HU213903B

HU213903B - Process for producing powder-form swelling with water cross-linked polymers capable of absorbing aqueous liquids and body fluids, and for using thereof

Info

Publication number: HU213903B
Application number: HU9503929A
Authority: HU
Inventors: Kurt Dahmen; Edgar Herrmann; Klaus Pflueger
Original assignee: Stockhausen Chem Fab Gmbh
Priority date: 1993-07-09
Filing date: 1994-06-28
Publication date: 1997-11-28
Also published as: JPH08509521A; EG20478A; FI960083A0; ATE157674T1; AU683291B2; EP0707603A1; HUT74317A; FI960083A; DE59403981D1; US5712316A; JP2849617B2; CA2166779C; CA2166779A1; WO1995002002A1; HU9503929D0; ES2087840T1; IL110134A0; ES2087840T3; AU7383894A; EP0707603B1

Abstract

A találmány pőlimerizátűm előállítási eljárásáravőnatkőzik, amely pőlimerizátűm 6000 Pa terhelésnél 0,9 tömeg%-ősnátriűm-klőrid-őldat alkalmazása esetén legalább 12 g őld t/gpőlimerizátűm, előnyösen 16 g őldat/g pőlimerizátűm abszőrpcióskapacitást műtat, és amely pőlimerizátűmőt a) 55–99,9 tömeg%pőlimerizált, telítetlen pőlimerizálható, savas csőpőrtőt hőrdőzómőnőmerekből, ahől a mőnőmerek legalább 50 mől%-ban semlegesítvesóként vannak jelen, b) 0–40 tömeg% pőlimerizált, telítetlen, az a)pőnt alatti mőnőmerekkel kőpőlimerizálható mőnőmerekből, c) 0,1–5,0tömeg% legalább egy térhálósítószerből, valamint d) 0–30 tömeg%vízőldható pőlimerekből állíthatjűk elő, ahől a)-d) pőnt alattikőmpőnensek 100 %-őt tesznek ki. A találmány szerinti eljárást úgyvégzik, hőgy a mőnőmereket a pőlimerizációt megelőzően a pőlimerizátűmtömegére számítva 0,1–5,0 tömeg%-ban széndiőxid alapú hajtószerrelelegyítik, az így kapőtt mőnőmerelegyet ismert gyökképzőiniciátőrőkkal vagy ismert módőn besűgárzással vagy fénykezelésseliniciálva pőlimerizálják, majd a keletkező hidrőgél főrmájúpőlimerizátűmőt szárítják és ezt övetően ennek tömegére számítva0,01–10 tömeg% mennyiségű, egy vagy több, legalább kétfűnkciós,savcsőpőrtőkat, előnyösen karbőxilcsőpőrtőt hőrdőzó ismert, űtólagőstérhálósítószerrel vagy ezek őldat val vagy diszperziójával kezelveűtólagős, a felülethez közeli térhálósítást végeznek, majd az elegyet100–300 řC hőmérsékletre melegítik fel. ŕ

Description

A találmány tárgyát eljárás képezi por alakú, vízben duzzadó, térhálósított, vizes folyadékokat, elsősorban testfolyadékokat, mint például vért abszorbeáló polimerek (szuperabszorberek) előállitására. A találmány szerinti eljárással előállított polimerek kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, ami a polimer abszorpciós sebességét, duzzadóképességét és nagy megterhelés alatti, a vizes folyadékok visszatartására vonatkozó képességét illeti; a találmány tárgyához tartozik a polimerek alkalmazása is; a polimereket abszorpcióra képes egészségügyi cikkek, mint csecsemőpelenkák, felnőttek inkontinenciájának kezelésére szolgáló készítmények, női egészségügyi cikkek, valamint sebkötöző szerek előállítására használjuk.

A találmány szerinti eljárással olyan polimerizátumot kapunk, amely 6000 Pa terhelésnél 0,9 tömeg%-os nátrium-klorid-oldat alkalmazása esetén legalább 12 g oldat/g polimerizátum, előnyösen 16 g oldat/g polimerizátum abszorpciós kapacitást mutat, amely polimerizátumot

a) 55-99,9 tömeg% polimerizált, telítetlen polimerizálható, savas csoportot hordozó monomerekből, ahol a monomerek legalább 50 mol%-ban semlegesítve sóként vannak jelen,

b) 0-40 tömeg% polimerizált, telítetlen, az a) pont alatti monomerekkel kopolimerizálható monomerekből,

c) 0,1-5,0 tömeg% legalább egy térhálósítószerből, valamint

d) 0-30 tömeg% vízoldható polimerekből állíthatjuk elő, ahol a)-d) pont alatti komponensek 100%-ot tesznek ki.

A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy a monomereket a polimerizációt megelőzően a polimerizátum tömegére számítva 0,1-5,0 tömeg%-ban széndioxid alapú hajtószerrel elegyítjük, az így kapott monomerelegyet ismert gyökképző iniciátorokkal vagy ismert módon besugárzással vagy fénykezeléssel iniciálva polimerizáljuk, majd a keletkező hidrogél formájú polimerizátumot szárítjuk és ezt követően ennek tömegére számítva 0,01-10 tömeg% mennyiségű, egy vagy több, legalább kétfunkciós, savcsoportokat, előnyösen karboxilcsoportot hordozó ismert, utólagos térhálósítószerrel vagy ezek oldatával vagy diszperziójával kezelve utólagos, a felülethez közeli térhálósítást végzünk, majd az elegyet 100-300 °C hőmérsékletre melegítjük fel.

Szuperabszorbemek nevezzük azokat a vízben nem oldódó térhálós polimereket, amelyek képesek arra, hogy duzzadás és hidrogél képzése közben nagy mennyiségű vizes folyadékot és testfolyadékokat, mint például vizeletet vagy vért vegyenek fel és képesek arra, hogy az abszorbeált folyadékot egy bizonyos nyomás alatt megtartsák. Ezen jellemző abszorpciós tulajdonságok következtében a találmány szerinti polimereket alkalmazhatjuk egészségügyi cikkek komponenseként, így például csecsemőpelenkák és egyéb egészségügyi cikkek készítéséhez.

