HU210750B - Contamination-resistant dispensing and metering device - Google Patents

Contamination-resistant dispensing and metering device Download PDF

Info

Publication number
HU210750B
HU210750B HU905378A HU537890A HU210750B HU 210750 B HU210750 B HU 210750B HU 905378 A HU905378 A HU 905378A HU 537890 A HU537890 A HU 537890A HU 210750 B HU210750 B HU 210750B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
wetting
composite membrane
outlet
membrane
liquid
Prior art date
Application number
HU905378A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT62240A (en
HU905378D0 (en
Inventor
Thomas E Schlaudecker
Martin W Henley
Thomas Bormann
Vlado I Matkovich
Original Assignee
Merck & Co Inc
Pall Corp
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Merck & Co Inc, Pall Corp filed Critical Merck & Co Inc
Publication of HU905378D0 publication Critical patent/HU905378D0/hu
Publication of HUT62240A publication Critical patent/HUT62240A/hu
Publication of HU210750B publication Critical patent/HU210750B/hu

Links

Classifications

    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B67—OPENING, CLOSING OR CLEANING BOTTLES, JARS OR SIMILAR CONTAINERS; LIQUID HANDLING
    • B67D—DISPENSING, DELIVERING OR TRANSFERRING LIQUIDS, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
    • B67D7/00—Apparatus or devices for transferring liquids from bulk storage containers or reservoirs into vehicles or into portable containers, e.g. for retail sale purposes
    • B67D7/06—Details or accessories
    • B67D7/76—Arrangements of devices for purifying liquids to be transferred, e.g. of filters, of air or water separators
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01—PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01L—CHEMICAL OR PHYSICAL LABORATORY APPARATUS FOR GENERAL USE
    • B01L3/00—Containers or dishes for laboratory use, e.g. laboratory glassware; Droppers
    • B01L3/02—Burettes; Pipettes
    • B01L3/0241—Drop counters; Drop formers
    • B01L3/0272—Dropper bottles
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61F—FILTERS IMPLANTABLE INTO BLOOD VESSELS; PROSTHESES; DEVICES PROVIDING PATENCY TO, OR PREVENTING COLLAPSING OF, TUBULAR STRUCTURES OF THE BODY, e.g. STENTS; ORTHOPAEDIC, NURSING OR CONTRACEPTIVE DEVICES; FOMENTATION; TREATMENT OR PROTECTION OF EYES OR EARS; BANDAGES, DRESSINGS OR ABSORBENT PADS; FIRST-AID KITS
    • A61F9/00—Methods or devices for treatment of the eyes; Devices for putting-in contact lenses; Devices to correct squinting; Apparatus to guide the blind; Protective devices for the eyes, carried on the body or in the hand
    • A61F9/0008—Introducing ophthalmic products into the ocular cavity or retaining products therein
    • B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B65—CONVEYING; PACKING; STORING; HANDLING THIN OR FILAMENTARY MATERIAL
    • B65D—CONTAINERS FOR STORAGE OR TRANSPORT OF ARTICLES OR MATERIALS, e.g. BAGS, BARRELS, BOTTLES, BOXES, CANS, CARTONS, CRATES, DRUMS, JARS, TANKS, HOPPERS, FORWARDING CONTAINERS; ACCESSORIES, CLOSURES, OR FITTINGS THEREFOR; PACKAGING ELEMENTS; PACKAGES
    • B65D47/00—Closures with filling and discharging, or with discharging, devices
    • B65D47/04—Closures with discharging devices other than pumps
    • B65D47/06—Closures with discharging devices other than pumps with pouring spouts or tubes; with discharge nozzles or passages
    • B65D47/18—Closures with discharging devices other than pumps with pouring spouts or tubes; with discharge nozzles or passages for discharging drops; Droppers
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61J—CONTAINERS SPECIALLY ADAPTED FOR MEDICAL OR PHARMACEUTICAL PURPOSES; DEVICES OR METHODS SPECIALLY ADAPTED FOR BRINGING PHARMACEUTICAL PRODUCTS INTO PARTICULAR PHYSICAL OR ADMINISTERING FORMS; DEVICES FOR ADMINISTERING FOOD OR MEDICINES ORALLY; BABY COMFORTERS; DEVICES FOR RECEIVING SPITTLE
    • A61J1/00—Containers specially adapted for medical or pharmaceutical purposes
    • A61J1/14—Details; Accessories therefor
    • A61J1/1443—Containers with means for dispensing liquid medicaments in a filtered or sterile way, e.g. with bacterial filters
    • A61J1/145—Containers with means for dispensing liquid medicaments in a filtered or sterile way, e.g. with bacterial filters using air filters
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61J—CONTAINERS SPECIALLY ADAPTED FOR MEDICAL OR PHARMACEUTICAL PURPOSES; DEVICES OR METHODS SPECIALLY ADAPTED FOR BRINGING PHARMACEUTICAL PRODUCTS INTO PARTICULAR PHYSICAL OR ADMINISTERING FORMS; DEVICES FOR ADMINISTERING FOOD OR MEDICINES ORALLY; BABY COMFORTERS; DEVICES FOR RECEIVING SPITTLE
    • A61J1/00—Containers specially adapted for medical or pharmaceutical purposes
    • A61J1/14—Details; Accessories therefor
    • A61J1/1443—Containers with means for dispensing liquid medicaments in a filtered or sterile way, e.g. with bacterial filters
    • A61J1/1456—Containers with means for dispensing liquid medicaments in a filtered or sterile way, e.g. with bacterial filters using liquid filters

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Ophthalmology & Optometry (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Heart & Thoracic Surgery (AREA)
  • Vascular Medicine (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Clinical Laboratory Science (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medical Preparation Storing Or Oral Administration Devices (AREA)
  • Containers And Packaging Bodies Having A Special Means To Remove Contents (AREA)
  • Infusion, Injection, And Reservoir Apparatuses (AREA)
  • Sampling And Sample Adjustment (AREA)
  • Closures For Containers (AREA)
  • Paper (AREA)
  • Investigating Or Analysing Biological Materials (AREA)
  • Media Introduction/Drainage Providing Device (AREA)
  • Devices For Use In Laboratory Experiments (AREA)
  • Separation Using Semi-Permeable Membranes (AREA)
  • Measuring Volume Flow (AREA)
  • Feeding, Discharge, Calcimining, Fusing, And Gas-Generation Devices (AREA)

