HU219044B - Axiáldugattyús forgógép - Google Patents

Abstract

Axiáldugattyús belső égésű motor, amelynek egy kimenőtengely (17)körül egyenletes osztásközzel elhelyezett, a kimenőtengely (17)geometriai tengelyével egybeeső forgástengely körül forgó mozgástvégző hengerekben (14) alternáló mozgást végző dugattyúi (20) vannak.A kimenőtengely (17) egy helytálló ház (10) első és másodikvéglapjának (12, 24) megfelelő nyílásain keresztül van kivezetve, és aházban (10) a forgórész dugattyúihoz (20) és hengereihez (14)hozzárendelt egy-egy hullámfelületű bütyökpálya (25) van kialakítva. Amotornak egyenként legalább két dugattyúból (20) álló két csoportdugattyúja (20) van, az egyes csoportok dugattyúi (20) a forgórész ésa kimenőtengely (17) geometriai forgástengelyének átellenes oldalainvannak elhelyezve és egymáshoz egy-egy merev szerkezeti elem,különösen dugattyútartók (21) révén együtt mozgó módon csatlakoztatva.A hullámfelületű bütyökpálya (25) az egyes dugattyúcsoportokatmozgásirányuk tekintetében ellenütemben vezérlő pályaszakaszokkal vankialakítva. ŕ

Description

A találmány tárgya axiáldugattyús belső égésű motor, amelynek egy kimenőtengely körül egyenletes osztásközzel elhelyezett, a kimenőtengely geometriai tengelyével egybeeső forgástengely körül forgó mozgást végző hengerekben alternáló mozgást végző dugattyúi vannak, a kimenőtengely egy, a forgó és egyben alternálva mozgó dugattyúkat és hengereket tartalmazó forgórészt hordozó szerkezeti elemként egy helytálló ház első és második véglapjának megfelelő nyílásain keresztül tömítetten van kivezetve, a házban a forgórész dugattyúihoz és/vagy hengereihez hozzárendelt, legalább egy hullámfelületű bütyökpálya van kialakítva és elrendezve, és a motor tüzelőanyag-beömlő nyílásokkal, kipufogónyílásokkal, valamint különböző, önmagukban ismert működésvezérlő szerkezeti elemekkel és egységekkel is el van látva.

Az utóbbi években kifejlesztett forgómotorok legnépszerűbb típusainak egy forgómotorblokkja van, radiálisán elhelyezett hengerekkel és benne elhelyezett dugattyúkkal, és ezek külső végei mozdulnak el egy vezetőpályához képest. Ilyen megoldást ismertet például a 619 955 lajstromszámú DE szabadalmi leírás, valamint számos egyesült államokbeli szabadalom, így többek között a 4,003,351 számú, a 4,023,536 számú és a 4,974,553 számú US szabadalmi leírások. Egész bonyolult tervezési részletekig kidolgozták ezeket a javaslatokat, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az ilyen típusú forgómotorok, valamint az ezek működéséhez szükséges segédberendezések kifejlesztéséhez. A fejlesztőmunka egyaránt kiterjedt például a levegőnek és a tüzelőanyagnak az egyes égőkamrákba való bejuttatására, a komprimált levegő és tüzelőanyag keverékének az égőkamrában való meggyújtására, és az égéstermékek periodikus kipufogására szolgáló szerkezetekre.

A napjainkban divatossá vált motorok területén végzett fejlesztőmunkák kapcsán érdeklődési körünkbe került egy olyan típusú forgómotor, amelynél a hengerek egyenlő osztással helyezkednek el egy központi tengely körül, a dugattyúk az említett tengellyel és egymással párhuzamosan mozognak, a dugattyúk mozgatása egy bütyökpályával történik, és a munkaütemben a dugattyú ugyanezen bütyökpálya közvetítésével forgat meg egy forgórészt és hajtja meg a kimenőtengelyt. E párhuzamos hengerű forgómotor alaptípusára példák találhatók a 4,287,858 számú, a 4,250,283 számú és a 4,022,167 számú US szabadalmak leírásaiban. Az ismertté vált megoldások azonban terjedelmesek, a túlságosan is hosszú motorok dugattyúi bonyolultan vannak kialakítva, szerelve és megvezetve. Ez különösen igaz az olyan kivitelekre, ahol együtt működő bütykös mechanizmusok az egység közepén vannak elhelyezve, amilyen megoldást például a 4,287,858 számú US szabadalmi leírás ismertet.

A találmány célja olyan axiáldugattyús belső égésű motor kialakítása, amely mentes az egymással párhuzamos tengelyű, egy központi tengely körül elrendezett axiáldugattyús ismert motoroknál jelentkező hiányosságoktól, és egy olyan új hajtómechanizmus kifejlesztése, amely maximális hatásfokkal alkalmazható viszonylag rövid hengereknél és dugattyúknál is.

A találmány egy másik célja egy olyan motor létrehozása, amely könnyű, kis terjedelmű, és minél kevesebb alkatrészt, különösen minél kevesebb kopó alkatrészt tartalmaz.

A találmány további célja egy olyan motor kifejlesztése, amely benzinnel vagy bármely más éghető tüzelőanyaggal is működtethető, amely azonban különösen alkalmas lassú égésű tüzelőanyagokhoz, például dízelolajhoz.

A találmány célja ezenkívül egy fentebb említett típusú olyan belső égésű motor létrehozása, amelynél a tüzelőanyag maximális hatásfokkal ég el, és amelynek kicsi az emissziója. A találmány további célkitűzései és előnyei nyilvánvalóvá válnak az alábbi ismertetésből.

A kitűzött célokat a jelen leírás bevezető bekezdésében felsorolt, ismert jegyekkel rendelkező olyan axiáldugattyús belső égésű motorok kialakításával és alkalmazásával éljük el, amelyeknek a találmány meghatározó új intézkedései szerint egyenként legalább két dugattyúból álló két csoport dugattyúja van, az egyes csoportok dugattyúi a forgórész és a kimenőtengely geometriai forgástengelyének átellenes oldalain vannak elhelyezve és egymáshoz egy-egy merev szerkezeti elem révén együtt mozgó módon csatlakoztatva, és a legalább egy hullámfelületű bütyökpálya az egyes dugattyúcsoportokat mozgásirányuk tekintetében ellenütemben vezérlő pályaszakaszokkal van kialakítva.

