HU217706B

HU217706B - Működtetőegység hidraulikus fékberendezésekhez

Info

Publication number: HU217706B
Application number: HU9302263A
Authority: HU
Inventors: Lothar Schiel; Wilfried Wagner
Original assignee: Itt Automotive Europe Gmbh
Priority date: 1991-12-05
Filing date: 1992-11-02
Publication date: 2000-04-28
Also published as: DE4140066A1; US5359854A; JPH08502222A; EP0614427A1; HUT73273A; CN1074182A; CZ281265B6; EP0614427B1; SK99193A3; WO1993011010A1; CZ120793A3; DE59205416D1

Abstract

A találmány tárgya működtetőegység hidraulikus fékberendezéshez. Aműködtetőegység egy pneumatikus fék- erőfokozóból (1) és hatásiránybana fékerőfokozó után kapcsolt főfékhengerből (2) áll. A főfékhenger (2)dugattyúja (19) egy hidraulikus nyomóteret (21) határol. A dugattyúval(19) működésileg össze van kapcsolva egy nagyobb átmérőjűgyűrűdugattyú (23), ami a nyomótérrel (21) összeköthető töltőteret(24) határol. Annak érdekében, hogy a működtetőegység a működtetésisebességtől független, egyértelműen meghatározható az átkapcsolásinyomással és üresjárási lökettel dolgozzon, a találmány értelmében agyűrűdugattyú (23) a dugattyútól (19) elválasztható, ha a reá hatóhidraulikus nyomás elér egy előre meghatározható értéket. Ezbiztosítja, hogy a gyűrűdugattyú (23) ne tolja el a töltőtérfogatot afőfékhenger (2) teljes lökete alatt. ŕ

Description

A találmány tárgya működtetőegység hidraulikus fékberendezéshez. A működtetőegység egy pneumatikus fékerőfokozóból és a hatásirányban a fékerőfokozó után kapcsolt főfékhengerből áll. A főfékhenger dugattyúja egy hidraulikus nyomóteret határol, és a főfékhengerben van egy, a dugattyúval működésileg összekapcsolt, nagyobb átmérőjű gyűrűdugattyú, ami egy, a nyomótérrel összeköthető töltőteret határol.

Ilyen működtetőegység ismeretes a DE-PS 33 17 996 számú szabadalmi leírásból. Ennek a már ismert működtetőegységnek a gyűrűdugattyúja üreges, és egy hengeres belső falból, valamint egy hengeres külső falból áll, amelyek az egyik végükön össze vannak kötve, és a másik végükön egy nyitott, gyűrű alakú teret határolnak. A hengeres külső fal a főhenger házában lévő tömítőelemeken át befelé mozgatható a főfékhengemek a fékerőfokozó felé eső végén lévő, gyűrű alakú keresztmetszetű töltőtérbe. A töltőtér a főfékhenger első nyomóterével koaxiálisán, radiálisán kívül van kialakítva, és a primer dugattyút képező, a hengeres belső falat lezáró fenék határolja.

Ennél a már ismert működtetőegységnél kevéssé előnyös a jelentős axiális szerkezeti hosszúság, valamint a működtetőegység egészének nagyon drága felépítése. További hátránynak tekinthető, hogy a gyűrűdugattyú révén történő működtetéskor egy bonyolult szelepen át egy kiegyenlítőtartályba kiszorított nyomóközeg-térfogat a főfékhenger egész löketén át eltolódik. Lassú működtetéskor az említett nyomóközeg-térfogat a szelepben lévő fojtófuratokon át a kiegyenlítőtartályba áramlik úgy, hogy nem jön létre töltőhatás, és ezért nem rövidül le a működtetési út. Gyors működtetéskor viszont a töltőtérben torlónyomás alakul ki, úgyhogy a közeg átáramlik a primer dugattyút tömítő tömítőkarmantyún és a nyomás a primer nyomótérben mindaddig növekszik, amíg a szelepet a torlónyomás nyitja. Ennek következménye azonban egy határozatlan, a töltőtérben fennálló nyomástól függő töltés. Végül az ismert működtetőegységnél hátrányosnak tekintjük a lassan végbemenő kioldási folyamatot is, aminek során mind a primer tér, mind a töltőtér utántöltése csak az előbb említett fojtófüratokon át következik be.