A szuperabszorberek kifejlesztése során először a folyadékkal érintkezésbe kerülő polimerek igen nagy duzzadási képessége, amit szabad duzzadási kapacitásnak is neveznek, került a figyelem előterébe, azonban később kitűnt, hogy nemcsak az abszorbeált folyadék mennyisége játszik szerepet, hanem a megduzzadt gél szilárdsága is. Az abszorpciós képesség vagy duzzadási képesség, vagy szabad duzzadási kapacitás az egyik oldalon és a térhálósított polimer esetében a gélszilárdság a másik oldalon ellentétes tulajdonságokat reprezentálnak. Ez azt jelenti, hogy az igen nagy abszorpciós képességű polimerek csak igen kis szilárdságú duzzadt gélt képeznek, ami azzal a következménnyel jár, hogy a gél egy adott nyomás alkalmazásakor (így például a test nyomásának hatására) deformálódik és ez megakadályozza a további folyadékfelvételt, illetőleg a folyadék eloszlását. Az abszorpciós képesség (gélvolumen) és a gélerősség között egy kiegyensúlyozott arány kialakítására kell törekedni annak érdekében, hogy ilyen szuperabszorberek alkalmazása esetén, például egy pelenka kialakításánál a folyadékfelvétel, a folyadékabszorpció, a pelenka és a bőr kellő szárazsága biztosítva legyen. Ez esetben nemcsak arról van szó, hogy a polimer egy későbbi nyomás hatása esetén is képes a folyadékot visszatartani, miután a polimer előzőleg szabadon duzzadhatott, hanem arról is szó van, hogy a polimer képes legyen egyidejűleg folyadéot felvenni, vagyis a nyomás alatt álló polimer folyadékfelvétele biztosítható legyen, amire a gyakorlati körülmények között akkor van szükség, amikor egy csecsemő vagy egy személy egy egészségügyi cikken ül vagy fekszik, vagy pedig, mint például a lábak mozgásakor egy növekvő nyíróerő hatásával kell számolni. Ezt a speciális abszorpciós tulajdonságot a 0 339 461 számú európai szabadalmi leírásban nyomás alatti folyadékfelvételnek nevezik.

Jelenleg fokozódik az a tendencia, hogy érthető esztétikus okokból és környezetvédelmi szempontból (a lerakandó szemét volumenének csökkentése) az egészségügyi cikkeket oly módon alakítják ki, hogy azok egyre kisebbek és vékonyabbak legyenek, e követelményeknek csak oly módon lehet megfelelni, hogy a nagy volumenű bolyhos anyag arányát például a pelenkában csökkentik és egyidejűleg a szuperabszorbens részarányát növelik. Ennek következtében a szuperabszorbertől elváljuk, hogy a folyadékfelvétel és a folyadékszállítás tekintetében olyan feladatokat vegyen át, amelyeket a korábban bolyhos anyag töltött be; e feladatoknak azonban az eddig ismert szuperabszorberek nem tudtak kielégítően eleget tenni.

Különösen ez a helyzet akkor, ha egy egészségügyi cikk abszorpciós zónájában a szuperabszorber komponens részaránya 40-60 tömeg%-ra és ezen túlmenően emelkedik. Ilyen esetben a szuperabszorber csekély abszorpciós sebessége miatt a folyadékeloszlás és folyadéktranszport visszamarad, különösen nyomás alatti körülmények mellett úgynevezett áteresztés, átázás léphet fel, vagyis az egészségügyi cikk a folyadékot már nem tudja felvenni, a pelenka felülete és ezzel egyidejűleg a bőr átnedvesedik.

Annak érdekében, hogy szuperabszorbeáló polimereket állíthassunk elő, amelyek olyan kedvező tulajdonsággal rendelkeznek, mint a magas abszorpciós kapacitás, nagy gélerősség és nyomás alatti magas abszorpciós képesség, az szükséges, hogy a polimer gyantákat utólagosan egy felületkezelésnek vessük alá.

HU 213 903 Β így a 4 043 952 számú amerikai szabadalmi leírásban a vízben való diszpergálhatóság javítására több értékű fémvegyületek alkalmazását javasolják, a 4 051 086 számú amerikai szabadalmi leírásban pedig az abszorpció sebességének fokozására glioxál használatát javasolják. A 27 40 169 számú német közrebocsátási iratban olyan abszorpciós anyagok előállítását ismertetik, amelyek kálium- és ammónium-akrilát tartalmú polimerizátumon alapulnak, amely polimerizátumot poliol vegyületekkel kezelnek és a kapott terméket por és fólia alakjában helyezik a pelenkába és egyéb egészségügyi és gyógyászati cikkekbe. A 0 083 022 számú európai szabadalmi leírásban (a vízben való diszpergálhatóság javítására és az abszorpciós képesség fokozására), a 33 31 644 számú német közrebocsátási iratban (sóoldatokkal szembeni ellenállás javítása magas vízfelvételi sebességnél), a 35 07 775 számú német közrebocsátási iratban (hasonlóképpen a sóval szembeni ellenállóképesség fokozása kedvező folyadékabszorpció és gélszilárdság mellett), a3523617 számú német közrebocsátási iratban (a folyási képességek javítása és az agglomeráció megakadályozása), a 36 28 482 számú német közrebocsátási iratban (vízfelvétel javítása ismételt alkalmazásnál) és a 0 349 240 számú európai közrebocsátási iratban (az abszorpciós képesség és az abszorpció-sebesség közötti, valamint a gélszilárdság és a szívóerő közötti egyensúly beállítása) a polimergyantákat két vagy több funkciós csoportot tartalmazó szerekkel kezelik, amely csoportok azután a polimerben lévő karboxil- vagy karboxilátcsoportokkal vagy a polimerben jelenlévő egyéb csoportokkal reagálni képesek. E műveletnél a poralakú polimert közvetlenül érintkeztetjük a komponensekkel, adott esetben kis mennyiségű víz és oldószer együttes alkalmazásával, vagy pedig por alakú polimert közömbös oldószerben diszpergáljuk, vagy pedig 10-40 tömeg% vizet tartalmazó polimereket hidrofil vagy hidrofób oldószerben diszpergáljuk és ezt követően vagy egyidejűleg a térhálósítószerrel elegyítjük. Térhálósítószerként számításba jöhetnek a poliglicid-éterek, halogén-epoxivegyületek, poliolok, poliaminok vagy poliizocianátok. Ezek mellett a 33 14 019 számú német közrebocsátási iratban, a 0 317 106 számú európai szabadalmi leírásban és a 37 37 196 számú német közzétételi iratban továbbra is polifunkciós azirinvegyületeket, alkil-di(tri)-halogenideket és olajban oldódó poli(epoxi)-vegyületeket említenek. A 35 03 458 számú német közrebocsátási iratban (amelyben kedvező vízabszorpciós képességű, magas vízabszorpciós sebességű és nagy gélszilárdságú, nem ragadó gél polimerek előállítását tűzik ki célul) a térhálósítószemek a polimergyantára való felvitele közömbös szervetlen porszerü anyag jelenlétében, mintpéldául SiO₂ jelenlétében szerves oldószer alkalmazása nélkül történik. A 40 20 780 számú német szabadalmi leírásban közöltek szerint a nyomás alatt mért abszorpciós képesség javítását egy polimergyanta esetében úgy biztosítják, hogy a kezelendő felületet 0,1-5 tömeg% alkilén-karbonáttal hozzák érintkezésbe.

