HU210768B

HU210768B - Synergistic composition containing flurtamone and diflufenican as active ingredients

Info

Publication number: HU210768B
Application number: HU9202831A
Authority: HU
Inventors: Jacques Rognon; Alan Gamblin
Original assignee: Rhone Poulenc Agriculture
Priority date: 1991-09-04
Filing date: 1992-09-03
Publication date: 1995-07-28
Also published as: FI923952A; JP3222942B2; BG96842A; RU2073437C1; SK279721B6; EP0531116B1; GB9118871D0; DE69202740T2; RO112803B1; ZA926686B; UA26970C2; YU81292A; EG20005A; HUT61876A; HU9202831D0; CA2077496C; SK275892A3; DE69202740D1; GR3017129T3; CA2077496A1

Description

A találmány tárgya hatóanyagként 2-fenil-5-(metilamino)-4-[3-(trifluor-metil)-fenil]-3(2H)-furanon (flurtamon) és N-(2,4-difluor-fenil)-2-[3-(trifluor-metil)-fenoxi-3-piridinkarboxamid (diflufenikán) keverékét tartalmazó gyomirtó készítmény, az új hatóanyag-kombináció alkalmazása, valamint eljárás a gyomok irtására.

A flurtamon jól ismert, szelektív gyomirtó szer, amely a Pesticide Manual [British Crop Protection Council] 9. kiadásának ajánlása szerint gyapot-, földimogyoró-, cirok és napraforgó-ültetvényeken a kelést megelőzően vagy azt követően számos egyszikű, valamint kétszikű gyomnövény irtására alkalmazható. A diflufenikán ugyancsak ismert, szelektív gyomirtó szer, a Pesticide Manual 9. kiadása elsősorban az őszi vetésű búza vagy árpa termesztésekor előforduló egyszikű vagy kétszikű gyomnövények irtására ajánlja.

Vannak azonban olyan gyomnövények, például az Avena fatua, az Alopecurus myosuroides, a Galium aparin és a Lolium multiflorum, amelyekkel szemben a flurtamon nem bizonyult eléggé hatékonynak, ezek leküzdése csak hatásosabb szerek alkalmazásával oldható meg.

Kutatómunkánk és kísérleteink eredményeképpen azt találtuk, hogy ha a diflufenikánt flurtamonnal kombinálva alkalmazzuk, akkor a szer gyomirtó hatásspektruma szélesebb lesz, és az Avena fatua, Alopecurus myosuroides, Galium aparine, valamint a Lolium multiflorum gyomnövényekkel szemben is megfelelő hatékonyságot mutat. Ez az új, kombinált gyomirtó szer - kombinált gyomirtó szer alatt itt a leírásban a flurtamon és a diflufenikán hatóanyag-keveréket értjük - tehát lényeges technikai haladást jelent. Meglepő módon azt találtuk tovább, hogy a diflufenikán és flurtamon hatóanyag-kombináció bizonyos fajta gyomnövényekkel szemben akár a kelést megelőzően, akár azt követően, például vizes permet formájában alkalmazva, a vártnál sokkal erősebb irtóhatást eredményez, anélkül azonban, hogy a termesztett növénnyel szemben mutatott, még elfogadható mértékű fitotoxikus hatás számottevően növekedne, vagyis a flurtamon és a diflufenikán együttes gyomirtó hatása nem várt mértékű szinergizmust mutat, ami kielégíti a Limpel és munkatársai [L. E. Limpel, P. H. Schuldt and D. Lamont: 1962. 1. Proc. NEWCC 16, 48-53] által meghatározott kritériumot, miszerint ha a gyomnövény fejlődésében tapasztalt gátlás mértéke meghaladja az képlet - ahol

E jelenti az A és B hatóanyagok keverékének az adott dózisszinten elvárható, a növény fejlődésére gyakorolt gátló hatás százalékban kifejezett értékét;

X jelenti az A hatóanyag adott dózisának a növény fejlődésére gyakorolt gátló hatását százalékban kifejezve; és

Y jelenti a B hatóanyag adott dózisának a növény fejlődésére gyakorolt gátló hatását százalékban kifejezve alapján számított értéket, akkor a kombináció szinergetikus hatását bizonyítottnak tekinthetjük.