A találmány szerinti motorok előnyös kivitelei esetében az egyes dugattyúcsoportok dugattyúit együtt mozgó módon egymáshoz csatlakoztató szerkezeti elemek egy-egy, a kimenőtengely számára kiképzett, a kimenőtengely és dugattyútartó között forgatónyomaték átvitelére, és egyben közöttük tengelyirányú elmozdulás megengedésére is alkalmas kiképzésű átmenőáttöréssel ellátott, célszerűen egy bordás tengelyként kiképzett kimenőtengellyel tengelyirányú csúszómozgást megengedő homyos tengelykötéssel kapcsolódó dugattyútartókként vannak kialakítva. Bordás tengelykötéses csúszókapcsolat helyett alternatív megoldású találmány szerinti motoroknak egy, a kimenőtengelyen nyomatékátvivő tengelykötéssel helytállóan rögzített közlőtárcsába beültetett, a kimenőtengellyel térközzel párhuzamos nyomatékátadó menesztőcsapokat csúszóillesztéssel megvezető, a kimenőtengely forgástengelyétől sugárirányban mért térközzel kialakított áttörésekkel kiképzett dugattyútartói vannak.

Előnyösnek bizonyultak az olyan találmány szerinti motorok, amelyekben mindegyik dugattyútartónak kettőnél több radiálisán kinyúló karja van, amelyek külső végére egy-egy dugattyú van mereven felszerelve, az egyes dugattyúcsoportokban a dugattyúk a hengerek kerület menti egyenletes osztásával azonos egyenletes osztással és azokkal egytengelyűén helyezkednek el, és a hengerek tüzelőanyag-befogadó működő végei a kimenőtengely tengelyirányában nézve a motor ugyanazon végoldalán vannak elhelyezve. Az egyes hengereknek egy, a forgórész hengerblokkjához oldható módon rögzített hengereleme, különösen hengerperselye van, és a kimenőtengely helytálló nyomatékátvivő tengelykötést

HU 219 044 Β adó szerkezeti megoldással van a hengerblokkhoz csatlakoztatva.

A találmány szerinti motorban előnyösen minden dugattyú dugattyúfejjel ellentétes vége egy, a hullámfelületű bütyökpályára feltámaszkodva azon legördülő, a kimenőtengelyre merőleges tengelyű görgővel van ellátva, minden dugattyú görgője a kimenőtengelytől mért azonos sugárirányú távolságban helyezkedik el, a hullámfelületű bütyökpálya a motor házának hajtásoldali első véglapjára felfogott körgyűrű alakú szerkezeti elemként van kialakítva, és a kimenőtengely a motor házából legalább egy, oldalt kinyúlóan kivezetett hajtótengelyként van kiképezve. A motornak töltés- és kipufogásoldali, gyújtógyertyákat, üzemanyag-befecskendezőket és kipufogógáz-elvezető kipufogócsöveket is csatlakoztató második véglapján nyílásvezérlő eszközökkel ellátott, a forgórész megfelelő nyílásaival együtt dolgozó tüzelőanyag-beömlő nyílásai és égéstermék-kivezető kipufogónyílások vannak kialakítva.

A második véglaphoz kedvező kialakítású konstrukciós megoldás szerint egymással átellenesen elhelyezett két gyújtógyertya, egymással átellenesen elhelyezett két üzemanyag-befecskendező és egymással átellenesen elhelyezett két kipufogógáz -elvezető kipufogócső van páronként rendre a forgórész hengerei osztásának és elrendezésének megfelelő sorrendben, sugáron és egymástól mért osztástávolságokban csatlakoztatva. A hűtőközeg bevezetése és motoron belüli áramoltatása szempontjából különösen előnyösnek bizonyultak a találmány szerinti motor olyan kivitelei, amelyekben a kimenőtengely egy, a motor töltő- és kipufogóoldali második véglapján keresztül kivezetett, hűtőközeg, különösen hűtőfolyadék bevezetésére alkalmas kiképzésű üreges tengelyszakasszal van kialakítva, amely mereven össze van építve a forgórésszel, és az utóbbiban a hengerekhez hűtőközeget vezető járatok, valamint a hűtőközeget egy, a második véglaphoz csatlakozó hűtőközeg-elvezetéshez visszavezető hűtőközeggyűjtők és ezek tömítései vannak kialakítva és elrendezve.

Célszerűnek bizonyult, ha minden hengerhez egy, a motor helytálló házán kialakított szerkezeti részből és egy, a forgórészen mindegyik hengerhez tartozóan kialakított forgó szerkezeti részből álló üzemanyagbevezető beömlőnyílás tartozik, a beömlőnyílások álló és forgó szerkezeti részei között egymáson csúszó, a kimenőtengelyre merőleges síkú felületelemekkel rendelkező tömítések vannak kiképezve, amelyek egyik megoldás szerint rendre egy rugalmasan alakváltoztatható tömítőelemet, különösen O gyűrűt terhelő tömítőtárcsát tartalmaznak, amelyben, illetve amelynek környezetében a tömítöelem két oldalán azonos nyomott homlokfelületű nyomáskiegyenlítő nyomóterek vannak kialakítva, míg egy alternatív megoldás szerint a tömítendő felületelemek közé rendre egy tömítőtárcsa van beiktatva, amely egy rugalmas anyagú, nyomás alatt deformálódó tömítőelemet, különösen úszógyűrűt felvevő beszúrással van ellátva.

A találmány szerint olyan axiáldugattyús belső égésű motorok is kialakíthatók, amelyeknél a motor házában egy, az első véglaphoz tartozó első hullámfelületű bütyökpálya és egy, a második véglaphoz tartozó második hullámfelületű bütyökpálya is ki van képezve, és a forgórész a dugattyúkat mereven összefogó szerkezeti elemek, különösen dugattyútartók és az első véglaphoz tartozó hullámfelületű bütyökpálya között mozgásátvivő kényszerkapcsolatot adó szerkezeti elemeket, valamint a hengerblokk és a második véglaphoz tartozó hullámfelületű bütyökpálya között mozgásátvivő kényszerkapcsolatot adó szerkezeti elemeket egyaránt tartalmaz. A hullámfelületű bütyökpályák és a dugattyútartók, valamint a hengerblokk között mozgásátvivő kényszerkapcsolatot adó szerkezeti elemekként a motor célszerűen a kimenőtengely geometriai forgástengelyére merőleges tengelyek körül forgathatóan csapágyazott görgőket tartalmaz.