Az ismert megoldások közös jellemzője, hogy a kezelést követően a gyantát höbehatásnak vetik alá.

A technika állásából ismert módszerek segítségével előállított szuperabszorberek 2000 Pa nyomás alatt magas duzzadóképességet mutatnak, ami a 40 20 780 számú német szabadalmi leírás szerint ilyen nyomás alatt mért folyadékfelvételnél (AUL) 28-34 g/g 0,9%-os nátrium-klorid-oldat abszorpcióját jelenti. E leírásban megemlítik, hogy az előállított termékek a nyomás alatti folyadékfelvétel vonatkozásában magas kezdeti sebességet mutatnak úgy, hogy az összkapacitás 80%-a már 15 perc után felhasználást nyer.

Kitűnt azonban, hogy a technika állása szerint előállított és utókezelésnek alávetett polimer gyanta viszonylag magas felvevősebessége akkor jelentkezik, ha a folyadékfelvételt egyidejűleg nyomásbehatást kíséri, a nyomás távollétében bekövetkező duzzadásnál a folyadékfelvétel azonban javításra szorul.

Az egészségügyi cikkekben az abszorbeáló gyanták alkalmazása tekintetében a gyors folyadékfelvétel nyomásmentes körülmények között is igen lényeges, minthogy például a gyermekek vagy felnőttek által használt betétek esetében azoknál nem mindig jelentkezik a testtömeg súlya, azonban ilyen esetekben is a folyadékmennyiségeknek gyors abszorpciója szintén szükséges az átszivárgás elkerülésére.

A technika állásából ismert abszorpciós gyanták azonban továbbra is azzal a hátránnyal járnak, hogy 2000 Pa-nál nagyobb megterhelés esetében a duzzadási képesség jelentős mértékben csökken. így egy ismert polimer esetében, amely 2000 Pa terhelés mellett 30 g/g abszorpciót (AUL) mutat, a 4000 Pa terhelés mellett az AUL értéke 15 g/g-re, 60 g/cm² terhelés mellett az AUL értéke 9 g/g-re esik vissza. Növekvő nyomás mellett az abszorpció kapacitásának ez a csökkenése különösen negatívan jelentkezik azoknál az egészségügyi konstrukcióknál (pelenkáknál), amelyek fokozott mértékben tartalmaznak szuperabszorbenseket és ahol az abszorpciós gyantának kell a távolabbi tároló zónákba a folyadékszállítás feladatát átvenni. Ezen gyantáknál a nem kielégítő gélstabilitás következtében puha, a magasabb nyomásértékeknél deformálódó gél képződik, ami az úgynevezett gélblokkolódás következtében a további folyadékszállítást akadályozza.

A találmány szerinti megoldás feladata, hogy olyan szuperabszorbeáló polimereket bocsásson rendelkezésünkre, amely javított abszorpciós sebesség és magas retenciós képesség mellett különösen nagy mértékű abszorpciót mutat magasabb nyomásterhelési értékek mellett.

A találmány szerinti feladatot por alakú, vízben duzzadó, térhálósított, vizet, vizes folyadékot, elsősorban testfolyadékot abszorbeáló polimerizátum segítségével oldjuk meg, amely polimerizátum az alábbi komponensekből áll:

a) 55-99,9 tömeg% polimerizált, telítetlen, polimerizálható savas csoportot tartalmazó monomerek, ahol ezek a monomerek legalább 50 mol%-ban semlegesített só formájában vannak jelen,

b) 0^40 tömeg% polimerizált, telítetlen, az a) pont alatti monomerekkel kopolimerizálható monomerek,

c) 0,1-5,0 tömeg% térhálósítószer,

HU 213 903 Β

d) 0-30 tömeg% vízoldható polimerek, ahol az a)-d) pont alatt megadott komponensek összesen 100 tömeg%-ot tesznek ki;

a fenti összetételű polimerizátum abszorpciós kapacitása 0,9%-os nátrium-klorid-oldat esetében legalább 12 g oldat/g polimerizátum, előnyösen 16 g oldat/g polimerizátum, 60 g oldat/cm² terhelés esetében.

Meglepő módon azt találtuk, hogy semlegesített savcsoportokat tartalmazó szuperabszorpciós polimerek, amelyeknél kationként lítium-, nátrium-, kálium-, rubídium-, cézium-, ammónium-, monometil-ammónium, dimetil-ammónium vagy trimetil-ammónium van jelen, lényegesen kedvezőbb abszorpciós sebességet mutatnak, amennyiben a polimer előállításánál a polimerizációs lépés előtt a monomer oldathoz széndioxid tartalmú hajtógázt adunk. Egyidejűleg a találmány szerinti a szuperabszorbensek a magasabb nyomás tartománynál mért abszorpciós értékek javulását mutatják annak következtében, hogy a részecskékből álló abszorbens gyantát reakcióképes, többfunkciós utólagos térhálósítószerrel kezeljük és ezután 120-300 °C hőmérsékletre melegítjük.

A 4 529 739 számú amerikai egyesült államokbeli leírásban olyan abszorpciós szereket írnak le, amelyek hidrofób, latex alakú polimerizátumokból kiindulva elszappanosítással és karbonátoknak, mint duzzasztószernek hozzáadásával készülnek.

Az 5 118 719 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból ismeretes, hogy javított víz abszorpciós sebességgel rendelkező szuperabszorbeáló polimereket lehet előállítani, amelyek előállításánál karbonáttartalmú duzzasztószereket használnak, ahol az előállítás során széndioxid szabadul fel és ez mikrocelluláris szerkezetű hidrogél képződését eredményezi. Az 5 118 719 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás példáiból kitűnik, hogy az abszorpció mértéke ugyan javul, de az abszorpciós kapacitásban csökkenés észlelhető. Az 5 118 719 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás alapján előállított abszorbens gyanták lényegesen kedvezőtlenebb nyomás alatti abszorpciót (AUL) mutatnak, mint amilyenek a technika állásából, például a 40 20 780 számú német szabadalmi leírásból ismertek. Az ismert eljárási módszerek segítségével nem lehet olyan vizet abszorbeáló gyantákat előállítani, amelyek terhelésmentes duzzadás esetében az abszorpciós sebesség javulását mutatnák, annak ellenére, hogy a gyanták 20 g/cm² nyomásnál magas felvételt tudnak biztosítani. így a fentiekben ismertetett, a technika állásához tartozó leírásokból nem lehetett megállapítani, hogy a kedvező tulajdonságok kombinációja: javított abszorpciós sebesség egyidejűleges terhelésmentesség vagy nyomás alatt történő felvétel esetében, valamint javított felvételi kapacitás magas nyomás mellett hogyan biztosítható.

