HU200697B

HU200697B - Process for producing compositions against ectoparasites, not having skin irratating effect on body-surface of animals, as well as pesticides

Info

Publication number: HU200697B
Application number: HU84688A
Authority: HU
Inventors: David William Thomas Piercy
Original assignee: Wellcome Found
Priority date: 1983-02-22
Filing date: 1984-02-21
Publication date: 1990-08-28
Also published as: IE56919B1; GB8304927D0; AU2479284A; EP0120286B1; ES529897A0; GR79993B; DE3465001D1; JPH0629161B2; IE840397L; HUT33947A; JPS59167511A; AU560078B2; BR8400777A; ES8603240A1; ZA841266B; NZ207232A; EP0120286A1

Description

A találmány hatóanyagként állati ektoparazitaellenes hatású vegyületet olajos oldatban vagy esetleg emulzióban vagy szuszpenzióban tartalmazó, helyileg az állatok testfelületén vagy az állatok tartózkodási helyem alkalmazható, az állatok bőrére izgató vagy más károsító hatást ki nem fejtő ektoparazita-ellenes készítmények előállítására vonatkozik.

A helyileg alkalmazható, például a testfelületre ráönthető készítmények ismertek például a 73640/81. sz. közzétett ausztrál szabadalmi bejelentésből vagy a 2088212 publikációs számú, nagy-britanniai szabadalmi bejelentésből. Az ismert készítményeket az állatok testfelületének korlátozott nagyságú részére viszik fel, és feltételezik, hogy az ektoparazita ellenes hatással rendelkező hatóanyag a felvitel helyétől távolabb elhelyezkedő ektoparazitákat is elpusztítja.

Az alkalmazások során azonban kiderült, hogy a helyileg alkalmazható készítményekben használatos oldószerrendszerek jelentős része irritáló vagy toxikus hatást fejt ki az állatra. Ez a helyzet fokozottan fennáll olyan anyagok esetén, amelyek egy sor oldószerben oldhatatlanok, és így igen korlátozott azoknak az oldószereknek a köre, amelyek oldják a hatóanyagot és alkalmasak a ráönthető készítmény előállítására.

Azt találtuk, hogy a semleges olajok egy sajátos csoportja alig fejt ki irritáló hatást, ugyanakkor rendelkezik a kívánt oldóképességgel, és így különösen előnyösen használható fel helyileg alkalmazott készítmények előállításához. Ezeknek a semleges olajoknak további előnyük, hogy alacsony az olvadáspontjuk, és nem fokozzák az ektoparazita ellenes hatással rendelkező hatóanyagnak a bőrön keresztül történő áthatolását.

Ennek megfelelően a találmány szerinti készítmény egy vagy több, ismert ektoparazita-ellenes hatóanyagot, mint piretrint, piretroidot, vízben oldhatatlan foszforvegyületet, formamidin-származékot és/vagy avermektint tartalmaz, vivőanyagként egy- vagy többféle 8-10 szénatomos zsírsav semleges glicerin-észterében.

A találmány értelmében vivőanyagként alkalmazható, 8-10 szénatomos zsírsavakból származó trigliceridek sorában különösen előnyös vivőanyag a „Miglyol 812 kereskedelmi néven forgalomba hozott semleges frakcionált kókuszolaj-készítmény, amely kb. 50-501% kaprilsav és kaprinsav trigliceridje.

A találmány szerinti készítmények előnyösen oldatok.

A készítmények 100 ml mennyiségükre vonatkoztatva legfeljebb 25 g adalékanyagokat is tartalmazhatnak. Az adalékanyagok a ráönthető készítményekben szokásosan használt ilyen típusú anyagok lehetnek, például szétterülést biztosító szerek, adhéziót elősegítő anyagok, felületaktív anyagok, stabilizátorok és színező anyagok. Az adalékanyagok mennyisége 100 ml készítményben általában legfeljebb 10 g, előnyösen kevesebb, mint 8 g.

A találmány szerinti készítmények egy előnyös típusában az adalékanyagok mennyisége kevesebb, mint 1 g/100 ml. Célszerűen a készítmények nem tartalmaznak adalékanyagokat, vagy az egyedüli adalékanyagok a színezékek, és ezek mennyisége legfeljebb 03 g/100 ml

Alkalmas szétterülést biztosító szerek olyan folyadékok, amelyek különösen könnyen eloszlanak a bőrfelületen. A találmány szerinti készítmények számára különösen alkalmas szétterülést biztosító szer a Dowanol DPM (dipropilén-glikol-monometil-éter). Egy másik szokásosan alkalmazott, szétterülést biztosító szer a mirisztinsav-izopropilészter. A 73640/81. sz. közzétett ausztrál szabadalmi bejelentés ismerteti a szétterülést biztosító szerek tulajdonságait (a leírásban ezek mint szétterülést biztosító olajok szerepelnek), és felsorolja ezeknek az anyagoknak a különféle típusait.

Az adhéziót elősegítő anyagok például a következők lehetnek: karboxi-metil-cellulóz, metil-cellulóz, egyéb cellulóz-származékok és keményítőszármazékok, poliakrilátok, alginátok, zselatin, arabgumi, polivinil-pirrolidon, poli(vinil-alkohol), metil-vinil-éter és maleinsav-anhidrid kopolimerjei, polietilén-glikolok, paraffinok, olajok, viaszok, hidrogénezett ricinusolaj, kolloid kovasav vagy a felsorolt anyagok keverékei.

A találmány szerinti készítmények általában nem tartalmaznak felületaktív anyagokat, kívánt esetben azonban adhatók felületaktív anyagok a készítményekhez. Az erre a célra alkalmas felületaktív anyagok (az emulgeálószereket és a nedvesítőszereket is ideértve) a következők lehetnek:

1. anionos felületaktív anyagok, például nátrium-lauril-szulfát, zsíralkohol-éter-szulfátok és ortofoszforsav mono- vagy dialkil-poliglikoléterekkel képezett észtereinek mono-etanol-amín-sói;

2. kationos felületaktív anyagok, például cetiltrimetil-ammónium-klorid;

3. amfolit felületaktív anyagok, például N-laurilamino-dipropionsav-dinátriumsó vagy lecitin; és

4. nemionos felületaktív anyagok, például polioxietilezett ricinusolaj, polioxíetilezett szorbitánmonooleát, szorbitán-monosztearát, etil-alkohol, gliCerin-monosztearát, polioxietilén-sztearát és alkil-fenol-poliglikol-éterek.

A némelyik hatóanyagnál fellépő vegyi bomlás kiküszöbölésére szolgáló stabilizátorok például antioxidánsok, így tokoferolok, butil-hidroxi-anizol vagy butil-hidrori-toluol, vagy a bomlást kiváltó anyagokkal kémiai reakcióba lépő szerek, mint apiklórhidrin lehetnek.

A színező anyagok általában a szokásosan használt színezékek, amelyek oldódnak a találmány szerinti vivőanyagban, például szudánvörös vagy olaj aranysárga (Oil Golden Yellow).

A találmány szerinti készítményben jelenlevő, ektoparazita ellenes hatóanyag egy vagy több ektoparazita fajjal szemben lehet hatékony, ideértve a rovarokat és az atkaféléket, így a tetveket, kullancsokat, atkákat, bolhákat, legyeket és rühatkákat.

A vízben oldhatatlan ektoparazita ellenes hatóanyagok különösen alkalmasak a találmány szerinti készítmény számára. Ilyen vegyületek például a piretrinek, piretroidok, a vízben oldhatatlan szerves foszforvegyületek, formamidinek, avermektinek (vagy milbemicinek) és ezek keverékei. Az alkalmas milbemicineket a 42309/78. és 42389/79. sz. publikált ausztrál szabadalmi bejelentések ismerte-2HU 200697 A tik. Abban az esetben, ha az ektoparazita ellenes vegyületnek izomeijei vannak, akár az ektoparazita ellenes hatással rendelkező izomerek, akár azoknak az ektoparazita ellenes hatással nem rendelkező izomerekkel alkotott keverékei lehetnek jelen a találmány szerinti készítményekben.

Előnyös piretroidok az (I) általános képletű vegyületek, ahol M jelentése egy (a), (b) vagy (c) általános képletű csoport, Xi, X2, X3 és X4 jelen4 tése egymástól függetlenül, halogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, halogénatommal helyettesített 1-4 szénatomoe alkilcsoport vagy halogénatommal helyettesített fenilcsoport, X$ jelentése hidrogénatom vagy halogénatom, Rí jelentése hidrogénatom vagy cianocsoport, R2 jelentése halogénatommal helyettesített fenilcsoport.

A különösen előnyös vegyületeket az I., Π. és III. táblázatban soroljuk fel.

I. táblázat

Vegyület száma	Az M helyén egy (a) általános képletű csoportot tartalmazó (I) általános képletben	Szabadnév
Xi	X2	X3 X4 jelentése	Xs	Rt
1.	α	Cl	— —	H	H	permetrin
2.	ch₃-	CH3-	— _	H	H	fenotrin
3.	Br	Br	- _	H	-CN	deltametrin
4.	Cl	Cl	- -	H	-CN	ápermetrin
5.	Cl	f₃		H	-CN	cihalotrin
6.		C1-C6H4-C1	— _	F	-CN	fhimetrin
7.	Cl	Cl	— —	F	-CN	ciflutrin
8.	CH3-	ch₃-	-	H	-CN	cifenotrin
II. táblázat
Vegyület		Az M helyén egy (b) általános képletű		Szabadnév
száma		csoportot tartalmazó (I) általános képletben
	Xi	X2	X3 Xí	Xs	Rí
			jelentése
9.	Br	Br	Br Br	H	-CN	tralometrin
10.	α	Cl	Br Br	H	-CN	tralocitrin

III. táblázat

Vegyület száma	az M helyén egy (c) általános képletű' csoportot tartalmazó (I) általános képletben	Szabadnév
R2 Xs jelentése	Rí
11.	p-klór-fenil H	-CN	fenvalerát

A deltametrin, a cipermetrín és a Fastac különösen alkalmas piretroid a találmány szerinti készítményekben történő alkalmazáshoz. A Fastac az alfa-ciano-3-fenoxi-benzil-2,2-dimetil-3-(2,2-dikl ór-vinil)-ciklopropán-karboxilát IR-cisz S és IScisz R izomerjeinek 1:1 arányú elegye.

A deltametrin különösen előnyös piretroid, amelynek az elfogadott kémiai neve (+)-cisz-23dimetil-3-(23-dibr6m-vinil)-ciklopropán-l-karb onsav-[(-)-alfa-ciano-3-fenoxi-benzil]-észter.