Találmányunk célja ezért egy olyan, a bevezetőben említett működtetőegység kialakítása hidraulikus fékberendezésekhez, amely a működtetési sebességtől független, egyértelműen meghatározható átkapcsolási nyomással és üresjárási lökettel működik. Gondoskodni kell ezenkívül arról, hogy a gyűrűdugattyú a töltőtérfogatot ne tolja el a főfékhenger teljes lökete alatt.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a gyűrűdugattyú a dugattyútól elválasztható, amikor a reá ható hidraulikus nyomás elér egy előre meghatározható értéket. Emellett célszerűen a gyűrűdugattyúra ható nyomás a főfékhenger nyomóterében fennálló nyomás. Ezzel azt éljük el, hogy a töltőfokozat csak egy meghatározott nyomásig működik, és utána teljesen hatástalan. így az egész működtetőegység kisebb és ezáltal olcsóbb lehet.

A gyűrűdugattyú maximálisan lehetséges löketének határolását - amivel például a nyomótérre csatlakoztatott hidraulikus kör kimaradása esetén kell számolni a találmány tárgyának egyik előnyös módon továbbfejlesztett kiviteli alakjánál azzal érjük el, hogy a gyűrűdugattyú az elválasztás után a dugattyún eltolhatóan van elhelyezve, és egy ütközővel működik együtt.

A találmány egy másik előnyös kiviteli alakjánál a töltőtér a dugattyú által határolt nyomótér számára utánfutó térként szolgál. Ezzel a megoldással a főfékhenger nyomóterében a működtetéskor megteendő üresjárási löket kiküszöbölődik, úgyhogy a fellépő tűréseket szűkíteni lehet.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakjánál ami különösen blokkolásgátlóval (ABS) ellátott fékberendezésekhez alkalmas, a dugattyúban a töltőtér és a nyomótér között egy központos szelep van.

A központos szelepet a találmány egyik, még további előnyös kiviteli alakjánál a dugattyú hossztengelyére merőlegesen álló szeggel lehet működtetni, ami a gyűrűdugattyú axiális meghosszabbításában van elhelyezve. Ezzel a megoldással jelentős mértékben javul a gyűrűdugattyú vezetése a főfékhenger dugattyúján.

A találmány egy további jellemzője értelmében az axiális beépítési hossz előnyös módon még rövidebbé tehető azzal, hogy a központos szelepet a dugattyú hossztengelyére merőlegesen álló szeg működteti, ami a dugattyúra ráhúzott és a nyomótér előreadott nyomásának eléréséig a gyűrűdugattyúra ráfekvő gyűrűn van elhelyezve.

A találmány egy, ismét további előnyös kiviteli alakjánál a dugattyú és a gyűrűdugattyú között van egy oldható rögzítőszerkezet, ami az előreadott nyomás eléréséig lehetővé teszi, hogy a dugattyú magával vigye a gyűrűdugattyút. Ezzel elérjük, hogy a gyűrűdugattyúnak nem kell a főfékhenger-dugattyú egész működtetési löketét megtenni. így ki van küszöbölve a gyűrűdugattyút tömítő tömítőelem befogása. Ezzel a megoldással egyidejűleg rövidebbé válik a beépítési hossz.

A találmány egyik, olcsón előállítható, előnyös kiviteli alakjánál a rögzítőszerkezetet egy vagy több, rugózóan előfeszített, a dugattyúban, illetőleg a gyűrűdugattyúban vezetett golyó képezi, amely golyók a gyűrűdugattyúban, illetőleg a dugattyúban kiképzett lejtővel működnek együtt.

A gyűrűdugattyúra ható átkapcsolási nyomás különösen pontos beállítását a találmány tárgyának egy további kiviteli alakjánál azzal éljük el, hogy a rögzítőszerkezetet egy vagy több, a dugattyúban lévő radiális furatokban elhelyezett rögzítőtag képezi, amik egyrészt egy, a gyűrűdugattyúban kiképzett első lejtővel, másrészt egy második lejtővel működnek együtt. A második lejtő egy működtetődugattyúban van kiképezve, ami a dugattyúban eltolhatóan van vezetve, a nyomótérben fennálló nyomással működtethető, és rugósán elő van feszítve.

A találmány tárgyának egy különösen olcsón előállítható kiviteli alakjánál a rögzítőszerkezetet a dugattyúra ráhúzott, radiálisán tágítható hüvely képezi, aminek a radiális gallérja a dugattyúban kiképzett gyűrű alakú horonnyal működik együtt. A gyűrű alakú hornyot előnyös módon két ferde, eltérő emelkedésű oldallap határolja. A radiális gallért radiálisán befelé egy első kúpos,

HU 217 706 Β gyűrű alakú felület határolja, amihez egy második kúpos, gyűrű alakú felület csatlakozik. A második gyűrű alakú felület a nagyobb emelkedésű oldallappal működik együtt. Ezekkel a megoldásokkal a gyűrűdugattyú és a dugattyú között oldható kötés jön létre, ami a két dugattyú szétválása után minimális súrlódást okoz.