Azt tapasztaltuk, hogy kedvező folyadék abszorpcióra képes gyanták állíthatók elő, ha mikrocelluláris szerkezetű hidrogéleket, amelyeket duzzasztószerek jelenlétében állítottunk elő, utólagosan egy felületi térhálósító kezelésnek vetünk alá, például a 40 20 780 számú német szabadalmi leírásban ismertetett módszer szerint. Ezen túlmenően azt találtuk, hogy a lítium, nátrium, kálium, rubídium, cézium, továbbá ammónium, monometil-ammónium, dimetil-ammónium vagy trimetil-ammónium kationok, amelyek a savcsoportot tartalmazó monomerek semlegesítésekor képződő sókban jelen vannak, bizonyos mértékben befolyásolják a termék abszorpciós kapacitását és sebességét. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti megoldással a terhelés melletti abszorpciós kapacitás, valamint abszorpciós sebesség jelentősen javítható.

A találmány szerinti megoldáshoz kationként előnyösen káliumiont és ammóniumiont alkalmazunk.

A térhálósító felületkezelésre alkalmas vízabszorbeáló gyanták közül azokat alkalmazzuk, amelyek 55-99,9 tömeg%, savcsoportot tartalmazó monomerből, ahol savcsoportként, például akrilsav, metakrilsav, 2-(akril-amido)-2-metil-propánszulfonsav vagy ezen monomerek elegye van jelen; ahol a savcsoportoknak legalább 50 mol%-a semlegesített alakban van jelen. Különösen előnyös az a gyanta, amelyet térhálósított akrilsavból vagy metakrilsavból állítottunk elő és amely 50-80 mol%-ban semlegesítve van.

A vizes monomer oldatokban a savcsoportok semlegesítését ismert módon valamely bázissal végezhetjük, bázisként szerepelhet például valamely lúg, karbonát vagy aminszármazék. A semlegesítéshez alkalmazható szerek közül előnyösen használhatunk nátrium-hidroxidot, így például kálium-hidroxidot vagy ammóniát. A vizet abszorbeáló gyanták előállításához további monomerként használhatunk 0—40 tömeg% akril-amidot, metakril-amidot, hidroxi-etil-akrilátot, dimetil-amino-alkil-(metakrilátot, dimetil-amino-propil-akrilamidot vagy akril-amino-propil-trimetil-ammónium-kloridot. Amennyiben e monomereket 40 tömeg%-nál nagyobb arányban használjuk, az esetben a gyanta duzzadóképessége romlik.

Térhálósítószerként olyan vegyületeket alkalmazhatunk, amelyek legalább két etilénesen telítetlen kettős kötést vagy pedig egy etilénesen telítetlen kettős kötést és egy savcsoportokkal szemben reakcióképes funkciós csoportot hordoznak. Példaként említjük meg a következőket: poliol vegyületek akrilátjai és metakrilátjai, mint butándiol-diakrilát, hexándiol-dimetakrilát, poliglikol-diakrilát, trimetilol-propán-triakrilát vagy allil-akrilát, diallil-akril-amid, triallil-amin, diallil-éter, metilén-biszakril-amid vagy N-metilol-akril-amid, továbbá poliglicidil-éterek, mint például etilénglikol-diglicidil-éter és glicerin-poliglicidil-éter és/vagy poliolok, mint glicerin, trimetilol-propán és/vagy polialkilénglikol, mint polietilénglikol 200-600. Hasonlóképpen használhatunk poliamin származékokat is.

Vízoldható polimerként a vizet abszorbeáló gyantában használhatunk 0-30 tömeg% részben vagy teljesen elszappanositott poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-pirrolidon)-t, keményítőt vagy keményítő származékokat, poliglikolokat, vagy poliakrilsavat. Ezen polimerek moltömege nem játszik döntő szerepet ameddig e vegyületek vízben oldhatók. A vízoldható polimerek közül előnyösek a keményítők vagy poli(vinil-alkohol) vagy ezen polimerek elegye. A vizet abszorbeáló gyanta a

HU 213 903 Β vízoldható polimerekből előnyösen 1-5 tömeg%-ot tartalmaz, különösen ha oldható polimerként keményítő és/vagy poli(vinil-alkohol) van jelen. A vízoldható polimerek oj tópolimerként szerepelhetnek a savcsoportokat tartalmazó polimereknél.

A térhálósított polimer vegyületek mellett, amelyek részben semlegesített akrilsavból készülnek, előnyösen olyan gyantákat alkalmazunk, amelyek adalékként ojtásos polimerizációnak alávetett keményítőt vagy poli(vinil-alkohol)-t tartalmaznak.

A találmány szerinti abszorpciós gyantákat ismert módon állíthatjuk elő. A műveletet végezhetjük lúgos oldatban történő polimerizációs elves szerinti (géleljárás) vagy pedig inverz emulziós/szuszpenziós eljárással.

A találmány szerinti megoldásnál a monomer oldathoz vagy monomer diszperzióhoz széndioxid tartalmú hajtóanyagot adunk karbonátként vagy széndioxid formájában gázalakban vagy szilárd állapotban feloldva vagy diszpergálva. Karbonátként használhatunk a vízmentes polimer anyagra számítva 0,1-5,0 tömeg%-ot, így például nátrium-karbonátot, nátrium-hidrogén-karbonátot, kálium-karbonátot, kálium-hidrogén-karbonátot, ammónium-karbonátot, magnézium-karbonátot, kalcium-karbonátot vagy ezen anyagok elegyét. Abban az esetben, ha szilárd széndioxidot (száraz jeget) használunk, egyidejűleg a monomer oldat vagy monomer diszperzió hűtését is elvégezhetjük, amikor is a hőmérsékletet 10 és 30 °C, előnyösen 0 és 10 °C közötti értékre állítjuk, továbbá a széndioxid segítségével a jelenlévő oxigént is eltávolíthatjuk.

A felületi keresztkötésképzésnél a művelethez alkalmazott abszorpciós gyanta részecske formája tekintetében nem áll fenn speciális korlátozás. A polimert használhatjuk gömböcskék formájában, amelyeket inverz szuszpenzió polimerizációval kapunk vagy pedig szabálytalan alakú részecskék alakjában, amelyeket oldatban végzett polimerizáció után a kapott anyag szárítása és aprítása során nyerünk. A hidrogél szárítását 80 és 200 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 100 és 180 °C között, még előnyösebben 120 és 150 °C között végezzük. A részecskék mérete általában 20 és 3000 pm, előnyösen 50 és 1000 pm között van.

