetével, a

10. ábra: a 9. ábrán bemutatott elemekből összeállított szűkítő idomcső oldalnézete, a

11. ábra: a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköz elosztócsőszakaszt alkotó elemeinek oldalnézete, illetve felülnézete, a

12. ábra: all. ábra szerinti alkatrészekből összeállított elosztócsőszakasz oldalnézete, a

13. ábra: karmantyús kapcsoló és hozzá illeszkedő átmeneti csőszakasz közötti kapcsolat létrehozásának első lépése, a

14. ábra: karmantyús kapcsoló és hozzá illeszkedő átmeneti csőszakasz közötti kapcsolat létrehozásának második lépése gallér és szegmensszél egymáshoz illesztésével, a

15. ábra: karmantyús kapcsoló és hozzá illeszkedő átmeneti csőszakasz közötti kapcsolat létrehozásának harmadik lépése a gallér és a szegmensszél egymásra hajtásával, a

16. ábra: karmantyús kapcsoló és hozzá illeszkedő átmeneti csőszakasz közötti kapcsolat létrehozásának negyedik lépése a gallér és a szegmensszél egymáshoz szorításával, a

17. ábra: a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköz 90°-os könyökcsövet alkotó változatának oldalnézete, míg a

18. ábra: a találmány szerinti csőcsatlakoztató eszközben alkalmazott csatlakozóbilincs egy előnyös megvalósításának perspektivikus nézete.

A találmány értelmében olyan csőcsatlakoztató eszközt hoztunk létre, amelyet alapvetően egyenestől eltérő vonalvezetésű csőszakaszok kialakítására kívánunk felhasználni. Az 1. ábrán olyan, a találmány szerint ja4

HU 219 661 Β vasolt alkatrészeket mutatunk be, amelyekből a 2. ábrán látható 24 könyökcső készíthető el. A 24 könyökcső fluid közeg áramlásának ad helyet. Az 1. ábra szerint két azonos, lényegében kör keresztmetszetű 1 első és 2 második karmantyús kapcsolót alkalmazunk, amelyek a 24 könyökcső lezáróelemei és további, a rajzon nem bemutatott, a fluid közeg áramlási útját biztosító csőszakaszokhoz kapcsolódnak. Az 1 első és a 2 második karmantyús kapcsolóhoz 3 és 4 lapos szelvényből kialakítható csőelemek kapcsolódnak. A 3 és 4 lapos szelvények egymáshoz illeszkedő vonalú oldallal vannak kiképezve. Az 1 első és a 2 második karmantyús kapcsoló a 3 és 4 lapos szelvények 3 a és 4a első széleinek 3b és 4b második széleihez történő összehajtásával és egyesítésével kapott 3’ és 4’ hengeres csőszakaszok 3c első szegmensszéléhez, illetve 4d második szegmensszéléhez illeszkedik, mégpedig rendre le és 2c első szegmensszél révén. Az 1 első és 2 második karmantyús kapcsoló másik, ld és 2d második szegmensszéle az előbb említett csatlakozó csőszakaszokkal való összekötést teszik lehetővé. Az le, 2c első és az ld, 2d második szegmensszélek sima hengeres alakúak és a hozzájuk tartozó 1 első, illetve 2 második karmantyús kapcsolóban nyílást határoznak meg.

A találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköz létrehozásához, mint az előzőekben bemutattuk, a 3 és 4 lapos szelvényeket össze kell hajtani vagy fel kell tekercselni, megfelelő széleik mentén kötést kell létrehozni. Ennek révén a 3’ hengeres csőszakasz 3d második szegmensszéle és a 4’ hengeres csőszakasz 4c első szegmensszéle egymással összekapcsolható és a már említett le és 3c első szegmensszél, illetve a 2c első szegmensszél és a 4d második szegmensszél közvetítésével a 3 és 4 lapos szelvényekből létrehozott csőelemekhez az 1 első és a 2 második karmantyús kapcsoló rögzíthető. Ezzel a 24 könyökcső alkotórészeinek előkészítése befejeződött. A 3 és 4 lapos szelvényekből csőszakaszokat úgy hozunk létre, hogy 3a, illetve 4a első széleiket 3b, illetve 4b második széleikre hajtjuk, és ezután a két összehajtott szélt például hegesztéssel egymáshoz rögzítjük. így a 2. ábrán látható módon hegesztett kötések jönnek létre. A 24 könyökcső a továbbított fluid közeg áramlási irányának megváltoztatására szolgál, az itt bemutatott változat 90°-os irányváltást tesz lehetővé. Ennek megfelelően a három csatlakozó csőszakasz csatlakozófelületei a külső felületekkel 15°-os szöget zárnak be. Az összehajtás és a szükség szerinti rögzítés révén tehát a kiindulási 3 és 4 lapos szelvényekből a 24 könyökcső 3’ és 4’ hengeres csőszakaszai alakulnak ki, amelyek középponti tengelye a 24 könyökcső középponti tengelyében fekszik. Az 1 első és a 2 második karmantyús kapcsoló középponti tengelyei szintén a 24 könyökcső belső terében húzódnak, azok az előbb említett elemek középponti tengelyeivel érintkeznek.

Az 1 első és a 2 második karmantyús kapcsoló külső felületén 5 és 6 tömítőgyűrűk vannak kiképezve, amelyek megközelítőleg U alakú keresztmetszettel jellemezhetők és így kettős tömítővályút alkotnak, amelynek alsó szintje az 1 első és a 2 második karmantyús kapcsoló felületéhez van rögzítve. Az 5 és 6 tömítőgyűrűk az 1 első és a 2 második karmantyús kapcsoló felszínén elhelyezkedve a már említett csatlakozó csőszakaszokkal hermetikus zárást képesek biztosítani. Ezt a tömítést és az erre szolgáló csőszerű kapcsolatokat például az US-A 4,050,703 lajstromszámú szabadalmi leírás szerint lehet kialakítani, de egyéb eljárások is hasznosak lehetnek.

A 3. ábra azt mutatja be, hogy az 1 első és a 2 második karmantyús kapcsoló között a 3 lapos szelvény egyedül is alkalmas 7 könyökcső létrehozására, amikor is a 3 lapos szelvényből készített 3’ hengeres csőszakasz az 1 első és a 2 második karmantyús kapcsolóval együtt 60°-os irányváltást biztosít, vagyis a 4. ábrán látható 7 könyökcső 60°-os eltérítést tesz lehetővé. Az

1. ábra szerinti 4 lapos szelvény egyébként könnyen belátható módon szintén alkalmas a 4. ábrán bemutatott 60°-os könyökcső létrehozására, vagyis nem feltétlenül van szükség a 3 lapos szelvény alkalmazására. Ebben az esetben célszerűen, mint a 4. ábrán látható, a hegesztett kötést a 2. ábrához képest átellenes vonal mentén készítjük el.

Az 5. ábrán olyan 8 és 9 zárógyűrűt mutatunk be, amelyek magassága valamivel kisebb, mint az 1 első és a 2 második karmantyús kapcsolóké, és amelyek 10’ közbenső szakasszal kapcsolódóan 45°-os szögű 11 könyökcső létrehozására alkalmasak a 6. ábra szerinti elrendezésben. A 8 és 9 zárógyűrűk lényegében karmantyús kapcsolót képeznek, és a 10’ közbenső szakaszt 10 lapos szegmensből készítjük el, amelynek összehajtása 10a első és 10b második szél egymáshoz illesztésével lehetséges. All könyökcső alkotóelemeire az jellemző, mint ez a 6. ábrán látszik, hogy az elemek csatlakozófelületei a külső felülettel ll,25°-os szöget zárnak be. Éppen ezért a 10 lapos szegmens méretei eltérnek az 1. és 3. ábrán látható 3 lapos szelvény méreteitől. A 8 zárógyűrű 8c első szegmensszél révén a 10’ közbenső szakasz 10c első szegmensszélével, illetve a 9 zárógyűrű 9c első szegmensszél révén a 10’ közbenső szakasz lOd második szegmensszélével kapcsolódik és 8d, illetve 9d második szegmensszél biztosítja a csatlakozó csőelemekkel való kapcsolat létrehozását.

