HU218403B - Jelzőtábla vizuális jelzéssel és a jelzést megvilágító fényforrással, valamint eljárás a jelzőtábla kialakítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya jelzőtábla vizuális jelzéssel és a jelzéstmegvilágító fényforrással, amely jelzőtábla egy fényvezető anyagbólkészült lemezt (9), valamint egy meghatározott mértékbenfényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteget (11) tartalmaz, ahol afényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg (11) a lemez (9) hátsófelületén (16) van elhelyezve, és legalább egy, a folytonosságátmegszakító áttört zóna (13) a vizuális jelzést alkotó első alakzatotalkot, a fényvezető anyagból készült lemeznek (9) elülső oldalán olyanmásodik alakzatot alkotó és az első alakzathoz hasonló alakú és azzalfedésben lévő fényvisszaverő réteg (10) van, amelynek leghátsófelülete a fényvisszaverő felület, ahol a fényvisszaverő és/vagyátlátszatlan réteg (11) több áttört zónája (13) alkotja az elsőalakzatot, amelyeknek megfelelő második alakzatok a lemez (9)felületén (14) lévő fényvisszaverő rétegben (10) vannak, és a lemez(9) tartalmaz egy olyan fényforrás jelenlétében szórt fényt kibocsátófénydiffúziós réteget (25), amely legalább részben lefedi a hátsófelületen lévő áttört zónákat (13), továbbá a fényvisszaverő réteg(10) legalább részben szabadon hagyja a mögötte lévő diffúziósréteget. A találmány olyan jelzőtáblákra is vonatkozik, amelyek több,szendvics formájába összeszerelhető rétegből állnak, amelyek közüllegalább kettő a fényvezető anyagból készült lemez (9), továbbá afényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg (11) és a fényvisszaverő(10) réteg. A találmány szerinti jelzőtábla előállítása során afényvezető anyagból készült lemez megfelelő részeit szabadon hagyó ésa vizuális kommunikációs anyagnak megfelelő alakzatot meghatározónyílásoknak lényegében a teljes területe fölé fénydiffúziós rétegethelyeznek, továbbá felviszik a fényvisszaverő anyagból készültlemezből kialakított alakzatot a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlananyagból készült lemezben nyílások formájában kialakított alakzattalfedésben a fényvezető anyagból készült lemeznek a fényvisszaverőés/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezzel ellátott oldalávalellentétes felületére. ŕ

Description

KIVONAT

A találmány tárgya jelzőtábla vizuális jelzéssel és a jelzést megvilágító fényfonással, amely jelzőtábla egy fényvezető anyagból készült lemezt (9), valamint egy meghatározott mértékben fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteget (11) tartalmaz, ahol a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg (11) a lemez (9) hátsó felületén (16) van elhelyezve, és legalább egy, a folytonosságát megszakító áttört zóna (13) a vizuális jelzést alkotó első alakzatot alkot, a fényvezető anyagból készült lemeznek (9) elülső oldalán olyan második alakzatot alkotó és az első alakzathoz hasonló alakú és azzal fedésben lévő fényvisszaverő réteg (10) van, amelynek leghátsó felülete a fényvisszaverő felület, ahol a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg (11) több áttört zónája (13) alkotja az első alakzatot, amelyeknek megfelelő második alakzatok a lemez (9) felületén (14) lévő fényvisszaverő rétegben (10) vannak, és a lemez (9) tartalmaz egy olyan fény fonás jelenlétében szórt fényt kibocsátó fénydiffiiziós réteget (25), amely legalább részben lefedi a hátsó felületen lévő áttört zónákat (13), továbbá a fényvisszaverő réteg (10) legalább részben szabadon hagyja a mögötte lévő difftiziós réteget. A találmány olyan jelzőtáblákra is vonatkozik, amelyek több, szendvics formájába összeszerelhető rétegből állnak, amelyek közül legalább kettő a fényvezeA leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 218 403 B

HU 218 403 Β tő anyagból készült lemez (9), továbbá a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg (11) és a fényvisszaverő (10) réteg. A találmány szerinti jelzőtábla előállítása során a fényvezető anyagból készült lemez megfelelő részeit szabadon hagyó és a vizuális kommunikációs anyagnak megfelelő alakzatot meghatározó nyílásoknak lényegében a teljes területe fölé fénydiffüziós réteget helyeznek, továbbá felviszik a fényvisszaverő anyagból készült lemezből kialakított alakzatot a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezben nyílások formájában kialakított alakzattal fedésben a fényvezető anyagból készült lemeznek a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezzel ellátott oldalával ellentétes felületére.

A találmány olyan jelzőtáblák kialakítására vonatkozik, amelyek vizuális kommunikációs anyagot alkotó jelzéssel vannak ellátva, és a jelzést megvilágító fényforrással ellátott jelzőberendezésben vannak alkalmaz- 15 va. Az ilyen jelzőtábla egy fényvezető anyagból készült lemezt, valamint egy fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteget tartalmaz. A fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg a lemez egyik felületére van elhelyezve, és a folytonosságát megszakító áttört zónákkal egy, 20 a vizuális jelzést alkotó alakzat van kialakítva benne.

A jelzőtábla a fényvezető anyagból készült lemeznek az áttört zónák által alkotott alakzatot tartalmazó felületével ellentétes oldalon egy fényvisszaverő réteget tartalmaz, amelynek az alakja megegyezik az áttört zónák 25 által alkotott alakzat alakjával, és fedésben van vele.

Az US 5,009,019 számú szabadalmi leírásban ismertetnek egy ilyen természetű megvilágított jelzőtáblát. Ebben a találmányban a jelekkel létrehozott alakzat körvonala körül egy fényudvart hoztak létre. Ezt a fényűd- 30 vart fluoreszkáló anyaggal érték el, és a fluoreszkáló anyag teljesen lefedi a jelzőtáblán az átlátszatlan rétegben lévő áttört zónákat. A fluoreszkáló anyagot egy fluoreszkáló műanyag lapból vágják ki az alakzat formájában, és helyezik rá a fényvezető alaplapnak arra a 35 felületére, amely a zónákra tördelt átlátszatlan réteggel vagy bevonattal ellátott felülettel szemben van, ahol ezek a zónák megfelelnek a megjeleníteni kívánt alakzatnak. A fluoreszkáló műanyagból készült alakzatot egy lapból lehet kivágni, például egy másoló marógép- 40 pel. Ez az alakzat, amikor felviszik az alaplap felületére, kiemelkedik az alaplap felületéből. A kiemelkedés ebben a találmányban a jelzőtábla előlapján van, azaz a jelzőtáblának azon a felületén, mely a jelzőtábla használatakor a néző felé esik. 45

A fényforrást a jelzőtábla hátulsó része felé irányítják, azaz a jelzőtáblának a nézővel ellentétes oldala felé. Ebben a találmányban a leghatékonyabb eredményeket akkor érik el, amikor a fényforrás ultraibolya fényt bocsát ki, és a fénysugarak előrefelé áthaladnak 50 az átlátszatlan réteg áttört zónáinak nyílásain és az alaplapon keresztül, majd belépnek a fluoreszkáló anyagba, és aktiválják azt.

A kiemelkedő fluoreszkáló anyag elülső felületére, mely a nézővel szemben van, egy átlátszatlan fény- 55 visszaverő anyagú réteget helyeznek el. Ez az átlátszatlan fényvisszaverő anyag előnyösen kisebb méretű, mint a áttört zónák, így az élek körül csak a fényvisszaverő anyag bocsát ki fényt, a megjeleníteni kívánt alakzat körvonalát vagy kontúrját létrehozva ezáltal. Ennek 60 megfelelően az aktivált fluoreszkáló anyagból kilépő fénysugarak egy része áthalad a fluoreszkáló anyag fénynek kitett oldaléléin, míg a többi fénysugarat a fényvisszaverő réteg visszaveri hátrafelé a fluoreszkáló anyagon keresztül, és ennélfogva a fényvezető alaplapon keresztül annak hátulsó felületére ezek a fénysugarak nekicsapódnak az alaplap hátulsó részén lévő átlátszatlan fényvisszaverő réteg elülső oldalának. Innen azután a fénysugarak visszaverődnek előrefelé, a néző irányába. Ezek a visszavert sugarak hozzák létre a fényudvart a körvonal körül.

A jelzőtábla felé forduló néző számára ez a szerkezeti kialakítás olyan hatást nyújt, hogy a megjeleníteni kívánt anyag, például szöveg vagy ábrák, vagy képzőművészeti alkotás körül ragyogó körvonalak és fényudvar jelennek meg.

Az US-5,009,019 számú szabadalomba foglalt találmány hatalmas előrelépést jelentett a technika állásához képest, amikor a bejelentést benyújtották. így például a DK-4729/87 számú bejelentésben, amelyet a PCT keretében 1989. március 20-án WO-A-89/02637 számon tettek közzé, egy olyan, az átlátszó vagy ultraibolya fény számára áttetsző lapot vagy lemezt ismertetnek, amelynek elülső oldala egy ultraibolya fény számára átlátszatlan réteggel vagy bevonattal van bevonva, amely egy szövegnek vagy egy ábrának megfelelően zónákra van törve. Ezen zónák körül az átlátszó jelzőtáblába hornyok vannak bevágva, és ezekbe a hornyokba fluoreszkáló műanyagból készült zsinórok vannak behelyezve, azonban mindkét eljárási lépés eléggé bonyolultan hajtható végre, és nagyon időigényes.

Az US-5,009,019 számú szabadalomba foglalt találmány előrelépést jelent az US-3,978,599 számú szabadalomhoz képest is, mely utóbbiban a szöveget tartalmazó anyag hátrafelé nyúlik ki a nézőtől távolodó irányban és a fényforrás felé, hogy fényt gyűjtsön össze, és növelje a közvetlenül a néző által látott fény mennyiségét, és így tegye teljessé az átlátszatlan rétegben lévő áttört zónák teljes alakzatát. Ezeknek az áttört zónáknak a nyílásait nem takarja fényvisszaverő felület, és így a néző a teljes megvilágított szöveget látja, és nem a körvonalat és a fényudvart a szöveg körül.

Az US-5,009,019 számú szabadalommal védett találmány továbblépést jelent az US-2,071,239 számú szabadalomban ismertetett jelzőtáblához képest is, ahol egy kimélyítési műveletet (előnyösen homokfúvással végrehajtott műveletet) használnak egy ábra, betű vagy hirdetmény kialakítására egy szilárd, üvegből készült testben, amelyek azután félkövér dombormű formájá2

HU 218 403 Β bán emelkednek ki egy, a homokfúvást művelet során kialakított, érdessé tett átmeneti felületből, hogy átlátszó vagy áttetsző anyagból készült kiálló lencseszerű testeket alkossanak, melyek egy kontrasztkarakterű háttérhez képest erősen kidomborodva állnak ki. Úgy tűnik, hogy a környezeti fény különbözőképpen verődik vissza az így kapott különböző felületekről, hogy meghatározott hatásokat hozzon létre.