A vizet abszorbeáló gyanták utólagos felületi kezeléséhez legalább bifunkciós savcsoportokkal, elsősorban karboxilcsoporttal reakcióképes vegyületeket alkalmazunk. A vizet abszorbeáló gyantákat az utólagos keresztkötést létesítő szerekkel közvetlenül vizes, alkoholos oldatban vagy vizes oldatban elegyítjük. Az utólagos kezelőszer mennyisége 0,01-10 tömeg%, előnyösen 0,01—4,0 tömeg%, még előnyösebben 0,01-2,0 tömeg% a vizes abszorbeáló gyanta tömegére számítva. Ezenkívül használhatjuk a különböző utólagos keresztkötést létesítő szerek elegyét is, az alkohol mennyiségét a szer oldékonyságától tesszük függővé, technikai okok, így például robbanásveszély miatt az alkohol mennyiségét a lehető legalacsonyabb értéken tartjuk. Megfelelő alkoholként használhatunk metanolt, etanolt, butanolt vagy butil-glikolt vagy ezen alkoholok elegyét. Az előnyösen alkalmazható oldószerek közül megemlítjük a vizet, amelyet a gyanta tömegére számítva 0,3-5,0 tömeg%ban használunk. Mód van arra is, hogy az utólagos keresztkötést képző szert porkeverék formájában, így például szervetlen hordozó anyaggal, mint SiO2-vel elegyítve használjuk fel.

Felületi térhálósítószerként legalább két funkciós csoportot hordozó, a savcsoportokkal szemben reakcióképes vegyületeket használunk, ezek közül említjük meg a poliolokat, mint a glicerint és/vagy polialkilénglikolt, mint polietilénglikolt és/vagy poliaminokat, mint a trietanol-amint. Különösen előnyösen alkalmazhatjuk a 40 20 780 számú német szabadalmi leírásban említett alkilén-karbonátokat.

Hogy a késztermék megfelelő tulajdonságait biztosítsuk gyantaporra egyenletesen terítjük fel a kezelőszert. Az egyenletes keverés érdekében a komponenseket megfelelő keverőkben, így például örvényágyas, lapátos, forgódobos vagy duplacsigás keverőben végezzük.

Fennáll annak a lehetősége is, hogy az abszorbeáló gyanta kezelését az előállítás valamelyik eljárási lépésében iktatjuk be. Erre a megoldásra különösen alkalmas az inverz szuszpenzió polimerizációs művelet.

A felületi térhálósítószer hozzáadása után az ehhez kapcsolódó hőkezelést 100-300 °C hőmérsékleten, előnyösen 120 és 250 °C közötti hőmérsékleten végezzük. A kezelés hőmérséklete függ a kezelőszemek a reaktorban való tartózkodási idejétől. Amennyiben 150 °C hőmérsékletet alkalmazunk, úgy a hőkezelést több óra hosszat kell végezni, ezzel szemben 250 °C esetében néhány perc, így például 0,5-5 perc elegendő, hogy a kívánt tulajdonságokat biztosítsuk. A hőkezelést végezhetjük szokásos szárítószekrényben vagy kemencében, így például e célra használhatunk forgódobos, örvényáramú, lapátos, tányéros vagy infravörös szárítóberendezést.

A találmány szerinti polimereket ipari méretekben folyamatosan vagy nem folyamatos módszerrel állíthatjuk elő. A találmány szerinti termékek széles spektrumú felhasználást nyernek. Abban az esetben, ha a termékeket például abszorbeáló komponensként alkalmazzuk pelenkákhoz, női higiéniás cikkekhez vagy sebkötözőszerként, az esetben olyan tulajdonsággal rendelkeznek, hogy képesek nagy mennyiségű vér, vizeletet vagy egyéb testfolyadékot gyorsan abszorbeálni. A találmány szerinti termékek abszorpciós képessége és abszorpciós sebessége sokkal nagyobb, mint az ismert termékeké. Minthogy a találmány szerinti termékek az abszorbeált folyadékot nagyobb nyomás alatt veszik fel és tartják vissza, e cikkek különösen előnyösen alkalmazhatók. A termékeket előnyösen magasabb koncentrációban is használhatjuk, ahol a koncentrációt a hidrofil rostanyagra, mint például bolyhos anyagra számítjuk az alkalmazható koncentrációértékek az eddig ismert lehetőségeknél nagyobb tartományban vannak.

Az abszorbeáló polimerizátum 15-100 tömeg%, előnyösen 30-70 tömeg%-os részt tesz ki az abszorbeáló polimerizátum és a rostos anyag össztömegére számítva. A találmány szerinti polimerizátumra jellemző, hogy kedvezőbb folyadékeloszlást mutat, különösen a főleg polimerizátumot tartalmazó rétegekben közvetlenül a folyadékfelvételt követően kedvező a folyadékeloszlás.

HU 213 903 Β

A találmány szerinti polimerizátumok előnyösen alkalmazhatók víz és vizes folyadékok felvételére, áram- és fényvezető kábelek készítéséhez, csomagolóanyagokhoz továbbá talajjavítószerként és mesterséges talajként növények telepítéséhez.

Vizsgálati módszerek

A vizet abszorbeáló gyanták jellemzésére mérjük a polimerek retencióját (TB), a nyomás alatti felvételt (AUL), továbbá az abszorpciós sebességet (AV illetőleg Vortex).

A retenció értékét teászacskó módszerrel határozzuk meg, és három mérés középértékét tüntetjük fel. Mintegy 200-200 mg gyantát viszünk teászacskókba, ezeket leforrasztjuk és 20 percig 0,9 t%-os nátrium-klorid-oldatba merítjük. Ezt követően a teászacskót 5 percig centrifugáljuk (23 cm átmérőjű, 1400 Upm), majd lemérjük. Vak értékként olyan teástasakot használunk, amelybe nem helyezünk vizet abszorbeáló gyantát. Az eredményt az alábbiak szerint számítjuk ki:

oldalt növelt tömeg - vakérték _r , , retenció =-[g/ g] bemért tömeg

Nyomás alatti abszorpció (AUL): a módszert a 0 339 461 számú európai szabadalmi leírásban ismertetik (7. oldal: alul szitavászonnal lezárt hengerbe szuperabszorbert mérünk be, a porra dugattyúval 2000 Pa, illetőleg 4000 Pa vagy 6000 Pa nyomást viszünk. Ezt követően a hengert Demand-Absorbency-Tester (DAT) berendezésre helyezzük, ahol is a szuperabszorbert 1 óra hosszat 0,9 t%-os nátrium-klorid-oldattal hagyjuk érintkezni.

Abszorpciós sebesség (AV): a vizsgálatot a 0 339 461 számú európai szabadalmi leírás 7. oldalán közölt módszer módosítása szerint végezzük. A művelet során mérjük a 0,9 t%-os nátrium-klorid-oldatból történő abszorpciót anélkül, hogy a porra terhelést vinnénk fel. 5 másodperc, 30 másodperc, 1,3,5, 10 és 15 perc eltelte után mérjük a felvett folyadék mennyiségét. A mérési eredményeket három párhuzamos alapján határozzuk meg.