Az 1. ábrán bemutatott 24 könyökcsőhöz hasonlóan 90°-os irányváltoztatást biztosító 16 könyökcső is kialakítható a 8. ábra szerint, amikor is a 7. ábrán bemutatott összetevő elemeket hasznosítjuk. Itt 12 első és 13 második karmantyús kapcsoló 12c és 13c első szegmensszélek révén hengeres csőszakaszokat fog meg. A 12 első és a 13 második karmantyús kapcsoló eltérő felépítésű, illetve alakú lehet, a hengeres csőszakaszok alapját a már említett 3 és 4 lapos szelvényeken túlmenően célszerűen három oldalon egyenes vonallal határolt 14 és 15 lapos szelvények jelentik. Ezeket 14a és 15a első szélek, illetve a már ismertetett módon 3a és 4a első szélek, valamint 14b és 15b második szélek, továbbá a 3b és 4b második szélek összehajtásával lehet hengeres alakra hozni. Az így kialakított 14’ és 15’ átmeneti csőszakaszokat 14c, illetve 15c első szegmensszél, valamint 14d, illetve 15d második szegmensszél határolja. A 12 első és a 13 második karmantyús kapcsolóból, továbbá a 14’ és a 15’ átmeneti csőszakaszból végül is a

HU 219 661 Β

90°-os eltérítést biztosító 16 könyökcső alakítható ki. A 12 első és a 13 második karmantyús kapcsoló összekapcsolásának megkönnyítésére zárófelületét kiálló 23 szegmensszél határolja. A 3 és 4 lapos szelvények, valamint a 3’ és 4’ hengeres csőszakaszok kialakítása azonos az 1. és 2. ábrán látható hasonló 3 és 4 lapos szelvények, illetve 3’ és 4’ hengeres csőszakaszokéval. A 12 első és a 13 második karmantyús kapcsoló 12d és 13d második szegmensszélénél az előzőekhez hasonlóan 5, illetve 6 tömítőgyűrű van kiképezve.

A 9. ábra a 10. ábrán bemutatott 30 szűkítő idomcső létrehozására ad útmutatást. Ez esetben egymástól eltérő átmérőjű 26 és 27 karmantyús kapcsolót alkalmazunk, míg közöttük 28’ kúpos csőszakaszt rendezünk el, amelyet 28 lapos szelvényből készítünk el. A 28 lapos szelvényt a 9. ábrán nem méretarányosan mutatjuk be, az azt határoló görbe vonalak hosszát és egymástól való távolságát a kialakítandó 28’ kúpos csőszakasz méreteinek megfelelően választjuk meg. A 26 karmantyús kapcsoló 26c első szegmensszélen át a 28’ kúpos csőszakasz 28c első szegmensszélével kapcsolódik, míg a 27 karmantyús kapcsoló 27c első szegmensszéle a 28’ kúpos csőszakasz 28d második szegmensszéléhez illeszkedik. A további csőszakaszokhoz a 26 karmantyús kapcsoló 26d második szegmensszéllel, a 27 karmantyús kapcsoló 27d második szegmensszéllel csatlakozik. A 28 lapos szelvényből a 28’ kúpos csőszakaszt az előbbiekben már ismertetett módon 28a első és 28b második szél mentén történő összehajtással, majd szükség szerinti rögzítéssel készítjük el.

