HU192216B - Milking apparatus provided with collecting unit - Google Patents

Description

A találmány tárgya fejőberendezés, amely tőgyserlegeket és egy gyűjtőelemet magábafoglaló fejőszerkezetet tartalmaz, amely fejőszerkezet egy tejtömlőn, a* tejtovábbító vezetékkel van összekötve, továbbá a fejő- és a tehermentesítő fázist egy fejőpulzátoron keresztül vezérelten állítjuk elő, és a gyűjtőelemhez atmoszférikus levegő van vezetve.

A magasan elhelyezkedő fejővezetékeknél az ismert fejőberendezések esetében a tehénnek a tőgye alatt a tőgyserlegekben a hidrosztatikai nyomásveszteség következtében egy vákuum csökkenés jön létre. Ez a hidrosztatikus nyomáscsökkenés egészen 20 kPa nagyságrendű lehet, és ezáltal jön létre a vákuum veszteség következtében az ún. ciklikus ingadozás. Ez a vákuum csökkenés azáltal jön létre, hogy a tejet a vákuum nemcsak a tőgyből kell, hogy eltávolítsa, hanem a tejgyűjtőelemből a magasan elhelyezett vezetékig kell továbbítsa. A hidrosztatikai nyomás csökkenés mellett a tej továbbítása esetén a vákuum veszteségen kívül még súrlódás is létrejön a tejet továbbító tömlőben. A tejelő tehén tőgyénél keletkező vákuum ingadozást a szakemberek ciklikus ingadozásként jelölik meg. Ennél a ciklikus ingadozásnál az előbb említetteken kívül szerepet játszik az is, hogy a fejés és a szünetidő pulzálása különböző, vagy a tejnek a továbbítása eltérő. Nagy tejáram esetén a vákuum veszteség olyan nagy lehet, hogy maga a fejőberendezés nem tartható fenn tovább a tőgyön, hanem onnan leesik.

A vákuum veszteségnek, illetőleg a ciklikus ingadozásnak a problémája nemcsak a vezeték magasságától befolyásolt tényezők, hanem befolyásolja a teljes konstrukciós felépítést, illetőleg a fejőegységnek a kialakítása.

Egy fejőberendezésnél cél az, hogy olyan kicsi legyen a vákuum veszteség, amilyen csak lehetséges. Amennyiben a vákuum veszteség kicsi, csökkenteni lehet a vákuumnak a névleges értékét, és ez a fejest sokkal kíméletesebbé teszi, mint nagy vákuum esetében. A tej továbbításának a magassága, valamint a továbbító tömlőnek a keresztmetszete a hidrosztatikus nyomás csökkenésnek döntően befolyásoló tényezői. A hidrosztatikus nyomás csökkenés következményeként a tőgynél a vákuum csökkenés más lesz, mint a vákuum a fejővezetékben. A vákuum ingadozásnak az értéke függ a tejáramtól is. A vákuumnak a csökkenése alacsony tejáram esetén kis értéken tartható és legnagyobb a vákuum csökkenés a legnagyobb percenkénti fejésszámnál. Kívánatos lenne, hogy kis tejáram esetén kicsi és nagy tejáram esetén nagy vákuum jöjjön létre a fejővezetékben, ez ugyanis ideális fejési körülményeket teremthet. A hidrosztatikai nyomás csökkenés a tőgynél fellépő üzemi vákuumot lecsökkenti. Általánosan elterjedt az, 1 ;/ a fejés alsó nyomásértékével továbbítják a tejt. is. Ezért történik meg aztán az, különösen magasan lévő fejővezetékeknél, hogy a fejéskor a vákuum a tőgynél jelentősen lecsökken.

Csővezetékes fejőberendezések esetén a fent említett hiányosság elkerülése érdekében olyan fejőberendezéseket szoktak kialakítani, amelyek pl. egy magasabb szállítási vákuummal továbbítják a tejet a gyüjtőelemből a fejővezetékbe, és ezeknél a fejő7 berendezéseknél egy második ún. fejési vákuummal és egy leválasztott csőrendszerrel a gyűjtőelemben egy konstans vákuumot hoznak létre, azaz a tőgynek a csúcsa alatt a szívóvákuum konstans értéken tartható.