A találmány tárgyának egy másik előnyös kiviteli alakjánál a gyűrűdugattyú és a hüvely között egy rugó van, ami lehetővé teszi az erőátvitelt a hüvelyről a gyűrűdugattyúra. Ezzel eléjük, hogy a két dugattyú között ható kioldóerő pontosan meghatározható, illetőleg beállítható.

A találmány egy másik, továbbfejlesztett kiviteli alakjánál a gyűrűdugattyún van egy radiális, gyűrű alakú horony, ami működtetéskor, illetőleg a rugóerő leküzdésekor lehetővé teszi a hüvely radiális kitágítását. A hüvely gallérját vezető rész és a gyűrűdugattyúban lévő radiális, gyűrű alakú horony közötti átmenet alakításával, illetőleg a rugóerő megválasztásával befolyásolni lehet az előbb említett súrlódást.

A hüvely és a gyűrűdugattyú közötti erőátvitelt a találmány egy további előnyös jellemzője szerint azzal érjük el, hogy a rugó a gallérra felfekvő vezetőrészre támaszkodik, aminek a hengeres felülete a gyűrűdugattyúban kiképzett, radiális, gyűrű alakú horony fenekén van vezetve.

A találmány tárgyának egy újabb további előnyös kiviteli alakjánál a hüvely gallérja átmegy egy csonka kúp alakú részbe, amihez egy hengeres szakasz csatlakozik. Ennek a hengeres szakasznak a belső átmérője megegyezik a dugattyú átmérőjével. A hüvely kerületén szabályosan elosztva több axiális rés van, amik a gallért szegmensekre osztják, és amik a csonka kúp alakú rész és a hengeres szakasz közötti átmenetnél végződnek. Ezek a megoldások lehetővé teszik a hüvely kifogástalan illesztését a dugattyúhoz, és ugyanakkor megkönnyítik a hüvely kitágítását a két dugattyú szétválásakor. Ha a hüvely műanyagból készül, akkor ez lehetővé teszi a kis szájú és kismértékben kopó kivitelt.

A nyomóközeg-térfogat akadálytalan beáramlását a nyomótérhez csatlakoztatott fékkörbe a találmány egy ismét további jellemzője szerint az biztosítja, hogy a töltőtér mindaddig összeköttetésben van a nyomótérrel, ameddig a nyomás a nyomótérben el nem éri az előre adott értéket. Ennek a megoldásnak a révén ezenkívül az átkapcsolás! nyomás pontosan meghatározható.

A találmány tárgyának egy előnyös továbbfejlesztett kiviteli alakjánál a gyűrűdugattyúra a töltőtérben fennálló hidraulikus nyomás hat. Ez biztosítja, hogy a töltőtérben a töltőfokozat lekapcsolása után ne lépjenek fel nem kívánt térfogatváltozások. Ekkor különösen célszerű módon a központos szelepet a dugattyú hossztengelyére merőlegesen álló szeggel lehet működtetni. Ez a szeg a dugattyúra ráhúzott gyűrűn van elhelyezve, ami kioldást helyzetben a főfékhenger házához képest rögzített ütközőre fekszik fel. Ez a megoldás a központos szelep nyitószerkezetének kialakításánál nagy szabadságot tesz lehetővé.

A központos szelep zárási útjának előnyös összehangolását a rögzítőszerkezet lekapcsolásának időpontjával a találmány egy ismét további előnyös kiviteli alakjánál azzal érjük el, hogy a központos szelepet a záróteste és a dugattyúban vezetett működtetődugattyú közötti erőátvitel működteti.

A dugattyú átmérője a nyomóteret határoló részén vagy egyenlő, vagy nagyobb mint a gyűrűdugattyú vezetőrészénél lévő átmérője.

A gyűrűdugattyúnak a főfékhenger házában lévő ütközője és a gyűrűdugattyú között előnyös módon van egy nyomórugó, hogy a gyűrűdugattyút a töltőfokozat lekapcsolása kiinduló helyzetében pozícionálni lehessen.

A találmány szerinti működtetőegységgel ellátott gépjármű forgalmi biztonsága végül azzal fokozható, hogy a gyűrűdugattyú ütközési részénél egy érintkezőszerkezet van, amivel egy figyelmeztető eszközt lehet működtetni. A figyelmeztető eszköz lehet például a gépjárművezető látómezejében lévő jelzőlámpa, aminek a kigyulladása a vezetőt figyelmezteti arra, hogy a fékberendezésben üzemzavar következett be.

