HU198371B - Herbicide and fungicide compositions containing sulfonamide derivatives as active components and process for producing the active components - Google Patents

Description

A találmány hatóanyagaként szulfonamid-számiazékokat tartalmazó herbicid és fungicid készítményekre, valamint a hatóanyag előállítására alkalmas eljárásra vonatkozik.

Λ találmány szerinti készítmények hatóanyagai új piridinil- cs pirimidinil-szulfonamid-származékok. Ezek az új vegyületek az (I) általános képletnek felelnek meg. Ebben a képletben n értéke 0, 1 vagy 2 szám; m értéke 0, 1 vagy 2 szám;

R hidrogénatom, 1 -4 szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport vagy halogénatommal-fluor-, klór-, brómvagy iódatommal-monoszubsztituált fenilcsoport;

R* piridinil-, piridinil-N-oxid- vágj' 5-pírimidinilcsoport;

R² jelentése 3 8 szénatomos cikloalkilcsoport, 410 széoatomos alkilcsoport, cianocsoport, ha!ogén-/fluor-, klór-, bróm- vagy jód/atommal, 1-3 szénatomos alkilcsoporttal, 1 -3 szénatomos halogcn-/fluor-, klór- vagy bróm/-alkilcsoporltal, 13 szénatomos alkoxicsoporttal, 1-3 szénatomos halogén-/fluor-, klór- vagy bróm/-alkoxicsoportial, 1-3 szénatomos alkiltiocsoporttal, hidroxi-, nitro- vagy cianocsoporttal mono- vagy diszubsztituált fenilcsoport, vagy 3 8 szénatomos cikloalkil-metoxi-csoporttal vagy fenoxicsoporttal monoszubsztituált fenilcsoport;

R³ jelentése 1 -6 szénatomos alkilcsoport, di/1-3 szénatomos alkil/-amino-csoport, 1-3 szénatomos halogén-/fluor-, klór- vagy bróm/-alkii-csoport, fenilcsoport vagy' halogén-/fluor-, klór-, bróm- vágj' jód/atommal, 1-3 szénatomos alkilcsoporttal vagy trifluor-mctil-csoporttal mono- szubsztituált fenilcsoport, azzal a feltétellel, hogy R² csak cianocsoport akkor, ha m értéke 2 szám;

vagy az olyan vegyületek savaddíciós sói, amelyekben R¹ piridinil- vagy 5-pirimidinil-csoport, azzal a feltétellel, hogy az olyan vegyületek sói, amelyekben R* jelentése 5-pirimidinii-csoport, csupán hidrohalogcnidek.

A találmány magában foglalja az (Íj általános képletű vegyületek előállítására alkalmas eljárást is, amely abban áll, hogy valamely (11) általános képletű amint szulfonálunk egy (Hl) általános kcpletű szultonsawal vagy ennek valamely aktivált származékával, c képletekben R, R¹, R², R³, n cs m jelentése a fenti, és kívánt esetben oxidálunk valamely (1) általános kcpletű piridinil-termékét annak érdekében, hogy a megfelelő piridinil N-oxid vegyületet állítsuk elő, továbbá kívánt esetben sóvá alakítjuk a kapott piridinil- vagy pirimidinil terméket

A találmány tárgya elsősorban valamely a mezőgazdaságban használható készítmény, amely legalább egy (1) általános képletű vegyületet és valamely a mezőgazdaságban elfogadható közömbös vivőanyago! tartalmaz.

A leírásban a hőmérsckletértckuket Ccisius-fokokban adjuk meg. A koncentrációt, a százalékot és hasonlókat tömegegységekhen adjuk meg. ha másként nem jelöljük.

Λ leírásban a kémiai megjelöléseket az általában szokásos módon használjuk. Igy például a „halogén-alkilcsoporl” megjelölés olyan alkilcsoportokra vonatkozik, amelyek tetszés szerinti számú fluor-, klór- vagy brómatommal vannak helyettesítve. A „halogén-fenii csoport” megjelölés olyan fcnilgyűrűkre vonatkozik, amelyek fluor-, klór-, bróm- vagy jódatommal vannak helyettesítve, ahogy az általános képletnél leírtuk.

A ,,hidrohalogcnid” megjelölés hidrokloridra, hidrobromidra, hidrofluoridra vagy hidrojodídra vonatkozik.

Az „1 4 szénatomos alkilcsoport” megjelölés például metil-, etil-, propil-, iz.opropíl-, 1-mctil-propil- és tercbutil-csoportra vonatkozik. A „3 -8 szénatomos cikloalkil-csoport” megjelölés például ciklopropíl-, ciklopcntil-, ciklohexil- és ciklobutil-csoportra vonatkozik. A „4 10 szénatomos alkilcsoport” megjelölés például butil-, 2-metil-propil-, pentil-, hexil-, 3-etil-hexil-, oktil-, 1,1-dietilhexil-, nőni!- és decilcsoportot képvisel.

Az „1-3 szénatomos alkilcsoport” megjelölés metil-, etil-, propil- cs izopropil-csoportra terjed ki. Az „1 3 szénatomos /fluor-, klór-vagy bróm/-alkil-csoport” megjelölés olyan alkilcsoportokra vonatkozik, amelyek tetszés szerinti számú halogénatommal vannak helyettesítve a megadott három halogénatomon belül. Az „1 3 szénatomos alkoxicsoport” olyan alkilcsoportokat jelöl, amelyek oxigénatomon keresztül kapcsolódnak és az „1 3 szénatomos /fluor-, klór- vagy bróm/-alkoxi-csoport” megje'ölés magába foglalja az előbb leírt alkilcsopoi tokát, a nelyek a fent megadott számú halogénatonunal lehetnek helyettesítve és oxigénen keresztül kapcsolódnak. Az ,,1- 3 alkiltiocsopoit” megjelölés olyan alkilcsoportokat képvisel, amelyek kénatomon keresztül kötődnek. Az „1-3 szénatomos alkil-umino-csoporí” megjelölés olyan alkilcsoportokat jelent, amelyek egy aminonitrogéncn keresztül kapcsolódnak, a „di/1 3 szénatomos alkil/-amino-csoport” megjelölés két olyan alkilcsoportra vonatkozik, amely egymással megegyező vagy egymástól különböző lehet, és egyetlen aminonitrogéncn keresztül kapcsolódik.

A? „16 szénatomos alkilcsoport megjelölés például metil , etil-, propil-, 2-metil-propil-, pentil-, hexil és 3-metil-pcntil-csoportra vonatkozik.

A találmány szerinti eljárással előállíthaló) vegyületek bizonyos osztályai előnyösek. Az. ezután következő rövid leírások a vegyületek előnyös alosztályát szemléltetik. Azok a korlátozások, amelyek következnek, kombinálhatok cs az előnyös vegy illetek további, kndáio/.oltabb alosztályait adják.

a/ n érié kel;

b/ m értéke 0 vagy I;

cl in értéke 0;

d/ R hidrogénatom vagy alkilcsoport;

c/ R hidrogénatom vagy metilcsoport;

f/ R hidrogénatom;

g/ R¹ piridinil-vagy piridinil-N-oxid-csoport;

h/ R¹ piridiuilcsoport;

i/ R* 3-piridinil-vagy 3-piridinil-oxid-csoport;

jj R’ 5-pirimidinil-csoport;

ki R² helyettesített fenilcsoport;

1/ R² halogénatonunal, alkil-, halogénalkil- vagy halogén-alkoxi-csoporttál helyettesített fenilcsoport; m/ R² halogcnatommal helyettesített fenilcsoport; n R² fluor- vagy klóralommal helyettesített fenilcsoport ;

o^! R² fluor- vagy klóratommal és alkilcsoporttal hely rttesített fenilcsoport;

p; R³ alkil-, alkil-amino-, dialkil-amino- vagy helyettesített fenilcsoport;

q/ R³ valamely 1 4 szénatomos alkilcsoport, metil-ainino-csoport, dimelil-amino-csoport vagy helyettesített fenilcsoport;

r, R³ metil-, metil-amino-, dime til-ami no- vagy ha-21 atommal, metilesoporttal vagy /fluor-, klór- vagy /-metil-csoporttal helyettesített fenilcsoport;

R³ metilcsoport;

R³ metil-amino- vagy dimetil-amino-csoport;

R³ fluor- vagy klóratommal, metil- vagy /fluor-, vagy bróm/-metil-csoporttal helyettesített fenilcsokövetkező vegyületek az (I) általános képletű vetek további példáit szemléltetik: /2-ciklopropil-etil/-N-/pirimidin-5-il-metil/-etán/szul1,

-ciklopentil-N-[ 1-/piridin-3-il/-propil ]-izopropán-szulnid, ciklooktil-metil-N-/piridin-3-il/-3- metil- bután- szülőid, pentiI-N-[l-fpiridin-2-il/-2-mctil-propil]-hexán-szulnid, hexil-N-/piridin-3-il-metil/-tcrc-bután- szulfonamidaklorid,

-undccil-N-/pirimidin-5-il-metil/-2-etil-bután-szolfonJ

-/l,l-dimetil-butil/-N-[l-/pirimid-5-il/- etil] -metánonamid, /l,3-dietil-pentil/-N-/piridin-4-il-metil/- metán - szülni d-oxid, ciano-metil-N'-metil-N-/piridin-4-il-metil/-szulfamid,

-/3,5-diklór-benzil/-N'-izopropil-N-/pirimidin-5-il-meulfamid, • 4-bróm-fenil/-N'N'-dietil-N-/piridin-3-il-metil/-szuld,

-:2,5-dibróm-fenil/-N'-etil-N'-propil-N-[l-/piridin-3-il/ . d]-szulfamid-hidroklorid,

-etil- N'-/3-jód- fenil/-N -metil-N'-/piridin-2-il-metil/í imid,

Í2-/3-iluor-5-jód-fenil/-etil]-N-,jpírimidin-5- il- metil/,;,2-tetra fluor-e tán/-szulfonamid-hidrobromid,

2-metil-fenil/-N-pirimidin-5-il-metil/-/1,2-diklór-pro.ulfonamid,

2,4-dietil-fenil/-N-[l-/piridin-2-il/-N-oxid-etil]-l ,1,1m-izopropán/-szulfoamid, λ. .. 4-propil-benzil/-N-/pirimidin-5-il-metil/-klór-metánmamid,

2-izopropil-4-metil-fenil/-N-[l-piridin-3-il/-butil]-dinctán-szulfonamid-hidrobromid, piridin-4-iI-metil/-N-/3-trifluor-metil-fenil/-/l- klórn-etán/-szulfonamid-acetát, 4-bróm-metil-benzil/-N-/piridin-3-il-metil/-/3,3,3-tri>ropán/-szul fonamid,

4-pentabróm-etil-benziV-N-/pirimidin-5-il/- benzolmamid,

1- /piridin-3-iI/-etil]-N-/3-heptafluor- propil- benzil/or-benz.()J/-szulfonamid,

2- [ 2-/2,2-diklór-e til/-fenil]-etil/-N-/piridin-2-il-metil/lifluor-benzolf-szulfonamid-hidroklorid, !4-/l ,2,3-tribróm-izopropil/-fenil]-N-/piridin-2-il-meklór-benzol/-szulfonamid, 'piridin-3-il-metil/-N-[2,4-bisz/trifluor-metil/-fenil ]4iktór-benzol/-szulfonamid-hidroklorid, (4-/1 -kfór-etiJ/-2-trifluor-metil-fenil j-N [l-/pirimidinropil]-/2-bróm-benzol/-szulfonamid, '2-klór-metil-5-heptafluor-propil-fenil/-N-/piridin-3oxid-/3,5-dibróm-benzol/-szulfonamid, f3,5-bisz/bróm-metil/-fenil]-N-/piridín-4-il-metil/-/4enzol/-szulfonamid,

N-[2,6-bisz/fluor-metil/-benzil]-N-/piridin- 3 -il -mctil/-/2,5-dijód-benzol/-szulfonamid-acetát,

N-/3-metoxi-fenil/-N-/piridin-2-iI-mctiI/·/ 3 - metil-benzol/-szulfonamid,

N-/4-etoxi-feniI/-N-/piridin-3-iI-mctil/-/2-propiI-bcnzoI/

-szulfonamid,

N-/2-izopropoxi-fenil/-N-[ I -/pirimidin-5-il/-e til ]-/2-e til-4-izopropil-benzol/-szulfonamid-hidroklorid,

N-/3,4-dictoxi-fcnil/-N-/pÍridin-3-il-mctil/-/3-trifluor-metil-bcnzol/-szulfonami d-b idroklorid,

N-/ 5-etoxi-2-metoxi-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-[2- dildór-meti3-4-/l ,1,2,2-tetrafluor-etil-benzol )-szulfonamid,

N-/2,6-dipropoxi-benzil/-N-/pirimidin-5-il-me til/-[3-/2, 2,2,-tribróm-etil/-5-fluor-metil-benzol]-s7.uIfonaniid,

N-[ 1 -/piridin-2-il-N-oxid/-etil J-N-] 2-/2-tiifluor-metoxi-fenil/-etil]-/4-klór-2-fluor-benzol/-szulfonamid,

N-/2-(4-/l -klór-doxi/-fenil ]-etil/-N-[ 1 -/piridin-3-il-etilJ-/4-brón;-3-fluor-bcnzol/-szuifonanűd-oxid,

N-/piridin4-il-nielil/-N-/3-heptafluor-propoxi-fenil/-/2-fluor-5-jódbenzol/-szulfonamid,

N-[4-/l ,1,2-tribróm-etoxi/-fenil ]-N-/piridin-3-il-metil/-/2-etil-3-fluor-benzol/-szulfouamid-acetát,

N-(2-;'l,l,3-tribróm-Ízopropoxi/-fenil]-N-/piridin- 3 -il-metil/-/4-fluor-2-heptaf]uor-propil-benzol/-szulfonamid,

N-[4-/14,2,2-tetrafluor-etoxi/-2-trifluor-nietoxi-fenil ]-N-/piridin-3-il/-/2-klór-3-jód-benzo/ - szulfonamid- hidrobromid,

N-/2-klór-metoxi-3-pentafluor-etoxi-fenil/-N-[ 1-/ -piridin-3-il/ butil]-/2-klór-3-jód-benzol/-szu1fonamid,

N-[3-/2,2-dibróm-etoxi/4-/3-klór-propoxi/-fenil]-N-/piridin-4-il/-/3-klór-4-izopropil-benzoI/-szulfonamid,

N-[/2-fluor-fenil/-/pirimidin-5-il/-metil]-N-/3-metil-tiofenil/-/4 klór-2-trifluor-metil-benzol/-szulfonamid,

N-/4-etü-tiofenil/-N-/pirimidin-5-il/-/4-bróm-2-jód-benzol-szulfonamid-hidroklorid,

N-/2-propiltio-benzil/-N-/pirimidin-5-il-metil/-/3-bróm-4-metil benzol/-szu]fonamjd,

N-/3,4- dimetiltio-benzil/-N-/piridin-4-il-metil-N-oxid/-/2-bróm-5-triklór-metil-benzol/-szulfonamid,

N-[ í3-klór-fenil/-/piridin-2-il/-metil]-N-/2,6-dietiltio-fenil/-/2-jód-4-propil-benzol/-szulfonamid-hidroklorid,

N-[2-/5-izopropiltio-3-metiltio-fenil/-etil]-N-/piridin-2-il-meti!/-/3-pentabróm-etil-4-jód-benzol/-szulfonamid,

N-/3 hidroxi-fenil/-N-/pirimidin-5-il-metil/-[5-/2-bróm-propil/ 2-etiI-benzol ]-szuIfonamid,

N-/ 2,6- dihidroxi-fcnil/-N-/ piridin-4-il-metil/-metánszulfonamid-metán-szulfonát,

N-/4 nitro-fenil/-N-[ 1 -/piridin-3-il/-propil]-metán-szulfonamid,

N-/3,5-dinitro-benzil/-N-/piridin-3-il/etán-szulfonamid,

N-/2-ciano-fenil/-N-/pirídin-3-il-metil/-/4trifluor- rnetil-benzol-szulfonamid-oxid,

N-/2,4-ciano-fenil/-N-/pinmidin-5-ilmetil/-N’, Ν'- dinié· til-benzol-szulfonamid-liidroklorid,

N-/3-ciklopropil-nietoxi-fenil/-N-f/4-bróni-fenil/ - /pirimidin-5-il/-metil]-metán-szulfonamid,

N-/4 ciklobutil-metoxi-fenil/-N-[ l-/piridin-2-il/-etil-metilpmeTán-szuIfonamid,

N-/3-ciklooktil-metoxi-fenil/-N-/piridin-3-il-métán-szulfonamid-szulfonát,

N-[2-/3-klór-4-fluor-fenil/-etil]-N',N'-dietil-N-/piridin-3-Í1/-SZ J famid-szül fonat,

N-/5-bróm-2-fluor-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-/3-klór-benzol/szulfonamid,

198 371

N-/4-fluor-2-jód-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid,

N-/3-fluor-5-metil-benzil/-N-/piridin-3-il-metil/-4-fluor-benzol/-szulfonamid-oxid,

N-[2-fluor-4-/l ,1,2,2-tetrafluor-etil/-fenil]-N-/piridin-4-il/-metán-szulfonamid,

N-/2-etoxi-4-fluor-fenil/-N-[2-/piridin-2-il/-etil]-metán-szulfonamid,

N-[3-/2,2-diklór-etoxi/-3 - fluor-fenil]-N-/pirimidin-5-il-metil/-/4-bróm-benzol/-szulfonamid,

N-/4-fluor-2-propiltio-benzil/-N-[/2-jód-fenil/pirimidin- 5-il/-me til ]-me tán-szulfonamid,

N-/3-fluor-4-hidroxi-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid-hidroklorid,

N-/4-fluor-2-nitro-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-/4-trifluor-metil-benzol/-szulfonamid,

N- /3-ciano-4- fluor- fenil/-N-/piridin-3-il-metil/- etán-szulfonamid,

N-/4-bróm-3-klór-benzil/-N-/pirimidin-5-il-metil/-metán

-szulfonamid-hidroklorid,

N-/2-klór-5-jód-fenil/-N-/piridin-4-il/-metán-szulfonamid,

N-/4-klór-2-etil-fenil/-N-[fenil/-/piridin-3-il/-metil]-4-klór-benzol/-szulfonamid,

N-/3-klór-4-trifluor-métil-fenil/-N-[l-/piridin-3-il-etil]-metán-szulfonamid-hidroklorid,

N-/2-klór-5-izopropoxi-fenil/-N-/piridin-3-il/-metán-szulfonamid-oxid,

N-[4-klór-2-/3-klór-propoxi/-fenil]-N-/piridin-4-il-metil-N-oxid/-hexán-szulfonami d,

N-/3-klór-2-etiltio-fenil/-N-/pirimidin-5-il/-metán-szulfonamid,

N-/4-klór-3-hidroxi-fenil/-N-[ 1 -/piridin-5-il/-etil]-pentán-szulfonamid,

N-[2-/2-klór-4-nitro-fenil/-etil]-N-/piridin-3-il-mptil/-hexán-szulfonamid,

N-/3-klór-2-ciano-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/metán-szulfonamid-hidroklorid,

N-/2-bróm-4-jód-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán•szulfonamid,

N-/3-bróm-2-propil-fenil/-N-/piridin-3-il-metil-N-oxid/-me tán-szulfonamid,

N-[2-bróm-5-/2,2-diklór-etil/-fenil]-N-/piridin-3-il-metil-N-oxid/-me tán-szulfonamid,

N-/4-bróm-3-/izopropoxi-fenil/-N-/piridin-4-il-metil/-terc-bután-szulfonamid-acetát,

N-[3-bróm-5-/2-bróm-propoxi/-benzil]-N-[l-pirimidin-5-il/-butil ]-me tán-szulfonamid,

N-/4-bróm-2-metil tio-fenil/-N-/pirimidin-5-il-metil/metán-szulfonamid,

N-/3-bróm-2-hidroxi-feniI/-N-/piridin-3-il-metil/-propán-szulfonamid-propionát,

N-/2-bróm-6-nitro-fenil/-N-/piridin-2-il-metil/metán-szulfonamid,

N-/2-bróm-4-ciano-fenil/-N-/piridin-4-il-metil/-/4-bróm-benzol/-szulfonamid-hidroklorid,

N-/3-jód-5-propil-fenil/-N-[l-/pirimidin-5-il-etil]-metán-szulfonamid,

N-[2-/l-bróm-etil/-6-jód-fenil]-N-/piridin-3-il-metil-N-oxid/-metán-szulfonamid,

N-/3-jód-4-propoxi-fenil/-N-/piridin-3-il-metil-N-oxid/-metán-szulfonamid,

N-/4-jód-3-trifluor-metoxi-benzil/-N-/piridin-3-il-metil-metá^^ulfonamid,

N-[2-/4-etiltio-2-jód-fenil/-etil]-N-/piridin-3-il/-bután-szulfonamid-hidroklorid,

N-[/2-fluor-fenil/-piridin-3-il/-metil]-N-/2-hidroxi-3-jód·

-fenil/-metán-szulfonamÍd,

N-/2-jód-4-nitro-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metári-szulfonamid, \-/3-ciano-5-jód-fenil/-N-[/fenil/-pirimidin-5-il/-metil]-3 -tluor-benzol/-szulfonamid, \-[5-/l-bróm-izopropÍl/-2-etil-fenil]-N-/piridin-3-il-N-oxid/-metán-szulfonamid,

N-/4-etoxi-3-metil-fenil/-N-[l-pirimidin-5-il/-etil]-metán-szulfonamid,

N-[3-/2,2-difluor-etoxi/-4-propil-fenil }N-/piridin-4-il-me til/-me tán-szulfonamid,

N-/2-izopropil-4-izopropiltio-fenil/-N-/piridin-2-il-metil/-etán-szulfonamid,

N-/3 -hidroxi-4-metil-fenil/-N-/piridin-3 -il -me t Ü/-/4 -ldór-benzol/-szulfonamid-acetát,

N-/2-nitro-3-propil-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid,

N-/2-ciano-4-metil-fenil/-N-/piridin-4-il-metil/-/4-fluor-benzol/-szulfonamid,

N-/2-metoxi-4-trifluor-metil-fenil/-N-[l-/pirimidin- 5-il/-etil]-metán-szulfonamid-hidrofluorid,

N-/3-klór-metil-5-pentafluor-etoxi-fenil/-N-/pirimidin-5-il/-metán-szulfonamid, \-[4-/3,3,3-tribróm-propil/-2-izopropiltio-fenil]-N-/pÍridin-3-il-metil-N-oxid/-metán-szulfonamid,

N-/3-diklór-metil-4-nitro-fenil/-N-/piridin-3-il-N-oxid/-propán-szulfonamid,

N-[ 5-/13 -dibróm-izopropil/-2-ciano-fenil]-N-/pirimidin-5-il-metil/-terc-bután-szulfonamid-hidroklorid,

N-/5-heptafluor-porpoxi-2-metoxi-fenil/-N-/pirimidin-5 - il -me til/-me tán-szulfonamid,

N-/4-etoxi-2-etiltio-fenil/-N-[l-/pirimidin-5-il/butilJ-propán-szulfonamid,

N-/3-hidroxi-5-propoxi-fenil/-N-/piridin-3-il-/izopropán

-szulfonamid,

N-/3-izopropoxi-4-nitro-benzil/-N-/piridin-2-il/-/4metil-benzol/-szulfonamid,

N-/3-ciano-2-metoxi-benzil/-N-/piridin4-iI-metil/-/3-klcr-benzo1/-szulfonamid,

N-/4-metiltio-2-trifluor-metoxi-feníl/-N-/piridin-2-il-metil-N-oxid/-me tán-szulfonamid,

N-[ 2-hidroxi-4 -/ 2,2,2-trikló r-e toxi/-fenil ]-N-[ 1 -/pirimidin-5-il/-etil]-metán-szulfonamid,

N-[/2,2-dibróm-etoxi/-4-nitro-fenil]-N-/pirimidin-5-il-me til/-metán-szulfonamid,

N-/2-ciano-3-fluor-metoxi-benzil/-N-/pirimidin-5-il/-benzol-szulfonamid-hidrobromid,

N-[/3-fluor-fenil/-/pirimidin-5-il/-metil]-N-/3-hidroxi-2-metiltio-benzil/-N',N'-dimetil-szulfamid,

N-/3-etiltio-5-nitro-fenil/-N'-propil-N-/piridin-4-il-metil/-szulfamid-oxid,

N-[2-/4-ciano-3-propiltio-fenil/-etil]-N-/pirimidin-3-il-metil/-metán-szulfonamid,

Ν,Ν-die til-N2-hidroxi-4-nitro-fenil/-N '-/pirimidin- 5-il-metil/-szulfamid,

N-/2-ciano-3-hidroxi-fenil/-N-/pirimidin-5-il-metil/-metán-szulfonamid, és az

N-/4-ciano-2-nitro-benzil/-N-/pirimidin-5-il-metil/-benzol-szulfonamid.