Description

A találmány tárgya folyadékadagoló eszköz, különösen gyógyászati hatóanyagot, például szemészeti gyógyszereket tartalmazó oldatok tárolására és cseppformában történő, pontosan adagolt kitöltésére. A találmány szerinti eszköz a tárolt és adagolt folyadék szennyeződésekkel szemben való védelmét is biztosítja.
A találmány különösen olyan feladatokra alkalmazható előnyösen, ahol rendszeres időszakonként pontos folyadékmennyiség adagolására van szükség, és különösen lényeges, hogy külső szennyeződés, fertőzés legyen az akár szilárd, akár bakteriális természetű kizárható legyen. Ilyen követelmények állnak fenn például szemészeti gyógyszerekre vonatkozóan; a találmány szerinti eszköz alkalmazása kiterjed azonban bármely tárolt és adagolandó folyadék szennyeződések elleni védelmére.
Számos gyógyászati hatóanyag, így például a „szemcseppek” is, a használat során cseppenként lesznek adagolva. A cseppek szabadeséssel kerülnek a felhasználás helyére, például a szem felületére, ahol egyenletesen szétterülnek. A különböző hatóanyagok pontos adagolása gyakran rendkívül lényeges szempont: az előírt mennyiségnél kisebb mértékű adagolás nem kielégítő hatást, adott esetben a betegség továbbfejlődését eredményezheti, míg a túladagolás különböző mellékhatásokat vonhat maga után, és a kezelés hatékonyságának romlását ugyancsak eredményezheti.
A rendszeres időközönként alkalmazandó hatóanyagok adagolásával kapcsolatban további probléma, hogy a viszonylag gyakori, időközönkénti adagolás miatt a betegek gyakran maguk kényszerülnek a hatóanyag, például szemcsepp adagolására, „csepegtetésre”, aminek helyes végrehajtásához sok esetben gyakorlat szükséges.
Összegezve azt mondhatjuk, hogy a különböző gyógyászati oldatok cseppformában történő adagolásával kapcsolatban felmerülő két alapvető probléma a szilárd és bakteriális szennyeződések lehetősége, valamint az adagolás pontossága, amelyekre az alábbiakban részletesebben kitérünk.
Szennyeződések:
A bakteriális szennyeződések lehetősége, a gyógyászati hatóanyag oldatba bekerült bakteriális szennyeződés burjánzása olyan örök problémát jelent, amely egy adott gyógyszer használhatóságát veszélyezteti. A különböző szennyeződések behatolása lehet például egy nem steril felülettel való csepegtető kapcsolat, vagy egyéb mechanizmus. A probléma legszemléletesebben a szemcseppek, cseppformában adagolt szemészeti gyógyszerek vonatkozásában ismertethető. A csepegtetőeszköz szájának kimenőnyílásán formálódó folyadékcseppek ideális esetben szabadeséssel hullanak a szemfelületre. A csepegtető nyílás és a kezelendő szemfelület közötti távolság a művelet közben értelemszerűen nem lehet túl nagy, hiszen egyrészt a cseppnek megfelelő helyre kell érkeznie, másrészt túl magasról történő csepegtetés esetén a csepp felgyorsul, és kellemetlenül ütközve érkezhet a szemfelületre, ahol ráadásul - az ütközés nyomán - szétfröcskölhet, így nem a teljes mennyiség kerül a rendeltetési helyére. Ebből a szempontból tehát az igen közelről történő cseppentés lenne kedvező, ami azonban saját magunk által végrehajtott művelet esetén különösen nehézkes, hiszen a szem a túlságosan közeli csepegtetőszájat pontosan nem tudja fókuszálni, másrészt a beeső csepp könnyen pislogásra készteti az embert, aminek az lehet a következménye, hogy a csepp egy része kárba vész. Azzal is számolni kell továbbá, hogy - a fenti körülmények miatt - a csepegtető személy a csepegtetőszájat véletlenül a szemfelülethez érintheti.
Ilyen esetekben fennáll a lehetősége annak, hogy kis mennyiségű szemnedvek keveredhessenek a hatóanyag-cseppekkel, így a csepp csepegtetőszájról való leszakadását követően, amint a leszakadást előidéző belső túlnyomás megszűnik, a csepegtetőeszköz folyadéktároló térfogatába kis mennyiségű keveredett, esetleg szennyezett oldat húzódhat vissza. Idővel az ily módon a szemből az adagolandó hatóanyagba került baktérium - legyen az normál vagy káros hatású olyan közegbe kerülhet, amely lehetővé teszi szaporodását. A hatóanyag adagolt cseppjeivel együtt ettől kezdve már normál vagy kórokozó baktériumok is a szemfelületre juthatnak, ami nem megengedhető.
A bakteriális szennyeződésekkel kapcsolatos probléma kiküszöbölésére a gyógyszergyártók gyakran antibakteriális komponenst visznek be a gyógyászati hatóanyagot tartalmazó tartályba, például csepegtetőeszközbe. Az esetek többségében az ilyen komponensek, tartósítószerek, vagy egyéb szerek igen hatékonyak a bakteriális szennyeződések terjedésével szemben, káros hatásuk azonban, hogy a betegek egy nem elhanyagolható részénél kellemetlen mellékhatásokat, irritációt, allergikus reakciót válthat ki. Ilyen betegek az adott hatóanyagot tehát nem használhatják, legalábbis nem ilyen kiszerelésben. Megoldást jelent számukra az egyszerhasználatos adagolóeszköz, ami azonban jelentős többletköltséggel jár.
A példaként szemcseppel kapcsolatban ismertetett fenti probléma természetesen más gyógyszereknél, például cseppformában az orrba vagy a fülbe adagolandó oldatoknál is felmerül.
Különböző szennyeződések hatóanyag-oldatba kerülésének további lehetősége, amikor például poros, vagy egyéb szilárd szennyeződéssel teli környezetben több csepegtetés nyomán jelentős mennyiségű por vagy más szennyeződés halmozódhat fel a hatóanyagoldatot tartalmazó tartályban. Ha a folyadéknak a pontos és hatékony felhasználás érdekében ultratisztaságúnak kell lennie - gyógyászati alkalmazások mellett például bizonyos mikroelektronikai feladatokhoz alkalmazott folyadékok esetében - az így felgyülemlett szennyeződések komoly zavart okozhatnak.
Az US-4,319,996 lajstromszámú szabadalmi leírásból olyan szűrő ismerhető meg, amely főleg felfelé áramló folyadékok hatékony szűrésére szolgál, és biztosítja a szűrőmembrán környezetében a bemeneti oldalon felhalmozódó levegő és gáz átvezetését is, így megelőzi, hogy az esetleg megrekedt légnemű közeg a folyadékáramlást akadályozza. Az eszköznek bevezetőcsöve, szűrőháza és kivezetőcsöve van, ahol a szűrőház alsó részén beáramló2
HU 210 750 B kamra, felső részén kiáramlókamra van kialakítva, amelyeket lényegében sík, vízszintes helyzetű, mikropórusos hidrofil membrán választ el egymástól. A hidrofil membránon levegő és más gázok normál áramlási körülmények között - szokásos túlnyomás mellett - nem képesek áthatolni. A gázok továbbvezetése érdekében a hidrofil membrán középső részén, adott esetben keresztalakú vagy más hasonló konfigurációban hidrofób részeket hoznak létre, adott esetben például alkalmas szilikonolajjal való átitatás útján. A hidrofil membrán pereme a ház belső fa- és kiindulási állapotban teljesen sík, átlaghoz kapcsolódik, nedvesedve azonban a kiáramlási kamra felé domború boltozatos formát vesz fel. A szűrőeszköz megfelelő hatékonyságú szűrést és akadálytalan folyadékátáramlást biztosít, hiányossága azonban, hogy nem alkalmas ellenáramirányú folyadék- és levegőszűrésre, valamint az átáramló folyadék pontos adagolására.
Az US-4,917,271 lajstromszámú szabadalmi leírásból szűrővel ellátott folyadékadagoló eszköz ismerhető meg, amely elsősorban steril körülmények között tárolandó és felhasználandó folyadékokat, például szemcseppeket vagy kontaktlencsékhez használt sóoldatot tartalmazó rugalmas falú tartályokhoz használható. Az adagolóeszköz egy első és egy második áramlási csatornát foglal magában, amelyek a folyadéktároló tartály nyílása és az adagolóeszköz kimenőnyílása között helyezkednek el. Az első áramlási csatornán keresztül a tárolt folyadék adagolható, mégpedig a tartály rugalmas falának összenyomása útján. A második áramlási csatorna folyadékáramlást megakadályozó, ugyanakkor levegőbeáramlást engedő, továbbá baktériumok áthatolását kizáró szűrőelemmel van ellátva. A második áramlási csatornán keresztül a tartályba a kipréselt folyadék helyére levegő lép be, aminek hatására a tartály rugalmas fala újra kiegyenesedik.
Kizárt azonban, hogy a beszívott levegővel biológiai szennyeződés kerüljön a folyadékba.
A megoldás hiányossága, hogy nem biztosítja a tárolt folyadék, adott esetben gyógyszer cseppméretszinten pontos adagolhatóságát, továbbá, hogy a második áramlási csatornán keresztül viszonylag gyorsan a tartály belsejébe beszívott levegő megakadályozza, hogy az első áramlási csatornából az ottrekedt maradék folyadék visszakerüljön a tartályba, így ez a maradék folyadékrész ki van téve annak, hogy bakteriális vagy egyéb szennyeződés táptalajává váljon. Az esetleges szennyeződés aztán a következő csepegtetés alkalmával a felhasználási felületre kerülhet.
Pontos adagolás:
Gyógyszerek cseppformában történő adagolása esetén a gyógyszermennyiséget általában a cseppek számával írják elő. A cseppképződés a tartályból kiáramló - kiszorított - folyadék csepegtetőszájon keresztüli időegységenkénti átömlésével van közvetlen összefüggésben. A cseppek maguk akkor szakadnak le a csepegtetőszáj kimenőnyílásáról, amikor növekvő tömegük meghaladja a cseppet a kimenőnyíláson visszatartó felületi feszültségből származó erőhatásokat. A cseppeknek elvileg - ideális esetben - azonos tömegűnek kell lenniük. A gyakorlatban azonban különböző tényezők befolyásolják a képződő cseppek leszakadásának pillanatát, így a kialakult csepptömeget. Ha a csepp gyorsan alakul ki, leszakadásáig nagyobb tömeget képes elérni. A cseppek tehát nagyobbak lesznek, több hatóanyagot tartalmaznak, mint lassú cseppképződés esetén. Szélsőséges esetben a gyors cseppképződés akár folyamatos folyadéksugárba is átmehet.
A fenti probléma gyakorlatilag nem számottevő olyan esetekben, amikor a folyékony gyógyszert vagy más hatóanyagot gyakorlott személy adagolja. A probléma főleg akkor jelentkezik, amikor a gyógyszert maga a beteg kénytelen adagolni. A folyadék időegységenkénti áramlási sebessége, ami tehát a kialakuló csepp méretét befolyásolja, nagymértékben függ például a nyomóerőtől, amelyet ujjainkkal az összenyomható tartály falára fejtünk ki, miközben csepegtetni akarunk. A cseppméret pontos változtatása ezért meglehetősen nehézkes, komoly gyakorlatot igényel. A csepp nagysága, ami az egyetlen vizuális ellenőrzési lehetőség lenne, nem követhető nyomon azzal a szemmel, amelybe éppen csepegtetni akarunk, hiszen az vagy túl közel van, vagy akár látószögtartományon kívül is eshet.