A 11. és 12. ábrán olyan 32 elosztócsövet mutatunk be, amely T alakú elosztóelemet képez, benne két 35 karmantyús kapcsoló között 37’ elosztó csőszakasz helyezkedik el, amelyet 37 lapos szelvényből megfelelő célgéppel vagy ismert eljárással alakítunk ki. Az előzőekben bemutatott kiviteli alakokhoz hasonlóan a 37 lapos szelvénynek is 37a első és 37b második széle van, amelyeket egymásra hajtva és rögzítve olyan 37’ elosztó csőszakasz alakul ki, melyben középső nyílás marad szabadon. Ebbe a nyílásba 33 középponti karmantyút illesztünk.

A 13., 14., 15. és 16. ábrán két különálló összetevő egymáshoz rögzítésénél szükséges hajlítási műveleteket mutatjuk be egymás utáni sorrendben. A 13. ábra szerint a 12 első karmantyús kapcsoló a 14’ átmeneti csőszakaszhoz csatlakozik, amelyet előzetesen hajlítással a 14 lapos szelvényből készítettünk el. A 14’ átmeneti csőszakasz szélét kifelé kihajtjuk, ehhez az ábrán nem bemutatott hajlítószerszámot vagy -gépet használunk, így a könyökcső 25 kerületi felszínéből kiálló elemet kapunk, amely nagyjából a felületre merőlegesen húzódik, és a 22 gallért alkotja. A hajlítás vagy hasonló megmunkálás során arra kell vigyázni, hogy a képlékeny alakítás miatt fellépő igénybevétel miatt az alapanyag törésszilárdságát túllépő erőhatások ne lépjenek fel. A 12 első karmantyús kapcsolónak az 5 tömítőgyűrűt megtámasztó végével szemközti felszínéből gallérszerű képződmény áll ki, amelyet szintén a helyszínen készíthetünk elő vagy adott esetben az már eleve a 12 első karmantyús kapcsoló részét képezi, mint ez a

7. ábrán látható. így a 14’ átmeneti csőszakaszhoz csatlakozó elemet létesítünk. A 22 gallért a 23 szegmensszélbe illesztjük, amely a 22 gallér fölött, annak kerületével párhuzamosan húzódik, mint ez a 14. ábrán látható. Ilyenkor a 14’ átmeneti csőszakaszt vagy a 12 első karmantyús kapcsolót axiális irányban a másikhoz illesztjük. így a 23 szegmensszélnek olyan része marad, amely a 22 gallérra merőleges irányban azon túlnyúlik és arra visszahajtható, vagyis megfelelő berendezés, illetve segédeszköz felhasználásával a 22 gallérra hajtható, amivel megbízható és szoros kerületi kapcsolat jön létre (15. és 16. ábra). Nyilvánvalóan adódik az a lehetőség, hogy a „fordított” megoldást alkalmazzuk, vagyis a 23 szegmensszél a 14’ átmeneti csőszakasz részét képezi, míg a radiális irányban kinyúló 22 gallér a 12 első karmantyús kapcsoló felületén van kialakítva.

A 17. ábrán olyan 17 könyökcső látható, amely a már említettekkel azonosan kialakított 12 első karmantyús kapcsolóból, a 14’ és 15’ átmeneti csőszakaszból, valamint a 3’ és 4’ hengeres csőszakaszból, továbbá 18 karmantyús kapcsolóból áll, ahol a 18 karmantyús kapcsoló végén 19 záróperem helyezkedik el, és ez a 18. ábrán bemutatott 20 csatlakozóbilincshez illeszthető. A 20 csatlakozóbilincs kívülről helyezhető rá a 19 záróperemre és alkalmas arra, hogy hasonló záróperemmel ellátott további csőszakasszal megbízható, szoros kapcsolatot biztosítson. A 20 csatlakozóbilincs zárójellemzőit 21 belső tömítőgallér jelenléte javíthatja.

A találmány szerinti eljárás alapelveit a fenti szerkezeti ismertetés is egyértelműen mutatja. A legfontosabb lépések a következők: a csatlakozással létesíteni kívánt irányváltozás szögét meghatározzuk, legalább egy lapos szelvényt alakítunk ki, amelyből a hengeres csatlakozó csőszakaszt elkészítjük, és ezt a csatlakozó csőszakaszt mindkét végén az előzőeknek megfelelően karmantyús kapcsolókkal illesztjük össze.

