HU204455B - Method and apparatus for adjusting the operating position of working tool incomparison with band containing repeated configurations - Google Patents

Description

A találmány tárgya egyrészt eljárás valamely megmunkáló szerszámnak egy ismétlődő alakzatokat tartalmazó szalaghoz képesti munkahelyzetének beállítására, amely szalagot hossziránya mentén szakaszosan. továbbítanak, a szerszámhoz képest, és amely szalagban Ismétlődő alakzatok, például azonos alakú és láncú kapcsolt elemek vannak, és amelyek a szalag hosszirányában ciklikusan ismétlődnek. Az Ismétlődő alakzatot például a szalagból kialakított és egymáshoz kapcsolódó azonos alkatdemekis képezhetik.

A találmány tárgya másrészt egy olyan berendezés, amelynek segítségével valamely munkavégző szerszám a kívánt kapcsolódási helyzetbe hozható és öszszekapcsolható egy lépésenként előtolható szalagalakú anyaggal, miközben a szalagot állóhelyzetben tartjuk a szerszámmal végzett alakítás és megmunkálás közben, és amelyszalagon ciklikusan ismétlődő alakzatokvannak.

Különböző gyártási technológiák során felmerül aziránt az igény, hogy nagy termelékenységgel nagy mennyiségű és meghatározott alakú (azonos keresztmetszetű) munkadarabokat gyártsanak, amely munkadarabok egymással össze vannak kapcsolva, és például egymás mellé rendezve egy hosszú anyagszalagot képeznek, vagy másképp kifejezve olyan szalagot állítanak elő, amely magában foglalja a kívánt munkadarabokat.

Az ilyen gyártásra példa a lemezből kialakított szögek gyártása, amelynek során meghatározott profilú fémlemezből készítenek szögeket és amelyeket egymással párhuzamosan elrendezve, összekötő hidakkal egymáshoz kapcsolnak, amely hidak a szalag egymással szomszédos szögeinek hosszirányú éleit kötik össze egymással. Az ilyen lemezszögből készített szalagban az egyes szögek, vagyis a munkadarabok egy bizonyos előírt profillal készülnek, amely jellező az egyes szÖgekkeresztmetszetére.Aszögekkeresztmetszetelehet például V alakú is.

Az ilyen lemezszegre és az ebből készített szalagra ad példát a 8 504 557-3 Lszámú SE szabadalmi irat

Az egymással összekapcsolt munkadarabokat tartalmazó szalagok gyártása során az egyes munkadarabokat végső alakra kell hozni és a szalagot (amely egy lapos fémszalag lehet) a szalag haladási irányában egymás után elrendezett megmunkálási állomások szerszámaival munkálják meg és/vagy alakítják egymástkövető lépésekben.

így például a munkadarab alapvető formáját egy első szerszámállomásban alakítják ki egy függőleges irányban működő alakító présben (vagyis egy hajlító ' szerszámban), amelyet ismétlődően alakító kapcsolatba hoznak az egyidejűleg és lépésenként továbbított fémlemezszalaggal annak érdekében, hogy aztakívánt fő alakra, például V alakra formálják. A szalag továbbításának irányát tekintve az első állomás után elren- £ dezett járulékos megmunkáló és alakító állomásokon a szalagbanlevő gyártmányoklépésenként tovább alakítva, egyre inkább megközelítik a végtermék alakját.

Meg abban az esetben, ha a tennék meghatározó alakját - amelyet általában véve az első megmunkálási 60 állomáson alakítanakki - a lehető legnagyobb pontossággal és rendszerességgel végzik el annak érdekében, hogy többek között a szalagban levő termékek között a távköz vagy osztástávolság állandó értékű legyen, a gyakorlatbanmégsemlehetségesapontatlanságoktdjes kiküszöbölése és méreteltérések tapasztalhatók a szalagban levő termékek alakjában és a köztük levő távkőzben.Ennek oka például azlehet, hogymegváltozik az első alakító prés (hajlítóprés) munkaüteme, megváltozik a szalag adagolásának lépéstávolsága és ezzel a szalagban levő két szomszédos tennék távköze, változások jelentkeznek a szalag különböző részeinek anyagtulajdonságában stb. Ilyen esetekben ha a szalag adagolásának hiányát tekintve távolabb elhelyezkedő munkaállomások rögzített és állandó helyen vannak elhelyezve, a szalag útvonala mentén, akkor nem feltétlenül kerülhető el az a jelenség, hogy az ezeken a , soronkővetkező állomásokon végrehajtott megmunkálás vagy alakítás pontosan igazodjék az előzőleg klΌ alakított alakhoz - a szalagban már kialakított tér- m mékhez - és a megmunkálás pontosan azon a helyen történjék, ahol azt az egyes termékek megkívánják.

Ennek következtében a soronkővetkező munkaállomások által végrehajtott alakítás vagy megmunkálási művelet a terméket tekintve a kívánttól dtérő hdyen történik meg. így a szerszám válóságos kapcsolódási helye gyakran némileg oldalirányban elcsúszik, a munkadarab azonhelyéhez viszonyítva,melyhez valójában kapcsolódnia kellene. Ennek az a magyarázata, hogy a fentebb felsorolt eltérések eredményeképpen az egyes termékek nincsenek pontosan abban a helyzetben, mint ahol ezen eltérések nélkül lennének, azonban ezek az eltérések a gyakorlatban nem kerülhetők el.

A találmánnyal célunk a fenti zavaró körülmények kiküszöbölése és annak megvalósítása, hogy a munkadarabokkorábban kialakított fő alakjához viszonyítva a soronkővetkező munkahelyek szerszámai pontosan a megfelelő helyre illeszkedjenek, mikor a kialakított ) alakzatok elérikakérdéses és soronkővetkező munkaállomást, ahol folytatólagosan történik a munkadarab ⁹ alakítása, illetve megmunkálása. A kérdéses szerszámnak a szalagban már korábban kialakított alapvető alakzatokhoz való helyes helyzetbeállítása attól ) függetlenül érendő el, hogy a szalagon belül az egymást követő alakzatok egymáshoz képesti osztástávolsága bizonyos mértékig változik-e vagy sem.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a kővetőleg elhelyezett munkaállomásokat mintegy, Jebe¹ gő” repülő munkahelyzetben rendezzük el a szalaghoz viszonyítva, amely álló helyzetben van közvetlenül az egyes szerszámokkal való munkavégző kapcsolódás előtt és alatt. Ezen levegő munkahelyzet határai között a szerszám helyzete automatikusan kijavítható és ' adaptívan pontosan beállítható annak érdekében, hogy a szerszám valóságos helyzete az elméletileg megkívánt kapcsolódási helyzetet vegye fd a szalagban levő termékhez képest, amely így a kérdéses szerszámmal tovább alakítható, illetvemegmunkálható.

A kitűzött cél a találmány szerinti eljárással érhető

HU 204455 Β el, amelyre jellemző, hogy az egyes továbbítási lépések között a szalagot hosszirányban állandó helyzetben tartjuk, miközben a szerszámnak a szalaggal való munkavégzési kapcsolódása a szalag hosszirányához képest merőleges irányú elmozdulás révén valósul meg. A szalagot hosszirányban rögzítjük és a szerszámot a szalagban levő alakzathoz képest azáltal állítjuk pontosabb helyzetbe, hogy szabályozás révén a kívánt kapcsolódási helyzetbe mozgatjuk. A szabályozást a szerszámhoz kapcsolt alakérzékelő hajtja végre, amely alakérzékelő a szerszámhoz képest a szalag hosszirányában az alakzatok közötti osztástávolság egyszerese vagy többszöröse alapján meghatározott helyzetben van. A szerszámnak az alakérzékelő általi szabályozása azáltal valósul meg, hogy az alakérzékelőt a szalagban levő és ciklikusan ismétlődő alakzatok valamelyikéhez pontosan hozzáillesztjük. Ez az alakzat egy vagy több osztástávolságnyira van azon alakzattól, amelyhez a szerszámot be kell állítani. A szerszámot az alakérzékelő magával viszi és irányítja a szalag hossziránya mentén a pontos helyező mozgása közben, majd a szerszámnak a szalagra merőleges alakító és munkavégző mozgását csak akkor indítjuk el, mikor az alakérzékelő pontosan a kívánt helyet foglalja el.

A fent közvonalazott probléma megoldására kialakított berendezés ellenalakzattal ellátott ágyat és az ágy által elcsúsztathatóan megvezetett szánt tartalmaz, amely szánon az ellenalakzattal egy vonalban levő szerszámot hordozó szerszámtartó van elrendezve. A szerszám és az ellenalakzat között szabad hely van, amely térközön át a szalag lépésenként mozgatható. A szerszámtartó továbbá legalább egy alakérzékelőt hordoz, amely alakérzékelő a szerszámhoz képest a szalag hosszirányában az alakzatok közötti osztástávolság egyszerese vagy többszöröse alapján meghatározott helyzetben van és úgy van elhelyezve, hogy illeszkedjék a szalagban egy alakzat pontos helyzetéhez, amely alakzat egy vagy több osztástávolságnyira van attól az alakzattól, amelyhez a szerszámnak kapcsolódnia kell. A szerszámnak az említett alakzathoz viszonyított pontos beállítását így a vele menesztő kapcsolatban levő alakérzékelő végzi olymódon, hogy vele együtt mozog a szerszám a szalag mentén végzett pontos helyzetbeállítás közben.

A találmány elvi lényegét összefoglalva megállapítható, hogy a szerszám helyzete nincs rögzítve, és a szalag továbbításának irányában megkeresi pontos kapcsolódási helyzetét (vagyis saját helyzetét a szalagban levő alakzatok valóságos helyzetéhez igazítja), annak révén, hogy (a vonatkozó alakérzékelők segítségével) rááll a szalag egyik alakzatára (termékére), amely a haladási irányt tekintve némileg előbb vagy hátrébb helyezkedik el a szalagban azon alakzathoz képest, amellyel a szerszámnak alakító vagy munkakapcsolatba kell lépnie. Előnyös továbbá, ha a szán a szalag továbbítása irányával párhuzamosan elcsúsztatható egységként van kialakítva, valamint a szán és az ágy között előfeszítő szerkezet van elrendezve, amely kitérítés esetén igyekszik a szánt kezdeti helyzetébe viszszatéríteni. Az előfeszítő szerkezet tehát arra szolgál, hogy a szánt kezdeti egyensúlyi helyzetbe hozza a szalag adagolása közben, mielőtt még megtörténne a szerszámnak a következő alakzathoz (termékhez) való hozzáállítása. Az ellenalakzat előnyösen a szánon van elrendezve és a szerszámtartó előnyösen állványszerkezetet tartalmaz, amely egúttal hordozza az alakérzékelőt, amely előnyösen közvetlenül a szánon rögzített ellenalakzat felett azzal egyvonalban van elrendezve. Az alakérzékelő és az ellenalakzat a szalag számára kialakított térköz ellentétes oldalain van.

Az alakérzékelő helyező elemet tartalmazhat, amely az állványszerkezetben elhelyezett előfeszítő szerkezet segítségével kijárt helyzetbe mozdítható, mikoris a helyező elem az előfeszítő szerkezet erejének ellenében rugalmasan visszafelé nyomható. Kialakítására nézve a helyező elem az alakzat formájának megfelelően van kialakítva azon a végén, amelyik a szalag számára kialakított térköz felé néz. Az ellenalakzat formája is igazodik a szalagban levő alakzathoz és ez az alak kiegészítő alakot alkot a helyező elemhez képest.

A helyező elem kijáráskor megkeresi pontosan azt a helyzetet, mikor a helyező elem és az ellenalakzat egyszerre, de egymással ellentétes oldalról összekapcsolódik a szalagban levő alakzat legmélyebb pontjával és ezáltal a helyező elem pontosan az alakzathoz illeszkedik, mikoris ezzel egyidejűleg a szerszám a vonatkozó alakzatra áll rá.

A szrkezet egyszerűsítése és a megbízhatóság növelése érdekében az állványszerkezet előnyösen két egymással párhuzamos és egymástól távköznyire elrendezett oszlopot tartalmaz, amelynek alsó vége a szánhoz van erősítve, felső végét tartólap fogadja be, amely az ágyban elcsúsztathatóan elrendezett szán felett keresztirányban van elhelyezve. Mind az alakérzékelők, mind a szerszám a tartólap alsó oldaláról befelé nyúlik a szán felső oldalán elrendezett és velük együttműködő ellenalakzatok irányába.

A találmány szerinti eljárás és berendezést a mellékelt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon:

az 1. ábra a találmány szerinti berendezés előlnézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés felülnézete.

Az ábrákon bemutatott berendezés arra szolgál, hogy egy szerszám helyzetét pontosan hozzáállítsuk valamilyen anyagból előállított szalagba foglalt termékhez vagy alakzathoz, amelyet járulékosan alakítás vagy megmunkálás alá kell vetni a szerszám felhasználásával. A szerszámot munkavégző kapcsolatba kell hozni a kérdéses alakzattal (termékkel), amely a szerszám megmunkálási tartományának közvetlen közelében van. A szerszámnak a szalag kérdéses tartományával való alakítási vagy megmunkálási kapcsolódása alatt a szalagokat hosszirányban álló helyzetben tartjuk, de a szerszám munkalöketének befejezése után a szerszám elengedi a szalagot, amelyet azután az egymás melletti alakzatok távközének megfelelő egy osztásközeivel továbbmozdítjuk annak érdekében, hogy

HU 204455 Β a szalag soronkovetkező alakzatán, (termékén) az újabb munkalöketet végző szerszám elvégezhesse ugyanazon megmunkálást vagy alakítást.

A találmány szerinti berendezés rajzon feltüntetett kiviteli alakjának vízszintes elrendezésű 2 ágy van, amely rajta elcsűsztathatóan elrendezett 4 szánt hordoz. A 4 szán az alakítandó vagy megmunkálandó szalag mozgási irányával párhuzamosan elcsúsztatható a 2 ágyon. A megmunkálást, illetve alakítást a jelen esetben függőleges hatásvonalon működő 8 szerszám végzi. A berendezésen 10 szalag van átvezetve, amelyen megelőzőleg például egy hajlító állomás ismétlődő V alakot hozott létre. A 2 ágy és a 4 szán között rugós támasz van elrendezve, amelyekmindegyikea2 ágyhoz erősített 14 hüvelyt tartalmaz, amelyben a 4 szánba csavart 16 csap fejevan csúsztathatóanmegvezetve. A14 hüvelykörül 18 rugó van elrendezve. A16 csap a 2 ágy és a 4 szán között működik. A12 rugós támasz úgy van beállítva, hogy a 4 szánt kiegyenlített kezdeti helyzetbe hozza, a 8 présszerszám minden egyes munkaütemének befejezése után. A munkaütem. befejezésekor a 8 présszerszám helyzetét beállító elemek is elengednek, majd ezt követően a 10 szalag egy lépéssel továbbítható, majd ismételt helyzetbeállítás után újabb munkaütem következik.

A 4 szánon állványos szerkezetként kialakított 20 szerszámtartó van elrendezve, amely jelen esetben két függőleges 2,23 oszlopot tartalmaz. Ezek alsó vége a szánhoz van erősítve, míg felső vége a 4 szán felett keresztirányban kiterjedő 26 tartólap 24 furataiba illeszkedik. A26 tartólap távköznyire van a 4 szán felett és a 22,23 oszlopokon való helyzetét központosán elrendezett és felülről lefelé nyúló 28 tartórúd határozza meg. A 28 tartórúdon kerületi bemélyítés vagy 30 horony van kialakítva, amelybe a 26 tartólapba csavart 34 tartóelem 32 pereme illeszkedik. A26 tartólap lefelé irányuló 36 alakérzékelőt hordoz, amely alakjáranézve egylefelényúló bélyeg, amely a 26 tartólap 38 furatába van helyezve és legalsó kijárt állapotába a 38 furatban elrendezett 40 nyomórugó készteti.

Közvetlenül a 8 szerszám alatt 42 ellenalakzat van elrendezve, amely jelen esetben egy felfelé irányuló alakítóéi, amely a 4 szánhoz van hozzáerősítve. Közvetlenül a 36 alakérzékelő alatt egy másik, 44 ellenalakzat van, amely a jelen esetben a 36 alakérzékelő · ellendarabjaként van kialakítva és amely ugyancsak a 4 szán felső oldalához van erősítve. Egyrészről a 8 szerszám és a 36 alakérzékelő, másrészről a 42,44 ellenalakzatok között az ábrán jól látható módon vízszintes irányú térköz van kialakítva a 10 szalag száma- í ra.