A pontos adagolás problémája természetesen nem korlátozódik a szemcseppekre. Egy sor olyan alkalmazási terület létezik, ahol rendkívül pontos cseppenkénti adagolásra van szükség.
A találmánnyal célunk olyan cseppformában történő folyadékadagolásra alkalmas eszköz kialakítása, amely kizárja, vagy minimálisra csökkenti az eszközben lévő folyadék szilárd vagy bakteriális szennyeződésének lehetőségét, továbbá lehetővé teszi, hogy a hatóanyagadagolás a kialakuló cseppméretek állandóságának köszönhetően pontos legyen. A fentiekkel összefüggő célkitűzés, hogy a találmány szerinti eszközzel adagolt hatóanyag-oldatok esetében a szennyeződések lehetőségének kiszűrése révén ne legyen szükség tartósítószer vagy egyéb antibakteriális, szennyeződésgátló komponens hozzáadására.
A kitűzött feladat megoldására olyan folyadékadagoló eszközt alakítottunk ki, amelynek csepegtetőszájjal felszerelt tartálya van, a csepegtetőszáj levegőbevezető és folyadékkivezető járatot foglal magában, amelyen keresztül a tartály a csepegtetőszáj kimenőnyílásával van összeköttetésben, továbbá a folyadékadagoló eszköz alternatív átmeneti tartálytérfogatcsökkenést megvalósító szerkezettel rendelkezik. A találmány lényege, hogy a csepegtetőszájban a levegőbevezető és folyadékkivezető járattal szöget bezáróan mikropórusos összetett membrán van elrendezve, amelynek szennyeződésáthatolást mind szilárd, mind bakteriális szennyeződést - kizáró méretű pórusai vannak, és nedvesedő résszel, valamint nem-nedvesedő résszel rendelkezik, ahol a nedvesedő rész folyadékcseppeket a tartályon kívüli meghatározott helyre vezető, míg a nem-nedvesedő rész ugyanezen folyadék áthaladását gátló, levegő áthatolását engedő kialakítású, és a levegőbevezető és folyadékkivezető járat mind a nedvesedő résszel, mind a nem-nedvesedő résszel összeköttetésben van.
A találmány szerinti folyadékadagoló eszközben a
HU 210 750 B mikropórusos összetett membrán nedvesedő részének pórusmérete előnyösen 0,04-0,65 μιη, míg a nem nedvesedő rész pórusmérete 0,01-0,45 μπι.
A találmány előnyös változatánál a nedvesedő rész felülete a mikropórusos összetett membrán összfelületének 50-70 százaléka.
A mikropórusos összetett membrán és a csepegtetőszáj kimenőnyílása közötti térfogat előnyösen 0,010,15 cm3.
A találmány szerinti folyadékadagoló eszközt, különösen ha az vizes oldatok tárolására és adagolására szolgál, célszerű úgy kialakítani, hogy a mikropórusos összetett membrán nem-nedvesedő részének kritikus nedvesedési felületi feszültsége (CWST: critical wetting surface tension) kisebb, mint 35xl0'3 N/m. A kritikus nedvesedési felületi feszültség fogalmát a későbbiekben pontosan definiáljuk. A mikropórusos összetett membrán nedvesedő részének kritikus nedvesedési felületi feszültsége ugyanakkor előnyösen legalább 72 x ΙΟ’3 N/m.
A találmány szerinti folyadékadagoló eszköz egy előnyös változatánál a mikropórusos összetett membrán nedvesedő része felületmódosított mikropórusos nylon polimer membrán és/vagy a mikropórusos összetett membrán nem-nedvesedő része felületmódosított mikropórusos polivinilidén fluorid membrán.
A találmány szerinti folyadékadagoló eszközben a folyadékot befogadó tartály előnyösen rugalmasan deformálható oldalfalakkal rendelkezik.
A mikropórusos összetett membrán a találmány szerint bakteriális szennyeződés áthatolását kizáró porozitással rendelkezik, és nedvesedő részének felülete 20-90 mm2.
A találmány szerinti folyadékadagoló eszköz egy célszerű változatának levegőbevezető és folyadékkivezető járatot magában foglaló csepegtetőszájjal felszerelt, rugalmasan deformálható tartálya van, és a csepegtetőszáj levegőbevezető és folyadékkivezető járata kimenőnyílásban végződik. A találmány szerint a csepegtetőszájban a levegőbevezető és folyadékkivezető járatot keresztező helyzetű mikropórusos összetett membrán van elrendezve, amelynek pórusmérete 0,45 μιη-nél kisebb, és hidrofil része és hidrofób része van, ahol a hidrofil rész felülete a mikropórusos összetett membrán felületének 60-70%-a, és a csepegtetőszáj levegőbevezető és folyadékkivezető járata mind a hidrofil résszel, mind a hidrofób résszel kapcsolatban van.
A fenti eszköz előnyösen úgy alakítható ki, hogy a mikropórusos összetett membrán hidrofil és hidrofób részei határvonalat képező szomszédos oldalaikkal vannak egymáshoz illesztve, a hidrofil rész felülete 40-50 mm2, átlagos pórusmérete 0,15-0,25 μηι, kritikus nedvesedési felületi feszültsége (CWST) mintegy 72xl0'3 N/m, és felületmódosított poliamidból van kialakítva, míg a hidrofób rész 0,1-0,2 μπι átlagos pórusméretű, 35x10-3 N/m-nél kisebb kritikus nedvesedési felületi feszültséggel rendelkező felületmódosított poliamidból van kialakítva.
A fenti eszköznél a csepegtetőszáj kimenőnyílása és a mikropórusos összetett membrán kimenőnyíláshoz legközelebbi felületrésze közötti térfogat előnyösen 0,05-0,1 cm3.
A találmány szerinti folyadékadagoló eszköz továbbá úgy is kialakítható, hogy a csepegtetőszájban a levegőbevezető és folyadékkivezető járatot keresztező helyzetű mikropórusos összetett membrán van elrendezve, amely szennyeződésáthatolást kizáró méretű pórusokkal rendelkezik, továbbá folyadékcseppeket meghatározott tartályon kívüli helyre vezető kialakítású nedvesedő része és ugyanezen folyadék áthaladását akadályozó, ugyanakkor levegő áthatolását engedő kialakítású nem-nedvesedő része van, továbbá a csepegtetőszáj levegőbevezető és folyadékkivezető járata a mikropórusos összetett membránnak mind a nedvesedő, mind a nem nedvesedő részével kapcsolatban van, ahol a nedvesedő rész előre meghatározott folyadékáramlási keresztmetszetet biztosító felülettel rendelkezik.
A fenti eszközben a mikropórusos összetett membrán bakteriális szennyeződések áthatolását akadályozó porozitással rendelkezik, és nedvesedő részének felülete 20-90 mm2.
A találmány szerinti folyadékadagoló eszköz különösen alkalmas gyógyászati hatóanyagot tartalmazó vizes oldat tárolására és adagolására.
A találmány szerinti folyadékadagoló eszköz előnyösen úgy alakítható ki, hogy a mikropórusos összetett membrán nedvesedő része felületmódosított mikropórusos nylon membrán, nem-nedvesedő része felületmódosított mikropórusos polivinilidén fluorid membrán.
A találmány szerinti folyadékadagoló eszköz ugyancsak előnyösen alakítható ki úgy, hogy a mikropórusos összetett membrán nedvesedő része legalább 50x103 N/m kritikus nedvesedési felületi feszültségű felületmódosított poliamid membrán, nem-nedvesedő része 35x10'3 N/m-nél kisebb kritikus nedvesedési feszültségű felületmódosított poliamidból van kialakítva. Ennél a megoldásnál a nedvesedő rész kritikus nedvesedési felületi feszültsége célszerűen legalább 72x10'3 N/m, a nem-nedvesedő rész kritikus nedvesedési felületi feszültsége pedig kisebb, mint 29xl0'3 N/m.
A csepegtetőszáj kimenőnyílását legegyszerűbb esetben egyetlen nyílás képezi.
A mikropórusos összetett membrán nedvesedő és nem-nedvesedő részei célszerűen egymáshoz illesztve, egymás mellett helyezkednek el.
A mikropórusos összetett membrán nedvesedő része adott esetben felületkezelt polivinilidén fluorid membrán lehet. Ez esetben a nem-nedvesedő rész is polivinilidén fluorid membránból alakítható ki.
A találmány szerinti folyadékadagoló eszközben a mikropórusos összetett membrán nedvesedő része előnyösen legalább 50x10'3 N/m kritikus nedvesedési felületi feszültségű felületkezelt polivinilidén fluorid membrán, nem-nedvesedő része 35xlO'3 N/m-nél kisebb kritikus nedvesedési felületi feszültségű polivinilidén fluorid membrán lehet.
A fentiek alapján belátható, hogy a találmány szerinti folyadékadagoló eszköz a folyadék-kiáramlással
HU 210 750 Β szemben lényegesen nagyobb ellenállást biztosít, mint a hagyományos adagoló és csepegtető eszközök, ezért - például a tartály összenyomásával - sokkal nehezebben alakul ki folyamatos kiáramlás a kívánt csepegtetés helyett, továbbá a kézzel kifejtett különböző nyomóerők kialakuló cseppméretet befolyásoló hatása is jelentősen csökken, hiszen a cseppképződéshez már eleve egy viszonylag nagyobb nyomáskorlátot kell túllépni. Ennek eredményeképpen a találmány szerinti eszközzel adagolt cseppek mérete - és ennek köszönhetően tömege és hatóanyagtartalma is - egységesebb annál, mint ami az ismert eszközökkel elérhető volt.
A találmány szerinti folyadékadagoló eszköz lényeges része a tartály, amely az adagolandó folyadék tárolására, továbbá az adagolás vezérlésére is szolgál. A tartály ugyanis belső térfogatát a vezérlésnek megfelelően átmenetileg csökkenteni képes eszközzel, szerkezettel van ellátva, ami legegyszerűbb esetben rugalmasan deforálható oldalfalat jelent, amelynek összenyomásával a tartály belső térfogata megfelelően csökkenthető, így a belső nyomás a cseppképződéshez megfelelő mértékben növelhető. Amint azt az előzőekben említettük, a folyadéknak a tartályból a csepegtetőszájon keresztül történő kipréseléséhez a találmány szerinti eszköznél a hagyományoshoz képest lényegesen nagyobb belső túlnyomást kell létrehozni, tehát például az oldalfalakra nagyobb összenyomó erőhatást kell kifejteni.
A folyadékadagoló eszköz használata során, miután a tartályból a csepegtetőszájon át meghatározott számú folyadékcsepp távozott, és a vezérlő nyomóhatást megszüntettük, a tartályban lévő folyadék mennyisége csökkent, ami találmányunk esetében azt jelenti, hogy a mikropórusos összetett membrán alatti folyamatos folyadékoszlop felső szintje csökkent. Az előzőekben részletezett szempontok miatt az lenne kívánatos, hogy csepegtetéskor, egy-egy folyadékcsepp leszakadása után a csepegtetőszájban a távozott folyadékcseppel korábban érintkező folyadék lehetőleg ne maradjon vissza, illetőleg ennek mennyisége minimális legyen. Ez a találmány szerint azáltal érhető el, hogy a csepegtetőszáj kimenőnyílás és összetett membrán közötti térfogatát a lehető legkisebbre méretezzük. A csepegtetőszáj összetett membrán és kimenőnyílás közötti térfogata, tehát lényegében a levegőbevezető és folyadékkivezető járat térfogata javaslatunk szerint a 0,001 és a 0,15 cm3 térfogattartományban van, de különösen előnyös, ha a 0,05 és a 0,1 cm3 közötti térfogatintervallumba esik.