A találmány szerinti csőcsatlakoztató eszköz, illetve karmantyú, továbbá a javasolt eljárás számos előnyt biztosít, amelyek közül néhányra a leírás bevezetőrészében már utaltunk. Ha az eszközt szellőzőcsőrendszerben csatlakozóelemek kialakításánál hasznosítjuk, az előnyök különösen intenzíven jelentkeznek. A hagyományos csatlakozóelemeknél, amelyek külalakjukat tekintve hasonlítanak az itt bemutatottakhoz, az anyagot forró galvánfürdőben kell előkészíteni, ami annyit jelent, hogy a tömítést biztosító anyagot befogadó kerületi vályút a galvanizálás előtt kell létrehozni, mivel egyébként a cinkanyagú galvánréteg feltöredezik, és a megmunkálási zónában a felületről lepattogzik. A forró furdős galvanizálással előállított cinkréteg azonban a vályú térfogatát részben kitölti, így a szigetelés részére rendelkezésre álló teret csökkenti, ami viszont a csatlakozó csőszakasz és a vele kapcsolódó csőelem összeállítása során okoz nehézséget. A találmány szerinti eszköz segítségével azonban ezek a problémák nyilvánvaló módon elkerülhetők, hiszen a karmantyús kapcsolókat fémből, előzetesen galvanizált anyagból úgy lehet előkészíteni, hogy az az anyagot nem károsítja, a vályú hengerléssel kialakítható.

A csőszakaszok hagyományos összeállítása során egy további problémát az jelent, hogy bizonyos esetek6

HU 219 661 Β ben a csatlakozó csőelemet az előkészítés menetében akár többször viszonylag intenzív igénybevételnek kell alávetni, aminek eredményeként a fémes alapanyag felkeményedik, hajlítása nehézzé válik, belőle nem lehet egyszerűen azt a vályút előkészíteni, amelybe a tömítés kerül. A vályú előkészítése során egyes részeinél ellenőrizhetetlen alakváltozások következnek be. Fennáll továbbá annak veszélye, hogy az anyag a vályú és a csőszakasz kapcsolódó egyenes felülete fölött összetöredezik. Ezt a problémát is sikerül a találmány szerinti eszközzel megoldani, mivel a karmantyús kapcsolók könnyen elkészíthetők jól megmunkálható anyagból, nincs szükség erőteljes megnyomásra vagy préselésre a vályú kialakítása előtt.

A találmány szerinti megoldások révén igen rugalmas szerelési technológiák dolgozhatók ki, mivel a karmantyús kapcsolókat és a lapos szelvényeket egymástól függetlenül, adott esetben külön műhelyekben lehet előkészíteni. A lapos szelvények a lemezből történő kivágásuk után lapos állapotban szállíthatók és raktározhatok, ami mind a szállítás, mind a raktározás során jelentős térfogat-megtakarítást eredményez, és ezzel mindkét művelet költségeit csökkenthetjük. Ugyancsak előnyt jelent az a tény, hogy a kívánt végtermék (könyökcső, elosztócső, stb.) a megvalósításra szánt vezeték létesítésének helyén készíthető elő.