A fent említett fejőberendezések, illetőleg rendszerek esetében pl. a névleges vákuum 47 kPa érték körül tartható.

A tejet továbbító tömlőben, és a tejvezetékben ezzel szemben 64 kPa továbbítási vákuumot tartanak fenn. Ezeknek a berendezéseknek egy ilyen komplikált felépítésű membrános stabilizátor rendszerük van, amely azonban csak kis tejáram esetén biztosítja a vákuum konstans értéken való tartását. Nagy tejáram esetén (nagyobb, mint 2 l/perc) a tőgynél lévő üzemi vákuum érték erősen lecsökken.

Ismeretes továbbá egy olyan rendszer, amelynél a gyűjtőelem és a tejet, valamint a levegőt továbbító vezeték között egy leválasztó kamra van kiképezve, és ennek segítségével van a gyűjtőelemben egy közel konstans vákuum biztosítva.

Ez a berendezés azonban a szelepek és a szelepeket vezérlő berendezések miatt meglehetősen bonyolult felépítésű, nehezen kezelhető, és két különböző vákuumot kell biztosítani. Az egyik vákuum érték 47 kPa értékű, ez a fejővákuum, míg a másik a szállítási vákuum, amely 64 kPa értéket tesz ki. A továbbítási és a fejési vákuum közötti különbség a tej szívása miatt szükséges.

Egy másik ismert rendszernél a tőgyserlegekbe periodikusan levegőt eresztenek be, és ennek segítségével érik el, hogy a tej a tőgyből a fejést követően atmoszférikus levegő hatására továbbszállítódik. Ennél a rendszernél is azonban hiányosságként kell megemlítenünk, hogy a szívási vákuum, amely a tőgy alatt létrejön nem konstans értékű, és magasabb percenkénti fejési szám esetén a szívó- és fejőszerkezetben kedvezőtlen vákuum folyamatot hoz létre, mivel itt a tej továbbítása a gyüjtőelemből a továbbítóvezetékig, valamint a gyűjtőelemnek a szívási vákuummal való megtáplálása azonos tömlőn keresztül történik.

Egy másik ismert rendszer szerint a tejnek és a levegőnek a szétválasztása a gyűjtőelemben közvetlenül a tehénen megy végbe. Ily módon egy, a tejáramtól független konstans vákuum hozható létre a tehén tőgyénél. Ennél a rendszernél a gyűjtőelemben egy úszó van,elhelyezve, amely a tej továbbítását csak akkor engedélyezi, ha a tejgyűjtőelemben kielégítő mennyiségű tej van már. Ez a rendszer is két különböző vákuummal működik, egyszer kialakítanak egy vákuumot a fejőshez, és ezután egy nagyobb vákuumot pedig a tejnek a tejtömlőbe és a fejővezetékbe történő továbbítására. Ez a konstrukció azonban bonyolultságán túlmenően viszonylag nagy gyűjtőelemet tartalmaz, amelyet nehéz kezelni, és amely az állatoknak a fejősénél jelentős nehézséget okoz.

A találmány feladatául tűzte ki a fent ismertetett hátrányok kiküszöbölését egy olyan fejőberendezés kialakításával, ahol a ciklikus vákuum ingadozást a gyűjtőelemben és ily módon természetesen a tehén tőgyénél is - különösen magasan elhelyezett vezetékrendszernél - el lehet kerülni. Ezen túlmenően racionális okokból is egy magasabb vákuum-21 mai működik a berendezés, azaz ebben az esetben a fejővákuum és a tejtovábbító vákuum azonos lehet.

A találmány szerinti berendezés viszonylag olcsón előállítható, kialakítása egyszerű, nem zavar- ⁵ érzékeny, továbbá kevés költséggel felszerelhető.