A csepegtetőszáj összetett membránt hordozó része különböző eszközökkel, például a csepegtetőszáj belső felületén elrendezett bordák sorozatával, és/vagy szegélyek, domborulatok által alakítható ki, amelyek biztosítják az összetett membrán felfekvését és rögzítési lehetőséget nyújtanak. Különös tekintettel kell lenni arra, hogy az összetett membránt rögzítő tartószerkezet ne befolyásolhassa a folyadék kitárazását, azaz a cseppképződést, tehát lényegében a pontos adagolást.
Az összetett membránhoz természetesen bármely más, önmagában ismert tartószerkezet is elképzelhető, például kereszttartók vagy tartópálcikák, amelyek adott esetben azzal az előnnyel járhatnak, hogy megakadályozzák a membrán nyomóhatás következtében esetleg fellépő deformálódását.
Az alábbiakban röviden kitérünk porózus közegek, például a találmány szerinti folyadékadagoló eszközben alkalmazott mikropórusos összetett membrán nedvesedést illetve hidrofil/hidrofób tulajdonságainak vizsgálatára. A porózus közeg nedvesedése a kritikus nedvesedést felületi feszültség (CWST) és a felületi feszültség adott folyadékra vonatkozó értékeinek függvénye. Ha a kritikus nedvesedést felületi feszültség értéke a folyadék felületi feszültségével megegyezik, a folyadék spontán átnedvesíti az adott porózus szerkezetet, amely porózus szerkezetű közeget ezért az adott folyadék viszonylatában „nedvesedő közegnek” nevezünk. Ha azonban a kritikus nedvesedést felületi feszültség a folyadék felületi feszültségénél alacsonyabb, a folyadék nem nedvesíti át a porózus közeget, ezért azt az adott folyadék szempontjából „nem-nedvesedő közegnek” nevezzük.
Ha a porózus közeg felületével kapcsolatba lépő folyadékra kis nyomáskülönbség által is hatást gyakorolunk, a porózus közegen keresztül folyadékáramlás indulhat meg. Ez természetesen bizonyos feltételekhez kötött. Olyan körülmények között, ahol a folyadék nem nedvesíti át a porózus közeget, a porózus közegen keresztül folyadékáramlás nem indulhat meg.
Kísérleti célból olyan folyadékminta sorozatot készíthetünk, ahol az egyes folyadékminták felületi feszültsége a sorozat előző tagjának felületi feszültségéhez képest 3x10'3 N/m felületi feszültségértékkel nagyobb. Ha a folyadékminta sorozat folyadékmintáiból sorban a vizsgált porózus közegre csepegtetünk, megfigyelhetjük, hogy a folyadékminták közül melyek azok, amelyek a közeg felszínén maradnak, és melyek azok, amelyeket a közeg viszonylag gyorsan abszorbeál. Ha ezt az eljárást például 0,2 um porozitású politetrafluoretilén (PITE) membránon hajtjuk végre, mintegy 26x103 N/m felületi feszültségű folyadékmintánál azonnali nedvesedést figyelhetünk meg, míg 29x10'3 N/m felületi feszültségű minta esetén a vizsgált membrán nedvesítetten marad.
Hasonló viselkedést tapasztaltunk más szintetikus gyanták vizsgálatakor is, természetesen különböző nedvesedési/nem-nedvesedési értékek mellett, ami alapvetően a vizsgált közegek eltérő felületi karakterisztikáira és porózusszerkezeteire, pórusméreteire vezethető vissza. így például rostos poliészter, különösen polibutilén teleftrarát (a továbbiakban: PBT) réreg esetén, amelynél a pórusátmérő 20 pm-nél kisebb, mintegy 50x10‘3 N/m felületi feszültségű folyadékmintánál figyeltünk meg nedvesedést, ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy 54x10'3 N/m felületi feszültségű folyadékminta a vizsgált réteget nem nedvesített át.
A vizsgált közegek ezen viselkedésének jellemzésére vezettük be a már említett „kritikus nedvesedési felületi feszültség” (CWST: critical wetting surface tension) fogalmát, amelyet a következőképpen definiálunk: egy porózus közeg kritikus nedvesedési felületi
HU 210 750 Β feszültsége meghatározott lépésenként növekvő felületi feszültségű folyadékminta sorozat alkalmazásával, ahol a felületi feszültség növekménye a sorozat tagjai között 2-4x10’3 N/m, úgy határozható meg, hogy a folyadékmintákból cseppeket juttatunk a vizsgált közeg felületére, és vesszük azon két folyadékminta felületi feszültségének átlagértékét, amelyek közül az egyik még igen, a másik már nem nedvesített át a vizsgált közeget. Ezt az átlagértéket nevezzük a vizsgált közeg kritikus nedvesedés! felületi feszültségének. Az előző példákra visszatérve megállapíthatjuk tehát, hogy a vizsgált PTFE membrán esetében a kritikus nedvesedési felületi feszültség: CWST - 27,5xl0-3 N/m; a PBT réteg kritikus nedvesedési felületi feszültsége: CWST - 52 x 103 N/m.
Kritikus nedvesedési felületi feszültségértékek meghatározásánál célszerűen olyan folyadékminta sorozatot készítünk, ahol az egymás után következő folyadékminták felületi feszültségei közötti különbség 2-4x10'3 N/m. Legalább két különböző folyadékmintából tíz-tíz cseppet csepegtetünk a vizsgált felületminta különböző részeire, majd mintegy tíz percet várunk. Tíz perc elteltével vizuális megfigyelés útján megállapítjuk, hogy a folyadékcseppek a vizsgált közeget átnedvesítették vagy sem, ahol a vizsgált közeg átnedvesedett, ezt úgy tekinthetjük, hogy a közeg a folyadékot abszorbeálta, feltéve, hogy az azonos folyadékmintából származó tíz csepp közül ez legalább kilencre megfigyelhető. Ugyanígy, ha a másik folyadékminta tíz cseppje közül legalább kilenc nem nedvesítette a vizsgált közeget, ezt úgy tekinthetjük, hogy a vizsgált közeg az adott folyadékmintát nem abszorbeálja. A vizsgálatot ily módon mindaddig folytatjuk, szükség szerint magasabb és/vagy alacsonyabb felületi feszültségű folyadékmintákat alkalmazva, amíg megtaláljuk a folyadékminta sorozat azon egymás után következő két tagját, amelyek közül az egyiket a vizsgált közeg abszorbeálta, a másikat már nem abszorbeálta. Ha a folyadékminta sorozat egymást követő tagjainál ez nem határozható meg ilyen egyértelműen, akkor kénytelenek vagyunk a sorozat egymástól távolabbi, tehát felületi feszültségben nagyobb eltérést mutató tagjait választani, és a kritikus nedvesedési felületi feszültséget ezek felületi feszültségeinek átlagértékeként meghatározni ni. A kritikus nedvesedési felületi feszültség természetesen akkor határozható meg legpontosabban, ha a nedvesedés és nem-nedvesedés jelensége a folyadékminta sorozat egymáshoz közeli, előnyösen szomszédos tagjainál kimutatható.
A kritikus nedvesedési felületi feszültség meghatározásának a fent említett eljárás természetesen csak egyik lehetséges módszere, a fizikai kémiában jártas szakember a fentiek ismeretében már számos más módszert is kidolgozhat a határérték meghatározására. A különböző alternatív módszerek alapulhatnak például a vizsgált minta folyadékfelszínen történő lebegtetésén és az átnedvesedés mértékének megfigyelésén, vagy adott esetben lebegés és süllyedés körülményeinek vizsgálatán. Más módszerek képzelhetők el például egy vizsgált minta tesztfolyadékkal való nedvesítésével és ülepítési tulajdonságok vizsgálatával kapcsolatban, a vizsgált minta alsó felületére különböző mértékű nyomáshiány kifejtése mellett.
A különböző felületi feszültségű megfelelő oldatok ugyancsak sokféle módon készíthetők. Példaként megadjuk a találmány kidolgozásakor alkalmazott folyadékminta sorozat tagjait:
Oldat, ill. folyadék Felületi feszültség (N/m x 10“3)
Nátrium hydroxid vizes oldata 94-110
Kalcium clorid vizes oldata 90-94
Nátrium nitrát vizes oldata 75-87
Tiszta víz 72,4
Ecetsav vizes oldata 38-69
Etanol vizes oldata 22-35 n-Hexán 18,4
FC77 (3M Corp.) 15
FC84 (3M Corp.) 13
Az alábbiakban a nedvesedő közegeket tekintjük át. A nedvesedő rész különböző változatai poliamid, polivilidén, fluorid és cellulóz komponenseket, így például kevert cellulóz észter komponenseket, továbbá alkalmas kötőanyaggal ellátott üvegrost-lemezeket tartalmazhatnak. A nedvesedő rész céljára különösen előnyösen alkalmazhatók a mikropórusos poliamid membránok, így például nylon 66 típusú membránok. Egy különösen előnyös nylon 66 típusú mikropórusos nedvesedő membrán a Pali Corporation Biodyne (regisztrált védjegy) nevű terméke, amely nagy kötési kapacitással, megfelelő egységességgel/állandósággal, szabályos pórusmérettel és nagy felületi felszíni területtel rendelkezik. Hasonló nedvesedő mikropórusos membránok ismerhetők meg továbbá az US-4,340,479 lajstromszámú szabadalomból.
A mikropórusos, nedvesedő membrán céljára másik javasolt anyag a Pali Corporation Carboxydyne regisztrált védjegy) nevű membrán közege, amely ugyancsak mikropórusos, nylon 66 típusú membrán, az US 4,707,266 lajstromszámú szabadalomból ismert eljárással kialakított felületi tulajdonságokkal; különösen nylon 66 és egy karboxil csoportok sokaságát tartalmazó polymer együttes feldolgozásával nyerhető előnyös membrán közeg, amelynek felületi tulajdonságait a felületén található karboxil funkcionális csoportok határozzák meg.
A polivinilidén fluorid membránok nem feltétlenül hidrofil (víz által nedvesedő) tulajdonságúak, de megfelelő felületi kezeléssel azzá tehetők. Mikropórusos, poli vinilidén fluorid membránok, amelyek hidrofil tulajdonság megvalósítása céljából kezelésnek lettek alávetve, kereskedelmi forgalomban hozzáférhetők.
Amint fent említettük, a membrán nedvesedő (illetve hidrofil) tulajdonsága a porózus membrán kritikus nedvesedési felületi feszültségének (CWST) és a folyadék felületi feszültségének függvénye. Egy közeg nedvesíthetősége ugyancsak kifejezhető intrúziós nyomás segítségével, pontosabban azon intrúziós nyomás értékével, amely a folyadéknak a membrán pórusaiba való behatolásához szükséges. Előnyösnek az olyan nedvesedő membránokat tekinthetjük, amelyeknél a nedve6
HU 210 750 Β sedéshez szükséges intrúziós nyomás - az alkalmazott folyadék esetében - nullához közeli érték. Az ilyen nedvesedő/hidrofil mikropórusos, lényegében alkoholban oldhatatlan poliamid membránok, amelyek ellenőrzött felületi tulajdonságokkal rendelkeznek, célszerűen egy alkohol által oldhatatlan poliamid gyanta vízben oldódó, funkcionális poláris csoportokkal rendelkező membrán-felület-módosított polimerrel való együttes feldolgozásával alakíthatók ki. Mint a javasolt hidrofil, mikropórusos nylon membránok, amelyek nem rendelkeznek ellenőrzött felületmódosított polár csoportokkal, a találmány keretében alkalmazott poliamid membránok, amelyek ellenőrzött felületi tulajdonságokkal rendelkeznek, ugyancsak vékonyrétegűek, azaz egyik felületüktől a másik felületig végigfutó átmenő pórusaik vannak, amelyek alakja és mérete lényegében egységes.
