HU212849B - Protective clothing - Google Patents

Description

A találmány tárgya védőöltözet kétrétegű, szalag alakú sík anyagból, különösen fólia- vagy gyapjúanyagból kialakítva, amely szalag alakú anyagrétegek két hosszanti él mentén és legfeljebb egy keresztirányú él mentén egymással össze vannak kapcsolva. A védőöltözet keresztirányú élből kiinduló, lényegében hoszszanti irányban futó első elválasztó illesztési hellyel és varrattal rendelkezik, amelyek a hosszanti éllel együtt két tömlőszerű szakaszt határolnak.

Hasonló védőöltözetet ismertet az EP-A235 556 szabadalmi leírás. Az ilyen jellegű védőöltözetek általában gyapjú- vagy fóliaanyagból állnak, ahol elsősorban fóliaanyagként műanyagfóliát alkalmaznak. A gyapjúanyag a gyakorlatban magában foglal minden olyan sík anyagot, amely kártolt textil szálakat különösen műanyag textil szálakat és fonással kötött anyagokat tartalmaz. A védőöltözetnek tömlőszerű szakaszai vannak, amelyek a nadrágszárakat, illetve a ruhaujjakat alkotják. Abban az esetben, ha a rétegek az egyik keresztirányú élen, amelyből a tömlőszerű szakaszok kiindulnak, egymással össze vannak kötve, akkor az ujjak illetve a nadrágszárak zártak. Ha az ilyen védőöltözetet mozgó személy viseli, különösen zárt nadrágszárak esetén előfordulhat, hogy az anyag nyúlik és ezáltal a nadrágszárak vagy ujjak egyre hosszabbak lesznek, a betoldás, illetve a lépésbetét lefelé csúszik és végül a védőöltözet viselőjét mozgásában is akadályozza. Az ilyen „rugdalózó gyermeknadrág-hatás” kiküszöbölésére a védőöltözetet övvel szokás biztosítani. Az öv azonban olyan járulékos rész, amelyet külön gyártani kell, vagyis azt a védőöltözetet viselő számára rendelkezésre kell bocsátani.

A CH-A-540 019 lajstromszámú szabadalmi leírásból olyan kötény ismerhető meg, amelynek az alsó keresztirányú élére megfelelően gyengített illesztéssel, mint perforációs vonallal leválasztható anyagcsík van hozzátoldva. A kötény használata előtt ez az anyagcsík leválasztható és azon övként felhasználható.

Az előzőekben ismertetett védőöltözetek elülső oldalukon, vagy keresztirányú élükön perforációs vonalakkal egymással összeköthetők és hengerre felcsévélhetők. Ha ezeknél az elülső oldalon szintén felhasználható, leválasztható anyagcsíkot alkalmaznának, akkor fennállna az a veszély, hogy a védőöltözetet a hengerről való letépésével nemcsak a védőöltözetet, hanem a következő védőöltözetnek az anyagcsíkját is leválasztják. Ez pedig azt jelentené, hogy így az egyik védőöltözethez két öv is tartozna, míg a másikhoz egy sem. Ezenkívül rendszerint az öv hossza nem is lenne mindig elegendő, hiszen az ebben az esetben csupán a védőöltözet kerületével azonos.

A találmány célja az ismert, hasonló megoldások hátrányos tulajdonságainak kiküszöbölése mellett az, hogy a védőöltözet viselési kényelmét javítsa, annak minél egyszerűbb kezelése mellett.