A Vortex vizsgálatot a WO 87/03208 számú nemzetközi közzétételi irat 9. oldalán ismertetett módszer szerint végezzük; az abszorpciós sebesség meghatározásánál úgy járunk el, hogy 2,0 g polimert mértünk be, ezután mérjük az időt, a polimernek a folyadékba történő beszórásától egészen a Vortex eltűnéséig; a mért időt másodpercben adjuk meg.

Példák

1. Összehasonlítási példa

A 40 20 780 számú német szabadalmi leírás 4. példája szerinti vizes monomer oldatot polimerizálunk, a monomer oldat nátrium-akrilát és akrilsav 70 : 30 molarányú elegyét és térhálósítószerként trialil-amint tartalmaz. Az így keletkezett gélt aprítjuk, szárítjuk, őröljük, és 90—850 pm szemcseméretüre szitáljuk.

A poralakú terméket l,3-dioxolán-2-on/víz/etanol 0,2 : 1,0 : 2,0 tömeg% arányú, a poralakú termékre számított elegyével elkeverjük, majd 1 óra hosszat 180 °C hőmérsékleten tartjuk.

Az így keletkezett termék tulajdonságait az 1. táblázat tünteti fel.

2. Összehasonlítási példa

Az 5 1118 719 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 4. példája szerint vizes monomer oldatot készítünk, ezt polimerizáljuk, a monomer oldat nátrium-akrilát és akrilsav 70 : 30 molarányú elegyét, valamint térhálósítószerként triallil-amint tartalmaz, ehhez az elegyhez 0,5 tömeg% lúgos magnézium-karbonátot adunk, majd polimerizációt végzünk. Az így keletkezett gélt aprítjuk, szárítjuk, őröljük, majd 90 : 850 pm szemcseméretüre szitáljuk.

/. példa

Az 1. összehasonlítási példát megismételjük, azonban a monomer oldathoz a polimerizációt megelőzően 0,5 tömeg% bázikus magnézium-karbonátot adunk, amelyből CO₂ szabadul fel és a műveletnél hajtóanyagként szerepel az 5 118 719 számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetettek szerint. Az így kapott por alakú polimerizátumot az 1. összehasonlító példában leírtak szerint utólagos kezelésnek vetjük alá.

A kapott termék tulajdonságait az 1. táblázat ismerteti.

/. táblázat

összehasonlító példa 1	2	1. példa
TB	30	26	30	g/g
AUL 2000 Pa	30	20	31	g/g
4000 Pa	15	9	24	g/g
6000 Pa	9	8	19	g/g
Vortex	83	18	26	s
AV 15 másodperc	2	7	5	g/g
30 másodperc	4	15	12	g/g
1 perc	9	24	20	g/g
3 perc	19	33	28	g/g
5 perc	25	36	33	g/g
10 perc	34	37	37	g/g
15 perc	39	37	39	g/g

TB = teazacskó vizsgálat

AUL = nyomás alatti felvétel (abszorption under load) AV = abszorpciósebesség (absorption velocity)

2-8. példák

Vizes monomer oldatot készítünk, amely a következő komponenseket tartalmazza:

2. példa: kálium-akrilát

3. példa: kálium-akrilát

4. példa: kálium-akrilát

5. példa: kálium-akrilát

6. példa: ammónium-akrilát

7. példa: metil-ammónium-akrilát

8. példa: cézium-akrilát

HU 213 903 Β és akrilsav 70 : 30 molarányban, ezenkívül az elegy térhálósítószerként triallil-amint tartalmaz, az elegyhez karbonátot és 0-1 tömeg% poli(vinil-alkohol)-t (PVA) adunk, majd az elegyet polimerizáljuk. Az így keletkezett gélt aprítjuk, szárítjuk, őröljük és 90-850 pm szem- 5 cseméretűre szitáljuk.

Az átszitált por alakú polimert l,3-dioxolán-2-on, illetőleg etilénglikol-diglicidil-éter (EGDE), víz és etanol 0,2 : 1,0 : 2,0 tömeg% arányú elegyével elkeverjük, a poralakú termékre számítva majd 0,5-1 óra hosszat 120-300 °C hőmérsékleten tartjuk.

9. és 10. példa

Vizes monomer oldatot készítünk, amely az alábbi komponenseket tartalmazza: 15

9. példa: kálium-akrilát

10. példa: ammónium-akrilát és akrilsav 70 : 30 molarányban az elegy térhálósítószerként triallil-amint tartalmaz, az elegyhez 0-1 t% poli(vinil-alkohol)-t (PVA) adunk, széndioxiddal telítjük (szárazjég bevitelével), ezt követően polimerizációt végzünk. Az így kapott gélszerű anyagot aprítjuk, szárítjuk, és 90-850 pm szemcseméretre szitáljuk.

Az így kapott átszitált porszerű terméket 1,3-dioxolán-2-onnal illetőleg etilénglikol-diglicid-éterrel (EGDE), vízzel és etanollal elegyítjük, majd 0,5-1 óra hosszat 120-300 °C hőmérsékleten tartjuk.

Összetétel, reakciófeltételek és a termék tulajdonságai a 2. táblázatban vannak feltüntetve.

2. táblázat

Példa száma	2	3	4	5
Kation	K	K	K	K
Térhálósítószer	0,4	0,4	0,4	0,5
karbonát [tömeg%]	1,5 (Kálium)	2,5 (Kálium)	1,5 (Kálium)	0,5 (Kálium)
PVA [tömeg%]	1,0	1,0	-	1,0
l,3-Dioxolán-2-on [tömeg%]	0,5	0,5	0,5	0,5
Víz [tömeg%]	2,0	2,0	2,0	2,0
Etanol [tömeg%]	4,0	2,0	2,0	2,0
Idő (perc)	30	30	30	30
Hőmérséklet [C]	200	180	200	200
TB	27	28	27	27 g/g
AUL 2000 Pa	25	28	27	25 g/g
4000 Pa	20	20	22	23g/g
6000 Pa	18	14	18	21 g/g
Vortex	21	16	21	23 s
AV 15 másodperc	12	10	10	9 g/g
30 másodperc	19	20	16	16 g/g
1 perc	26	28	24	23 g/g
3 perc	36	38	31	33 g/g
5 perc	38	43	33	36 g/g
10 perc	39	44	35	36 g/g
15 perc	40	45	37	38 g/g