A következőkben a nem-nedvesedő résszel kapcsolatos kérdéseket tekintjük át. A nem-nedvesedő kifejezés, mint az összetett membrán egyik részének alapvető tulajdonsága, a fent ismertetett „nedvesedő” tulajdonság ellentéte, tehát úgy definiálhatjuk, hogy a nemnedvesedő anyag kritikus nedvesedés! felületi feszültsége egy adott folyadékra nézve kisebb, mint a folyadék felületi feszültsége, ezért az illető folyadék spontán nem nedvesíti át. Az így definiált nem-nedvesedő (tehát: folyadéktaszító) közegek a felületükre juttatott folyadékcseppel a közegfelület és a folyadékcsepp burkolófelülete között viszonylag nagy érintkezési szöget képeznek, ami egyértelműen az alacsonyfokú nedvesedésjele.
Egy anyag nem-nedvesedő közegként való, találmány szerinti alkalmazhatóságának további kifejezője az anyag nedvesedési ellenállási tulajdonsága. Az alkalmas nem-nedvesedő anyagnak a folyadék-behatolással szembeni, intrúziós nyomással kifejezett ellenállása nagyobb kell hogy legyen, mint az adagolótartályban kézi összenyomás által létesíthető belső túlnyomás.
Mindezek alapján az összetett membrán nem-nedvesedő részének anyagaként használható anyagok javaslatunk szerint poliolefineket, így például polipropilént, polihalogenizált poliolefineket, különösen perfluorozott poliolefineket (például politetrafluoretilén, {PTFEj és polivinilidén difluoridet) valamint szifonokat tartalmaznak. A politetrafluoretilén (PTFE) egy különösen előnyösen alkalmazható polimer, és a felületmódosított polivinilidén diofluoridek, különösen a fluoropolimerbeoltású mikropórusos polivinilidén diofluorid membránok, vagy hasonló felületmódosított poliamidok is előnyösen alkalmazhatók. Különösen javasolt az olyan poliamidok alkalmazása, amelyek a felületmódosítás eredményeképpen 29xl0'3 N/m-nél alacsonyabb kritikus nedvesedési felületi feszültséggel rendelkeznek.
Az összetett membrán nem-nedvesedő részének kritikus nedvesedési felületi feszültsége 35x10'3 N/mnél alacsonyabb, általában 20-30x10‘3 N/m. Az előzőekben tárgyalt nedvesedő rész kritikus nedvesedési felületi feszültsége ugyanakkor 50x10-3 N/m fölött van, előnyösen 70-100xl0-3 N/m. A 72-95xl0'3 N/m kritikus nedvesedési felületi feszültség intervallum a nedvesedő rész anyagánál különösen javasolt.
A fentiek után az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk az Összetett membránnal kapcsolatos kérdéseket. Az összetett membrán lényegében a nedvesedő részből és a nem-nedvesedő részből áll, amelyek általában egy érintkezési vonal mentén vannak egymáshoz illesztve, ily módon az egymás mellett elhelyezkedő nedvesedő és nem-nedvesedő részek egy egységes sík, egymás melletti elrendezést mutatnak. A nedvesedő részt adott esetben hidrofil résznek, a nem-nedvesedő részt hidrofób résznek is nevezhetjük, a nevezett tulajdonságokat természetesen az adagolandó folyadékra értve.
Megjegyezzük, hogy az összetett membrán nedvesedő és nem-nedvesedő részei között nincs szükségszerűen fizikai kapcsolat. Olyan kialakítás is elképzelhető, ahol az összetett membrán nem egységes szerkezet, nedvesedő része a nem-nedvesedő résztől egy belső válaszfallal szeparálva van. A találmány szerinti folyadékadagoló eszköz alkalmazásától függően elképzelhetők olyan szempontok, amelyekre tekintettel a összetett membrán ilyen osztott kialakítása előnyös lehet.
Mind a nedvesedő rész, mind a nem-nedvesedő rész olyan mikropórusos közeg, amelyek közös jellemzője, hogy nem kívánt szennyeződések áthatolását megakadályozó pórusméretekkel rendelkeznek. Gyógyászati hatóanyagot tartalmazó oldat esetében például a bakteriális szennyeződések áthatolását gátló pórusméretekre van szükség. Ezen szempont figyelembevételével a nedvesedő részre általában 0,04-0,65 pm pórusméret javasolt, amely előnyösen a 0,01-0,45 pm, különösen előnyös esetben a 0,15-0,2 pm pórusméret intervallumba esik.
A bakteriális szennyeződések áthatolásának megakadályozása szempontjából a nem-nedvesedő rész esetében a 0,01-045 pm pórusméret tartomány az elfogadható, ezen belül a 0,04-0,2 pm, és különösen a 0,1-0,2 pm intervallum javasolt.
Ha a találmány szerinti folyadékadagoló eszköznél más, szilárd szennyeződés áthatolásának megakadályozása az alapvető szempont, a javasolt pórusméret tartományok természetesen változhatnak.
A nedvesedő és nem-nedvesedő részeket megvalósító membrán illetve membránok csepegtetőszáj belsejében történő elrendezése ismert eszközökkel és technológiával, például hő- vagy ultrahangos hegesztéssel megoldható. A bakteriális szennyeződészáró funkció szempontjából az ilyen hegesztési varrat teljes hossza mentén kritikus tényező lehet. Ugyancsak figyelmet kell fordítani a szennyeződészáró kapcsolat kialakítására a nedvesedő és nem-nedvesedő részek találkozási vonala mentén. Ez adott esetben például a két membrán külön műveletben, minimális átlapolással történő csatlakoztatása révén biztosítható. A membránokkal kapcsolatos elrendezési feladatoknál az ultrahangos hegesztés sok esetben lehet a megfelelő technika. A membránok átlapolásának mértéke általában nem haladja meg a 3 mm-t, de előnyös, ha még az 1 mm-t sem
HU 210 750 B éri el. A membránok összekapcsolása után a membránpár alkotta szerkezeti elemet hagyományos technikát alkalmazva formapréselhetjük. A formanyomó szerszámnak a membránok csatlakozási vonalához viszonyított pozicionálásával a nedvesedő rész és a nemnedvesedő rész felületaránya viszonylag egyszerűen beállítható.
A fenti préselési műveletet követően az általában korongalakú szerkezeti elem, amely tulajdonképpen az összetett membránt valósítja meg, a csepegtetőszáj alsó részéhez lesz illesztve, és a fent ismertetettek szerint rögzítve.
Amint arra a korábbiakban már utaltunk, a összetett membrán úgy is kialakítható, hogy a csepegtetőszáj környezetében egymással nem érintkező, fizikailag szeparált nedvesedő részt és nem-nedvesedő részt megvalósító membránokat rendezünk el.
Tapasztalataink szerint az egységes szerkezetet alkotó összetett membrán esetén a nedvesedő rész és a nem-nedvesedő rész összekapcsolása különösen jól megvalósítható akkor, ha a két különböző közeget képező membrán anyaga azonos. Ez úgy érhető el, hogy kémiailag megegyező vagy közel azonos membránanyagokat felületmódosítással vagy más kezelési eljárással alakítunk úgy, hogy például a kívánt hidrofób illetve hidrofil tulajdonságokkal rendelkezzenek. Az összetett membrán anyaga ezért javaslatunk szerint célszerűen felületmódosított poliamid, amely a nedvesedő rész és a nem-nedvesedő rész kialakításához megfelelő felületmódosító kezeléseknek van alávetve.
Az összetett membránban a nedvesedő és a nemnedvesedő rész felületaránya elvileg tetszőleges lehet. A találmány szerinti folyadékadagoló eszköz alkalmazásától függően azonban, a kívánt működési és egyéb paraméterek elérése érdekében - például cseppméret stb. - a kívánt felületarány esetenként meghatározható. Az összetett membrán összfelületénél illetőleg a nedvesedő rész felületénél továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy túl nagy felület esetén az átfolyási mennyiség, a cseppméret nehezen kontrollálható, sőt adott esetben folyamatos kiáramláshoz is vezethet, míg a túl kicsi felület túlságosan kis cseppméretet és nehézkes kezelhetőséget eredményez.
Az alábbiakban a találmány szerinti folyadékadagoló eszköz által megvalósítható pontos adagolás szempontjait vizsgáljuk. A találmány szerinti eszköz a folyadékot cseppformában adagolja, tehát az adagolási mennyiség egységét a cseppek jelentik. Tekintsünk példaként egy olyan csepegtetőeszközt, amelynek deformálható (összenyomható) tartályfala van. Ezzel az eszközzel a folyadékcseppek gondosan szabályozott mennyiségben adagolhatók. Ha az összetett membrán nedvesedő része az adagolandó folyadék tekintetében hidrofil tulajdonsággal rendelkezik, és porozitása kellően finom ahhoz, hogy a bakteriális szennyeződések áthatolását kizárja, a cseppenkénti adagolás mennyiségét meghatározó tényező az összetett membrán nedvesedő részének felülete. A cseppképződés, a cseppek mérete lényegében független a tartályfa] összenyomásával létrehozott túlnyomástól. Ez az adagolás biztonsága szempontjából komoly előnyt jelent, hiszen az egészségügyben járatlan, illetve gyakorlatlan személyek is képesek a gyógyszer egyenletes adagolására, függetlenül attól, hogy kellő gyakorlat hiányában változó nyomóerőt kifejtve hajtják végre a csepegtetés műveletét.
Az összetett membrán nedvesedő részét megvalósító hidrofil membrán felülete kell, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű folyadékáthaladást. Tapasztalataink szerint a hidrofil membrán felületét célszerű 20-90 mm2, előnyösen 40-50 mm2-nek választani.
Az összetett membrán nem-nedvesedő része biztosítja a tartályból kiszorított folyadéknak megfelelő mennyiségű levegő beáramlását. A nem-nedvesedő rész, például hidrofób membrán felületének tehát elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a kiadagolt folyadék helyére a levegő beáramolhasson. Úgy találtuk, hogy például szemcseppek adagolására szolgáló folyadékadagoló eszközöknél a nedvesedő rész felülete az összetett membrán összfelületének előnyösen mintegy 50-70%-a, ami biztosítja a kívánt mennyiségben történő folyadékadagolást. Különösen előnyös a nedvesedő részt megvalósító hidrofil membrán felületét úgy méretezni, hogy az az összetett membrán összfelületének 60-70%-a legyen. Megjegyezzük, hogy más alkalmazási területeken természetesen a fent javasolt aránytól eltérő méretezés is elképzelhető.
A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertetjük. A rajzon:
az 1. ábrán a találmány szerinti folyadékadagoló eszköz csepegtetőszájának példakénti kialakítása látható, hosszmetszetben;
a 2. ábra a találmány szerinti folyadékadagoló eszközben alkalmazott mikropórusos összetett membrán példakénti változatát mutatja, felülnézetben.
Amint az 1. ábrából kitűnik, a találmány szerinti folyadékadagoló eszköz példakénti kiviteli alakjának 1 tartálya van, amelynek tartályfal részletét az ábrán szaggatott vonallal jelöltük. Az 1 tartályt egyik oldalán 2 csepegtetőszáj zárja le, amely 3 kimenőnyílásban végződik. A 2 csepegtetőszáj belső oldalán 4 mikropórusos összetett membrán van elrendezve, amely 5 nedvesedő résszel és 6 nem-nedvesedő résszel rendelkezik. A 4 mikropórusos összetett membrán általában mint a 2. ábrán látható példa esetében is - köralakú, a kör átmérője a 2 csepegtetőszáj tartály felőli - bemenőoldali - nyílásához van méretezve.