Az US-5,009,019 számú szabadalommal védett találmány előrelépést jelent az US-1,887,523 számú szabadalomhoz képest is. Ez utóbbi szabadalomban átlátszatlan (fekete) rétegeket használnak. A fekete szín elzárja a fény útját, de nem veri vissza a fényt. Ez utóbbi szabadalmi leírásban különböző módokat mutatnak be a fény útjának a lezárására, hogy a mélység érzetét keltsék, és árnyékolt hatást hozzanak létre, hogy zárt betűket vagy gáztöltésű csöveket utánozzanak (1. oszlop 32-34. sor), de nem mutatják meg vagy utalnak arra, hogy fényvisszaverő felületeket alkalmaznának a fénysugarak megvezetésére, hogy fokozzák a különböző hatásokat, és így például egy fényudvart hozzanak létre a megjeleníteni kívánt anyag körvonalai vagy kontúrjai körül.

Ez utóbbi szabadalmi leírásban ismertetett eszközökkel szemben az US-5,009,019 számú szabadalmi leírásban ismertetett szerkezet előállítása könnyebb és olcsóbb, ezenkívül olyan hatásokat biztosít, melyeket az US-1,887,523 számú szabadalmi leírás szerint nem lehet elérni. Az US-5,009,019 számú szabadalmi leírás szerinti eszköz szerkezeti felépítése egy különösen erős körvonalat hoz létre, valamint egy fényudvart a megjeleníteni kívánt anyag körül, különösen akkor, ha a kiemelkedő fluoreszkáló anyag oldaléléi az alaplap elülső oldalán egybeesnek az alaplap hátulsó oldalán lévő áttört zónák alakzatával, és ha az oldalélek a jelzőtábla elülső oldalához képest dőlt helyzetűek. Ezzel összefüggésben a dőlt helyzetű élek előnyösen körülbelül 120-150°-ot zárnak be a jelzőtábla elülső oldalával.

Az US-5,009,019 számú szabadalommal összhangban a szöveg vagy ábrák, vagy képzőművészeti alkotás különösen tiszták lesznek, ha egy további színréteget helyeznek el az elülső fényvisszaverő rétegen, különösen akkor, ha ez a szín eltér a jelzőtábla többi részének a színétől. Tehát a találmány egy előnyös szerkezeti kialakításában az átlátszatlan réteget az alaplap vagy fényvezető lap hátulsó részén alakítják ki, de először egy közbenső színréteget visznek fel a fényvezető lap hátulsó felülete és az átlátszatlan réteg elülső felülete közé. Ez a szerkezeti felépítés lehetővé teszi, hogy ezt a színt a fényvezető lapon keresztül elölről úgy lehessen látni, hogy ugyanakkor látható annak alapszíne is. Ebben a találmányban az átlátszatlan réteget szintén ki lehet alakítani fényvisszaverő anyagból, vagy legalábbis tartalmazhat egy fényvisszaverő réteget annak hátulsó felületén, hogy a fényforrásból fényt verjen vissza, és növelje működés közben a jelzőtáblából kibocsátott teljes fényt.

Mindazonáltal az US-5,009,019 számú szabadalom szerinti eszközzel szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy annak vannak olyan elemei, melyeket kívánatos lenne továbbfejleszteni. így például a fényforrás előnyösen ultraibolya (fekete) fény. így az ezen találmánynyal összhangban kialakított jelzés akkor a leghatásosabb, hogyha a környezet csak csekély fénnyel van megvilágítva vagy sötét. A fény ereje csekély, és a fényudvar kevésbé hangsúlyos szobai megvilágításban és napfénynél. Továbbá a fluoreszkáló műanyagból a kívánt alakzat kialakítása másoló marógéppel végzett művelettel, beleértve a marás előtti és utáni előkészítő fázisokat is, nagyon munkaigényes és viszonylag lassú eljárás, ami befolyásolja a gyártási költségeket és azt a képességet, hogy ugyanolyan mintákat állítsanak elő gyorsan, kis költségekkel. Jóllehet a kivágás, öntés vagy préselés automatizálása csökkentheti némiképp az egységre eső élőmunka költségeit, a fluoreszkáló anyagoknak a felhelyezése a jelzőtáblára kézzel történik, és pontos, gyakorlott kézi munkát kíván meg.

A fentiekkel összhangban tehát egy olyan jelzőtábla kialakítása kívánatos, melynek előállítási eljárása nagyobb termelékenységet, nagyobb rugalmasságot és kevesebb költséget jelent, és amelynek a szerkezeti felépítése olyan, hogy fénykibocsátó képessége ragyogóbb a korábbiaknál. Egy ilyen jelzőtábla azután jobban használható egy tompa fényű környezetben, és hasznos lehet nappali világítású környezetben, ezáltal egy elfogadhatóbb termékké válhat a piacon. Egy másik megfontolás tárgya a teljes jelzőtábla által elfoglalt tér. A fényforrás, mely a leghatékonyabb az US-5,009,019 számú szabadalmi leírás szerinti kialakításban, előnyösen egy bizonyos távolságban van elhelyezve a jelzőtábla hátuljától, és meghatározott távolságban van az átlátszatlan rétegtől, hogy a fénysugarak nagyobb része tudjon áthaladni az átlátszatlan rétegbe bevágott zónák nyílásain keresztül, hogy az alaplap vastagságán keresztül vezessük azokat, és azok elérjék és aktiválják az alaplap elülső oldalán lévő fluoreszkáló műanyagot. A fényforrás és az alaplap közötti térrész természetesen korlátozza a jelzőtáblát és a fényforrást tartalmazó jelzőtábladoboz fizikai konstrukciójának vastagságát vagy mélységét.

A találmány célja tehát egy olyan továbbfejlesztett jelzőtábla kialakítása megvilágított jelzésekhez, amelynek gazdaságos a gyártása, és amelynek nagyobb a kimeneti fényessége, ami lehetővé teszi, hogy a teljes jelzőtábladoboz kisebb mélységű vagy vastagságú legyen, továbbá amely nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé mind a szerkezeti kialakítást, mind a tartalmat tekintve, és amelynél alkalmazni lehet azokat anyagokat és eljárásokat, amelyek az ilyen gyártásban a felhasználáshoz rendelkezésre állnak.

A kitűzött célt tehát olyan jelzőtábla kialakításával értük el, amely vizuális jelzéssel és a jelzést megvilágító fényforrással van ellátva, és amely egy fényvezető anyagból készült lemezt, valamint egy meghatározott mértékben fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteget tartalmaz, ahol a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg a lemez hátsó felületén van elhelyezve, és legalább egy, a folytonosságát megszakító áttört zóna a vizuális jelzést alkotó első alakzatot alkot, a fényvezető anyagból készült lemeznek elülső oldalán olyan, második alakzatot alkotó és az első alakzathoz hasonló alakú és azzal fedésben lévő fényvisszaverő réteg van, amelynek leg3

HU 218 403 Β hátsó felülete a fényvisszaverő felület, ahol a találmány szerint a lemez tartalmaz egy olyan fényforrás jelenlétében szórt fényt kibocsátó fénydiffuziós réteget, amely legalább részben lefedi a hátsó felületen lévő áttört zónákat, továbbá a fényvisszaverő réteg legalább részben szabadon hagyja a mögötte lévő diffúziós réteget.

A találmány szerinti jelzőtábla egyik előnyös kiviteli alakjánál a fénydiffuziós réteg egy tejfehér átlátszó anyag.

A találmány szerinti jelzőtábla másik előnyös kiviteli alakja az, ahol a fénydiffuziós réteg egy fluoreszkáló színes anyag.

A találmány szerinti jelzőtábla harmadik előnyös kiviteli alakjánál a fénydiffuziós réteget egy tejfehér átlátszó anyag és egy fluoreszkáló színes anyag alkotja.

A találmány szerinti jelzőtábla negyedik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg egy poli(vinil-klorid)-fóliából áll, melynek egyik oldalán tapadó réteg van.

A találmány szerinti jelzőtábla ötödik előnyös kiviteli alakja az, ahol a poli(vinil-klorid)-fólia a nem tapadó felületén egy fényt át nem eresztő réteget tartalmaz.

A találmány szerinti jelzőtábla hatodik előnyös kiviteli alakjánál a poli(vinil-klorid)-fólia a nem tapadó oldalán a fényt át nem eresztő réteg tetején egy fényt visszaverő réteget is tartalmaz.

A találmány szerinti jelzőtábla hetedik előnyös kiviteli alakjánál a fényt vezető lemez anyaga átlátszó műanyag.

A találmány szerinti jelzőtábla nyolcadik előnyös kiviteli alakjánál a fényt vezető lemez anyaga üveg.

A találmány szerinti jelzőtábla kilencedik előnyös kiviteli alakja olyan, hogy a lemez felületén lévő fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg az átlátszatlanságot biztosító, fény számára át nem járható anyagból áll.

A találmány szerinti jelzőtábla tizedik előnyös kiviteli alakjánál a vizuális jelzéssel azonos alakú fényvisszaverő réteg méretei kisebbek, mint a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben az áttört zónák által kialakított alakzat megfelelő méretei.

A találmány szerinti jelzőtábla tizenegyedik előnyös kiviteli alakjánál a vizuális jelzéssel azonos alakú fényvisszaverő réteg méretei megegyeznek a fényviszszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben az áttört zónák által kialakított alakzat megfelelő méreteivel.

A találmány szerinti jelzőtábla tizenkettedik előnyös kiviteli alakjánál a vizuális jelzéssel azonos alakú fényvisszaverő réteg méretei nagyobbak, mint a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben az áttört zónák által kialakított alakzat megfelelő méretei.

A találmány egy olyan jelzőtáblára is vonatkozik, amely vizuális kommunikációs anyagot alkotó jelzéssel van ellátva, és a jelzést megvilágító fényforrással ellátottjelzőberendezésben van alkalmazva, és egy, a jelzőtábla alapszerkezeti elemét alkotó és a fényforrással rendelkező jelzőberendezéssel összeszerelt állapotban a fényforrásból fényt továbbító fényvezető eszközt tartalmaz, a fényvezető eszköznek az egyik, szerelt állapotban a fényforrás felé eső felületén egy fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg van, a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben a jelzést meghatározó formában kialakított, összeszerelt állapotban a fényfonásból kilépő fény számára a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegen keresztül áthaladást biztosító fénynyílások vannak, és a fényvezető eszköznek összeszerelt állapotban a fényforrással ellentétes oldalán, a meghatározott jelzés alakjában kialakított, a fénynyílásokkal lényegében fedésben lévő fényvisszaverő réteg van, és a jelzőtáblát az jellemzi, hogy közvetlenül a fénynyílások felett elhelyezett, legalább a fénynyílásokat lefedő, és összeszerelt állapotban a fényforrás és a fénynyílások között lévő fénydiffüziós eszközt tartalmaz, továbbá a fényvisszaverő réteg közvetlenül a fényvezető eszköz felületére van rögzítve.