Találmányunkat, annak további részleteit, jellemzőit és előnyeit annak hat példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a találmány szerinti működtetőegység első kiviteli alakja a főfékhengerének,

2. ábra a találmány szerinti működtetőegység főfékhengerének második kiviteli alakja,

3. ábra a találmány szerinti működtetőegység főfékhengerének harmadik kiviteli alakja,

4. ábra a találmány szerinti működtetőegység főfékhengerének negyedik kiviteli alakja, az

5. ábra a találmány szerinti működtetőegység főfékhengerének ötödik kiviteli alakja,

6. ábra a találmány szerinti működtetőegység főfékhengerének hatodik kiviteli alakja, a

7. ábra a főfékhenger 6. ábra szerinti, hatodik kiviteli alakja működtetett állapotban, a

8. ábra a 6. és 7. ábra szerinti kiviteli alaknál rögzítőszerkezetként szolgáló hüvely axiális nézete, a

9. ábra a 8. ábra szerinti hüvely metszete a 8. ábra

A-A vonala szerint.

Az ábrákon látható működtetőegység egy vákuumos 1 fékerőfokozóból és a vákuumos 1 fékerőfokozó után kapcsolt főfékhengerből áll. Az 1 fékerőfokozót egy 3 működtetőtagon át egy nem ábrázolt fékpedállal lehet működtetni. A 2 főfékhenger előnyös módon ikerfőhenger, ami összeköttetésben van egy nem ábrázolt nyomóközegtartállyal. A vákuumos 1 fékerőfokozónak van két csésze alakú, nyitott oldalaikkal összeépített 56, 57 házrésze, amik egy 10 fékerőfokozó-házat képeznek. Az 1 bal oldali, részletesebben nem ábrázolt pneumatikus csatlakozóval ellátott 56 házrész mereven össze van kötve a 2 főfékhengerrel. A jobb oldali 57 házrészben csúszóan és tömítetten van vezetve a 4 vezérlőszelepet befogadó 12 vezérlőház.

A 10 fékerőfokozó-házat a benne elhelyezett, egy 8 membrántányérból és egy arra felfekvő 9 gördülőmembránból álló, első mozgó 7 fal egy evakuálható 5 vákuumkamrára és egy 6 munkakamrára osztja. A 6 mun3

HU 217 706 Β kakamrát vagy az 5 vákuumkamrával, vagy - a 4 vezérlőszelep működtetésekor - a légkörrel lehet összekötni.

Az önmagában ismert 4 vezérlőszelepet egy, a 3 működtetőtaggal összekötött 17 szelepdugattyú működteti. A 17 szelepdugattyú hordozza a 4 vezérlőszelep egyik, tömítőülékét. A 4 vezérlőszelep második, 18 tömítőüléke a 12 vezérlőházban van kiképezve.

Egy, az ábrán vázlatosan ábrázolt visszatérítő 16 rugó, ami a 10 fékerőfokozó-ház vákuumoldali homlokfalán egy karimára támaszkodik, az ábrázolt kiinduló helyzetben tartja a mozgó 7 falat. A fékerőt egy, a vezérlőház homlokoldali mélyedésében lévő gumirugalmasságú 13 reakciótárcsa, valamint egy 15 fejkarimával ellátott 14 nyomórúd viszi át a 2 főfékhenger első dugattyújára, a primer 19 dugattyúra, ami együttműködik egy másik dugattyúval, a szekunder 20 dugattyúval. A primer 19 dugattyú és a szekunder 20 dugattyú a 30 főfékhengerházban 21, 22 nyomótereket határol, amikhez nem ábrázolt fékkörök csatlakoznak. A primer 19 dugattyúval koaxiálisán elhelyezett, nagyobb átmérőjű 23 gyűrűdugattyú a 30 főfékhengerházban egy gyűrű alakú keresztmetszetű 24 töltőteret határol, ami összeköthető egyrészt a nem ábrázolt kiegyenlítő- vagy nyomóközegtartállyal egy 25 nyomóközeg-csatomán át, másrészt a primer 21 nyomótérrel egy előnyös módon a primer 19 dugattyúban elhelyezett központos 26 szelepen át. Ily módon a 24 töltőtér egyidejűleg utánfutó térként szolgál a 21 primer nyomótér számára. A 30 főfékhengerházhoz képest egy 27 tömítőkarmantyúval tömített 23 gyűrűdugattyú egy oldható 28 rögzítőszerkezeten át összeköttetésben van a primer 19 dugattyúval, és együttműködik a 30 főfékhengerházban kialakított váll által képzett 31 ütközővel, amire a 23 gyűrűdugattyút a működtetési iránnyal szemben előfeszítő 29 nyomórugó támaszkodik. Kioldási helyzetben, illetőleg működtetési helyzetben a 28 rögzítőszerkezet nyitása után a 23 gyűrűdugattyút a 29 nyomórugó egy második 58 ütközőhöz nyomja. Ezenkívül a 23 gyűrűdugattyúnak van egy axiális 32 meghosszabbítása. Ebben a meghosszabbításban van elhelyezve a központos 26 szelepet működtető 33 szeg. A 28 rögzítőszerkezetet képezheti például egy vagy több, rugósán előfeszített, a primer 19 dugattyúban vezetett 34 golyó, amik a 23 gyűrűdugattyúban kialakított 35 lejtővel működnek együtt. Ha a leírt működtetőegységet blokkolásgátlós fékberendezésekben alkalmazzák, akkor különösen célszerű a szekunder 20 dugattyút merülődugattyúként kialakítani, ami a 30 főfékhengerházban elhelyezett, álló 36 tömítőkarmantyúval működik együtt.