A találmány lényegét az alábbiakban előnyös példaképpeni kiviteli alakok bemutatásával, a csatolt rajz ábráira hivatkozva ismertetjük részletesebben is. A rajzon az

1. ábrán egy találmány szerinti motor egy első példaképpeni kiviteli alakjának hosszmetszete látható vázlatos elvi ábrázolásban, az egyszerűség kedvéért elhagyva a kevésbé fontos szerkezeti részeket, a

2. ábrán egy, az 1. ábrához hasonló hosszmetszeti vázlatban egy, második példaképpeni kiviteli alak látható, amelynek nemcsak az egyik végén, hanem mindkét végén vannak hullámfelületű bütyökpályái, a

3. ábra egy kiemelt részletet mutat be, amelyen egy bordás kimenőtengely látható a második véglap csapágyával, a

4. ábrán a motor működési ütemei láthatók vázlatosan ábrázolva, amelyen a motor a motorblokkot fölülről nézve az óramutató járásával megegyező irányban forog, az

5. ábrán egy hagyományos forgattyúsmechanizmushajtású és egy, találmány szerinti hullámfelületű bütyökpályás hajtású motor azonos furat- és löketmérethez tartozó nyomatékgörbéinek összehasonlítása látható, a

6. ábra egy, az 1. ábrához hasonló hosszmetszet kiemelt részlete, amely részletesebben ábrázolja a dugattyútartókat olyan fázishelyzetükben, amelyben az alsó dugattyútartón rögzített dugattyúk éppen komprimálnak, illetve kipufognak, a felső dugattyútartó dugattyúi pedig éppen befejezték a munkaütemet, illetve a szívóütemet, a

7., a 8. és a 9. ábrán rendre egy dugattyú, egy alsó dugattyútartó és egy felső dugattyútartó kiemelt oldalnézetben látható, a

10. ábra a találmány szerinti motor egy alternatív kiviteli alakját mutatja be részlegesen kitört ábrázolásban, bemutatva a felső és az alsó dugattyúkat, az ennél a kiviteli alaknál rendre négy-négy dugattyút tartalmazó egy-egy dugattyúcsoportot és a bordás kimenőtengelyt, a

HU 219 044 Β

11. ábrán egy további példaképpeni találmány szerinti motor célszerű kialakításának részletes hosszmetszeti vázlata látható, a

12. ábra a motor töltő- és kipufogóvégének tengelyirányú homloknézete, a

13. és a 14. ábrán kiemelt részletvázlatként a motor kimenőtengelye látható tengelyirányú nézetben és keresztmetszetben ábrázolva, a

15. ábra a motorblokk tengelyirányú homloknézete, a

16. ábra a motor hengerblokkjának hosszmetszete, a

17. ábra a 16. ábra rajz szerinti alulnézete, a

18. és a 19. ábrán a felső dugattyútartó látható hosszmetszetben, illetve alulnézetben, a

20. ábra az alsó dugattyútartó kiemelt hosszmetszeti részletvázlata, a

21. ábra a 20. ábra felülnézete, a

22. és a 23. ábrán a motor hajtóoldali, második véglapjának tengelyirányú homloknézete és hosszmetszeti képe, a

24. ábra all. ábrán bemutatott példaképpeni találmány szerinti motor egy tömítőtárcsájának homloknézete, a

25. ábrán kiemelt részletvázlatként a 24. ábrán látható tömítőtárcsa beépítési helyzetben látható a 11. ábrán bemutatott példaképpeni motorban, a

26. ábra a 25. ábrának megfelelő kiemelt részletvázlat, amely egy más kivitelű tömítőtárcsát tüntet fel beépített állapotban, míg a

27. és a 28. ábra a példaképpeni találmány szerinti motor töltés- és kipufogásoldali első véglapjának kiemelt metszete és felülnézete.

Míg az 1-10. ábrákon feltüntetett kiviteli alakok esetében a működési elv könnyebb megértése végett számos alkatrészt elhagyva csak egyszerűsített ábrázolásokat mutatunk be, addig a 11-26. ábrák egy előnyös találmány szerinti motor részletesebb konstrukciós kialakítását tüntetik fel. A csatolt rajz 1. ábráján látható példaképpeni találmány szerinti motornak van egy 10 háza, amely egy hengeres 11 köpenyből és egy ehhez tömítéssel csatlakoztatott kör alakú, hajtóoldali első véglapból és töltés- és kipufogásoldali 13 második véglapból áll. A 13 második véglapon (az ábrán nem látható) nyílások vannak kialakítva a tüzelőanyag beszívására és kipufogására, valamint egy gyújtógyertya vagy izzítófej számára. A hűtőközeg a motorba annak 14 hengerei körül lép be, és centrifugális erő keltette cirkuláltatással a 10 ház kerületénél távozik. A rajzból érzékelhető, hogy a motor működése során annak egy 15 hengerblokkját alkotó két 14 henger egy, a második véglap 18 csapágyában és a 12 első véglap 19 csapágyában megcsapágyazott 17 kimenőtengelyhez csatlakozva egy 16 forgórész egységeként forog a 10 házban.

A motor működése közben a 14 hengerekbe 20 dugattyúk hatolnak be, amelyeket egyszerre mozgat egy hozzájuk erősített 21 dugattyútartó, amelynek egymástól mérve egyforma osztásközzel elhelyezett, a hajtóoldali 12 első véglaphoz erősített vagy annak részét képező 23 hullámfelületű bütyökpálya alacsony és magas pályaszakaszain futó 22 görgői vannak. Ennél a példaképpeni kialakításnál a 17 kimenőtengely bordákkal van ellátva, amelyek révén a meghajtott 21 dugattyútartó forgatónyomatéka átadódik 17 kimenőtengelyre, és a 16 forgórész forgása közben a 21 dugattyútartó tengelyirányú alternáló csúszómozgást is végez a bordás 17 kimenőtengelyen.

Az 1. ábrán feltüntetett igen egyszerű példaképpeni kiviteli alak csupán a találmány szerinti motor működési elvét illusztrálja. A motor négy 20 dugattyút tartalmaz, ezek párhuzamosan mozognak a 17 kimenőtengellyel. Miközben a 23 hullámfelületű bütyökpálya a rajzon látható 20 dugattyúkat betolja a 14 hengerekbe, ezek közül egy kompressziós ütemet, a másik pedig kipufogóütemet végez. A kompressziós ütemet végzett dugattyút tartalmazó hengerben vezérelten bekövetkező robbanás hatására a 20 dugattyúk a 14 hengerekben újra lefelé mozdulnak el, és mivel a 22 görgők feltámaszkodnak a 23 hullámfelületű bütyökpályára, forgó mozgásra kényszerítik a 16 forgórészt. A kipufogóütemet végzett 20 dugattyú kényszerűen szintén lefelé mozog, de ez most szívóütemet valósít meg. A 23 hullámfelületű bütyökpálya ezután a 20 dugattyúkat újra benyomja a 14 hengerekbe, az egyiket kipufogóütemben, a másikat pedig kompressziós ütemben. A löketmozgás és a vezérlés ciklikus úgy, hogy a 20 dugattyúk és a 14 hengerek az előre meghatározott irányban forognak, nyomatékkai forgatva a 17 kimenőtengelyt. Az ábrán láthatóra keresztirányú, és ezért a metszetvázlaton nem látható második dugattyúpár, amely négyhengeressé egészíti ki az 1. ábrán látható kiviteli alakot, hasonlóan egy (az ábrán nem látható) dugattyútartóhoz van erősítve, így együtt mozog, és a motor négy 14 hengere egyenlő szögosztással helyezkedik el a 17 kimenőtengely körül.

A 2. ábrán egy, a fentebb ismertetetthez hasonló példaképpeni kiviteli alak látható azzal az eltéréssel, hogy itt egy 25 hullámfelületű bütyökpályával ellátott 24 második véglap helyettesíti az 1. ábra szerinti kiviteli alak 13 második véglapját. A 25 hullámfelületű bütyökpálya kényszerkapcsolatban áll egy 27 hengerblokk 26 görgőivel, és emiatt ez a 27 hengerblokk szintén más kialakítású, mint az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak 15 hengerblokkja. Ennél a kialakításnál ugyanis a 27 hengerblokk szintén alternáló csúszómozgást végezhet a 17 kimenőtengely bordás részén annak érdekében, hogy a 25 hullámfelületű bütyökpálya mindig érintkezésben lehessen a 26 görgőkkel.

A tengelypárhuzamos 14 hengerekkel rendelkező találmány szerinti motor előnye, hogy nincs szükség centrifúgáliserő-komponensre a 20 dugattyúk visszatérítéséhez, nincsenek benne rugók, és ellentétben az eddig ismert megoldásokkal, nincs szükség kettős vagy zárt homyos bütyökpályára a görgők be- és kinyomásához. Nyitott bütyökpálya nyomja be az összes dugattyút, amelyek közül kettő mindig éppen komprimál, és ezáltal a görgőket felszorítva állandó érintkezésben tartja a bütyökpályával, a másik kettő pedig éppen kipufog. A találmány természetesen nem korlátozott négydu4

HU 219 044 Β gattyús kialakításokra. Amikor az izzófej vagy a gyújtógyertya egy nyíláson keresztül, amely első közelítésben a hengerrel egy vonalban helyezhető el, meggyújtja a beszívott és komprimált keveréket, axiális irányú relatív elmozdulás jön létre a dugattyú és a henger között. Két dugattyú ekkor egyszerre munkaütemet hajt végre, a másik kettő pedig szintén egyszerre szívóütemet. Azáltal, hogy a hullámvonal alakú bütyökfelületekre ható hajtóerő forgatónyomatékot hoz létre, a munkaütem végén a két dugattyú a kipufogóütembe kezd, a másik kettő pedig a kompressziós ütembe. Az eljárás folyamatosan ismétlődik úgy, hogy a négy dugattyú folyamatos alternáló mozgást végez. Ezt kiegyenlítendő, a hengerek a dugattyúkkal ellentétesen szintén alternálva mozognak.

A 2. ábrán látható kialakítással, amelyben a 10 ház mindkét végénél egy-egy bütyökpálya van elhelyezve, megduplázódik a nyomaték és a lökethossz. Ehhez viszont a nyílásokat a 10 ház kerülete mentén kell elhelyezni, tehát a beszívás és a kipufogás 10 ház oldalán át valósítható csak meg. A hűtés olajjal vagy más alkalmas hűtőfolyadékkal, illetve hűtőközeggel történhet. Az egymással merev kapcsolatban lévő dugattyúknak köszönhetően az egyik csoport az egyik irányba, a másik csoport pedig az ellentétes irányba mozog, de természetesen mind a kettő ugyanabba az irányba forog.

A fentiekben leírt működési elv természetesen számos más konstrukciós variációval is megvalósítható, a lényeg azonban az, hogy az egyes együtt mozgó csoportok dugattyúi egybeépíthetők egy dugattyútartóval, és a dugattyútartók nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket. Az elképzelhető legegyszerűbb gyakorlati kialakítás esetében egy négydugattyús mindegyik 20 dugattyújának körülbelül 100 mm (4 inch) lehet az átmérője, míg a 20 dugattyúk lökete például 33 mm körüli (1,3 inch) lehet. A fordulatonként kétszeri robbanás egy fordulatonként nyolc robbanást megvalósító, összesen mintegy 5,7 liter (350 Cl) hengerűrtartalmú hagyományos nyolchengeres motor üzemi viszonyainak felel meg. Ez 2:1 nyomatékviszonyt eredményez a találmány szerinti motor javára, azaz egy fordulat alatt elétjük azt, amihez két fordulatra van szükség egy normál V-8-as motornál. Mindez ugyanakkor a fordulatszám negyedénél jön létre, azaz a találmány szerinti motor 1000 fordulat/perces fordulatszáma megfelel egy V-8-as motor 4000 fordulat/perces fordulatszámának. Ez azt jelenti, hogy egy mintegy 5,7 literes (350 Cl-es) V-8-as nyomatékának a dupláját kapjuk, miközben az üzemanyagfogyasztás csak egyharmada lesz egy egyenértékű motorénak, egyszerűen annak a ténynek köszönhetően, hogy ugyanolyan eredmény eléréséhez a találmány szerinti motor töltetének elegendő csak a hagyományos motorénak egyharmadát kitevőnek lennie.

A találmány szerinti motor további előnye a löket során egyenletes nyomaték, valamint a szükséges alkatrészek lecsökkent száma, mivel nincs szükség hajtórudakra, dugattyúcsapszegekre, forgattyúcsapágyakra, hajtókarokra, szelepemelő rudakra, fogaskerekekre és forgattyús tengelyre. Ehelyett csupán két csapágy van beépítve a véglapokba, és tipikusan négy görgőcsapágy van mindegyik dugattyútartóban, amint az 1. és a 2. ábrán látható. A szükséges görgők száma a hullámfelületű bütyökpályákon kiképzett magas és alacsony felületszakaszok számától és az ennek megfelelően egy fordulatra eső robbanások számától függ. Az alkalmazott csapágyak és görgők szabják meg a motor mozgó alkatrészeinek számát. A találmány szerinti motorban nincs szükség külön olajnyomás-létrehozó és -fenntartó eszközökre, és a hűtőszivattyú is elhagyható, mert a gép a centrifugális erő hatására keringtetheti a hűtőközeget, előnyösen hűtőfolyadékot. A jelenleg használatos motorok vákuumproblémáival ellentétben a találmány szerinti motor állandó résztöltéssel működik, miáltal a tereket kipufogógáz tölti ki, és így nem kell számolni nemkívánatos tüzelőanyag vagy levegőbeszívással. Egy mintegy 5,7 literes (350 Cl-es) V-8-as motorral összehasonlítva elmondható, hogy a találmány szerinti motor szerkezeti méreteit tekintve akár csupán mintegy 300 mm (12 inch) átmérőjű és 150 mm (6 inch) axiális kiterjedésű is lehet. Optimális méretezésű találmány szerinti motorok egyenként két négyhengeres csoportot képező összesen nyolc hengert tartalmaznak, és kisméretű motoroktól is kiváló eredmények várhatók például a 10. ábrán vázlatosan bemutatott felépítéssel, ahol egy alsó 28 dugattyútartónak rendre egy-egy 30 dugattyút hordó négy radiális 29 karja van. A kitörve ábrázolt felső 31 dugattyútartónak az ábrán csupán két 32 dugattyúja, valamint a közöttük lévő két 33 rés látható. A 10. ábrán feltüntetett példaképpeni kiviteli alak 34 kimenőtengelye ugyancsak bordás kivitelű annak érdekében, hogy azon a 28 és a 31 dugattyútartók forgásukra szuperponált alternáló tengelyirányú mozgást is végezhessenek.

A 20 dugattyúkra vonatkozó alapvető követelményeket a 6-9. ábrák segítségével mutatjuk be, amelyek kiemelt részletvázlatokként egy-egy beépítési helyzetükben egymásra keresztben álló (6. ábra) felső 35 dugattyútartót és alsó 36 dugattyútartót (8. és 9. ábra), valamint egy 20 dugattyút (7. ábra) tüntetnek fel. Jól látható, hogy mindegyik 20 dugattyúnak egy 37 dugattyúfeje van, amely célszerűen (az ábrán nem feltüntetett) dugattyúgyűrűkkel van ellátva. Minden 20 dugattyú 37 dugattyúfejjel ellentétes végén egy 38 görgőcsappal rendelkezik, amelynek geometriai tengelye derékszöget zár be a motor 17 kimenőtengelyével, és a 38 görgőcsapokon rendre egy-egy 22 görgő van forgathatóan csapágyazva.

A találmány szerinti motor üzeme közben az aktuális terhelésnek megfelelően könnyen változtatható a motor teljesítménye. A hengerek töltésének mértéke és időtartama üzem közben a motor fordulatszámának megfelelően változtatható, valamint vezérelhető vagy akár szabályozható az összes szívónyílás és a motortöltéssel kapcsolatos minden funkció.

További előny, hogy a dugattyúkat nem szükséges külön megvezetni a hengerekben, mivel (a dugattyúgyűrűk kivételével) a dugattyúk egyik része sem érintkezik közvetlenül a hengerfallal. A hengerek ezért minimális, azaz csak a dugattyú löketéhez és a tömítő dugattyúgyűrűk felvételéhez éppen szükséges hosszúságúra készít5

HU 219 044 Β hetők. A dugattyúk egybe vannak építve egy dugattyútartóval, megvezetésükhöz nincs szükség hosszabb dugattyúszoknyára, dugattyúcsapszegre, hajtórúdra és egyéb, a hagyományos motorokban kényszerűségből alkalmazott szerkezeti elemekre. Mivel az ugyanazon csoporthoz tartozó dugattyúk egybe vannak építve a dugattyútartóval, a dugattyúk a hengerekben egyszerre mozognak az ugyanazon a dugattyútartón lévő többi dugattyúval. Nincs szükség ezért olyan szerkezetekre, amelyek a dugattyúk görgőit a motor üzeme közben felszorítanák a hullámfelületű bütyökpálya felületére, így különösen nincs szükség egy második hullámfelületű bütyökpályára vagy zárt homyos pályára, amely a dugattyúk kihúzását kényszerítené ki a szívóütemek során a hengerekből. Amikor ugyanis a találmány szerinti motor egy csoportba tartozó dugattyúi közül kettő munkaütemben van és a robbanás hatására lefelé mozog a hengerben, akkor az ugyanazon a dugattyútartón lévő másik két dugattyú is természetesen szintén lefelé mozog a hengerben, csak éppen szívóütemet végez.

A találmány 11-26. ábrákon látható előnyös, példaképpeni kiviteli alakján bemutatjuk mindazon célszerűségi intézkedéseket és finomításokat, amelyek a fentebb körvonalazott előnyös hatásokat eredményezik vagy azokat még markánsabban fokozzák. Az intézkedések egyes esetekben csak opcionálisak. Ilyen például olyan rugóelemek ajánlott alkalmazása, amelyek elősegítik a motor indításakor a felső holtponton tartózkodó egyes dugattyúk elindulását a hengerek végétől, és amely rugóelemekre üzem közben már nincs szükség.

A találmány szerinti motor 11-26. ábrákon bemutatott példaképpeni kiviteli alakjának 50 háza van, amelynek kör alakú töltés- és kipufogásoldali 51 második véglapja egy 53 csavarokkal egy hajtóoldali 54 első véglaphoz rögzített hengeres 52 köpenyhez van csatlakoztatva. Egy középen elhelyezkedő forgó 55 kimenőtengelynek egy csőszerű 56 üreges tengelyszakasza van, amelybe bevezethető a hűtőfolyadék. Az 55 kimenőtengelynek van egy biztosító 57 gallérlemeze, másik vagy hajtóoldali végénél egy kisebb átmérőjű 58 tömör tengelyszakasza, és az 55 kimenőtengely végén egy 59 menetes tengelycsonkkal van ellátva, amelyre egy szorítóanya csavarozható fel.

Az 55 kimenőtengely 59 menetes tengelycsonkján az említett tengelyanyával egy 60 agyrész van rögzítve. A 60 agyrész a hajtóoldali 54 első véglap 62 nyílásában elhelyezett, 63 tömítéssel is ellátott 61 csapágyban van forgathatóan ágyazva, és belső vége anyagazonos szerkezeti elemet alkot egy 64 közlőtárcsával, amely egy gyűrű alakú 65 hullámfelületű bütyökpályán belüli térrészben van elhelyezve. A 65 hullámfelületű bütyökpálya 47 csavarokkal van rögzítve az 54 első véglap belső felületéhez. A 64 közlőtárcsából egy, a már említett és további szerkezeti elemeket is tartalmazó 78 forgórész belseje felé 49 menesztőcsapok nyúlnak ki, amelyek egy alsó 67 dugattyútartó 66 furataiba besajtolt 48 perselyekben vannak megvezetve. Az így létesített menesztőkapcsolat révén a 67 dugattyútartó együtt forog a 64 közlőtárcsával, miközben ahhoz képest axiális irányban alternáló löketmozgást is végez. A 64 közlőtárcsából befelé 46 nyomórugókat megvezető 68 rugóvezető csapok is kiállnak. A 46 nyomórugók rendeltetése az, hogy a motor indítását megkönnyítendő az adott esetben felső holtponti helyzetben tartózkodó 67 dugattyútartót eltolják a 69 hengerblokktól.

A gyűrű alakú 65 hullámfelületű bütyökpálya ütemesen váltakozva kialakított magas és alacsony pályaszakaszok között hullámzik. A 67 (és az ábrán csupán keresztmetszeti szelvényben látható 79) dugattyútartóra 70 dugattyúk vannak mereven felszerelve. A 70 dugattyúk rendre egy-egy radiális irányú, az 55 kimenőtengelyre merőleges 72 görgőcsap körül forgathatóan csapágyazott, üzem közben is folyamatosan a 65 hullámfelületű bütyökpályán futó 71 görgővel vannak ellátva. A 70 dugattyúk 71 görgővel ellátottal ellentétes végeiken a motor 75 hengereit tartalmazó 77 hengerblokkba besajtolt 76 hengerperselyek 74 hengerfúrataival a 70 dugattyúk tömített csúszóillesztését adó 73 dugattyúgyűrűkkel vannak ellátva. A motor fentebb ismertetett szerkezeti elemeket tartalmazó 78 forgórésze nyomatékátvivő és együtt forgó kapcsolatban van az 55 kimenőtengellyel. Már utaltunk rá, hogy a motor tartalmaz egy felső 79 dugattyútartót is tartalmaz, amely ugyancsak 70 dugattyúkkal van ellátva, keresztirányú a 67 dugattyútartóra, és azonos módon van a 78 forgórészben az alsó 67 dugattyútartó fölötti térrészben elrendezve. Az adott példaképpeni kiviteli alak mindegyik 67, 79 dugattyútartóján radiális 80 karok végein kiképzett négy-négy darab 70 dugattyú van egyenletes osztásközzel elhelyezve úgy, hogy a 75 hengerek folyamatos gyűrűjében a 67 dugattyútartóhoz tartozó egyik csoport 70 dugattyúi váltakoznak a 79 dugattyútartón kiképzett másik csoport 70 dugattyúival. Mindegyik dugattyúnak van egy 81 dugattyúfeje, amely tömíti a dugattyú működő végét és képes elviselni a motorban lejátszódó égési folyamatnál keletkező gázok magas hőmérsékletét.

A töltés-, illetve kipufogásoldali 51 második véglapban 82 beömlőnyílások által megszabott körben a motort kiszolgáló és vezérlő szerkezeti elemek és ilyenek csatlakoztatására szolgáló eszközök vannak kialakítva (lásd a 11. és a további ábrákat) A 12. ábrán ezek közül egymással szemben elhelyezkedő 83 gyújtógyertyák gyújtótranszformátorokhoz menő vezetékei, ugyancsak egymással szemben elhelyezkedő 84 üzemanyag-befecskendezők, 85 kipufogócsövek, egy az 55 kimenőtengelyen kiképzett 87 hűtőközeg-bevezetéshez csatlakozó 86 hűtőközeg-tápvezeték, egy, 88 hűtőközeg-elvezetés, az elektronikus gyújtásvezérlés 89 gyújtáspont-érzékelője, valamint egy, a rajzon nem látható, a forgórészházat kényszerszellőztető (PCV, azaz Positive Crankcase Ventilation) szelepen át a 84 üzemanyag-befecskendezőkre csatlakozó 90 vákuumvezeték-ágak vannak feltüntetve. A 28. ábra kiemelt részletvázlatban is bemutatja a töltés-, illetve kipufogásoldali 51 második véglapban kialakított 91 szívónyílások és 92 kipufogónyílások elrendezését, a 27. ábrán pedig metszetvázlat érzékelteti az 51 második véglapban egy, all. ábrán látható, a hengerperselyek körüli 96 kamrákban cirkuláltatott hűtőközeget 95 csatornákon át fogadó 45 hűtőközeggyűjtő számára kialakított 94 bemélyedést, vala6

HU 219 044 Β mint az 51 második véglap kopásálló anyagú csúszó 93 tömítőfelületeit. A hűtőközeg, különösen hűtőfolyadék a 77 hengerblokkban kialakított 97 radiális járatokon keresztül érkezik az 55 kimenőtengely 56 üreges tengelyszakaszából az említett 96 kamrákhoz. A 82 beömlőnyílásokat 98 és 99 tömítések szigetelik el a hűtőfolyadék áramlási körétől.

A felső 79 dugattyútartónak egy menetes 100 középnyílása van, amelybe egy, az 55 kimenőtengely tengelyirányú erők felvételére is alkalmas 102 csapágyát tartalmazó menetes 101 hézagállító persely van becsavarva. Az 55 kimenőtengely 57 gallérlemezét 103 csapok rögzítik a 77 hengerblokkhoz. A 101 hézagállító perselybe egy 104 felső fedél van becsavarozva, amelyben egy 105 tömítés és egy csapágyrögzítő 106 biztosítóanya számára férőhelyet adó beszúrás van kialakítva.

A 82 beömlőnyílások környezetében a forgó 77 hengerblokk 75 hengerei és az 51 második véglap között szükséges tömített csúszókapcsolat kialakításának egy célszerű konstrukciós kialakítását mutatjuk be kiemelt részletvázlatokon a csatolt rajz 24. és 25. ábráján, amelyen all. ábrán szereplő egyes szerkezeti elemek nagyítva láthatók. A 75 hengerhez menő mindegyik 82 beömlőnyílásnak van egy 107 tömítőtárcsája, amely az elfordulást kizáró 108 lelapolásokkal van ellátva, közepén egy 109 beszúrt nyomótér van kiképezve, ettől kifelé pedig egy felső 110 tömítőfelülete van, amely érintkezik az 51 második véglap álló 111 homlokfelületével. A 82 beömlőnyílás széle egy, a 107 tömítőgyűrű pereme köré felhúzott 112 O gyűrű számára be van süllyesztve. Egy 109 beszúrt nyomótér kiegyenlítésére egy ugyanakkora 113 alsó homlokfelület van kiképezve A 105 tömítés úgy van kialakítva, hogy csak minimális nyomást fejt ki a tömítőfelületre függetlenül attól, hogy van-e és mekkora a gáznyomás. Ennek köszönhetően a csupán minimális súrlódás és hőfejlődés folytán kellően hosszú a 105 tömítés üzemi élettartama.

Egy alternatív 116 tömítőtárcsa-megoldást mutat be a 26. ábra, ahol egy dönthető 114 úszógyűrű helyezkedik el egy 115 beszúrásban, amely kifelé elmozdulhat, nekinyomódva a 82 beömlőnyílás mellett kiképzett gyűrű alakú élnek. A 114 úszógyűrű önbeálló tömítésként szolgál, megfelelő ferde helyzetet vagy szöget elfoglalva megakadályozva a gázszivárgást. A 116 tömítőtárcsa többi tulajdonsága e kialakítás szempontjából hasonló a 24. és 25. ábrán ismertetett 107 tömítőtárcsáéhoz.

A 104 felső fedélben lévő 106 szorítóanyás 101 hézagállítópersely-kialakítás segítségével jól és biztonságosan állítható a tömítés hézaga.

A találmány szerinti motor megfelelő nyílásokkal és vezérléssel ellátva kétütemű motorként is kialakítható és üzemeltethető akár turbokompresszorral felszerelve, akár azonban a nélkül is. A motor négyütemű vagy kétütemű dízelmotorként is üzemeltethető. A hullámfelületű bütyökpálya és a forgó hengerblokk (a forgórész) közötti távolság változtatásával akár a motor üzeme közben is változtatható a sűrítési viszony, és ezzel is biztosítható, hogy a teljes üzemi tartományban mindenütt gazdaságosan és nagy teljesítménnyel működjék a motor. Ezáltal lehetőség van arra is, hogy ugyanazt a motort egy másik, alternatív tüzelőanyaggal járassuk. Annak köszönhetően, hogy a találmány szerinti motoroknál a forgattyús hajtású motorokkal ellentétben nem kötött a lökethossz, akár üzem közben akár leállított állapotban módosítható a motor hengerűrtartalma, az ezzel járó nyilvánvaló gazdaságossági és teljesítményleadási előnyökkel. A motornak nincsenek olyan alkatrészei, amelyeket nyomással keringtetett olajjal kellene kopás ellen védeni, és mivel a motor a benne létrejövő váltakozó nyomás megfelelően elosztja az olajat különböző mozgó alkatrészeihez, kenéséhez nincs szükség nyomásra. A motor tehát szivattyúk vagy más mozgó alkatrészek alkalmazása nélkül is képes gondoskodni saját kenéséről.

A bemutatott kiviteli alakok és kialakítási változatok jól illusztrálják, hogy az itt látható kialakítások kizárólag példaértékűek, és a jelen ismertetésből kiindulóan az igénypontokban definiált oltalmi körön belül már csupán a szakember köteles tudáskörébe eső további intézkedésekkel is a találmány szerinti motor számos további kivitele és kiviteli változata valósítható meg.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Axiáldugattyús belső égésű motor, amelynek egy kimenőtengely körül egyenletes osztásközzel elhelyezett, a kimenőtengely geometriai tengelyével egybeeső forgástengely körül forgó mozgást végző hengerekben alternáló mozgást végző dugattyúi vannak, a kimenőtengely egy, a forgó és egyben tengelyirányban alternálva is mozgó dugattyúkat és hengereket tartalmazó forgórészt hordozó szerkezeti elemként egy helytálló ház első és második véglapjának megfelelő nyílásain keresztül tömítetten van kivezetve, a házban a forgórész dugattyúihoz és/vagy hengereihez hozzárendelt legalább egy hullámfelületű bütyökpálya van kialakítva és elrendezve, és a motor tüzelőanyag-beömlő nyílásokkal, kipufogónyílásokkal, valamint különböző, önmagukban ismert működésvezérlő szerkezeti elemekkel és egységekkel is el van látva, azzal jellemezve, hogy egyenként legalább két dugattyúból (20, 30, 32, 70) álló két csoport dugattyúja (20, 30, 32, 70) van, az egyes csoportok dugattyúi (20, 30, 32, 70) a forgórész (16, 78) és a kimenőtengely (17, 34, 55) geometriai forgástengelyének átellenes oldalain vannak elhelyezve és egymáshoz egy-egy merev szerkezeti elem révén együtt mozgó módon csatlakoztatva, és a legalább egy hullámfelületű bütyökpálya (23, 25, 65) az egyes dugattyúcsoportokat mozgásirányuk tekintetében ellenütemben vezérlő pályaszakaszokkal van kialakítva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy az egyes dugattyúcsoportok dugatytyúit (20, 30, 32, 70) együtt mozgó módon egymáshoz csatlakoztató szerkezeti elemek egy-egy, a kimenőtengely (17, 34) számára kiképzett, a kimenőtengely (17, 34) és a forgórész (16) között forgatónyomaték átvitelére és egyben közöttük tengelyirányú elmozdulás megen7

   HU 219 044 Β gedésére is alkalmas kiképzésű átmenőáttöréssel ellátott dugattyútartókként (21, 28, 31) vannak kialakítva.
3. 3. A 2. igénypont szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy egy bordás tengelyként kiképzett kimenőtengellyel (17, 34) tengelyirányú csúszómozgást megengedő homyos tengelykötéssel kapcsolódó dugattyútartói (21,28,31) vannak.
4. 4. A 2. igénypont szerint belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy egy, a kimenőtengelyen (55) nyomatékátvivő tengelykötéssel helytállóan rögzített közlőtárcsába (64) beültetett, a kimenőtengellyel (55) térközzel párhuzamos nyomatékátadó menesztőcsapokat (49) csúszóillesztéssel megvezető, a kimenőtengely (55) forgástengelyétől sugárirányban mért térközzel kialakított áttörésekkel kiképzett dugattyútartói (67, 79) vannak.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy mindegyik dugattyútartónak (28, 31, 35, 36, 67, 79) kettőnél több radiálisán kinyúló karja (29,80) van, amelyek külső végére egy-egy dugattyú (30, 32, 70) van mereven felszerelve, az egyes dugattyúcsoportokban a dugattyúk (30, 32,

   70) a hengerek (75) kerület menti egyenletes osztásával azonos egyenletes osztással és azokkal egytengelyűén helyezkednek el, és a hengerek (75) tüzelőanyag-befogadó működő végei a kimenőtengely (55) tengelyirányában nézve a motor ugyanazon végoldalán vannak elhelyezve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy az egyes hengereknek (75) egy, a forgórész (78) hengerblokkjához (69, 77) oldható módon rögzített hengereleme, különösen hengerperselye (76) van, és a kimenőtengely (55) merev nyomatékátvivő tengelykötést adó szerkezeti megoldással van a hengerblokkhoz (69, 77) csatlakoztatva.
7. 7. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy minden dugattyú (20, 30, 32, 70) dugattyúfejjel (37, 81) ellentétes vége egy, a hullámfelületű bütyökpályára (23, 25, 65) feltámaszkodva azon legördülő, a kimenőtengelyre (17, 34, 55) merőleges tengelyű görgővel (22, 26, 71) van ellátva, minden dugattyú (20, 30, 32, 70) görgője (22, 26,

   71) a kimenőtengelytől (17, 34, 55) mért azonos sugárirányú távolságban helyezkedik el, a hullámfelületű bütyökpálya (23,25,65) a motor házának (10,50) hajtásoldali első véglapjára (12, 54) felfogott körgyűrű alakú szerkezeti elemként van kialakítva, és a kimenőtengely (17,34,55) a motor házából (10,50) legalább egy oldalt kinyúlóan kivezetett hajtótengelyként van kiképezve.
8. 8. A 7. igénypont szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy a motor töltés- és kipufogásoldali, gyújtógyertyákat (83), üzemanyag-befecskendezőket (84) és kipufogógáz-elvezető kipufogócsöveket (85) is csatlakoztató második véglapján (51) kialakított, nyílásvezérlő eszközökkel ellátott, a forgórész (78) megfelelő nyílásaival együtt dolgozó tüzelőanyag-szívó nyílásai (91) és égéstermék kivezető kipufogónyílásai (92) vannak.
9. 9. A 8. igénypont szerinti belső égésű forgómotor, azzal jellemezve, hogy a második véglaphoz (51) egymással átellenesen elhelyezett két gyújtógyertya (83), egymással átellenesen elhelyezett két üzemanyag-befecskendező (84) és egymással átellenesen elhelyezett két kipufogógáz-elvezető kipufogócső (85) van páronként rendre a forgórész (78) hengerei (75) osztásának és elrendezésének megfelelő sorrendben, sugáron és egymástól mért osztástávolságokban csatlakoztatva.
10. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy a kimenőtengely (55) egy, a motor töltő- és kipufogóoldali második véglapján (51) keresztül kivezetett, hűtőközeg, különösen hűtőfolyadék bevezetésére alkalmas kiképzésű üreges tengelyszakasszal (56) van kialakítva, amely mereven össze van építve a forgórésszel (78), az utóbbiban a hengerekhez (75) hűtőközeget vezető radiális járatok (97), valamint a hűtőközeget egy, a második véglaphoz (51) csatlakozó hűtőközeg-elvezetéshez (88) visszavezető hűtőközeggyűjtők (45) és ezek tömítései vannak kialakítva és elrendezve.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy minden hengerhez (75) egy, a motor helytálló házán (50) kialakított szerkezeti részből és egy, a forgórészen (78) mindegyik hengerhez (75) tartozóan kialakított forgó szerkezeti részből álló üzemanyag-bevezető beömlőnyílás (82) tartozik, a beömlőnyílások (82) álló és forgó szerkezeti részei között egymáson csúszó, a kimenőtengelyre (55) merőleges síkú felületelemekkel rendelkező tömítések vannak kiképezve, amelyek rendre egy rugalmasan alakváltoztatható tömítőelemet, különösen O gyűrűt (112) terhelő tömítőtárcsát (107) tartalmaznak, amelyben, illetve amelynek környezetében a tömítőelem két oldalán azonos nyomott homlokfelületű nyomáskiegyenlítő nyomóterek vannak kialakítva.
12. 12. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy minden hengerhez (75) egy, a motor helytálló házán (50) kialakított szerkezeti részből és egy, a forgórészen (78) mindegyik hengerhez (75) tartozóan kialakított forgó szerkezeti részből álló üzemanyag-bevezető beömlőnyílás (82) tartozik, a beömlőnyílások (82) álló és forgó szerkezeti részeinek egymáson csúszó, a kimenőtengelyre (55) merőleges síkú felületelemei közé rendre egy tömítőtárcsa (116) van beiktatva, amely egy rugalmas anyagú, nyomás alatt deformálódó tömítőelemet, különösen úszógyűrűt (114) felvevő beszúrással (115) van ellátva.
13. 13. Az 1. igénypont szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy a motor házában (10) egy, az első véglaphoz (12) tartozó első hullámfelületű bütyökpálya (23) és egy, a második véglaphoz (24) tartozó második hullámfelületű bütyökpálya (25) is ki van képezve, és a forgórész (16) a dugattyúkat (20) mereven összefogó szerkezeti elemek, különösen dugattyútartók (21, 28, 31,35,36) és az első véglaphoz (12) tartozó hullámfelületű bütyökpálya (23) között mozgásátvivő kényszerkapcsolatot adó szerkezeti elemeket, valamint a hengerblokk (27) és a második véglaphoz (24) tartozó hullámfelületű bütyökpálya (25) között mozgásátvivő kényszerkapcsolatot adó szerkezeti elemeket egyaránt tartalmaz.
14. 14. A 13. igénypont szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy a hullámfelületű bütyökpályák

    HU 219 044 Β (23, 25) és a dugattyútartók (21, 28, 31, 35, 36), valamint a hengerblokk (27) között mozgásátvivó kényszerkapcsolatot adó szerkezeti elemekként a kimenőtengely (17) geometriai forgástengelyére merőleges tengelyek körül forgathatóan csapágyazott görgőket (22, 26) tar- 5 talmaz.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti belső égésű motor, azzal jellemezve, hogy a háznak (10, 50) egy lényegében hengeres köpenye (11, 52) van, amely tömítetten helyezkedik el a ház (10, 50) kimenőtengely (17, 34,55) felől nézve kör alakú első véglapja (12, 54) és második véglapja (13, 24, 51) között.