A 4 mikropórusos összetett membránban az 5 nedvesedő rész, például mikropórusos hidrofil membrán, körszelet alakú, míg a 6 nem-nedvesedő rész, például mikropórusos hidrofób membrán olyan kisebb körszelet felülettel rendelkezik, amely az 5 nedvesedő részt teljes körré egészíti ki. Az 5 nedvesedő rész és a 6 nem-nedvesedő rész tehát egymás mellett helyezkedik el, mégpedig a 4 összetett membrán felületét jelentő kör húrját megvalósító közös oldalukkal egymáshoz illesztve.
A folyadékadagoló eszköz használata során az 1 tartályt a 2 csepegtetőszájjal lefelé - az 1. ábrán látható helyzetbe - fordítjuk, és a tartályfal összenyomásával
HU 210 750 Β az 1 tartály belső térfogatát csökkentve túlnyomást hozunk létre, ezáltal a 4 mikropórusos összetett membrán 5 nedvesedé részén, a 4 mikropórusos összetett membrán és a 3 kimenőnyílás között a 2 csepegtetőszáj belsejében húzódó levegőbevezető és folyadékkivezető járaton, valamint a 3 kimenőnyíláson keresztül folyadékcseppet préselünk ki az eszközből. Az adagolandó folyadék legyen példánk esetében vizes oldat formájában lévő gyógyszer, például szemcsepp, szem-rendellenességek gyógyítására. Az oldat átnedvesíti a 4 mikropórusos összetett membrán 5 nedvesedő részét, majd ennek pórusain áthatolva a 2 csepegtetőszáj levegőbevezető és folyadékkivezető járaton keresztül a 3 kimenőnyíláshoz jut, ahol megkezdődik a cseppképződés. Példánk esetében szemcseppről lévén szó, a 3 kimenőnyíláson képződő cseppnek a szemfelületre kell jutnia. Amint a kialakuló folyadékcsepp eléri az előre meghatározható kritikus méretet (és tömeget), leszakad a 2 csepegtetőszájról és lehullik. Ezután az 1 tartályban megszüntetjük a túlnyomást, és a deformálódott rugalmas tartályfalak a belső és külső nyomás között különbség kiegyenlítődése mellett visszanyerik eredeti formájukat. Az említett nyomáskülönbség azzal a további hatással jár, hogy a 2 csepegtetőszájban - a 3 kimenőnyílás és a 4 mikropórusos összetett membrán között - folyadékot az 1 tartályba visszaszívja. Eközben a folyadéknak természetesen visszafelé is át kell haladnia a 4 mikropórusos összetett membrán 5 nedvesedő részén. A 2 csepegetetőszájat úgy alakítjuk ki, hogy a levegőbevezető és folyadékkivezető járatban ezután nem marad folyadék. Amikor a szívóhatás következtében visszaáramló folyadék és levegő eléri a 4 mikropórusos összetett membrán külső felületét, a 4 nedvesedő részen át csak a folyadék halad tovább, mivel a levegőnek az átnedvesedett 5 nedvesedő részen való átpréseléséhez az összenyomott rugalmas tartályfal kirugózása által megvalósított szívóhatásnál lényegesen nagyobb nyomásra lenne szükség.
Itt térünk rá a 4 mikropórusos összetett membrán 6 nem-nedvesedő részének szerepére, amely a levegő 1 tartály belsejébe történő beáramlását teszi lehetővé, és így elősegíti a nyomáskiegyenlítődést.
Abban az esetben, ha a 2 csepegtetőszájban rekedt folyadék esetleg valamilyen okból szennyezett - például bakteriális szennyeződés -, a szennyeződést a 4 mikropórusos összetett membrán 5 nedvesedő része a folyadék visszaszívása közben kiszűri. Ugyanígy, az 1 tartály belsejébe belépő levegőben lévő esetleges szennyeződéseket a 6 nem-nedvesedő rész szűri ki.
Mivel a 2 csepegtetőszáj úgy van kiképezve, és olyan csekély belső térfogattal rendelkezik, hogy minimális annak a valószínűsége, hogy csepegtetés után a 2 csepegtetőszájban érdemleges mennyiségű folyadék maradhat, így a 4 mikropórusos összetett membrán 5 nedvesedő része és 6 nem-nedvesedő része által feltartóztatott szennyeződések levegővel kerülnek érintkezésbe. A levegővel való érintkezés hátráltatja a baktériumok szaporodását, így a következő csepegtetések alkalmával a kiadagolt folyadékcseppek szennyeződésmentesek, vagy legalábbis lényegében szennyeződésmentesek lesznek. A szennyeződésmentesség foka tovább javítható azáltal, ha szükség esetén a gyógyszeradagolás megkezdése előtt az első néhány cseppet nem a kezelendő felületre irányítjuk, így a 4 mikropórusos összetett membránról esetleg a folyadékcseppel eltávolított minimális szennyeződés sem kerül a kezelendő felületre. Olyan kísérleteket végeztünk, ahol a 2 csepegtetőszáj belsejében, illetve a 4 mikropórusos összetett membránon lévő szennyeződés mértékét ismertük, és tapasztalataink azt mutatják, hogy az ilyen szennyeződések kiküszöbölésére a fenti módszer rendkívül hatékony és célravezető.
Az alábbiakban a találmány szemléltetése érdekében néhány kísérleti/mérési adatot ismertetünk. A 4 mikropórusos összetett membrán 5 nedvesedő részének anyagaként 0,2 pm pórusméretű Biodyne nylon 66 membránt, 6 nem-nedvesedő részének anyagaként 0,02 pm pórusméretű politetrafluoretilén (PTFE) membránt választottunk. A membránokat középvonaluk mentén egymáshoz kapcsoltuk, Branson ultrahangos hegesztő segítségével, a hegesztési vonal mentén 1-3 mm átfedéssel. A két kísérleti találmány szerinti eszköznél a 2 csepegtetőszájakat módosítottuk, mégpedig a 3 kimenőnyílás és a 4 mikropórusos összetett membrán közötti tér epoxi komponenssel való kitöltésével, így mintegy 0,1 cm3 térfogatot kaptunk. A fentiek szerint egymáshoz hegesztett membránsávokból köralakú 4 mikropórusos összetett membránokat vágtunk ki, és azokat ultrahangos hegesztéssel rögzítettük a 2 csepegtetőszájak alsó részén. A 4 mikropórusos összetett membránokat úgy alakítottuk ki, és rendeztük el, hogy az 5 nedvesedő rész felülete az összfelületnek mintegy 60%-a.
A 2 csepegtetőszájakat ezután aszeptikusán (szennyeződés nélkül) csatlakoztattuk a gyógyászati hatóanyag-oldatot, adott esetben szemcseppet tartalmazó 1 tartályokhoz. Az 1 tartályokban lévő szemcseppek tartósítószert nem tartalmaztak.
Közelítőleg 1 x 105 per milliméter p. aeuriginosa tartalmú oldatot készítettünk. Az 1 tartályt álló helyzetbe helyeztük, a tartályfalat kissé összenyomtuk és összenyomva tartottuk, miközben a p. aeuriginosa oldatból 10 mm3-t injektáltunk a 2 csepegtetőszáj 3 kimenőnyílására. Ezután az összenyomott rugalmas tartályfalat elengedtük, aminek következtében az 1 tartályon belüli nyomás a külső nyomással kiegyenlítődött, és a 100 mm3 mennyiségű oldat a 3 kimenőnyílásról láthatóan a 2 csepegtetőszáj belsejébe került.
A másik kísérleti folyadékadagoló eszközbe nem juttattunk bakteriális szennyeződést.
Az első kísérleti folyadékadagoló eszköz „beoltása” után tíz perccel a folyadékadagoló eszközből négy cseppet juttattunk egy abar lemez Ql, Q2, Q3 és Q4 kvadránsaira. A cseppeket ezután steril hurokkal széthordtuk az egyes kvadránsok felületén. Másnap ugyanezt megismételtünk egy másik abar lemezen. Az ismételt mintavételezéseket 14 napon keresztül folytattuk. Ezzel egyidejűleg, a másik kísérleti folyadékadagoló eszközből is ugyanígy mintákat vettünk. A „szennyezett” kísérleti folyadékadagoló eszközre vonatkozó kí9
HU 210 750 Β sérleti eredményeinket az alábbi táblázatban foglaljuk össze:
KVADRÁNSOK/TELEPEK
IDŐ Q1 Q2 Q3 Q4
10 perc 128 90 65 51
1. nap 0 0 0 0
2. nap 0 0 0 0
3. nap 0 120* 0 0
4-14. napok 0 0 0 0
* Megjegyzés: az észlelt telep nem p. aeuriginosa volt.
A másik, ellenőrzési célra fenntartott kísérleti folyadékadagoló eszközből származó minták kizárólag 0 értékeket mutattak.
A fenti kísérletet értékelve megállapíthatjuk, hogy a találmány szerinti folyadékadagoló eszköz 2 csepegtetőszájába 100 mm3 szennyeződést tartalmazó oldatot juttattunk. A 4 mikropórusos összetett membrán felületére tehát bakteriális szennyeződés került. A mérési eredmények azt bizonyítják, hogy a baktérium telepek 14 nap elteltével nem szaporodtak, továbbá, hogy a 1 tartály belsejébe, tehát a hatóanyag-oldatba (szemcseppbe) nem került bakteriális szennyeződés.
A szennyezést követő 10 perc elteltével vett minták bizonyítják, hogy a szennyeződés a 2 csepegtetőszáj belsejében kezdetben jelen volt. Ezekből a mintákból továbbá arra is következtethetünk, hogy az adagolandó folyadék néhány cseppjének eltávolításával, tehát minimális veszteség árán a 4 mikropórusos membránon lévő szennyeződés jelentős mértékben csökkenthető.
A találmány előnyös kiviteli alakjával kapcsolatban a fentiekben többnyire szemcseppekre utaltunk, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a találmány kizárólag ilyen célokra használható. A találmány szerinti folyadékadagoló eszköz tetszőleges, oldat formájában lévő gyógyászati vagy egyéb hatóanyag, vagy bármely más folyadék adagolására alkalmas.
A nedvesedő és „nem-nedvesedő” kifejezésekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ezek általában azonosan helyettesíthetők lennének a hidrofil illetve hidrofób kifejezésekkel. Az általánosabb megfogalmazás oka, hogy az adagolt folyadék lehet a víztől lényegesen különböző felületi feszültségű közeg is, így például bizonyos gyógyszerek könnyű olajhordozóban vannak feloldva. A legelterjedtebben használt vizes oldatok és sóoldatok esetében természetesen a hidrofil illetve hidrofób kifejezések használata elegendő, amint erre az egyik független főigénypontunk is utal.
A példák kapcsán olyan tartálykialakításról beszéltünk, ahol a tartály belsejében lévő túlnyomást a rugalmas tartályfal összenyomásával létrehozott térfogatcsökkenés által valósítjuk meg. Ez természetesen nem szükségszerű feltétele a találmány megvalósításának, hiszen a tartály belső térfogatának a folyadék kipréseléséhez szükséges ideiglenes csökkentésére számtalan más eszköz is rendelkezésre állhat. Tekintettel arra, hogy a belső túlnyomás létrehozása nem kapcsolódik találmányunk megkülönböztető jellemzőihez, nincs jelentősége az említett alternatív átmeneti tartálytérfogatcsökkenést megvalósító lehetséges szerkezetek részletes tárgyalásának. Példaként megemlítjük, hogy erre a célra például egyszerű dugattyús szerkezetek is alkalmasak lehetnek. Olyan esetekben, ahol nincs szükség merev tartályfalra, a folyadék kiadagolása, tehát a csepegtetés legegyszerűbben a tartályfal összenyomása révén valósítható meg. Ehhez csupán rugalmasan deformálható tartályfalra van szükség.