A következőkben az 1. ábrán látható, találmány szerinti működtetőegység működési módját újuk le.

Ha a 3 működtetőtagot a nem ábrázolt fékpedál működtetési irányban - az ábrán balra - eltolja, akkor a 17 szelepdugattyún kiképzett első, 11 tömítőülék kinyílik, úgyhogy a 6 munkakamra levegőt kap. Minthogy az 5 vákuumkamra üzem közben állandóan egy alkalmas vákuumforrásra van csatlakoztatva, ezért a mozgó 7 falra ható pneumatikus nyomáskülönbség működési irányban elmozdítja a mozgó 7 fallal összekötött vezérlőházat. Ezt az elmozdulást a 13 reakciótárcsa, valamint a 14 nyomórúd átviszi a primer 19 dugattyúra. A primer 19 dugattyú és a 23 gyűrűdugattyú közötti erőzáró kötés révén a primer 19 dugattyú meneszti a 23 gyűrűdugattyút, miközben a központos 26 szelepet nyitva tartja az, hogy 37 záróteste felfekszik a 33 szegre. Ezáltal a 23 gyűrűdugattyún lévő 27 tömítőkarmantyún keresztül mind a 24 töltőtérben, mind a primer 21 nyomótérben kialakul egy hidraulikus nyomás, aminek következtében a szekunder 20 dugattyú működtetési irányban eltolódik.

Ha a nyomótérben (21 +24) kialakuló nyomás elér egy előre meghatározott értéket - amelynél az ebből eredő, a 23 gyűrűdugattyúban kiképzett lejtőn át a 28 rögzítőszerkezet 34 golyóira ható erőösszetevő leküzdi a 34 golyókat előfeszítő 38 nyomórugó erejét -, akkor a 28 rögzítőszerkezet felmegy, úgyhogy a 23 gyűrűdugattyú az erőátvitel szempontjából lekapcsolódik a primer 19 dugattyúról és a 29 nyomórugó hatására visszaállhat kiinduló helyzetébe az 58 ütközőn. Ezzel egyidejűleg a központos 26 szelep 37 záróteste elemelkedik a 33 szegtől, úgyhogy a primer 21 nyomótér elválasztódik a 24 töltőtértől, és a további nyomásnövekedés a primer 21 nyomótérben a 9 primer 19 dugattyútömítő elemen át következik be.

A 23 gyűrűdugattyú 31 ütközőjénél el lehet helyezni egy nem ábrázolt érintkezőszerkezetet, amivel működtethető egy, például a gépjárművezető látómezejében lévő optikai figyelmeztető eszköz, előnyös módon egy jelzőlámpa.

A találmánynak a 2. és 3. ábrán látható kiviteli alakjánál a központos 26 szelep nyitószerkezetét képező, a 2 főfékhenger hossztengelyére merőlegesen elhelyezett 33 szeg a primer 19 dugattyúra felhúzott 39 gyűrűbe van ágyazva, ami a működtetőegység kioldóhelyzetében axiálisan egyrészt a primer 19 dugattyún kialakított radiális 40 gyűrűfelületre, másrészt a 23 gyűrűdugattyúra fekszik fel. Míg a 28 rögzítőszerkezet felépítése a 2. ábra szerinti kiviteli alaknál megegyezik az 1. ábra szerintivel, addig a 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a 28 rögzítőszerkezetet egy vagy több, a 23 gyűrűdugattyúban vezetett 41 golyó képezi, amik a primer 19 dugattyúban kialakított 42 lejtővel működnek együtt. A 42 lejtőt egy radiális 43 horony képezi.