Az oldalirányban elmozdítható 8 szerszámnak a 10 szalagban levő alakzatokhoz, vagyis jelen esetben a 10 szalagban kialakított és egymáshoz kapcsolódó V alakú termékekhez képesti beállításához a 36 alakérzéke- £ lő alsó 46 végződése, valamint a 44 ellenalakzat felső részéé úgy van kialakítva, hogy illeszkedjen az alakzathoz és kölcsönösen egymás ellendarabjaiként vannak kialakítva, ami által a 10 szalag V alakú része közéjükszorítható. €

A vázlatosan bemutatott példa esetében a 8 számnak a 10 szalagban levő vonatkozó V alakjához való finom helyzetbeállítása a 8 szerszámmal kapcsolatba hozni kívánt 50 alakzathoz képest megelőzőleg elhe5 lyezkedő 48 alakzathoz való igazodás révén történik. A rajzon folyamatos vonallal van feltüntetve a 4 szán, valamint a 8 szerszámot tartalmazó 20 szerszámtartó nyugalmi helyzete, mielőtt még megtörténne a 8 szerszámnak a 36 alakérzékelővel, mint helyezőeszközzel 0 való helyzetbeállítása. Afenti elemeknek a 8 szerszám helyzetbeállítása utáni helyzetét az ábra pont-vonallal ábrázolja. A 36 alakérzékelő addig mozdul el lefelé, amígalakja teljesen össze nem illeszkedik a V alakú 48 alakzat legmélyebb pontjával, ami egyúttal azt jelenti, 5 hogy a 36 alakérzékelőnek, valamint az ennekellendarabjátképező 44 ellenalakzatnak az 1. ábrát tekintve 8 távkömyire jobbra el kell mozdulnia. Az ábrán a pontos kapcsolódási helyzetben levő 10 szalagot pont-vonallal tüntettük fel. A 36 alakérzékelő lefelé irányuló 0 mozgását a 26 tartólapnak a 22, 23 oszlopokon való lesüllyesztése révén érjük el, amelyet a 28 tartórúd lefelé történő mozgásával váltunk ki. Mikor a 36 alakérzékelő a 10 szalag és a 44 ellenalakzat egymáshoz képest pontosan összezáródik és ezáltal befejeződik a helyzet finom beállítása, azonban a 26 tartólap süllyedése tovább tart, miközben a 36 alakérzékelő a 40 nyomórúd ereje ellenében benyomódik a 38 furatba.

Alefelé irányuló mozgás a kellő mértékben felgyorsítható annak érdekében, hogy a 8 szerszám eléri a 3 megkívánt munkasebességet, mikor hegye összekapcsolódik a V alakú 50 alakzat fenékrészével, amelyet ezután nekiszorít a 42 ellenalakzatnak és a szerszám elvégzi a kívánt műveletet. A bemutatott példa esetében a 10 szalagban levő egymással szomszédos termé> keket egymástól részlegesen el kell választani. A bemutatott esetben ez azt jelenti, hogy az előállított lemezszegek keresztmetszete fejjel lefelé fordított V alak és a 10 szalagban levő egymással szomszédos szegeket egymáshoz a közöttük levő visszamaradó áthi* dalások kapcsolják össze (a szegek hosszirányú élei között) a V alakú 48,50,52,54 alakzatok fenékrészeinél.

Claims (8)

1. Eljárás megmunkáló szerszámnak ismétlődőalakzatokát, például egymáshoz kapcsolt azonos termékeket tartalmazó szalaghoz képesti munkahelyzetének beállítására, amely alakzatok egymástól osztástávolságnyira ciklikusan ismétlődnek a szalag hossziránya mentén és amely szalagot szakaszosan továbbítjuk a megmunkáló szerszámhoz, azzal jellemezve, hogy a szakaszos adagolások között a szalagot (10) hosszirányban rögzítve tartjuk, miközben a szerszámot (8) a szalag (10) hosszirányára nézve merőleges irányú mozgás útján hozzukmunkavégző vagy alakító kapcsolatba a szalaggal (10), és a szerszámnak (8) a szalagban (10) levő alakzathoz (50) képesti pontos helyzetét a szerszámhoz (8) képest az alakzatok (50,52,54) hosszirányát tekintve az ismétlődő alakzatk (48,50,52,54) kö4

HU 204455 Β zötti osztástávolság egyszeresének vagy többszörösének megfelelő távolságra helyezkedik el a megmunkáló alakzattól (50), és az alakérzékelővel (36) együttmozgatjuk a szerszámot (8) a szalag (10) hossziránya mentén, továbbá a szerszám (8) alakító és megmunkáló mozgását, az alakérzékelő (36) megkívánt helyzetének elérésekor indítjuk el.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a helyzetbeállítást a szerszámhoz (8) kapcsolt legalább két alakérzékelővel (36) végezzük, amelyek közül az egyik - a szalag (10) továbbításának irányát tekintve - a szerszám (8) előtt, a másik a szerszám (8) után van elrendezve.

3. Berendezés megmunkáló szerszámnak ismétlődő alakzatokat, például egymáshoz kapcsolt és azonos alakú termékeket tartalmazó és szakaszosan adagolt szalaghoz képesti munkahelyzetének beállításához, azzal jellemezve, hogy ellenalakzatokkal (42, 44) ellátott ágyat (2), az ágy (20) által hordozott és ehhez képest elmozdítható szánt (4) tartalmaz, amely szánon (4) a szerszámot (8) tartó szerszámtartó (20) van elrendezve, továbbá a szerszám (8) és az ellenalakzat (42) között a szakaszosan mozgatott szalag (10) számára szabad hely van kialakítva, továbbá a szerszámtartón (20) legalább egy, a szerszámmal (8) kapcsolatba hozandó alakzathoz (50) képest egy vagy több osztástávolságnyira távköznyire (δ) levő alakzat (48) pontos helyzetét meghatározó alakérzékelő (36) van elrendezve, amely a szerszámhoz (8) képest az osztástávolság egyszeresének vagy többszörösének megfelelő helyzetben van elrendezve és az alakérzékelő (36) a szerszámmal (8) a szalag (10) hosszirányában menesztő kapcsolatban van.

4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szán (4) az ágyon (2) a szalag (10) továbbítási irányával párhuzamosan elcsúsztathatóan van elrendezve, továbbá az ágy (2) és a szán (4) között a szánt (4) kiegyenlített kiindulási helyzetébe visszatérítő rugós támasz (12) van elrendezve.

5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az ellenalakzatok (42,44) a szánra (4) vannak erősítve és a szerszámtartó (20) oszlopokon

5 (22,23) megvezetett tartólapként (26) van kialakítva, amelyen az alakérzékelő (36) a szánhoz (4) erősített ellenalakzattal (44) szemben, előnyösen közvetlenül felette van elrendezve, és az alakérzékelő (36), valamint az ellenalakzat (44) a szalag (10) számára kialakított

10 szabad hely ellentétes oldalain van elrendezve.

6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alakérzékelő (36) helyező elemet tartalmaz, amely előnyösen nyomórugóként (40) kialakított előfeszítő szerkezet ellenében elmozdíthatóan és ki16 nyúló helyzetben a tartólaphoz (26) van erősítve és a helyezőelemként kialakított alakérzékelő (36) szalag (10) számára kialakított szabad hely felé eső végződése (46) a szalagban (10) levő alakzatokhoz egyik oldalról, az ellenalakzat (44) az alakzatokhoz másik oldalról il20 leszkedő alakúra van kiképezve, továbbá az ellenalakzat (44) és az alakérzékelő (36) egymás ellendarabjaiként vannak kialakítva.

7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szerszámtartó (20) két egymással

25 párhuzamos oszlopot (22,23) tartalmaz, amelyek alsó vége a szánhoz (4) van erősítve, felső vége az ágyon (2) elcsúsztathatóan elrendezett szán (4) felett keresztirányban elrendezett tartólapon (26) van átvezetve és mind az alakérzékelő (36) és a szerszám (8) a tartólap

30 (26) alsó lapjáról lefelé, a szán (2) felső részén elrendezett és velük együttműködó' ellenalakzat (42,44) irányába nyúlik.

8. A 3-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szerszámtartó (20) kettő

35 vagy több alakérzékelővel (36) van ellátva, amelyek a szerszámhoz (8) és/vagy a szalaghoz (10) kéepst egymással ellentétes oldalon vannak elrendezve.