A találmány továbbá egy olyan jelzőtáblára is vonatkozik, amely vizuális kommunikációs anyagot alkotó jelzéssel van ellátva, és a jelzést megvilágító fényforrással ellátott jelzőberendezésben van alkalmazva, és az jellemzi, hogy több, fényvezető anyagból készült lemezt tartalmaz, amelyek a jelzőberendezésbe rögzített állapotban szendvics formában párhuzamosak egymással, a lemezeknek az a külső felülete, amely rögzített állapotban a fényforrás felé esik, a szendvics hátulsó oldalát képezi, míg a lemezeknek az a külső felülete, amely rögzített állapotban a fényforrással ellenkező oldalon, a néző felé esik, a szendvics elülső oldalát képezi, önmagában ismert módon tartalmaz egy fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteget legalább a - rögzített állapotban a fényforrás felé eső - hátsó lemez hátsó felületén, a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben a folytonosságát megszakító áttört zónákkal önmagában ismert módon egy, a vizuális jelzést meghatározó alakzat van kialakítva, és egy, legalább az áttört zónák által alkotott alakzatot lefedő fénydiffuziós réteggel van ellátva, tartalmaz továbbá egy fényvisszaverő réteget, amely a szomszédos lemezek között helyezkedik el, és egy fényvisszaverő réteget a lemezekből álló szendvics elülső oldalán, mindegyik fényvisszaverő réteg olyan alakzatban van kialakítva, amelyek pontosan megegyeznek és fedésben vannak legalább a hátulsó lemez hátulsó felületén lévő fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben az áttört zónák által alkotott alakzat általános alakjával.

A találmány szerinti előbb említett jelzőtábla egyik előnyös kiviteli alakja egy kengyelt tartalmaz, amellyel a jelzőberendezésbe beszereléshez a fényvezető anyagból készült lemezekből álló szendvicsszerkezet az azokhoz tartozó rétegekkel együtt oldhatóan össze van fogva.

A találmány vonatkozik még egy olyan jelzőtáblára is, amely vizuális kommunikációs anyagot alkotó jelzéssel van ellátva, és a jelzést megvilágító fényforrással ellátott jelzőberendezésben van alkalmazva, és az jellemzi, hogy a jelzőtábla több, a jelzőtábla kialakításához és átalakításához, az egyes rétegekből álló szendvics formájába bármikor összeszerelhető, szétszerelhető és ismét összeszerelhető rétegből áll, és egy fényvezető anyagból készült első réteget tartalmaz, a fényvezető anyagból készült első réteg egyik felületénél önmagában ismert módon elhelyezett fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült réteg van, a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült rétegben fény4

HU 218 403 Β nyílásokkal kialakított, a vizuális jelzést meghatározó alakzat van, tartalmaz továbbá egy, közvetlenül a fény-nyílások által alkotott alakzat felett elhelyezett, és azt lefedő, fénydiffüziós anyagból készült réteget, valamint egy fényvisszaverő anyagból készült első réteget, amely a fényvezető anyagból készült első réteg egyik, a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült réteggel ellentétes oldalán van elhelyezve, és amelynek legalább egy, lényegében a fénynyílások által alkotott alakzat körvonalaihoz illeszkedő és a körvonal közepeiben nyitott hézagokat hagyó szalag alakja van, tartalmaz egy, az első fényvisszaverő anyagból készült rétegen, az első fényvezető anyagból készült réteggel párhuzamosan elhelyezett második fényvezető anyagból készült réteget, valamint egy második fényvisszaverő anyagból készült réteget, amely a második fényvezető anyagból készült rétegnek az első fényvisszaverő anyagból készült réteggel ellentétes oldalánál van elhelyezve, és az alakja megegyezik és fedésben van a fényvisszaverő anyagból készült első réteg szalagként kialakított körvonalának közepeiben lévő nyitott hézagokkal, végül az összes réteget egy, a fényforrással ellátott jelzőberendezésbe beszerelhető, összeszerelt szendvicsszerkezetbe összefogó kengyeleket tartalmaz.

A találmány olyan eljárásra is vonatkozik, amely a vizuális kommunikációs anyaggal ellátott és a vizuális kommunikációs anyagot megvilágító fényforrással ellátott jelzőberendezésben alkalmazható jelzőtábla kialakítására szolgál, és amelynek során előkészítünk egy fényvezető anyagból készült lemezt, előkészítünk egy fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezt, megalkotjuk a vizuális kommunikációs anyagot meghatározó alakzatot, kialakítjuk az alakzatot nyílások formájában a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezben, felvisszük a nyílások formájában kialakított alakzattal ellátott fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezt a fényvezető anyagból készült lemez egyik oldalára, fényvisszaverő anyagból készült lemezből egy, a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezben nyílások formájában kialakított alakzattal megegyező alakzatot alakítunk ki, és az eljárást az jellemzi, hogy a fényvezető anyagból készült lemez megfelelő részeit szabadon hagyó és a vizuális kommunikációs anyagnak megfelelő alakzatot meghatározó nyílásoknak lényegében a teljes területe fölé fénydiffüziós réteget helyezünk, továbbá felvisszük a fényvisszaverő anyagból készült lemezből kialakított alakzatot a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezben nyílások formájában kialakított alakzattal fedésben a fényvezető anyagból készült lemeznek a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezzel ellátott oldalával ellentétes felületére.

Végül a találmány egy olyan jelzőtáblára is vonatkozik, amely vizuális kommunikációs anyagot alkotó jelzéssel van ellátva, és a jelzést megvilágító fényforrással ellátott jelzőberendezésben van alkalmazva, és egy, a jelzőtábla alapszerkezeti elemét alkotó, két egymással szemben lévő sík oldallal rendelkező fényvezető eszközt, továbbá a fényvezető eszköz egyik felületén egy fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteget tartalmaz, és a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben a jelzéseket meghatározó fénynyílások vannak kialakítva, és az jellemzi, hogy a fényvezető eszköznek a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteggel ellátott felületén egy fényforrás jelenlétében szórt fényt előállító fénydiffüziós eszköz van, amely lefedi a jelzést meghatározó fénynyílásokat, a fényvezető eszköz másik felületén, lényegében a fénynyílásokkal fedésben, a jelzésnek megfelelő alakú fényvisszaverő eszköz van.

A találmány szerinti legutóbb említett jelzőtábla egyik előnyös kiviteli alakjánál a fényvezető eszköznek az egyik felületén lévő fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben kialakított, a jelzést meghatározó fénynyílások nagyobbak, mint a fényvezető eszköz másik felületén azokkal lényegében fedésben lévő, a jelzést alkotó fényvisszaverő eszközök.

A találmány szerinti legutóbb említett jelzőtábla másik előnyös kiviteli alakjánál a fényvezető eszköznek az egyik felületén lévő fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben kialakított, a jelzést meghatározó fénynyílások kisebbek, mint a fényvezető eszköz másik felületén, azokkal lényegében fedésben lévő, a jelzést alkotó fényvisszaverő eszközök.

A továbbiakban a találmány szerinti jelzőtáblát és az annak előállítására szolgáló eljárást kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzok segítségével ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra egy ismert megoldású jelzőtábla nézeti képe, a

2. ábra az 1. ábra 2-2 vonal mentén felvett részmetszet, a

3. ábra a találmány szerinti jelzőtábla nézeti képe, a

4. ábra a 3. ábrán 4-4 vonal mentén felvett részmetszet, az

5. ábra a 3. és 4. ábrán szemléltetett jelzőtábla egy részének felnagyított kitört nézete, melyen az átlátszatlan fényvisszaverő réteg egy lehetséges összetételének a részletét szemléltetjük felhajtott sarkokkal az összetevő rétegek bemutatása érdekében, a

6. ábra a 3. ábra szerinti jelzőtábla egy részének a felnagyított kitört nézete, amelyen a találmány szerinti megoldás egy másik kiviteli változatára mutatunk be példát, a

7. ábra a 6. ábrán 7-7 vonal mentén felvett részmetszet, a

8. ábra a találmány szerinti megoldás másik kiviteli változatánál felhasználható hátsó, alakzathordozó lap és egy ennek megfelelő elülső fedőlap nézeti képe, a

9. ábra a 8. ábra szerinti kiviteli változat bontott nézeti képe, a jelzőtábla szerelése során elfoglalt helyzetekben ábrázolva az egyes elemeket; és végül a

10. ábra a 8. ábra szerinti kiviteli változat nézeti képe a jelzőtábla összeszerelése után.

Hivatkozva először az 1. és 2. ábrára, ezeken az ismert megoldású jelzőtáblát szemléltetjük. Az 1. ábrán egy olyan jelzőtábla látható, amely egy ultraibolya fényvezető 9 lemezt tartalmaz. Ez a 9 lemez képezi a jelző5

HU 218 403 Β tábla alapszerkezeti elemét. A fényvezető 9 lemez ultraibolya fényt vezető akril műanyagból készülhet. Ez a 9 lemez az egyik felületén egy fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteggel van ellátva. Az (1. és 2. ábrán nézve) felső felület képezi a jelzőtábla elülső felületét, és ez az a felület, melyet a szemlélő lát, amikor a jelzés a megvilágításhoz be van szerelve egy dobozba vagy más megfelelő szerkezetbe egy kijelzés céljára szolgáló fényforrással együtt. A 2. ábrán a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteget úgy tüntettük fel, hogy az a fényvezető 9 lemez hátulsó felületén van elhelyezve.

Az 1. ábrán a fényvezető 9 lemez elülső felületén lévő „text” szó jelzi azt az anyagot, amelyet vizuális közlés céljából meg kívánunk jeleníteni, amikor a jelzőtáblát üzembe helyezzük, és egy összeszerelt jelzőberendezésben megvilágítjuk. A betűkön kívül ez az üzenet vagy híranyag ábrákat, díszítéseket, képfeliratokat és hasonlókat tartalmazhat. Az a rész, amely a megjeleníteni kívánt anyagot alkotja, a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg folytonosságát megszakító 13 áttört zónákat foglalja magában. A 13 áttört zónák egy olyan alakzatot képeznek, mely a megjeleníteni kívánt anyagot határozza meg. A 13 áttört zónák ezen alakzatával fedésben található egy 15 kiemelkedő rész, mely a 9 lemez elülső felületén domborműszerűen kidomborodó részt alkot. A 15 kiemelkedő részt előnyösen fluoreszkáló anyagból, például fluoreszkáló akril műanyagból készítjük. A 15 kiemelkedő rész a 13 áttört zónákkal fedésben bármilyen megfelelő eszközzel rögzíthető, például úgy, hogy akril ragasztóanyaggal hozzáragasztjuk a 9 lemez elülső felületéhez.

Ennek a 15 kiemelkedő résznek rézsútos 17 oldaléléi vannak, és a 15 kiemelkedő rész alja előnyösen kissé nagyobb, mint a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 rétegben lévő 13 áttört zónák szélessége. Az, hogy a 15 kiemelkedő részek alja kissé szélesebb, mint a 13 áttört zónák, biztosítja, hogy az előbbiek teljesen lefedik a 13 áttört zónák alakzatát. Ha a 9 lemez hátulját fénnyel megvilágítjuk, a fény áthalad a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg 13 áttört zónáin a 9 lemez vastagságán keresztül, majd aktiválja a 15 kiemelkedő rész fluoreszkáló anyagát. A 15 kiemelkedő rész eleje (azaz a néző felé forduló felülete) 19 fényvisszaverő réteggel van ellátva. Ez a 19 fényvisszaverő réteg valamilyen megfelelő eszközzel felvitt átlátszatlan tinta lehet vagy pedig lehet egy fólia is. Ezenkívül a 19 fényvisszaverő réteg elülső felületére egy 21 színréteg van felhordva.