2. táblázat folytatása
Példa száma	6	7	8	9	10
Kation	nh₄	NH₃CH₃	Cs	K	NH₄
Térhálósítószer [tömeg%]	0,3	0,3	0,3	0,3	0,3
Karbonát [tömeg%]	1,5 (NH₄ ⁺)	1,5(NH₄ ⁺)	1,5 (Cs⁺)	CO?	CO?
Telítési hm. °C	-	-	-	4	13
Poli(vinil-alkohol)	-	-	-	1,0	1,0
EGDE	0,25	-	-	-	0,25
l,3-Dioxolán-2-on [tömeg%]	-	1,0	0,5	0,5	-
Víz	2,0	8,0	2,0	2,0	2,0
Etanol	2,0	2,0	8,0	2,0	2,0
Idő [perc]	60	60	30	30	60
Hőmérséklet [°C]	120	140	210	200	120
TB	33	35	20	27	33 g/g

HU 213 903 Β

2. táblázat folytatása

Példa száma	6	7		8	9	10
AUL 2000 Pa	28	24		19	25	29 g/g
4000 Pa	22	17		16	20	23 g/g
6000 Pa	18	12		13	16	17 g/g
Vortex	27	28		30	15	12s
AV 15 másodperc	8	6		4	12	14 g/g
30 másodperc	13	12		12	17	20 g/g
1 perc	19	18		16	28	27 g/g
3 perc	31	26		19	36	36 g/g
5 perc	34	29		20	40	41 g/g
10 perc	40	34		21	43	44 g/g
15 perc	42	37		21	44	45 g/g
3. Összehasonlító példa				5. Összehasonlító példa
A 2. összehasonlító példát megismételjük. A semle-		A 3. összehasonlító példában leírtak szerint járunk el.
gesítéshez szükséges nátronlúgot kálilúggal helyettesít-		A semlegesítéshez szükséges kálilúgot azonos mólarányban
jük azonos mólarányban. A polimerizációt megelőzőn a		vizes ammóniaoldattal helyettesítjük. A polimerizációt meg-
monomer oldathoz 1,5 t% kálium-karbonátot adunk.	20	előzőén a monomer oldathoz 0,5 tömeg% ammónium-kar-
				bonátot adunk.
4. Összehasonlító példa				6. Összehasonlító példa
Az 1. összehasonlító példát megismételjük. A semle-		A 4. összehasonlító példát megismételjük. A rész-
gesítéshez szükséges nátronlúgot kálilúggal helyettesít-		leges semlegesítéshez szükséges kálilúgot azonos
jük azonos mólarányban.	Az így	kapott porszerű	25	mólarányban vizes ammóniaoldattal helyettesítjük.
polimerizátumot az 1. összehasonlító példában leírt utó-		A keletkezett porszerű	terméket	EGDE/víz/aceton
kezelésnek vetjük alá.				0,25 : 2,0 : 2,0 tömegarányú (a porra számítva) elegyével
				elkeveqük és 1 óra hosszat 120 °C hőmérsékleten tartjuk.
Összehasonlító példa	3	4		5	6
TB	31	30		57	54 g/g
AUL 2000 Pa	10	24		8	9 g/g
4000 Pa	9	16		7	8 g/g
6000 Pa	7	11		6	8 g/g
Vortex	70	24		12	20 s
AV 15 másodperc	3	8		2	8 g/g
30 másodperc	7	14		3	12 g/g
1 perc	13	22		3	Π g/g
3 perc	22	32		5	22 g/g
5 perc	29	38		7	29 g/g
10 perc	34	40		9	31 g/g
15 perc	36	42		10	34 g/g

7. Összehasonlító példa

A 2. példa szerinti polimerből az utókezelést megelőzően a 100-300 pm részecskeméretű frakciót szitálással elkülönítjük, az utókezelést elhagyjuk. A duzzadást sebességet (duzzadás magassága 1 perc után) és a duzzadást magasságot 10 perc eltelte után az úgynevezett Firet-vizsgálattal határozzuk meg [Lantor B.V.; Veenendaal (Hollandia) cég módszere szerint, lásd a táblázatot], A vizsgálatot oly módon módosítjuk, hogy a szalagok helyett 0,2 g szuperabszorbert helyezünk el egyenletesen a mérőedény alján és ezt vékony szövettel vagy gyapjúval letakarjuk (szimulált szalag).

11. példa

A 2. példa szerint előállított polimerből az utókezelést megelőzően a 100-300 pm szemcseméretű frakciót szitálással elkülönítjük, majd az 1. példában leírtak szerint utólagos kezelésnek vetjük alá. A kapott termék tulajdonságainak vizsgálata a 7. összehasonlító példában leírtak szerint történik (lásd a táblázatot).

12. példa

A 2. példa szerint előállított polimert az utólagos kezelést követően átszitáljuk és a 100-300 pm szemcseméretű frakciót elkülönítjük. A kapott termék tulajdonságainak vizsgálatát a 7. összehasonlító példa szerint végezzük (lásd a táblázatot).

HU 213 903 Β összehasonlító példa

7. példa 11. példa

12. példa duzzadási sebesség 2,2 duzzadási magasság perc után 11,8

8,2 9,1 mm/perc

12 mm

A 11. és 12. példa szerint előállított termékek különösen alkalmasak az áram vezetésére szolgáló kábelek szigetelésére és a beszivárgó víz elleni védelemre.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás por alakú, vízben duzzadó, térhálósított, vizet, vizes folyadékot, elsősorban testfolyadékokat abszorbeáló polimerizátum előállítására, amely polimerizátum 6000 Pa terhelésnél 0,9 tömeg%-os nátrium-klorid-oldat alkalmazása esetén legalább 12 g oldat/g polimerizátum, előnyösen 16 g oldat/g polimerizátum abszorpciós kapacitást mutat, és amely polimerizátumot

a) 55-99,9 tömeg% polimerizált, telítetlen polimerizálható, savas csoportot hordozó monomerekből, ahol a monomerek legalább 50 mol%-ban semlegesítve sóként vannak jelen,

b) 0—40 tömeg% polimerizált, telítetlen, az a) pont alatti monomerekkel kopolimerizálható monomerekből,

c) 0,1-5,0 tömeg% legalábbegy térhállósítószerből, valamint

d) 0-30 tömeg% vízoldható polimerekből állíthatjuk elő, ahol a)-d) pont alatti komponensek 100%-ot tesznek ki, azzal jellemezve, hogy a monomereket a polimerizációt megelőzően a polimerizátum tömegére számítva 0,1-5,0 tömeg%-ban széndioxid alapú hajtószerrel elegyítjük, az így kapott monomerelegyet ismert gyökképző iniciátorokkal vagy ismert módon besugárzással vagy fénykezeléssel iniciálva polimerizáljuk, majd a keletkező hidrogél formájú polimerizátumot szárítjuk és ezt követően ennek tömegére számítva 0,01-10 tömeg% mennyiségű, egy vagy több, legalább kétfunkciós, savcsoportokat, előnyösen karboxilcsoportot hordozó ismert, utólagos térhálósítószerrel vagy ezek oldatával vagy diszperziójával kezelve utólagos, a felülethez közeli térhálósítást végzünk, majd az elegyet 100-300 °C hőmérsékletre melegítjük fel. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan polimerizátum előállítására, amely 0,9 %-os nátrium-klorid-oldat esetében legalább 10 g oldat/g, előnyösen 16 g oldat/g polimerizátum abszorpciót biztosít 30 másodperc alatt, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont jellemző részében leírtak szerint járunk el.