Az Avena fatua, Aopecurus myosuroides, Galium aparine és Lolium ultiilorum esetében tapasztalt jelentős szinergetikus hatás nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy ezeket a gyomnövényeket, amelyek számos termesztett növényfaj mellett megjelenve rontják azok létfeltételeit, biztonságosan irthassuk, sőt, lehetővé teszi, hogy lényegesen kisebb mennyiségű hatóanyag felhasználásával érjük el ugyanazt az eredményt.

A gyomtalanítás megfelelő szintjének fenntartása több okból is kívánatos:

1. ily módon elkerülhetjük, a létfeltételekért folytatott versengésből származó termékcsökkenést, valamint a betakarításnál jelentkező nehézségeket;

2. kiküszöbölhetjük a termény szennyezettségéből eredő tárolási és tisztítási problémákat; és

3. megakadályozhatjuk, hogy tilalmazott gyomnövények magvai visszakerüljenek a talajba.

A találmány tárgya tehát mindenekelőtt gyomirtó készítmény, amely hatóanyagként flurtamont és diflufenikánt tartalmaz a mezőgazdaságilag elfogadható hordozó-, illetve hígítóanyagokkal, és/vagy valamilyen környezetbarát felületaktív adalékkal együtt. Ezekben a gyomirtó készítményekben a flurtamon és a diflufenikán aránya tág határok között váltakozhat, a megvédendő termesztett növénytől vagy az irtandó gyomnövény fajtájától és elterjedtségétől, a készítmény alkalmazási módjától, valamint az alkalmazás időzítésétől, továbbá a klimatikus viszonyoktól és a talaj sajátosságaitól függően. A két hatóanyag arányát rendszerint úgy választjuk meg, hogy a gyomtalanítás elérjen egy megfelelő szintet, ami viszont nem jelent szükségképpen teljes gyommentességet. A művelés alatt álló földek esetében különösen fontos, hogy az alkalmazás során a gyomok növekedését eképpen visszaszorítsuk, de ugyanakkor a termesztett növényzetben ne okozzunk maradandó károsodást. Általában olyan hatóanyag-kombinációt alkalmazunk, amelyben a flurtamon és a diflufenián aránya 80:1 és 0,1:1 között van; de előnyös az a hatóanyag-kombináció, ahol a flurtamon és a diflufenikán aránya 5,3:1 és 0,75:1 közötti értéknek felel meg; továbbá még előnyösebb, ha ez az érték 3,25:1 és 1,66:1 közé esik. Megjegyezzük, hogy eltérőmeghatározás hiányában a százalékosan megadott értékek, illetve az arányok mindig tömegszázalékot, illetve tömegarányt jelentenek itt a leírásban.

Rendszerint a hatóanyagok az egyéb, később részletezendő összetevőkkel, például a hígító- vagy hordozóanyagokkal, illetve felületaktív adalékokkal együtt homogén eloszlást mutatnak.

Itt a leírásban egyébként a gyomirtó készítmény meghatározást tágabb értelemben használjuk, vagyis értelmezésünk szerint az nem csak a megfelelően előkészített, közvetlenül felhasználható készítményeket jelentheti, hanem vonatkozik például a koncentrátumokra is, amelyeket hígítanunk kell, mielőtt alkalmaznánk azokat. Előnyösen a készítmény 0,05-90 % - itt is tömegszázalékot értve - flurtamont és diflufenikánt tartalmaz.

HU 210 768 B

A gyomirtó készítmények különböző szilárd vagy cseppfolyós vivőanyagokat, valamint felületaktív adalékokat, így nedvesítőszereket, diszpergálószereket és emulgeátorokat - beleértve ezek kombinációit is - tartalmazhatnak. A találmány szerinti gyomirtó készítményekhez használható felületaktív adalékok egyaránt lehetnek ionos vagy nem ionos típusúak. Megfelelő felületaktív anyagok például a szulfo-ricinoleátok, a kvatemer ammónium-származékok, az etilén-oxid nonilvagy oktil-fenollal képzett kondenzációs termékei, karbonsavak anhidroszorbit-észterei, amelyekben a szabad hidroxicsoportok az oldékonyság fokozása végett etilén-oxiddal vannak éteresítve, kénsavészterek vagy szulfonsavak alkálifémekkel vagy alkáliföldfémekkel képzett sói, így a dinonil- vagy dioktil-(szulfo-szukcinát) nátriumsója, valamint a nagy molekulatömegü szulfonsavszármazékok alkálifém- vagy alkáliföldfémsói így a nátrium- vagy kalcium-ligninszulfonátok.