A találmány szerinti eszköz, illetve karmantyú és eljárás néhány előnyös megvalósítási módját és kiviteli alakját az előzőekben példakénti megoldások kapcsán írtuk le részletesen, de szakember számára nyilvánvaló módon az igénypontokban foglalt és a fentiekben is adott útmutatás alapján további kiviteli alakok készíthetők el. Maga az alapgondolat a csővezetékekben szokásosan használt minden elemnél az előzőekhez hasonlóan hasznosítható.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Csőcsatlakoztató eszköz, amely fluid közeget vezető első elem és fluid közeget vezető második elem közötti csatlakoztatás létrehozására és fluid közegnek az első elemből a második elembe való áramlását lehetővé tevő csatlakozó csőelemként van kialakítva, azzal jellemezve, hogy legalább egy, első szélének (3 a) és második szélének (3b) összehajtásával hengeres csőszakasszá (3’) alakítható lapos szelvényt (3) tartalmaz, amelynek sima, hengeres alakú és a hengeres csőszakaszban (3’) nyílást meghatározó első és második szegmensszéle (3c, 3d) van, hengeres formájú első karmantyús kapcsolóval (1) van ellátva, amelynek az első karmantyús kapcsolóban (1) nyílást meghatározó első szegmensszéle (le) és második szegmensszéle (ld) van, ahol az első szegmensszél (le) a hengeres csőszakasz (3’) első szegmensszélével (3c) való kapcsolatot biztosító sima hengeres alakra van kiképezve továbbá a második szegmensszél (ld) a fluid közeg áramlását lehetővé tevő első elemmel való kapcsolatot biztosító módon van kiképezve, továbbá hengeres formájú második karmantyús kapcsolóval (2) van ellátva, amelynek a második karmantyús kapcsolóban (2) nyílást meghatározó első szegmensszéle (2c) és második szegmensszéle (2d) van, ahol az első szegmensszél (2c) a hengeres csőszakasz (3’) második szegmensszélével (3d) való kapcsolatot biztosító sima hengeres alakra van kiképezve, továbbá a második szegmensszél (2d) a fluid közeg áramlását lehetővé tevő második elemmel való kapcsolatot biztosító módon van kiképezve, valamint mind az első, mind a második karmantyús kapcsoló (1, 2) második szegmensszéle (ld, 2d) a felületen elrendezett tömítőgyűrűvel (5, 6) vagy a felületen kialakított záróperemmel (19) van ellátva.
2. Az 1. igénypont szerinti csőcsatlakoztató eszköz, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó csőelem a fluid közeg áramlását lehetővé tevő első és második elem között meghatározott szögű átmenetet biztosító módon van kiképezve.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csőcsatlakoztató eszköz, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó csőelem több lapos szelvényből (3, 4, 14, 15) van kiképezve, ahol minden lapos szelvény (3, 4, 14, 15) szomszédos szelvénnyel kapcsolatot biztosító sima hengeres alakú széllel határolt hengeres, illetve átmeneti csőszakasszá (3’, 4’, 14’, 15’) alakítható módon van kialakítva.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti csőcsatlakoztató eszköz, azzal jellemezve, hogy a felületen elrendezett tömítőgyűrű (5, 6) elasztomer anyagú tömítéssel van kiképezve.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti csőcsatlakoztató eszköz, azzal jellemezve, hogy a tömítőgyűrű (5, 6) U alakú, a második szegmensszélből (ld, 2d) radiális irányban kinyúló alakzatként van kiképezve.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti csőcsatlakoztató eszköz, azzal jellemezve, hogy a hengeres csőszakasz (3’, 4’) első és második szegmensszéle (3c, 3d, 4c, 4d) közül legalább az egyikben radiális irányban kinyúló gallér (22) van kiképezve.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti csőcsatlakoztató eszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második karmantyús kapcsoló (12,13) csatlakoztatásra szolgáló szegmensszéle (23) a vele kapcsolódó csőszakaszban kialakított radiális irányban kinyúló gallérral (22) szegély létrehozására alkalmasan van kiképezve.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti csőcsatlakoztató eszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második karmantyús kapcsoló (12,13) csatlakoztatásra szolgáló szegmensszéle (23) a vele kapcsolódó csőszakaszban kialakított radiális irányban kinyúló gallérra (22) ráhajtható módon van kiképezve.
9. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti csőcsatlakoztató eszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második karmantyús kapcsoló (1,2) első szegmensszélei (le, 2c) közül legalább egy a csatlakozó hengeres csőszakasz (3’) első és második szegmensszéle (3c, 3d) közül az egyikhez kapcsolható módon van kiképezve.
10. A 9. igénypont szerinti csőcsatlakoztató eszköz, azzal jellemezve, hogy az első vagy második karmantyús kapcsoló (1, 2) és a hengeres csőszakasz (3’)