Előnyös, vízben oldhatatlan szerves foszforvegyületek az alábbiak:

0-(4-br6m-2,5-dikl6r-fenil)-0,0-dietil-foszforot ioát (brómfosz-etil);

2-klör-l-(2,4-diklór-fenil)-vinil-dietil-foszfát (klórfenvinfosz);

0,0-dietil-0-(3,5,6-triklór-2-piridil)-foszforotio át (klórpirifosz);

0,0-dietil-0-(3-klór-4-metil-7-kumarinil)-foszfo rotioát (kumafosz);

0,0-dietil-0-(2-izopropil-6-metil-pirimidin-4-il) -foszforotioát (diazinon);

0-2,4-(diklór-fenil)-0,0-dietil-foszforotioát(dik55 lofention);

23-p-dioxán-ditiol-S,S-bisz-0,0-dietil-foszforo ditioát (dioxation);

O-etil-O-(kinol-8-il)-fenil-foszforotioát (oxinotiofosz);

0,0,0,0-tetraetil-S,S’-metílén-di(foszforoditioát) etion);

0,0-dimetil-0-2,4,5-trikl6r-fenil-foszforotioát (fenklórfosz);

0,0-dimetil-0-(4-dimetil-szulfamoil-fenil)-fosz 65 forotioát (famfur);

-3HU 200697 A

0,0-dimetil-0-(4-nitro-m-tolil)-foszforotioát (fenitrotion);

O,0-dietil-alfa-ciano-benzilidén-amino-ojdfosz fonotioát (foxim); és (E)-0-2-izopropoxi-karboml-l-metil-vÍml-0-m etil-etil-foszforamidotioát (propetamfosz).

Előnyös formamidinek a (II) általános képletű, vízben oldhatatlan vegyületek, ahol R jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport, és az X szubsztituensek jelentése, egymástól függetlenül, hidrogénatom, 1-6 szénatomos alkilcsoport vagy halogénatom.

A felsorolt különféle típusú ektoparaziták ellen hatásos szerek ismert és a kereskedelmi forgalomban beszerezhető termékek, amelyek kémiai szerkezetét, tulajdonságait és előállítási módját a szakirodalom ismerteti; vö.: pl. Pesticide Manual, ed. British Corp Protection Co., 8. kiad. 1980.

Ha a találmány szerinti készítmény piretroidot tartalmaz, annak mennyisége általában 10 g/100 ml vagy ennél kevesebb. A deltametrin koncentrációja a készítményben általában 0,1-2,5 g/100 ml, előnyösen 0,5-2 g/100 ml, célszerűen lg/100 ml.

Más hatóanyagok, mint amilyeneket a fentebb felsoroltunk, általában legfeljebb 33 g/100 ml, célszerűen legfeljebb 15 g/100 ml, például 1-7,5 g/100 ml koncentrációban vannak jelen a találmány szerinti készítményben. A készítmény többnyire legfeljebb három hatóanyagot, előnyösen csupán egy hatóanyagot tartalmaz. Az előnyös hatóanyag-keverékek általában egy piretroidból állnak, egy második piretroid, egy vízben oldhatatlan szerves foszforvegyűlet vagy egy formamidin mellett.

A találmány szerinti készítménnyel elpusztítjuk az állatok külső parazitáit külsőleges helyi kezelés útján. A külső parazitákon különösen a következőket értjük: Arachnida (elsősorban atkafélék) és Insecta (főként Phthiraptera és Diptera). A gazdasági szempontból különösen fontos külső paraziták az alábbiak:

Juh parazitái

Melophaqus ovinus — kullancs

Damalinia ovis — csípő tetű

Linognathus ovillus — szívó tetű

Linognathus pedalis — sa'vó tetű

Kecske parazitái Damalinia caprae — csípő tetű Damalinia limbata — csípő tetű Damalinia crassipes — csípő tetű Linognathus stenopsis - szívó tetű

Szervasmarha parazitái

a) Tetvek

Damalinia bovis — csípő tetű

Linognathus vituli — szívó tetű

Haematopinus eurysternus — szívó tetű Solenopotes capillatus — szívó tetű

b) Legyek

Musca domestica

Musca autumnalis

Stomoxys calcitrans

Lyperosia irritans

Haematobia thiruxi potans

Haematobia exiqua

Simulium fajták

c) Kullancsok

Boophilus microplus

Boophilus decoloratus

Rhipicephalus appendiculatus

Rhipicephalus evertsi

Amblyomma hebraeum

Amblyomma variegatum

Hyalomma rufipes

Hyalomma truncatum

Haemaphysalis longicomis

Sertés parazitái

Sarcoptes scabiei var suis — rüh

Haematopinus suis — szívó tetű

Kutya parazitái

Linognathus setosus — szívó tetű

Trichodectes canis — csípő tetű

Ctenocephalides canis — bolha

Rhipicephalus sanguineus — kullancs Haemaphysalis leachii — kullancs

A találmány szerinti készítménnyel kezelt állat előnyösen emlős, például szarvasmarha, kecske, sertés, ló, szarvas, juh és házi kedvenc, így macska és kutya. A kezelt állat madár is lehet, például kacsa, csirke vagy liba. A kezelt állat célszerűen szarvasmarha, juh vagy sertés.

Különösen előnyösen a találmány szerinti készítménnyel a juhokon és kecskéken található tetveket és kullancsokat, továbbá a szarvasmarhákon található tetveket, legyeket és kullancsokat pusztítjuk el.

A ráönthető készítményt bármilyen, a helyi kezeléseknél szokásos módszerrel felvihetjük az állat testfelületére, például olymódon, hogy a készítménnyel átitatott anyaggal áttöröljük az állat testfelületének egy kis részét, vagy a kereskedelemből beszerezhető berendezéseket használunk. Ilyen berendezés a Clout® Backliner Applícator, a permetező pumpa, vagy a 494198. sz. ausztrál szabadalmi leírásban ismertetett készülék. Általában úgy járunk el, hogy a ráönthető készítményt az állat hátára vagy vállára öntjük egy vagy több csíkban vagy egyJielyre. A kezelést a testfelület adott részének permetezésével is végezhetjük.

A ráönthető készítmények alkalmazásának különleges előnye, hogy a készítményekből csak kis mennyiségek felhasználására van szükség. Az állat méretétől függően a felhasznált készítménymenynyiség általában 2-30 ml, nagyobb emlősöknél célszerűen 5-10 ml. Az állat kezelésére felhasznált hatóanyag mennyisége függ az állat méretétől, és többnyire 10 mg és 10 g között van, célszerűen 10 mg és 1 g közötti. Előnyösen 50-100 mg hatóanyagot használunk fel a juh, és 100-200 mg hatóanyagot a tehén kezelésére.

A találmány szerinti készítményeket önmagukban ismert módszerekkel állítjuk elő, azaz abban az esetben, ha a készítmény oldat, az aktoparazita ellenes hatású vegyületet vivőanyaggal érintkeztetjük, majd enyhe melegítés közben oldódásig keverjük. Ha az ektoparazita ellenes hatóanyag oldhatatlan vagy nem elegyedik a vivőanyaggal, vagy pedig vízben oldódik, akkor szuszpenziót vagy emulziót készítünk a szokásos módszerek alkalmazásával. Szuszpenzió készítéséhez a hatóanyagot a kívánt részecskeméretűre őrölhetjük az oldószerben, majd keverés közben hozzáadhatjuk a vivőanyag

-4HU 200697 A fennmaradó részét, és a keverést addig folytatjuk, amíg a termék egységes konzisztenciájú nem lesz. Melegítésre általában nincs szükség.

Emulzió készítéséhez az ektoparazita ellenes vegyületet a vivőanyagban vagy vízben oldjuk alkalmas emulgeálószerrel együtt, és önmagában ismert módon homogenízálást végzünk. Az emulziók és a szuszpenziók nem tartoznak a különösen előnyös találmány szerinti készítmények közé. Az előnyös találmány szerinti készítményeket az alábbi példákkal ismertetjük.

Általános eljárás a készítmények előállítására

Abban az esetben, ha a hatóanyag szilárd (például deltametrin), azt keverés közben az oldószerhez adjuk. Ha szükséges, enyhe melegítést alkalmazunk, és a keverést addig folytatjuk, amíg a szilárd anyag teljes mennyisége fel nem oldódik és homogén elegy nem képződik. A készítménybe bevinni kívánt segédanyagokat az oldószer hozzáadása előtt keverhetjük össze a hatóanyaggal vagy a hatóanyag és az oldószer homogén elegyéhez adhatjuk.

Ha több hatóanyagot tartalmazó készítményeket kívánunk előállítani, hasonló módon járunk el, mint egyetlen hatóanyag esetén.

Abban az esetben, ha az alkalmazott egy vagy több hatóanyag folyadék (például szupona), a készítményt úgy állítjuk elő, hogy a két (vagy több) folyadékot addig keveijük össze, amíg homogén terméket nem kapunk. Hőközlésre általában nincs szükség.

1. példa

Frakcionált kókuszolajjal (Miglyol 812, gyártó Dynamit Nobel Chemicals) készült deltametrin-oldatokat állítottunk elő a fenti általános módszerrel.

a) Deltametrin 1 g;

Miglyol 812100 ml térfogatig.

b) Deltametrin 1 ml;

Dowanol DPM 10 g;

Miglyol 812100 ml térfogatig.

c) Deltametrin 1 g;

Butilezett hidroxi-anizol 0,5 g;

Dowanol DPM 10 g;

Miglyol 812100 ml térfogatig.

Mindegyik fenti készítmény tartalmazott 0,02 g szudánvöröst. (A Miglyol megjelölés bejegyzett védjeg.)

2. példa

Frakcionált kókuszolajjal készült amitráz-oldatokat állítottunk elő a fentebb ismertetett általános módszerrel.

a) Amitráz 5 g; Miglyol 812100 ml térfogatig.

b) Amitráz 5 g; Dowanol DPM 20 g; Epiklórhidrin 0,5 g; Miglyol 812100 ml térfogatig.

Mindegyik készítmény tartalmazott 0,02 g szudánvöröst.

3. példa

Más ektoparazita ellenes hatóanyagok kókuszolajjal készült oldatait állítottunk elő a fenti általános módszerrel.

Permetrin 5 g; Miglyol 812100 ml térfogatig.

Cipermetrin 23 g; Miglyol 812100 ml térfogatig.

Etion 10 g; Miglyol 812100 ml térfogatig.

Dieldrin 1 g; Miglyol 812100 ml térfogatig.

Diazinon 7 g; Miglyol 812100 ml térfogatig.

Permetrin 5 g; Etion 10 g; Miglyol 812 100 ml térfogatig.

Deltametrin 1 g; Etion 5 g; Miglyol 812 100 ml térfogatig

4. példa

1% deltametrint tartalmazó, kókuszolajjal (Miglyol 812) készült oldat hatékonyságának meghatározása tetvekkel fertőzött sertések helyi kezelése során

A vizsgálat célja annak megállapítása νοίζ hogy milyen mértékű az 1% deltametrint tartalmazó, Miglyol 812 vivőanyaggal készült oldat hatékonysága tetvekkel fertőzött sertések kezelésénél.

A vizsgálathoz 260 „Fastback Hybrid sertést használtunk. Az állatcsoport 37 malacból, 9 kandisznóból és 214 kocából állt.