A találmány 4. ábrán látható kiviteli alakjánál a 2. és 3. ábrán látható kiviteli alakokkal összefüggésben említett 39 gyűrű egy, a főfékhengerházhoz képest rögzített ütközőre fekszik fel, amit például a 23 gyűrűdugattyú ütközési helyénél elhelyezett 44 gyűrűtárcsa képez. Ennek az a következménye, hogy a primer 21 nyomótér és a 24 töltőtér már a működés kezdetén elválasztódik egymástól úgy, hogy a közeg a töltési folyamat közben átáramlik a primer 19 dugattyún elhelyezett 45 tömítőkarmantyún át. Evégett a primer 19 dugattyú axiális 46 füratokkal van ellátva, és a 44 gyűrűtárcsában 47 áteresztések vannak.

A találmány 5. ábrán látható kiviteli alakjánál a központos 26 szelep 37 záróteste egy, a 19 primer dugattyúban tömítetten vezetett 48 működtetődugattyú homlokfelületére fekszik fel. A 48 működtetődugattyú egy henger alakú 49 teret határol, ami például az ábra szerint a

HU 217 706 Β primer 19 dugattyúban lévő 50 furaton át van összeköttetésben az 1 fékerőfokozó 5 vákuumkamrájával. A 49 térben van egy 51 nyomórugó, ami a 48 működtetődugattyút a központos 26 szelep zárási irányával szemben előfeszíti. A 28 rögzítőszerkezetet ennél a kiviteli alaknál 52 rögzítőtagok képezik, amik a primer 19 dugattyú radiális 53 furataiban vannak elhelyezve, és amik egy, a 23 gyűrűdugattyúban kiképzett első 54 lejtővel, valamint a 48 működtetődugattyún kiképzett második 55 lejtővel működnek együtt.

Működtetéskor, mint már leírtuk, a nyomótérben (21+24) hidraulikus nyomás alakul ki, és ennek a nyomásnak a 48 működtetődugattyúra kifejtett hatása egy erőt létesít, ami ellene hat az 51 nyomórugó erejének. Ennek a rugóerőnek a leküzdésekor a 48 működtetődugattyú az ábrán jobbra eltolódik, és így a központos 26 szelep záródik. Ezzel egyidejűleg az 52 rögzítőtagokként szolgáló golyók kezdenek a második, 55 lejtőn radiálisán befelé mozogni, míg meg nem szűnik kapcsolódásuk a 23 gyűrűdugattyúban kiképzett első 54 lejtővel. Ezáltal a 23 gyűrűdugattyú lekapcsolódik a primer 19 dugattyúról, és az említett 29 nyomórugó révén kiinduló helyzetbe áll.

Mint végül a 6-9. ábrákon látható, az ezeken ábrázolt kiviteli alak 28 rögzítőszerkezetét egy, előnyös módon műanyagból készített 60 hüvely képezi, ami a primer 19 dugattyúra ráhúzva radiális irányban kitágítható. A 60 hüvelynek van egy radiális 61 gallérja, amik a radiálisán belül lévő, kisebb átmérőjű részét egy első kúpos 64 gyűrűfelület határolja (7. ábra). A 64 gyűrűfelületet kioldóhelyzetbe a primer 19 dugattyúban kialakított gyűrű alakú 59 horony fogadja be.

A gyűrű alakú 59 horonynak van két, előnyös módon ferde, eltérő emelkedésű 62, 63 oldallapja. A 61 gallér fentebb említett első kúpos 64 gyűrűfelülete átmegy egy második kúpos 65 gyűrűfelületbe, ami a primer 19 dugattyú működtetésekor az ábrán jobbra ábrázolt, nagyobb emelkedésű 63 oldallappal működik együtt. A 61 gallér radiálisán kívül lévő, nagyobb átmérőjű részét egy hengeres 73 felület képezi, aminek az átmérője megegyezik a 23 gyűrűdugattyú belső átmérőjével, és ami arra szolgál, hogy a 60 hüvely radiálisán támaszkodjon a 23 gyűrűdugattyúra.

A 60 hüvely és a 23 gyűrű között az erőt egy közöttük elhelyezett 66 rugó viszi át, aminek a hüvelyoldali vége a 61 galléron axiálisan felfekvő 67 vezetőrészre támaszkodik. A gyűrűdugattyú itt egy téglalap keresztmetszetű, radiális, gyűrű alakú 68 horonnyal van ellátva, ami a 66 rugó erejének leküzdése, illetőleg a 23 gyűrűdugattyú és a primer 19 dugattyú szétválása után lehetővé teszi a 60 hüvely kitágulását és ezzel a 28 rögzítőszerkezet kireteszelését. A gyűrű alakú 68 horony feneke ugyanakkor vezetőfelületként szolgál a 67 vezetőrész számára. Amint ez különösen a 8. és 9. ábrán látható, a hüvely előbb említett radiális 61 gallérjához egy csonka kúp alakúra kiképzett 69 rész csatlakozik, ami átmegy egy hengeres 70 szakaszba. A 70 szakasz belső átmérője megegyezik a primer 19 dugattyú külső átmérőjével. A 60 hüvely radiális kitágítását a 28 rögzítőszerkezet kireteszelésekor több, a 60 hüvely kerületén szabályosan elosztott, axiális 71 rés könnyíti meg, amik a hengeres 70 szakasz és a csonka kúp alakú 69 rész közötti átmenetnél végződnek, és amik a 61 gallért, valamint a részt radiálisán rugózó 72 szegmensekre osztják.

A leírt 28 rögzitőszerkezet működése lényegében megegyezik az 1. és 5. ábra kapcsán leírt rögzítőszerkezetek működésével. Ha a primer 19 dugattyú működtetési irányban eltolódik, akkor a primer 19 dugattyúra axiálisan ható működtetőerőt a gyűrű alakú 59 horony ferde 63 oldallapja átviszi a 61 gallér második kúpos 65 gyűrűfelületére, úgyhogy a 23 gyűrűdugattyút a 67 vezetőrész és a 66 rugó meneszti. Ezzel egyidejűleg fellép egy radiálisán kifelé ható erőösszetevő, aminek következtében a 66 rugó erejének leküzdésekor, illetőleg a 28 rögzítőszerkezet kireteszelésekor a 23 gyűrűdugattyúban kiképzett gyűrű alakú 68 horonynál a 61 gallér, illetőleg a 72 szegmensek radiálisán kitágulnak, amit a gyűrű alakú 68 horony vesz fel.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Működtetőegység hidraulikus fékberendezésekhez, ami egy pneumatikus fékerőfokozóból, valamint a hatásirányban a fékerőfokozó után kapcsolt főfékhengerből áll, legalább egy, egy hidraulikus nyomóteret határoló dugattyúval, valamint a dugattyúval működésileg összekapcsolt nagyobb átmérőjű gyűrűdugattyúval, ami a nyomótérrel összeköthető töltőteret határol, azzal jellemezve, hogy a gyűrűdugattyú (23) a dugattyútól (19) elválasztható, ha a reá ható hidraulikus nyomás elér egy előre meghatározható értéket.
2. Az 1. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a gyűrűdugattyúra (23) a főfékhenger (2) nyomóterében (21) fennálló nyomás hat.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a gyűrűdugattyú (23) az elválasztás után a dugattyún (19) eltolhatóan van elhelyezve, és egy ütközővel (31, 58) együttműködőén van kialakítva.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a töltőtér (24) utánfütó térként szolgál a dugattyú által határolt hidraulikus nyomótér (21) számára.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a töltőtér (24) és a nyomótér (21) között a dugattyúban (19) elhelyezett, központos szelep (26) van.
6. Az 5. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a központos szelepet (26) egy, a dugattyú (19) hossztengelyére merőlegesen álló szeggel (33) lehet működtetni, ami a gyűrűdugattyú (23) axiális meghosszabbításában (32) van elhelyezve.
7. Az 5. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a központos szelep (26) egy, a dugattyú (19) hossztengelyére merőlegesen álló szeggel (33) működtethetően van kialakítva, ami a dugattyúra (19) ráhúzott gyűrűben (39) van elhelyezve, és ez a gyűrű (39) a nyomótér (21) előreadott nyomásának eléréséig felfekszik a gyűrűdugattyúra (23).