A találmány tehát fejőberendezés, amely tőgybimbókhoz csatlakoztatott serlegeket és gyűjtőelemet magábafoglaló fejőszerkezetet tartalmaz, amely fejoszerkezet a tej továbbítására kiképezett ¹⁰ tömlőn keresztül van a tejet szállító vezetékkel öszszekapcsolva, továbbá össze van kapcsolva egy fejő-, és lazítőfázist biztosító ütemadóval, és a gyűjtőelemhez atmoszférikus levegő van vezetve, amelyet az jellemez, hogy a gyűjtőelem belső tere a tejet ¹⁵ továbbító tömlőn és az ütemadó tömlőn kívül egy további járulékos összekötőcsövön keresztül össze van kötve a tejet szállító vezetékkel, a levegővezetékkel, vagy az öblítő vezetékkel, továbbá az összekötőcső egy kétutas szelepen keresztül van a gyűj- ²⁰ tőelem belső terébe csatlakoztatva, és a gyűjtőelem belső tere a fejőfázisban a kétutasszelepen, és az összekötőcsövön keresztül a tejet szállító vezeték, illetve a levegővezeték, vagy az öblítő vezetékben lévő vákuummal van összekötve, míg a lazító fázis- ²⁵ bán egy, az ütemosztó belső terével vagy az ütemadó tömlővel összekapcsolt összekötővezetéken keresztül a külső légköri nyomással van összekapcsolva, továbbá a tőgybimbókra csatlakoztatott serlegek, valamint a gyűjtőelem belső tere egy, a gyűjtő- 30 elem belső terét a lazító fázisban lezáró visszacsapó szelepen át van összekapcsolva.

A találmány szerinti fejőberendezés egyik előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a kétutas szelep kétutas, membránszelepként van kiképezve, 35 és a fejő ütemadóval van vezérelve.

A találmány szerinti fejőberendezés egy további előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy a kétutasmembránszelep a gyűjtőelemen van elhelyezve.

A technológia egyszerűsítése szempontjából elő- 40 nyös az olyan kiviteli alak, hogy a kétutas- membránszelep a gyűjtőelem felső részén van elhelyezve.

A technológia további egyszerűsítése szempontjából előnyös, hogyha a gyűjtőelem egy alsó részből és egy ütemosztóból áll, és a gyűjtőelem alsó része 45 és az ütemosztó képezi a kétutas- membránszelepet is, amelyen keresztül a gyűjtőelem alsó részének a belső teret egy összekötőtömlőn keresztül van a tejet szállító vezetékkel, illetve a levegővezetékkel, vagy az öblítő vezetékkel összekapcsolva. 50

Termelékenység fokozása céljából előnyös, hogy a kétutas- membránszelep membránja az ütemosztó és a gyűjtőelem fedele között van elhelyezve, továbbá a membránok egy szelepzáró elemmel vannak összekapcsolva, és a szelepzáró elemmel ellá- 55 tott membránok és egy, a gyűjtőelemben elhelyezett szelepfurat képezi a kétutas- membránszelepet.

A találmány szempontjából továbbá előnyös, hogy az összekötővezeték egy csappantyún vagy ajakszelepen keresztül van a gyűjtőelem belsejébe 60 vezetve, továbbá a gyűjtőelem belseje az összekötő vezetéken és a csappantyún vagy ajakszelepen keresztül a lazító fázisban az atmoszférikus levegővel van összekapcsolva.

A találmány megvalósítása szempontjából előnyös, hogy a tejet továbbító tömlőben egy, a szívási fázisban a tejnek a gyüjtőelem belső terébe való visszaáramlását megakadályozó visszacsapó csappantyú van elhelyezve.

A találmány szempontjából különösen előnyös, hogy a visszacsapó- szelepek, amelyek a gyűjtőelem belső terében vannak elhelyezve, lemezes szelepként vannak kiképezve.

Továbbá a találmány szempontjából célszerű, hogy a lemezes szelepekben viszonylag kis átmérőjű összekötő furatok vannak kiképezve.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakja segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az

1. ábrán látható a találmány szerinti fejőszerkezet és fejőberendezés a szívási fázisban, a ,

2. ábrán látható az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak a lazítás vagy tehermentesített fázisban, a

3. ábrán látható a gyűjtőelem részben metszetben.

A találmány szerint kiképezett 1 fejőszerkezet tartalmazza a tőgybimbókra csatlakoztatott 2 serlegeket, valamint a 3 gyűjtőelemet. A 3 gyűjtőelem egy, a tejet továbbító 4 tömlőn keresztül van a tej szállítására kiképezett 5 vezetékhez csatlakoztatva. A 3 gyűjtőelem ezen túlmenően egy 6 összekötő csővel a tejet szállító 5 vezetékkel, a 7 levegővezetékkel, vagy a 8 öblítő vezetékkel van összekapcsolva. A 6 összekötőcső egy szelepen keresztül van a 3 gyűjtőelem belső terével összekapcsolva, amely szelep előnyösen 9 kétutas- membránszelepként van kiképezve. A 9 kétutas- membránszelepet egy, a fejési ütemet szolgáltató 10 ütemadó vezérli. .A tőgybimbókra csatlakoztatott 2 serlegek a 3 gyűjtőelemmel rövidre kiképezett 11 tejtömlőn és 12 pulzáló tömlővel vannak összekapcsolva. A 11 tejtömlőnek a 3 gyűjtőelembe való becsatlakozásánál egy-egy 13 visszacsapószelep van a 3 gyűjtőelembe helyezve.

Szívási fázisban a 10 ütemadó 14 pulzáló csövön keresztül vezérli a 3 gyűjtőelem felső részén elhelyezett 9 kétutas- membránszelepet úgy, hogy a 3 gyüjtőelemben vákuum alakuljon ki. Mivel a 6 ősszekötőcső nem kell, hogy a tejet továbbítsa, a teljes vákuum a 6 összekötő csövön keresztül a 3 gyűjtőelembe továbbítódik, és a rövid 11 tejtömlőkön keresztül fejti ki hatását a 2 serlegekben. Mivel a 6 összekötőcső minden esetben tejmentes marad, a 3 gyűjtőelemben kialakuló vákuum mérték független lesz a tejet továbbító tömlőben lévő tej mennyiségétől. A lazító fázisban a 10 ütemadó a 9 kétutasmembránszelepet levegővel összekapcsolt helyzetbe kapcsolja. Ennek következtében a 15 összekötő vezetéken, a 14 pulzáló csövön és a 10 ütemadón keresztül a 3 gyűjtőelem belsejébe atmoszférikus levegő kerül, azaz atmoszférikus nyomás alakul ki. Ekkor a 13 visszacsapó szelepek zárnak, és a rövid H tejcsőben tartósan vákuum marad, így a tőgybimbókra helyezett serlegek nem esnek le, továbbá a lazításhoz szükséges nyomáskülönbség megmarad, az ábrán nem jelölt serleg belső és külső része között.

A beáramló atmoszférikus nyomás hatására a tejet a 3 gyűjtőelem belsejéből a tejet továbbító 4

192 216 tömlőn keresztül a tej szállítására kiképezett 5 vezetékbe lehet juttatni. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a teljes tejmennyiség a 3 gyűjtőelemből egy zárt folyadékcseppként kerül továbbításra a 4 tömlőn keresztül az 5 vezetékbe. Mivel a tejet szállító 5 vezetékben áramló tej után levegő áramlik, így a továbbáramló tejcsepp mögött nem alakul ki az ún. járulékos vákuum, így a tej nem fog és tud visszafelé áramlani. A 4 tömlőben egy 16 visszacsapó csappantyúnak az a szerepe, hogy nagyobb magasságok esetében is megakadályozza a tej visszaáramlását a 4 tömlőben. Mivel a tömlőben a tejnek, az egyébként más berendezésekben meglévő, ide-oda áramlása nem lép fel, a szabad zsírsav sem keletkezik, így a kifejt tej minősége is jobb lesz.

A 6 összekötőcső váltakozva van vagy a tejet szállító 5 vezetékkel, és a 7 levegővezetékkel, vagy adott esetben, ha ilyen van, a 8 öblítő vezetékkel összekapcsolva. Ha az 5 vezetékben változó meredekségű szakaszok vagy áttörések vannak, a 6 öszszekötő csövet nem célszerű az 5 vezetékkel összekötni. Ebben az esetben jobb fejési paramétereket lehet elérni akkor, ha a 6 összekötővezeték a 7 levegővezetékre vagy a 8 öblítő vezetékre van csatlakoztatva.

A 3. ábrán látható a találmány egy példakénti kiviteli alakja részben metszetben a lazítási fázisban.

A lazítási fázis során a 10 ütemadó a 17 térben a 18 membrán fölött lévő 19 csatlakozó csőcsonkon keresztül, valamint a 14 pulzáló csövön keresztül atmoszférikus nyomást hoz létre. Mivel a 20 tér a 18 membrán alatt és a 6 összekötő cső fölött van, az 5 vezetékben, a 7 levegővezetékben vagy a 8 öblítő vezetékben lévő vákuummal összekapcsolva, 18 membrán lefelé hajlik és a 21 szelepzáró elemmel elzárja a 22 szelepfuratot. A 23 belső tér ezt követően már nem áll a 20 térben lévő vákuummal kapcsolatban. Ezzel egyidejűleg a 17 térből a 15 összekötővezetéken keresztül atmoszférikus levegő áramlik a 24 ajakszelepen keresztül a 3 gyűjtőelem 23 belső terébe. A tejet továbbító 4 tömlőn keresztül így aztán a tej minden nehézség nélkül a 23 belső térből az 5 vezetékbe szívható. A lazítási fázisban a 13 visszacsapó szelepek zárva vannak, így a rövid 11 tejtömlőben tartósan megmarad a vákuum. A 13 visszacsapó szelepek kiképezhetők például 25 lemezszelepként. A 25 lemezszelepeken célszerűen kis keresztmetszetű 26 összekötő furatok vannak kiképezve. Ezeknek a 26 összekötő furatoknak a keresztmetszete olyan kis értékű kell, hogy legyen, hogy a rövid 11 tejtömlőkben a tartós vákuum teljesen ne szűnjön meg a lazítási fázisban. Ha a tejáramlás befejeződött, akkor a . 11 tejtömlőkön keresztül a vákuum gyorsan és teljes egészében megszűnik, mivel a 3 gyűjtőelem 23 belső tere nem kap a továbbiakban vákuumot.

A lazítási fázisban az atmoszférikus nyomás a 17 térbe - a 14 pulzáló csőből a 10 ütemadóból - és a 3 gyűjtőelem belső terébe jut, így aztán a kifejt tej a nyitott 16 visszacsapó csappantyún keresztül az 5 vezetékbe szívódik át. A szívási fázisban a 17 és 20 tereket a 10 ütemadó és a 6 összekötő cső segítségével a fejési vákuumra kapcsoljuk. A 18 membrán elengedett állapotban van és a 21 szelepzáró elem a 22 szelepfuratokat nem zárja le. A 3 gyűjtőelem 23 belső tere így a 20 térben lévő vákuummal kapcsolódik össze. Mivel a 20 tér a 27 csatlakozó csőcsonkon keresztül és a 6 összekötőcsövön keresztül az 5 vezetékkel, a 7 levegővezetékkel vagy a 8 öblítő vezetékkel van összekapcsolva, a vákuumot a tejet továbbító 4 tömlőben lévő tej nem tudja befolyásolni. A 24 ajakszelep a szívási fázis alatt zárva van, így a 17 térbe nem tud tej szívódni. A szívási fázisban a 25 lemezszelepek nyitva vannak, míg a 16 visszacsapó csappantyú zárva.

A találmány szerinti fejőberendezés segítségével a vákuumban egyébként bekövetkező ingadozások megszűnnek. így a berendezés viszonylag kis vákuummal működhet, ami a fejést sokkal kíméletesebbé teszi. A nagy percenkénti fejésszám a tőgybimbókon serlegekbe fellépő fejő- vákuumot nem befolyásolja, A 3 gyűjtőelemben elhelyezett 13 viszszacsapószelepek minden esetben biztosítják, hogy a lazítási fázisban a tej ne tudjon a tőgybimbók felé visszaspriccelni. További előny, hogy a 3 gyűjtőelembe beáramló atmoszférikus nyomású levegő ellenére biztosítva van a 2 serlegekben a tartós vákuum.

Claims (10)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Fejőberendezés, amely tőgybimbókhoz csatlakoztatott serlegeket és gyűjtőelemet magábafoglaló fejőszerkezetet tartalmaz, amely fejőszerkezet a tej továbbítására kiképezett tömlőn keresztül van a tejet szállító vezetékkel összekapcsolva, továbbá össze van kapcsolva egy fejő-, és lazítófázist biztosító ütemadóval, és a gyűjtőelemhez atmoszférikus levegő van vezetve, azzal jellemezve, hogy gyűjtőelem (3) belső tere (23) a tejet továbbító tömlőn (4) és az ütemadó tömlőn (14) kívül egy további járulékos összekötőcsövön (6) keresztül össze van kötve a tejet szállító vezetékkel (5), a levegővezetékkel (7) vagy az öblítő vezetékkel (8), továbbá az összekötőcső (6) egy kétutas szelepen keresztül van a gyűjtőelem (3) belső terébe (23) csatlakoztatva, és a gyűjtőelem (3) belső tere (23) a fejőfázisban a kétutasszelepen és az összekötőcsövön (6) keresztül a tejet szállító vezetékben (5), illetve a levegővezetékben (7) vagy az öblítő vezetékben (8) lévő vákuummal van összekötve, míg a lazító fázisban egy, az ütemosztó (28) belső terével (17) vagy az ütemadó tömlővel (14) összekapcsolt összekötő vezetéken (15) keresztül a külső légköri nyomással van összekapcsolva, továbbá a tőgybimbókra csatlakoztatott serlegek (2), valamint a gyűjtőelem (3) belső tere (23) egy, a gyűjtőelem (3) belső terét (23) a lazító fázisban lezáró visszacsapó szelepen (13) át van összekapcsolva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti fejőberendezés, azzal jellemezve, hogy a kétutas szelep kétutas- membránszelepként (9) van kiképezve, és a fejő ütemadóval (10) van vezérelve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti fejőberendezés, azzal jellemezve, hogy a kétutas- membránszelep (9) a gyűjtőelemen (3) van elhelyezve.

   192 216
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti fejőberendezés, azzal jellemezve, hogy a kétutasmembránszelep (9) a gyűjtőelem (3) felső részén van elhelyezve.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti fejő- ⁵ berendezés, azzal jellemezve, hogy a gyűjtőelem (3) egy alsó részből (29) és egy ütemosztóból (28) áll, és a gyűjtőelem alsó része (29) és az ütemosztó (28) tartalmazza a kétutas- membránszelepet (9) is, amelyen keresztül a gyűjtőelem (3) alsó részének ¹⁰ (29) a belső tere (23) egy összekötőtömlőn (6) ke- resztül van a tejet szállító vezetékkel (5), illetve a levegővezetékkel (7) vagy az öblítő vezetékkel (8) összekapcsolva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti fejő- ¹⁵ berendezés, azzal jellemezve, hogy a kétutasmembránszelep (9) membránja (18) az ütemosztó (28) és a gyüjtöelem (3) fedele (30) között vannak elhelyezve, továbbá a membrán (18) egy szelepzáró elemmel (21) van összekapcsolva, és a szelepzáró ²⁰ elemmel (21) ellátott membrán (18) és egy, a gyűjtőelemben (3) elhelyezett szelepfurat (22) képezi a kétutas- membránszelepet (9).
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti fejőberendezés, azzal jellemezve, hogy az összekötő vezeték (15) egy csappantyún vagy ajakszelepen (24) keresztül van a gyűjtőelem (3) belsejébe (23) vezetve, továbbá a gyüjtöelem (3) belseje (23) az összekötő vezetéken (15) és a csappantyún vagy ajakszelepen (24) keresztül a lazító fázisban az atmoszférikus levegővel van összekapcsolva.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti fejőberendezés, azzal jellemezve, hogy a tejet továbbító tömlőben (4) egy, a szívási fázisban a tejnek a gyüjtöelem (39) belső terébe (23) való visszaáramlását megakadályozó visszacsapó csappantyú (16) van elhelyezve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti fejőberendezés, azzal jellemezve, hogy a visszacsapószelepek (13), amelyek a gyüjtöelem (3) belső terében (23) vannak elhelyezve, lemezes szelepként (25) vannak kiképezve.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti fejőberendezés, azzal jellemezve, hogy a lemezes szelepekben (25) viszonylag kis átmérőjű összekötő furatok (26) vannak kiképezve.