A 9 lemez hátsó felületén, a 9 lemez és a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg által közrefogva egy színes 23 réteg található, mely a 9 lemez átlátszóságánál fogva azon keresztül meghatározza a jelzés alapszínét. Az elülső 21 színréteget úgy lehet kiválasztani, hogy az együttműködjön az alapot képező színes 23 réteggel.

Ha a 9 lemezt egy (nem ábrázolt) fényforrással, előnyösen egy ultraibolya fényforrással a 9 lemez hátulja felől megvilágítjuk (az 1. és 2. ábrákon nézve alulról), valamennyi fénysugár közvetlenül visszaverődik a 9 lemez hátsó felületén lévő fényvisszaverő, átlátszatlan 11 rétegen. Az ultraibolya fénysugarak többi része áthalad a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 rétegben lévő 13 áttört zónákon keresztül, eléri a 9 lemezt, belép a 15 kiemelkedő részbe, és aktiválja a fluoreszkáló anyagot, amely ettől fényleni fog. A fluoreszkáló anyag aktiválásával előállított fénysugarak egy része kilép a rézsútos 17 oldaléleken keresztül. Ha elölről nézzük, a megjeleníteni kívánt jelzést meghatározó alakzat eltérően megvilágított körvonalának hatását nyújtja. Tehát az alakzat középső része sötét lesz, mert az anyag átlátszatlan, és csupán az alakzat körvonala vagy az azt határoló terület lesz megvilágítva.

A fluoreszkáló anyag aktiválásával előállított többi ultraibolya fénysugár visszaverődik a 19 fényvisszaverő rétegről, és a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg elülső felületét elérve visszaverődik a jelzőberendezés elülső felülete irányába. Ezek a fénysugarak a megjeleníteni kívánt jelzést meghatározó alakzat körül fényudvarként jelennek meg a színezett hátteret adó 23 réteggel szemben. A fényudvarhatást fokozhatjuk, ha a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteget a 9 lemez hátsó felületére a 9 lemez elülső felületével szemben helyezzük el. Tehát összegezve az eddigieket, a rajzon bemutatott szerkezeti kialakítás előnyös. All réteg előnyösen mind átlátszatlan, mind fényvisszaverő tulajdonságú.

Mint korábban említettük, a fluoreszkáló anyag alakzatát ki lehet mami automatikus eljárással vagy pedig formázással vagy öntéssel lehet kialakítani, illetve másoló marógéppel lehet kimarni. A másoló marógép előnye az, hogy könnyen be lehet állítani azt a dőlésszöget, mellyel a 17 oldaléleket kivágjuk. Annak ellenére, hogy egy ilyen alakzatot elállítva és azt a jelzőtábla elülső felületének kiemelkedő részeként felerősítve jobb tulajdonságokat érünk el, mint a korábbiakban ismertetett ismert megoldásoknál, mégis kívánatosnak találtuk, hogy tovább javítsuk az US-5,009,019 számú szabadalmi leírásban ismertetett jelzőtábla készítésére vonatkozó eljárást és annak szerkezeti felépítését, hogy a jelzés megvilágításában növelni tudjuk a fényességet, alacsonyabbak legyenek a jelzőtábla gyártási költségei, kisebbek legyenek az egész jelzőberendezés befoglalóméretei, nagyobb rugalmasságot érjünk el a jelzőtábla gyártásában, és a megjeleníteni kívánt anyag megjelenítésében a kreativitás számára több lehetőséget biztosítsunk.

Ennek az igénynek megfelelően a 3. és 4. ábra a találmány egy olyan kiviteli alakját mutatja be, amelynek hasonlóak a fényhatásai, mint az US-5,009,019 számú szabadalmi leírás szerint készült jelzőtábláé, a betűk, ábrák és egyéb minták körül egy fényudvarral megjelenő fénylő körvonal tekintetében. Ebben a kiviteli változatban másrészt egy 12 jelzőtábla mindkét felületén lényegében sík felületek vannak, összehasonlítva az US-5,009,019 számú szabadalmi leírásban ismertetett fluoreszkáló műanyag kiemelkedő részeivel. Továbbá a fénydiffuziós réteg, mely fluoreszkáló anyag lehet, vagy legalábbis ezt tartalmazhat, mindössze egy vékony réteg vagy bevonat is lehet, melyet a 12 jelzőtábla hátulsó felületére viszünk fel, összehasonlítva az US-5,009,019 szabadalmi leírásban ismertetett jelzőtábla elülső felületén lévő kiálló fluoreszkáló anyaggal. Mint majd látni fogjuk, találmányunknál hatékonyabban hasznosítjuk a fénysugár visszaverődéssel való

HU 218 403 Β megvezetésének az elvét, melynek során azt akár ki is oltjuk, többszörözzük, és módosítjuk annak színét, hogy a jelzőtábla tervezésében és felhasználásában nagyobb kreativitást biztosítsunk. A találmány szerinti jelzőtábla ezen megkülönböztető tulajdonságait és annak előnyeit az alábbi részletes leírásból ismerhetjük meg.

Hivatkozva a rajz 3. és 4. ábrájára, látható, hogy a találmány szerinti 12 jelzőtábla egy előnyös kiviteli változata egy fényvezető 9 lemezt tartalmaz, amely a jelzőtábla alapszerkezeti elemét képezi. Ez a fényvezető 9 lemez egy fényvezető anyagból készült lapból, például egy átlátszó műanyagból vagy üvegből készülhet. Csak példaként megemlítjük, hogy a műanyag szilárd műgyanta lap lehet, amelyet a Rohm and Haas Company cég „Plexiglas” márkanéven árusít. Sok más anyag is alkalmas azonban erre a célra, és a példával nem kívánjuk találmányunk oltalmi körét korlátozni. A fényvezető 9 lemez az egyik felületén egy fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteggel van ellátva. A 3. ábrán nézve a felső felület a 12 jelzőtábla elülső 14 felülete, és ez az a felület, melyet a néző lát, amikor a jelzőtáblát egy dobozba vagy más megfelelő (nem ábrázolt) szerkezetbe egy fényforrással együtt megvilágítás céljából behelyezzük. A 4. ábrán a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteget úgy szemléltettük, hogy az a fényvezető 9 lemez hátulsó 16 felületén van elhelyezve.

A 3. ábrán a fényvezető 9 lemez elülső 14 felületén a „display” szót és egy 18 tetszőleges mintát ábrázoltunk, és ezek jelképezik azt a jelet vagy anyagot, melyet a 12 jelzőtáblán vizuálisan meg lehet jeleníteni, amikor egy, ezt magában foglaló teljes jelzést a helyére rakunk, és megvilágítunk. A megjelenítendő anyag a már javasoltakon kívül ábrákat, díszítéseket, feliratokat és hasonlókat tartalmazhat.

Az a rész, mely a megjelenítendő anyagot képezi, áttört zónákat foglal magában, amelyek megszakítják a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg folytonosságát. A 13 áttört zónák egy olyan alakzatot képeznek, mely a megjeleníteni kívánt jelet vagy anyagot határozza meg. A fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg és a 13 áttört zóna előnyösen a fényvezető 9 lemez hátulsó 16 felületén lehet.

A találmánynak egy nagyon fontos szempontja az a képesség, hogy a fénysugarakat szabályozni tudjuk és meg tudjuk vezetni, hogy bizonyos kellemes, háromdimenziós és/vagy színes hatásokat éljünk el minimális anyagráfordítással. Például illúziót keltő hatást érhetünk el a fényvezető 9 lemez belsejében, ha magának a 9 lemeznek a vastagságát használjuk ki inkább, nem pedig egy, a 9 lemez felületére felragasztott további anyagot. Az alábbi bekezdésekben azt írjuk le, hogyan szabályozzuk és vezetjük meg a fénysugarakat, hogy ezeket a hatásokat előidézzük.

Az elülső 14 felületen, a 13 áttört zónákkal lényegében fedésben egy másik 10 réteg van elhelyezve, amely legalább egy fényvisszaverő réteg, és ez a 13 áttört zónák alakzatának megfelelő alakzatban van kialakítva. Ennek megfelelően, ha például a 13 áttört zónák a „display” szót jelenítik meg, akkor a fényvisszaverő 10 réteg alakzata szintén a „display” szót mintázza a 9 lemez elülső 14 felületén, amint azt a szemlélő látja. A fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg, mint azt már sejteni engedtük, egyidejűleg rendelkezik az átlátszatlansági és fényvisszaverő tulajdonságokkal. Ezeket a tulajdonságokat nyomdafesték, selyemszitafestés, fólia vagy hasonló alkalmazásával lehet elérni. Egy ilyen anyag például, amelyet erre a célra használhatunk, a poli(vinilklorid) öntapadó fólia, amely a kereskedelmi forgalomban sokféle színben kapható. Tehát a fóliának már van egy színalapja, fényvisszaverő tulajdonságú, és legalább az egyik oldalán tapadó bevonatot tartalmaz az anyag színében. Mivel az ilyen fólia a fényvisszaverésre és az alapszín kialakítására használható, nem biztos, hogy megfelelő az átlátszatlansági jellemzője. Ennélfogva ha az átlátszatlanságra is szükség van, egy fényt át nem eresztő réteget, például sötét festéket vagy tintát lehet a fólia nem tapadó oldalára felvinni. Ez a réteg idézi elő az átlátszatlansági tulajdonságot, de a sötét réteg nem szükségképpen fényvisszaverő. Általában véve a fényvisszaverő színek vékony rétegei nem átlátszatlanok, és a sötét színek és a fekete nem veri vissza a fényt. Előfordulhat, hogy nincs szükség fényvisszaverő felületre all réteg hátulsó felületén a 9 lemez hátulsó 16 felületén, de ha ezt kívánjuk, egy további fényvisszaverő réteget lehet alkalmazni a fényt át nem eresztő réteg tetején.

Erre az összetett rétegre, mely a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteget képezheti, egy példát láthatunk az 5. ábrán, ahol az alapot adó 27 öntapadó fóliát (melynek tapadó oldala lefelé van, és az ábrán nem látszik), a fényt át nem eresztő 29 réteget és az ahhoz adott fényvisszaverő 31 réteget ábrázoltuk.

Tételezzük fel például, hogy azt a mintát kívánjuk megjeleníteni a 12 jelzőtáblán, melyet a 3. ábrán szemléltettünk. Egy fehér hátteret választunk. Egy fehér színű poli(vinil-klorid) 27 öntapadó fóliát választunk. Mint az a kereskedelemben gyakorlat, a 27 öntapadó fólia tekercs formájában kerül forgalomba, és a tapadófelület egy leválasztható lappal van befedve (melyet nem ábrázoltunk), amely utóbbit el lehet távolítani, amikor a 27 öntapadó fóliát a fényvezető 9 lemez felületére felragasztjuk. Ezután a fényt át nem eresztő 29 réteget visszük fel a 27 öntapadó fóliára a tapadó/védő réteggel ellentétes oldalon. A kiegészítő fényvisszaverő 31 réteget, ha alkalmazni kell, ezután a fényt át nem eresztő 29 réteg tetejére visszük fel.