A felhasznált anyag összetétele az alábbi volt: Deltametrin 10,7 g

Miglyol 812 989,3 g

1000,0 g

A gazdaságban lévő 260 malacv, koca és kandisznó közül összesen 239 állatot vizsgáltunk meg, hogy fertőzött-e a sertéseken élősködő Haematopinus suis tetűfajtával. Feljegyeztük az állatok azonosító számát és a fertőzöttség mértékét. Ez utóbbit önkényesen a következőképpen értékeltük:

+ csekély + + közepes + + + súlyos

Mind a 260 malacot, kocát és kandisznót 5 ml 1%-os fenti deltametrin-oldattal kezeltük. Az oldatot Clout® Backliner készülék (gyártó Wellcome, Ausztrália) segítségével vittük fel a lapockák közötti részre.

A fertőzöttség vizsgálatát és a kezelést 1983. április 12-én végeztük. A megvizsgált és kezelt sertések közül 44 koca az ellésnél szokásos körülmények között volt elhelyezve. A többségük szopósmalac volt, a többinél pedig a kezelés után néhány nappal volt várható az ellés. A szopósmalacokat megvizsgáltuk, hogy fertőzöttek-e tetvekkel, azonban nem kezeltük ókét.

A kezelésnek alávetett sertéseket közvetlenül a deltametrinnel való kezelés után megvizsgáltuk, hogy jelentkeznek-e mérgezési tünetek. Az állatgondozó feladata volt, hogy beszámoljon az esetleges kedvezőtlen hatásokról.

Mind a 260 malacot, kocát és kant újból megvizsgáltuk 1983. április 22-én és 1983. május 24-én.

A vizsgálat eredményeit az alábbiakban ismertetjük.

A vizsgálatnak és kezelésnek alávetett állatokkal kapcsolatos részleteket, valamint a tetvekkel való fertőzöttség mértékét a 4. táblázat tartalmazza.

Az 1983. április 12-én megvizsgált 239 sertés közül 235 volt csekély vagy közepes mértékben fertőzött a Haematopinus suis tetűvel. Négy malacon nem találtunk tetveket.

A kezelés után nem tapasztaltunk mérgezésre utaló tüneteket, és az 1983. április 22-i ellenőrzésen az állatgondozó sem számolt be kedvezőtlen hatá5

-5HU 200697 A

10 sokról. Megjegyezte, hogy a kezelést követő 24 órán belül láthatók voltak tetvek a szőrzet végén. Azt is megfigyelte, hogy a kezelés után 24 órával még jól látszott, hogy a testfelület melyik részére vittük fel a készítményt. 48 óra elteltével azonban semmilyen 5 jel sem mutatta, hogy hova vittük fel a készítményt.

Ennél az ellenőrzésnél, 10 nappal a kezelés után, a vizsgálatba bevont 260 sertés egyikénél sem tapasztaltunk életben lévő tetfit. A szopósmalacokon sem találtunk életben lévő tetveket. Hasonló mó- 10 dón nem találtunk életben lévő tetveket az 1983. május 24-én 42 nappal a kezelés után végzett ellenőrzés során, sem a készítménnyel kezelt sertéseken, sem pedig a kezeletlen állatokon.

A fentebb ismertetett eredményeket az alábbi- 15 akban értékeljük. A vizsgálat során 5 ml 1%-os, Miglyol 812 vivőanyaggal készült deltametrin-oldat igen eredményesen pusztította el a Haematopinus suis tetveket az ezekkel csekély vagy közepes mértékben fertőzött sertéseken. A kezelés után sem 10, sem 42 nappal nem találtunk életben lévő tetveket az állatokon. A szokásos körülmények között, kezelésben nem részesült állatok esetén a 42 napos időszak elegendő ahhoz, hogy az életképes peték kikeljenek, és a petehordó nőstények megjelenjenek.

A szoptató kocák kezelése után nem találtunk életben lévő tetveket a kezelésben nem részesült malacokon. Ez arra mutat, hogy az anyaállatok kezelése következtében a malacok védve voltak a tetvek támadásával szemben.

Semmilyen jelét nem láttuk a bőrirritációnak, sem közvetlenül a kezelés után, sem pedig később.

IV. táblázat

Az 1983. április 12-én végzett, kezelés előtti vizsgálat eredményei

Középső gazdasági épület

Ól száma	1	2	3	4	5
Koca azonosító száma:	436	3 sertés	3 sertés	632	3 sertés
	401	NE	NE	618	NE
	529			440
Fertőzóttség:	+ +	NE	NE	+ +	NE
Ól száma:	6	7	8	9	10
Koca azonosító száma:	3 sertés	637	640	549	540
	NE	656	638	600	(kan)
		633	643	346
Fertőzóttség:	NE	+ +	+ +	+ +	+ +

Távoli gazdasági épület

Ól száma:	1	2	3	4	5
Koca azonosító száma:	3 sertés	3 sertés	3 sertés	506	481
	NE	NE	NE-	588	454
				530	550
Fertőzóttség:	NE	NE	NE	+ +	+ +
Ól száma:	6	7	8	9	10
Koca azonosító száma:	617	505	474	602	652
	456	587	400	603	(kan)
	595	511	429	549
Fertőzóttség:	+ +	+ +	+ +	+ +	+ +

Közeli gazdasági épület (malacok)

Ól száma:	1	2	3	4	5
Koca azonosító száma:	4 malac	4 malac	4 malac	4 malac	Kan
Fertőzöttség:	+	+	+	+	+
Ól száma:	6	7	8	9	10
Kova azonosító száma:	4 malac	4 malac	4 malac	657	648
				660	646
				663	655
				670	673
					674
Fertőzöttség:	+	-	+	+	+

-6HU 200697 A

12

1. számú gazdasági épület

Ól száma:	1	2	3	4	5	6	7	8
Koca azonosító száma:	488	608	412	623	574	üres	332	506
	616	614	515	405	573		541	(kan)
	418	641	636	642	650
Fertózöttség:	+	+	+	+	+		+	. +

2. számú gazdasági épület

Ól száma:	1	2	3	4	5	6	7	8
Koca azonosító száma:	368	590	547	622	528	386	664	654
	414	324	559	586	634	593		(kan)
	458	89	516	363	635	565
Fertőzöttség:	+ +	+ +	+ +	+ +	+ +	+ +	+ +	+ +

3. számú gazdasági épület

Ól száma:	1	2	3	4	5	6	7	8
Koca azonosító száma:	499	318	542	349	626	671	546	414
	570	592	348	553	627	507	571	(kan)
	453		441	373	624	628	649
Fertőzöttség:	+	+ +	+	+ +	+ +	+ +	+ +	+

4. számú gazdasági épület

Ól száma:	1	2	3	4	5	6	7	8
Koca azonosító száma:	374	477	563	426	330	514	443	123
	484	271	499	452	571	473	665	(kan)
	579	639	489	620	464	598	630
Fertőzöttség:	+	+	+ +	+ +	+ +	+ +	+ +	+ +

5. számú gazdasági épület

Ól száma:	1	2	3	4	5	6	7	8
Koca azonosító száma:	585	416	645	382	439	647	557	252
	587	625	414	581	337	402	672	(kan)
	502	619	291	493	522		582
Fertőzöttség:	+	+	+	+ +	+	+ +	+ +	+

6. számú gazdasági épület

Ól száma:	1	2	3	4	5	6	7	8
Koca azonosító száma:	647	547	97	532	435	298	üres	682
	527	408	520	536	606	576		(kan)
	534	538	292	539	609	479
Fertőzöttség: + +		+.	+	+ +	+ +	+ +		+ +

Az ellés számára fenntartott gazdasági épület A koca azonosító száma
406	535	457/
653	425	470/
556	439	433/	/
380	494	402/
444	317	533/	/
	377	519/
544	320	562/	Teljes mértékű

-7HU 200697 A

568	543	/+ 285/
651	652	654/
363	578	460/
601	445	487/
479	458	439/
460	436	407/
555	605	599/
510	651	506/

fertőzöttség + — csekély mértékű fertőzöttség + + = közepes mértékű fertőzöttség

NE= nem vizsgáltuk

- = nem találtunk életben lévő tetveket

5. példa

1% deltametrint tartalmazó készítmény hatékonyságának meghatározása tetvekkel fertőzött szarvasmarhák helyi kezelésénél

A zárt helyen tartott, tetvekkel fertőzött szarvasmarhák gyakran igényelnek a téli időszakban kezelést. A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy milyen mértékben hatékony az 1,0% deltametrint tartalmazó készítmény tetvekkel fertőzött szarvasmarhák helyi kezelésénél.

A vizsgált készítmény 1,0% deltametrint tartalmazott Miglyol 812 oldószerben. A tetvekkel fertőzött szarvasmarhák vizsgálatát Skócia nyugati részében végeztük. Az A., B. és C. gazdasággal, valamint a szarvasmarhákkal kapcsolatos adatokat az V. táblázat tartalmazza.

Mindegyik gazdaságban megvizsgáltuk, hogy találhatók-e a szarvasmarhákon tetvek. A tetveket azonosítottuk, és kiértékeltük a fertőzöttség súlyosságát. (Az alkalmazott osztályozás szerint a fertőzöttséget csekély mértékűnek, közepes mértékűnek vagy súlyosnak vettük, önkényes alapon.) Az A. és B. gazdaságban mindegyik, a kezeléshez kiválasztott állatot a jelzőszámuk alapján azonosítottuk. A C. gazdaságban a csoportot képező 37 állatból 7 állatot azonosítottunk. Egy csoporton belül az összes állatot alávetettük a kezelésnek. A kezelés elvégzése után a gazdaságban lévő kezelt és kezeletlen állatok nem érintkezhettek egymással.

Egy-egy csoportban az áUatok mindegyikét 10 ml 1,0%-os koncentrációjú deltametrin készítménnyel kezeltük. A készítményt a lapockák közötti rész középpontjára vittük fel 20 ml-es, Wellcome gyártmányú permetező (automatikusan működő) berendezés segítségével.

A kezelésben részesült állatoknál megfigyeltük a bőrirrtitációra utaló esetleges jeleket a kezelés után és 24 óra elteltével. Az azonosított állatokat a kezelés után 21 és 42 nap múlva ismét alaposan megvizsgáltuk, hogy fertőzöttek-e tetvekkel.

A vizsgálat során kapott eredményeket a VI. táblázat tartalmazza.

A kezelésben részesült 66 állat közül 36 állatot vizsgáltunk meg. Közülük 17 állatot Damaliaia bo15 vis tetvek, 9 állatot Linognathus «túli tetvek, 14 állatot Haematopinus eurysternus tetvek és 1 állatot Solenopotes capillatus tetvek fertőztek. Némelyik állatot több tetűfajta is fertőzött. A kezelés után 3 héttel végzett vizsgálatkor nem találtunk életben lévő Damaliaia bovis, Haematopinus eurysternus vagy Soleaopotes capillatus tetveket. A Linognathus vituli tetvek is csak 3 állat térdizületének bemélyedésében voltak megtalálhatók, és két linognathus vituli tetű volt az egyik olyan állat farkán, araly a kezelés idején nem volt fertőzött.

A kezelés után 6 hét elteltével nem találtunk életben lévő Damalinia bovis, Haematopinus eurysternus vagy Solenopotes capillatus tetveket az állatokon. Néhány Linognathus «túli tető helyez30 kedett el két állat térdizületéaek bemélyedésében, és egy Linognathus vituli tetűt találtunk egy másik állat farán. Ezeken kívül nem találtunk az állatokon Linognathus vituli tetveket.

Az, hogy 6 héttel a kezelés után nem találtunk életben lévő tetveket, jelzi, hoy a fertőzöttség megszűnt, mivel ennyi idő elegendő ahhoz, hogy a kezelést esetleg túlélő tetvek életciklusukat befejezzék és új tetveket hozzanak létre.

A fentebb ismertetett vizsgálat alapján azt a kö40 vetkeztetést vonhatjuk le, hogy 10 ml 1,0% deltametrint tartalmazó készítménnyel végzett egyetlen kezelés tökéletesen elpusztítja a tetvekkel fertőzött szarvasmarhákon a Damalina bovis, Haematopinus eurysternus, Solenopotes capillatus tetveket, és gyakorlatilag teljesen elpusztítja a Linognathus vituli tetveket

V. táblázat

A vizsgálati helyekkel kapcsolatos részletek

A. gazdaság

Állatok: 9 db Ayrshire x fríz, 6-12 hónapos. Elhelyezés: megkötve, istállókban.

B. gazdaság

Állatok: 20 db Hereford x fríz, 6-12 hónapos. Elhelyezés: megkötve, istállókban.

C. gazdaság

Állatok: 37 db (7 db azonosított) fríz, 2-3 hónapos. Elhelyezés: szabadon, karámokban.

-8HU 200697 A

VI. táblázat

A tetvek jelenlétére irányuló vizsgálat eredményei

A. gazdaság

A kezelés időpontja: 1983. január 18.

Állat száma D	Kezelés előtti 1983.1.18-án L H S	D	Kezelés utáni 1983.II.8-án L H S	Vizsgálat
D	1983JII,l-én L H S
262 + +	— _ —		+ ¹ -	+²	_____

286++- - - - - - 288 + - __________

BW + - __________

211++++271 + - BW + - __________

230 + - ---------266 ++— — — — — — — — — — —

D= Damalinia bovis

L= Linognathus vituli

H = Haematopinus eurysternus

S = Solenopotes capillatus +¹ = 2 életben lévő Linognathus vituli a faron

A + = 1 életben lévő Linognathus vituli a faron - = nem találtunk életben lévő tetveket + = csekély mértékű fertőzés + + = közepes mértékű fertőzés + + + = súlyos fertőzés

VI. táblázat (folytatás)

B. gazdaság

A kezelés időpontja: 1983.1.18.

Állat száma

D

R174 -
F927	-
939
1330	-
P597	+ +
HX1	+
HX2	+ +
656	+
HX3	+
HX4	-
HX5	-
HX6	-
A1160	-
B47	-
W967	-
303	-
HX7	-
B60	-
A373	-
HX8	-

Kezelés előtti 1983.1.18-án

L H S

- ++ ~ + + + + + + +

Kezelés utáni 1983.II.8-án

D L H S

Vizsgálat

1983JII.l-én

D L H S +

+ + + + + + + + + + + + +

-9HU 200697 A

C. gazdaság

A kezelés időpontja: 1983.1.18.

Állat száma	D	Kezelés előtti 1983.1.18-án L H S	Kezelés utáni 1983.II.8-án	Vizsgálat 1983.HI.l-én
D	L	H S	D	L	H S
50	-	+ ...	-	X	- -	-	-	- -
53	-	+ -	-	X	-	-	X	-
45	-	+ +	-	X	-	-	-	- -
28	-	+ + + -	-	-	- -	-	X	_ -
32	+ + + + +
43	+ + + +
33	+ + + +

A kezeléskor valamennyi állat térdizületének bemélyedésében megtalálható volt a Linognathus vituli. x- néhány Linognathus vituli tetű található a térdizűlet bemélyedésében

6. példa

Deltametrin-tartalmú, helyileg alkalmazható készítmény vizsgálata juhokon g/100 ml deltametrint tartalmazó készítményt vizsgáltunk. A készítménnyel kapcsolatos adatokat a VII. táblázat tartalmazza.

A vizsgálatba 4-4 állatból álló öt csoportot vontunk be. Az állatokkal kapcsolatos adatokat a VIII. táblázat tartalmazza.

Az állatokat 5 ml vagy 15 ml készítménnyel kezeltük a hátuk középvonala mentén, a lapockától kezdve. Az egyes állatokat a vizsgálatot végző személyek egymástól függetlenül figyelték meg bizonyos időpontokban, a kezelést követő 48 órán belül. A megfigyelés arra irányult, hogy tapasztalhatók-e a nyugtalanság alábbi jelei:

fejrázás, fejmozgatás izomkötegrángás bőrirritáció, dörzsölés dobbantás a lábbal.

A nyugtalanságra utaló egyes jeleket a következőképpen értékeltük:

0= nincs reagálás, nincs a normálistól eltérő viselkedés

1= csekély mértékű reagálás

2= közepes mértékű reagálás = kifejezett reagálás

4= igen kifejezett reagálás

A megfigyelést végző személyek nem tudták, hogy az egyes állatcsoportok kezelése melyik készítménnyel történt.

Minden egyes megfigyelésnél a nyugtalanság egyes jeleire adott összpontszámot a lehetséges maximális pontszám százalékában fejeztük ki. Az egyes nyugtalansági jelekre vonatkozó százalékértékeket összegeztük, és így az egyes megfigyeléseknél a csoportot jellemző összértéket kaptunk.

A fentiek szerinti értékelés például a következőképpen történt:

Állat száma	Fejrázás	Izomköteg- rángás	Bőr- irritáció	Dobbantás a lábbal
A	1	1		1	0
B	2	1		1	1
C	1	1		1	0
Összesen Maximális	4	3		3	1
pontszám (12) százalékban Összérték: 91.	33	25		25	8

Az egyes csoportokra vonatkozó átlagos pontszámokat a IX. táblázat tartalmazza.

Egyik vizsgált állatnál sem tapasztaltunk ingerlő hatást a helyi kezelésnél Úgy tűnik, hogy a juhokra az sem gyakorol ingerlő hatást, ha az ajánlott mennyiség háromszorosának megfelelő dózisban visszük fel a bőrfelületre a deltametrint. A vizsgálatból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyik vizsgált készítmény juhon történő alkalmazása sem okoz ingerlő hatást.

-10HU 200697 A

VII. táblázat

A készítményekkel kapcsolatos részletek

1. csoport 1. számú készítmény

Miglyol 812

2-5. csoport 2. számú készítmény

2% deltametrin

Miglyol 812

100,00 tömeg%

2,13 tömeg%

97,87 tömeg% 100,00 tömeg%

VIII. táblázat

Az állatcsoportokkal kapcsolatos részletek

Csoport száma	Állatok száma	Állatok súlya, kg	Életkor, hónap	Fajta	Bunda jellemzője
1	4	86-99	12	seviot	vágott
2és4	4	77-84	12	seviot	hosszú
3és5	4	90-97	12	seviot	vágott

IX. táblázat

A csoportok kezelés utáni megfigyeléseinél adott pontszámok

Csoport	Készítmény	Megfigyelés időpontja, óra
száma	típusa mennyisége 0	1 3	6	24	36

A 2% deltametrint tartalmazó készítményből az ajánlott dózis alkalmazása

1	1. számú	5 ml 0	0	0	0	0	0
2	2. számú	5 ml 0	0	0	0	0	0
3	2. számú	5 ml 0	0	0	0	0	0
A 2% deltametrint tartalmazó készítményből	az ajánlott dózis háromszorosának alkalmazása
4	2. számú	15 ml 0	0	0	0	0	0
5	2. számú	15ml 0	0	0	0	0	0

A táblázatban szereplő pontszámok négy megfigyelő személy értékelésének átlagát képezik. 7. példa 40

Deltametnn-tartalmú, helyileg alkalmazható készítmények hatékonyságának vizsgálata juhon élősködő kullancsokkal és tetvekkel szemben

A vizsgálat célja az volt, hogy kiértékeljük két különböző, helyileg alkalmazható, deltametrin-tar- 45 talmú készítmény biológiai hatékonyságát.

A vizsgálathoz két, helyileg alkalmazható készítményt használtunk:

i) deltametrin 2 g/100 ml koncentrációjú vizes szuszpenziója 50 ii) deltametrin 1 g/100 ml koncentrációjú oldata Miglyol 812 vivőanyagban.

A vizsgálathoz használt juhok két állatcsoportból álltak. A csoportok mindegyike 5 Welsh hegyi bárányt tartalmazott. A bárányok 10 hónaposak voltak, és a teljes bundájuk (15 cm) megvolt. Az állatok az alábbi élősködőkkel voltak fertőzöttek: Melophagus ovinus, Damalinia ovis és Linognathus ovillus.

Az állatok kezelését a következőképpen végeztük:

Mindkét készítményből 5-5 ml mennyiséget vittünk fel az egyes juhok bőrfelületére 1983. február 18-án vagy február 25-én. A kezelés előtt a bundát szétválasztottuk a lapockákon vagy a faron (a keresztcsont-ágyéki rész középvonalán).

A kezelésekkel kapcsolatos részleteket az alábbiakban adjuk meg:

Csoport száma	Készítmény	Kezelés
Helye	Ideje
1.	2%-os vizes deltametrin-szuszpenzió	lapockák	1983.11.25.
2.	1%-os deltametrín-oldat Miglyol 812 vivőanyagban	lapockák	1983.11.18

-11HU 200697 A

Mindkét kezelési napon száraz és hideg idő volt (5,5’C illetve 7,8 °C).

A vizsgált állatok parazitákkal való fertőzöttségét a szokásos módon értékeltük ki a kezelés előtt és után. A vizsgálatnak alávetett állatcsoportokat elkülönítettük a vizsgálat időtartamára (11 hétre). Újrafertőzési módszereket nem alkalmaztunk.

A X. táblázatban adjuk meg a vizsgálat során talált kullancsok számát. Az összesített eredményeket a XI. táblázat tartalmazza.

A Miglyol 812 vivőanyag alkalmazásával készült készítmény gyakorlatilag az összes kullancsot elpusztította a 7. hétre. A vizes szuszpenzió hatásának kifejtéséhez hosszabb időre volt szükség.

X. táblázat

Az egyes vizsgálatoknál talált kullancsok teljes száma

1. állatcsoport.

A kezeléshez alkalmazott készítmény: 2 g/100 ml koncentrációjú vizes deltametrin-szuszpenzió. A kezelés a lapockákon történt.

Kullancsok jellemzője	Kezelés előtt	1	Kullancsok száma	11
3	5 hét elteltével	7	9
Táplálkozott Életben lévő	427	166	52	59	16	2	0
„ Befolyásolt	0	14	1	3	0	0	0
Elpusztult	0	116	36	56	10	9	5
Nem táplálkozott Életben lévő	0	5	5	2	1	0	0
Befolyásolt	0	1	0	0	0	0	0
Elpusztult	0	5	0	8	5	4	1
Összesen	427	307	94	128	32	15	6

2. állatcsoport.

A kezeléshez alkalmazott készítmény: 1 g/100 ml koncentrációjú deltametrin-oldat Miglyol 812 vivőanyagban. A kezelés a lapockákon történt.

Kullancsok jellemzője	Kezelés előtt	Kullancsok száma	11
1	3	5 hét elteltével	7	9
Táplálkozott Életben lévő	286	70	12	5	0	1	0
„ Befolyásolt	0	17	1	0	0	0	0
Elpusztult	0	10	50	20	15	11	1
Nem táplálkozott Életben lévő	0	8	3	1	0	1	0
Befolyásolt	0	2	3'	0	0	0	0
Elpusztult	0	6	11	15	10	3	1
Összesen	286	113	80	41	25	16	2

XL táblázat

Az eredeti fertőzöttség fennmaradásának százalékos értéke 1-11 héttel a kezelés után (a zárójelben lévő számok a kifejlett kullancsok túlélésének átlagos százalékos értékét képezik a csoportra vonatkozólag)

1. állatcsoport.

A kezeléshez alkalmazott készítmény: 2 g/100 ml koncentrációjú deltametrin-szuszpenzió, 553/80/40. A kezelés a lapockákon történt, a felhasznált szuszpenziómennyiség 5 ml volt

1	3	5	7	9	11 hét elteltével
38,9	12,2	13,8	3,8	0,5	0
(58,4)	(55,2)	(52,3)	(43,3)	(13,3)	(0)

-12HU 200697 A

2. állatcsoport.

A kezeléshez alkalmazott készítmény: 1 g 100 ml koncentrációjú deltametrin-oldat Miglyol 812 vivőanyagban, 553/80/7H.

A kezeléSa lapockákon történt, a felhasznált mennyiség 5 ml volt.

1	3	5	7	9	11 hét elteltével
245	4,2	1,8	0	03*	0
(34,4)	(143)	(9,4)	(0)	(20,0)	(0)

*Csak egyetlen kullancs volt életben.

A két vizsgált tetűfajtával kapcsolatos eredményeket a XII. táblázat tartalmazza.

XII. táblázat

A tetvek elpusztításának hatékonysága (életben lévő tetveket hordozó juhok száma 1-11 héttel a kezelés után)

1. állatcsoport.

A kezeléshez alkalmazott készítmény: 2 g/100 ml koncentrációjú vizes deltametrin-szuszpenzió.

A kezelés a lapockákon történt, a felhasznált készítménymennyiség 5 ml volt.

Tetűfajta	1	3	Élő tetvek száma 5 7 hét elteltével	9	11
Damalinia ovis	5	5	5 2	3	0
Linognathus ovillus	5	3	3 2	3	2
2. állatcsoport.
A kezeléshez alkalmazott készítmény*. 1 g/100 ml koncentrációjú deltametrin-oldat Miglyol 812 vivőanyagban.
A kezelés a lapockákon történt,	a felhasznált készítménymennyiség 5 ml volt.
Tetűfajta			Élő tetvek száma
	1	3	5 7	9	11
			hét elteltével
Damalinia ovis	5	1	0 0	0	0
Linognathus ovillus	4	2	3 2	1	0

A miglyol 812 vivőanyag alkalmazásával készült, g/100 ml koncentrációjú deltametrin-oldat a kezelés után 5 héttel elpusztította a Damalinia ovis tetveket. A 2 g/100 ml koncentrációjú vizes deltametrin-szuszpenzió alkalmazásakor 11 hétre volt 45 szükség ahhoz, hogy ez a tetűfajta elpusztuljon.

Egyedül a Miglyol 812 vivőanyaggal készült, 1 g/100 ml koncentrációjú deltametrin-oldat volt képes a kevésbé fontos tetűfajta, a Linognathus ovillus elpusztítására. 50 & példa

Hatóanyagként amitrázt, és adott esetben cihalotrin kíséretében tartalmazó ráöntéses kullancsellenes szerekkel végzett kísérletek. 55

Felhasznált anyagok

1. 6,0 tömeg/tf.% amitráz [N,N-di(2,4-xilil-imino-metil)-metil-amin] triglyme (trietilén-glikol-dimetil-éter) oldószerben; jele: RF 1167;

2.5,12 tömeg/tf% amitráz Miglyol 812 (frakció- 60 nált kókuszolaj) oldószerben; jele: RF 1110;

3.5tömeg/tf%amitráz + 1 tömeg/tf% cihalotrin [Mi helyén (a) általános képletű csoportot és ebbe« Xi helyén klóratomot, X2 helyén trifluor-metil-csoportot, X5 helyén hidrogénatomot és Rí helyén cianocsoportot tartalmazó (I) általános képletű piretroid] diglyme [bisz(2-metOM-etil)-éter] + bázisolaj; jele: RF 1189;

4.5 tömeg/tf% amitráz és 1 tömeg/tf% cihalotrin Miglyol 812 oldószerben; jele: RF 1188.

Módszerek

Kullancsokkal fertőzött Afrikander/Sussex keresztezett rövidszőrű bikákat alkalmaztunk a kísérletekben; valamennyi állat 18 hónapos volt. A kísérletek mindegyikét egy-egy állaton végeztük.

A ráöntéses kísérletekben az amitráz adagja mindenkor 10 mg/élő testtömeg volt; a cihalotrínt tartalmazó készítmény adagja 10 mg/kg amitráz 01 mg/kg cihalotrin volt.

Minden csoport állatait kétszer kezeltük a fenti adagokkal.

A kezelés részletes körülményeit az alábbi XIII táblázat tartalmazza:

-13HU 200697 A

Állat száma	Készítmény	Adag mg/kg	Testtömeg ^k8	Térfogat ml
8	RF 1167	10	250	41,7
6	RF 1110	10	240	47,0
9	RF 1189	10	272	54,4
2	RF1188	10	250	50,0
11	kezeletlen kontroll

Megjegyzés: első kezelés 1985.11.18.; második kezelés 1985.11.25.

A számított adag-térfogatot a hát középvonalára öntöttük, a válltól a faroktőig, üveg mérőhengerrel adagolva.

A marhákat a kezelés folyamán egyedileg elkülönítve tartottuk egy szűk karámban, azután egy nagy karámba engedtük őket rövid időre, mielőtt visszaengedtük őket természetes legelőjükre.

órával a kezelés után ismét összegyűjtöttük az állatokat, úgyszintén azokon a napokon is, amikor a kullancs-számlálást végeztük. Amíg a kísérletbe vont állatokkal foglalkoztunk, gátoltuk a túlságosan közeli érintkezést az állatok között. Az állatok összegyűjtése és a kísérletek lefolytatásának helyére való terelésük során azonban az állatok egymással való érintkezése azonban sajnos elkerülhetetlen volt.

Az első kezelések után az állatokat a szűk karámban tartottuk úgy, hogy a felvitt készítmények szétterjedését és esetleges elfolyását ellenőrizni tudtuk.

A kísérletek folyamán a kullancs-számlálás mellett még az alábbi paramétereket figyeltük meg:

1. Elfolyás a kezelés után.

2. A szőrzet zsírossága vagy olajossága.

3. A bőrre gyakorolt hatás (varasodás, rcpedezés).

4. Hatás az állatokra közvetlenül a kezelés után.

5. Nyáladzás.

6. Az állatok letargiája vagy aktivitásuk csökkenése.

Az értékelést 1-tól 5 pontig terjedő pontozással végeztük; a legelfogadhatóbb eredmény 5 pontot, a legkevésbé elfogadható eredmény 1 pontot kapott.

Az állatok bőrfelületének a ráöntött készítmény általi nedvesítését és a készítmény szétterjedését nem vontuk be a pontozásos értékelésbe, mert eddig még nem tapasztaltuk, hogy a gyenge kezdeti nedvesítés vagy szétterjedés kedvezőtlenül befolyásolta volna a készítménynek a kullancsok elleni hatásosságát.

A kezeletlen kontroli-állatról a kifejlett Bont kullancsokat a kezdeti ráöntéses kezelés napján eltávolitottuk, hogy elkerüljük az állat bőrének további szükségtelen károsítását a kullancsok által. Ezt a műveletet a kísérlet további folyamán nem ismételtük meg, és így az alábbi 1. függelék erre a csoportra vonatkozólag adott számlálási eredmények a kísérlet folyamán az állatra került Bont kullancsok számát adják meg.

A kísérlet folyamán esetleg bekövetkezett esőzést szintén regisztráltuk, hogy lássuk, hogy az eső volt-e valamilyen hátrányos hatással a ráöntéses kezeléssel kapott eredményekre.

Eredmények és azok megvitatása

1. függelék

Kék kullancsok (boophilus decoloratus)

Nyak-kaparást a kísérlet kezdeti napján és a 7. napon végeztünk. Emellett vizsgáltuk, hogy vannak-e kék kullancsok az állaton más helyeken. Ha a marhákat bemerítés vagy rápermetezés útján egy akaricid szerrel kezeltük, akkor a nyak-kaparás útján kapott eredmények megfelelően mutatták a kék kullancsok ellen a teljes állaton elért védelem mértékét.

Ráöntéses kezelés esetén az egyes készítményeknek az állat testfelületén való szétterjedése jelentősen eltérő lehet. A jelen kísérletsorozatban például előfordult, hogy egyes kezelések után olyan helyeken, mint az állatok fülének felső peremén, szügyén vagy hasán kék kullancs bábok vagy kifejlett kullancsok voltak találhatók, míg a nyak-kaparás nem mutatott élő kék kullancsokat.

Kék kullancsokkal való mérsékelt vagy erős fertőzés esetén jő eredményeket kaptunk az amitráztartalmú készítmények ráöntéses alkalmazásával.

Úgy látszik, hogy cihalotrinnak az RF 1188 készítményben való jelenléte növelte a készítménynek a kék kullancsok elleni hatásosságát, a hasonló összetételű, de csupán amitrázt tartalmazó RF 1110 készítményhez viszonyítva.

2. függelék

Amblyomma hebraeum kullancsok

Ebben a kísérlet-sorozatban az állatok Amblyomma hebraeum kullancsok lárváival kevéssé, bábjaival erősen és kifejlett példányaival mérsékelten voltak fertőzve.

A lárvák ellen valamennyi ráöntéses készítmény kitűnő hatást mutatott.

A kullancs-bábok ellen az RF 1167, RF 1110 és RF 1188 készítmények mutattak igen jó hatást. Az ezekkel a készítményekkel való kezelés után az állathoz tapadó bábok táplálkozása alig vagy egyáltalán nem volt megfigyelhető, még a reá következő második ráöntéses kezelést követő 14 napon keresztül sem. Csaknem kivétel nélkül találtunk azonban újból reátapadő és/vagy táplálkozó kullancsbábokat az állatok térdizűletének belső oldalán, szügyén vagy hasán. Ha az állatok hátvonalán történő kezelést az állatok nemiszerv körüli részére helyeztük át farok-kefe segítségével, akkor valamennyi csoportban a nemiszerv körüli részek viszonylag kullancsmentesek maradtak huzamos időn keresztül.

Kifejlett kullancsok ellen valamennyi ráöntéses

-14HU 200697 A készítmény kiváló védóhatást mutatott. Az első ráöntéses kezelés után 48 órával végzett kullancsszámlálás minden esetben azt mutatta, hogy az élő Amblyomma hebraeum kullancsok száma 90%-ot meghaladó mértékben csökkent. Emellett becslésünk szerint a kísérleti időszak folyamán az állatra tapadó kullancsok 80%-ot meghaladó része is elpusztult.

Valamennyi amitráz-tartalmú készítmény tartósan megmaradó hatása is igen jónak tekinthető. Csupán a második kezelés után 14-17 nappal találtunk az állaton táplálkozó nőstény amblyomma hebraeum kullancsokat.

3. függelék

Barna fül-kullancsok (Rhipicephalus appendiculatus)

Ebben a kísérlet-sorozatban az állat a barna kullancsok bábjaival és a kifejlett példányaival volt kis mértékben fertőzve. A kísérlet kezdete után a bábokkal való fertőzöttség jelentősen csökkent, így erről a kísérlet nem adott szignifikáns eredményeket.

Valamennyi ráöntéses készítmény már egyetlen kezeléssel teljesen eltávolította a kifejlett barna kullancsokat az állat füleiről; táplálkozó kullancsokat csupán a második kezelés után 10-14. napon találtunk.

A cialotrint is tartalmazó amitráz-tartalmú ráöntéses készítmény valamivel nagyobb hatású volt az ilyen kullancsok ellen, mint a cihalotrin nélküli készítmények.

4. függelék

Vöröslábú kullancsok (Rhipicephalus evertisi)

Az állatok kifejletlen és kifejlett vöröslábú kullancsokkal voltak kis mértékben fertőzve.

A ráöntéses kezelés valamennyi kipróbált készítmény esetében teljes védelmet nyújtott a kifejletlen kullancsokkal szemben. 48 órával a ráöntéses kezelés után élő kifejlett kullancsok nem voltak egyik kezelt állaton sem tapasztalhatók.

5. függelék

A ráöntéses kezelés fizikai hatása az állatokra

A készítmény elfolyására, a szőrzet olajosságára és bőr-varasodás fellépésére vonatkozó adatokat az

5. függelék tartalmaz.

Elfofyás

A triglimet tartalmazó RF 1X67 esetében bizonyos mértékű elfolyás volt tapasztalható. A ráöntött készítmény egyébként eléggé gyorsan szétterjedt ( ± 5 perc eltéréssel a ráöntés után) az állat szőrzete alatt, és hasi részek elérésekor lecsepegés kezdődött. Eltérő körülmények között és különböző fajtájú állatok esetében az elfolyás esetleg még nagyobb mértékű lehet, mint ezekben a kísérletekben.

A többi kipróbált ráöntéses készítmény esetében elfolyást nem tapasztaltunk.

A szőrzet olajossága és bőrvarasodás

Bár a ráöntéses kezelések után 24 órával még a szőrzet különböző mértékű olajossága volt tapasztalható, 7 nappal a kezelés után már minden esetben elfogadható megjelenést mutatott az állatok szőrzete.

Az esőzés hatása

A kísérletek egész időtartama alatt összesen 92,5 mm eső esett, ebből 62 mm a kísérletek 10. és 17. napja között. Ez nem volt észrevehető befolyással a kezelések hatásosságára; a kezelések után továbbra megmaradó védőhatás a második kezelés után hasonló volt az első kezelés utánihoz.

A készítmények értékelése

A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy az amitrázt tartalmazó ráöntéses készítmények közül az RF 1110, az amitrázt és cihalotrint tartalmazó ráöntéses készítmények közül pedig az RF 1118 jó hatásúak voltak.

A triglimet tartalmazó készítmények, valamint a diglimet és bázist tartalmazó készítmények esetében azt tapasztaltuk, hogy ezek kedvezőtlen hatással lehetnek a kezelt szarvasmarhák bőrére. Ismételt kezelések ezt valószínűleg még súlyosbítják.

A további vizsgálatok céljaira kiválasztott RF 1110 és RF 1188 készítmények a fentebb leüt kísérletekben nem feltétlenül a leghatásosabb kullancselleni védelmet biztosították. A többi kipróbált készítmény használatával kapcsolatban mutatkozó problémák azonban indokolták ezeknek a további vizsgálatok során való mellőzését.

Következtetések

1. Valamennyi kipróbált készítmény a ráöntéses kezelések során igen jó kullancs-ellenes hatást mutatott, a két amitrázt és cihalotrint tartalmazó készítmény hatása valamivel jobb volt, mint a cihalotrin nélküli készítményeké.

2. A triglimet tartalmazó, valamint a diglimet bázis-olaj kísérletében tartalmazó készítmények hajlamosaknak mutatkoztak bőrvarasodás előidézésére.

3. A triglimet tartalmazó készítmény hajlamos volt elfolyásra a kezelések után.

4. Eléggé erős esőzés nem mutatott hátrányos befolyást a különböző kezelések eredményeire.

A kísérletek részletes eredményeit az alábbi táblázatokban (1-5. függelék) foglaltuk össze.

A táblázatokban alkalmazott jelek magyarázata: f: csak lapos (vérrel nem teleszívott) kullancsok l/4f: kullancsok csupán a táplálkozás kezdeti szakaszában

1/2Í: az l/4f-nél nagyobb mértékben táplálkozó kullancsok, de nem éri él az F fokot

F: teljesen teleszívva vérrel

L: lárvák

EL: a lárvák tápláltsági foka

No: a részlegesen vagy teljesen vérrel telt lárvák száma

N: bábok

EN: a bábok tápláltsági állapota

M: hímek

F: nőstények

TA: összes kifejlett kullancsok

EF: a nőstények tápláltsági állapota

E/M: vérrel teljesen teleszívott kullancsok jelenléte

M: sok (több mint 10) (+F): a testfelület más részein tapadó kullancsok

A.E.: a kifejlett kullancsok tápláltsági foka

-15HU 200697 A

1. függelék Biológiai adatok

Kék kullancs számlálás kaparásokban Kullancsok átlagos száma állatonként

Dátum	Nap	L	EL	No	Kék kullancsok	TA
N	EN	M	FEF
Kezeletlen kontroll
85.11.18.	0	140	F/M	M	255	F/M	16	29	l/2f	45
85.11.25.	7	71	F/M	M	160	F/M	47	83	l/2f	130
85.12.2.	14				( +	F/M	+	+ +	l/2f)
85.12.9.	21				( +	F/M	+	+ +	l/2f)

6t% amitráz triglimben (RF 1167)

85.11.18.	♦0	184	F/M	M	82	F/M	14	21	l/4f	35
85.11.25.	*7	0	0	0	0	0	0	0	0	0
51% amitráz Miglyolban (RF 1110)
85.11.18.	♦0	27	F/M	M	19	F/M	2	9	l/4f	11
85.11.20.	2				(			+	Ό
85.11.22.	4				(			Ί-	l/2f)
85.11.25.	*7	0	0	0	2	F/M	0	Ο	0	0
85.11.25.	7				(			+	F)

51% amitráz +1% cihalotrin diglimben és bázis-olajban (RF 1189)

85.11.18.	*0	14 F/M M	29	F/M	1	1	l/2f	2
85.11.25.	*7.	0 0 0	0	0	0	0	0	0
51% amitráz +	11% cihalotrin Miglyolban (RF 1188)
85.11.18.	*0	17 F/M M	19	F/M	0	1	l/4f	1
85.11.20.	2		(			+	F)
85.11.25.	*7	0 0 0	0	0	0	0	0	0

*A kezelés a kezdeti napon és a 7. napon történt.

2. függelék Biológiai adatok

Amblyomma hebraeum kullancs számlálás és becslés Kullancsok átlagos száma állatonként

Dátum	Nap	L	EL N	EN	M	F	TA	EF	AE. f l/4f l/2f	F
Kezeletlen kontroll 85.11.18.	0	+ + +	F + + +	F	121	65	186	l/2f	6	47	12	0
85.11.25.	7	0	0 + +	F	60	35	95	l/2f	16	12	7	0
85.12.2.	14	+	1/4Í+ + +	F	67	26	93	l/2f	6	17	3	0
85.12.9.	21	+	f + + +	F	77	49	126	l/2f	6	37	6	0

61% amitráz triglimben (RF 1167)

85.11.18.	♦o	+	F	+ +	F	320	55	375	l/2f	9	35	11	0
85.11.20.	2	0	0	0	0	1	0	1	0	0	0	0	0
85.11.22.	4	0	0	+	f	1	0	1	0	0	0	0	0
85.11.25.	*7	0	0	+	f	3	0	3	0	0	0	0	0
85.11.28.	10	0	0	0	0	1	0	1	0	0	0	0	0
85.12.2.	14	0	0	+	f	6	0	6	0	0	0	0	0
85.12.5.	17	-ι-	l/4f	+ +	f	10	1	11	f	1	0	0	0
85.12.9.	21	Ο	0	+ +	l/4f	20	4	24	l/4f	1	3	0	0
85.12.12.	24	+	l/4f + + +	l/2f	44	13	57	l/4f	8	5	0	0

-16HU 200697 A

32

51% amitráz Miglyolban (RF 1110)

85.11.18.	*0	+	F	+ 4-	F	192	72	264	l/2f	11	55	6
85.11.20.	2	0	0	0	0	6	1	7	172f	0	0	1
85.11.22.	4	0	0	0	0	2	0	2	0	0	Q	0
85.11.25.	‘7	0	0	4-	f	3	0	2	0	0	0	0
85.11.28.	10	0	0	+	V4f	0	0	0	0	0	0	0
85.12.2.	14	0	0	4-	f	1	0	1	0	0	0	0
85.12.5.	17	0	0	+ 4-	f	5	0	5	0	0	0	0
85.12.9.	21	0	0	4- 4-	l/2f	16	7	23	0	7	0	0
85.12.12.	24	0	0	4- 4-	F	38	20	58	V4f	6	14	0

5t% amitráz + 11% cihalotrin diglimben és bázis-olajban (RF 1189)