Az (I) általános képletű vegyületeket a hasonló vegyületek előállítására ismert analóg módszerek szerint állít-41 elő. A legkényelmesebb szintézis utolsó része abból hogy valamely (II) általános képletű helyettesített nt, e képletben R^l. R², n cs m jelentése az előzőck' megadott, szulfonálunk.

A helyettesített amin szulfonálását egy (Ifi) általános letíí szulfonsawai végezzük, amelyben R³ jelentése a ti, de végezhetjük a szulfonálást a szulfonsav valamely ivált származékával is. Ilyen aktivált szulfonsav-szár:ckok a szulfonil-halogcnidck, különösen a szulfoniliritl vagy -bromid. Abban az esetben, ha a szulfonilogenideket használjuk, akkor előnyösen valamely rohalogcnidct megkötő szert alkalmazunk a reakciótyben. Előnyösen mérsékelt erőséggű bázisokat hasztnk erre a célra. Az alkálifém-karbonátok, -hidrogénbonátok cs -hidroxidok meglehetősen jó liidrogénigenidet megkötő anyagok. Szükség eseten azonban : bázisokat is használhatunk, így alkálifém- és alkáliifém-hidrideket cs tercier aminokat, így trietil-amint, tanol-aniint cs hasonlókat.

\ (III) általános képletű szulfonsav más alkalmas aktiformája az anhidrid, amelyet úgy állítunk elő, hogy denzálunk két szulfonsavrnolekulát vagy a savat másawal kondenzáljuk („vegyes anhidrid’’)· Abban az Íren, ha savanhidridet használunk szulfonáló szert, akkor savmegkötő szerre vagy más iniciátorra, illetatalizátorra nincs szükség a reakcióelegyben.

\ szulfonálást legkényelmesebben valamely közömszerves oldószerben, előnyösen olyan oldószerben, ’ezzük ki, amelynek forráspontja megfelelő visszafoasi hőmérsékletet biztosít. Halogénezett alkán-oldók különösen alkalmasak erre a célra. Ilyen oldószepéidául a diklór-metán, a kloroform és hasonlók, kívül minden olyan szerves oldószert hasz.nálhaamely nem reagál az aminnal vagy a szulfonsawai, uely stabilis a kívánt rcakcióhőmérsékletcn. flyen ol?rek például az aromás oldószerek, az amidok, ketoés hasonlók, amelyek előnyösen használhatók szá-egyület szintézisénél.

tálában a szulfonálásokat mérsékelt hőmérsékleten, ömyczets hőmérséklettől körülbelül 100 °C-ig ter> hőmérséklettartományban, vitclezzük ki. A legclő*bben a reakciókat mérsékelten emelt hőmérsékley körülbelül 30 70 °C-on hatjuk végre. A legkcdb hőmérséklet egy adott szintézisre függ az előállírivánt vegyülcttől, a kivitelezésre használatos kcsz.üi és a termék kívánt hozamától.

szulfonálási reakciók megfelelő eredményekkel ck végbe akkor, ha a reagenseket mólcgyenértéklennyiségekbcn alkalmazzuk. Ahogy szokásos azonsa az egyik reagens különösen költséges vagy neheicszerezhető, akkor a másik reagensből jelentős feet használunk annak biztosítására, hogy a kritikus nst teljesen reagáltassuk.

t a (II) általános képletnek megfelelő helyettcsíamint, amelyben n értéke 0, a legelőnyösebben úgy .k elő, hogy valamely (C) általános kcplctű aldchi;gy ketont egy (D) általános képletű aminnal reagálx, ezekben a képletekben R, R¹, R² és in jelentése zőckben megadott.

reakció könnyen, előnyösen visszafolyatási homárén, vízcsapda alkalmazása mellett végbemennek és ö) általános képletnek megfelelő reakcióterméket iényeznek, e képletben R, R¹, R² és m jelentése a kkel egyezik.

aldehidnek vagy a ketonnak és az aminnak a kondenzálását előnyösen valamely magas forráspontű, vízzel nem elegyedő oldószerben, így xilolban vagy toluolban, és nagyon kis mennyiségű iniciátor, így toluol-szulfonsav jelenlétében végezzük.

Az (E) általános képletnek megfelelő imint könnyen reduk; lhatjuk kémiai vagy katalitikus módszerekkel a (Ií) általános kcpletű aminná. Előnyösen az imint kémiailag redukáljuk borii időddel vagy ciano-bórhidríddcl. Ilyen makciókat hagyományos módon végzünk alkohol oldószerben mérsékelt hőmérsékleteken környezeti hőmérséklettől körülbelül 100 °C-ig terjedő hőmérséklettartományban.

Az olyan (II) általános kcplctű amint, amelyben ni cs n érteke nullától eltér, könnyen előáll áthatjuk oly módon, hogy valamely amint halogcnc/ünk valamely halogénezett származékkal az alábbi (l·) cs (G) reakciók szerint.

Az I ) és (G) egyenletekben X halogénatom, előnyösen klór- vagy brómatom, vagy más könnyen „lehasítható csoport”, így szulfonát-csoporl és hasonlók. Az ilyen reakciókat valamely savmegkötő szer jelenlétében a szülfonálásnál ismertetett módon hajtjuk végre.

A (II) általános kcplctű amint könnyen előállíthatjuk tovább.! oly módon, hogy valamely (II) általános képletű savhalogenidet, amelyben X¹ fluor-, klór- vagy brómatom, egy (I) általános kcplctű aminnal reagáltatunk és ily módon (J) általános kcpletű aniidhoz. jutunk, e képletben , R² és m jelentése az, előzőekben megadott.

Az midot redukáljuk és így olyan (11) általános képletű an.int állítunk elő, amelyben n értéke 1 és R hidrogénatom. Az acil-halogenid és az. amin reakcióját valamely c'őz.őekbcn említett savmegkötő szer jelenlétében végezzük közepesen emelt hőmérsékleten, közömbös oldószerekben, így halogénezett alkánokban, aromás szénhidrogénekben, amidokban, ketonokban cs hasonlókban. Az ami,lót kémiai úton redukáljuk, előnyösen lítium-alumínium-hidriddel éter oldószerben környezeti vagy mérsékelten emelt hőmérsékleten.

Abban az esetben, ha piridin-oxid a kívánt termék, akkor a piridincsoportot utolsó lépésként erős oxidáló szerrel oxidáljuk. Ilyen oxidációkhoz hagyományosan klór-benz.oesavat alkalmazunk előnyösen. Szükség esetén más oxidáló szerekkel is végezhetjük az oxidálást.

A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek savaddíciós sóit könnyen kaphatjuk oly módon, hogy a terméket a megfelelő savval kezeljük. Savakként, hidrogénklond, hidrogénbromid, hidrogenjódid, ecetsav, propionsav, vajsav, tejsav, hexánsav, kénsav, salétromsav, foszforsav, orto-foszforsav és hasonló savak használhatók a kívánt savaddíciós sók előállításához. Az ilyen sókat előnyösen úgy készítjük, hogy a vegyület szabad bázisformáját alkalmas oldószerben, így valamely aromás oldószerben, például benzolban vagy toluolban, vagy halogénezett alkánban, oldjuk és feleslegben a kívánt savat adjuk az oldathoz. Kényelmesen adagolhatjuk a savat, például a hidrogénkloridot, oly módon, hogy gázalakban átfuborékoltatjuk az oldaton alapos keverés közben.

A következő példákon a találmányt a továbbiakban részletesen bemutatjuk.

7. előállítás mód

3-/4-klór-fenÍl-amino-metil/-piridin

63,8 g 4-klór-anilint feloldunk 250 ml toluolban és

198 371

47,2 ml 3-piridin-karboxaldehidet adunk az oldathoz. Ezután nagyon kis mennyiségű p-toluol- szulfonsavat adunk az elegyhez, és az egészet fonásig melegítjük, majd visszafolyatás közben forraljuk 6 óra hosszat és közben a fejlődő vizet csapdában összegyűjtjük. Ily mó- g dón körülbelül 8,5-9 ml vizet fogunk fel a csapdában.

Az elegyet ezután lehűtjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradékot petroléterrel alaposan trituráljuk, majd szűrjük. A szilárd anyagot petroléterrel mossuk és szárítjuk, így 88,6 g szennyezett terméket kapúnk, amelyet meleg metanolban oldunk. A hűtéskor kiváló csapadékot további metanollal trituráljuk és a keletkező szuszpenziót szűrjük. A szilárd anyagot hideg metanollal és petroléterrel mossuk és levegőn szárítjuk, így 49,6 g 3-/4-klór-fenil-iminometil/-piridint kapunk. g

Op. 65 68 °C.

A fenti terméket etanolban oldjuk és 8,9 g nátrium-bórhidridet adunk lassú ütemben az oldathoz. Az elegyet éjszakán át keveijük környezeti hőmérsékleten és az etanolt lepároljuk. A maradékot etil-acetátban oldjuk és 20 az oldatot néhányszor extraháljuk vízzel. A szerves oldatot magnézium-szulfát felett szárítjuk, aktív szénnel kezeljük, szűrjük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A maradékot etil-acetátban felvesszük és szilikagél-oszlopra visszük további etil-acetátban. A terméket tartalmazó 25 frakciókat egyesítjük és vákuumban bepároljuk, így 23,1 g kívánt terméket kapunk.

Op. 95-98°C.

N-l4-klór-fenill-N-/piridin-3-il-metill-l 3- klór- propán)-szulfonamid

1,9 g 1. előállítás szerint kapott terméket keverés közben feloldunk diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 1,4 g kálium-karbonátot és 1,2 ml 3-klór-propán- 35 -szulfenil-kloridot. Az elegyet néhány napig keveijük környezeti hőmérsékleten és utána vízzel kétszer extraháljuk. A szerves réteget magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. Ily módon olajos maradékot kapunk, amelyet kloroformban oldunk és szilikagél-osz- ^0 lopon kromatografálunk, az eluálást kloroformmal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és vákuumban bepároljuk, így 0,4 g kívánt terméket kapunk, amelyet megelemezünk.

Analízis

Számított: C 50,15; H4,49; N 7,80%

Talált: C 49,90; H4,42; N 7,57%

N-j2,6-dietil-fenilj-N-/piridin-3-il-metilj-metán-szulfonamid

3,9 g 3-/2,6-dietil-fenil-amino-metil/-piridint 10 ml metán-szulfonil-kloridban szuszpendálunk és az elegyet környezeti hőmérsékleten állni hagyjuk 3 napig. Az ele- 55 gyet ezután vízzel hígítjuk és meglúgosítjuk 10-es pH-ra vizes nátrium-hidroxid-oldattal. Az elegyet 15-15 ml etil-acetáttal kétszer extraháljuk és az egyesített szerves rétegeket kétszer mossuk 15-15 ml vízzel, majd szárítjuk. A szerves oldatot vákuumban bepároljuk és így 60 4,5 g olajos terméket kapunk. A terméket etil acetátban oldjuk és rövid szilikagél-oszlopon etil-acetátban tisztítjuk. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, és így 3,5 g szennyezett terméket kapunk. A szennyezett terméket feloldjuk 10 ml diklór-metánban 55 és az oldathoz hozzáadunk 1,26 ml trietil-amint, valamint 0,7 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 3 napig, utána szűrjük és a szürletet vákuumban bepároljuk. A maradékot feloldjuk kloroformban és szilikagél-oszlopon tisztítjuk, az eluálást pedig 19: 1 arányú kloroform/metanol-eleggyel végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és vákuumban bepároljuk, így 3,7 g terméket kapunk.

3. példa

N-/ 4-fluor-fenil)-N-[l-piridin-3-il/-etir\-metán-szulfonatnid

10,8 g 3-[l-/4-fluor-fenil-amino/-etil]-piridint feloldunk 50 ml diklór-metánban és előbb 10,4 g kálium-karbonátot, majd 5,9 ml metán-szulfonil-kloridot adunk az oldathoz. Az elegyet két napig keveijük környezeti hőmérsékleten és utána 1,8 ml metán-szulfonil-kloridot adunk hozzá, majd az elegyet keverjük gyenge visszafolyatás közben négy napig. Ezt követően lehűtjük az elegyet, vízzel kétszer extraháljuk, szárítjuk és betöményítjük, így olajat kapunk. Az olajat diklór-metánban oldjuk és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást előbb diklórmetánnal, utána kloforommal és végül kloroform/aceton-eleggyel végezzük és így 10,7 g olajos terméket kapunk, amely állás közben kikristályosodik.

Op. 82-85 °C.

Analízis

Számított: C 57,13; H 5,14; N 9,52%

Ta’ált: C 56,83; H 5,44; N 9,38%

4. példa

N-)4-klór-fenil)-N-j piridin- 3-il-metilj-klór-metán-szulfonamid,

2,6 g 3-/4-klór-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk diklór-metánban keverés közben, és az oldathoz hozzáadunk előbb 2,1 g kálium-karbonátot, majd 2,25 gklór-metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet néhány napig környezeti hőmérsékleten keverjük és a 3. példában megadott módon feldolgozzuk. Ily módon 0,6 g kívánt terméket kapunk.

Op 98 -100 °C.

Analízis

Számított: C 47,14; H3.65; N 8,46%

Talált: C 47,25; H3.57; N 8,45%

5. példa

-4-/'4-klór-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-sziáfomnid

5,5 g 3-/4-klór-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 50 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 3,8 g kálium-karbonátot. Az elegyhez keverés közben hozzácsepegtetünk 2,4 ml metán- szulfonil- kloridot, majd az egészet környezeti hőmérsékleten keveijük néhány napig utána kétszer mossuk vízzel, szárítjuk és betöményítjük. A kapott szilárd anyagot petroléterrel trituráljuk, és így 7,1 g kívánt terméket kapunk.

Op 137,5—140,5 °C.

\ terméket dietil-éterrel trituráljuk és így 7,0 g tisztított termékhez jutunk.

Op 137-141°C.

Analízis

Számított: C 52,61; H4,42; N 9,44%

Talált: C 52,39; H4,32; N 9,27%

19837í

6. példa

N-/2,4-diklór-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid

2.7 g 3-/2,4-diklór-fenil-amino-metil,'-piridint feloldunk diklór-metánban és 0,9 ml metán-szulfonil-kloriddal reagáltatjuk 1,4 g kálium-karbonát jelenlétében környezeti hőmérsékleten néhány napig. A reakcióelegyet ezután a 4. példában leírt módon dolgozzuk fel és így 3,2 g olajat kapunk. Az olajat petroléterrel trituráljuk, majd dietil-éterrel kezeljük és szüljük, így 2,8 g szilárd anyaghoz jutunk. A szilárd anyagot kloroformmal trituráljuk, szűrjük és szárítjuk, így 0,9 g kívánt terméket kapunk.

Op. 180 186 °C.

Analízis

Számított: C47,14; H3,65; N 8,46%

Talált: C 47,42; H 3,43; N 8,72%

7. példa

N-/4-klür-feml/-N-/piridin-3-il-metil/-/4-metil-benzolszulfonamid

1,9 g 3-/4-klór-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk diklór-metánban és 1,91 g p-toluol-szulfonil-kloriddal reagáltatjuk az oldatot 1,4 g kálium-karbonát jelenlétében környezeti hőmérsékleten éjszakán át. Az elegyet ezután a 4. példában megadott módon feldolgozzuk és olajat kapunk. Ezt az olajat kloroformban oldjuk és szilikagéloszlopon kromatografáíjuk. Az eluálást először kloroformmal és utána 19:1 arányú kloroform/etil-acetáteleggyel végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és vákuumban bepároljuk azokat. Ily módon

1,2 g olajos szilárd anyagot kapunk, amelyet dietil-éterben és petroléterben triturálunk, szűrünk és szárítunk, így 0,9 g kívánt terméket kapunk.

Op.90-91°C.

Analízis

Számított: C 61,20; H 4,60 N 7,51%

Talált: C 61,16; H4,47; N 7,70%

8. példa

N-/4-klór-fenil/-N', N'-dimetil-N₇'piridin-3-il metil/-szulfamid

2.8 g 3-/4-klór-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 2,1 gkálium-karbonátot, majd 1,6 ml dimetil-szulfamoil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 1 napig, majd gyenge melegítés közben 3 napig. Az oldószert ezután vákuumban lepároljuk és az olajos maradékot kromatográfiásan tisztítjuk szilikagélen, és így 3,9 kívánt terméket kapunk.

Analízis

Számított: C 51,61; H4,95; N 12,97%

Talált: C 51,37; H4,92; N 12,60%

9. példa

N-/4-klór-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-izopropán-szuljonamid g 3-/4-klór-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk kloroformban és az oldatot 2,4 g izopropán-szulfonil-kloriddal reagáltatjuk 2,3 g kálium-karbonát jelenlétében néhány napig környezeti hőmérsékleten. A reakcióelegyet a 4. példában leírt módon feldolgozzuk és a kapott olajos terméket kloroformban oldjuk, majd szilikagélen kromatografáljuk. Az eluálást kloroformmal végezzük, és így 0,6 g kívánt terméket kapunk, amelyet megelemezünk.

Analízis

Számított: C 55,46; H 5,28; N 8,62%

Talált: C 55,18; H 5,45; N 8,91%

10. példa

N-/l-metil-hexil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szutfonar>id

3.1 g 3-/l-metil-hexil-amino-metil/-piridint feloldunk diklór-metánban keverés közben. Az oldathoz hozzáadunk 2,1 g kálium-karbonátot és 1,16 ml metán-szulfonil-kloridot jeges fürdőben való hűtés közben. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keveijük 4 napig. A reakcióelegyet ezután kétszer extraháljuk 15—15 ml vízzel, a szerves réteget magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és vákuumban betöményítjük. A maradékot etil-acetátban oldjuk és kromatográfiásan tisztítjuk szilikagélen etil-acetátban. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük, és 1,7 g kívánt terméket kapunk.

Analízis

Számított: C 59,12; H8.51; N 9,85%

Talált: C 58,86; H 8,33; N 9,57%

11. példa

N-/4-fenoxi-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid

- 5,5 g 3-/4-fenoxi-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk diklór-metánban és az oldatot 1,7 ml metán-szulfonil-kloriddal reagáltatjuk 3 g kálium-karbonát jelenlétében. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keveijük néhány napig. Ezután az elegyet diklór-metánnal hígítjuk, vízzel extraháljuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban betöményítjük. A maradékot dietü-éterrel és petroléterrel trituráljuk, szüljük és szárítjuk, így 6,4 g kívánt terméket kapunk.

Op.139-140°C.

Analízis

Számított: C 64,39; H5,12; N 7,90%

Talált: C64.63; H4,89; N7,69%

12. példa

N-/2,4-diklór-benzil/-N-/piridin-3'4l-metil/-metán-szulfon amid

3.2 g 3-/2,4-dikIór-benzü-amino-metil/-piridmt felöl dunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 2 g kálium-karbonátot, valamint 1,16 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük néhány napig és utána 15-15 ml vízzel kétszer extr.iháljuk, szűrjük, szárítjuk és vákuumban bepároljuk, így olajat kapunk. A maradékot kloroformban oldjuk, szilikagél felett tisztítjuk, majd eluáljuk először kloroformmal, utána pedig 9: 1 arányú kloroform/aceton-eleggyel A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és vákuum bán bepároljuk, így 2,9 g szennyezett terméket kapunk, amelyet petroléterrel triturálunk, és ily módon 2,1 g kívánt termékhez jutunk.

Op. 78-89 °C.

Analaízis

Számított: C 48,71; H4,09; N8,ll%

Talált: C48,79; H4,17; N 8,24%

13. példa

N-/2,4-difIiior-fenil/-N-/piridm-3-il-metil/-metán-szulfonamid

8,9 g 3-/2,4-difluor-feni]-amino-metil/-piridint feloldunk 30 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk

6,9 g kálium-karbonátot, valamint 3,9 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük néhány napig és utána keverés közben visszafolyatás mellett melegítjük éjszakán át. Ezután az elegyet lehűtjük, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal extraháljuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és kis térfogatra bepároljuk. A maradékot kromatografáljuk szilikagélen, az eluálást először diklór-metánnal, utána pedig 9:1 arányú diklőr-metán/ctil-acetát-eleggyel végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így szennyezett terméket kapunk, amelyet dietil-éterrel triturálunk és szárítunk. Ily módon 5,6 kívánt termékhez jutunk.

Op. 132-135 °C.

Analízis

Számított: C 52,34; H4,05; N 9,39%

Talált: C 52,42; H4,15; N 9,58%

14. példa

N-/4-ciano-fcnil/-N-/piridin-34l-inetil/-metán-szulfonamid

4,2 g 3-/4-ciano-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 25 ml diklór-metánban. Az oldathoz hozzáadunk 4,1 g kálium-karbonátot és 2,4 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 4 napig és utána 30 ml diklór-metánnal hígítjuk, majd 20 ml vízzel extraháljuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Így olajos maradékot kapunk, amelyet szilikagél-oszlopra viszünk és diklór-metánnal eluáljuk. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk. A maradékot dietil-éterrel trituráljuk, és így 1 g kívánt termékhez jutunk.

Op. 73-75 °C.

Analízis

Számított: C 58,52; H4,56; N 14,62%

Talált: C 58,25; H4,73; N 14,40%

15. példa

N-/piridin-3-il-metil/-N-[4-/2,2,2-trifluor-etoxi/-fcnií\metán-szulfonamid

4,2 g 3-[4-2,2,2-trifluor-etoxi/fenil-amino-metil]- piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 2,7 g kálium-karbonátot, valamint 1,6 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 3 napig, utána diklór-metánnal hígítjuk, 25 ml vízzel extraháljuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk, így olajat kapunk. A maradékot dietil-éterben felvesszük és az oldhatatlan részt elkülönítjük. A termék állás közben lassan kikristályosodik. A szilárd anyagot petroléterrel trituráljuk, dietil-éterrel és petroléterrel mossuk, így 3,7 g terméket kapunk, amely a kívánt anyag.

Op. 69-70 °C.

Analízis

Számított: C 50,00; 114,20; N 7,77%

Talált. C49,96; 114,15; N 7,64%

16. példa

N-/4-fluor-fcnil/-N-\l-/piridin-3-il/-pentil\-inetán-szulfonamid

5,5 g 3-[l-/4-f!uor- fcnil-amino'-pentil]-piridint feloldunk 40 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk

3,4 g kálium-karbonátot, valamint 1,9 ml mctán-szulfonil kloridot. Az elegyet éjszakán át keverjük környezeti hőmérsékleten cs utána további 1.9 ml metán-szulfonilkloridot adunk hozzá, majd az egészet 3 napig gyenge melegítés közben keverjük. Az elegyet ezután lehűtjük, előbb vizes nátrium-hidrogcn-karbonát-oldattal, utána periig vízzel extraháljuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban betöményitjük. A maradékot kloroformban oldjuk, szilikagélen tisztítjuk, kloroformmal eluáljuk, és így 0,7 g kívánt terméket kapunk.

Auilizis

Számított. C 60,69; 116,29; N 8,33%

Talált: C 60,97; 116,00; N 8,06%

17. példa

N-/4-klór-fenil/-N-/piridin-3-il-inetil/-etán-szulfonamid f,37 g 3-/4-kIór-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 20 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 4,1 g kálium karbonátot és 3,8 g ctán-sz.ulfonil-kloridot. Az elegyet gyengén melegítjük visszafolyatás közben éjszakán át és közben keverjük, majd néhány napig állni hagyjuk környezeti hőmérsékleten, Az elegyet ezután vizzel extraháljuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és szűrjük. A maradékot klorofonnban felvesszük és szilikagélen tisztítjuk, az eluálást kloroformmal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük cs vákuumban bepároljuk, ily módon 1 g kívánt terméket kapunk.

Op. 104-196 °C.

Analízis

Számított: C 54,10; H4,86; N9,01%

Talált: C 54,31; H4,65; N 8,89%

18. példa

N-/4-fluor-benzil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid

3,24 g 3-/4-fluor-ben7.iI-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 2,96 g metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet rövid ideig forraljuk, amikoris csapadék képződik. Ezt követően 15 ml diklór metánt adunk még az elegyhez és az elegyet 2 rapig állni hagyjuk környezeti hőmérsékleten. Ezután 20 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal hígítjuk az elegyet, majd 5 ml vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá. A szerves réteget vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. Λ kapott olajat kloroformban oldjuk és szilikagélen tisztítjuk. Az eluálást először kloroformmal, utána pedig kloroform/etil-acetát-eleggyel végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 1,2 g olajat kapunk, amelyet kromatografálunk, és így 0,95 g kívánt terméket kapunk.

Analízis

Számított: C 57,13; H 5,14; N 9,52%

Ta’ált: . C 56,86; H5.21; N 9,39%

198 371

19. példa

N-f4-ciklohexil-metoxi-fcnil/-N-/piridin-3-il-metil/-mctán-szulfonatnid

3,5 g 3-/4-ciklohexil-metoxi-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és, 2,76 g kálium-karbonátot és 1,55 ml metán-szulfonil-kloridot adunk az oldathoz. Az elegyet keverés közben gyengén melegítjük 20 óra hosszat és utána vizes nátrium-hidrogénkarbonátoldattal extraháljuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban betöményítjük. A maradékot kloroformban oldjuk és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást pedig kloroformmal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk. A maradékot dietil-éterrel trituráljuk és szárítjuk, így 2,33 g szennyezett terméket kapunk. Ezt a terméket dietil-éterrel tovább mossuk, és így 1,88 g kívánt terméket kapunk.

Op. 136 140 °C.

Analízis

Számított; C 64,14; H 7,00; N 7,48%

Talált. C 63,93; H6,76; N 7,53%

20. példa

N-/2,4-difluor-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-trifliior-metán-szulfonamid

3,7 g 3-/2,4-difluor-fenil-ammo-metil/-piridint feloldunk diklór-metánban keverés közben és az oldatot -15 °C-ra hűtjük. Az oldathoz hozzáadunk 2,76 g kálium-karbonátot, és hozzácsepegtetünk 3,4 ml trifluor-metán-szulfonsav-anhidridet. Az elegyét éjszakán át keverjük és közben környezeti hőmérsékletre melegítjük. Ezután az oldatot vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal extraháljuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot kloroformban oldjuk és szilikagél felett kromatografáljuk, az eluálást kloroformmal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, a maradékot ismét kromatografáljuk szilikagélen és az eluálást kloroformmal végezzük, így 1,43 g kívánt terméket kapunk.

Analízis

Számított; C44,32; H 2,58; N 7,95%

Talált: C 44,48; H 2,85; N 7,91%

21. példa

N-[2-/2,2,2-trifluor-etoxi/-fenil]-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid g 3-[2-/2,2,2-trifluor-etoxí/-fenil-amino-metil]-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 2,6 g metán-szulfonsav-anhidridet. Az elegyet keverjük környezeti hőmérsékleten 2 napig és utána 20 ml vizes nátrium-hidrokarbonát-oldattal hígítjuk, majd diklór-metánnal extraháljuk. A szerves oldatot vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és részlegesen bepároljuk vákuumban. A maradék oldatot szilikagél-oszlopra visszük és etil-acetáttal eluáljuk. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és vákuumban bepároli juk, így 0,54 g kívánt terméket kapunk.

Op. 80-84 °C.

Analízis

Számított: C 50,00; H4,2Ö; N 7,77%

Talált: C 50,07; H4,05; N 7,89%

22. példa

N-/4-fcnoxi-fcnil/-N-/piridin-3-íl-metil/-etán-szulfoiiamid

2,8 g 3-/4-fenoxi-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 100 nü acetonitrilben, majd az oldathoz hozzáadunk 2 g kálium-karbonátot és 1,3 g ctán-szulfonil-klorídot. Az e’egyet környezeti hőmérsékleten keverjük 2 napig, utána szűrjük, és vákuumban betöményítjük. Az olajos maradékot szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást pedig 4:1 arányú (oluol/acetonelcggyel végezzük. A tennéket tartalmazó frakciókat vákuumban bepároljuk és a maradékot dietil-éterben felvesszük. Állás közben csapadék képződik, amely 2,0 g kívánt tennék.

C’p. 79-80 eC.

Analaízis

Számított: C 65,20; H 5,47; N 7,60%

Talált: 0 65,42; 115,46; N 7,55%

2. elijüllittis mód

5-/2,4-íHfluor-fcnil-ammo-metil/-pirimidm

26,1 g 5-klór-mctí!-pirimidint feloldunk 25 ml dimetil-fomiamidban és az oldathoz hozzáadunk 2,4-difluor-aniliní, ezt követően pedig 6,1 g nátrium-hidrogénkarbonátot. Az elegyet gyenge melegítés közben néhány napig keverjük, utána vízzel hígítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves réteget vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk, így 13,75 g olajat kapunk. Az olajat feloldjuk diklór-metánban és szilikagélen tisztítjuk, az eluálást diklór-metánnal végezzük, és így 4,9 g mennyiségben a kívánt közbenső terméket kapjuk.

23. példa

N-/2,4-difluor-fenil/-N-/pirimidin-5-il-metil/-metánstulfonamid

A 2. előállításmód szerint kapott tennéket feloldjuk 20 ml diklór-metánban keverés közben és az oldathoz hozzáadunk 4,3 g metán-szulfonsavanhidridet. Az elegyet szobahőmérsékleten keverjük néhány napig és utána vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal, majd vízzel extraháljuk. A szerves oldatot magnézium-szulfát felett szárítjuk és részlegesen bepároljuk, majd szilikagélen tisztítjuk. Az eluálást először diklór-metánnal, utána pedig kloroformmal végezzük. A termékei tartalmazó frakciókat egyesítjük, és így 1,8 g kívánt termékhez jutunk.

Analízis

Számított: C 48,16; H3,70; N 14,04%

Talált: C48,39; 113,60; N 13,88%

24. példa

N-/2-ciano-etil/-N-/piridin-39l-metil/-/4-klór-bcnzol/szulfonamid

2,4 g 2-/2-ciano-etil-amino-metil/-piridint feloldunk keverés közben 15 ml diklór-me tában. Az oldathoz hozzáadunk 2,7 g kálium-karbonátot és 3,8 g 4-klór-benzolszulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük néhány napig és utána vízzel hígítjuk. A szilárd rnyagot szűréssel elkülönítjük, vízzel és dietil-éterrel mossuk, majd szárítjuk, így 3,25 g szennyezett terméket kapunk. A tennéket meleg etil-acetátban oldjuk, az olda9

-9198 371 .tót szűrjük, a szűrletet részben bepároljuk és dietil-éter;rel hígítjuk. A keletkező szilárd anyagot szűréssel elkülönít] ük, és szárítjuk, így 2,59 g kívánt terméket kapunk.

Üp. 127-129 °C.

Analízis 5

Számított: C 53,65; H4,20; N 12,51%

Talált: C 53,85; H3,90; N 12,54%

25. példa

N-/2,4-difluor-fenil/-N-[l-/piridin-3-il/-etil]-metán-szulfonamid

3,5 g 3- [l-/2,4-difluor-fenil-amino/-etil]-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban keverés közben, és az oldathoz hozzáadunk metán-szulfonsavanhidridet 2,6 g 15 mennyiségben. Az elegyet ezután környezeti hőmérsékleten keverjük néhány napig és utána vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal extraháljuk. A szerves oldatot ezután magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és olajjá bepároljuk. Az olajat diklór-metánban felvesszük 20 és szilikagél felett kromatografáljuk. Az eluálást először diklór-metánnal, utána pedig kloroformmal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és vákuumban bepároljuk, így 2,79 g kívánt terméket kapunk.

Op. 76-78 °C. 25

Analízis

Számított: C 53,84; H4,52; N 8,97%

Talált: C 54,05; H4,38; N 8,98%

26. példa

N-[2-/4-klór-fenil/-etil]-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid

2,04 g 3-[ 2-/4-klór-fenihetil-amino-metil]-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 1,74 g metán-szulfonsav-nhidridet. Az elegyet rövid ideig forraljuk és utána környezeti hőmérsékleten keverjük néhány napig. Az elegyet ezután vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal hígítjuk és diklór-metánnal ₄θ extraháljuk. A vizes réteget vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban betöményítjük. A maradékot etil-acetátban oldjuk és sziiikagélen kromatografáljuk, az eluálást etil-acetáttal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat ₄g vákuumban bepároljuk, és így 0,78 g kívánt terméket kapunk.

Op. 77-78 °C.

Analízis

Számított: C 55,46; 115,28; N 8,62% ⁵⁰

Talált: C 55,59; H5,37; N 8,65%

27. példa

N-/2,4-dimetil-fenil-/-N-/piridin-3-il-metil/-bután-szulfonamid

4,2 g 3-/2,4-dimetil-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk

4,1 g kálium-karbonátot és 4,7 g bután-szulfonil-kloridot. Az elegyet ezután környezeti hőmérsékleten kever- go jük 4 napig és utána keverés közben gyengén melegítjük visszafolyatás közben még néhány napig. Az elegyet ezután vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal hígítjuk és diklór-metánnal extraháljuk. A szerves réteget magnézium-szulfát felett szárítjuk és olajjá bepároljuk. Az olajat 55 szilikagél-oszlopra visszük és előbb diklór-metánnal, utána pedig kloroformmal eluáljuk, így 0,75 g kívánt terméket kapunk.

Analízis

Számított: C 65,03; 117,28; N 8,43%

Talált: C 64,87; H7,41; N8,17%

28. példa

N[2-/4-klór-fenil/-etil}N-/pvidin-4-il-metil/-metán-szulfonamid

7.4 g 4-[2-/4-klór-fenil/-etil-aniino-metil]-piridint feloldunk 50 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 4 g kálium-karbonátot, valamint 4 g metán-szulfond-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük éjszakán át cs utána 100 ml diklór-metánt adunk még hozzá, ezt követően pedig 200 ml vízzel elegyítjük. A szerves fázist elkülönítjük, vízzel mossuk, szárítjuk és vákuumban betöményítjük. A maradékot sziiikagélen kromatografáljuk, az eluálást acetonnal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, A maradék állás közben kikristályosodik. A szilárd anyagot petrolcterrrel trituráljuk, szűrjük és szárítjuk, így 4,0 g kívánt terméket kapunk.

Op. 96-99 °C.

Analízis

Számított: C 55,46; H 5,27; N 8,62%.

Talál: C 55,55; H5,34; N 8,58%

21. példa

A-/2,4-difluor-fenil/-N-/piridÍn-3-il-metíl/-metán-szulfonamid-oxid

3,0 g 13. példa szerinti vegyületet feloldunk 15 ml kloroformban és az oldatot 0 °C-ra hűtjük. Az oldathoz hozzáadunk 2,1 g klór-benzoesavat és az elegyet 30 percig keverjük, majd éjszakán át 0 °C-on tartjuk és utána vizes kálium-karbonát-oldattal extraháljuk, majd magnézium-szulfát felett szárítjuk. Az oldószert vákuumban eltávolítjuk és így olajat kapunk, amelyet dietil-éterrel triturá'unk. Eközben szilárd anyag képződik, amelyet szűréssel elkülönítünk és így 2 g szennyezett anyagot kapunk. Ezt az anyagot kloroformban oldjuk és szilikagél-oszlopon kromatografáljuk, így 0,89 g kívánt terméket kapunk.

Op. 139-141 °C.

Analízis

Számított: C49,68; 113,85; N 8,91%

Talált: C49.56; 114,04; N 8,69%

39. példa

N-/2-fenil-etil/-N-/pi>idin-3-il-metil/-metán-szulfonamid

4.4 g 3-/2-fenil-etil/-amino-metil-piridint reagáltatunk

2,4 g metán-szulfonil-kloriddal 4 g kálium-karbonát jelenít tében 60 ml diklór-metánban környezeti hőmérsékleten néhány napig. Az elegyet ezután 100 ml diklór-metánnal hígítjuk és 50 ml vízzel extraháljuk. A szerves réteget magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban betöményítjük. A maradékot toluolban felvesszük és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást 9:1 arányú toluol/ aceton-elegyben végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és vákuumban bepároljuk, a maradék

-101 állás közben megkeményedik. A szilárd anyagot éténél trituráljuk és szárítjuk, ily módon 1,8 g kívánt terméket kapunk.

Op. 94-95 °C.

Analízis

Számított: C 62,04; H6,25; N 9,65%

Talált: C61.77; H6.19; N 9,62%

31. példa

N-/2,4-difluor-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-bután-szulfonamid

4.4 g 3-/2,4-difIuor-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 4,1 g kálium-karbonátot, valamint 4,7 g bután-szulfonil-kloridot. Az elegyet keverjük és gyengén melegítjük visszafolyatás közben néhány napig, utána lehűtjük, majd 20 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal és 5 ml vizes nátrium-hidroxid-oldattal mossuk. Ezután még adunk hozzá diklór-metánt, a szuszpenziót rázzuk és a szerves réteget elkülönítjük, vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és kis térfogatra betöményítjük, majd szilikagél-oszlopon kromatografáljuk, az eluálást diklór-metánnal végezzük. A kromatografálást kétszer megismételjük, és így 0,38 g kívánt terméket kapunk.

Analízis

Számított: C 56,46; H5,33; N 8,23%

Talált: C 56,26; H5,10; N 8,23%

32. példa

N-/4-klór-fenil/-N-/piridin-2-il-metil/-metán-szulfonamid

3,3 g 2-/4-klór-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 2,7 g kálium karbonátot és 1,5 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet éjszakán át keverjük környezeti hőmérsékleten és utána keverés közben gyengén melegítjük visszafolyatás közben. Ezután még 0,5 ml metán-szulfonil-kloridot adunk az elegyhez és visszafolyatás közbeni melegítést néhány órán át folytatjuk. Ezt követően az elegyet lehűtjük, szűrjük és a szűrletet szilikagél-oszlopon kromatografáljuk, az eluálást kloroformmal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 1 g kívánt terméket kapunk. Analízis

Számított: C 52,61; H4,42; N 9,44%

Talált: C 52,85; H4,59; N 9,49%

33. példa

N-/4-klór-fenil/-N-[l-/piridin-3-il/-etil\-/4-klör-benzol/•szulfonamid

3.5 g 3-/[l-/4-klór-fenil-amino/-etil]-piridint feloldunk diklór-metánban. Az oldathoz hozzáadunk 2,7 g káliumkarbonátot és 4,2 g 4-klór-benzol-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 3 napig, majd éjszakán át visszafolyatás közben melegítjük. Az elegyet ezután lehűtjük és vízzel extraháljuk, a szerves réteget magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és olajjá bepároljuk. Az olajat felvesszük diklór-metánban és szilikagéloszlopon kromatografáljuk, az eluálást diklór-metánnal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, a maradékot pedig dietil-éter/petroléterelegyből kikristályosítjuk, így 2,7 g kívánt terméket kapunk.

Op. 114-116 °C.

Analízis

Számított: C 56,03; H3,96; N6,88%

Talált: C 56,08; H3,84; N6,81%

34. példa

N-/4-klór-fcnil/-N-/piridin-4-il-metil/-metán-szulfonamid

3,3 g 4-/4-klór-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban. Az oldathoz hozzáadunk 2,7 g nátrium-karbonátot és 1,6 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük néhány napig, majd hozzáadunk még 0,5 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet ezután diklór-metánnal hígítjuk, vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal és vízzel extraháljuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot diklór-metánban felvesszük és szilikagélen kromatografáljuk. Az eluálást először diklór-metánnal, utána pedig 9:1 arányú diklór-metán/etil-acetát-eleggycl végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és tepároljuk, a maradékot petroléterrel trituráljuk, majd dietil-éterrel kezeljük és így 2,1 g kívánt terméket kapunk.

Analízis

Számított: C 52,61; H4,42; N 9,44%

Talált: C 52,79; H4,60; N 9,42%

35. példa

N-/4-klör-fenil/-N', N'-dimetil-N-[l-piridin-3-il/-etil]-szulfamid

3,5 g 3-[l-/4-klór-fenil-ainino/-etil]-piridint feloldunk diklórmetánban és 2,7 g kálium-karbonátot, valamint 2,9 g dimetil-szulfamoil-kloridot adunk az oldathoz. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 3 napig és utána 25 ml diklór-metánt adunk hozzá, majd vízzel extraháljuk. A szerves réteget magnézium-szulfát felett szárítjuk és olajjá bepároljuk. Az olajat diklór-metánban felvesszük és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást kloroformmal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így körülbelül 0,3 g kívánt terméket kapunk.

Analízis

Számított. C 53,01; H 5,34; N 12,36%

Talált: C 53,29; H 5,52; N 12,40%

36. példa

N-dodecil-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid

4,1 g 3-dodecil-amino-metil-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 2,7 g kálium-karbonátot, valamint 1,6 ml metán-szulfonil-kloridöt. Az elegyet 3 napig keverjük környezeti hőmérsékleten és utána diklór-metánnal hígítjuk, majd vízzel extrabáljuk. A szerves réteget szárítjuk és olajjá bepároljuk. Az olajat diklór-metánban oldjuk és szüikagélen kromatografáljuk, az eluálást diklór-metánnal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 3,5 g olajat kapunk, amely állás közben kikristályosodik. A kristályos anyagot petroléterrel és dietil-éterrel

-11198 371 trituráljuk, a szilárd anyagot szárítjuk, és így 3,2 g kívánt termékhez jutunk.

Op.43 44 °C.

Analízis

Számított. C 64,36; H9,67; N 7,90%

Talált. C 64,24; H 9,60; N 7,62%

37. példa

N-dodecil-N-/piridin-3-il-metil/-/4-klór-benzol/-szulfGnamid

3,8 g 3-dodecil-amino-metil-piridint feloldunk 10 ml diklór metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 1,9 g kálium-karbonátot és 2,95 g 4-klór-benzol-szulfonil-kloridot. Az elegyet éjszakán át keverjük környezeti hőmérsékleten, utána pedig vízzel extraháljuk és még 20 ml diklór-metánt adunk hozzá. A szerves fázist elkülönítjük és szárítjuk, majd bepároljuk. A keletkező olajat diklór-metánban oldjuk és szilikagélen kromatografáljuk. Az eluálást először diklór-metánnal és utána 9.1 arányú diklórmetán/etil-acetát-eleggyel végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 4,5 g kívánt terméket kapunk.

Analízis

Számított: C 63,91; H 7,82; N6,21%

Talált: 0 63,74; H 7,59; N 6,32%

I

38. példa

N-ciklohexil-N-/piridm-3-il-metil/-metán-szulfonamid

2,85 g 3-ciklohexil-amino-metil-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 2,8 g kálium-karbonátot, valamint 1,6 metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet rövid ideig erőteljesen forraljuk és utána éjszakán át keverjük szobahőmérsékleten. Az elegyet ezután 25 ml további diklór-metánnal hígítjuk, 20 ml vízzel extraháljuk és magnézium szulfát felett szárítjuk. A szerves oldatot vákuumban betöményítjük és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást először diklór-metán nal, utána pedig 9:1 arányú diklór-metán/etil-acetáteleggyel végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és vákuumban bepároljuk, a maradékot petroléterrel és dietil-éterrel trituráljuk, és így 0,8 g kívánt terméket kapunk.

Analízis

Számított: C 58,18; H7.57; N 10,44%

Talált: C 58,40; 117,67; N 10,63%

39. példa

N-/piridin-3-il-metil/-N-/3-trifluor-metil-fenil/-metán-szulfonamid

3,8 g 3-/3-trifluor-metil-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 2,7 g kálium-karbonátot és 1,6 ml metán-szulfonil kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük éjszakán át, és gyengén melegítjük másnap. Ezután további 1,6 ml mctán-szulfonil kloridot adunk az elegyhez és az elegyet visszafolyatás közben melegítjük 3 napig. Ezután lehűtjük az elegyet és 20 ml vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal hígítjuk. A szerves fázist elkülönítjük, vízzel mossuk, szárítjuk és vákuumban betöményítjük. A maradékot dietil-éterrel és petroléterrel trituráljuk és szárítjuk, így 4,7 g kívánt terméket kapunk.

Op. 106-110°C.

Analízis

Számított: 0 50,91; 113,97; N 8,48% ‘

Talált: C 51,16; 113,79; N 8,77%

40. példa

N-ciklohexil-N-/piridin-3-il-metil/-klór-metán-szulfonamid

2,85 g 3-/ciklohexiI-amino-metil/-piridint feloldunk 20 ml diklór-metánban. Az oldathoz hozzáadunk 2,7 g kálium-karbonátot és 3,5 g klór-metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 2 napon át, majd még hozzáadunk 2 g klór-metán-szulfonil-kloridol és az elegyet 3 napig keverjük. A reakcióelegyet ezután 20 ml vízzel hígítjuk és a szerves fázist elkülönítjük, magnézium-szulfát felett szárítjuk és olajjá bepároljuk. Az olajat diklór-metánban oldjuk és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást 9:1 arányú diklór-metán/etil-acetát eleggyel végezzük. A tennéket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 1,4 g terméket kapunk, amely először olaj, később pedig állás közben kikristályosodik.

Op 67 72 °C.

Analízis

Számított: C 51,66; 116,32; N 9,25%

Talált: C 51,84; H6,54; N 9,29%

41. példa \-/4-metil-tio-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-klör-metán-szidfonamid

3,4 g 3-/4-metiltio-fcnil-amino-metil/-piridint feloldunk 25 ml diklór-metánban. Az oldathoz hozzáadunk

4,1 g kálium-karbonátot és 4,5 g klór-metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 4 napig és utána hozzáadunk 20 ml vizes nátrium-hidrogér karbonát oldatot. Az elegyet 15 ml diklór-metánnal extraháljuk, a szerevs fázist vizes nátrium-bidrogénkarbonát oldattal mossuk, szárítjuk és olajjá bepároljuk. Az olajat diklór-metánban oldjuk és szilikagélen kormatografáljuk, az eluálást diklór-metánnal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókból 1,6 g cím szerinti vegyülethez jutunk.

Analízis

Számított: 0 49,04; 114,41; N 8,17%

Talált: 0 49,19; 114,50, N 7,94%

42. példa

N-/3,4aliklór-fcnil/-N-/piridin-3-il-nietil/-3-trifluor-metil-benzol/-szulfonamid

3,8 g 3-/3,4-diklór-fenil/-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 2,7 g kálium-karbonátot, ezt követően pedig 4,9 g 3-trifluor-metiI-benzol-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 4 napig és további 2 g szulfonil-kloridot adunk hozzá, majd az egészet 3 napig keverjük visszafolyatási hőmérsékleten. Az elegyet ezután 20 ml diklór-metánnal hígítjuk és 20 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal extraháljuk. A szerves réteget magnézium-szulfát felett szárítjuk és kis térfogatra bepároljuk. A maradékot szilikagél-oszlopra visszük, és

-12198371 az eluálást diklór-metánnal végezzük, így 1,7 g kívánt terméket kapunk.

Op. 101 103 Ύ.

A nalizis

Számított: €49,47; H 2,84; N 6,07% ⁵

Talált: C 49,25; H 2,88; N 5,94%

43. példa

N-/2,4-difluor-fenil/-N-/piridin -3-il-metil/-metán-szul- ₁ θ fdnamid-hidroklorid

11,0 g 3-/2,4-difluor-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 50 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk

4,6 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet ezután környezeti hőmérsékleten keverjük éjszakán át. Ekkor szí- 15 Járd anyag képződik, amelyet kiszűrünk a reakcióelegyből. A szűrletet részlegesen bepároljuk vákuumban és még képződik szilárd anyag, amelyet eltávolítunk. A szürletet szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást először diklór-metán/'etil-acetát-eleggyel utána pedig diklór- 20 -metán/metanol-eleggyei extraháljuk. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 1,9 g kívánt terméket kapunk szabad bázis alakjában. A terméket diklór-metánban oldjuk keverés közben, majd hidrogcnkloridot buborékoltatunk át az oldaton. Ekkor bizo- 25 nyos mennyiségű szilárd anyag képződik. Az elegyet 250 ml dietil-éterrel hígítjuk és szűrjük. A szilárd anyagot dietil-éterrel mossuk és vákuumban szárítjuk, így 2 g kívánt terméket kapunk.

Op. 203 - 206 °C. 30

Analízis

Számított: C46.64; 113,91; N 8,37; Cl 10,59%

Talált: C46,94; H4,15; N 8,60; Cl 10,81%

44. példa

N-/4~klór-2-meíil-fenil/-N-/piridin-3-ihnetil/-metán-szidfonamid

2,4 g 3-/4-klór-2-metil-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 2,1 g kálium-karbonátot és 2 ml metán-szulfonilkloridot. Az elegyet szobahőmérsékleten keverjük néhány napig és utána visszafolyatás közben melegítjük még egy napig. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, 20 ml 45 vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 5 ml 2 normál nátrium-hidroxid-oldattal hígítjuk, 20 ml diklór-metánt adunk hozzá. A szerves réteget vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal mossuk, szárítjuk és olajjá bepároljuk. Az olajat diklór-metánban oldjuk és szilikagélen kro- 59 matografáljuk, az eluálást először diklór-metánnal, utána pedig diklór-metán/etil-acetát-eleggyel végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük, és így 1,8 g kívánt terméket kapunk.

Analízis 55

Számított: C 54,10; H4,86; N 9,01%

Talált: C 54,17; 115,04; N 9,04%

45. példa

N-/2-metil-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonaniid g 3-/2-nietil-fenil-amino-métil/-piridint feloldunk 100 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 10 g kálium-karbonátot és 8 g metán-szulfonil-kloridot. 65 az elegyet ezután szobahőmérsékleten keverjük 3 napig, utána 200 ml diklór-metánnal hígítjuk és 100 100 ml vízzel kétszer extraháljuk. A szerves fázist inagnczium-szulfát felett szárítjuk és olajjá bepároljuk. Az. olajat szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást l :4 arányú aceton/toluol-eleggyel végezzük. A tenné két tartalmazó frakciókat egyesítjük és bcpároljuk. A maradék állás közben megszilárdul, amelyet dietil éterből átkristályosítunk, így 2,9 g kívánt terméket kapunk.

Op. 97 -98 °C.

46. példa

N-/2,4-difluor-fenil/-N-/piridin-4-il-mctil/-mctán-szitlfonamid

4,7 g 4-/2,4-difluor-fenil-amino-metiI/-piridint feloldunk 15 ml kloroformban és az oldathoz, hozzáadunk

4,1 g kálium karbonátot, ezt követően pedig 2,3 ml metán 'zulfonil kloridot. Az elegyet visszafolyatás közben melegítjük és keverjük éjszakán át, majd még néhány napig keverjük szobahőmérsékleten. Az elegyet ezután 20 inl diklór-metánnal és 20 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal hígítjuk, majd 5 ml 2 normál nátriumhidroxid-oldatot adunk hozzá. A szerves fázist vizes nátrium-hidrokarhonát-oldattal mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot diklór-metánban oldjuk és szilikagélen kromatografáljuk, így 0,5 g szennyezett terméket Rákapunk. A szennyezett terméket dietil-éterrel trituráljuk, és így 0,29 g kívánt termékhez jutunk,

Op. 101-105 °C.

A nalízis

Számított: C 52,34; H4,05; N 9,39%

Talált: C 52,16; 113,84; N 9,36%

7. példa

N-/2,4-difluor-fenil/-N', N’-dimetil-N-/piridin-3-il-me td/-szulfamid

3,3 g 3-/2,4-difluor-fenil-amino-metil'-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk

8 g kálium-karbonátot, valamint 3,6 g dimetil-szulfamoil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük néhány napig és utána 4 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. Ezután az elegyet hűtjük 20inl vizes nítrium-hidrogénkarbonát-oldattal és 20 ml vízzel extraháljuk, utána szárítjuk és olajjá bepároljuk. Az olajat diklór-metánban oldjuk és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást 9:1 arányú diklór-metán/etil-acetát-elegygyel végezzük, és így 2,1 g kívánt termékhez jutunk.

A nalizis

Számított: C51,37; 114,62; N12,84%

Talált: C 51,42; H4,51; N 12,96%

48. példa

N-/2-fliior-benzil/-N-/piridin-4-il-metil/-mctán-szu!fonamid

4,2 g 4-2/-fluor-benzil-amino-metil/-piridint feloldunk 50 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk g kálium-karbonátot, valamint 2,5 g metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük napig, utána 50 ml vízzel hígítjuk és 150 ml diklór-metánnal extraháljuk. A szerves fázist magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban betöményítjük. Az olajos

-131

198 371 maradékot szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást 3:2 arányú toluol/aceton-eleggyel végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat bepároljuk, így olajat kapunk, amely áüás közben megszilárdul. A szilárd anyagot petroléterrel trituráljuk, és így 3,25 g kívánt terméket kapunk. ₅ Op. 69-70 °C.

Analízis

Számított: C 57,13; 115,14; N 9,52%

Talált: C 57,04; 115,30; N 9,52%

49. példa

N-/4-fhior-benzil/-N-/pirídin-3-il/metán-szulfonamid

4,04 g 3-/4-fluor-benzil-amino/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 3,5 g 15 metán szulfonsav-anhldridct. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 1 napig és visszafolyatás közben melegítjük további 1 napig. Ezután az elegyet lehűtjük, majd 25 ml vizes nátriuin-hidrogénkarbonát-oldattal és 20 ml vízzel extraháljuk. Λ szerves fázist szárítjuk és vá- 20 kuumban bepároljuk. Á maradékot feloldjuk diklór-metánban és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást diklór-metánnal végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, a maradékot pedig petroléterrel és dietil-éterrel trituráljuk, így 1,96 g kívánt tér- 25 méket kapunk.

Op. 93 95 °C.

Analízis

Számított: C 55,70; H4,67; N 9,99% 30

Talált: C55,51; H4,42; N 10,14%

50. példa

N-/2,4-difluor-fenil/-Nfpiridm-3-il-metil/-etán-szulfonamid 35

4,4 g 3-/2,4-difluor-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk

4,1 g kálium-karbonátot, valamint 3,9 g etán-szulfonil-kloridot. Az elegyet visszafolyatás közben keverjük néhány napig, majd 20 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal és 20 ml diklór-metánnal hígítjuk, a szerves fázist szárítjuk és olajjá bepároljuk. Az olajat feloldjuk diklór-metánban és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást diklór-metánnal végezzük. Ily módon 1,2 g kívánt terméket kapunk dietil-éterrel és petroléterrel való triturálás után.

Op. 91—92 °C.

A nalizis

Számított: C 53,84; H 4,52; N 8,97%

Talált: C 53,81; H4,38; N 8,92%

57. példa

N-/2,4-difliior-fenil/-N~/piridm-3-il-metil/-/4-klór-benzol/-szulfonamid

4,4 g 3-/2,4-difluor-fenil-amino-metil/ piridint feloldunk 20 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 4,1 g kálium-karbonátot és 6,3 g 4-klór-benzolszulfonil-kloridot. Az elegyet környezti hőmérsékleten keverjük 4 napig, utána 20 ml diklór metánnal hígítjuk és 25 ml vizes nátrium-hidrokarbonát-oldattal extraháljuk. A szerves fázist szárítjuk és olajjá betöményítjük. Áz olajat diklór-metánban oldjuk és szilikagél-oszlopra viszszük, az eluálást először diklór-metánnal, utána pedig 9:1 arányú diklór-mctán/ctil-acctát-elggycl végezzük. Λ terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, a maradékot pedig petroléterrel trituráljuk, így 3,1 g kívánt terméket kapunk.

Op. 140 -143 °C.

Analízis

Számított: C 54,78; 113,32; N7,l0%

Talált: C 54,89; 113,43; N6,99%

3. előállításmód

3-/4-hidroxi-fenil-amino-meti1/-piridin g 3-/4-hidroxi-fenil-imino-metil/-pirídint állítunk elő az 1. előállításmód szerint és ezt 50 ml etanolban okijuk. Ezután 1 g szénre felvitt palládium hidrogénező katalizátort adunk az oldathoz, és az elegyet 2,8 atmoszféra hidrogénnyomáson 1 óra hosszat keverjük. A katalizátort ezután szűréssel elkülönítjük és a szűrletet szárazra pároljuk. A maradék legnagyobb mennyisége a kívánt közbenső termék.

52. példa.

N-/4-hidroxi-fenil/-N-/piridin-3-il->neíil/-metán-szulfonatn'd

A 3. előállításmódnál kapott maradékot feloldjuk 20 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 10,5 g kálium-karbonátot és 5,8 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 3 napig és utána 3 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük, majd lehűtjük, 20 ml vízzel hígítjuk és szűrjük. A szilárd anyagot vízzel és dietil-éterrel mossuk és szárítjuk, így 5,1 g kívánt tenné kel kapunk, amely az N-/4-metán- szulfoniloxi- fentl/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid. A vegyületet etanolban szuszpendáljuk, melegítjük és hűtjük, szűrjük és szárítjuk, így 4,4 g tisztított közbenső terméket kapunk.

Op 207-210 °C.

‘ízt a terméket 25 ml 4.1 arányú aceton/etanol-elegyben szuszpendáljuk és a szuszpenziót melegítjük, utána szír jük és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A maradékot dietil-éterrel trituráljuk, szűrjük és szárítjuk, így

2,7 g kívánt termékhez jutunk.

Op. 208-210°C.

Analízis

Számított: C 56,10; 115,07; N 10,06%

Talalt: C 54,81; 114,80; N 9,67%

53. példa

N-/2,4-difluor-fcnil/-N-\/piridin-3-ili^l-/4-fluor-fcml/-metil]-metdn-szulfonamid

4,7 g N-[/4-fhior-fenil/-/piridin-3-il/-inetil]-2,4-difluorani'int feloldunk 15 ml diklór-metánban és az oldathoz hozzáadunk 2,8 g metán-szulfonsavanhidridet. Az elegyet környezti hőmérsékleten keverjük 1 napig és utána vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal extraháljuk, majd szárítjuk. Az extraktumot szilikagél-oszlopra viszszük és először diklór-metánnal, utána pedig 9:1 arányú diklór-metán/etil-acetát-eleggyel eluáljuk. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük, vákuumban bepároljuk és a maradékot kikristályosítjuk, így 1,8 g kívánt (érmékét kapunk.

-141

198 3^1

Analízis

Számítolt: C 58,16; H3,85; N 7,14%

Tatáit. C 58,14; H4,07; N 6,90%

54. példa

N-/4-metil-fenil/'-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid

3,5 g 3-/4-metfl-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk

2,7 g kálium-karbonátot és 2 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet éjszakán át keverjük és visszafolyatás közben melegítjük, utána pedig 20 ml vízzel extraháljuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot dietil-éterrel trituráljuk és szárítjuk, így 4,5 g kívánt terméket kapunk. Op. 143 146 °C.

Analízis

Számított: C 60,85; H5,84; N 10,14%

Talált: C 60,65; II 5,54; N 9,97%

55. példa

N-/3-nitro-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid

3.2 g 3-/3-nitro-fenil-amino-metil/ piridint feloldunk 15 ml toluolban, majd az oldathoz hozzáadunk 2,7 g kálium-karbonátot és 1,6 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet gyenge forráson melegítjük és éjszakán át viszszafoiyatás közben keverjük. Ezután 25 ml vizet és 25 ml etil-acetátot adunk az elegyhez, a szerves fázist szárítjuk és vákuumban bepároljuk, A maradékot dictil-éterre! trituráljuk, szűrjük és szárítjuk, ily módon 2,4 g kívánt terméket kapunk.

Op. 131-133 °C.

Analízis

Számított: C 50,81; H4,26; N 13,67%

Talált: C 51,01; H4,25; N 13,43%

56. példa

N-/2-fluor-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid g 3-/2-{luor-fenit-amino-metil/-piridint feloldunk 50 ml acetonban, majd 5 g kálium-karbonátot és 5 g metánszujfonil-kloridot adunk az oldathoz. Az elegyet ezután környezeti hőmérsékleten keverjük éjszakán át és utána 6 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. Az elegyet lehűtjük és szűrjük, majd a szűrletet vákuumban betöményítjük, így 7,4 g olajat kapunk. Az olajat szilikagélen kromatografáljuk és az eluálást 4:1 arányú aceton/toluol-eleggyel végezzük. A terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 9,7 g kívánt terméket kapunk.

Op. 120 °C.

Analízis

Számított: C 55,70; H4,67; N 9,99%

Talált. C 55,51; H4.44; N9,81%

58. példa

N-/2,4-dimetoxi-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szulfonamid

7.3 g 3/-2,4-dimetoxi-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 25 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 5,5 g kálium-karbonátot és 3,1 ml mctán-szulfonil-kloridot. Az elegyet éjszakán át keverjük visszafolyatás közben, utána lehűtjük, 25 nil diklór-metánnal hígítjuk és 25 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal mossuk. A szerves réteget elkülönítjük, vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot etil-acetátban szuszpendáljuk és szűrjük. A szürletet bepároljuk és a maradékot dietil-éterrel trituráljuk, szűrjük és vákuumban szárítjuk, így

6.7 g kívánt terméket kapunk.

Op. 117 119°C.

Analízis

Számított: C 55,89; H5,63; N 8,69%

Talált: C 55,82; II 5,63; N 8,81%

59. példa

N-/4-fluor-fenil/N-/piridin-3-il-metil/-mctán-szulfon· amid

2,3 g 3-/4-fluor-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk

2,1 g kálium-karbonátot és 1,2 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet 2 napon át keverjük visszafolyatás közben, utána lehűtjük, majd 20 ml vizes nátriuni-hidrogénkarbonát-oldattal és 5 ml 2 normál nátrium-hidroxid-oldattal hígítjuk. A szerves fázist ismét mossuk vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal, magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot meleg dietil-éterrel trituráljuk, a szilárd anyagot kiszűrjük és szárítjuk, így 2,6 g kívánt terméket kapunk.

Op. 112-113 °C.

Analízis

Számított: C 55,70; H4,67; N 9,99%

Talált: C 55,47; H4,60; N 9,94%

60. példa

N-/2,4-dimetil-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metáii-szulfonamid

4,2 g 3-/2,4-dimetil-fenil-amino-metiV-piridinit feloldunk 20 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 4,1 g kálium-karbonátot és 2,5 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet egy hét végén át visszafolyatás közben keverjük és utána 20 inl vizes nátrium-hidrogénkarbonát oldattal extraháljuk. A szerves fázist szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot dietil-éterben oldjuk és az oldatot elkülönítjük az oldhatatlan részektől, majd vákuumban bepároljuk. A kapott olajat kloroformban oldjuk és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást kloroform/etil-acetát-eleggyel végezzük, és így 2,5 g kívánt terméket kapunk.

Op. 62-65 °C.

Analízis

Számított: C 62,04; H6,25; N 9,65%

Talált: C61,84; H6.05; N 9,49%

61. példa

N-/4-klór-fenil/-N-\l-/piridin-3-il/-ctil}-/4-mctil-benzol/-szulfonamid

3,5 g 3-[l-/4-klór-fenil-amino/-etil]-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk

2.7 g kálium-karbonátot és 3,8 g p-toluol-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük éjsza15

-151

198 371

C.

C 62,09; H 4,95; N 7,24% C 62,17; H4,76; N 7,26% kán át és utána 3 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. Lehűlés után 20 ml vizet adunk az elegyhez, a szerves réteget 20 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal extraháljuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban bcpároljuk. Az olajos maradékot diklór-me- g tanban oldjuk és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást először diklór-metánnal, utána pedig kloroformmal végezzük. A termeket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bcpároljuk, így 1,47 g olajat kapunk, amely hamarosan kikristályosodik. A szilárd anyagot petroléterrel trituráljuk, és így 1,1 g kívánt terméket kapunk.

Op. 101 -103

Analízis

Számított:

Talált:

62. példa

N-/4-klór-2-metoxi-fenil/-N-/piridin-3-il-metil-metán-sztdfonamid 20

2,5 g 3-/4-klór-2-metoxi-fenil-amino-metil/-piridint feloldunk 20 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 2,1 g kálium-karbonátot és 1,2 ml metán-szulfonil-kloridot. Az elegyet gyenge melegítés közben 2 napon át keverjük és utána vizes nátrium-hidrogénkarbo- 25 nát-oldattal extraháljuk. A szerves fázist szárítjuk és vákuumban betöményítjük. A maradékot feloldjuk diklór-metánban és 2,6 g metán-szulfonsavanhidridet adunk az oldathoz. Az elegyet környezeti hőmérsékleten át keverjük néhány napig és utána 2,6 g anhidridet adunk még 30 hozzá 2,5 g további kiindulási aminnal együtt. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük még néhány napig, utána 20 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát-cldattal és 15 ml diklór-metánnal hígítjuk, a szerves fázist magnézium-szulfát felett szárítjuk és olajjá bepároljuk. 35 Az olajat ezután kloroformban felvesszük és szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást kloroformmal ve'gezzük, és így 1,17 g kívánt terméket kapunk.

Op. 121-123 °C.

Analízis

Számított: C 51,45; H4,63; N 8,57%

Talált: C 51,72; H4,78; N 8,43%

63. példa 45

N-/4-diklór-fenil/-N-\/fenil/-/piridin-3-il/-metil\-/4-klór-benzol/szulfonamid

2,8 g N-[/fcnil/-/piridin-3-iI/-metil]-4-klór-anilint feloldunk 15 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzá- 50 adunk 2,76 g kálium-karbonátot és 4,22 g 4-klór-benzol-szulfonil-kloridot. Az elegyet 2 napig keverjük 40 °Con, utána 20 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal hígítjuk, a szerves fázist elkülönönítjük, vízzel mossuk, szárítjuk és olajjá bepároljuk. Az olajat diklór-me- 55 tánban felvesszük, majd további 2,7 g kálium-karbonátot és 4,2 g 4-klór-benzol-szulfonil-kloridot adunk hozzá. Az elegyet egy hét végén keverjük és visszafolyatás közben melegítjük és utána az előzőekben leírt módon feldolgozzuk. Az olajat kloroformban felvesszük és szilikagélen θο kromatografáljuk, az eluálást pedig kloroformmal végezzük. A kapott maradékot petróleuméterrel trituráljuk, és így 1,15 g kívánt termékhez jutunk.

Op. 98-105 °C.

A terméket átkristályosítjuk dietil-éter/petroleuméter- 65

-elegybői és ily módon 0,7 g tisztított terméket kapunk. Op. 109 -112 °C.

Analízis

Számított: C 61,41; H3,87; N 5,97%

Talált: C61,62; H4,06; N 5,84%

64. példa

N-/2-klór-4-metil-fenil/-N-/piridin-3-il-metil/-metán-szdfonamid

3,5 g 3-/2-klór-4-metil-feniI-amino-metiI/-piridint feloldunk 15 ml diklór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 3,5 g metán-szulfonsavanhidridet és 2,8 g kálium-kí rbonátot. Az elegyet szobahőmérsékleten keverjük 3 napig és utána még 3,5 g metán-szulfonsavanhidridet adunk az elegyhez. A következő nap az elegyet 20 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal hígítjuk, a szerves fázist elkülönítjük, magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot diklór-metánban oldjuk és az oldatot szilikagél-oszlopon kromatografáljuk, az eluálást először diklór-metánnal, utána pedig kloroformmal végezzük. A tennéket tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 3,1 g kívánt terméket kapunk.

Analaízis

Számított: C 54,0; ' H4,86; N 9,01%

Talált: C 53,82; H4,86; N 8,74%

65. példa

N-/4-kló)rfenil/-N-[l-/piridin-3-il/-etil]-benzol-szidfonamid

3,5 g 3-[l-/4-klór-fenil-amino/-etil]-piridint feloldunk dilJór-metánban, majd az oldathoz hozzáadunk 2,7 g kálium-karbonátot és 2,55 ml bcnzol-szulfonil-kloridot. Az elegyet környezeti hőmérsékleten keverjük 1 napig, utána 10 ml diklór-metánnal hígítjuk, majd 20 ml vizes nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal és 20 ml vízzel extraháljuk. A szerves réteget magnézium-szulfát felett szárítjuk és vákuumban olajjá bepároljuk. Az olajat dietil-éterben oldjuk és az oldhatatlan részt elkülönítjük. Az oldószert ezután vákuumban bepároljuk, a keletkező olajat kloroformban felvesszük és szilikagél-oszlopon kromatografáliuk, az eluálást kloroformmal végezzük. A terméket taitalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 3,1 g kívánt tennéket kapunk.

Analízis

Számított: C 61,20; H4,60; N 7,51%

Talált; C 60,92; II 4,53; N 7,26%

A következő kísérletekben a találmány szerinti készítmények hatását mutatjuk be.

I. kísérlet

A vizsgálandó hatóanyagokat úgy formáltuk, hogy 48 mg vegyületet feloldottunk 1,2 ml oldószerben. Az oldószert úgy készítettük, hogy összekevertünk 100 ml Tw een 20 nem-ionos felületaktív anyagot 500 ml acetonnal és 500 ml etanollal. A hatóanyagot tartalmazó oldatot ezután 120 ml ionmentcsített vízzel hígítottuk.

A formált hatóanyagot mind talajba való bevitellel, mind levelekre felvive alkalmaztuk. A levelekre permetezéssel vittük rá a formált hatóanyagot. Ennél a kísérletnél növénypatogéneket és azok megfelelő gazdanövényeit ílkalmaztuk:

-161

198 371

Erysiphe graminis tritici (gabona-Iisztharmat) száraz babon,

Colletotrichum lagenarium (uborka-fencscdés) uborkán,

Pyricularia oryzae (rizspenész) rizsen.

Botry tis cinerca (szürkepenész) szőlőn, llcbninthosporium sativuni (levélfoltosság) búzán Pticcinia recondita tritici (levclrozsda) búzán, Phytophtora infcstans (paradicsomvész) paradicsomon,

A vizsgálandó vegyületet 400 ppm koncentrációban alkalmaztuk a leveleken a két módszer egyikével. A Botrytis kísérletnél a formált hatóanyagot kis permetezővel szórtuk rá a szőlőre 0,56 kg/cm² túlnyomáson. A többi kísérletnél a formált vizsgálandó vegyületeket kézzel permeteztük ki füstsapka alatt. A növényeket tartalmazó egyes edényeket megemelt forgó állványokra helyeztük a sapkában. A vizsgálandó oldatokat kézi porlasztóval vittük rá a növényekre 2,8 atmoszféra nyomáson. Permetezés közben az állványokat forgattuk annak érdekében, hogy a teljes növény felületet érje a pemietlé. A permetezést lecsepegésig folytattuk. Ezután a leveleket megszáradni hagytuk és a gazdanövényeket beoltottuk a kórokozóval 24 óra elteltével.

Λ talajba való bevitel módszerénél a következő növénypatogéneket és azok megfelelő gazdanövényeit alkalmaztuk:

Xanthomonas oryzae (baktériumos levélrozsda) rizsen

Mozaikvírus kukoricán

Rhizoctonia solani (levélhullató gomba) gyapoton

Maloidogyne incognito (gyökéTgubacs fonalféreg) uborkán

A talajba való bevitel módszerénél 10 ml elkészített hatóanyag-formát egyenletesen rápennetc/.tünk az egyes edényekben lévő talaj felületére, amelyek 14 napos rizspalántákat, 10 napos kukoricapalántákat. 10 napos uhorkapaiántákat és újonnan vetett gyapotmagvakat tartaig ' mázták. Az edények átmérője 62,5 mm volt. Az alkalmazott 10 ml 400 ppm koncentrációjú hatóanyag

12,5 kg/ha mennyiségnek felel meg. Λ Rhizoctonia kísérletnél kisebb edényeket használtunk cs 20 ml fenti koncentrációjú hatóanyagot alkalmaztunk. Ez. a mennyiség

IO 39,2 kg/ha-nak felel meg. Λ rizs és a kukorica palántákat a kezelés után 24 órával, a gyapotot és az. uborkát a kezelés napján oltottuk be. Λ vizsgált vegyületek hatásosságát az. említeti növénybetegségek ellen az. I 5 skála szerint értékeltük. Ennél a skála nál az ,. I ” erős és nagymérig \ű károsodást (vagy hatástalanságot), ,,2” mérsékelt károsodást, „3” gyenge károsodást, „4 nagyon gyenge károsodást jelez, míg „5” azt jelenti, hogy nincs károsodás vagy 100%-os kártevőirtást jelöl. .A jel kissé nagyobb arányt jelöl. Λ fitotoxikus hatást is értékeltük,

2Q amennyiben fitotoxieitás jelentkezett. Ehhez is 1-5 mértékű skálát alkalmaztunk. Ebben az. esetben az. 1-es azt jelenti, hogy nincs fitotoxieitás, az. 5-ös pedig a növény pusztulását jelzi. Végül fitotoxieitás esetén a szám mellé egy betilt írtunk, amely a károsodás milyenségére utal. Ezek a károsodásra utaló betűk a következők:

G = teljes nekrózis W = hervadas S = satnyulás C = klorózJs

E = fejlődőképes

Az I. táblázat a találmány szerinti készítményekkel kapott eredményeket tünteti fel a levélen és a talajon való al kaim ázás e se tén.

I. táblázat

Alkalmazás levélen Alkalmazás talajon

Példa- liszt- fenése- rizs- szürke- levéből- levél- paradicsom- bakt. levél- mozaik levéllnillató gyökérgubaes szám harmat dós penész penész tosság rozsda vész rozsda vírus gomba féreg

4 4 3G

5 1

5 4

5 3

5 1

1 4

5 2G 1

5 1

1 1

1 1

4 -5

4 1

4 2F 1

5

4 1

1 1

1 4

1 4

1 4

1 4

1 1

1 4

1 1

1 1

1 4

1 4

1 1

1 4

1 4»

1 5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

I

1

5

4

I

4

1

3

4

4

2S 1

I 4

1

3

3

3S

3G

-171

2. kísérlet

A vizsgálandó vegyületeket, amelyeket beteg leveleken végzett kísérletekben használtunk az 1. kísérletnél leírt módon formáltuk. Egy 400 ppm töménységű oldatot sorozatosan hígítottunk vízzel, amely 0,05% Tween 5 20-at (nemionos felületaktív anyag) tartalmazott, így egyre kisebb koncentrációjú vizsgálandó oldatokat kaptunk. A növényeket kezeltük és inokuláltuk, ahogy a levélzetre való felvitelre az előzőekben leírtuk. A kártevők és a megfelelő gazdanövényeik a kísérletnél a következők 10 voltak:

Erysiphe graminis tritici (gabonalisztharmat) száraz babon í’hytophthora infestans (paradicsomvész) paradicsomon

Venturia inaequalis (varosodűs) almán Colletotrichum lagcnárium (uborkafencsedcs) uborkán

I’yricularia oryzae (rizspencsz) rizsen í’lasmopara viticola (peronoszpóra) szőlőn Cercospora beticola (levclfoltosság) cukorrépán Megfelelő inkubációs időszakasz után, amikor a növénybetegség jelentkezett a kontroli-növényeken, amelyeket nem kezeltünk a találmány szerinti készítményekkel, megállapítottuk a kezelt növényeken mutatkozó hatási a fent leírt módszer szerint. A kapott eredményeket a 11. táblázatban adjuk meg.

II. táblázat

Példaszám	Konc. ppm lisztharmat	paradicsomvész varosodás	fenésedés	rizspenés	z peronoszpóra	levél foltosság
3	400	5		5 2G	3			5
	400	5	1	5 2G	4	1	1	5
	100	5		3	1			5
	25	5		1	1			4
	6	1						1
4	400	1	4	3	1 3G	1	4	5
	400	5	3				4	5
	100	4	1				4	4
	100	5					1	4
	25	4	1				1	1
	6	3					1	1
5	400	5						5
	400	5	1	5	3	1	1	4
	400	5 2G		4				3
	100	5						5
	100	5 2F
	100	5 2G		3				4
	25	4						4
	25	5		3				1
	6	1						4
6	400	5		5				4
	400	5	1		1	1	3	4
	100	5		5				3
	25	5		5				1
	6	5		4
8	400	5	1	5 2G	1	1	1	1
	100	5		1
	25	5		1
	6	3
9	400	5 2C	4	5	1	1	1	3
	100	5	1	5
	25	5	1	4
•	6	1		1
11	400	4	1	1	1	1	1	1
	100	1
	25	1
12	400	4	1	3	- 5	1	3	4
	100	3						1
	25	1						1

-182

198 371 i II. -táblázat

Példaszám Konc. ppm lisztharmat paradicsomvész varosodás fenésedés rizspenész peronoszpóra levélfoltosság

400

100 25

400 5

100 4

100 5

4

3

3. kísérlet

A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek hatását megvizsgáltuk arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben gátolják az egyes gabonabetegségeket. A vizsgálandó vegyületeket az előzőekben leírt módon formáltuk és mind levélre, mind talajra alkalmaztuk azokat. A 20 talajra történő alkalmazás esetén a szisztémiás gátlást értékeltük. A talajra történt alkalmazásnál 10 ml hatóanyagtartalmú oldatot permeteztünk egységesen a talaj felületére, amelyet olyan edényekben töltöttünk be, amelyekben 6 napos búzapalántákat ültettünk. Ez a 25 mennyiség 400 ppm töménységű oldat esetén 12 kg/ha hatóanyagmennyiségnek felel meg. Ennél kisebb menynyiségeket is alkalmaztunk, amelyeket a következő táblázatban megadunk. Mind a levélre való felvitelnél, mind a talajon történő alkalmazásnál a kezelés után 24 órával végeztük az inokulálást. A kísérletnél alkalmazott kártevők a következők voltak:

Erysiphe graminis tritici (lisztharmat)

Puccinia recondita (levélrozsda)

Helminthosporium sativum (levélfoltosság)

Septoria tritici (levélrozsdásodás)

Megfelelő inkubációs időszak után, amikor jelentkeztek a betegség jelei a kezeletlen kontroli-növényeken, értékeltük a találmány szerinti készítmények hatását. A levélkezelés és a talajkezelés esetén kapott eredményeket a III. táblázatban foglaljuk össze.

III. táblázat

Téldaszám Konc. ppm

400

400 400 100

400 100

100

400 100

6 400 100

400

400 100

6

400

100 25

Alkalmazás levélen lisztharmat levélrozsda

Alkalmazás talajon levélfoltosság levélvarosodás lisztharmat levélrozsda levélfoltosság levélvarosodás

1

2G 1

2G 4

3

1

4 1

3G 3

1

1

1

1 5 1 1

3S 5 3S 5 3S

1 1

3S

2S 32S 1

2S 5

1 5

1

1

2S 1

2S 3 3S 1

1 l

3S 5 3S 5 1

2S 1

3S

1 1

1 1

4 3 1

-191

198 371

111. táblázat folyta ssa

Alkalmazás levélen Alkalmazás talajon

Példaszám Konc. ppnt lisztliarmat levcliozsda levélfoltosság lcvclvarosodás lisztharmat Icvélrozsda levélfoltosság lcvclvarosodás

400

400

2G

	400	4 2G	4 2G	5	5	1
	100	4	1	4	5	1
	25	3	1	1	4	1
	6	1		1	3
13	400	5	4	5	5	5 2G	4 2G	4	5 2G
	400	5 2G	4	5	5	5 2G	5 3S	1 2S	5 3S
	100	5	1	4	4	5 2G	5 2S	1 2S	5 2S
	25	5	1	4	1	5	5	1	4 2G
	6	3		1	1	1	1		4
14	400	3 2G	3	5	4	5 2G	3	1	4
	100	1		4	5	5 2S			4
	25	1		3	4	4 2S			1
	6			1	1	1			1
15	400	-		5 2G	4				5 2C
	100			4	5				5 2C
	25			1	4				1
	400	1	1 2G	5 2G	4	1	1	1	4
	6				1
17	400	3		5		5
	400 ·	3	1	5	1	4	1	1	1
	100	1		5		4
	95	1		4		1

4. kísérlet

Λ találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek bizonyos képviselőinek a hatását megvizsgáltuk talajon történő alkalmazás esetén annak érdekében, hogy bemutassuk azok gombaellenes hatását. A vizsgálandó vegyüle- 35 teket úgy formáltuk, hogy 57 mg vegyületet feloldottunk 1 ml 5 térfcgatszázalékos aceton és etanol oldatban. Ezután 0,1 százalékos Tween 20-as oldatot adtunk az oldathoz ölvén mennyiségben, hogy az össztérfogat 16 ml legyen. 40

Ezután patogénnel fertőzött talajt töltöttünk 240 gos papíredényekbe. Az edényekben lévő talaj felületén mélyedéseket alakítottunk ki és 3 g Celatom MP—78 abszorbens granulátumot helyeztünk a mélyedésekbe. Ezután 4 ml aliquot hatóanyagkészítményt, amely 45

44,8 kg/ha mennyiségnek felel meg, adtunk a granulátumhoz és az edényeket lefedtük fedővel. Az edényeket körülbelül 10 másodpercig kézzel ráztuk és utána körülbelül 10 percre keverőhengerekre vittük annak érdekében, hogy a vizsgálandó vegyületet alaposan összekeverjük a talajjal. A kevert talajt ezután 62,5 mm-es kerek műanyagedényekbe vittük, a gazdanövény magvait adtuk hozzá és a magokat betakartuk további kezelt talajjal. A növánykártevők, amelyeket alkalmaztunk és a gazdanövén/eik a következők voltak:

Rhizoctonia solani (levélhullató gomba) gyapoton Pythium aphanodermatum (levéihullató gomba) gyapoton

Fusarium solani phaseoli (gyökérpenész) babon Verticillium albo-atrum (herv asz tógomba) gyapoton ?\bban az esetben, ha megjelentek a betegség tünetei a kezdetien kontroli-növényeken, akkor értékeltük a vizsgált vegyületek hatását a kezelt növényeken és a kapod eredményeket az 1—5 skála szerint adjuk meg. Az értékeli s eredményeit az alábbi IV. táblázatban foglaljuk össze.

-20! 198 371 ₂ /

IV. táblázat 5. kísérlet

Talaj-betegségek Számos hatóanyagot vi/sgáltunk levélen való alkalmazás módszerével. A hatóanyagokat az előző módon íór-

Példa-	Menny.	Rhizoctonia Pythium	Fusarium	Verieillium		máltuk és rápermeteztük a levelekre. A növénykártev-k
szám	kg/ha					5	és a gazdanövények ennél a kísérletnél a következők vol
3	44,8	5	1	5	5		tak:
	11,2	4		4	1		Erysiphe graminis tritici (íisztharmat) búzán
	5,6	1		4			Pyricularia oryzae (rizspenész}rizsen
	2,8	1		4			Puccinia recondita tritici (levélrozsda) búzán
	44,8 44,8 22,4 11,2		q		1	10	Botrytis cinerea (szürkepenész) szőlőn
			•J		Psedoperonospora cubensis (répapenész) tökön
	5					Venturia inaequalis (varosodás) almán
	4	1	I	1		Septoria tritici (levélvarosodás) búzán Cercospora beticola (levélfoltosság) cukorrépán
5	44,8	4	15	A vizsgált vegyületek hatásosságát a következő 1 9
	22,4	3					léptékű skálával jelöljük, ahol
	11,2	3					1 0-19% kontroll
8	44,8	4	1	I	1		2 20-29%
	22,4	4					3 30-39%
	11,2	4				20	4 40-59%
	5,6	5					5 60-74%
	2,8	5					6 75-89% 7 90—96%·
9	44,8	4	1	1	1		8 97-99%
	22,4	5				25	9 100% kontroll, nincs károsodás
	11,2	4					A fitotoxikusságot a fent leírt 4 5 léptékű skála sze-
	5,6	4					rint értékeltük. Az eredményeket az V. táblázatban ad-
	2,8	3					juk meg.
10	44,8	4	4	5	1	30
	44,8	5	1
	22,4	3	1
	11,2	5	1
	5,6	1
	2,8	1				35
11	44,8	4	1	1	1
	22,4	1
	11,2	1
14	44,8	1	1	4	1

V. táblázat

Levélkárosodás

Példaszám Konc. ppm lisztharmat rizspenész levélrozsda szürkt penész peronospora varosodás levélvarosodás levélfoltov.j;6 400 9 2C

100 8

6,25 5

400 9 2G

7

400 9 3G

100 9 2G

5

6,25

6

400 8 2G

100 8

4

6

400 5

400 9 2G

100 6

2

2C 9

2

8 2G 8

1

2G 8 2

7

I 4

-211

198 371

V, táblázat folytatása Levclkárosodás

Peldaszám	Konc. ppm	lisztharmat rizspenész	levélrozsda	szürkepenész	peronospora	varosodás lcvélvarosodás
21	4Ó0	6 2G	•
	ÍÖd	2 2C					1	12G
	25	1						•
22	100			2		2	1	1
	25			1		1
	400	5	1	7	1	9
23 .	400	9 2G
	Tóo	8 2G					8	5
	25 .	í					2
	.... 6,25	2					1
	400	8 2G	1	4	1	1
24	400	5	1	1	1	1
25	400	9 2C		8 2G
1 ' le: /-'í'ő'Vr/	100	8		8 2G			8 2G	9
	25	6		1			3	5
	6,25	2		1			1	3
	25	,7		4
26	400	7 2G					3	8
	100	6 2G						2
	25							1
	6,25
	25	4
27	100	8 2G
	25	5
	6,25	3
	400	8	3	2	1	1
28	400	3 2G	1	1 2C	1	1
29	100	9 2G						6
	100	8					5	7
	25	6						6
	6,25	3						4
	13«	2						1
	400	92G	1	4 2G	1	1
	25	8
30	100	2
	25	1
	400	7 2G	1	I	1	1
31	400	9 2G		8 2G
	100	9					6	7
	25	7						3
	6,25	3						1
32	400	1	6	1 2G	1	-5
33	100					2	1	7
	25							1
	6,25							1
	400	5	1	1	1	8
	25					1
34	100					1	1	5
	25					1
	400	1 2G	3	1	1	9 2G
36	400	93C		92C
	100	8 2G		8			5 2G	6
	25	6		2
37	400	8
	100	7					1	1
	25	6
38	400	8 2G					—	4
	100	7
	25	5
	400	7 2G	1	5	1	1
39	400	9 2G
	100	6					1	7

levélfoitossaj;

-221

198 34

V. táblázat f< iytatása Levélkárosodás

	Példaszám	Konc. ppm	lisztharmat rizspencsz	levélrozsda	szürkepenész	peronospora	varosodás levélvarosodás
	39	25							3
		6,25							2
		25	4
	40	100	7		4			1	6
		25	5		2
		400	8	1	7	1	1 3G
	41	400	8
		100	7					1.	4
		25	4
	42	400	1	I	5	1
	43	100	9 2G					8 2G	92C
		25	8					5	8 2C
		6,25	7					3	4
		400	9 2G	1	8 2G	1	1
	44	400	9 2G		7 2G	6
		100	8 3G					6 2G	8 2G
		100	7 2C		6 2G	1		7 2G	8
Ύ		25	7 2G					5 2G	8
		6,25	7					4	7
		400	8 2G	1	8 2G	7	1
	45	100	6					1	1
		25	3
		400	8 2G	1	1	1	1
	46	100	2					5	4
		25	1
		400	7 2G	1	1	1	1
	47	400	9 3G		8 2G
		100	9 2G		5			5 2G	8
		25	7						7
		6,25	5						4
		25	8		2
	48	400	6 2C	1	1	1	1
		100	2					1	1
		25	1
		400	7 2G	1	5	1	1
	50	400	9 2G		7 2G
		100	9		5			7	8
		25	7					4	5
		6,25	4					1	1
		25	7		2
	51	400	1	1	1	1	1
	52	400	7	1	1	1	1
		25	2
		100	5					1	1
	53	400	8	5	5	1	, : ι
		6,25	5						4
		25	6						5
		100	8						8 2G
	54	400	8 2G	1	1	1	1
		25	6
		6,25	3						1
		100	7						4 2G
	55	400	6	1	1	1	1
	56	400	8 2G	1	5	1	1
		100	8 2G					5	7
		400	9 2G
		6,25	4						1
		25	7
	57	25	5
		100	7 2G					1	5
		400	8 2G
		6,25	2

levélíoltossá;;

-23198371

V. táblázat folytatása Lcvélkárosodás

Példaszám Konc. ppm lisztharmat rizspencsz lcvélrozsda szürkepenész peronospora '.varosodás lcvclvarosodás fcvclfoltosság

58	100	7 2G	1 1 2G
	25	1
	100	4
	400	8 2G
59	400	9 2G	1	6 2G
	25	8
	100	8 2G
	6,25	7
	25	8
	1,56	1
	25	6
60	400	9 2G	1	1 2C
	100	8 2G
	6,25	7
	25	8
	100	9 2G
	1,56	1
61	400	8	1	1
	25	4
	100	5
	25
	6,25
62	400	7 2G	1	1 2G
64	400	7 2G	1	4
65	400	6	1	7
	100	5		5
	25	2		1
	6,25
	25

1

1

1 2G

7

1

7

I 1

3

1

8

5

8

2G 8

1

1

2G 7 8

3

I

5

5

1 2F l 5 8

6. kísérlet

A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek bizonyos képviselőit vizsgáltuk melegházi kísérletben számos növénypatogén elleni hatás megállapítása érdekében. A kísérlet során a hatóanyag alkalmazási idejét és a patogénncl való inokuláció idejét változtattuk egymáshoz képest a megelőző és a kártevőirtó hatás meghatározása végett. A következő táblázatban feltüntettük azt az időt órában, amennyivel korábban kezeltük a vizsgált növényt az inokulálás előtt patogénncl,

A negatív idő azt jelenti, hogy a patogént a kezelés előtt már inokuláltuk.

Ezeknél a kísérleteknél a vizsgálandó vegyületeket különböző arányokban készítettük elő az alkalmazásra és a koncentrációt ppm-ben adjuk meg a táblázatban, A készítményeket spray formában alkalmaztuk, ahogy a 2. 50 kísérletnél leírtuk. Mindegyik hatóanyagot levélre alkalmas spray alakjában vittük fel.

A kísérletek eredményeit az 1—9 léptékű skála szerint adjuk meg, ahogy' az 5. kísérletnél.

Az alkalmazott növenykártevők és a megfelelő gazda- 55 növényeik a következők voltak:

Cercospora beticola (levélfoltosság) cukorrépán

Venturía inaequalis (varosodás) almán

Podosphaera leucotricha (lisztharmat) almán

Erysiphe cichoracearum (lisztharmat) uborkán és tö- 60 kön

Uncinula nccator (lisztharmat) szőlőn

Az eredményeket a VI. táblázatban foglaljuk össze.

VI. táblázat

Példa-	Konc.	idő	levéltől-	varo-	alma-	uborka- szőlő- tök-
szám	?pm	(óra)	tosság	sodás		iisztliarmat
6	100	2	9,0
	100	2	8,0
	50	2	9,0
	50	-72		9,0
	50	2		9,0
	40	-168			5,0
	40	2				1,0
	40	48				1,0
	40	-168				8,0
	25	2		9,0
	20	2		8,0
	20	72		4,0
	20	144		6,0
	20	-168			1.0
	20	2				9,0
	20	2				1,0
	20	48				1,0
	20	48				5,0
	20	120				5,0
	20	168				4,0
	20	-168				3,0
	12,5	-72		9,0

-241

VI. táblázat folj tatása

Példa- Konc.	idő (óra)	lcvclfol· varo-	alma- uborka- szó'lőlisztharmat	tök-	Példa- Konc.	idő (óra)	lcvclfol· varo-	alma-	uborka- szőlő. lisztbarm.it
szám	ppm	tosság	sotiás	szám	ppm	tosság	sodás
6	12,5	2		8,5			’O	10	72		1,0
	10	2		7,0		c		10	144		1,0
	10	72		3,0				6,2	-72		3,0
	10	144		1,0
	6,2	-72		9,0
							1.3	50	-72		9,0
13	400	2	9,0			m		50	2		8,0
	100	2	9,0					40	-168			8,0
	50	2	9,0					40	2				1,0
	50	-72		9,0				40	48				1,0
	50	2		9,0				40	-168				7,0
	40	-168			6,0	1R		25	-72		8,0
	40	2			6,0			25	2		6,0
	40	48			6,0			20	2		5,0
	40	-168			8,0			20	72		4,0
	25	-72		9,0				20	144		5,0
	25	2		9,0		on		20	-168			7,0
	20	2		5,0				20	2				6,0
	20	72		1,0				20	2				1,0
	20	144		7,0				20	48				1,0
	20	-168			6,0			20	48				1,0
	20	2			9,0	%		20	120				1,0
	20	2			5,0			20	168				1,0
	20	48			5,0			20	-168				7,0
	20	48			1,0			12,5	-72		8,0
	20	120			5,0			12,5	2		5,0
	20	168			3,0	on		10	2		1,0
	20	-168			5,0			10	72		1,0
	12,5	-72		8,0				10	144		1,0
	12,5	2		8,5				6,2	-72		8,0
	10	2				8,0	25	400	2	9,0
	10	2		5,0		OR		100	2	8,0
	10	72		1,0		OO		50	2	9,0
	10	144		3,0				50	-72		9,0
	6,2	-72		8,0				50	2		8,0
	s	2				8,0		40	-168			6,0
	2,5	2				8,0 40		40	2				8,0
20	400	2	9,0			**u		40	48				3,0
	100	2	9,0					40	-168				7,0
	50	2	9,0					25	- 72		8,0
	50	-72		9,0				25	2		6,0
	50	2		5,5				20	2		8,0
	40	-168			5,0			20	72		7,0
	40	2			1,0			20	144		1,0
	40	48			1,0			20	-168			5,0
	40	-168			2,0			20	2				9,0
	25	-72		8,0		50		20	2				5,0
	25	2		7,0				20	48				5,0
	20	2		1,0				20	48				1,0
	20	72		1,0				20	120				4,0
	20	144		1,0				20	168				3,0
	20	-168			5,0	55		20	-168				5,0
	20	2			9,0			12,5	-72		4,0
	20	2			1,0			12,5	2		5,5
	20	48			4,0			10	2		7,0
	20	48			1,0			10	72		4,0
	20	120			3,0	60		10	144		4,0
	20	168			2,0			62	-72		4,0
	20	-168			1,0
	12,5	-72		8,0
	12,5	2		5,0		65	44	400	2	9,0
	10	2		1,0				100	2	9,0

-251

198 371

VI. táblázat folytatása

Példa-Konc. idő levclfol-varo- alma- uborka-szőlő-tökszám ppm (óra) t osság sodás lisztharmat

50	2	9,0	5
50	-72	9,0
50	2	7,0
40	-168	8,0
40	2	7,0
40	48	7,0	10
40	-168	5,0
25	-72	9,0
25	2	7,5
20	2	6,0
20	72	5,0	15
20	144	1,0
20	-168	7,0
20	2	9,0
20	2	5,0
20	48	1,0	20
20	48	1,0
20	120	5,0
20	168	4,0
20	-168	1,0
12,5	-72	9,0	25
12,5	2	1,0
10	2	8,0
10	72	7,0
10	144	1,0
6,2	-72	7,0	30
400	2	9,0
100	2	9,0
50	2	7,0
50	-72	9,0
50	2	6,0	35
40	-168	8,0
40	2	8,0
40	48	7,0
40	-168	1,0
25	-72	8,0	40
25	2	3,5
20	2	5,0
20	72	4,0
20	144	1,0
20	-168	7,0	45
20	2	8,5
20	2	5,0
20	48	5,0
20	48	5,0
20	120	6,0	50
20	168	6,0
20	-168	1,0
12,5	-72	6,0
12,5	2	5,0
10	2	6,0	55
10	72	1,0
10	144	1,0
6,2	-72	8,0
			60
400	2	9,0
100	2	9,0
50	2	1,0
50	-72	7,0	AR
50	2	8,5	OO

Példa-Konc. idő levélfol-varo- alma- uborka-szőlő-töksí ám ppm (óra) tosság sodás lisztharmat.

60 40 40	-168 -168	5,0
25	-72	9,0
25	2	2,0
20	-168		5,0
20	2			1,0
20	48			1.0
20	120			2,0
20	168			1,0

-168 1,0

12,5	-72	5,0
12,5	2	4,0
6,2	-72	1,0

A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagok képviselőit megvizsgáltuk annak megállapítása érdekében, hogy milyen mértekben akadályozzák az almavarosodást kis mennyiségek használata esetén. A hatóanyagokat a 2. kísérletnél megadott módon formáztuk és vittük rá a levelekre. A kezelt növényeket oly módon inokuláltuk, hogy a patogén spóráinak a szuszpenzióját rápermeteztük néhány órával a kezelés után a növényekre.

Abban az esetben, ha a patogén által okozott betegség jól megállapítható volt a kezeletlen kontroli-növényeken, akkor meghatároztuk a patogénirtó hatást a kezelt növényeken és a kapott eredményeket 0—10 léptékű skálával adjuk meg, amely kissé bővebb az 5. kísérletnél alkalmazott 1-9 léptékű skálánál. A 0 ennél a skálánál azt jelenti, hogy nincs hatás, míg a 10 a teljes hatást jelzi.

Az eredményeket a VII. táblázatban adjuk meg.

VII. táblázat

Példaszám	Konc. ppm	Hatás mértéke
3	6,25	4
3	12,5	5
3	25	8
3	50	9,5
6	6,25	9
6	12,5	8
6	25	10
6	50	10.
13	6,25	0
13	12,5	4
13	25	4
13	50	9,5
43	6,25	0
43	12,5	0
43	25	10
43	50	9,5
56	6,25	0
56	12,5	0
56	25	0
56	50	0
8. kísérlet

Megvizsgáltuk a találmány szerinti készítmények hatóanyagainak a hatását öt jellegzetes aprósporás kártevő ellen melegházi kísérlet folyamán. A kísérletet lényegé26

-261

19837 ben a 2. kísérletnél megadott módon végeztük cl azzal az el (éréssel, hogy a patogének és a gazdanövények a következők voltak:

Erysiphc graminis tritici (lisztharmat) búzán . Erysiphc graminis hordei (lisztharmat) árpán

Puccinia rccondita tritici (levclrozsda) búzán I lehninthosporium sativum (levélfoltosság) búzán Scj>ioria tritici (Icvélrozsdásodás) búzán A kísérlet eredményeit az 1-9 léptékű skála szerint értékeltük és a kapott eredményeket a VIII. táblázatban adjuk meg. Az eredményeket 1—5 kísérlet során kaptuk.

VIII. táblázat

Búza és árpa betegségeinek a visszaszorítása védő Ievéikezcicssel

Példa szám	Konc. ppin	búza- árpalísztliarmat	Icvcl- rozsda	levclfol- tosság	levélvaro- sodás
6	6,25	6,3	6,5	3	6	1
	12,5	7	8	1	8	6
	25	8	8,5	3,7	9	9
	50	9		6	9	9
	100	8,7		7,2	9	9
13	6,25	4	7,5	1	1	1
	12,5	5,1	7,5	1	2	1
	25	6,5	8	1	7,3	3
	50	8		1,3	8,7	7
	100	9		3,8	9	9
20	6,25	2,3	1	1	4	1
	12,5	3,2	1	1	5	1
	25	4,2	3,5	1	5,7	1
	50	5		1,3	8	1
	100	6,3		3,3	8,3	4
23	6,25	2,5	1,2	1	2	4
	12,5	4,8	4	1	5	6
	25	5,8	5,5	1	3,5	6
	50	7,7		1,5	7,8	8,5
	100	8,2		3	7,8	8,5
25	6,25	4	6,5	1	5	1
	12,5	6,2	6,5	1	6	4
	25	7	8	2	7,8	8
	50	8		5	9	9
	100	8,2		6,7	8,5	9
44	6,25	6,5	6	1	8	9
	12,5	6,5	7	1	9	9
	25	7,2	7,5	3	8,7	9
	50	8		5	8	8,5
	100	8		7	8	8,5
59	6,25	3,3	7	1	1	1
	12,5	5,2	8	1	1	1
	25	6,2	8	1	3,7	3
	50	5,5		1,7	6,7	8
	100	7,7		3,3	8,3	9
60	6,25	4,8	1,5	1	1	2
	12,5	6	3	1	1	8
	25	6,5	4,5	1	3	9
	50	7		1	5,7	9
	100	9		2,2	7,7	9

9. kísérlet

Számos hatóanyagot vizsgáltunk annak megállapítása végeit, hogy milyen hatást fejtenek ki bú/.alisztharmat ellen olyan időben történő alkalmazás esetén, amelynél megállapítható a hatóanyagoknak mind kuratív, mind protektív hatása kis alkalmazási mennyiségek esetén. Λ 2. kísérletnél megadott módszert alkalmaztuk azzal az. eltéréssel, hogy a kuratív alkalmazást a búzapakíníák iisztharmattal való inokulálását követő második napon végeztük, míg a protektív alkalmazást az inokulálásélőit annyi idővel végeztük, amennyi elegendő volt a permet -ászáradásra. Az eredményeket az E 9 léptékű skála szerint végeztük és az eredményeket kél próba állagéiból számítottuk. Az így kapott eredményeket a IX. táblázatban foglaljuk össze.

IX. táblázat

Példaszám	Konc. ppm	2 nap k ura tív	0 nap protektív
6	3,125	7	5
	6,25	8	6,5
	12,5	8,5	7
13	3,125	1,5	1,5
	6,25	4,5	2
	12,5	5,5	4
20	3,125	1	1
	6,25	1	1,5
	12,5	1	2
23	3,125	1	1
	6,25	1	1
	12,5	3,5	3,5
25	3,125	3	1,5
	6,25	6,5	4
	12,5	8 .	6
44	3,125	8	5,5
	6,25	8	7
	12,5	8	7
59	3,125	1	1
	6,25	1,5	2,5
	12,5	5,5	4,5
60	3,125	3	2,5
	6,25	7	4,5
	12,5	7,5	7
Kontroll	0	1	1

10. kísérlet „

A kísérleteket ebben az esetben annak érdekében végeztük, hogy megállapítsuk a hatóanyagok protektív és kuratív hatását búza levélrozsda okozta károsodás ellen. \ kísérleteket a 9. kísérletnél megadott módon végeztük.

Az eredményeket a X. táblázatban foglaljuk össze.

-271

198 371

Példaszám	Konc. ppm	X. táblázat 2 nap kuratív	0 nap protektív	Pclda- szám	Konc, ppm'	XI. táblázat tolytatása Kuratív hatás	Protektív hatás 0 nap
3 nap 2 nap 1	nap
6	25	3	3		20	12,5	1	I	1	1
	50	7	4	0		25	2	1	1	1
	100	8	6,5			50	4	1	1	1
						100	6	2	2	2
13	25	5	1
	50	5	1,5	10	23	12,5	1	1	1	1
	100	7,5	4		25	2	1	1	1
						50	5	1	1	1
20	25	1	1			100	7	5	1	3
	50	3,5	1,5
	100	3	1,5	15	25	12,5	6	3	1	1
					25	7	4	1	2
23	25	4	l			50	8	6	1	4
	50	4,5	1			100	9	9	6	6
	100	7	3	20	44	12,5	4	2	1	1
25	25 -	6	2,5		25	5	3	2	1
	50	7,5	4,5			50	6	4	3	3
	100	9	6			100	9	7	6	6
44	25	4,5	1	25	59	12,5	1	1	1	1
	50	5,5	3,5		25	2	1	1	1
	100	8	6			50	6	3	1	3
						100	7	5	4	5
59	25	2	1
	50	4,5	2	30	60	12,5	1	1	1	1
	100	4	3		25	1	1	1	1
						50	1	1	1	1
60	25	2,5	1			100	3	1	1	1
	50	1	1
	100	1	1	35	Kontrol	0	1	1	1	1

Kontroll 0

11. kísérlet

További kísérleteket végeztünk, amelynek során azt 40 vizsgáltuk, hogy a találmány szerinti készítmények hatóanyagai milyen mértékű protektív és kuratív hatást fejtenek ki búza levélrozsda ellen. A vizsgálatot a 10. kísérletnél leírt módon hajtottuk végre azzal az eltéréssel, hogy az inokulálás és a kuratív kezelés közötti idősza- 45 kaszt változtattuk 1 és 3 nap között. Az eredményeket, amelyeket egy kísérlet eredményei adtak az egyes hatóanyagokra, a XI. táblázatban foglaljuk össze.

XI. táblázat

Példa- Konc. szám ppm

Kuratív hatás Protektív hatás 3 nap 2 nap 1 nap 0 nap

12,5 5

7

9

100 9

1

3

7

8

12. kísérlet

A találmány szerinti készítmények hatóanyagainak azt a képességét, hogy behatolnak a növénybe és szisztémiásan gátolják a patogént, kísérleti úton mértük. A kísérletet úgy végeztük, hogy' 14-21 napos búza- és árpanövényeket neveltünk, amelyek leveleinek a hossza körülbelü 30 cm volt. A hatóanyagokat az 1. kísérletnél megadott módon formáztuk, de 100 ppm koncentrációban alkalmaztuk és 5 cm-es sávban rápermeteztük közel a levél közepére. A növényeket 24 órával ezután megfertőztük lisztharmattal és olyan körülmények között tartói tűk, amely megfelelt a patogén fejlődésének. Amikor a lisztharmat jól kifejlődött a kontroli-növényeken, akkor megmértük azt a távolságot, amely a kezelt sávtól a lisztharmattal (PM) való fertőzés legközelebbi helyéig terjedt ugyanazon a levélen mind a közelebb eső, mind a távolabb eső irányban. Ezután minden hatóanyaggal tíz-tíz levélen megismételtük a kísérletet és az eredmények átlagát a XII. táblázatban adjuk meg.

12,5 1

4

7

100 9

1

1

2

6

-28198371

Xll. táblázat

Xlll. táblázat folytatása

Árpa	Búza Távolság az 1 PM-től	5	Szisztémiás patogénirtás talajon való alkalmazás útján búz.ánát
Példa- Távolság az I '..íin közelebbi	PM-től távolabbi	Példa- Menny, liszt-	levél- rozsda	levél- foltosság	levélvarosod ás
közelebbi	távolabbi	száma kg/ha	harmat
.ikpróba 0 cm	0 cm	0,2 cm	0 cm
6 >12	1,3	1,4	0,1		59 0,7	1	1	1	7
13 · 7	1,7	0	0		1,4	2	1	1	7
20 0	0	0	0	10	2,8	3	1	1	9
23 0	0	0	0
25 2,4	0,4	0	0		60 0,7	1	1	1	1
44 >11	1,4	1 0	0,3		1,4	1	1	1	6
59 10,4	1,4	0,6	0		2,8	3	1	1	9
60 2	0,2	0,1	0	15
					Kontroll 0	1	1	1	1
Kontroll 0	0	0	0

13. kísérlet

Ennél a kísérletnél azt vizsgáltuk, hogy a búza gyökerei mennyire képesek felvenni a találmány szerinti készítmények hatóanyagait és milyen mértékben tudják azokat továbbítani a növény leveleihez azért, hogy védjék a növényt a kártevőktől. A vegyületeket a 2. kísérletnél leüt módon formáztuk és a formázott hatóanyagokat egyenletesen rávittük az edényekben lévő talaj felületére, amelyekben 6 napos búzapalántákat növesztettünk. Az alkalmazott mennyiségeket a következő táblázatban adjuk meg. A kezelt növényeket 24 óra múlva inokuláltuk βθ a patogénekkel a fenti kezelés után. Abban az esetben, miikor a betegség jól észlelhető volt a kezeletlen kontroli-növényeken, akkor értékeltük a kezelt növényeken elért hatást. Az eredményeket az 1-9 léptékű skála szerint értékeltük. A fitotoxikusságot a táblázatban „+”tel jelöljük.

Xlll. táblázat

Szisztémiás patogenirtás talajon való alkalmazás útján búzánál

14. kísérlet

Ezt a kísérletet azért végeztük, hogy meghatározzuk a találmány szerinti készítmények patogénirtó hatását abban az esetben, ha a magokat bevontuk a készítménnyel. A hatóanyagokat egészséges búza és - üszöggel (l'stilago nudaj fertőzött — árpaszemekre vittük rá. A hatóanyagokat feloldottuk 2 ml oldószerben olyan mennyiségben, amennyi elegendő 10 g mag kezelésére. Oldószerként 1:1 arányú accton/etanol-elegyet használtunk és az oldatot rápermeteztük a magokra kis lengő dobban. Az oldószer elpárolgása után 25 darab magot vetettünk 90 mm átmérőjű mú'anyagedényekbcn lévő sterilizált tnelegliázi talajba. Mindegyik kezeléshez négy edényt használtunk. A búzamagokat 7 napig engedtük nőni melegházban és utína megfertőztük lisztharmattal. Az árpamagok természetesen fertőzöttek voltak laza üszögporral. A búzalisztharmat irtását 16 nappal a vetés után, míg az árpaüszög irtását, illetve fejlődésének a gátlását 80 nappal a vetés után értékeltük. A hatás eredményét az 1 -9 léptékű skála szerint adjuk meg. Az eredmények átlageredmények.

Példa- száma 6	Menny. kg/ha	lBZÍ- hannat	levél- rozsda	levél- foltosság	levélvaro- sodás	40	Bete	XIV. táblázat gség visszaszorítása hatóanyaggal bevont magok esetén
0,7	1	1	1	4
	1,4 2,8	4 6	1 1	1 1	6 8	45	PéMa- szám	Menny. (g/kg)	Búzalisztharmat (16 nappal vetés után)	Árpaüszög (80 nappal vetés után)
13	0,7	1	1	1	5*		6	0,125	1	9
	1,4	1	1	1	9			0,25	1	9
	2,8	3	5	2	9			0,5	1	9
						50
20	0,7	1	1	1	4		13	0,125	2,2	6
	1,4	4	1	1	8			0,25	4	6_
	2,8	5	5	1	8			0,5	6,8	9
23	0,7	8	4	1	9	55	20	0,125	1	9
	1,4	9	6	1	9			0,25	1	9
	2,8	9*	8,5	6,5	9			0,5	1	9
25	0,7	5	1	1	9		23	0,125	7,2	5
	1,4	6	5	1	9	60		0,25	8,8 .	9
	2,8	T	6,5	1	9			0,5	9	9
44	0,7	1	1	1	9		25	0,125	1	9
	1,4	3	1	1	9			0,25	1	9
	2,8	7,5	3,5	1	9	65		0,5	1	9

-29198371

XIV. táblázat folytatása

Betegség visszaszorítása hatóanyaggal bevont magok esetén

Példa-	Menny.	Búzalisztharmat	Árpaüszög
szám	(g/kg)	(16 nappal vetés után)	(80 nappal vetés
44	0,125	1	5
	0,25	1	9
	0,5	1	9
59	0,125	1	1
	0,25	1	6
	0,5	1	9
60	0,125	1	1
	0,25	4,5	l
	0,5	7,2	2
Kontroll 0	1	1

75. kísérlet

A találmány szerinti készítmények hatását megvizsgáltuk szártörőgomba betegség ellen (Pseudocercosporella herpotrichoides) búzán melegházi kísérlet során. A hatóanyagokat a búza leveleire vittük rá. A hatóanyagokat a 2. kísérletnél megadott módon formáltuk és 14 napos búzanövényekre permeteztük rá, amelyeket műanyagedényekben növesztettünk. A permedé rászáradása után a növényeket a patogénnel inkubáltuk. Amikor a betegség jelei jól kivehetők voltak a kontroli-növényeken, akkor értékeltük a készítmények hatását az 1-9 léptékű skála szerint, míg a károsodás mértékét az említett 010-es skála szerint számítottuk. Több kísérlet átlagát vettük és a kapott eredményeket a XV. táblázatban foglaltuk össze.

XV. táblázat

XV. táblázat folytatása

Búza-szártöró'gomba elleni hatás levélre való felvitel esetén

Példaszám	Konc. ppm	Készítmény hatása (1-9)	Növénykáro; (0-10)
59	25	1,5	0
	100	2	1
	400	9	2
6C	25	1	0
	100	5,5	0
	400	8,5	4
Kontroll	0	1,5	0

16. kísérlet *

Megvizsgáltuk a találmány szerinti készítmények hatóanyagainak a hatását Pyrcnophora teres (levélpirosodás) és Rhynchosporium secalis (levelótvar) ellen árpán , melegházban. A hatóanyagokat lényegében a 2. kísérletnél leírt módon formáztuk és fiatal árpanövényekre alkalmaztuk azokat. Meghatároztuk a vegyületeket védő (protektív) hatását mindkét patogen ellen, amikoris a készítményt a patogénnel való inokulálás előtt alkalmazta! k ugyanazon a napon, és meghatároztuk a gyógyító (kuratív) hatását is levelótvar ellen, amikoris a hatóanyagot tartalmazó készítményt egy nappal a hatóanyag alkalmazása előtt inokuláltuk a patogénnel. Ezeknél a kísérleteknél a károsító hatás visszaszorításának a mértékét százalékban adjuk meg, amely több ismétlés eredményeinek az átlaga.

A kapott eredményeket a XVI. táblázatban foglaljuk össze.

XVI. táblázat

Árpabetegségek visszaszorítása

Példa- Konc. Levélpirosodás Levelótvar gátlása (%)

B úza-szártörőgomba elleni hatás levélre való felvitel esetén

Példaszám	Konc. ppm	Készítmény hatása (1-9)	Növénykárosodás (0-10)
6	25	9	0
	100	9	2
	400	9	3
13	25	3	0
	100	8,5	2
	400	9	4
20	25	1,5	0
	100	9	1
	400	9	3
23	25	1	0
	100	1,5	0
	400	3	0
25	25	4	0
	100	7,5	0
	400	9	4
44	25	8,5	0
	100	9	1
	400	9	4

szám	ppm	gátlása(%)	protektív	kuratív
6	12,5	28	83	100
	25	52	81	100
	50	60	90	100
	100	74	95	100
13	12,5	42	89	95
	25	64	95	96
	50	72	97	100
	100	81	99	100
20	12,5	42	12	0
	25	52	2	0
	50	62	29	0
	100	87	63	22
23	12,5	31	60
	25	8	30
	50	31	48	--
	100	43	58	-
35	12,5	51	84	81
	25	69	79	100
	50	78	98	100
	100	84	99	100

-30198 371

XVI. táblázat folytatása

Arpabetcgscgck visszaszorítása

Példa- szám	Konc. Levélpirosodás	Levélótvar gátlása (%)
ppm	gátlása(%)	protektív	kuratív
44	12,5	40	91	100
	25	60	94	100
	50	62	99	100
	100	74	100	100
59	12,5	34	13	0
	25	29	42	57
	50	42	89	98
	100	74	95	100
60	12,5	26	27	8
	25	16	81	94
	50	26	87	99
	100	52	87	100

17. kísérlet

Megvizsgáltuk a találmány szerinti készítményeket arra vonatkozóan, hogy mennyire képesek gátolni a Cercospora arachicola (levélfoltosság) gombát földimogyorón és a Cercospora beticola (levélfoltosság) gombát cukorrépán. A készítményt a 2. kísérletnél megadott módon formáltuk és fiatal földimogyoró és cukorrépa leveleire vittük rá. A növényeket melegházban egyes műanyagedényekben növesztettük. Egyes kísérleteknél a hatóanyagot hagytuk rászáradni a levelekre mielőtt a növényeket inokuláltuk volna a kártevővel, míg más esetekben a növényeket 5 nappal azelőtt inokuláltuk a patogénnel, mielőtt alkalmaztuk volna a hatóanyagokat. A hatást az 1-9 léptékű skála alapján értékeltük akkor, amikora betegség jól kivehető volt a kezeletlen kontroli-növényeken. Két vagy három próbát végeztünk és az eredményt csak átlagból számítottuk. A kapott eredményeket a XVIL táblázatban adjuk meg. :

XVII. táblázat

Cercospora levélfoltosság visszaszorítása protektív és kuratív ievéialkalmazás esetén

Példa szám	- Konc. PPm	Földimogyoró protektív kuratív	Cukorrépa protektív kuratív
6	12,5	7,5		7	6
	25	7,3	9	7,4	6,5
	50	9	7	8,4	8
	100	9	8,5	9	7,5
13	12,5	3		4,8	3
	25	3	1	8	6
	50	6,7	7	8,8	7,5
	100	6,7	5	8,5	8,5
20	12,5	3		54	2
	25	1,3	2,5	5	1
	50	2,5	2	5,6	2,5
	100	3,7	4,7	7,5	5,5
23	12,5	6		4,8	1
	25	2,7	1	4	1
	50	5,5	8	5,8	1
	100	2,3	2,7	7	4

XVII. táblázat folytatása

Cercospora lcvélfoltosság visszaszorítása protektív és kuratív Ievéialkalmazás esetén

Példa- Konc. Földimogyoró Cukorrépa szám ppm protektív kuratív protektív kuratív

25 12,5	5		5,4	2
25	6	6	6,4	7
50	8,7	7	8	7
100	7	8,5	9	7
44 12,5	7,5		7	1,5
25	5	1	7	4
50	8	7	7,4	7,5
100	8,5	8,5	9	7
59 12,5	6,5		3,3	2
25	5,7	1	4,4	5
50	7	7	6,4	2
100	6,5	6,5	6,6	6,5
60 12,5	7		4,8	1
25	4	1	4,2	3,5
50	3	5	5,8	4
100	2,3	3,5	7	3,5
18. kísérlet
A 13. példa	szerir	iti vegyület	hatását	vizsgáltuk a;

uborkalisztharmat négy izolátuma ellen (Spheroiheca fuliginea). Az izolátumok közül három rezisztensnek bizonyult az ismert fungicid a fenarimol ellen, míg a negyedik szenzitív volt e fungiciddel szemben. A vizsgált vegyületet formáztuk és uborkapalántákat kezeltünk vele, majd a palántákat inokuláltuk a patogénnel, ha a levélre permetezett hatóanyagkészítmény megszáradt. Amikor a kontroli-növényeken a betegség már jelentkezett, 12 nappal a hatóanyag felvitele után, értékeltük az irtóhatás eredményeit és a kapott eredményeket százalékos irtóhatásként adjuk meg, mégpedig a XVIII. táblázatban. A táblázatban az 1 izolátum az a paíogén, amely szenzitív a ferimolra, míg a 2, 3 és a 4 izolátum rezisztens a fungiciddel szemben.

XVIII. táblázat %-os irtóhatás négy izolátumra (12 nap)

ppm	1	2	3	4
1	30		0	0
2	62		—
5	85		0	'0
10	91	0	0	22
20	96	1	29	0
50	98	10	50	27
100	100	43	83	82
250	100	99	82	87
350	100	too		...

19. kísérlet

A 13. példa szerinti vegyület hatását szabadföldi kísérlet során vizsgáltuk szamócapalántákon, amelynek a leveleit a levélfoltosodást okozó gombával fertőztük meg (Mycosphaerella fragariae). A parcellák ott nevelt szamócapalántákat tartalmaztak, mégpedig 60 cm széles és 150 cm hosszú sorokban. A hatóanyagot vizes szuszpen31

-311

198 371

/.tóként készítettük cl, 120 g/ml koncentrációban cs bből permedet készítettünk vízzel elegendő mennyiség felhasználása melleit, annak érdekében, hogy 40, 80 és 160 pptn koncentrációjú pcnnctlékct kapjunk. Λ növényekre 70 liter készítményt vittünk rá hektáronként virágzás előtt, teljes virágzáskor, megkötéskor, és az eper érésekor. Λ növényeket figyelemmel kísértük és megállapítottuk a hatóanyag termény károsító hatását százalékos károsításként különböző időpontokban.

Egyetlen esetben sem. észleltünk növény károsító hatást, így ilyen adatok nem szerepeinek a táblázatban.

Mindegyik kezelést háromszor megismételtünk és a három eredmény átlagát vettük a táblázat elkészítésénél

XIX. táblázat Kártevó'irtó hatás %-ban

ppm	június 11	június 19	július 9
40	80	63	53
80	90 ,	63	53
160	95	73	77

20. kísérlet

A 13. példa szerinti vegyületet 120 g/ml töménységű vizes szuszpenzióként fonnáztuk és megvizsgáltuk a hatását az almafákat megtámadó almavarosodást okozó gombák elle. A spray-készítnrényt vízzel felhígítottuk és vizes szuszpenziót készítettünk és a vegyület kívánt koncentrációjú szuszpenzióit kaptuk. A hígított szuszpenziókból 2 litert használtunk minden fára, amelyet permetezővel vittünk fel. Két fa alkotott egy kezelési egységet.

Az egész kísérlet során nem volt észlelhető semmilyen terménykárosodás. A permetezést 7 naponként végeztük a rügyfakadástól a második galléros állapot kialakulásáig, utána pedig 14 naponként penneteztünk.

Az almavarosodás, lisztharmat és a cédrusrozsda okozta betegségek visszaszorítását észleltük különböző időpontokban cs a kapott eredményeket százalékos irtóhatásként adjuk meg a XX. táblázatban.

XX. táblázat

XXII. táblázat

Liszthannat irtása %-ban

		45	ppm	Augusztus 3	Augusztus	29
ppm	Június 7		——
			40	95	93
40	85		80	98	97
80	90		160	99	98
160	98	CQ
		ou		Szőlőragya irtása %-ban
	Lisztharmat gátlása %-ban		ppm8		Augusztus	29
ppm	Június 26		40		0
40	82	55	80		0
80	95		160		0

23. kísérlet

160

	Cédrusrozsda gátlása %-ban
ppm	Június 26
40	100
80	100
160	100

21. kísérlet

Λ 13. példa szerinti vegyületet 80 g/ml töménysége vizes szuszpenzió alakjában formáztuk és cukorrépa !evelfoltosságol okozó gomba (Ccrcospora betieola) elleni hatását vizsgáltuk szabadföldi parcellákban. A cukorrépát barázdákba vetettük és mindegyik parcella egy 3 méteres barázdából állt. Kezelésenként három parcellát használtunk. A spray-készítmcnyhől 2 litert használtunk három parcellára és a spray-t úgy hígítottuk, hogy a kí10 vént mennyiségű hatóanyagot kapjuk g/ha parcellaként.

Λ készítményt 4-szer alkalmaztuk, augusztus I6-á:i, augusztus 23-án, augusztus 30-án és szeptember 6-án. Λ levélfoltosság visszaszorításának a mérteket a következő táblázatban feltüntetett időpontokban értékeltük és a kapott értékeket a betegség gátlási százalékaként adjuk meg a XXI. táblázatban.

XXI. táblázat

20	Menny. (í’/lui)	Szeptember 4 Szeptember	11 Október 4	Október 18
	30	96	94	92	89
	40	96	95	94	93
25	60	98	97	96	96
80	98	97	94	93

22. kísérlet

A 13. példa szerinti vegyületet 120 g/ml töménységű vizes szuszpenzióként fonnáztuk és szőlőnövényeken vizsgáltuk a lisztharmat és a szőlőragya (Guígnardia bidneilii) gomabkártevők elleni hatásuk megállapítására. A hatóanyagot úgy használtuk, hogy az alább megadott tönénységre hígítottuk és 2 litert permeteztünk rá 150 cm hosszú sorban ültetett növényre. Minden kísérlethez 3 ;ort használtunk. A betegség visszaszorításának a mértékét a táblázatban megadott időpontokban értékeltük. Az értékelésnél nem észleltünk károsító hatást a gazdanövényen, amelyet a hatóanyag okozott. Az eredménye40 két százalékban adjuk meg.

A 13. példa szerinti vegyületet 120 g/ml töménységű vizes szuszpenzióként fonnáztuk és az árpa levélperzselődérét okozó gomba visszaszorítására gyakorolt hatását vizsgáltuk parcellákban. Mindegyik parcella öt darab 3 méteres barázdából állt és három ilyen parcellát alkalmaztunk. Két liter spray-készítményt használtunk fel 3 ismétléshez. A spray-készítményt olyan töménységben

-32198 371 készítettük, amely a kívánt alkalmazási mennyiséget szolgál tat !a. kg/lia-ban.

A .-•íyagtartalmű készítményt kétszer alkalmaztuk, ar a novenytermés kötésekor, másodszor pedig a kései vir.igzási állapotban. Az értékelést a második kezelés után két héttel és négy héttel végeztük.

Semmiféle növénykárosodás nem volt észlelhető egyik kezelésnél sem és az árpa hozama, valamint a szemek súlya egyezett a kontroli-növényekével. A betegség visszaszorításának az eredményeit a XXIII. táblázatban foglaljuk össze.

26. kísérlet

Megvizsgáltuk a 3.példa szerinti vegyület hatását levélrozsda cs levéipirosodás ellen búzán szabadtéri parreilákban. A módszer lényegében egyezett a 24. kísérletnél megadott módszerrel. Λ vegyületet kéts<er alkalmaztuk, így május 12-cti és május 25-én, a hatás éttékclcsét pedig június 9-én végeztük. Az értékelésnél nem észleltünk semmiféle növény károsodást. Λ kapott eredményekéi a XXVI. táblázatban adjuk meg.

XXVI. táblázat

XXIII. táblázat

Május 30	Június 11
60%	66%
63	80
73	90

Kg/ha

0,14 0,28 0,56

24. kísérlet

A 13. példa szerinti vegyület hatását vizsgáltuk Septoria Icvélpirosodás és búzalisztharmat ellen szabadföldi „ parcellákban. A módszer lényegében egyezett a 23. kísérletnél megadottakkal azzal az eltéréssel, hogy a kezelést a termés kötődésekor és a korai kalászosodáskor végeztük.

A készítmény kártevőellenes hatását 16 nappal a második kezelés után értékeltük. Egyik kezeléskor sem észleltünk semmilyen növénykárosító hatást és a kezelt pár- . cellák hozama lényegében nem különbözött a kontroliparcellák hozamától. A kapott eredményeket a XXIV. táblázatban adjuk meg.

XXIV. táblázat

Kg/ha Lisztharmat irtás Levéipirosodás gátlás

Kg/ha	Lcvélrozsda irtás	Levclpirosodá:
0,28	37%	14%
0,56	21	0
1,12	80	0
2,24	82	0

27. kísérlet

A 3. példa szerinti vegyület hatását megvizsgáltuk Cercospora levélfoltossdgot és lisztharmatot (Erysiphe polygoni) okozó gombakártevők ellen cukorrépán szabadföldi parcellákban. A kísérletet lényegében a 21. kísérletnél leírt módon viteleztük ki. A hatóanyagot háromszor alkalmaztuk, így augusztus 17-én, szeptember 3-án és szeptember 17-én, az eredményeket pedig október 19-én értékeltük. Nem észleltünk semmiféle növénykárosodást. A kapott eredményeket a NXV1L táblázatban foglaljuk össze.

XXVII. táblázat

0,14	50%	50%
0,28	88%	78%
0,56	82%	90%

25. kísérlet

A 13. példa szerinti vegyület hatását vizsgáltuk levél- 45 rozsda és Septoria levéipirosodás ellen lényegében a 24. kísérletnél leírt módon. Az eltérés csupán az volt, hogy a levélrozsdával május 3-án fertőztük meg a parcellákat, amelyekben búzát vetettünk. A készítményt május 10-én és május 23-án alkalmaztuk és a hatás értékelését június 50 I-én és 14-én végeztük. Növénykárosodást nem észleltünk és a kezelt parcella búzatermése 97—100%-a volt a kezeletlen kontroli-parcellák tennésének. A kapott eredményeket a XXV. táblázatban adjuk meg.

XXV. táblázat

Kg/ha Levélrozsda irtás Levéipirosodás gátlás Június 1 Június 14 Június 14

0,14	21%	21%	0%
Ό.28	53%	25%	12%
!0,56	68%	31% '	52%

Konc

PPm

600

1200

2400

Levélfoltosság irtás Lisztharmat irtás

80% 100%

100 100

100

28. kísérlet

Megvizsgáltuk a 3. példa szerinti vegyület hatását a vasvirág (cinia) lisztharmat gombakártevője ellen A -.4/.-,g:ilt vegyületet szeptember 3-án és szeptember 16-án alkalmaztuk, az értékelést pedig szeptember 21 -cn és október 8-án végeztük. Λ vegyületet 240 g/ml emuigeáiható koncén trátumként készítettük el és a kívánt töménységre hígítottuk. Egyik kezelésnél sem jelentkezett növénykárosító hatás. Az eredményeket a XXVIII. táblázatban adjuk meg.

A találmány szerinti készítmények hatóanyagainak egyes képviselőit vizsgáltuk herbicid teszt-rendszerekben azok hatásossági tartományának a megállapítása végett. Ezeknél a teszteknél a hatóanyagot kilogramban számítottuk hektáronként (kg/ha).

A későbbi táblázatokban az üres helyek azt jelentik, hogy a hatóanyagokat nem ^zsgáltuk az adott fajiak ellen.

Kezeletlen kontroli-növényeket vagy -parcellákat minden tesztnél alkalmaztunk. A hatóanyagok által kifejtett 60 irtóhatást úgy számítottuk, hogy az elért hatás! a kontroli-növények vagy -parcellák hatásához viszonyítottuk.

A táblázatokban a hatásokat 1—5 skála szerint értékeltük, amelyben 1 azt jelenti, hogy a növények rendesen fejlődtek, míg 5 azt jelenti, hogy a növények elptisz65 tultak vagy nem keltek ki.

-33198371

XXVIII. táblázat

ppm	Szeptember 21	Október 8
300	87%	92%
600	98	97 5
1200	99	99

29. kísérlet

Műanyagedényekben sterilizált homokos agyagtalajt töltöttünk és paradicsom, nagy ujjasmuhar és disznópa- 10 réj magvait vetettük a talajba. Minden edényt külön egyénileg trágyáztunk.

A vizsgálandó vegyületek egy részét kikelés előtt, más részét pedig kikelés után alkalmaztuk. Kikelés utáni alkalmazásnál a hatóanyagot rápermeteztük a kikelt nővé- 15 nyekre körülbelül 12 nappal a magok elvetése után. Kikelés előtti alkalmazásnál pedig a talaj felületére permeteztük a hatóanyagot a magok elvetését követően.

Mindegyik hatóanyagot feloldottunk 1:1 arányú aceton/etanol elegyben, amelyhez 2 g hatóanyagot oldot- 20 tünk 100 ml oldószerben. A 2 g/100 töménységű oldathoz anionos-nemionos felületaktív anyagot kevertünk.

Az oldatból 1 ml-t 4 ml-re hígítottuk ionmentesített vízzel és a keletkezett oldatból 1,5 ml-t használtunk mindegyik edényhez, amely 16,8 kg/ha hatóanyagfclhaszná- 25 lásnak felelt meg. .

A hatóanyagok alkalmazása után az edényeket melegházba vittük és ott szükség szerint öntöztük, majd a hatóanyagok felvitele után 10-13 nappal értékeltük az eredményt. 30

XXIX. táblázat a kapott eredményeket tartalmazza. XXIX. táblázat

30. kísérlet

A kísérletet általában hasonló módon vitelcztük ki, mint a 29. kísérletet azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben a magokat lapos fémtálcákban lévő talajba vetettük müanyagedények helyett. A vegyületeket is hasonlóan formáztuk, mint a 29. kísérlet esetében, az eltérés csupán az. volt, hogy 6 g/100 ml-es felületaktív tartalmú oldatot készítettünk és körülbelül 1 rész szerves oldatot hígítottunk vízzel a tálakhoz való hozzáadás előtt. A hatóanyagot 8,96 kg/ha mennyiségben alkalmaztuk, amelyet ezenkívül kisebb mennyiségben is használtunk, ahogy a következő táblázatban megadjuk. Ugyancsak a táblázatban foglaljuk össze a vizsgált vegyületeket, amelyek az alább megnevezett növényekre hatással vannak. A kikelés előtti vizsgálatok eredményeit az A. táblázat, míg a kikelés utáni vizsgálatok eredményét a B. táblázat tartalmazza.

Vegyület Kikelés előtt Kikekésután példa- paradi- ujjas- disznó- paradi- ujjas disznószáma csőm muhar paréj csőm . muhar paréj

9

3 1 4 1 3 1 3 1 4 1 1 1 1 1 5 1 2 1 2 1 1

2

4 2 2 1 1

2 1 1 1 2 2 1 1 2 1 1 1 1

2

4

2

1

2

1

1

1

1

1

1

Az egyes növényfajtákat a táblázatokban betűkkel jelöljük az alábbiak szerint:

A kukorica B gyapot C szójabab D búza F lucerna F cukorrépa G rizs II uborka I paradicsom J árpa K kakaslábfű F libatop M szerbtövis N nagy ujjas muhar O mustár P disznóparéj Q olasz pefje R kis ujjasmuhar S ecsetpázsit T apró szulák U vadzab

V mogyorófű W selyemperje X maszlag

Y borsos keserűfű Z hajnalka a vasvirág (cinia)

A. táblázat

Kikelés előtti alkalmazás

Példa- Menny szám Kg/ha

FG HIJK LM NO P Q R ST

8,96

4.48 2,24 1,12

1112

1111

1111

1 2 2 1 2

4

4

2

2 2

1 3

1 2

1 2

1

2

2

1

1 1

1 2 11 2 1

1 11

0,56

8,96 8,96 4,48 2,24 1,12

1 1 1

111 1111 1111

11

1

4 2 1

2 2 1

11

4 12

3

2 5

5 14

5 14

5 14

1

4

3

1

1 1

2 2

3 2

2 4

1 3

-34, 198 371

Az LA. táblázat folytatása

Példa- Menny. Kikelés előtti alkalmazás

szám	Kg/ha	A	B	c	D	E	F G	H	I	J	K	L M	N	0	p Q	R S	T U	V W X Y	z	a
16	8,96									1		1		4	1	3	2	1	1		2	2
17	8,96									1		4		4	1	3	4	1	2		2	2
	4,48	1	1	1	1	1	1	1	1	1		1	1	4	1	2	4	1	1	1	1	1
	2,24	1	1	1	1	1	1	1	1	1		1	1	3	1	2	1	1	1	1	1	1
	. L12	1	1	1	1	1	1	1	1	1		1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1
18	8,96									1		1		3	1	4	1	1	1		1	1
20	5,60	1	1	1	1		3	3		1	1		5	5	1	4	5	2	1	1	3
	8,96			4						3	1			5	3	4	5
	4,48	3	1	1	1		4	4		2	1		5	5	3	4	5	4	4	2	4
	2,24	2	1	1	1		4	4		1	1		5	5	2	4	5	4	3	1	3
	1.12	1	1	1	1		3	3		1	1		5	5	2	4	5	3	3	1	3
23	8,96			2						1	1			3	2	4	2				2
	8,96			2						1	1			4	1	4	4				1
	4,48	1	1	1	1		3	1		1	1		1	1	1	1	1	1	1	1	1
	2,24	1	1	1	1		2	1		1	1		1	1	1	1	1	1 .	1	1	1
	1,12	1	1	1	1		1	1		1	1		1	1	1	1	1	1	1	1	1
25	0,56	1	1	1	1'	3	2		1	2		3	4	5	1	3	5	1	3	1	3	2
	0,24	. 1	1	1	1	3	1	1	1	2		2	3	3	1	3	3	1	3	1	1	2
	8,96									4		4		5	4	5	5	. 4	4		4	4
	4,48	3	5	3	4	4	4	5	4	4		4	5	5	4	5	5	4	4	4	5	5
	2,24	2	5	2	3	4	3	5	4	3		4	5	5	3	5	5	3	3	2	3	4
	1,12	3	3	2	4	4	4	4	5	3		4	5	5	3	4	1	1	2	5	1	1
	1.12	1	1	1	2	4	3		2	3		4	4	5	1	4	5	3	4	1	2	3
26	8,96			1						4	1			4	1	5	3				1
	4,48	1	1	1	1		3	1		1	1		1	3	1	2	1	1	3	1	1
	2,24	1	1	1	1		1	1		1	1		1	1	1	1	1	1	1	1	1
27	8,96									2		5		5	1	3	4	2	1		1	1
	4,48	1	1	1	1		1	1		1	1		1	1	1	1	1	1	1	1	l
29	8,96									1		3		4	1	3	4	1	1		1	2
	4,48	1	1	1	1		2	1		1	1		1	3	1	2	2	1	1	1	1
	2,24	1	1	1	1		1	1		1	1		1	1	1	1	1	1	l	1	1
33	8,96									3		4		5	1		5	1	3		2	1
	4,48	1	1	1	1	2	3	1	2	2		5	3	5	1	3	5	1	2	3	2	2
	2,24	1	1	1	1	3	3	1	3	3		5	3	5	1	3	4	1	1	1	1	1
	1,12	1	1	1	1	2	1	1	2	2		4	1	4	t	2	4	1	1	l	1	1
38	8,96									1		2		5	1	3	4	1	3		3	3
	4,48	2	2	2	2	2	1	1	3	1		1	1	3	1	2	4	1	2	1	1	3
	2,24	2	1	1	1	1	1	1	1	1		1		1			2	1	2	1	1	1
	1,12	1	1	1	1	2	1	1	1	1		1	1		2	1	1	1	1	1	2	1
40	8,96									2		1		4	1	4	3	1	1		2	1
	2,24	1	1	1	1	3	1	1	1	1		1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1
	1.12	1	1	1	1	1	1	1	1	1		1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1
43	8,96									4		4		5	2	5	5	4	4		4	4
	4,48	1	1	1	1	4	3	4	3	2		4	3	4	1	4	5	3	2	1	3	4
	2,24	1	1	1	1	1	2	3	1	1		3	3	4	1	3	4	1	1	1	2	3
	1.12	1	1	1	1	1	1	1	1	1		3	1	3	1	3	2	1	1	1	1	1
44	0,56	1	1	1	1		1	1		1	1		4	5	1	3	4	1	2	1	1
	8,96									4		4		5	3	5	5	5	4		4	3
	4,48	1	1	1	1		4	3		1	1		5	5	2	4	5	4	3	1	1

-351

Példa- Menny, szám Ke/iia

'.12 ti,96

4,48 7,24 Z .12

47	0,56 ü.yb 4,48 2,24 ;,12
49	ο,96
SÍ	8,96 4,4 o 2,24 1,12
52	8,96
53	8,96 ? 7/1

ö.9ö

A táblázat (folytatás)

Kikelés előtti all almazás

ABCD E FG HIJK LM N Ο P Q R ST UV W XYZ a

1111

1111

1111

1111

1111

1111

11 1111 1111

1111 1 1111 1 1111 1

1111

1111

1111

2 3 1

1 2 1 1 1

1

1 3 1 2 1

1 5

I 1 4

3

II 1

1 1

1 1

1 2

4

1 4

1 4

1 2

11 12 11 11 11

1 1 1 1 11111 11111

11 11 11

1111

1.111

1111

1 2 1

111 11111

111 1 111 1 111 1

3 12

11 11 11 ; i 1 1 i = 1 ill

Ilii

11

1

1 3 1

1 2 1

1 2 1

1 3 1 2 1 1

I 1 1 1 1

2 1 2 1 1

3 2 1 1 1

1 4

1 3

1 4

3 1

3 1

1 I

1 2

1 3

1 4

I 3

1 3

1

1 2

1 2

1 1

I 1

1 4

1 2

1 2

1 1

1 3

1 3

1 2

1 1

1 3

1 3

2 3

1 2

I 2

111

2 4

5 10

4 12

4 12

3 11

0 11

1 12 1 ill

111

111

1

2

1

1

1

1

1 . 1 i i

I

I

I

1

1

1

1

1

1 4 2 4 1 3 1 2 1

1

2

1

1

1 1

2 3

1 1

1 ’

1 1

1 1

11 11 11 11 11

1 1

1 1

11 11 11 11 11

1 1 11 11 11 11 '32

1 11

11

11

1 1

2 1

1 2 2

1 1 i

1 11

1 1 ! 3

1 2

1 1

-361

B. táblázat

Kikelés utáni alkalmazás

Példa- M m,y.

szám	Kg/ha	Λ	B	C	D E	F	G	Η I	J	K	L M	N	0 P Q	R S T	U V	w	X	Y z	a
3	8,96							2		1		2	2	2	2	2	3		3	3
6	0,56	1	3	3	1	3	1		1
	8,96			3				3	2			1	3	4	3					3
	4,48	2	3	4	1	4	1		1
	2,24		3	3	l	4	1		1
	1,12	1	3	3	1	3	1		1
16	8,96							2		1		2	2	4	2	1	3		3	2
18	8,96							2		2		3	4	3	2	2	2		2	3
20	0,56	1	2	2	1	2	1		1
	8,96			3				3	2			3	3	4	3				3
	4,48	3	3	3	1	3	1		1
	2,24	1	3	3	1	3	1		1
	1,12	1	2	2	1	2	1		1
23	8,96			2				1	1			1	1	3	1				3
25	8,96							4		4		4	4	4	4	2	4		4	4
	4,48							4		4		2	2	3	4	1	3		3	3
	2,24							3		2		3	2	3	4	1	3		3	2
	1,12							3		2		1	1	2	3	1	2		3	1
29	8,96							2		1		1	1	3	1	1	2		5	2
38	8,96							1		1		1	1	2	1	1	1		2	2
40	8,96							1		1		1	2	3	1	1	1		2	2
43	8,96							3		4		3	3	4	3	2	3		3	3
	4,48							1		1		1	1	3	2	1	1		3	2
	2,24							1		1		1	1	1	1	1	1		2	1
	1,12							1		1		1	1	1	1	1	1		2	1
44	0,56	1	3	3	1	2	1	2	1		2	1	1	1	3	1	2	1	3
	8,56							4		4		4	4	4	4	2	3		3	4
	4,48	1	3	2	1	3	1	4	1		3	1	1	3	3 ,	1	3	3	4
	2,24	1	3	3	1	3	1	3	1		2	1	1	2	3	1	3	2	3
	1,12	1	3	2	1	2	1	2	1		2	1	1	1 '	2	1	2	2	3
47	0,56	1	1	1	1	2	1	1	1		1	1	1	1	2	1	1	1	1
	8,96							4		4		4	3	3	4	2	3		2	3
	4,48	1	2	3	1	3	1	4	1		3	1	2	3	3	1	4	3	4
	2,24	1	2	3	1	2	1	2	1		2	1	2	1	3	1	4	1	2
	1,12	1	1	2	1	2	1	2	1		2	1	2	1	3	1	3	1	2
49	8,96							1		1		1	2	2	1	1	1		2	2
51	8,96							1		1		1	1	1	1	1	1		1	1
52	8,96							1		1		1	1	1	1	1	1		1	1
53	8,96							1		1		1	3	3	1	1	1		2	2
54	8,96							1		1		1	1	1	1	1	1		1	I
57	8,96							1		1		1	2	4	1	•	1		2	2
58	8,96							1		1		1	1	1	2	1	1		1	1
59	8,96							1		1		1	1	1	1	1	1		2	2
60	8,96							2		2		3	2	3	2	1	2		2	3
61	8,96			2				3	1			1	3	3	1				4
63	8,96			2				1	1			1	2	3	1				2

-371

B, táblázat (folytatás) Kikelés utáni alkalmazás

Példa- Menny.

azám Kg/ha A BC DE FG HIJK LM N OPQ RST UV W X YZ a

64	8,96	2
65	0,56	1	2	2
	8,96			2
	4,48	1	2	2
	2,24	1	2	2
	1,12	1	2	2

2

3 1 ί 1

1

3 1 3 1

3 1 2 1

3 1 2 1

1 1

2 4

2 3

2 2 i 2 1 i 1 i 1

1

1

1 2

2 3

1 2

2 2

Az előzőekben bemutatott kísérletek tanúsítják, hogy a találmány szerinti készítmények jól felhasználhatók a növények védelmére fitopatogén gombák ellen, mivel csökkentik a fitopatogének kártevő hatását. A találmány kiterjed a növényeken élő fitopatogének károsító hatásának a csökkentésére, amely abban áll, hogy a találmány szerinti készítményeket rávisszük a növényekre vagy a talajra, amelyben a növényeket termesztjük.

Á módszer gyakorlatában nem szükséges a fitopatogének teljes elpusztítása. Az előző adatok azt mutatják, hogy a hatóanyag fitopatogéngátló mennyiségének az alkalmazása esetén a fitopatogén gombák szaporodása csak részben szűnik meg. Az itt használt „fitopatogéngátló mennyiség” megjelölés olyan mennyiségre vonatkozik, amely elegendő ahhoz, hogy csökkentse valamely fitopatogén kártevő hatását. A „kártevő hatás csökkentése” megjelölés azt jelenti, hogy a találmány szerinti készítmény jelentős mértékben gyengíti a patogént, igy csökken a szaporodási képessége és életképessége. Ez abban fejeződik ki, hogy jelentősen csökkennek a betegség tünetei és a gazdanövényt károsító hatás az összehasonlításul szolgáló kezeletlen növényekhez viszonyítva.

Ahogy a növényvédelem terén szokásos, a legjobb eredményeket akkor kapjuk, ha a találmány szerinti készítményt többször alkalmazzuk a fejlődési időszakban. A kezelési időközök néhány naptól néhány hétig teijedhetnek az időjárástól és a megtámadottság mértékétől ’ függően. A találmány szerinti készítményeket a patogénfertőzés megjelenése előtt vagy után alkalmazhatjuk a növényen, illetve a talajon.

A találmány szerinti készítményeket előnyösen használjuk gombakártevők ellen. Különösen előnyös növények, amelyeken a találmány szerinti készítmények hatásosan használhatók, a szőlő, uborka, búza, árpa, földimogyoró és a cukorrépa. Különösen fontos patogének amelyek ellen a találmány szerinti készítmények előnyösen használhatók, a levélrozsda, Septoria levélfoltosodás és a Helminthosporium levélfoltosodás, a búza-, uborkaféle-, cukorrépa- és szőlőlisztharmat, az alrnavarasodás, valamint a cukorrépa és a földimogyoró levélfoltosodása.

Szokásosan valamely növényvédő szer levélzetre felvitt mennyiségét annak a diszperziónak a koncentrációja határozza meg, amelyben, alkalmazzuk. Rendszerint a diszperziót olyan mennyiségben alkalmazzuk, amely elegendő arra, hogy vékony filmréteget alakítson ki a levélzeten és így a felhasználásra kerülő diszperzió menynyisége függ a kezelendő növény lombozatának felületétől. Általában 5-500 ppm hatóanyagkoncentrációkat alkalmazunk a találmány szerinti gyakorlatban, az előnyös hatóanyagkoncentrációk körülbelül 10—100 ppm tartományban vannak. Az alkalmazandó mennyiség, illetve koncentráció valamely adott esetnél természetesen válto38 zik a fertőzés erősségétől, valamint a hatóanyag tulajdonságaitól, az időjárástól és a lombozat jelegzctességeitől, amelyre a készítményeket rávisszük.

Más esetekben a hatóanyagmennyiséget azzal a menyryiséggel mérjük előnyösen, amelyet a kezelendő talaj Felületegységére ráviszünk. Abban az esetben, ha a készítményeket a talajon alkalmazzuk, akkor magától értetődően ezt az utat választjuk a méréshez. Kis felületet befedő növényeknél, így uborkánál, előnyös az is, ha a készítménnyel kezelendő felületet a felületegység figyelembe vételével határozzuk meg. Ilyen esetekben az alkalmazható hatóanyag-mennyiség 0,112 -11,2 kg hektáronként. A ténylegesen használandó mennyiség függ magától a patogéntől, a kezelendő növénytől és a környezeti tényezőktől.

Mivel a találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagok egy része szelektív herbicid hatással rendelkezik, ahogy a kísérletek mutatták, ezért ezek olyan készítmények hatóanyagai lehetnek, amelyek gátolják a gyomnövények fejlődését. Ebben az esetben a hatóanyagok hatásos herbicid mennyiségét alkalmazzuk a gyomnövényeken vagy a talajon, amelyben a gyomnövények élnek. Az előző kísérletek azt bizonyították többek között, hogy a találmány szerinti készítmények hatóanyagai biztonságosak a haszonnövényekre nézve, így a készítmények jól használhatók a bevetett termőföldeken ínnak érdekében, hogy védjék a haszonnövényeket a gyomnövényektől. Természetesen a gyomnövények mag\ai is beletartoznak a „gyomnövény” megjelölésbe.

Azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagok hatásosan gátolják a gyomnövények fejlődését kikelés előtti és kikelés utáni alkalmazás esetén egyaránt. Az ilyen hatóanyagot tartalmazó készítmények tehát alkalmazhatók a talajban, mivel érintkeznek a gyomnövényekkel csírázáskor és kikeléskor, de használhatók kikeli és fejlődő gyomnövények ellen is, amelynek során a gyomnövények földfeletti részeli közvetlenül érintkeztetjük a készítményekkel. Előnyös, de nem szükségszerű, hogy a hatóanyagokat bevig/ük a talajba kikelés előtti alkalmazás esetén.

A „fejlődésgátlás” kifejezés egyaránt vonatkozik a gyomnövények irtására és azok fejlődésének a visszaszorítására, a gyomnövények károsítására. Számos példa utal arra és a kísérleti eredmények is mutatják, hogy a gyomnövények teljesen irthatok a találmány szerinti herbicid hatású készítményekkel. Más esetekben a gyomok e;.y része irdiató, míg más rcsze csupán károsítható, ismét más esetben a gyomok nem pusztíthatok ugyan el, de nagy mértékben gátolható a fejlődésük a találmány szerinti készítményekkel. Könnyen belátható, hogy a gyomnövények szaporodásának a csökkentése azok károsításával már kielégítő még akkor is, ha a gyomok bi-381

198 3~Ί zonyos túlélése fennmarad a hatóanyag alkalmazása után is. Azok a gyomnövények, amelyeknek az életképessége ily módon legyengült, rendszerint érzékenyek a szokásos hatásokra, amelyek sújtják a növényeket, így a betegségekre, a szárazságra, a táplálékhiányra és hasonlókra. , g

Az alkalmazott hatóanyagmennyiség körülbelül 1,12 kg-tól 22,4 kg-ig terjed hektáronként. Azt találtuk, hogy a legkedvezőbb hatóanyagmennyiség általában körülbelül 2,24 kg és 11,2 kg között mozog hektáronként.

Az alkalmazott mennyiség megválasztását természetesen több tényező befolyásolhatja adott gyomnövények ellen, így a készítmény alkalmazási módja, az időjárás, a talajtípus, a talaj szervesanyagtartalma, a talaj keménysége és a víz által szállított szervesanyagmennyiség.

A találmány szerinti készítmények alkalmazási ideje a talajra vagy a gyomnövényekre széles határok között változhat, mivel a készítmények egyaránt hatásosak kikelés előtti és kikelés utáni alkalmazásnál. Bizonyos gyomirtás megtörténik akkor is, ha a találmány szerinti készítményeket a gyomnövények csírázásakor vagy fejlődésük 2q során alkalmazzuk. A-készítményeket használhatjuk a fejlődésen kívüli időszakban is (például télen) annak érdekében, hogy akadályozzuk a gyomnövények csírázását az ezt követő meleg időszakban.

A találmány szerinti készítményeket fungicid vagy 25 herbicid célokra alkalmazhatjuk. A találmány szerinti készítmények tartalmaznak valamely találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű hatóanyagot és egy a mezőgazdaságban elfogadható közömbös vivőanyagot. A készítményekben a hatóanyag 0,1-95 tö- gg meg/-ban van jelen. A készítmények lehetnek koncentrált kompozíciók, amelyek vízben vannak diszpergálva felhasználásra, de lehetnek porok vagy granulátumok, amelyek további kezelés nélkül alkalmazhatók. A készítményeket ismert módszerek és formák szerint állítjuk 35 elő, amelyek hagyományosak a mezőgazdasági kémia területén. A készítmények formáinak a leírását az alábbiakban részletesebben is megadjuk és így biztosítjuk, hogy a mezőgazdasági kémikus könnyen elkészíthet bármely kivánt formát. 40

A diszperziók, amelyekben a vegyületeket alkalmazzuk, a leggyakrabban vizes szuszpenziók, vagy emulziók és a vegyület koncentrált formáiból készíthetők. Az ilyen vízoldható, vízben szuszpendálható vagy emulgeálható készítmények szilárdak, szokásosan nedvesíthető 45 porok, vagy folyadékok, így rendszerint emulgeálható koncentrátumok vagy vizes szuszpenziók. A nedvesíthető porok, amelyek nedvesíthető granulátumokká tömöríthetők, a hatóanyag, valamely közömbös vivőanyag és felületaktív anyagok benső elegyei. A hatóanyagkoncent-; 50 ráció ezekben a készítményekben 10—90 tömeg% tartományban van. A közömbös vivőanyag szokásosan attapulgitkréta, montmorillonitkréta, diatomaföld vagy tisztított szilikátok közül kerül ki. A hatásos felületaktív anyagok mennyisége 0,5-10 tömeg??. tartományban van; 55 Ilyen felületaktív anyagok a szulfonált ligninek, a kondenzált naftalin-szulfonátok, a naftalinszulfonátok, az; alkil-benzol-szulfonátok, az alkil-szulfátok és a nemionos felületaktív anyagok, így az alkil-fenol-etilép.-oxid-adduk tok. j 60

Az emulgeálható koncentrátumok hagyományos mennyiségben tartalmazzák a hatóanyagot, így a folyadék súlyának 10-50 tömeg%-át teszi ki, mégpedig valamely közömbös vivőanyagban oldva, amely vízzel elegyíthető szerves oldószer és emulgeátorok elegye. Alkal- 65 mazható szerves oldószerek az aromások, így a xilolok, és az ásvány olaj frakciók, így a magas forráspontú naftalinos és olefincs részei az ásványolajnak, így a nehéz aromás nafta. Más szerves oldószerek is használhatók, így a terpénes oldószerek, így a gyantaszármazékok és a komplex alkoholok, például a 2-ctoxi-etanol. Alkalmas emulgeátorok az emulgeálható konccntrátumokhoz a fent említett felületaktív anyagok közül kerülnek ki.

A vizes szuszpenziók a találmány szerinti eljárással előállítható vízben nem oldódó vegyületek olyan szuszpenziói, amelyeket vizes vivőanyaggal alkotnak. Ivek a szuszpenziók a hatóanyagot 5 50 tömcg%-ban tartalmazzák. Ezeket a szuszpenziókat úgy készítjük, hogy a finomra őrölt vegyületet erőteljes keverés közben belekeverjük valamely vivőanyagba, amely vizet és valamely előzőekben említett vivőanyagot tartalmaz. Közömbös alkotóanyagokat, így szervetlen sókat, szintén adhatunk a szuszpenzióhoz a vizes vivőanyag sűrűségének a növelése érdekében. Gyakran az a leghatásosabb, ha a vegyület őrlését cs a keverést ugyanazon időben végezzük, és így készítjük el a vizes keveréket, amelyet valamely készülékben, így homokmalomban, golyósmalomban vagy' dugattyús típusú homogenizátorban homogenizálunk.

A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagokat alkalma/Jiatjuk granulált készítményekként is, amelyek különösen jól használhatók a talajra. A garnulált készítmények szokásosan 0,5 -10 tömeg'/, hatóanyagot tartalmaznak valamely közömbös vivőanyagban d’szpergálva, amely teljesen vagy részben kréta vagy valamely nem költséges anyag. Az ilyen készítményeket szokásosan úgy állítjuk elő, hogy a vegyületet alkalmas oldószerben diszpergáljuk, amelyet ráveszünk a granu'áit vivőanyagra, amelyet a megfelelő szeincsemcretre ciőformáltunk, amely körülbelül 0,5-3 mm tartományban van. Ilyen készítményeket úgy is előállíthatunk, hogy' a vivőanyagot és a vegyületét pasztává vagy péppé gyúrjuk, utána felaprítjuk és megszárítjuk ós így a kívánt méretű szemcséket kapjuk.

A hatóanyagokat tartalmazó porokat egyszerűen úgy állítjuk elő, hogy azokat bensőleg összekeverjük porított fonná bán valamely poralakú mezőgazdasági vivőanyaggal, így kaolinkrctával, őrölt vulkáni kőzettel és hason lókkal. Ezek a porkészítmények körülbelül 1—10 tömeg??? hatóanyagot tartalmaznak.

A következőkben nem korlá tozó jelleggel leírunk néhány fomtázást a találmány szerinti készítmények előállítására. A találmány szerinti készítmények bármilyen módon előállíthatók,

Emulgeálható koncentrátum

3. példa szerinti vegyidet 24,5t%

Sponto 1003 (felületaktív anyagkeverék) lO.OtT? , etilénglikol-inetil-éter 20,00/ xilol 45,5(%

Emulgeálható koncentrátum

3. példa szerinti vegyület 33,3t%

Sponto 1003 (felületaktív anyagkeverék) 10,0t??

xilol 56.7(7?

Vizes szuszpcnzio

13. példa szerinti vegyület 9,4(/

Tergitol TMN-6 (nemionos felületaktív anyag) 10,0t7?

tisztított szilikát 1,0!/

2%-os xantán-oldat lO.Oto habzásgátló 0 2(/ lignin-szulfonát 0.31'?

tt/

-391

198 371

A terméket 2,5 óra hosszat őröljük egy dörzsölő malomban, így elérjük azt, hogy a hatóanyag legalább 50%ának a részecskemérete 3 mikronnál kisebb legyen.

pmulgeálható koncentrátum

13. példa szerinti vegyület 12,5t% nemionos felületaktív anyag 16,0t%

Sponto 714T (felületaktív anyagkeverék) 4,0t% dimetil-formamid 50,0t% aromás szénhidrogének 17,5t%

Vizes szuszpenzió

13. példa szerinti vegyület 12,5t%

Tergitol TMN-6 (nemionos felületaktív anyag) 10,0t% tisztított szilikát 1,0t%

2%-os xantán-oldat 10,0t% habzásgátló 0,2t% víz 66,31%

A terméket 4 óra hosszat őröljük egy dörzsölő malomban, így eleijük, hogy a hatóanyag legalább 50%ának a részecskemérete 2,8 mikronnál kisebb legyen.

Emulgeálható koncentrátum

44. példa szerinti vegyület 12,5t%

Toximul D (felületaktív anyagkeverék) 2,0t%

Sponto AD6—29 (nemionos felületaktív anyag) 2,0t% aromás szénhidrogének 83,5t%

Emulgeálható koncentrátum

6. példa szerinti vegyület 27,5t%

Toximul D (felületaktív anyagkeverék) 2,5t%

Toximul H (nemionos felületaktív anyag) 2,5t% aromás szénhidrogének 57,5t%

Emulgeálható koncentrátum

44. példa szerinti vegyület 12,5t% propilén-glikol-metil-éter 57,61%

Toximul D (felületaktív anyagkeverék) 2,0t%

Sponto AD—29 (nemionos felületaktív anyag) 2,0t% aromás szénhidrogének 25,9t%

Emulgeálható koncentrátum

6. példa szerinti vegyidet 37,5t% propilén-glikol-metil-éter 39,7t%

Toximul D (felületaktív anyagkeverék) 2,5t%

Sponto AD6-29 2,5t% aromás szénhidrogének 17,8t%

Emulgeálható koncentrátum

6. példa szerinti vegyület 25,0t%

Toximul D(felületaktív anyagkeverék) 3,0t%

Sponto AD6—29 (nemionos felületaktív anyag) 3,0t% aromás szénhidrogének 69,0t%

Nedvesíthető por

3. példa szerinti vegyület 90,0t% tisztított szilicium-dioxid l,0t% ligryn-szulfonát 3,0t% nemionos felületaktív szer 2,0t% kaolin 4,0t%

31. kísérlet

Megvizsgáltuk még a találmány szerinti vegyületek hatását az embert fertőző gombák ellen. Ilyen gombák az Aspergillus flavus, Candida albicans és a Trichophyton mentagrophytes. A gombákat agarlemezeken tenyésztettük és a hatóanyagokat érintkeztettük a gombákkal olyan 7 mm átmérőjű papírtárcsákon, amelyeken a hatóanyagok ismert mennyiségével impregnáltunk. A hatást az a zóna mutatta, amely kialakult a papírtárcsák körül, amelyben a gomba fejlődését a hatóanyag meggátolta. Az eredményeket a XXXI. táblázatban adjuk meg és azt a 40 legkisebb hatóanyagmennyiséget tüntetjük fel, amelynél a hatás mutatkozott. A legnagyobb vizsgált mennyiség 20 mcg/tárcsa volt. A hatás elmaradását ennél a menynyiségnél „N”-el jelöljük.

XXXI. táblázat

Vegyület

péídaszáma	A. flavus	C. albicans	T. mentagrophytes
3	10 meg	10 meg	5 meg
4	20	20	5
5	N	0,62	N
6	2,5	0,16	5
9	N	N	20
10	N	N	10
12	2,5	0,08	2,5.
13	5	5	5
14	N	1,2	N
17	N	0,31	20
20	20	0,04	0,62
23	N	5	N
25	1,2	2,5	2,5
29	N	1,2	N
33	N	0,08	2,5
40	N	10	5
41	N	N	N
44	N	0,31	20
50	10	1,2	10
51	N	10	N
53	N	N	5
59	N	N	20
61	N	0,08	1,2
65	N	0,16	2,5

Négy hatóanyagot vizsgáltunk annak megállapítására, hogy milyen hatást gyakorolnak ezek a vegyületek C. albicans okozta fertőzések ellen. A hatóanyagokat intraperitoneálisan fecskendeztük be 25, 50 és 100 mg/kg mennyiségben egerekbe. A fertőzés megszüntetését csak 50 mg/kg használata esetén értük el a 6. példa szerinti vegyület esetében és 100 mg/kg alkalmazása esetén a 25. példa szerinti vegyülettel.

így tehát a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek használhatók emlősöket megtámadó gombakártevők ellen is. A hatóanyagok különösen jól használhatók készítmények alakjában topikálisan a bor vagy a nyálkahártyák fertőzéseinek, így a lábujjak közötti kipállás és a vaginális fertőzések megszüntetésére, Ezenkívül felhasználhatók olyan felületek vagy anyagok sterilizálására is, amelyek kapcsolatba kerülnek gombakártevőkkel különösen, ha detergensekkel, szappanokkal vagy más mikrobaellenes hatású anyagokkal együtt formázzuk, amelyek a gombáktól különböző patogének ellen hatnak.

Claims (9)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Herbicid és fungicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,1—95 tömeg% mennyiségben (I) általános képletű szulfonamid-származékot, a képletben 5 n értéke 0, 1 vagy 2 szám; m értéke 0, 1 vagy 2 szám;

   R hidrogénatom, 14 szénatomos alkilcsoport, fenilcsoport vagy halogénatommal monoszubsztituált fenilcsoport; 10

   R¹ piridinil-, piridinil-N-oxid- vagy pirimidinil-csoport;

   R² jelentése 3-8 szénatomos cikloalkilcsoport, 4—10 szénatomos alkilcsoport, cianocsoport, halogénatommal, 1-3 szénatomos alkilcsoport- 15 tál, 1-3 szénatomos halogén-alkil-csoporttal,

   1 —3 szénatomos alkoxicsoporttal, 1 - 3 szénatomos halogén-alkoxi-csoporttal, 1-3 szénatomos alkiltiocsoporttal, hidroxi-, nitro- vagy cianocsoporttal mono- vagy diszubsztituált fenilcso- 20 port, vagy 3-8 szénatomos cikloalkil-metoxi-csoporttal vagy fenoxicsoporttal monoszubsztituált fenilcsoport,

   R³ jelentése 1—6 szénatomos alkilcsopprt, di (1-3 szénatomos alkil)-amino-csoport, 1-3 szénato- 25 mos halogén alkil-csoport, fenilcsoport vagy halogénatommal, 1—3 szénatomos alkilcsoporttal vagy trifluor-metil-csoporttal monoszubsztituált fenilcsoport, azzal a feltétellel, hogy R² csak cianocsoport akkor, ha 30 m értéke 2 szám;

   vagy e vegyületek, ahol R¹ piridinil- vagy 5-pirimidinil-csoport savaddíciós sóit — azzal a feltétellel, hogy az olyan vegyületek sói, amelyekben R¹ jelentése 5-pirimidinil-csoport, csupán hidrogénhalogenidek — tartalmaz, 35 szilárd vagy folyékony vivőanyagok és hígítószerek, -célszerűen kaolinnal, xilol és dimetil-formamid — és felületaktív szer — célszerűn nátrium-lignin-szulfonát közül legalább eggyel együtt.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, azzal jelle- 40 mezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben n értéke 1.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R hidrogénatom 45 vagy metilcsoport.
4. 4. A 3. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) álialános képiéin vegyületet tartalmaz, amelyben R¹ piridinil- vagy piridinil-N-oxid-csoport.
5. 5. A 4. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R² az 1. igénypont szerinti helyettesített fenilcsoport.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti kész ítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet taratalmaz, amelyben R² jelentés fluor-, klór-, brónt- vagy jódatom mai, 1-3 szénatomos alkilcsoporttal, 1—3 szénatomos (fluor-, klór- vagy bróm)-alki!-csoporttal vagy 1 -3 szénatomos (fluor-, klór- vagy bróm)alkoxi-csoporttal helyettesített fenilcsoport.
7. 7. A 6. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (1) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R³ jelentése 1- 4 szénatomos alkilcsoport, dimetil-amino-csoport vagy az 1. igénypont szerinti helyettesített fenilcsoport.
8. 8. Az 1 igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként N-/2,4-diklór-feniI/-N-/piri(lin-3-il-me til/-me tán-szulfonam i dót;

   N-/2,4-difIuor-fenil/-N-/piridin-3-iI-metiJ/- metán/- szulfonamidot;

   N-/4-kIór-2-mctil-fenil/-N-/piridin-3-il-inelil/met.ínszulfonamidot;

   N-/4-fluor-fenil/-N-/piridin-3 -il/-mc t il/-m e tán-szulfonamidot vagy

   N-/2.4- dimetil-fenil/-N-/ piridin-3-il-me lil/-nietán-szulfonamidot tartalmaz, vagy ezek savaddíciós sóját foglalja magában.
9. 9. Eljárás (I) általános képletű szulfonamid-származékok vagy savaddíciós sóik előállítására, e képletben n, m, R, R^l, R² és R³ jelentése az 1. igénypontban megadott, azzal jellemezve, hogy (II) általános képletű amint szulfonálunk egy (III) általános képletű szulfonsawai vagy ennek valamely aktivált származékával, e képletben R, R¹, R², R³, n és m jelentése az 1, igénypontban megadott, és kívánt esetben valamely (I) általános képietű piridin il-lerméket a megfelelő piridinil-N-oxid vegyület előállítására oxidálunk, továbbá kívánt esetben a kapott piridinil vagy pirimidinil-termékct savaddíciós sóvá alakítjuk.