Vizsgáltuk a szalag alakú sík anyagból, különösen fólia vagy gyapjúanyag két rétegéből kialakított védőöltözeteket, amelyek közös tulajdonsága, hogy mindkét hosszanti él mentén és legfeljebb egy keresztirányú él mentén egymással a keresztirányú élből kiinduló és lényegében hosszanti irányban haladó első elválasztó illesztési hellyel, valamint varrattal össze vannak kapcsolva, amelyek a hosszanti élekkel két tömlőszerű szakaszt határolnak. Rájöttünk arra, hogy a találmány elé kitűzött cél azáltal oldható meg, ha a védőöltözet második elválasztó illesztési hellyel is rendelkezik, mégpedig olyannal, amely a keresztirányú élből indul ki és oda is tér vissza, ezáltal a keresztirányú éllel együtt lényegében hosszanti irányban nyúló, az első elválasztó illesztési helyet tartalmazó szalagtartományt határol. A második elválasztó illesztési hely a varrattal van körülvéve. Ily módon a szalagtartomány övként vagy rögzítő szalagként használható fel.

Találmányunk értelmében ezáltal a rögzítés céljára szolgáló anyagcsík szintén hosszanti irányban halad a ruhaujjak vagy például a nadrágszárak között. Ismeretes, hogy rendszerint ott egyébként is olyan felesleges anyag van, amelyet a gyártásnál el kell távolítani. Megoldásunk szerint tehát nincs szükség ezen felesleges anyag eltávolítására, ezáltal olyan anyagcsík marad vissza, amelyet hasznosan, a védőöltözet jobb rögzítésére lehet felhasználni. Az első elválasztó illesztési hely felhasználásával az anyagcsík hossza megnő. Szélső esetben ennek hossza csaknem kétszerese a ruhaujj vagy a nadrágszárak hosszának. A szalagtartomány ugyanolyan vastagságú, mint a védőöltözet többi része és ahhoz varrat nélkül illeszkedik. Előnye még, hogy használaton kívüli állapotban a védőöltözet síkba teríthető anélkül, hogy azon zavaró kitüremkedések vagy bemélyedések lennének. Ez különösen akkor hasznos, ha nagyobb mennyiségű védőöltözetet kell kötegbe csomagolni vagy hengerre felcsévélni.

A találmány tárgya védőöltözet, szalag alakú sík anyag, különösen fólia vagy gyapjúanyag két rétegből kialakítva, amelyek mindkét hosszanti él mentén és legfeljebb egy keresztirányú él mentén egymással a keresztirányú élből kiinduló és lényegében hosszanti irányban haladó első elválasztó illesztési hellyel, valamint varrattal vannak összekapcsolva, amelyek a hosszanti élekkel két tömlőszerű szakaszt határolnak. A találmány értelmében a védőöltözet második elválasztó illesztési hellyel rendelkezik, a második elválasztó illesztési hely a keresztirányú élből kiindulóan és oda visszatérően, a keresztirányú éllel együtt lényegében hosszanti irányban kiterjedő, az első elválasztó illesztési helyet tartalmazó szalagtartományként van kiképezve. A második elválasztó illesztési hely a varrattal van körülvéve.

A védőöltözet előnyös megoldása esetén a második elválasztó illesztési hely a varrattal együtt elválasztó hegesztési varratként van kiképezve. Ebben az esetben nem megy veszendőbe. A teljes szalagtartomány rendelkezésre áll a varratok között olyan szalag kialakítására, amely a védőöltözetnek rögzítésére használható fel.

A védőöltözet további előnyös megoldásánál az első elválasztó illesztési hely a szalagtartomány egyik végéből kiindulóan és a szalagtartományban végződően van kialakítva. A szalagtartomány ezáltal egy darabból áll, amelyet ily módon igen előnyösen lehet övként felhasználni. Az öv hossza aszerint, hogy az első elvá2

HU 212 849 Β lasztó illesztési hely hol végződik, csaknem kétszerese a ruhaujjak vagy a nadrágszárak hosszának.