HU 217 706 Β
8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (19) és a gyűrűdugattyú között van egy oldható rögzítőszerkezet (28), ami az előreadott nyomás eléréséig lehetővé válik a gyűrűdugattyú (23) menesztése a dugattyú (19) által.
9. A 8. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a rögzítőszerkezetet (28) egy vagy több, rugósán előfeszített, a dugattyúban (19), illetőleg a gyűrűdugattyúban (23) vezetett golyó (34,41) képezi, amik együttműködnek egy, a gyűrűdugattyúban (23), illetőleg a dugattyúban (19) kiképezett lejtővel (35, 42).
10. A 8. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a rögzítőszerkezetet (28) egy vagy több, a dugattyúban (19) lévő furatokban (53) elhelyezett rögzítőtag (52) képezi, amik egyrészt a gyűrűdugattyúban (23) kiképezett első lejtővel (54), másrészt egy második lejtővel (55) működnek együtt, ami a dugattyúban (19) eltolhatóan vezetett, a nyomótérben (21) lévő nyomással működtethető, rugósán előfeszített működtetődugattyúban (48) van kiképezve.
11. A 8. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a rögzítőszerkezetet (28) a dugattyúra (19) ráhúzott, radiálisán kitágítható hüvely (60) képezi, aminek a radiális gallérja (61) a dugattyúban (19) kiképezett gyűrű alakú horonnyal (59) működik együtt.
12. A 11. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a gyűrű alakú hornyot (59) két ferde, eltérő emelkedésű oldallap (62, 63) határolja, a radiális gallért (61) radiálisán befelé egy első kúpos gyűrűfelület határolja, amihez a nagyobb emelkedésű oldallappal (63) együttműködő, második kúpos gyűrűfelület (65) csatlakozik.
13. A 11. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a gyűrűdugattyú (23) és a hüvely (60) között egy rugó (66) van elhelyezve, ami lehetővé teszi az erőátvitelt a hüvelyről (60) a gyűrűdugattyúra (23).
14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a gyűrűdugattyún (23) van egy radiális, gyűrű alakú horony (68), ami működtetéskor, illetőleg a rugó (66) erejének leküzdésekor lehetővé teszi a hüvely (60) radiális kitágítását.
15. A 14. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a rugó (66) a galléron (61) felfekvő vezetőrészre (67) támaszkodik, aminek a henger alakú felülete a gyűrűdugattyúban (23) kiképezett radiális, gyűrű alakú horony (68) fenekén van vezetve.
16. Az előző igénypontok bármelyike szerinti működtetőegység azzal jellemezve, hogy a hüvely (60) karimája (61) egy csonka kúp alakú részbe (69) megy át, és ehhez a csonka kúp alakú részhez (69) egy hengeres szakasz (70) csatlakozik, aminek a belső átmérője megegyezik a dugattyú (19) átmérőjével.
17. A 11-16. igénypontok bármelyike szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a hüvely (60) kerületén szabályosan elosztva több axiális rés (71) van, amik a gallért (61) különálló szegmensekre (72) osztják, és a csonka kúp alakú rész (61) és a hengeres szakasz (70) közötti átmenetnél végződnek.
18. Az előző igénypontok bármelyike szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a hüvely (60) műanyagból készül.
19. Az előző igénypontok bármelyike szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a töltőtér (24) a nyomótér (21) előreadott nyomásának eléréséig összeköttetésben van a nyomótérrel (21).
20. Az 1. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a gyűrűdugattyúra (23) a töltőtérben (24) fennálló hidraulikus nyomás hat.
21. Az 5. vagy 20. igénypont bármelyike szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a központos szelep (26) a dugattyú (19) hossztengelyére merőlegesen álló szeggel (33) működtethető, ami a dugattyúra (19) felhúzott gyűrűben (39) van elhelyezve, és a gyűrű (39) kioldóhelyzetben a főfékhenger házához képest rögzített ütközőre (44) fekszik fel.
22. Az 5. vagy 10. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a központos szelep (26) a záróteste (37) és a működtetődugattyú (48) közötti erőátvitel révén működtethető.
23. A 19. vagy 22. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (19) átmérője a nyomóteret (21) határoló részén megegyezik a gyűrűdugattyú (23) vezetőrészénél lévő részének átmérőjével.
24. A 19. vagy 22. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (19) átmérője a nyomóteret (21) határoló részén nagyobb, mint a gyűrűdugattyú (23) vezetőrészénél lévő részének átmérője.
25. A 23. vagy 24. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy az ütköző (31) és a gyűrűdugattyú (23) között van egy nyomórugó (29).
26. Az előző igénypontok bármelyike szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a főfékhenger (2) ikerfőhengerként van kialakítva, aminek a primer dugattyúja (19) a gyűrűdugattyúval működik együtt.
27. A 26. igénypont szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a szekunder dugattyú (20) merülődugattyúként van kialakítva, ami egy álló tömítőkarmantyúval (36) működik együtt.
28. Az előző igénypontok bármelyike szerinti működtetőegység, azzal jellemezve, hogy a gyűrűdugattyú (23) ütközési helyénél egy érintkezőszerkezet van, amivel egy figyelmeztető eszközt lehet működtetni.