A szilárd hígító- vagy hordozóanyagokra példaként említhetjük az alumínium-szilikátokat, a talkumot, a magnézium-oxidot, a kovaföldet, a trikalcium-foszfátot, a parafaőrleményt, valamint az adszorbensként használatos csontszenet és agyagféleségeket, így a kaolint és a bentonitot. A folyékony hígítószerek legközönségesebbike a víz, de használhatunk acetofenont, ciklohexanont, izoforont, toluolt, xilolt, ásványi, valamint növényi vagy állati eredetű olajokat, továbbá mindezek különböző kombinációit.

A találmány szerinti gyomirtó készítmények kívánt esetben tartalmazhatnak különféle hatásjavító adalékokat is, így a tapadást elősegítő anyagokat, védő kolloidokat, sűrítőszereket, a felszívódást javító anyagokat, stabilizálószereket szekvesztránsokat, az összetömörödést gátló anyagokat, színezőanyagokat és korróziógátlókat. Ezek a hatásjavító adalékok egyébként egyúttal betölthetik a hígító- vagy hordozóanyag szerepét is.

A találmány szerinti gyomirtó készítmények közül különösen előnyösnek tartjuk a nedvesíthető porokat vagy a vízben diszpergálható granulátumot, úgy ítéljük azonban, hogy a legelőnyösebb kiszerelési forma a vizes szuszpenzióként használható koncentrátum.

A nedvesíthető porok - ezek alkalmazása permedé formájában történhet - általában 20 és 95% közötti mennyiségben tartalmazzák a hatóanyag-kombinációt, azonfelül az összetevők között rendszerint találunk szilárd vivőanyagot, 0-5% nedvesítőszert, 3-10% diszpergálószert, valamint összesen legfeljebb 10% menynyiségben - ha szükséges - egy vagy több stabilizálószert és/vagy egyéb adalékokat, így a felszívódást javító anyagokat, a tapadást elősegítő anyagokat, az összetömörödést gátló anyagokat és színezőanyagokat.

Az ugyancsak permedé készítéséhez használatos, vizes szuszpenzió-koncentrátum előállításánál úgy járunk el, hogy a finoman elporított szilárd anyagokból stabil, folyós terméket készítünk, amelyből nem ülepedik ki a hatóanyag. A készítmény szokásos hatóanyagtartalma - ez alatt itt a hatóanyag-kombinációt értjük 10-75%, ezenkívül tartalmazhat 0,5-15% felületaktív anyagot és 0,1-10% dxotrópiás adalékot, valamint 0 és 10% közötti arányban egyéb adalékokat, így habzásgátlókat, korróziógátlókat, stabilizálószereket, továbbá vizet vagy szerves oldószert, amelyben a hatóanyag alig vagy egyáltalán nem oldódik. Bizonyos szilárd szerves anyagokat vagy szervetlen sókat feloldva a sűrítményben megakadályozhatjuk a kiülepedést vagy fagyálló hatást érhetünk el.

A találmány szerinti gyomirtó készítmények a flurtamon és diflufenikán keverékén kívül tartalmazhatnak előnyösen ugyancsak homogén eloszlásban - egy vagy több egyéb, a növényvédelemben használatos hatóanyagot, valamint egy vagy több, a hatóanyagokkal kompatibilis és a növények által elviselhető hígítóvagy hordozóanyagot. Előnyös például a találmány szerinti gyomirtó készítmények egy olyan változata, amely a flurtamonnal és diflufenikánnal együttesen 3(4-izopropil-fenil)-l,l-dimetíl-karbamidot, triviális nevén izoproturont is tartalmaz hatóanyagként. Egy ilyen, izoproturont is tartalmazó készítményben a diflufenikán és az izoproturon aránya előnyösen 1:3 és 1:25, illetve, még inkább 1:6 és 1:15 közötti érték természetesen tömegarányt értve alatta - lehet.