Mivel a leválasztható lap még takarja a tapadófelületet, a mintát és a betűket a 27 öntapadó fóliából az ismert módon úgy vágjuk ki például egy számítógéppel vezérelt plotterrel, hogy a 27 öntapadó fóliában a kívánt jelzést és/vagy rajzolatot alkotó 13 áttört zónaalakzat alakuljon ki. A kivágott anyagot, amelyet nem kell a 9 lemezre felvinni, ezután lehámozzuk, és eltávolítjuk. Az alakzatot körülvevő megmaradó anyag tetejére egy úgynevezett munkafóliát (melyet felvivőfóliának is neveznek) helyezünk. A „munkafólián” lévő tapadóanyag valamivel erősebb, mint a leválasztható lapon lévő tapadóanyag, és a megmaradó anyag a „munkafóliához” tapad, és az alakzat nyitott 13 áttört zónáit érintetlenül tartja. A plotter olyan pontos, hogy az anyagot csak bevágja,

HU 218 403 Β de nem vágja keresztül a leválasztható lapig, amely az öntapadó réteget takarja. így tehát a munkafólia felemelheti a kívánt megmaradó részt, amely körülveszi az alakzatot, a leválasztható lapról, ezáltal a maradék rész tapadórétege szabaddá válik, és azt közvetlenül fel lehet vinni a fényvezető 9 lemez hátulsó 16 felületére. Ezután a munkafóliát ezzel a megmaradó résszel felvisszük a fényvezető 9 lemez hátulsó 16 felületére úgy, hogy annak tapadó oldalát a hátulsó 16 felület felé fordítjuk, és erősen hozzányomjuk a 9 lemezhez, átvive így a megmaradó részt a 9 lemezre. A tapadóerő a 9 lemezen most erősebb, mint a munkafólia tapadóereje, és ez lehetővé teszi, hogy a munkafóliát eltávolítsuk a megmaradó részről. így kialakítjuk a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 rétegben az annak folytonosságát megszakító 13 áttört zónák alakzatának a helyzetét a fényvezető 9 lemez hátulsó 16 felületén, és ezzel kialakítjuk a vonatkoztatási alapot a további megfelelő fényvisszaverő rétegekhez, amelyeket a 12 jelzőtábla elkészítéséhez kell használni olyan módon, hogy szabályozzák majd a fénysugarakat, és célravezetők bármilyen adott jelzéshez.

Egy fordított típusú műveletre kerül most sor a fényt vezető 9 lemez elülső 14 felületére felviendő 10 réteggel kapcsolatban. A 10 rétegnek megfelelő alakzatot kivágjuk, például szintén egy számítógéppel vezérelt plotterral. Ebben az esetben a jelzést tartalmazó alakzat kivételével először mindent lefejtünk és eltávolítunk a leválasztható lapról, mielőtt egy másik „munkafóliát” óvatosan hozzátapasztanánk a kivágott alakzathoz, és azt eltávolítanánk a leválasztható lapról. A teljes alakzatot ép állapotban tartjuk a munkafóliával, melyet ezután arra lehet használni, hogy az alakzatot ráillesszük és felvigyük az elülső 14 felületre, lényegében fedésben a fényvezető 9 lemez hátulsó 16 felületén lévő nyitott 13 áttört zónákkal.

Belátható, hogy ezeket az elülső és hátulsó alakzatokat ismert nyomtatási eljárásokkal és ismert selyemszitás eljárásokkal is fel lehet vinni. A nyomtatási eljárás különösen jól használható tömeggyártásnál, és ez különösen előnyös abban az esetben, ha ugyanolyan jelzéseket tartalmazó jelzőtáblákat nagy mennyiségben kell előállítani. A kivágott fóliás eljárás sokoldalúbb és hasznosabb minták és kis mennyiségek gyártása esetén.

Ezután egy fénydiffuziós 25 réteget viszünk fel a fényvezető 9 lemez hátulsó 16 felületére, legalább az alakzat 13 áttört zónáin belül lévő, fénynek kitett lemezfelületekre. A fénydiffúziós 25 réteg elsődleges célja az, hogy szétszórja vagy megtörje és lényegében egyenletesen eloszlassa a fényfonásból koncentrált sugár formájában kilépő fényt. így magát a fényforrást a néző nem látja, csak a 12 jelzőtábla hátuljából egyenletesen átvitt fényt. Ez a fénydiffuziós 25 réteg egy opál vagy tej fehér átlátszó anyagból készült műanyag réteg lehet.

Azokban az esetekben, amikor kizárólag fehér körvonalakat akarunk kialakítani, egy tej fehér anyagból készült fénydiffuziós 25 réteg adhatja a működő jelzést. Ezen fénydiffuziós 25 réteg további jellemzőinek azonban olyanoknak kell lenniük, hogy színt is adjanak, és erősítsék a 12 jelzőtábla előlapjából kisugárzott fényt. Egy festékrétegben, tintarétegben vagy magában a műanyag rétegben lévő fluoreszkáló színezék kielégítheti mindezeket a kívánatos tulajdonságokat, azaz a fénydiffúziót, a színt és a fényintenzitást. A fluoreszkáló anyag, ha fényforrással aktiváljuk, bizonyos, az emberi szem számára látható frekvenciákat fog erősíteni, és az anyag színében fog ragyogni. Kizárólag ezekre a célokra ennélfogva a fluoreszkáló anyagból álló réteget a tejfehér réteg nélkül lehetne használni, de egy nagyon kívánatos speciális harmadik dimenziós hatást is el lehet érni, melyet majd a későbbiekben fogunk leírni, ha kiegészítésül tejfehér réteget alkalmazunk a fluoreszkáló színes réteg mentén.

Tehát a fénydiffuziós 25 réteg készülhet egy tejfehér átlátszó anyagból, vagy lehet kizárólag egy fluoreszkáló 22 réteg, vagy ennek a két, 25 és 22 rétegnek a kombinációja is lehet. A 25 réteg előnyösen egy fluoreszkáló anyagból készült 22 réteget is magában foglalhat, melyet a tej fehér műanyagra olyan eszközökkel lehet felvinni, mint például egy fluoreszkáló selyemszitás festéket alkalmazó selyemszitás eljárással vagy fluoreszkáló festéket alkalmazó festékszóró eljárással, fluoreszkáló tintát alkalmazó nyomtatási eljárással, vagy még akár úgy is, hogy egy vékony, fluoreszkáló műanyag lapot erősítünk hozzá a tejfehér műanyaghoz. A kombinációt felhordjuk a 9 lemezre. A fluoreszkáló anyagot olyan színben választhatjuk meg, amely megfelelő ahhoz, hogy elérjük a 12 jelzőtábla többi színrétegével együttesen a kívánt hatást a kész jelzőberendezésen (melyet nem ábrázoltunk).

Meg kívánjuk jegyezni, hogy a 10 réteget, all réteget, a 21 színréteget, valamint a 22 és 25 réteget a 4. és

7. ábrán megnövelt keresztmetszettel ábrázoltuk kizárólag a szemléltetés kedvéért, és a rétegek rajzai nem jelképezik az egyes rétegek egymáshoz viszonyított vastagságait. A rétegek a valóságban csupán filmrétegek is lehetnek, de a rajz megértéséhez a rétegek keresztmetszetét megnöveltük, hogy az ismertetést megkönnyítsük.

Ellentétben a 2. ábrán bemutatott, a technika állásához tartozó megoldással, ahol a fluoreszkáló anyagot a jelzőtábla elejére vitték fel egy viszonylag vastag 15 kiemelkedő rész formájában, a fénydiffuziós 25 réteget, mely a fluoreszkáló 22 réteget is magában foglalhatja, a találmány szerint a 9 lemez hátulsó 16 felületére visszük fel úgy, hogy közvetlenül lefedje a 13 áttört zónákat. Ennek a szerkezeti kialakításnak a bemutatott ismert megoldással szemben az a különleges előnye van, hogy a fénydiffuziós 25 réteget, és - ha alkalmazzuk a fluoreszkáló 22 réteget közvetlenül és lényegében egyenletesen aktiváljuk a fényvezető 9 lemez hátulsó 16 felületénél lévő tetszőleges típusú fényforrásból származó teljes megvilágítással. Ez a szerkezeti kialakítás olyan hatásos, hogy a fényforrás akár közvetlenül a 22 és 25 rétegeknél elhelyezhető anélkül, hogy a lumineszkálásban veszteség lépne fel az alakzatnak azoknál a részeinél, amelyek a fényfonástól valamivel távolabb vannak.

Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a fényforrás bármilyen típusú fény lehet, például izzólámpa, fluoreszkáló fény, neon, ultraibolya, fénykibocsátó dióda (LED-ek: egyenirányító félvezető eszközök, melyek

HU 218 403 Β villamos energiát elektromágneses sugárzássá alakítanak át) és elektrolumineszkáló eszközök (elektromos tér hatása egy anyagra, rendszerint szilárd anyagra, például fluoreszkáló műanyagra). Az elektrolumineszcens fényforrás esetében egy villamosán gerjesztett anyag egy fluoreszkáló lappal kombinálva tehát saját fényforrása is lehet, és helyettesítheti a fényfonást. Hasonlóképpen ha neont használunk egy kívánt színben a fénydiffuziós 25 réteggel kombinációban, amikor a fénydiffüziós 25 réteg egy tejfehér anyag, a fluoreszkáló 22 réteget el lehet hagyni, és még így is jó megvilágítási eredményeket lehet elérni. A neon érzékenysége és az üzemeltetésével kapcsolatosan szükséges karbantartási munkák miatt azonban általában célszerű ezt a változatot elkerülni.

Ha a jelzést tartalmazó 9 lemezt egy (nem ábrázolt) fényforrással megvilágítjuk előnyösen egy olyan fényforrással, melyet a 12 jelzőtábla hátulsó 16 felületével szemben helyezünk el, a fénysugarak a teljes fluoreszkáló 22 rétegre ráesnek, azt közvetlenül aktiválják és/vagy közvetlenül megvilágítják a fénydiffuziós 25 réteget, amelyek közül az egyik vagy akár mindkettő elsődlegesen csak a 13 áttört zónákat takarhatja. A fényvisszaverő, átlátszatlan 11 rétegben lévő 13 áttört zónákat közvetlenül lefedő, aktivált fluoreszkáló 22 réteg ragyogása és/vagy a fénydiffuziós 25 réteg fénye átteijed az átlátszó, fényvezető 9 lemezen keresztül. Ezeknek a fénysugaraknak egy része közvetlenül a néző felé megy tovább az elülső fényvisszaverő 10 réteg oldaléléi mentén, és a néző számára az alakzat körvonalát vagy kontúrját fogja megjeleníteni.

Ezzel a körvonallal vagy kontúrral kapcsolatban megjegyezzük, hogy a 10 réteg a találmánynak megfelelően vagy egy átlátszatlan fényvisszaverő réteg, vagy pedig egyszerűen egy fényvisszaverő réteg lehet. Bármely esetben a hátulsó 16 felületről jövő valamennyi fénysugár vissza fog verődni a 10 réteg fényvisszaverő felületéről a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 rétegre, és ennek következtében a néző irányába, fényudvart alkotva ezáltal a körvonal körül. Az a különbség, hogy a 10 réteg magában foglalja-e az átlátszatlanságot, mindazonáltal a körvonalakon belül egy 20 magterület megjelenésében fog megnyilvánulni. Ha a 10 réteg magában foglal egy fényt át nem eresztő 29 réteget, mely az átlátszatlanságot biztosítja, akkor a körvonalon belül a 20 magterületet csak a környezetből származó elülső megvilágítás jelenléte fogja megvilágítani, és a 20 magterület színe a 10 réteg elülső felületének a színével lesz megegyező (amely egy elülső 21 színréteg lehet). Másrészt viszont ha a 10 rétegben nincsen benne a fényt át nem eresztő 29 réteg, akkor hátulról valamennyi fény hatni fog a 20 magterületre, és azt bizonyos fokig megvilágítja, és ha a 20 magterület szintén tartalmaz fluoreszkáló anyagot (az alábbiakban fogjuk ezt leírni) az ebben a 10 rétegben lévő fluoreszkáló színes anyagból származó színnel. Mivel a 10 réteg fényvisszaverő és visszaveri a fénysugarakat, a megvilágított 20 magterület fényének intenzitása kisebb lesz, mint a néző felé sugárzó közvetlen fénysugarak intenzitása, amely utóbbiak a 20 magterület szélei körüli területről érkeznek. Tehát az alakzatnak van körvonala, de a kontraszt a körvonal és a mag között kisebb, mint abban az esetben, amikor a 20 magterület átlátszatlan.

Más változat szerint a 10 réteg egy fluoreszkáló réteg is lehet, mely visszaverheti a 22 és 25 rétegekből érkező fénysugarakat, ugyanakkor a 10 réteget aktiválhatják a sugarak, hogy fluoreszkálásra késztessék a 20 magterületet. A kiválasztott színektől függően ez egy érdekes színkombinációt hozhat létre. így például ha a hátulsó fluoreszkáló 22 réteg kék és az elülső fluoreszkáló 25 réteg a 10 réteg helyén piros, a néző a piros és a kék keverékét (bíborvöröset) láthatja a 20 magterületben egy kék színű körvonallal, és ha a hátulsó fluoreszkáló 22 réteg fehér és az elülső 25 réteg sárga, akkor a néző egy sárga magot láthat egy fehér körvonallal. Ezekben a példákban a fényudvart a 12 jelzőtáblának all réteg színe által meghatározott alapszíne is befolyásolni fogja.

A speciális hatások eléréséhez a színek a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg, a fluoreszkáló 22 réteg, a fényvisszaverő 10 réteg és a további elülső 21 színréteg bármilyen tetszés szerinti kombinációjában kiválaszthatók. Ezzel kapcsolatban ismert az a tény, hogy egy fény színét ütköztetni lehet egy más fény színével, hogy kioltsuk, erősítsük vagy módosítsuk az így kialakult színt, a színek megválasztásától és intenzitásától függően. Ezt az eljárást hatékonyan lehet használni a találmány szerkezeti felépítésében.

A találmány egy másik fontos tulajdonsága az a képesség, hogy egy eddig általunk nem ismert módon lehet változó színalapot alkalmazni. Ha alkalmazzuk a fluoreszkáló 22 réteget, a szín fokozatosan változhat a 22 réteg mentén. így például a fluoreszkáló kék szín egy adott hossza alkalmazható. Ezután ennek a kék színnek a közepétől kezdve a fluoreszkáló piros szín egy adott hosszát alkalmazzuk, félig takarva a kéket és a fénnyel megvilágított tej fehér anyagon lévő másik felet. Tehát a fluoreszkáló színréteg teljes felvitt csíkjában a szín kékből bíborvörösbe, majd vörösbe megy át anélkül, hogy a színek között egy pontos elválasztóvonal lenne. Más színeket is lehet alkalmazni kívánság szerint. Ennek a 12 jelzőtábla hosszára gyakorolt hatása az, hogy a körvonal és a fényudvar színe az egyik helyről a másikra áttérve változik. Több-kevesebb színváltozást lehet ilyen módon használni a 12 jelzőtáblán.

Annak a képzetes vonalnak a szöge, mely a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg élét egy, a 13 áttört zóna éle mentén lévő pontnál összeköti egy, az elülső 14 felületen lévő 10 réteg egyik élén lévő megfelelő ponttal, a 2. ábrán bemutatott ismert eszköz rézsútos 17 oldalélével azonos látványt fog kelteni. Ezt a szöget növelni vagy csökkenteni lehet a 10 réteg alakzata megfelelő méreteinek csökkentésével, illetve növelésével. Ezt a látványt anélkül érjük el, hogy az ismert kialakítású 12 jelzőtábla elülső 14 felületének 15 kiemelkedő része fizikailag jelen lenne.

A lejtős oldalél látványának vastagságát 0,0 mm-től 20 mm-ig vagy annál nagyobbig terjedő tartományban lehet szabályozni a fényvezető 9 lemezhez kiválasztott anyag vastagságának megfelelően. Továbbá a 10 réteg elejére egy elülső 21 színréteget lehet felvinni. Ezt a

HU 218 403 Β színréteget kiválaszthatjuk úgy, hogy a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg háttérszínével kívánság szerint összehangoljuk a 12 jelzőtábla alapszínét.

Az elülső 14 felületen lévő betűk, rajzok, minták vagy művészi munkák megfelelnek a hátulsó 16 felületen lévő 13 áttört zónák alakzatának. A találmánnyal összhangban az elülső alakzat méretei kisebbek, ugyanakkorák vagy nagyobbak lehetnek, mint a hátulsó alakzaté. A fényforrásból kilépő fénysugarak áthaladva a 13 áttört zónákon, még mindig létrehoznak egy körvonalat az elülső alakzat körül, hacsak az elülső alakzat méretei szándékosan nem olyan nagyok, hogy túlnyúlnak a hátulsó alakzaton, és hatékonyan megsemmisítik annak körvonalát, a fényudvart azonban nem. A rézsútos él és a harmadik dimenzió látványa azonban még hatékonyabb lesz, hogyha az elülső méretek nem nagyobbak, mint a hátulsó alakzat méretei, és előnyösen annál kisebbek. A rézsútos oldalél látványának, a harmadik dimenzió mélységének, a fényudvamak és sok más lehetséges színnek a hatásai egy adott cél elérése érdekében bármely adott jelzőberendezés esetében több, az alábbiakban tárgyalt tényező szabályozásával hozhatók létre. Elegendő most annyit mondani, hogy ezen tényezők figyelembevétele után egy méretet kiválasztunk az elülső alakzat szélességére, és az alakzatot a 10 réteghez egy másik lapból fogjuk kivágni a már leírt módon.

A találmány szerinti dőlt oldalél hatásán kívül, melyet a 2. ábrán bemutatott ismert megoldású jelzőtábla fizikailag dőlt helyzetű 17 oldaléléhez hasonlítottunk, egy további hatás is elérhető, ez a mélység vagy harmadik dimenzió hatása, ahol a néző belelát a fényvezető 9 lemez „belsejébe”. Ez a 9 lemez, mint ahogy azt már jeleztük, előnyösen egy átlátszó, tiszta műanyag. A legjobb esetben a tárgyak „fokuszálatlanok”, ha a tiszta műanyagon keresztül a tejfehér színű rétegre nézünk. Ez akkor kívánatos, hogyha a harmadik dimenziós hatás minőségét vesszük figyelembe.

Egy, a fényvezető 9 lemez hátulsó 16 felületén lévő tárgy vagy réteg tisztán és élesen látható egy tiszta műanyagon keresztül. A fénydiffüziós 25 réteg célja az, hogy a fényt egyenletesen és egységesen oszlassuk szét. Ez szórt vagy „fokuszálatlan” fénnyé válik, és az alakzat rézsútos élein keresztül úgy látható, hogy a fényforráshoz viszonyított távolságot a néző nem tudja érzékelni. Másrészt viszont egy, a hátulsó fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg és az elülső 10 réteg közötti távolságot tesszük valóságossá, jóllehet nincs a kettő között közvetlen kapcsolat. Ha a fénydifíüziós 25 réteget fénnyel aktiváljuk, a néző térbeli különbséget tud érzékelni a hátulsó fényvisszaverő 25 réteg és a elülső fényvisszaverő 10 réteg között, de nem lesz képes érzékelni a fényforrásig teijedő távolságot. Úgy tűnik, hogy a fény összeköti az elülső 10 réteget és a hátulsó rétegeket is, így egy különleges harmadik dimenziós és tömegmegjelenést adva. Minél kevésbé van szétszórva a fényforrás fénye, annál rosszabb ennek a speciális megjelenésnek a minősége. A hatás egy „feneketlen” mélység illúzióját közelíti meg. Tehát a színek keveréke jelenhet meg például a térben egy olyan világítójelenség formájában, mely hasonló az északi fény látványához.

A színek úgy látszanak, mintha magában a 9 lemez belsejében lennének. A hátulsó tejfehér fénydiffúziós 25 réteg egy háromdimenziós érdekes hatást hoz létre azzal, hogy a 10 rétegről visszavert fénysugarakat ütközteti, különösen akkor, hogyha a 10 réteg szintén egy fluoreszkáló réteg, mint azt a korábbiakban már említettük. Tehát egy tejfehér fénydiffüziós 25 réteg a fluoreszkáló színes 22 réteggel együtt akkor előnyös, ha szokatlan mélységi hatásokra van szükség.

Egy további érdekes hatás érhető el, ha az elülső 14 felületen lévő alakzatot fedésbe hozzuk a hátulsó 16 felületen lévő alakzat 13 áttört zónáival. Minden egyes karakteren egy részleges körvonalat lehet kialakítani, ha a két alakzatot oldalirányban kismértékben elcsúsztatjuk vagy eltoljuk egymáshoz képest. így például a karakterek bal oldala körvonal nélkülivé, de fényudvarral rendelkezővé tehető, a jobb oldal pedig rendelkezhet körvonallal is, és fényudvarral is. A körvonal szélesebb lehet az alakzatok kivágásánál alkalmazott, egymáshoz viszonyított méretek kezdeti megválasztásától függően.

A találmánynak ez a rugalmassága azért előnyös, mert viszonylag olcsó gyártási eljárásokat és anyagokat lehet alkalmazni, ahogy azt az eddigiekben ismertettük, a 9 lemezen belüli minőségi háromdimenziós hatások előállítására anélkül, hogy fizikailag valódi háromdimenziós tárgyakat kellene ahhoz létrehozni. A néző azt várja, hogy egy háromdimenziós elülső 14 felületet érzékel a 12 jelzőtáblán, ha azt megérinti, ahelyett, hogy egy lényegében sík felületet érezne, amelyet tényleg megtapintott, és a néző valószínűleg nem lesz képes arra, hogy érzékelje a fényforrás távolságát.

A találmány egy további kiviteli változatát szemléltetjük a 6. és 7. ábrán. A 3. és 4. ábrával kapcsolatban már leírt elvek érvényesek erre a kiviteli változatra is. Emellett ez a kiviteli változat nagyobb rugalmasságot enged meg az elvek felhasználásában. Például ezzel a kiviteli változattal lehetőség van arra, hogy egy, a fentiekben leírtaknak megfelelő kialakítású és megjelenítésű művészi mintát jelenítsünk meg, ugyanakkor megjelenítsük a művészi minta felett vagy azon keresztbe betűk egy rétegét vagy fordítva. Valóban, akármelyik képezheti az előteret és a másik a hátteret az egyik pontban, és egy másik pontban azok szerepe felcserélődhet. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy egy „körvonal és fényudvar”-t hozunk létre a másik „körvonal és fényudvar” határain belül vagy annak tetején, vagy azon keresztben.

Egy példával szemléltetjük ezt a rugalmasságot. Hivatkozással a 7. ábrára, látható, hogy a 12 jelzőtábla hátulsó 16 felületét a (nem ábrázolt) fényforrással megvilágítva, a fénysugarak a fénydiffüziós 25 réteget aktiválják vagy gerjesztik, ahol a 25 réteg előnyösen egy fluoreszkáló színes 22 réteget foglal magában, és azt egyenletesen fogja ragyogtatni. A fluoreszkáló anyag aktiválásával előállított fénysugarak egy része közvetlenül a néző irányába fog haladni azokban a tartományokban, amelyek a térben eltolt fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg és a fényvisszaverő 10 és 10a rétegek egymás felé néző oldaléléi között helyezkednek el, ahogy az a 7. ábrán látható. Ez az egymás felé néző élek kö10

HU 218 403 Β zött elhaladó fény egy körvonalat hoz létre, mint azt a korábbiakban elmagyaráztuk. Az a tény, hogy a fénysugarak a fényvisszaverő 10 és 10a rétegekről is visszaverődnek, azt jelenti, hogy a fénysugarak egy része visszaverődik a kissé előbbre tolt 10a rétegekről a 10 és 11 rétegek elülső felületére, onnan pedig előrefelé a néző irányába. Ezek a fénysugarak, melyek az átlátszatlan, fényvisszaverő 10 réteg elejéről visszaverődnek, egy fényudvart alakítanak ki a 10a réteg éleinél kialakított körvonal körül. Létezik egy másik körvonal is a 10 réteg külső élei körül egy olyan fényudvarral, mely a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg elülső lapjáról történt visszaverődésből származik, mint azt a fentiekben leírtuk. Ez egy fényudvarral együtt megjelenő körvonalat vagy kontúrt hoz létre egy másik, fényudvarral rendelkező körvonal vagy kontúr határain belül vagy azon keresztben.

Mint azt az előbbiekben már jeleztük, fel lehet vinni egy 21 színréteget az elülső átlátszatlan, fényvisszaverő 10a réteg elülső felületeire, hogy a fényvisszaverő, átlátszatlan 11 réteg, a 10 és 10a rétegek színein kívül egy speciális színhatást hozzunk létre. Az átlátszatlan, fényvisszaverő 10a rétegnek lehet egy olyan saját színe, ami hasznos, de lehet, hogy úgy találjuk, hogy a különböző rétegekben lévő színek keverése érdekes hatásokat idéz elő. Ezenkívül bármelyik fényvisszaverő réteg elülső oldala magában foglalhat egy 21 színréteget (nem csak a 10a réteg), hogy a különböző színű rétegek további hatásaként előidézzük ezeket a kívánatos színhatásokat. Ha a 21 színrétegek színe eltér a fénydiffuziós 25 rétegek és a fluoreszkáló 22 rétegek színétől, akkor az így létrehozott fényudvarokat valószínűleg úgy fogjuk látni, mintha a színük eltérő lenne az azon fénysugarak által képezett körvonalak színétől, mely fénysugarak közvetlenül a fluoreszkáló anyagból lépnek a néző felé. Mint azt már jeleztük, a fénydiffuziós 25 rétegen lévő fluoreszkáló színes 22 réteg változó lehet a felülete mentén, hogy érdekesebbé váljon, és jól ismert az, hogy a színes fényt fel lehet használni egy másik színezett fénnyel közvetlenül ütköztetve, hogy kioltsa, erősítse vagy megváltoztassa az eredő fény színét. Ez a másfajta szerkezeti felépítés kiváló terepet nyújt a színek ilyen használatának gyakorlásához. Látható tehát, hogy ez a szerkezeti felépítés sok újszerű alkotást tesz lehetővé.

Egy még további kiviteli változatot mutatunk be a 8-10. ábrákon. Ennek a jelzőtáblának a jelzőberendezésben kifejtett hatásai ugyanazok vagy ugyanazok lehetnek, mint azoknak a kiviteli változatoknak az esetében, amiket leírtunk, de ennek a jelzőtáblának a fizikai megvalósítása bizonyos fokú további rugalmasságot enged meg a találmány szerint kialakított jelzőberendezés alkalmazásában. Ahelyett, hogy egy átlátszatlan fényvisszaverő réteget vinnénk fel ragasztóanyag alkalmazásával közvetlenül a fényvezető 9 lemez hátulsó 16 felületére, a betűket, ábrákat és/vagy művészi mintákat közvetlenül egy vékony műanyag fóliára vagy filmre nyomtatjuk rá, melynek vastagsága például 0,2-0,5 mm. Ehhez a nyomtatáshoz ismert nyomtatási eljárásokat lehet alkalmazni szabványos formák, betűk, ábrák és karakterek alkalmazásával, csökkentve a nyomtatási költségeket, melyek így alacsonyabbak, mint a selyemszitás vagy más speciális eljárásnál felmerülő költségek. Egy példa az ilyen jelzőberendezés alkalmazására, amikor a jelzőberendezést olyan körülmények között kívánjuk alkalmazni, ahol a feltételek gyakran változnak, és ahol a jelzéseknek a feltételekkel együtt kell változniuk. A változási periódus lehet akár néhány nap vagy akár néhány óra is. Egy egyedi példa erre egy éttermi hirdetés, melyen a napi menüt vagy a napi ajánlatot hirdetik.

A 8. ábrán egy hátsó fóliát vagy 33 filmet szemléltetünk, ahol a háttér van átlátszatlan és fényvisszaverő színű tintával nyomtatva, és a jelzést tartalmazó alakzatot hagytuk testetlenül, hasonlóan a 13 áttört zónákhoz, melyeken keresztül a fénysugarak áthaladnak. A 8. ábrán feltüntettünk egy elülső fóliát vagy 35 filmet is, a 33 filmnek a fordítottját, mely a jelzés alakzatát mutatja, melyet a 33 filmmel fedésbe kell hozni. Az elülső 35 filmnek egy átlátszatlan jelzést tartalmazó alakzata van tiszta háttérrel.

Mint az a 9. ábrán látható, több réteget hoztunk össze, közöttük a 33 és 35 filmeket is, hogy egy szendvicsszerkezetet alakítsunk ki az egymásra helyezett különálló rétegekből úgy, hogy a szendvicsformában az önálló, eltávolítható rétegek megtartják saját integritásukat, szemben az előzőkben leírt kiviteli változatok szerinti rétegek egybelaminálásával.

Ebben az esetben a szendvics egy fénydiffuziós 25 réteget is tartalmaz, mely egy opál vagy tejfehér műanyagból készült vékony lemez lehet egy arra felvitt fluoreszkáló színes 22 réteggel, valamint két fényvezető 9 lemezt, mint ahogy azt a fentiekben leírtuk. A nyomtatott 33 és 35 film a szendvicsszerkezetet képező rétegek közé van behelyezve; a hátsó 33 film a 25 réteg és a leghátsó fényvezető 9 lemez közé, az elülső 33 film pedig a leghátsó fényvezető 9 lemez és a legelső fényvezető 9 lemez közé. Az összes réteg egymással fedésben van összeillesztve, de különös figyelmet kell fordítani a 33 és 35 filmeknek az egymáshoz viszonyított elhelyezkedésére. A korábbi kiviteli változatokkal összhangban az elülső 35 filmre nyomtatott alakzat keskenyebb lesz, mint az annak megfelelő és a hátulsó 33 filmre nyomtatott alakzat. A méretbeli különbségek lehetővé teszik, hogy a fénysugarakat a 25 réteg, amikor ezt egy (nem ábrázolt) fényforrással aktiváljuk, közvetlenül a fényvezető 9 lemezen keresztül a néző felé sugározza, kialakítva a körvonalat vagy kontúrt az alakzat körül. Tehát a 33 és 35 filmeket úgy kell elhelyezni, hogy a két alakzat egymást fedje. Mint azt a fentiekben a többi kiviteli változattal kapcsolatban leírtuk, mindazonáltal a felső és alsó alakzatokat el lehet tolni vagy oldalirányban el lehet csúsztatni egymáshoz képest, hogy érdekes körvonalhatásokat kapjunk.

Miután össze lettek illesztve, a rétegeket össze kell rögzíteni, hogy megtartsák a szendvicsben elfoglalt helyzetüket, amihez egy 37 kengyellel jelképezett megfelelő eszközt használhatunk. Ezután a szendvicsszerűen összefogott 12 jelzőtáblát be lehet helyezni a (nem ábrázolt) jelzőberendezésnek a dobozába egy fényforrással együtt, és ezzel elkészült a megvilágított jelzőberendezés.

HU 218 403 Β

Ez a szerkezeti felépítés, mint az könnyen belátható, lehetővé teszi, hogy a kommunikációs anyagot könynyen kicseréljük, mivel a 12 jelzőtábla egyes részei ebben a kiviteli változatban különállóak.

Az előző kiviteli változatokhoz hasonlóan a 9. és 10. ábrán az egyes rétegeket a szemléltetés céljából megnövelt vastagsággal ábrázoltuk, ami azonban csak a leírás érthetőségének elősegítését szolgálja, és a rétegek rajzai nem jelképezik a fizikailag valós rétegek egymáshoz viszonyított vastagságait. Az előző kiviteli változatokhoz hasonlóan a 12 jelzőtábla hátulja (a fényforrás felőli oldal) ezeken az ábrákon jobb oldalon található.

A jelen leírásban ismertetett 12 jelzőtábla elveinek sok különböző alkalmazása lehet az ezen elveket alkalmazó személy kreativitásának megfelelően. így például az ezen elveknek művészi ábrák, információközlés, hirdetés vagy azok bármilyen kombinációjára történő szokásos alkalmazásán kívül ezeket az elveket más alkalmazási területeken is fel lehet használni, például órák számlapjain, domborzati térképeken és földgömbökön.

A jelen leírásban ismertetett találmánynak számos előnye van. A szerkezeti felépítés megkönnyíti a jelzőtábla különböző részeinek szabványosítására vonatkozó munkát. A szerkezeti felépítés a fénykimeneten megnövelt fényességet biztosít, ami nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé, ha a jelzőtáblát olyan körülmények között használják, ahol a jelzőtáblát fény veszi körül. Kevesebb munkaórára van szükség a jelzőtábla előállítására, és gyorsan összeállítható egy adott minta szerint, és szükség szerint könnyen cserélhető. Szinte mindenfajta fényforrást lehet használni, és a fényforrás közvetlenül a jelzőtábla hátulsó felületénél elhelyezhető, ami lehetővé teszi egy nagyon vékony jelzőberendezésszerelvény (keret, jelzőtábla és fényforrás) kialakítását. A fénysugár megvezetésének elve nagyobb kreativitást és rugalmasságot tesz lehetővé a jelzőtábla készítésénél és felhasználásánál. Általánosságban véve a felhasználandó anyagmennyiség is kevesebb.

Claims (21)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Jelzőtábla vizuális jelzéssel és a jelzést megvilágító fényforrással, amely jelzőtábla egy fényvezető anyagból készült lemezt (9), valamint egy meghatározott mértékben fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteget (11) tartalmaz, ahol a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg (11) a lemez (9) hátsó felületén (16) van elhelyezve, és legalább egy, a folytonosságát megszakító áttört zóna (13) a vizuális jelzést alkotó első alakzatot alkot, a fényvezető anyagból készült lemeznek (9) elülső oldalán olyan, második alakzatot alkotó és az első alakzathoz hasonló alakú és azzal fedésben lévő fényvisszaverő réteg (10) van, amelynek leghátsó felülete a fényvisszaverő felület, azzal jellemezve, hogy a lemez (9) tartalmaz egy olyan fényforrás jelenlétében szórt fényt kibocsátó fénydiffúziós réteget (25), amely legalább részben lefedi a hátsó felületen lévő áttört zónákat (13), továbbá a fényvisszaverő réteg (10) legalább részben szabadon hagyja a mögötte lévő diffúziós réteget.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a fénydiffuziós réteg (25) tejfehér átlátszó anyag.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a fénydiffuziós réteg (25) fluoreszkáló színes anyag.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a fénydiffuziós réteget (25) egy tejfehér átlátszó anyag és egy fluoreszkáló színes anyag alkotja.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg (11) poli(vinil-klorid)-fólia, melynek egyik oldalán tapadóréteg van.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a poli(vinil-klorid)-fólia a nem tapadó felületén fényátnemeresztő réteget tartalmaz.
7. 7. A 6. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a poli(vinil-klorid)-fólia a nem tapadó oldalán, a fényátnemeresztő réteg (29) tetején egy fényvisszaverő réteget (31) is tartalmaz.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a fényt vezető lemez (9) anyaga átlátszó műanyag.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a fényt vezető lemez (9) anyaga üveg.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a lemez (9) felületén (16) lévő fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg (11) az átlátszatlanságot biztosító, fény számára át nem járható anyagból áll.
11. 11. Az 1. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a vizuális jelzéssel azonos alakú fényviszszaverő réteg (10) méretei kisebbek, mint a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben (11) az áttört zónák (13) által kialakított alakzat megfelelő méretei.
12. 12. Az 1. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a vizuális jelzéssel azonos alakú fényviszszaverő réteg (10) mérete megegyezik a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben (11) az áttört zónák (13) által kialakított alakzat megfelelő méreteivel.
13. 13. Az 1. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a vizuális jelzéssel azonos alakú fényviszszaverő réteg (10) méretei nagyobbak, mint a fényviszszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben (11) az áttört zónák (13) által kialakított alakzat megfelelő méretei.
14. 14. Jelzőtábla, amely vizuális kommunikációs anyagot alkotó jelzéssel van ellátva, és a jelzést megvilágító fényfonással ellátott jelzőberendezésben van alkalmazva, és egy, a jelzőtábla (12) alapszerkezeti elemét alkotó és a fényforrással rendelkező jelzőberendezéssel összeszerelt állapotban a fényforrásból fényt továbbító fényvezető eszközt tartalmaz, a fényvezető eszköznek az egyik, szerelt állapotban a fényforrás felé eső felületén egy fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteg (11) van, a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben (11) a jelzést meghatározó formában kialakított, összeszerelt állapotban a fényforrásból kilépő fény számára a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegen (11) keresztül áthaladást biztosító fénynyílások vannak, és a fényvezető eszköznek összeszerelt állapotban a fényforrással ellentétes oldalán, a meghatározott jelzés alakjá12

    HU 218 403 Β bán kialakított, a fénynyílásokkal lényegében fedésben lévő, fényvisszaverő réteg (10) van, azzal jellemezve, hogy közvetlenül a fénynyílások felett elhelyezett és legalább a fénynyílásokat lefedő és összeszerelt állapotban a fényforrás és a fénynyílások között lévő fénydiffvtziós eszközt tartalmaz, továbbá a fényvisszaverő réteg (10) közvetlenül a fényvezető eszköz felületére van rögzítve.
15. 15. Jelzőtábla, amely vizuális kommunikációs anyagot alkotó jelzéssel van ellátva, és a jelzést megvilágító fényforrással ellátott jelzőberendezésben van alkalmazva, azzal jellemezve, hogy több, fényvezető anyagból készült lemezt (9) tartalmaz, amelyek a jelzőberendezésbe rögzített állapotban szendvics formában párhuzamosak egymással, a lemezeknek (9) az a külső felülete (16), amely rögzített állapotban a fényforrás felé esik, a szendvics hátulsó oldalát képezi, míg a lemezeknek (9) az a külső felülete (14), amely rögzített állapotban a fényforrással ellenkező oldalon, a néző felé esik, a szendvics elülső oldalát képezi, önmagában ismert módon tartalmaz egy fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteget (11) legalább a - rögzített állapotban a fényforrás felé eső - hátsó lemez (9) hátsó felületén (16), a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben (11) a folytonosságát megszakító áttört zónákkal (13) önmagában ismert módon egy, a vizuális jelzést meghatározó alakzat van kialakítva, és egy, legalább az áttört zónák (13) által alkotott alakzatot lefedő fénydiffüziós réteggel (25) van ellátva, tartalmaz továbbá egy fényvisszaverő réteget (10), amely a szomszédos lemezek (9) között helyezkedik el, és egy fényvisszaverő réteget (10a) a lemezekből (9) álló szendvics elülső oldalán, mindegyik fényvisszaverő réteg (10, 10a) olyan alakzatban van kialakítva, amelyek pontosan megegyeznek és fedésben vannak legalább a hátulsó lemez (9) hátulsó felületén (16) lévő fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben (11) az áttört zónák (13) által alkotott alakzat általános alakjával.
16. 16. A 15. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy egy kengyelt (37) tartalmaz, amellyel a jelzőberendezésbe beszereléshez a fényvezető anyagból készült lemezekből (9) álló szendvicsszerkezet az azokhoz tartozó rétegekkel együtt oldhatóan össze van fogva.
17. 17. Jelzőtábla, amely vizuális kommunikációs anyagot alkotó jelzéssel van ellátva, és a jelzést megvilágító fényforrással ellátott jelzőberendezésben van alkalmazva, azzal jellemezve, hogy a jelzőtábla (12) több, a jelzőtábla (12) kialakításához és átalakításához, az egyes rétegekből álló szendvics formájába bármikor összeszerelhető, szétszerelhető és ismét összeszerelhető rétegből áll, és egy fényvezető anyagból készült első réteget tartalmaz, a fényvezető anyagból készült első réteg egyik felületénél önmagában ismert módon elhelyezett fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült réteg (11) van, a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült rétegben (11) fénynyílásokkal kialakított, a vizuális jelzést meghatározó alakzat van, tartalmaz továbbá egy, közvetlenül a fénynyílások által alkotott alakzat felett elhelyezett, és azt lefedő, fénydiffüziós anyagból készült réteget, valamint egy fényvisszaverő anyagból készült első réteget, amely a fényvezető anyagból készült első réteg egyik, a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült réteggel ellentétes oldalán van elhelyezve, és amelynek legalább egy, lényegében a fénynyílások által alkotott alakzat körvonalaihoz illeszkedő és a körvonal közepeiben nyitott hézagokat hagyó szalag alakja van, tartalmaz egy, az első fényvisszaverő anyagból készült rétegen, az első fényvezető anyagból készült réteggel párhuzamosan elhelyezett második fényvezető anyagból készült réteget, valamint egy második fényvisszaverő anyagból készült réteget, amely a második fényvezető anyagból készült rétegnek az első fényvisszaverő anyagból készült réteggel ellentétes oldalánál van elhelyezve, és az alakja megegyezik és fedésben van a fényvisszaverő anyagból készült első réteg szalagként kialakított körvonalának közepeiben lévő nyitott hézagokkal, végül az összes réteget egy, a fényforrással ellátott jelzőberendezésbe beszerelhető, összeszerelt szendvicsszerkezetbe összefogó kengyeleket tartalmaz.
18. 18. Eljárás vizuális kommunikációs anyaggal ellátott és a vizuális kommunikációs anyagot megvilágító fényforrással ellátott jelzőberendezésben alkalmazható jelzőtábla kialakítására, amelynek során előkészítünk egy fényvezető anyagból készült lemezt (9), előkészítünk egy fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezt, megalkotjuk a vizuális kommunikációs anyagot meghatározó alakzatot, kialakítjuk az alakzatot nyílások formájában a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezben, felvisszük a nyílások formájában kialakított alakzattal ellátott fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezt a fényvezető anyagból készült lemez egyik oldalára, fényvisszaverő anyagból készült lemezből egy, a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezben nyílások formájában kialakított alakzattal megegyező alakzatot alakítunk ki, azzal jellemezve, hogy a fényvezető anyagból készült lemez megfelelő részeit szabadon hagyó és a vizuális kommunikációs anyagnak megfelelő alakzatot meghatározó nyílásoknak lényegében a teljes területe fölé fénydiffüziós réteget helyezünk, továbbá felvisszük a fényvisszaverő anyagból készült lemezből kialakított alakzatot a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezben nyílások formájában kialakított alakzattal fedésben a fényvezető anyagból készült lemeznek a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan anyagból készült lemezzel ellátott oldalával ellentétes felületére.
19. 19. Jelzőtábla, amely vizuális kommunikációs anyagot alkotó jelzéssel van ellátva, és a jelzést megvilágító fényforrással ellátott jelzőberendezésben van alkalmazva, és egy, a jelzőtábla (12) alapszerkezeti elemét alkotó, két egymással szemben lévő sík oldallal rendelkező fényvezető eszközt, továbbá a fényvezető eszköz egyik felületén (16) egy fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteget (11) tartalmaz, és a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben (11) a jelzéseket meghatározó fénynyílások vannak kialakítva, azzal jellemezve, hogy a fényvezető eszköznek a fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan réteggel (11) ellátott felületén (16) egy fényforrás jelenlétében szórt fényt előállító fénydiffüziós eszköz van,

    HU 218 403 Β amely lefedi a jelzést meghatározó fénynyílásokat, a fényvezető eszköz másik felületén (14), lényegében a fénynyílásokkal fedésben, a jelzésnek megfelelő alakú fényvisszaverő eszköz van,
20. 20. A 19. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jelle- 5 mez ve, hogy a fényvezető eszköznek az egyik felületén (16) lévő fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben (11) kialakított, a jelzést meghatározó fénynyílások nagyobbak, mint a fényvezető eszköz másik felületén (14) azokkal lényegében fedésben lévő, a jelzést alkotó fényvisszaverő eszközök.
21. 21. A 19. igénypont szerinti jelzőtábla, azzal jellemezve, hogy a fényvezető eszköznek az egyik felületén (16) lévő fényvisszaverő és/vagy átlátszatlan rétegben (11) kialakított, a jelzést meghatározó fénynyílások kisebbek, mint a fényvezető eszköz másik felületén (14), azokkal lényegében fedésben lévő, a jelzést alkotó fényvisszaverő eszközök.