A találmány célszerű megoldása esetén a második elválasztó illesztési helyen két, keresztirányban lényegében egymással szembenlévő megszakítás van kiképezve. Ez azt jelenti, hogy a szalagtartomány ezen a két megszakítási helyen a ruhaujjakkal illetve a nadrágszárakkal összeköttetésben marad. Az első elválasztó illesztési hely ebben az esetben a szalagtartományt teljes mértékben átfogja. Ezáltal a nadrágszárakhoz, illetve a ruhaujjakhoz közvetlenül illeszkedő rögzítő szalagok jönnek létre. A védőöltözet felöltése után a felhasználó a nadrágszárakat a lábán, illetve a ruhaujjakat a karján rögzítheti úgy, hogy a szalagtartomány által képezett szalagokat a lábára vagy a karjára hurkolja és megköti.

Az előző esetben előnyös a találmánynak olyan kialakítása, ahol a megszakítások a tömlőszerű szakasz hossza mentén, a keresztirányú élhez közelebb eső harmadban vannak elrendezve. Ez a kiképzés azt eredményezi, hogy a szalagtartomány egy hosszabb és egy rövidebb részre tagolódik, vagyis egy hosszabb és egy rövidebb szalagot hozunk létre. Tekintettel arra, hogy ha a hosszabb szalag lefelé lóg, akkor az a nadrágszáron illetve a ruhaujjon túlnyúlik és ha azt nem kötik meg, akkor annak viselése zavaró lehet. A felhasználó ezáltal arra kényszerül, hogy mindkét szalag megkötésével öltözetét a lábain illetve a karjain rögzítse.

A védőöltözet további célszerű kiviteli alakja harmadik elválasztó illesztési hellyel rendelkezik, amely a szalagtartomány hosszanti irányában van kiképezve és azt három egyrészes szakaszra bontja. A harmadik elválasztó illesztési hely lényegében tehát az első ekvivalens illesztési hellyel párhuzamosan fut, azaz kétszer áthalad a szalagtartományon. Ennél a kiviteli alaknál nemcsak egy olyan szakasz keletkezik, amely övként használható fel, hanem a tömlőszerű szakaszokon azaz a nadrágszárakon illetve a ruhaujjakon - két további szalagpár marad, amelyekkel a nadrágszárakat vagy a ruhaujjakat a lábra illetve a karra lehet rögzíteni.

A könnyű kezelhetőség érdekében az elválasztó illesztési helyek célszerűen perforációs vonalak formájában vannak kiképezve. Ebben az esetben igen könynyen kezelhető egyrészes védőöltözetet állítunk elő. Nincsenek zavaró anyagrészek, amelyek kinyúlnának és a kezelést megnehezítenék. Csak a perforációs vonalak mentén történő letépést követően válnak szét az egyes részegységek és a szalagtartomány ily módon a kívánt elemekre, például övre, vagy rögzítő szalagokra bomlik szét. Maga a szétválasztási művelet - a letépés - a perforációs vonalak mentén egyszerű módon elvégezhető.

Célszerű lehet a védőöltözetnek olyan kiviteli alakja, ahol legalább egy elválasztó illesztési hely hullámvonal alakban van kiképezve. Azok a szakaszok tehát, amelyek később övként vagy rögzítő szalagként kerülnek felhasználásra, ennek megfelelően, legalább az egyik határoló vonalukon, hullámalakúak. Ez a kiképzés rugalmasabbá teszi az öveket, illetve a szalagokat.

Ezen túlmenően az ilyen hullámvonal alakú kiképzés kíméli magát a védőöltözetet gyártó berendezést is, mivel a gyakorlatban a hullámalakot előállító berendezés, például vasaló a mozgó és a sík anyagot továbbító készüléknek nem mindig ugyanarra a helyére kerül.

A védőöltözet igen célszerű megoldásánál a varrat belső végén, azt megszakító kivágás van elrendezve. Ez a kivágás szolgálhat például fej átbújtatására abban az esetben, amikor a védőöltözetet kabátként vagy pulóverként használják.

Ekkor a két tömlőszerű szakasz képezi a ruhaujjakat. A kivágást alkotó elválasztó illesztési hely előnyösen szintén perforációs vonalként van kiképezve. Ez azt jelenti, hogyha a perforációt nem tépik fel, akkor a kabátként kiképzett védőöltözet akár nadrágként is felhasználható, ily módon tehát ez a kiviteli alak sokoldalúan használható.