Az alábbiakban a találmány lényegét példákon mu-

tatjuk be, elsőként megadva egy vizes szuszpenziókoncentrátum összetételét.
1. példa Hatóanyag kombináció Etilén-oxid és trisztiril-fenol-foszfát	500 g
polikondenzációs terméke Etilén-oxid és alkil-fenol	50 g
polikondenzációs terméke	50 g
Poli(nátrium-karboxilát)	20 g
Etilénglikol	50 g
Organopolisziloxán olaj (habzásgátló)	1 g
Poliszacharid	1,5 g
Víz	316,5 g
A találmány szerinti, az előzőekben ismertetett,

flurtamont, diflufenikánt és adott esetben más növényvédőszerhatóanyagot tartalmazó gyomirtó készítmények ipari termékként is előállíthatok, éspedig előnyösen koncentrátum formájában, amelyet felhasználás előtt hígítani kell. A flurtamon és diflufenikán, illetve az ezeket tartalmazó koncentrátum, azaz a találmány szerinti gyomirtó készítmény, célszerűen meg felelő tartályokba töltve kerülhet a felhasználóhoz, és nagyon lényeges, hogy ezeken a tartályokon feltüntessék a felhasználás módját, vagyis ahogyan a flurtamon és diflufenikán hatóanyag-kombinációt tartalmazó gyomirtó készítménnyel a gyomirtást végezni kell.

A tartály, amelyben a találmány szerinti gyomirtó készítmény kereskedelmi forgalomba kerülhet, rendszerint nem különbözik a szokásos, közönséges hőmérsékleten szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú kémiai anyagok, illetve növényvédőszer-koncentrátumok tárolására használatos, műanyag vagy fém, esetleg belül védőbevonattal ellátott kannáktól vagy doboktól, de használhatunk például üveg vagy műanyag palackokat is, továbbá, ha a tartályba töltendő anyag szilárd halmazállapotú, mint például a granulátumként előállított gyomirtó készítmények esetében, akkor a tartály kar3

HU 210 768 Β tonból, műanyagból vagy fémből készült doboz, valamint zsák is lehet. Bármilyen formájú, illetve anyagú is a gyomirtó készítmény kiszereléséhez használt göngyöleg, általában olyan méretű kell legyen, hogy elférjen benne legalább egy hektárnyi földterület kezeléséhez szükséges hatóanyag, illetve gyomirtó készítmény, de célszerűen nem haladja meg azt a méretet, amely a szokásos módon való bánásmódot kényelmetlenné teszi. A felhasználási utasítást valóságosan a tartály, illetve göngyöleg részének kell tekinteni, így például lehet arra közvetlenül ráírva, illetve lehet a tartályra ragasztott címkén vagy úgynevezett függőcímkén, amely megfelelő módon van a tartályhoz rögzítve. A felhasználási utasításban rendszerint fel van tüntetve, hogy a tartály tartalmát - ha szükséges, hígítás után - az előzőekben tárgyalt módon és célokra, hektáronként 502000 g flurtamont, valamint 25-500 g diflufenikánt számítva, használhatjuk gyomtalanításra.

A találmány lényeges elemét képezi a flurtamon és diflufenikán hatóanyagokat tartalmazó kombinált gyomirtó készítmény, amely lehetővé teszi, hogy a gyomokkal fertőzött terület gyomtalanítását a hatóanyagok egyidejű, külön-külön, illetve egymást követő felhasználásával végezzük.

A találmány tárgya továbbá eljárás a gyomok irtására, ami abból áll, hogy a gyomokkal fertőzött területet a kelést megelőzően vagy azt követően flurtamonnal és diflufenikánnal kezeljük. Általában hektáronként 400 és 150 g közötti mennyiségben használunk flurtamont, valamint 200 és 75 g közötti mennyiségben diflufenikánt, éspedig oly módon, hogy a két hatóanyag, vagyis a flurtamon és a diflufenikán aránya 5,3:1 és 0,75:1 közé essék. Előnyös, ha a felhasznált hatóanyag-kombináció összetétele hektáronként számítva megfelel 325 g flurtamon és 100 g diflufenikán, valamint 250 g flurtamon és 150 g diflufenikán, vagy a megadott két érték közötti mennyiségeknek, és a flurtamon, valamint a diflufenikán egymáshoz viszonyított aránya - természetesen tömegarányt értve alatta - a 3,25:1 és 1,66:1 szélsőértékeken belül van.