(Elsőbbsége: 1993.07. 09.)
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás polimerizátum előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont a) pont szerinti sókként, kationként K® C®, Rb® kationt vagy ammónium-ionokat, primer, szekunder vagy tercier metil-ammónium-ionokat tartalmazó sókat önmagukban vagy keverékük formájában alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás polimerizátumok előállítására, azzaljellemezve, hogy az előállításához

a) pont szerinti monomerként savcsoportot tartalmazó monomert, így akrilsavat, metakrilsavat, akril-amido-metil-propánszulfonsavat vagy ezen monomerek elegyét,

b) pont szerinti monomerként akril-amidot, metakril-amidot, hidroxi-alkil-akrilátot, dimetil-amino-alkil(met)-akrilátot, dimetil-amino-propil(met)akril-amidot, vagy ezek kvatemer amin- vagy ammóniumsóit önmagukban vagy egymással elegyítve,

c) térhálósítószerként alkilén-biszakril-amidot, N-metilol-akril-amidot, bután-diol-diakrilátot, hexán-diol-dimetakrilátot, poliglikol-diakrilátot, trimetilol-propán-triakrilátot, allíl-akrilátot, diallil-akril-amidot, triallil-amint, diallil-étert vagy ezek elegyét, továbbá hajtógázként széndioxid alapú karbonátot, így NaCO₃-t, K₂CO₃-t (NH₄)₂CO₃-t, MgCO₃-t, CaCO₃-t, NaHCO₃-t, KHCO₃-t vagy ezek elegyét vagy széndioxidot gázalakban vagy szilárd vegyület formájában alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utólagos térhálósítószert 0,01+4,0 tömeg%-ban, előnyösen 0,01-2,0 tömeg%-ban alkalmazzuk. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzaljellemezve, hogy a felületi térhálósítást 120-250 °C hőmérsékleten végezzük. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a polimerizációt vizes oldatban végezzük. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a polimerizációt víz/olaj diszperzióban végezzük (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a polimerizátumot 80-200 °C, előnyösen 100-180 °C, még előnyösebben 120-150 °C hőmérsékleten szárítjuk. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a polimerizátumot a szárítás után őröljük. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a polimerizátumot 20-3000 pm előnyösen 50-1000 pm szemcseméretűre szitáljuk. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09).
12. Eljárás az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított polimerizátumok egészségügyi cikkek, így pelenkák készítéséhez történő alkalmazására, azzal jellemezve, hogy a polimerizátum tömegaránya a polimerizátum és töltőanyag össztömegére számítva 15-100 tömeg%-ot, előnyösen 35-100 tömeg%-ot, még előnyösebben 30-70 tömeg%-ot tesz ki.

(Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)

HU 213 903 Β
13. Eljárás az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított polimerizátumok áram- és fényvezető kábelek szigetelő komponenseként történő alkalmazására, azzal jellemezve, hogy a polimerizátum tömegaránya a polimerizátum és töltőanyag össztömegére számítva 15-100 tömeg%-ot, előnyösen 35-100 tömeg%-ot, még előnyösebben 30-70 tömeg%-ot tesz ki. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
14. Eljárás az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított polimerizátumok talajjavítószerként történő alkalmazására, azzal jellemezve, hogy a polimerizátum tömegaránya a polimerizátum és töltőanyag össztömegére számítva 15-100 tömeg%-ot, előnyösen 35-100 tömeg%-ot, még előnyösebben 30-70 tömeg%ot tesz ki. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
15. Eljárás az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított polimerizátum mesterséges talajként történő alkalmazására növények termesztésénél, azzal jellemezve, hogy a polimerizátum tömegaránya a polimerizátum és töltőanyag össztömegére számítva 15-100 tömeg%-ot, előnyösen 35-100 tömeg%-ot, még előnyösebben 30-70 tömeg%-ot tesz ki.

(Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
16. Eljárás az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárással előállított polimerizátum alkalmazására csomagolási anyagok komponenseként, azzal jellemezve, hogy a polimerizátum tömegaránya a polimerizátum és töltőanyag össztömegére számítva 15-100 tömeg%-ot, előnyösen 35-100 tömeg%-ot, még előnyösebben 30-70 tömeg%-ot tesz ki. (Elsőbbsége: 1993. 07. 09.)
17. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás polimerizátum előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont a) pont szerinti sókként, kationként Li®, Na®’ K®, Cs®, Rb® kationt vagy ammónium-ionokat, további primer, szekunder vagy tercier metil-ammónium-ionokat tartalmazó sókat önmagukban vagy keverékük formájában alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1994. 05. 31.)
18. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás polimerizátumok előállítására, azzal jellemezve, hogy előállításához

a) pont szerinti monomerként savcsoportot tartalmazó monomert, így akrilsavat, metakrilsavat, akril-amido-metil-propán-szulfonsavat vagy ezen monomerek elegyét,

b) pont szerinti monomerként akril-amidot, metakril-amidot, hidroxi-alkil-akrilátot, dimetil-amino-alil(met)-akrilátot, dimetil-amino-propil(met)akrilamidot, vagy ezek kvatemer amin vagy ammóniumsóit önmagukban vagy egymással elegyítve,

c) térhálósítószerként alkilén-biszakril-amidot, N-metilol-akril-amidot, bután-diol-diakrilátot, hexán-diol-dimetakrilátot, poliglikol-diakrilátot, trimetilol-propán-triakrilátot, allil-akrilátot, diallil-akril-amidot, triallil-amint, diallil-étert, etilénglikol-diglicidil-étert, glicerin-poliglicidil-étert, glicerint, trimetilol-propánt, polietilénglikol 200-600-at vagy poliaminokat vagy ezek elegyét, továbbá hajtógázként széndioxid alapú karbonátot, így NaCO3-t, K2CO3-t (NH4)2CO3-t, MgCO3-t, CaCO3-t, NaHCCH-t, KHCCq-t vagy ezek elegyét vagy széndioxidot gázalakban vagy szilárd vegyület formájában alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1994. 05. 31.)