Előnyös a találmánynak olyan kiviteli alakja is, amely a keresztirányú éllel szemközti él környezetében két oldalsó bevágást tartalmaz. Ezáltal egy hajtókarész, a karok, vagy a lábszárak részére két lyuk, valamint két rátoldott tartó - előnyösen nadrágtartó - keletkezik. A tartók anélkül kiadódnak, hogy az anyagkivágást el kellene végezni. A bevágás megfelelő méretezésével a védőöltözetet a személy méreteihez lehet illeszteni. A védőöltözetnek ez a kiviteli alakja egyszerűen használható nadrágként, amikor is a tartók a védőöltözetet viselő személy vállán vannak átvetve. Ha ezt a védőöltözetet kabátként vagy pulóverként használják, akkor a lábakat a lyukakon lehet átvezetni, ezáltal a tartók a védőöltözetet járás közben szorosan tartják, vagyis megakadályozzák annak felcsúszását.

A védőöltözet kivitelezhető olymódon, hogy a szalag alakú sík anyag két rétege tömlődarabként van kiképezve. Az ilyen tömlődarab esetében a két réteg mindkét hosszanti éle már egymással össze van kötve. A gyártás során csupán még az elválasztó illesztési helyeket és varratokat - adott esetben elválasztó hegesztéssel - kell kiképezni.

A védőöltözetnek olyan kivitele is célszerű lehet, ahol a két réteget egymásra hajtott sík anyag képezi. Ekkor például a sík anyag számunkra féltömlő formájában állhat rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy a két réteg az egyik oldalon egymással már össze van kötve. A gyártás során a feladat tehát ebben az esetben a két réteg másik oldalon történő összekötése és a varratok, valamint az elválasztó illesztési helyek kiképzése.

A találmány további célszerű megoldásánál a sík anyag lényegében keresztirányú kiterjedésének első és harmadik negyedében van összehajtva. Ennek következtében a sík anyag hosszanti élei egy középvonal mentén érintkeznek vagy egymást kissé átlapolva vannak kiképezve. A második elválasztó illesztési hely és a varrat pedig a középvonal két oldalán haladóan van elrendezve. Ily módon zárt nadrágszárak illetve ruhaujjak keletkeznek, míg a hajtóka-rész nyitott maradhat, de például a sík anyag két szakaszának az összeragasztásával vagy összehegesztésével az be is zárható.

Abban az esetben, hogy ha a védőöltözetet úgy alakítjuk ki, hogy a sík anyag a hosszanti éleknél befelé

HU 212 849 Β van hajtva, akkor „zseb-behajtás” keletkezik. A védőöltözet hasznos belső térfogata ezáltal megnő anélkül, hogy a védőöltözet külső méreteit használaton kívüli állapotban számottevően növelni kellene. Igen előnyös, ha az elválasztó illesztési helyek közül legalább az egyik elválasztó hegesztési varratként van kiképezve. Ekkor ugyanis a sík anyag két rétege ezáltal egymáshoz van rögzítve.

A találmány szerinti megoldás lehetséges, példakénti kiviteli alakjait a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesen, ahol az

1. ábra	a védőöltözet előnyös, első kiviteli alakjának nézeti képét, a
2. ábra	egy lehetséges nadrágszárat rögzítő szalagokkal, a
3. ábra	a védőöltözet további előnyös második kiviteli alakját övvel, a
4. ábra	a védőöltözet további, harmadik kiviteli alakját, az
5. ábra	a védőöltözet pulóverként kiképzett negyedik kiviteli alakját, a
6. ábra	a védőöltözet célszerű, 5. kiviteli alakját egymásra hajtott sík anyagból, a
7. ábra	pedig a 6. ábra szerinti kiviteli alak metszetét

ábrázolja.

Az 1. ábrán használatra kész egyrészes, egyszeri használatra való (célszerűen eldobható) 1 védőöltözet látható, mégpedig vállpántos nadrágként kiképezve. Az 1 védőöltözet 2 tömlődarabból van kialakítva. Az 1 védőöltözetnek két tömlőszerű 3,4 szakasza - esetünkben nadrágszára- van, amelyek hosszanti 5,6, élek és 7a, 7b varrat által van összekapcsolva és egyben határolva is. A 7a, 7b varrat nemcsak a 2 tömlődarab két rétegét köti össze, hanem attól elválaszt egy 8 szalagtartományt is. A 8 szalagtartomány első elválasztó illesztési 10 hellyel rendelkezik, amely a 2 tömlődarab alsó keresztirányú 19 éléből kiindulóan van kiképezve és a 8 szalagtartományban végződik. Ennél az előnyös kiviteli alaknál a 7a, 7b varrat elválasztó hegesztési varratként van kiképezve, a védóőöltözet közvetlenül a 7a, 7b varrat mellett második elválasztó illesztési 9a, 9b hellyel is rendelkezik, amelyet a 7a, 7b varrat körülvesz. Ez a kiviteli alak harmadik elválasztó illesztési 1 la, 1 lb hellyel is rendelkezik, amely a 8 szalagtartományt három egyrészes 12, 13, 14 szakaszra bontja.

Mindegyik második és harmadik elválasztó illesztési 9a, 9b, 11a, 11b hely elválasztó hegesztési vartatként is kiképezhető, ami azt jelenti, hogy az elválasztásnál a 2 tömlődarab, különösen fólia vagy gyapjúanyag két rétege egymással össze van hegesztve.

Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a 2 tömlődarab elválasztó illesztési 9a, 9b helyen két, keresztirányban lényegében egymással szemben lévő 15, 16 megszakítás van kiképezve, amelyeknél a 12, 13 szakaszok a tömlőszerű 3, 4 szakaszokkal - esetünkben nadrágszárakkal - összeköttetésben állnak. A 15, 16 megszakítások a tömlőszerű 3,4 szakasz hossza mentén, a keresztirányú 19 élhez közelebb eső harmadban vannak elrendezve.

Az ábrán mindegyik elválasztó illesztési 9a, 9b, 10, 11a, 11b hely perforációs vonal formájában van kiképezve. A 12, 13, 14 szakaszok tehát még lazán összefüggenek a tömlőszerű 3, 4 szakaszokkal, de kézzel minden nehézség nélkül leválaszthatók. Ha a leválasztást elvégezzük, a 12 szakaszból két 17, 18 szalag keletkezik, amelyekkel a tömlőszerű 3 szakasz - esetünkben nadrágszár - például lábhoz, rögzíthető. A tömlőszerű 3 szakaszt a 17, 18 szalaggal a 2. ábra ábrázolja. Az ábra szerint a hosszabb 18 szalagot a lábszár köré kell hurkolni és a rövidebb 17 szalaggal összekötni.

A 15, 16 megszakítások adott elrendezésével egyrészről biztosítjuk azt, hogy a nadrágszár rögzítése körülbelül az alsó lábszár magasságában történik, másrészről pedig felhívjuk a felhasználó figyelmét a 17,18 szalagok rögzítésére is. A felső 18 szalag ugyanis olyan hosszú, hogy rögzítés nélkül túlnyúlik az alsó keresztirányú 19 élen, így az a padlóra érne, amely zavarja a védőöltözet használhatóságát. A felhasználó ezért szinte önkéntelenül is felhasználja a 17, 18 szalagokat a tömlőszerű 3 szakasz rögzítésére.

A 14 szakasz ezzel szemben egy övét képez, amelynek hossza a tömlőszerű 3, 4 szakaszok hosszának mintegy kétszerese. Ez a hosszúság lehetővé teszi azt, hogy az öv a csípő körül köthető legyen.