Claims (25)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Folyadékadagoló eszköz cseppformában történő folyadékadagolásra, amelynek levegőbevezető és folyadékkivezető járatot magában foglaló és kimenőnyílással ellátott csepegtetőszájjal felszerelt tartálya, alternatív átmeneti tartálytérfogatcsökkenést megvalósító szerkezete és a csepegtetőszáj környezetében elrendezett mikropórusos összetett membránja van, amelynek szennyeződésáthatolást - mind szilárd, mind bakteriális szennyeződést - kizáró méretű pórusai vannak, és nedvesedő résszel és nem-nedvesedő résszel rendelkezik, ahol a nedvesedő rész folyadékcseppeket a tartályon kívüli meghatározott helyre vezető, míg a nemnedvesedő rész ugyanezen folyadék áthaladását gátló, levegő áthatolását engedő kialakítású, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) a csepegtetőszájban (2) kialakított egyetlen közös levegőbevezető és folyadékkivezető járattal szöget bezáróan van elrendezve, amely levegőbevezető és folyadékkivezető járat mind a nedvesedő résszel (5), mind a nem-nedvesedő résszel (6) összeköttetésben van.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) nedvesedő részének (5) pórusmérete 0,040,65 pm.
  3. 3. Az 1. igénypont szerint folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) nem-nedvesedő részének (6) pórusmérete 0,010,45 pm.
  4. 4. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a nedvesedő rész (5) felülete a mikropórusos összetett membrán (4) összfelületének 50-70%-a.
  5. 5. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) és a csepegtetőszáj (2) kimenőnyílása (3) közötti térfogat 0,01-0,15 cm3.
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) nem-nedvesedő részének (6) kritikus nedvesedést felületi feszültsége (CWST) kisebb, mint 35 x 10'3 N/m.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett memb10
    HU 210 750 Β rán (4) nedvesedéi részének (5) kritikus nedvesedést felületi feszültsége (CWST) legalább 72 x 10'3 N/m.
  8. 8. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) nedvesedő része (5) felületmódosított mikropórusos nylon polimer membrán.
  9. 9. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) nem-nedvesedő része (5) felületmódosított mikropórusos polivinilidén fluorid membrán.
  10. 10. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a tartály (1) rugalmasan deformálható oldalfalakkal rendelkezik.
  11. 11. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) bakteriális szennyeződés áthatolását kizáró porozitással rendelkezik, és nedvesedő részének (5) felülete 20-90 mm2.
  12. 12. Folyadékadagoló eszköz cseppformában történő folyadékadagolásra, amelynek levegőbevezető és folyadékkivezető járatot magában foglaló csepegtetőszájjal felszerelt, rugalmasan deformálható tartálya van, és a csepegtetőszáj levegőbevezető és folyadékkivezető járata kimenőnyílásban végződik, azzal jellemezve, hogy a csepegtetőszájban (2) hidrofil résszel és hidrofób résszel rendelkező mikropórusos összetett membrán (4) van a levegőbevezető és folyadékkivezető járatot keresztező helyzetben elrendezve, ahol a mikropórusos összetett membrán (4) pórusmérete 0,45 pm-nél kisebb, a hidrofil rész felülete a mikropórusos összetett membrán (4) felületének 60-70%-a és a csepegtetőszáj (2) levegőbevezető és folyadékkivezető járata mind a hidrofil résszel, mind a hidrofób résszel kapcsolatban van.
  13. 13. A 12. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett (4) hidrofil és hidrofób részei határvonalat képező membrán szomszédos oldalaikkal vannak egymáshoz illesztve, a hidrofil rész felülete 40-50 mm2, átlagos pórusmérete 0,15-0,25μηι, kritikus nedvesedési felületi feszültsége (CWST) mintegy 72 x 10’3 N/m, és felületmódosított poliamidból van kialakítva, míg a hidrofób rész 0,1-0,2 m átlagos pórusméretű, 35 x 10‘3 N/m-nél kisebb kritikus nedvesedési felületi feszültséggel rendelkező felületmódosított poliamidból van kialakítva.
  14. 14. A 13. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a csepegtetőszáj (2) kimenőnyílása (3) és a mikropórusos összetett membrán (4) kimenőnyíláshoz (3) legközelebbi felületrésze közötti térfogat 0,05-0,1 cm3.
  15. 15. Folyadékadagoló eszköz cseppformában történő folyadékadagolásra, amelynek csepegtetőszájjal felszerelt tartálya és levegőbevezető és folyadékkivezető járata van, amelyen keresztül a tartály a csepegtetőszáj kimenőnyílásával összeköttetésben van, továbbá a levegőbevezető és folyadékkivezető járatot keresztezőén mikropórusos összetett membrán van elrendezve, amely szennyeződésáthatolást kizáró méretű pórusokkal rendelkezik, és folyadékcseppeket meghatározott tartályon kívüli helyre vezető kialakítású nedvesedő része és ugyanezen folyadék áthaladását akadályozó, ugyanakkor levegő áthatolását engedő kialakítású nem-nedvesedő része van, azzal jellemezve, hogy a levegőbevezető és folyadékkivezető járat a csepegtetőszájban (2) úgy van kialakítva, hogy a mikropórusos összetett membránnak (4) mind a nedvesedő, mind pedig a nem-nedvesedő részével (5, 6) kapcsolatban van.
  16. 16. A 15. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) bakteriális szennyeződések áthatolását akadályozó porozitással rendelkezik, és nedvesedő részének (5) felülete 20-90 mm2.
  17. 17. Folyadékadagoló eszköz gyógyászati hatóanyagot tartalmazó vizes oldat adagolására, amelynek levegőbevezető és folyadékkivezető járatot magában foglaló és kimenőnyílással ellátott csepegtetőszájjal felszerelt tartálya, alternatív átmeneti tartálytérfogatcsökkenést megvalósító szerkezete és a csepegtetőszáj környezetében elrendezett mikropórusos összetett membránja van, amelynek szennyeződésáthatolást - mind szilárd, mind bakteriális szennyeződést - kizáró méretű pórusai vannak, és nedvesedő résszel és nem-nedvesedő résszel rendelkezik, ahol a nedvesedő rész folyadékcseppeket a tartályon kívüli meghatározott helyre vezető, míg a nem-nedvesedő rész ugyanezen folyadék áthaladását gátló, levegő áthatolását engedő kialakítású, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) a csepegtetőszájban (2) kialakított egyetlen közös levegőbevezető és folyadékkivezető járattal szöget bezáróan van elrendezve, amely levegőbevezető és folyadékkivezető járat mind a nedvesedő résszel (5), mind a nem-nedvesedő résszel (6) összeköttetésben van, ahol a mikropórusos összetett membrán (4) nem-nedvesedő részének (5) kritikus nedvesedési felületi feszültsége (CWST) legalább 72 x 10’3 N/m.
  18. 18. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) nedvesedő része (5) felületmódosított mikropórusos nylon membrán, nem-nedvesedő része (6) felületmódosított mikropórusos polivinilidén fluorid membrán.
  19. 19. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) nedvesedő része (5) legalább 50x10'3 N/m kritikus nedvesedési felületi feszültségű (CWST) felületmódosított poliamid membrán, nem-nedvesedő része (6) 35 x 10‘3 N/m-nél kisebb kritikus nedvesedési feszültségű (CWST) felületmódosított poliamidból van kialakítva.
  20. 20. A 19. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a nedvesedő rész (5) kritikus nedvesedési felületi feszültsége (CWST) legalább 72x10'3 N/m, a nem-nedvesedő rész (6) kritikus nedvesedési felületi feszültsége (CWST) kisebb, mint 29x10‘3 N/m.
  21. 21. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a csepegtetőszáj (2) kimenőnyílását (3) egyetlen nyílás képezi.
    HU 210 750 B
  22. 22. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) nedvesedő és nem-nedvesedő részei (5, 6) egymáshoz illesztve egymás mellett helyezkednek el.
  23. 23. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) nedvesedő része (5) felületkezelt polivinilidén fluorid membrán.
  24. 24. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló eszköz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) nedvesedő és nem-nedvesedő részei (5, 6) is polivinilidén fluorid membránból vannak kialakítva.
  25. 25. Az 1. igénypont szerinti folyadékadagoló esz5 köz, azzal jellemezve, hogy a mikropórusos összetett membrán (4) nedvesedő része (5) legalább 50 x 10'3 N/m kritikus nedvesedést felületi feszültségű (CWST) felületkezelt poli vinilidén fluorid membrán, nem-nedvesedő része (6) 35 x 103 N/m-nél kisebb kritikus 10 nedvesedést felületi feszültségű (CWST) polivinilidén fluorid membrán.
HU905378A 1989-06-01 1990-05-31 Contamination-resistant dispensing and metering device HU210750B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US36004189A 1989-06-01 1989-06-01