HU 219 661 Β közötti kapcsolat hegesztéssel vagy ráhajtással van kiképezve.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti csőcsatlakoztató eszköz, azzal jellemezve, hogy a fluid közeget továbbító első és/vagy második elem vezető csőként, különösen szellőzőcsőként van kiképezve.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti csőcsatlakoztató eszköz, azzal jellemezve, hogy több lapos szelvénnyel (3, 4, 14, 15) van kialakítva, amelyek közül legalább egy fémből van kiképezve.
13. Csőcsatlakoztató karmantyú, amely középponti tengelyre szimmetrikus hengeres alakú törzzsel van kiképezve, azzal jellemezve, hogy a törzs külső felületénél első nyílást meghatározó és képlékenyen alakítható gallérszerű szegmensszéllel (23) ellátott, a törzsnél nagyobb átmérőjű első szegmensszél (le) második nyílást meghatározó és külső tömítőgyűrűvel (5, 6) vagy záróperemmel (19) ellátott második szegmensszél (ld) van kialakítva.
14. A 13. igénypont szerinti csőcsatlakoztató karmantyú, azzal jellemezve, hogy az első szegmensszélben (le) kialakított nyílás a középponti tengelyre merőlegestől eltérő síkban fekszik.
15. Eljárás csőkapcsolat megvalósítására, amikor is egymástól meghatározott szögtávolságra elhelyezett, fluid közeg továbbítására alkalmas első és második elem között a fluid közeget átengedő csőszakaszt alakítunk ki, azzal jellemezve, hogy az első és a második elem között a fluid közeg áramlási útjára jellemző csatlakoztatási szöget határozunk meg, egymáshoz csatlakoztatható első és második széllel (3a, 3b) ellátott lapos szelvényből (3) az első és második szél összehajtásával sima hengeres alakú első és második szegmensszéllel (3c, 3d) ellátott, középponti tengelyt meghatározó hengeres csőszakaszt (3’) hozunk létre, ahol az első és második szegmensszél (3c, 3d) közül legalább eggyel a középponti tengelyre merőlegestől eltérő szög alatt húzódó síkban kijelölhető nyílást jelölünk ki, első és második karmantyús kapcsolót (1, 2) hozunk létre, az első és második karmantyús kapcsolót (1, 2) külső felületükön tömítőgyűrűvel (5, 6) vagy záróperemmel (19) látjuk el, a középponti tengelyt meghatározóan kialakított, az első karmantyús kapcsolóban (1) a középponti tengelyre merőleges tengelytől eltérő síkban fekvő nyílást meghatározó első és második szegmensszéllel (le, ld) ellátott első karmantyús kapcsolót (1) szorosan az első szegmensszél (le) sima hengeres alakja révén a hengeres csőszakasz (3’) első szegmensszéléhez (3c) illesztjük, ezzel közöttük kapcsolatot létesítünk, míg a második szegmensszélt (ld) szükség szerint a fluid közeget továbbító első elemmel illesztjük össze, majd a középponti tengelyt meghatározóan kialakított, a második karmantyús kapcsolóban (2) a középponti tengelyre merőleges tengelytől eltérő síkban fekvő nyílást meghatározó első és második szegmensszéllel (2c, 2d) ellátott második karmantyús kapcsolót (2) szorosan az első szegmensszél (2c) sima hengeres alakja révén a hengeres csőszakasz (3’) második szegmensszéléhez (3d) illesztjük, ezzel közöttük kapcsolatot létesítünk, míg a második szegmensszélt (2d) szükség szerint a fluid közeget továbbító második elemmel illesztjük össze, ahol az első és második szegmensszél (le, ld, 2c, 2d) által meghatározott nyílásokkal és a középponti tengellyel alkotott szögek összege az első és második elem közötti szögtávolságnak felel meg.