Az 1. ábra szerint az első és a harmadik elválasztó illesztési 10, 11a, 11b hely hullámvonal alakban van kiképezve. Ez egyrészről kényelmesebbé teszi a viselést, mivel nem keletkeznek éles élek, amelyek a felhasználó bőrébe belevágnának, másrészről a 17, 18 szalagok, valamint az öv rugalmasságát is ezáltal kismértékben megnöveljük. Ily módon csökken annak a veszélye, hogy az 1 védőöltözet feltöltésekor azok berepednek.

A 2 tömlődarab az alsó végen keresztirányú 19 éllel le van zárva, a tömlőszerű 3, 4 szakaszok tehát alsó végükön zártak. A 2 tömlődarab keresztirányú 19 éllel szemközti éle ezzel szemben minden esetben nyitott. A 2 tömlődarabnak ezzel a nyitott végével párhuzamosan, keresztirányban haladó 20, 21 bevágások vannak elrendezve. Ily módon két 22, 23 tartó - esetünkben nadrágtartó - keletkezik, amelyek felhajthatok és 24 hajtóka-rész két oldalához csatlakoznak. A nadrágtartók között marad egy nyílás a fej számára, a nadrágtartókon kívül pedig lyukak keletkeznek, például a karok részére. A 2 tömlődarab két hosszanti 5, 6 éle mentén 25, 26 behajtások vannak, ahol a 2 tömlődarab befelé be van hajtogatva. Ezáltal az 1 védőöltözet belső térfogata a használat során megnő anélkül, hogy a használaton kívüli 1 védőöltözet külső méretei számottevően növekednének.

Használat előtt az I védőöltözet síkbeli alakzatként áll rendelkezésre, amelynél - ha a 25, 26 behajtásoktól eltekintünk -, egy sík anyag két egymáson fekvő rétegéből, például fólia vagy gyapjúanyag, esetenként kártolt textil vagy textilműanyag szálakból vagy fonással kötött anyagból szalag alakban az övét képező 14 szakasz és a 17, 18 szalagokat képező 12, 13 szakasz az 1 védőöltözet síkjában vannak elrendezve. Ezek lényegé4

HU 212 849 Β ben hosszanti irányban haladnak, ami azt jelenti, hogy azok nem szakíthatok le tévesen akkor, amikor a szalag alakú anyagból két egymással összefüggő 1 védőöltözetet keresztirányban szétválasztunk.

A 3. ábra az 1. ábra szerinti 1 védőöltözetnek másik kiviteli alakját mutatja, ahol az azonos részek hivatkozási jelei százzal nagyobbak, tehát a 3. ábrán 101 védőöltözet látható. A 108 szalagtartomány első elválasztó illesztési 110 helyet tartalmaz és ezáltal a szaggatott vonallal ábrázolt 27 öv képezhető ki, amely elválasztó hegesztési varratként kiképzett 107a, 107b varrattal van megfelelően elválasztva. A tömlőszerű 103, 104 szakaszok az 1. ábráéhoz hasonlóak és itt megtalálhatók az oldalsó 120, 121 bevágások.

A 4. ábra egy harmadik előnyös kiviteli alakot ismertet, ahol az 1 ábra szerinti 1 védőöltözetnek megfelelő azonos részek hivatkozási jelei kétszázzal nagyobbak, az ábrán tehát, 210 védőöltözet található. Az ábra szerinti megoldás 212, 213 szakaszokat tartalmaz, amelyek rögzítőszalagként szolgálnak a tömlőszerű 203, 204 szakaszok (nadrágszárak) számára. A 212, 213 szakasz az elválasztó hegesztési varratként kiképzett 207a, 207b varrat 215, 216 megszakítása révén van a tömlőszerű 203, 204 szakaszokkal összekötve. A tömlőszerű 203 204 szakaszok keresztirányú 219 éllel vannak lezárva.

Az 5. ábra az 1 védőöltözetnek olyan negyedik kiviteli alakját ábrázolja, amely az felsőruházatként, például pulóverként van kiképezve. Hasonlóan az eddigiekhez, az 1. ábrának megfelelő részek háromszázzal növelt hivatkozásai jelekkel vannak megjelölve. A tömlőszerű 303, 304 szakaszok itt ujjakat képeznek, amelyeket a 302 tömlődarab hosszanti, az ábrán külön hivatkozási jellel nem feltüntetett élei és az elválasztó hegesztési varratokként kiképzett 307a, 307b varratok határolnak. A 307a, 307b varratok 315, 316 megszakításokkal vannak ellátva, amelyek következtében a 312, 313 szakaszok a tömlőszerű 303, 304 szakaszokkal egy darabot alkotnak. A 312, 313 szakaszokat egymástól első elválasztó illesztési 310 hely választja el. A 307a, 307b varrat belső végén azt megszakító 28 kivágás van. Ezen a 28 kivágáson keresztül lehet a fejet átbújtatni, ha a 301 védőöltözetet a felsőtesten át veszik fel. A 28 kivágás perforációs vonallal van határolva, ezért a gyártás során nem kell anyagot eltávolítani. A kezet és a karokat a tömlőszerű 303, 304 szakaszokon át kell vezetni, a lábakat 320, 321 bevágásokon lehet átbújtatni, ezáltal 301 védőöltözetnek biztosabb felfekvését lehet elérni. A tömlőszerű 303, 304 szakaszokat a 312, 313 szakaszok segítségével lehet a karokhoz rögzíteni úgy, hogy azok egyik végét a kar körül vezetjük és utána azokat a másik végükkel összekötjük. Szükség esetén, ha a felhasználó az anyagot a 28 kivágásból nem távolítja el, akkor ez a felsőruházatnak tervezett 301 védőöltözet akár nadrágként is használható.

A 6. ábra egy további, ötödik kiviteli alakot ábrázol és hasonlóan az eddigiekhez, az 1. ábra 1 védÓöltözetének megfelelő azonos részek négyszázzal megnövelt hivatkozási jelekkel vannak megjelölve. Ennél a kiviteli alaknál a két réteg már nem tömlőszerű, a szalag alakú anyag két rétegét egymásra hajtott sík 29 anyag képezi. A 7. ábra szerint a sík 29 anyag lényegében keresztirányú kiterjedésének első és harmadik negyedében van behajtva olymódon, hogy a sík 29 anyag hosszanti 30, 31 élei középvonal (6. ábra) mentén érintkezőén vagy egymást kissé átlapolva vannak kiképezve. Ha oldalsó hajtások vannak, akkor „egynegyed” illetve „háromnegyed” megadása a sík 29 anyag szakaszai közötti összekötő vonalra vonatkozik, amelyeket a felső illetve alsó réteghez kell hozzárendelni. Az elválasztó hegesztési varratként kiképzett 407a, 407b varrat

- amely ezáltal a második elválasztó illesztési 9a, 9b helyet is magában foglalja, - tehát a 32 középvonal két oldalán halad. Ezáltal keletkezik a két tömlőszerű 403, 404 szakasz. A 32 középvonal egyúttal az első elválasztó illesztési 410 helyet is képezheti, ha egyidejűleg a sík 29 anyag rétegei szét vannak választva. Ezáltal ismét két 412,413 szakasz keletkezik, amelyek a 407a, 407b varrat 415, 416 megszakítása révén a tömlőszerű 403,404 szakaszokkal össze vannak kötve. Az egyrétegű sík 29 anyag két hosszanti 30, 31 éle egymással összeköthető - például hegesztéssel vagy ragasztással

- de nyitva is hagyható. Ezáltal nyitott hajtókájú 401 védőöltözet készíthető.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK:

   1. Védőöltözet szalag alakú sík anyag, különösen fólia vagy gyapjúanyag két rétegéből kialakítva, amelyek mindkét hosszanti él mentén és legfeljebb egy keresztirányú él mentén egymással a keresztirányú élből kiinduló és lényegében hosszanti irányban haladó első elválasztó illesztési hellyel, valamint varrattal vannak összekapcsolva, amelyek a hosszanti élekkel két tömlőszerű szakaszt határolnak, azzal jellemezve, hogy második elválasztó illesztési hellyel (9a, 9b) rendelkezik, a második elválasztó illesztési hely (9a, 9b) a keresztirányú élből (19, 219) kiindulóan és oda visszatérően, a keresztirányú éllel (19, 219) együtt lényegében hosszanti irányban kiterjedő, az első elválasztó illesztési helyet (10, 110, 210, 310, 410) tartalmazó szalagtartományként (8, 108, 208, 308, 408) van kiképezve, a második elválasztó illesztési hely (9a, 9b) a varrattal (7a, 7b, 107a, 107b, 207a, 207b, 307a, 307b, 407a, 407b) van körülvéve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy a második elválasztó illesztési hely (9a, 9b) a varrattal (7a, 7b, 107a, 107b, 207a, 207b, 307a, 307b, 407a, 407b) együtt elválasztó hegesztési varratként van kiképezve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy az első elválasztó illesztési hely (10, 110) a szalagtartomány (8, 108) egyik végéből kiindulóan és a szalagtartományban (8, 108), végződben van kialakítva.
4. 4. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy a második elválasztó illesztési helyen (9a, 9b) és/vagy a varraton (207a, 207b, 307a, 307b, 407a, 407b) két, keresztirányban lényegében

   HU 212 849 Β egymással szemben lévő megszakítás (15, 16, 215, 216, 315, 316,415, 416) van kiképezve.
5. 5. A 4. igénypont szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy a megszakítások (15, 16, 215, 216, 315, 316, 415, 416) a tömlőszerű szakasz (3, 4, 203, 204, 303, 304, 403, 404) hossza mentén, a keresztirányú élhez (19, 219) közelebb eső harmadban vannak elrendezve.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy harmadik elválasztó illesztési hellyel (11a, 11b) rendelkezik, amely a szalagtartomány (8) hosszanti irányában van kiképezve, és azt három egyrészes szakaszra (12, 13,14) bontja.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy az elválasztó illesztési helyek (9a, 9b, 10,11a, 11b, 110,210,310,410) és/vagy a varratok (207a, 207b, 307a, 307b, 407a, 407b) perforációs vonalak formájában vannak kiképezve.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy legalább egy illesztési hely (10, 11a, 11b, 110, 210, 310) hullámvonal alakban van kiképezve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy a varrat (307a, 307b) belső végén, azt megszakító kivágás (28) van elrendezve.
10. 10. A 2-9. igénypontok bármelyike szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy a keresztirányú éllel (19, 219) szemközti él környezetében hajtóka-részt (24), a karok vagy a lábszárak részére két lyukat és két rátoldott tartót (22, 23), előnyösen nadrágtartót biztosító két oldalsó bevágást (20, 21, 120, 212, 220, 221, 320, 321,420,421) tartalmaz.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy a szalag alakú sík anyag két rétege tömlődarabként (2) van kiképezve.
12. 12. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy a szalag alakú anyag két rétegét egymásra hajtott sík anyag (29) képezi.
13. 13. A 12. igénypont szerinti védőöltözet, azzal jellemezve, hogy a sík anyag (29) lényegében keresztirányú kiterjedésének első és harmadik negyedében van behajtva olymódon, hogy a sík anyag (29) hosszanti élei (30, 31) középvonal (32) mentén érintkezőén vagy egymást kissé átlapolva vannak kiképezve, a második elválasztó illesztési hely (9a, 9b) és a varrat (407a. 407b) a középvonal (32) két oldalán haladóan van elrendezve.