85.11.18.	•o	+	F	4-4-4-	F	349	76	425	F	8	42	25	1
85.11.20.	2	0	0	+	l/2f	10	1	1	f	1	0	0	0
85.11.22.	4	0	0	4-	l/4f	2	0	2	0	0	0	0	0
85.1125.	*7	0	0	4-	l/2f	2	1	3	f	1	0	0	0
85.11.28.	10	0	0	4-	l/4f	2	0	2	0	0	0	0	0
85.12.2.	14	0	0	0	0	2	0	2	0	0	0	0	0
85.12.9.	21	0	0	4- 4-	V4f	18	5	23	f	5	0	0	0
85.12.12.	24	4-	l/2f	+ 4-	l/2f	36	14	50	l/4f	2	12	0	0

51% amitráz + 11% cihalotrin Miglyolban (RF 1188)

85.11.18.	‘0	4-	F 4-4-4-	F	305	75	380	F	12	48	14	1
85.11.20.	2	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.11.22.	4	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.1125.	*7	0	0	-Ι-	l/4f	3	0	3	0	0	0	0	0
85.1128.	10	0	0	Ο	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.2.	14	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.123.	17	0	0	4-	f	5	0	5	0	0	0	0	0
85.12.9.	21	0	0	4- 4-	l/2f	10	1	11	f	1	0	0	0
85.12.12.	24	0	0	+ 4-	F	33	13	46	l/4f	3	10	0	0

3. függelék Biológiai adatok

Barna kullancs számlálás és becslés Kullancsok átlagos száma állatonként

Dátum	Nap	N	EN	TA	EF	f '	l/4f	A.E. l/2f	F
Kezeletlen kontroll 85.11.18.	0	4- 4-	F	69	l/4f	56	13	0	0
85.11.28.	7	0	0	21	U2f	12	6	2	0
85.12.2.	14	0	0	36	l/2f	20	15	1	0
85.12.9.	21	0	0	167	l/2f	112	54	1	0

61% amitráz triglimben (RF 1167)

85.11.18.	*0	Ί-	F	108	F	75	22	7	4
85.11.20.	2	Ο	0	0	0	0	0	0	0
85.11.22.	4	0	0	0	0	0	0	0	0
85.1125.	*7	0	0	1	f	1	0	0	0
85.11.28.	10	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.2.	14	0	0	2	l/2f	1	0	1	0
85.12.5.	17	0	0	12	f	12	0	0	0
85.12.9.	21	0	0	69	l/4f	50	19	0	0
85.12.12.	24	0	0	120	l/4f	76	44	0	0

-17HU 200697 A

51% amitráz Miglyolban (RF 1110)

85.11.18.		♦o	+	F	105	F	72	28	4	1
85.11.20.		2	0	0	0	0	0	0	0	0
85.11.22.		4	0	0	0	0	0	0	0	0
85.11.25.		*7	0	0	4	l/4f	3	1	0	0
85.11.28.		10	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.2.		14	0	0	3	f	43	0	0	0
85.12.5.		17	0	0	9	l/4f	8	1	0	0
85.12.9.		21	0	0	160	l/2f	106	51	3	0
85.12.12.		24	0	0	145	F	85	58	0	2
51% amitráz + 11% cihalotrin diglimben és bázis-olajban (RF 1189)
85.11.18.		**o	+	F	4	l/4f	3	1	0	0
85.11.20.		2	0	0	0	0	0	0	0	0
85.11.22.		4	+	F	0	0	0	0	0	0
85.11.25.		*7	0	0	0	0	0	0	0	0
85.11.28.		10	0	0	1	f	1	0	0	0
85.12.2.		14	0	0	0	0	0	0	0	0
8512.9.		21	0	0	50	l/4f	41	9	0	0
85.12.12.		24	0	0	87	l/2f	53	30	4	0
51% amitráz + 11% cihalotrin Miglyolban (RF 1188)
85.11.18.	*0	+	F	90	F	63	19	7	1
85.11.20	2	0	0	0	0	0	0	0	0
85.11.22.	4	+	F	0	0	0	0	0	0
85.11.25.	♦7	0	0	0	0	0	0	0	0
85.11.28.	10	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.2.	14	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.5.	17	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.9.	21	+	l/4f	26	l/4f	21	5	0	0
85.12.12.	24	0	0	104	..-1/2L.	67	35	2	.,-.0..

4Γ* *» «νν*Λ*νν» **UJZV*· ww — ---- ---**A cihalotrint tartalmazó szalagokat 10 hónapi rátapasztás után távolítottuk el.

4. függelék Biológiai adatok

Vörös kullancs számlálás és becslés Kullancsok átlagos száma állatonként

Dátum Nap L EL N ΕΝ TA EF

A F.

1/4 fl/2f F

Kezeletlen kontroll 85.11.18. 0

85.11.25. 7

85.12.2. 14

85.12.9. 21 + l/2f 0 0 + F + F

0 0 0

L'4f 7 1 0 0 l/4f 3 1 0 0 l/2f 0 0 1 0

0 0 0 0

61% amitráz triglimben (RF 1167)	0	0	5
85.11.18.	*0	+	l/2f
85.11.20.	2	+	l/2f	0	0	0
85.11.22.	4	+	F	0	0	0
85.11.25.	*7	0	0	+	l/4f	0
85.11.28.	10	0	0	0	0	0
85.12.2.	14	0	0	0	0	0
85.12.5.	17	0	0	0	0	0
85.12.9.	21	0	0	0	0	0
85.12.12.	24	0	0	0	0	0

l/4f 3 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ooo ooo ooo

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0

-18HU 200697 A

	35	36
51% amitráz Miglyolban (RF 1110) 85.11.18. *0 + F	+	F	7	l/2f	4	2	1	0
85.11.20.	2	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.11.22.	4	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.11.25.	*7	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.11.28.	10	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.2.	14	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.5.	17	0	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.9.	21	0	0	0	0	1	f	1	0	0	0
85.12.12.	24	0	0	0	0	4	l/4f	2	2	0	0

51% amitráz + 11% cihalotrin diglimben és bázis-olajban (RF 1189)

85.11.18.	*0	+	6	F	6
85.11.20.	2	0	0	0	0
85.11.22.	4	0	0	0	0
85.11.25.	*7	0	0	0	0
85.11.28.	10	0	0	0	0
85.12.2.	14	0	0	0	0
85.12.5.	17	0	0	0	0
85.12.9.	21	0	0	0	0
85.12.12.	24	0	3	f	3

51% amitráz + 11% cihalotrin Miglyolban (RF 1188)

85.11.18.	*0	+	F	0	0	5	l/4f	2	3	1
85.11.20.	2	0	0	+	f	0	0	0	0	0
85.11.22.	4	0	0	+	l/2f	0	0	0	0	0
85.11.25.	*7	0	0	+	F	0	0	0	0	0
85.11.28.	10	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.2.	14	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.5.	17	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.9.	21	0	0	0	0	0	0	0	0	0
85.12.12.	24	0	0	0	0	0	0	0	0	0

5. függelék

A kísérletekben alkalmazott ráöntéses készítmények fizikai tulajdonságai és a kezelt szarvasmarhák bőrére kifejtett hatása

Készítmény	Elfolyás	A szőrzet olajossága nap	0	Bőrvarasodás nap 7	14
1 7	14
RF1167	4,8	4,5 5,0	5,0	5,0	5,0	4,5
RF 1110	5,0	4,0 5,0	4,5	5,0	5,0	4,5
RF1189	5,0	3,5 4,5	3,5	5,0	5,0	2,0
RF1188	5,0	4,0 4,5	4,5	5,0	4,5	4,0

A kezelések a kezdeti napon és a 7. napon történtek. Legjobb eredmény: 5 pont Legkevésbé jó hatás: 1 pont

9. példa 55

Összehasonlító példa

A találmány szerinti, Miglyol 812 frakcionált kókuszolaj vivőanyaggal készített, hatóanyagként amitrázt tartalmazó készítményt különféle szokásos olajok vivőanyagként való alkalmazásával készí- gQ tett készítményekkel hasonlítottuk össze hatás, toxikusság és a kezelésre való technológiai alkalmasság szempontjából. A különféle, amitráz hatóanyagot tartalmazó, az állatok testfelületére folyékony állapotban felvihető (ráönthető) készítményekkel 65 végzett kísérleteink eredményeit az alábbi táblázatban foglaljuk össze.

A táblázatban a kísérletekben alkalmazott készítmények biológiai hatásosság szempontjából mutatott előnyös vagy kevésbé előnyös voltát jelzőszámokkal értékeltük; a jelzőszámok értelmezése:

1. Hatás: Biológiai hatékonyság ektoparaziták ellen *** kiváló hatékonyság ** jó hatékonyság * gyenge hatékonyság

2. Toxikusság: hatás a gazdaállaton, beleértve a bőrön mutatkozó ártalmakat és a nyugtató hatást is nem toxikus, nincs káros mellékhatás

-19HU 200697 A erősen toxikus

3. Kezelhetőség: behatolás a szőrzetbe, a készítmény megtartása a testfelületen és szétterjedése a szarvasmarha testfelületén 6 előnyös tulajdonságok 1 a legkevésbé előnyös tulajdonságok

Amitráz t%	Vivőanyag	Testtömeg kg	Adag mg/kg	Térfogat ml	Hatás	Toxicitás	Kezelés
5	benzil-benzoát/	274	18	98,5	«*	1	5
	paraffinoíaj	214	12	51,2	♦ ♦	1	5
		207	9	303		3	5
		206	7	28,8	**	6	5
5	napraforgóolaj	428	4,7	40		6	5
		404	5,0	40	/*	6	5
		430	4,7	40	♦/**	6	5
	201% epiklórhidrin/	433-533	5	43-53	/*	1	3
	xilol/PEG	373-489	10	75-98	♦/**	1	3
5	201% epiklórhidrin/	315-385	5	32-39	*	6	• 3
	xilol/kukoricaolaj	343-396	10	69-79	♦	6	3
5	földidióolaj	-	20	c.100	♦	1	-
5	Miglyol 812	218/248	10	43,6/49,6	**	4	5
5	ciklohexanon/ xilol/kukoricaolaj	185/210	10	37/42		1	1
5	IPM/triacetin/ ciklohexanon	265/228	10	53/45,6	♦ ♦♦	213	4
5	ciklohexanon/ koparaffinát	235/218	10	47/43,6	♦	3	2
5	Ricinusolaj	-	20	c.100	*	1	-

PEG = polietilénglikol

IPM= izopropil-mirisztát

10. példa

Izgató hatás szarvasmarhákon—összehasonlító példa

A találmány szerint, Miglyol 812 frakcionált kókuszolaj vivóanyaggal készített, hatóanyagként deltametrint tartalmazó készítményeknek szarvasmarhákra, bőrfelületen történő kezelés esetén kifejtett izgató hatását többféle ismert, ugyancsak deltametrint, de különféle szokásos vivőanyagokat tartalmazó más készítménnyel hasonlítottuk össze. A kísérletekben 3-6 egyenként 130 és 250 g közötti testtömegű állatból álló csoportokat alkalmaztunk, amelyek karámokban szabadon voltak elhelyezve.

A kezelésre 12 esetben 1,0 t/t í% deltametrint, 1 esetben 0,5 t/t% deltametrint különböző vivőanyagokban tartalmazó folyékony készítményt, 2 további kísérletben pedig (a vivóanyag saját izgató hatásának ellenőrzésére) a hatóanyag nélküli vivőanyagot alkalmaztunk. Az 1,0 t/tf% deltametrint tartalmazó készítményeket, valamint a hatóanyag nélküli vivőanyagokat 10-10 ml mennyiségben, 0,5 t/tf% deltametrint tartalmazó készítményt 20 ml menynyiségben, helyileg az állat váll-középpontja mögötti bőrfelületre alkalmaztuk.

A kezelés után minden állatot 48 óra hosszat állatorvosi megfigyelés alatt tartottunk és ennek során az állatok izgatottságának vagy kényelmetlen érzésének alábbi jeleit regisztráltuk:

fejrázás/szájnyaldosás izom-merevedés csapkodás farokkal rugdalás/dobbantás

Az izgatottság ill. kényelmetlen érzés megfigyelt jeleit az alábbi skála szerint értékeltük;

= nincs rendellenes viselkedés = gyenge viselkedési reakció = mérsékelt viselkedési reakció

3= határozott reakció = erősen kifejeződő reakció

Az egyes készítmények összetétele az alábbi volt:

-20HU 200697 A

A készítmény Anyagok Mennyiség jele

A.	Aerosol OTB EltisolSX93 deltametrin desztillált víz	0,10 t/tf% 0,05t/tf% 5,45t/tf% 94,40 t/tf% 100,00 t/tf%
B.	ciklohexanon	23g
	xilol	44g
	kukoricaolaj	14 g 81 g
C.	deltametrin	1,01 m

Warbex oldószer 100 ml-re

D. butil-glikol-acetát (BGA) 88,20 g izopropil-mirisztát (IPM) 10,71 g

	98,91 g
E.	deltametrin butil-glikol-acetát (BGA) izopropil-mirisztát (IPM)	1,09 t/tf% 88,20 t/tf% 10,71 t/tf% 100,00 t/tf%
F.	deltametrin (98,6%) butil-glikol-éter (BGE) izopropil-mirisztát (IPM)	l,09t/tf% ι 88,20 t/tf% 10,71 t/tf% 100,00 t/tf%
G.	deltametrin (98,6%) izopropil-mirisztát Dowanol DPM	l,07t/tf% 5,26 t/tf% 93,67 t/tf% 100,00 t/tf%
H.	deltametrin (98,6%) Miglyol 812	l,07t/tf% 98,83 t/tf% 100,00 t/tf%
I.	deltametrin (98,6%)	l,12t/tf%

	40 butU-glikol-éter	98,88 Vtf% 100,00 t/tf%
J.	deltametrin (98,6%) Flexon 842 (80%) ciklohexanon (20%)	1,16 t/tf% 98,84 t/tf% 100,00 t/tf%
107	deltametrin (98,6%) Silwet L-77 diglikol-butil-éter	l,06t/tf% l,00t/tf% 97,94 t/tf% 100,00 Vtf%
108.	deltametrin (98,6%) izopropil-mirisztát	1,20 Vtf% 98,80 t/tf% 100,00 t/tf%
109.	deltametrin 20 t/tf% Sílwet L-77 desztillált víz 100 ml-re	5,45 g 1.00 g
RW1	deltametrin (98,6%) butil-glikol-acetát izopropil-mirisztát	035t/tf% 88,74 t/tí% 10,71 t/tf% 100,00 Vtí%
RW2	deltametrin (98,6%) módosított Warbex oldószer	l,12t/tf% 98,88 t/tf% 100,00 t/tf%
ciklohexanon AramasolH kukoricaolaj	28,4t/tf% 543t/tf% Í73t/tf%

100,0 t/tf%

Az állatoknak a fentebbi skála szerint regisztrált viselkedési reakcióit összesítve oly módon értékeltük, hogy az egy csoportbeli állatoknál maximálisan elérhető számértékek összegének százalékában fejeztük ki a ténylegesen regisztrált számértékek összegét.-íly módon az egyes kísérletsorozatokban a kezelés után 0,6,24, ill. 48 óra elteltével regisztrált adatok alapján az alábbi összesített értékszámok mutatkoztak:

Csoport	Készítményt	0	Óra 6	24	48
A	A (1% deltametrin)	0	17	0	0
B	B (— Warbex)	85	4	4	8
C	C(l% Warbex)	83	47	86	62
D	D(—BGA/IPM)	82	16	21	17
E	E(1%BGA/IMP)	65	97	130	80
F	F(l% BGA/IPM)	66	150	128	57
G	G (1% Dowanol/ÍPM)	25	117	78	44
H	H(l% Miglyol)	50	0	0	0
I	1(1% BGE)	58	120	63	28
J	J (1% Flexon)	75	109	128	41
107	107(l%DGBE)	92	36	8	0
108	108(1% IPM)	8	21	71	125
109	109 (1% Sylwet)	0	38	0	0
RW1	RW1 (03% BGA/IPM)	0	28	82	42
RW2	RW2 (módosított Warbex)	35	50	130	30

-21HU 200697 A vőanyag specifikus előnyét valamennyi a kísérletben alkalmazott egyéb vivőanyaggal szemben.

Elfogadható kísérleti eredményt mutatott a fenti kísérletekben az „A és „109 jelű készítmény is, amelyeknél a kezdeti izgalmi reakció elmaradását az magyarázza, hogy ezek a készítmények vivőanyagként lényegileg desztillált vizet tartalmaztak (emulgeátor kíséretében), a vizes vivőanyagú készítmények azonban alkalmazástechnikai szempontból kevésbé előnyösek, mert a vizes vivőanyag nem biztosítja kellőképpen a hatóanyagnak jó szétterülését az állat testfelületén.

A fenti kísérletek kiegészítésére szabadföldi összehasonlító kísérleteket is végeztünk amerikai farmokon összesen 150 szarvasmarhával, amely egyharmadát 2 t/tf% deltametrint butil-glikol-acetát és izopropil-mirisztát 9:1 tf-arányú elegyében, másik harmadát 2 t/tf% deltametrint Dowanol DPM és izopropil-mirisztát 95:5 tf-arányú elegyében, a többi állatot pedig 2 t/tf% deltametrint Miglyol 812 triglicerid-olajban tartalmazó készítménnyel kezeltünk azonos módon és azonos körülmények között.

Az így kezelt állatok 48 órai megfigyelése során azt tapasztaltuk, hogy az első két csoportbeli állatok túlnyomó többsége a fenti értékelési skála 4. fokozatának megfelelő erős izgalmi reakciót mutatott, ami több esertben a karámból való csoportos kitörést eredményezett (a nagyobb csoportokban levő állatoknál az állatok egymásra hatása is fokozhatta a reakciót), míg a Miglyol 812 triglicerid-olajat tartalmazó készítménnyel kezelt állatoknál számottevő izgalmi reakció nem mutatkozott.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás 0,5-10 tömneg/tf% egy- vagy többféle ektoparaziticid szert, éspedig piretrint, piretroidot, vízben oldhatatlan szerves foszforvegyületet, formamidin-származékot és/vaghy avermektint tartalmazó kártevő-irtószer előállítására, azzal jellemezve, hogy az említett szerek egyikét vagy többjét vívőanyagként valamely 8-10 szénatomos zsírsav triglicerid-észterében oszlatjuk el, kívánt esetben valamely szokásos segédanyag, előnyösen emulgeálószer, stabilizálószer és/vagy tapadásfokozó szer hozzáadásával.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként (I) általános képletű piretroidot—ahol M jelentése (a), (b) vagy (c) általános képletű csoport, Rí jelentése hidrogénatom vagy cianocsoport, R2 jelentése halogénatommal helyettesített fenilcsoport, X2, X2, X3 és X4 jelentése egymástól függetlenül halogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, halogénatommal helyettesített 14 szénatomos alkilcsoport vagy halogénatommal helyettesített fenilcsoport, és X5 jelentése hidrogén- vagy halogénatom — és/vagy (II) általános képletű formamidinszármazékot — ahol R jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport, és az X szubsztituensek jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-6 szénatomos alkilcsoport vagy halogénatom — alkalmazunk.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a készítményt oldat alakjában ké5 szítjuk el, a trigliceridben oldódó hatóanyag felhasználásával.
4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az állat testfelületére folyékony alakban felvihető készítményt legfeljebb 10 tö10 meg/tf.% segédanyaggal készítjük el.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a készítményhez segédanyagként diszpergálószert adunk.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljá15 rás, azzal jellemezve, hogy a készítményben legfeljebb 1 tömeg/tf% segédanyagot alkalmazunk.
7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy segédanyagként stabilizáló és/vagy színezőszert alkalmazunk.

20
8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű piretroid-típusú hatóanyagként (+)-cisz-2,2-dimetil-3-(2,2-dibróm-vinil)-ciklopropán-l-karbon sav-[(-)-alfa-ciano-3-fenori-benzil]-észtert (delta25 metrin) alkalmazunk.
9. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű piretroid-típusú hatóanyagként 2,2-dimetil-3-[2klór-2-(trif!uor-metÍl)-vinil]-ciklopropán-l-karb

30 onsav-(alfa-ciano-3-fenoxi-benzil)-észtert (cihalotrin) alkalmazunk.
10. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy (II) álalános képletű formamidin-típusú hatóanyagként N,N-di(2,4-xilil35 imino-metil)-metil-amint (amitráz) alkalmazunk.
11. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy két különböző (I) é&lvAgf (Π) általános képletű hatóanyag kombinációját alkalmazzuk.

40
12. Kártevőirtó készítmény, különösen állatok ektóparazitáinak, főként tetveknek, kullancsoknak, bolháknak, legyeknek és atkáknak az állatok tartózkodási helyein történő irtására, amely készítmény 0,5-10 tömeg/tf% mennyiségi arányban tartalmaz

45 egy- vagy többféle, az említett ektoparaziták ellen hatásos piretrint, piretroidot, vízben oldhatatlan szerves foszforvegyületet, formamidin-származékot és/vagy avermektint, azzal jellemezve, hogy az említett ektoparazitaellenes hatóanyagok 8-10

50 szénatomos zsírsavak glikol- vagy glicerin-észterében vannak eloszlatva, kívánt esetben szokásos segédanyagok, előnyösen emulgeálószer, stabilizálószer és/vagy tapadásfokozó szer kíséretében.
13. A 12. igénypont szerinti peszticid készít55 mény, azzal jellemezve, hogy az hatóanyagként egyvagy többféle (I) általános képletű piretroidot — ahol M, Rí, R2, Xi, X2, X3, X» és X5 jelentése egyezik a 2. igpénypontban megadottal — és/vagy (II) általános képletű formamidin-típusú vegyüle60 tet — ahol R és az X szubsztituensek jelentése egyezik a 2. igénypontban megadottal — tartalmaz.