A találmány szerinti eljárással a mezőgazdasági művelésbe vont területeken, így borsó vagy gabonafélék, például búza, árpa vagy rozs termesztéséhez használt földeken számos egynyári kétszikű gyomnövény vagy egyszikű irtását elvégezhetjük anélkül, hogy a termesztett növény számottevő maradandó károsodást szenvedne. A fenti hatóanyag-kombináció megfelelő eredményt biztosít mind a levélzetre való alkalmazás során, mind az úgynevezett rezudiális aktivitást tekintve, következésképpen a növények fejlődési szakaszainak meglehetősen nagy részében - például a gyomnövények kisarjadását, valamint a kultúrnövény kelését megelőző időtől egészen a gyomok, valamint a termesztett növény kihajtását követő időtartamig alkalmazható. A találmány szerinti eljárást különösen előnyösnek tartjuk a gyomok irtására az őszi vetésű gabonafélék, például az őszi búza vagy őszi árpa termesztése során.

A találmány szerinti, itt ismertetett eljárás egy különösen előnyös kiviteli módja valósul meg, amikor a flurtamont és a diflufenikánt olyan kombinációban alkalmazzuk, ahol a két hatóanyag fenti sorrend szerinti tömegaránya 2,5:1 és 2:1 között van.

A flurtamon és diflufenikán hatóanyag-kombinációt használhatjuk - elsősorban a később részletesen tárgyalandó gyomok irtására, akár a kelést megelőzően, akár azt követően alkalmazva - gyümölcsösökben vagy egyéb fás területeken például erdőségekben, vadaskertekben és parkokban, továbbá ültetvényeken, így cukornád-, olajpálma- és gumifaültetvényeken. Ilyen célra a készítményt alkalmazhatjuk irányítottan - vagy nem irányítottan - például irányított vagy nem irányított permetezéssel - a gyomnövényzetre, illetve a talajra, ahol a gyomok megjelenése várható, továbbá ültetés előtt vagy után, és a szokásos mennyiség flurtamonból 250-1000 g, diflufenikánból 200-500 g hektáronként.

A flurtamon és diflufenikán hatóanyag-kombináció ugyancsak alkalmas gyomirtó szernek bizonyult - elsősorban a később felsorolandó gyomokkal szemben olyan területeken, ahol növénytermesztés nem folyik ugyan, de a gyomtalanítás valamilyen okból mégis kívánatos. Ilyen, mezőgazdasági művelés alatt nem álló területekre példaként említhetjük a repülőtereket, az ipari létesítményeket, a vasúti pálya vagy az utak szegélyét, a folyók, öntözőcsatornák vagy más vízfolyások mentén található földsávokat, továbbá a parlagföldeket, bozótosokat vagy más műveletlen területeket, ahol a gyomtalanítást elsősorban a tűzveszély elkerülése végett szükséges elvégezni. Ha a gyomirtó szert ilyen célra használjuk, akkor a teljes gyommentesség elérése kívánatos, ezért a hatóanyagot rendszerint a termőföldek esetében szokásosnál nagyobb adagban használjuk. A pontos mennyiség mindig függ a kezelendő területen található vegetációtól, valamint az elérni kívánt hatástól. A kelést megelőző vagy azt követő előnyösen inkább a kelést megelőző - irányított vagy nem irányított módon történő - például irányított vagy nem irányított permetezés - alkalmazás során a flurtamon mennyisége 500 és 2000 g között, míg a diflufenikán mennyisége 250 és 500 g között lehet hektáronként; az ilyen kombináció az ismertetett célra különösen előnyös.

A fogalmak tisztázása végett megjegyezzük, hogy a kezelést megelőző alkalmazás alatt azt értjük, amikor a gyomnövények magvait vagy még ki nem bújt hajtásait magában foglaló talajt kezeljük a gyomirtó szerrel. A kelést követő alkalmazásnál a gyomok föld feletti részére, illetve a talaj felszínén megjelenő növényi részekre irányul a kezelés, és lényegében ugyanezt értjük a levélzetre történő alkalmazás alatt is, amikor szintén a növény föld feletti, de legalábbis a talaj felszínén található részeire irányul a gyomirtó hatás. A reziduális aktivitást úgy kell értelmezni, hogy ilyenkor a talajra kihordott gyomirtó szer a talajban található gyomok magvait, illetve a talajszintet még el nem ért hajtásait károsítja, vagyis az alkalmazás időpontjában a talajban a gyomok éppen kikelt, de a felszínre még ki nem bújt hajtásai vagy a csak ezután csírázó magvai találhatók.

A találmány szerinti eljárással irtható gyomok között megtalálhatók a kétszikű gyomnövények, például

HU 210 768 Β

Abutilon theophrasti, Amaranthus retrofexus, Bidens pilosa, Chenopodium album, Galium aparine, Ipomea fajok, így Ipomea purpurea, Lamium purpureum, Matricaria inodora, Sesbania exalta, Sinapsis arvensis, Solanum nigrum, Stellaria média, Veronica hederifolia, Veronica persica, Viola arvensis és Xanthium strumarium; egyszikűek, például Alopecurus myosuroides, Avena fatua, Digitaria sanguinalis, Echinochloa crusgalli, Eleusine indica, Lolium multiflorum, Setaria viridis és Sorghum halepense; és a sásfélék, például Cyperus esculentus, Cyperus iria, Cyperus rotundus és Eleocharis acicularis,

A flurtamon és a diflufenikán eléggé tartós hatásúnak bizonyult ahhoz, hogy a gyomirtást találmány szerinti eljárást követve, mindazonáltal a gyakorlatban időben elkülönítve végezhessük a két hatóanyaggal. A szokásos alkalmazási módnak megfelelően mégis általában úgy járunk el, hogy a külön-külön kiszerelésben hozzáférhető gyomirtó készítményeket, amelyek az egyes gyomirtó hatóanyagokat tartalmazzák, közvetlenül a felhasználás előtt egy keverítőtartályban összekeverjük.

A találmány további fontos elemének tekintjük azonfelül azt az eljárást, amikor a gyomok irtását úgy végezzük, hogy a gyomokkal fertőzött terültet a kelést megelőzően vagy azt követően flurtamon, diflufenikán és izoproturon hatóanyag-kombinációval kezeljük.

Az itt következő példákban leírjuk azokat a kísérleteket, amelyek a találmány illusztrálására szolgálnak. A flurtamon és diflufenikán hatóanyag-kombinációval végzett kísérleteket Angliában, Essexben, egy kísérleti gazdaságban végeztük oly módon, hogy a gyomirtó szert a gyomok kezelését megelőzően alkalmaztuk. A flurtamont vízben diszpergálható granulátum, a diflufenikánt pedig vizes szuszpenzió-koncentrátum formájában használtuk fel a kísérletekhez. Ezekből a készítményekből olyan mennyiségeket mértünk ki minden esetben, hogy vízzel hígítva 650 ml, a hatóanyagokat a megfelelő koncentrációban és arányban tartalmazó oldatot kapjunk. Az oldatot egy óra hosszáig tartó keverés után kipermeteztük egy két méter széles és négy méter hosszú kísérleti parcellára - a permedé mennyisége így hektáronként 231 liternek felel meg -, amelybe két nappal korábban az adott gyomnövényfaj magvait elvetettük. Minden esetben három párhuzamos kísérletet végeztünk. A kontrollparcella bepermetezéséhez ugyanilyen, de hatóanyagot nem tartalmazó oldatot használtunk. A Fitotoxicitást minden egyes gyomnövényfajra vonatkozóan 102 nappal később, a kontroliparcellával összehasonlítva, vizuális becslés alapján állapítottuk meg.

A következő példákban a különböző hatóanyag-kombinációk alkalmazását követően az egyes gyomnövények fejlődésében tapasztalt gátló hatást százalékban kifejezve, táblázatosán adjuk meg. A zárójelbe tett számok a Limpel-képlet alapján számított értéket mutatják.

2. példa

Ez a kísérlet Lolium multiflorum esetében a flurtamon és diflufenikán hatóanyag-kombináció szinergetikus biológiai hatását bizonyítja. A kísérleti parcellába ennél a kísérletnél Lolium multiflorum magvait vetettük el, az eredményeket az 1. táblázat mutatja.

7. táblázat

	Diflufenikán
Flurtamon	g/ha	0	100	150
0	-	0	23
250	35	90(35)	99(50)
325	73	99(73)	100(79)

3. példa

A kísérlet Alopecurus myosuroides esetében bizonyítja a flurtamon és diflufenikán hatóanyag-kombináció szinergetikus biológiai hatását.

2. táblázat

	Diflufenikán
Flurtamon	g/ha	0	100	150
0	-	67	70
250	25	100(75)	100(78)
325	63	100(88)	100(89)

4. példa

A kísérleti növény Galium aparine. A flurtamon és diflufenikán hatóanyag-kombináció szinergetikus biológiai hatásának megállapítása végett végeztük el a kísérleteket, melynek során Galium aparine magvait vetettük el a kísérleti parcellába. Az eredményeket a 3. táblázatban találhatók.

3. táblázat

	Diflufenikán
Flurtamon	g/ha	0	100
0	-	87
250	40	98(92)

5. példa

A kísérlet az Avena fatua gyomnövényfaj esetében bizonyítja a flurtamon és diflufenikán hatóanyag-kombináció szinergetikus biológiai hatását. A kísérleti parcellába ennél a kísérletnél Avena fatua magvait vetettük el, az eredményeket a 4. táblázat adatai mutatják.

4. táblázat

	Diflufenikán
Flurtamon	g/ha	0	100	150
0	-	0	13
250	25	58(25)	77(35)
325	55	89(55)	91(61)

A leírás első részében megadott képletre utalva azt mondhatjuk, hogy a fenti kísérleti adatok teljesen nyilvánvalóan bizonyítják azt a nagyfokú és nem várt szinergizmust, amely a találmány szerinti hatóanyagkombináció gyomirtó hatásában tapasztalható.

HU 210 768 Β

Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az itt ismertetett eredményeket szabadföldi kísérletek során kaptuk, és ilyen esetekben ez általában sokkal nagyobb követelményeket támaszt a vizsgált növényvédő szer tulajdonságaival szemben, mint az üvegházi kísérletek, ahol a növényzet védve van mindazon hatásoktól, amelyeknek a szabadban elkerülhetetlenül ki van téve. Éppen a külső körülmények állandó változása miatt, szabadföldi kísérletekben általában sokkal nehezebb a szinergizmust minden kétséget kizáróan bizonyítani, mint az üvegházi kísérletek során. Mindazonáltal, ha egy hatóanyag-kombináció üvegházi kísérletekben szinergizmust mutat, akkor - ahhoz, hogy a készítmény kereskedelmi forgalomba kerülhessen - a szinergetikus hatást szántóföldi körülmények, vagyis a mezőgazdasági alkalmazás során ténylegesen előforduló körülmények között is bizonyítani kell. Az előző példákban megadott eredmények tehát az elmondottak alapján fölöttébb értékes bizonyítékul szolgálnak arra nézve, hogy a szóban forgó szinergizmus a gyakorlatban előforduló körülmények között is fennáll.

6. példa

Az itt következő kísérleteket flurtamon, diflufenikán és izoproturon hatóanyag-kombinációval végeztük

Angliában, Essexben egy kísérleti gazdaságban oly módon, hogy a gyomirtó szert a kelést megelőzően alkalmaztuk. A flurtamont ez esetben is vízben diszpergálható granulátum, a diflufenikánt és az izoproturont pedig vizes szuszpenzió-koncentrátum formájában használtuk fel a kísérletekhez. Ezekből a készítményekből minden esetben olyan mennyiségeket mértünk ki, hogy vízzel hígítva 650 ml, a hatóanyagokat a megfelelő koncentrációban és arányban tartalmazó permetlevet kapjunk. Az oldatot az elkészítéskor 1 óra hosszat kevertük, majd kipermeteztük egy 2 méter széles és 5 méter hosszú kísérleti parcellára - a permedé mennyisége így hektáronként 231 liternek felel meg -, amelybe két nappal korábban elvetettük az adott gyomnövényfaj magvait. Minden esetben három párhuzamos kísérletet végeztünk és a kontrollparcellát ugyanilyen, de hatóanyagot nem tartalmazó oldattal permeteztük be. A fitotoxicitást minden egyes gyógynövényfajra vonatkozóan 198 nap elteltével, a kontrollparcellával összehasonlítva, vizuális becslés alapján állapítottuk meg.

A különböző flurtamon, diflufenikán és izoproturon hatóanyag-kombinációkkal, különböző gyógynövényfajok esetében kapott eredményeket az 5. táblázat mutatja:

5. táblázat

	g/ha	Alomy	Avefa	Lolmu	Galap	Sinar	Steme	Verhe	Verpe	Vioar	Matin	Lampu
Flu	175	100	88	100	100	100	100	100	100	100	100	100
DFF	70
IPU	525
Flu	250	100	88	100	100	100	100	100	100	100	100	100
DFF	100
IPU	750
Flu	325	100	97	100	100	100	100	100	100	100	100	100
DFF	130
IPU	975

A táblázatban használt rövidítések jelentése a következő: Hatóanyagok:Flu - flurtamon;

DFF - diflufenikán;

IPU - izoproturon.

Gyomnövények:

Alomy = Alopecurus myosurides Lolmu = Lolium multiflorum

Sinar = Sinapsis arvensis

Verhe = Veronica hederifolia

Vioar = Viola arvensis

Avefa = Avena fatua

Galap = Galium aparine

Steme = Stellaria média

Verpe = Veronica persica

Matin = Matricaria inodora

Lampu = Lamium purpureum

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Szinergetikus gyomirtó készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2-fenil-5-(metil-amino)-4[3-(trifluor-metil)-fenil]-3(2H)-furanon - flurtamon és N-(2,4-difluor-fenil)-2-[3-(trifluor-metil)-fenoxi]-3piridin-karboxamid - diflufenikán - 80:1-0,1:1 tömegarányú keveréket és adott esetben a diflufenikánra vonatkoztatva 1:3-1:25 tömegarányban 3-(4-izopropilfenil)-l,l-dimetil-karbamidot - izoproturont - is tartalmaz a szokásos segédanyagokkal együtt.
2. Az 1. igénypont szerinti gyomirtó készítmény, azzal jellemezve, hogy a flurtamont és a diflufenikánt 5,3:1-0,75:1 tömegarányban tartalmazza.
3. Az 1. igénypont szerinti gyomirtó készítmény, azzal jellemezve, hogy a flurtamont és a diflufenikánt 3,25:1-1,66:1 tömegarányban tartalmazza.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti gyomirtó készítmény, azzal jellemezve, hogy nedvesíthető por, vízben diszpergálható granulátum vagy vizes szuszpenzió koncentrátum.
5. Szinergetikus gyomirtó keverék, azzal jellemezve, hogy 2-fenil-5-(metil-amino)-4-[3-(trifluor-metil)fenil]-3(2H)-furanon - flurtamon - és N-(2,4-difluorfenil)-2-[3-(trifluor-metil)-fenoxi]-3-piridin-karboxamid - diflufenikán - 80:1-0,1:1 tömegarányú keveréke.
6. Eljárás gyomok irtására, azzal jellemezve, hogy a gyomokkal fertőzött területet a növények kikelése előtt vagy után 400-150 g/ha flurtamon és 200-75 g/ha diflufenikán adagban, a flurtamon és a diflufenikán 5,3:1-0,75:1 tömegaránynak megfelelő mennyiségű gyomirtó készítménnyel és adott esetben 4501100 g/ha izoproturont tartalmazó gyomirtó készítménnyel egyidejűleg vagy egymást követően kezeljük.
7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy őszi vetésű gabonaféléket gyommentesítünk.