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU905378D0 HU905378D0 (en) 1992-04-28
HUT62240A HUT62240A (en) 1993-04-28
HU210750B true HU210750B (en) 1995-07-28

Family

ID=23416350

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU905378A HU210750B (en) 1989-06-01 1990-05-31 Contamination-resistant dispensing and metering device

Country Status (25)

Country Link
EP (2) EP0401022B1 (hu)
JP (1) JPH0649056B2 (hu)
KR (1) KR920701037A (hu)
AR (1) AR245917A1 (hu)
AT (2) ATE99155T1 (hu)
AU (2) AU635029B2 (hu)
BR (2) BR9002603A (hu)
CA (1) CA2017887A1 (hu)
DE (1) DE69005529T2 (hu)
DK (2) DK0401022T3 (hu)
ES (2) ES2047853T3 (hu)
FI (2) FI92811C (hu)
GB (2) GB9011455D0 (hu)
GR (1) GR3021343T3 (hu)
HU (1) HU210750B (hu)
IE (1) IE65059B1 (hu)
IL (1) IL94574A (hu)
MX (1) MX172273B (hu)
MY (1) MY107046A (hu)
NO (2) NO914688L (hu)
NZ (1) NZ233868A (hu)
OA (1) OA09404A (hu)
RU (1) RU2051084C1 (hu)
WO (2) WO1990015015A1 (hu)
ZA (1) ZA904216B (hu)

Families Citing this family (13)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB9011455D0 (en) * 1989-06-01 1990-07-11 Pall Corp Contamination-resistant dispensing and metering device
FR2661401B1 (fr) * 1990-04-27 1992-07-24 Transphyto Sa Procede de conditionnement pour conserver et distribuer par portions du liquide sterile.
CA2043521A1 (en) * 1990-05-31 1991-12-01 Vlado I. Matkovich Contamination-resistant dispensing and metering device
FR2678905B1 (fr) * 1991-07-10 1995-01-27 Kerplas Snc Embout goutte a goutte.
US5373972A (en) * 1991-11-15 1994-12-20 Jsp Partners, L.P. Preservative-free sterile fluid dispensing system
US5310094A (en) * 1991-11-15 1994-05-10 Jsp Partners, L.P. Preservative free sterile fluid dispensing system
ATE168553T1 (de) * 1993-06-25 1998-08-15 Alcon Cusi S A Neue verwendung von polymeren membranen zum ausgeben von pharmazeutischen lösungen, die quarternäre, als konserviermittel dienende ammoniumverbindungen enthalten und entsprechender dosierbehälter
FR2816600B1 (fr) * 2000-11-13 2003-03-21 Michel Faurie Dispositif distributeur de liquides goutte a goutte
WO2003106041A1 (fr) * 2002-06-13 2003-12-24 Sergey Stanislavovich Morozov Dispositif de regulation d'un flux de milieu s'ecoulant d'un recipient de stockage de milieu
FR2862052B1 (fr) 2003-11-10 2006-02-17 Rexam Pharma Ensemble de conditionnement et de distribution de liquide a menbranes microfiltrantes
DE102011083355B4 (de) 2011-09-23 2013-04-11 Aptar Radolfzell Gmbh Tropfenspender
RU2616290C1 (ru) * 2015-10-19 2017-04-13 Федеральное государственное автономное образовательное учреждение высшего образования "Национальный исследовательский Томский политехнический университет" Способ тушения пожаров и устройство для его осуществления
RU194572U1 (ru) * 2019-08-19 2019-12-16 Федеральное государственное бюджетное образовательное учреждение высшего образования "Курская государственная сельскохозяйственная академия имени И.И. Иванова" Устройство для дозирования жидкости каплями

Family Cites Families (24)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2987223A (en) * 1957-06-06 1961-06-06 Plax Corp Dropper plug
US3149758A (en) * 1961-11-01 1964-09-22 Millipore Filter Corp Combination filter and flow divider for gas and liquid
US3189223A (en) * 1964-05-18 1965-06-15 Halkey Roberts Corp Liquid dispensing device
US3248017A (en) * 1964-07-17 1966-04-26 Continental Can Co Drop dispenser
US3449081A (en) * 1965-03-29 1969-06-10 Electronic Instr Co Test kit
US3631654A (en) * 1968-10-03 1972-01-04 Pall Corp Gas purge device
US3760987A (en) * 1971-06-02 1973-09-25 American Home Prod Snap assembled dispensing package and cover
US4002168A (en) * 1975-04-24 1977-01-11 Tor Petterson Method of, and dispenser for introducing an opthalmic product into the occular cavity
US4093124A (en) * 1976-07-26 1978-06-06 L'oreal Atomizer with air inlet valve
US4203848A (en) * 1977-05-25 1980-05-20 Millipore Corporation Processes of making a porous membrane material from polyvinylidene fluoride, and products
GB2021429B (en) * 1978-04-14 1982-08-11 Roussel Lab Ltd Dispensers for sterile liquids
US4319996A (en) * 1980-11-10 1982-03-16 Gelman Sciences, Inc. Filter with initially flat membrane and curved membrane support
US4533068A (en) * 1981-08-17 1985-08-06 Health Care Concepts, Inc. Sterile solution delivery and venting devices
US4702840A (en) * 1982-02-05 1987-10-27 Pall Corporation Charge modified polyamide membrane
US4471890A (en) * 1982-04-29 1984-09-18 St. Luke's Hospital Eye drop dispenser
US4463880A (en) * 1982-04-30 1984-08-07 The Regents Of The University Of California Medicine drop dispenser with anti-bacterial filter
US4915839A (en) * 1984-03-15 1990-04-10 Cuno, Incorporated Process for surface modifying a microporous membrane
JPS61161103A (ja) * 1985-01-10 1986-07-21 Terumo Corp 親水性多孔質膜およびその製法
US4774132A (en) * 1986-05-01 1988-09-27 Pall Corporation Polyvinylidene difluoride structure
DE3628197A1 (de) * 1986-08-20 1988-02-25 Streitenberg Hubert Dr Med Behaelter fuer fluessige medikamente
FI81254C (fi) * 1987-03-24 1990-10-10 Epitest Ltd Oy Spetsdel foer doseringsbehaollare.
US4917271A (en) * 1988-10-07 1990-04-17 Ryder International Corporation Liquid dispensing nozzle assembly with filter
US4938389A (en) * 1988-11-03 1990-07-03 Eye Research Institute Of Retina Foundation Filter bottle
GB9011455D0 (en) * 1989-06-01 1990-07-11 Pall Corp Contamination-resistant dispensing and metering device

Also Published As

Publication number Publication date
GB9011455D0 (en) 1990-07-11
JPH0649056B2 (ja) 1994-06-29
MX172273B (es) 1993-12-09
GB2234226B (en) 1993-01-06
HUT62240A (en) 1993-04-28
BR9008050A (pt) 1993-11-03
NO931970L (no) 1993-07-28
GB9012130D0 (en) 1990-07-18
BR9002603A (pt) 1991-08-20
GB2234226A (en) 1991-01-30
ATE99155T1 (de) 1994-01-15
CA2017887A1 (en) 1990-12-01
DE69005529T2 (de) 1994-05-19
EP0558479B1 (en) 1996-08-14
AU635029B2 (en) 1993-03-11
FI92811C (fi) 1995-01-10
ZA904216B (en) 1991-05-29
AR245917A1 (es) 1994-03-30
IL94574A (en) 1996-01-31
DK0401022T3 (da) 1994-04-25
IE65059B1 (en) 1995-10-04
NO914688D0 (no) 1991-11-28
RU2051084C1 (ru) 1995-12-27
DE69005529D1 (de) 1994-02-10
AU5614190A (en) 1990-12-06
IE901957L (en) 1990-12-01
HU905378D0 (en) 1992-04-28
WO1990015015A1 (en) 1990-12-13
OA09404A (en) 1992-09-15
JPH0394769A (ja) 1991-04-19
AU7327991A (en) 1992-06-25
EP0401022B1 (en) 1993-12-29
FI932447A (fi) 1993-05-28
NO914688L (no) 1992-01-14
WO1992009523A1 (en) 1992-06-11
DK0558479T3 (da) 1997-01-13
ATE141240T1 (de) 1996-08-15
NZ233868A (en) 1993-09-27
EP0558479A4 (hu) 1994-01-05
IL94574A0 (en) 1991-03-10
EP0401022A1 (en) 1990-12-05
ES2047853T3 (es) 1994-03-01
EP0558479A1 (en) 1993-09-08
NO931970D0 (no) 1993-05-28
KR920701037A (ko) 1992-08-11
MY107046A (en) 1995-09-30
AU662479B2 (en) 1995-09-07
FI92811B (fi) 1994-09-30
GR3021343T3 (en) 1997-01-31
FI932447A0 (fi) 1993-05-28
ES2090311T3 (es) 1996-10-16
FI915607A0 (fi) 1991-11-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US5265770A (en) Contamination-resistant dispensing and metering device
US5219101A (en) Contamination-resistant dispensing and metering drop forming device
EP0611357B1 (en) Preservative free sterile fluid dispensing system
US8523829B2 (en) Intravenous delivery system
US4898572A (en) Autotransfuser
US8282608B2 (en) Self priming intravenous delivery system
US5373972A (en) Preservative-free sterile fluid dispensing system
HU210750B (en) Contamination-resistant dispensing and metering device
DE3038071A1 (de) Starrwandiger behaelter fuer medizinische fluessigkeiten
EP0062913B1 (de) Tropfkammer
JP2018503463A (ja) 空気遮断膜を有するｉｖセット
EP0459498B1 (en) Contamination-resistant dispensing and metering device
US4259187A (en) Intravenous fluid filter
JPH01170468A (ja) 血液回収・再注入装置
CA2097321A1 (en) Contamination-resistant dispensing and metering device

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee