HU183639B - Plug-in building memaer set - Google Patents

Description

A találmány tárgya dugaszolható építőelem készlet lekerekített sarkú, puha műanyagból készült dugaszolható építőelemekből, amelyek mindegyike egy, két vagy több, felső oldalán nyúlvánnyal, alsó oldalán pedig a nyúlvány számára kialakított rögzítőüreggel ellátott hengeres elemből, valamint a hengeres elemeket többelemes dugaszolható építőelemmé egyesítő összekötő gerincekből áll.

A dugaszolható műanyag építőelemek egyik felületén szokásosan nyúlványok, egy másik, többnyire átellenes felületükön pedig ezen nyúlványokat befogadó rögzítő- 1 üregek vannak kialakítva. Két dugaszolható építőelem összeillesztése úgy történik, hogy az egyik dugaszolható építőelem nyúlványait benyomjuk a másik dugaszolható építőelem rögzítőüregeibe.

Az ismert dugaszolható építőelemek általában vi- ·, szonylag kemény és sima műanyagból készülnek, miáltal tapadási problémák lépnek fel és az ilyen építőelemekkel fofyfatott játék állandó zörgéssel jár. Kellemetlen az is, ha mezítláb lépünk a gyakran szétszórva heverő építőelemekre, tetejében az ismert dugaszolható építőelemek 2 legtöbbször szögletes kivitelűek. Ilyen jellegű, azonban lekerekített sarkú építőelemeket (többek között kör alakú építmények készítéséhez) ismertet a 25 92 61 és az 54 15 39 sz. japán szabadalmi leírás.

Ismertté váltak időközben puha műanyagból készített 2 dugaszolható építőelemek is, ezek azonban vagy alapvetően más felépítésűek, vagy a stabilitás és az alaktartóság terén hagynak kívánnivalót maguk után.

Ilyen építőelemeket ismertet például az 1 232715 sz. francia szabadalmi leírás, ahol az egyes építőelemek két 3 hengeres elemből vannak összeállítva, amelyeket egy talpgerinc fog össze. Mindegyik hengeres elemnek van egy-egy nyúlványa (tüskéje) a felső oldalon és egy-egy rögzítőürege (zsákfurata) az alsó részén. A nyúlványok tömör anyagból vannak, míg a rögzítőüregeknek jelentős 3 a falvastagságuk, ami mintegy a hengeres elemek külső átmérőjének 1/4-ét teszi ki. Ugyancsak jelentős falvastagsága van a talpgerincnek is.

Ez a dugaszolható építőelem ugyan sokoldalú összeillesztési és felhasználási lehetőséggel rendelkezik, így 4 alkalmas kerek építmények készítésére is, azonban alapvető hátrányai is vannak. így például ezzel az elemmel nem lehet zárt falakat felépíteni, mivel egyrészt nincsenek oldalfalai, másrészt pedig az elemek távolsága nagyobb, mint a hengertest átmérője. Ezenkívül jelentős 4 nehézségek adódhatnak a nyúlványok rögzítóuregekben való rögzítésekor is. A nyúlványok csekély túlméretezése esetén ugyanis csak nagy erőkifejtéssel lehet ezeket a rögzítőüregbe kényszeríteni, ami abból fakad, hogy sem a tömör anyagból levő nyúlvány, sem pedig a vastag falú E rögzítőüreg nem képes rugalmas utánengedésre. Másrészt viszont, a nyúlványok rögzítőüreghez képesti kismértékű alulméretezése nem kielégítő rögzítéshez vezet.

A találmány által megoldandó feladat olyan dugaszolható építőelem készlet létrehozása dugaszolható, puha E műanyagból készült építőelemekből, amely már kevés alapelemből is változatos építési feladatokat tesz lehetővé, felhasználásával zárt falú és kerek építmények is készíthetők, emellett az eddig ismerteknél megfelelőbb tapadási-rögzítési hatást biztosit az egymásba dugaszolt E építőelemek között. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldottam meg, hogy a többelemes dugaszolható építőelemek összekötő gerinceit oldalfalak és zárófalak képezik, amelyek révén a hengeres elemek külső átmérőjükkel lényegében azonos középtávolsággal E vannak egymással összekapcsolva, és a hengeres elemek fal’ astagsága mind a rögzítőüregek, mind pedig a nyúlványok tartományában, továbbá az összekötő gerincek falvastagsága is nagyságrenddel kisebb, mint a hengeres elemek külső átmérője.

A találmány szerinti dugaszolható építőelem készlet az építőelemsarok lekerekítése következtében lehetővé teszi az összeillesztett dugaszolható építőelemek egymáshoz képesti elforgatását, ezáltal változatos kialakítású q konstrukciók hozhatók létre belőle. A falak tetszés szerinti szögben találkozhatnak egymással és lehetőség van kör alakú szerkezetek, mint például futókerekek, fogaskerekek, tornyok stb. kialakítására is. Az egyes építőelemek vagy egész építőelemcsoportok még az építés 5 folyamán is elforgathatok, ami azt a benyomást kelti, mintha az anyag gyúrható lenne. Ezt a benyomást erősíti a puha műanyag alkalmazása. Különösen előnyösen alkalmazható a PE — M-20 — 200 —00 típusú (PE-puhaságú) nagynyomású polietilén. Ez az építőelemanyag jól 0 és kellemesen simul a kézbe, emellett kopásálló, alaktartó és egészségügyileg veszélytelen. A fenti anyag ezenkívül jó tapadást is biztosít az egymásba illesztett építőelemek között. Egyrészt az építőelemsarkok lekerekítése, másrészt pedig a puha műanyag alkalmazása követ5 keztében a kisgyerek nem tud magának az ilyen építőelemekkel fájdalmat okozni.

Annak érdekében, hogy az egyik építőelem nyúlványa a másik építőelem rögzítőüregében ne csak jól tapadjon, hanem elforgatás esetén jól is legyen megvezetve, a nyúlvány viszonylag nagy gerincmagassággal van kiképezve. Ebből a szempontból az építőelem rögzítőüreg-magasságának mintegy egynegyedét-felét, előnyösen egyharmadát kitevő gerincmagasság bizonyult kedvezőnek. A nyúlványt befogadó rögzítőüreg hüvely alakú falrész, amelyre koaxiálisán van a nyúlvány ráültetve. A hüvely alakú falrész hengeres külső felületével képezi a lekerekített építőelemsarkokat. Amennyiben a hüvely alakú falrész több egységből álló építőelem esetén az építőelem belsejébe kerül, merevítőfalat képez, amely az építőelemnek kellő alaktartóságot kölcsönöz.

A nyúlványok rögzítőüregekben való jól tapadó illesztése érdekében biztosítani kell bizonyos tűréshatárok betartását a dugaszolható építőelemek fröccsöntésénél. Ezen belül az „ISA” illesztési szabványok szerinti tolóvagy csúszóilleszkedés igen kedvezőnek bizonyult.

Az anyaghalmozódás elkerülése érdekében egyrészt ott, ahol több egységből álló dugaszolható építőelemek szomszédos rögzítőüregei találkoznak, másrészt pedig ott, ahol egy építőelem egyenes oldalfalai hüvely alakú rögzítőüregbe mennek át, a találmány egyik célszerű kiviteli alakja értelmében a hüvely alakú rögzítőüregek hengeres falrészei az építőelemek belső tartományában az építőelemek külső oldalainak tartományához képest csökkentett falvastagsággal vannak kialakítva. Ugyanígy csökkentett falvastagsággal kerülnek a hüvely alakú rögzítőüregeket a nyúlványokkal összekötő zárófal valamint maguk a nyúlványok is kialakításra. A falvastagság-csökkentés következtéiről a szomszédos hüvelyalakú rögzítőüregek hengeres belső falrészei között a legnagyobb egymáshoz való közelítés tartományában is térköz marad, amely előnyösen körülbelül egyenlő a hüvely alakú rögzítőüregek falvastagságával az építőelemsarkok tartományában.

Miután ily módon elkerüljük az anyagfialmazódást, messzemenően kiküszöböljük a fröccsöntésnél jelent-21

183 639 kező úgynevezett „behúzások’ képződését, és ezzel biztosítani tudjuk a szomszédos rögzítőüregek és nyúlványok pontos párhuzamosságát. A dugaszolható építőelemek könnyen dugaszolhatók, mégis jól tapadnak egymáson. A szomszédos rögzítőüregek közötti térközök következtében a fröccsöntőforma nagyobb stabilitással alakítható ki, ami hosszú élettartamot biztosít.

A találmány egyik előnyös továbbfejlesztése értelmében a nyúlványoknak kúposán összetartó homlokfelületük van, ami megkönnyíti bevezetésüket a hüvely alakú rögzítőüregbe. Egy a nyúlványok homlokfelületében központosán kialakított kör alakú nyílás megakadályozza, hogy az építőelemek összeillesztésekor a hüvely alakú rögzítőüregeken belül légpárna képződjön, ami megnehezítené az összeillesztést. Ez a nyílás előnyösen felhasználható egy rúd be- vagy átdugására is, ami a konstrukció merevítésére vagy forgástengelyként szolgálhat. A nyílás további járulékos hatása még az, hogy az építőelemet sípként is felhasználhatóvá teszi. Az (úszó) építőelemek vízben való használatánál a fenti nyílásból még további hatáselemek adódnak.

Amint azt a bevezetőben már leírtam, már kevés alapelem felhasználásával is fantáziadús építmények készíthetők a találmány szerinti építőelemekből. A következőkben ilyen alapelemekből álló dugaszolható építőelem készletet ismertetek a mellékelt rajz alapján, amely példaképp néhány különösen egyszerű dugaszolható építőelemet tüntet fel. A rajzon az 1—3. ábrák egy, két illetve három nyúlvánnyal és megfelelő rögzítőüreggel rendelkező találmány szerinti építőelemeket tüntetnek fel hossz- és keresztmetszetben, a 4. ábra két oldalt nyitott rögzítőüregként kialakított dugaszolható építőelemet mutat, hossz- és keresztmetszetben, az 5. ábra pedig egymásra merőleges felületein nyúlványokkal ellátott építőelem oldal- és felülnézetét tünteti fel, részben metszetben.

Amint az az 1. ábrán látható, a találmány szerinti építőelemnek hengeres vagy hüvely alakú 1 rögzítőürege van, amelyre koaxiálisán 2 nyúlvány van ráformázva. Az 1 rögzítőüreg d belső átmérőjének névleges mérete azonos a 2 nyúlvány D külső átmérőjével, ahol a gyártás során olyan tűréshatárokat kell biztosítani, hogy egyrészt a dugaszolható építőelem 2 nyúlványa nagyobb erőfeszítés nélkül benyomható legyen egy másik dugaszolható építőelem 1 rögzítőüregébe, másrészt azonban biztosítva legyen a kettő között egy jó tapadási kapcsolat.

A 2 nyúlvány 1 rögzítőüregben való jól tapadó illeszkedését emellett puha műanyag alkalmazása, valamint az is elősegíti, hogy a 2 nyúlvány viszonylag nagy h gerincmagassággal van kiképezve. Az ábrán feltüntetett esetben a h gerincmagasság a H rögzítőüreg-magasság mintegy egyharmadát teszi ki. Ily módon nagy felfekvő és tapadó felületet biztosítunk az egymásba illesztett dugaszolható építőelemek 1 rögzítőüregébe és 2 nyúlványa között.

Amint az az ábrából kitűnik, a 2 nyúlvány 3 homlókfelülete mintegy 45 °-os szögben kúposán összetart. A 3 homlokfelület közepén központosán körhenger alakú 4 nyílás van kiképezve, amelynek 5 palástfala lényegében párhuzamos az építőelem tengelyével. Ezen 4 nyílás segítségével az építőelem 6’ rúddal kombinálható, amely nagyobb építményekhez merevítő elemként vagy forgatható és hajlítható építménynél tengelyelemként szolgálhat. A 4 nyílás és 6’ rúd átmérőméretei úgy vannak egymással összehangolva, hogy a kettő között szorulást érjünk el, amely szorulás a 3 homlokoldal kúpossága következtében kisebb vagy nagyobb, aszerint, hogy melyik oldalról dugjuk a 6’ rudat a 4 nyílásba.

A leírt egy egységből álló dugaszolható építőelem előnyösen olyan nagyságú, hogy a játszó gyerekek ugy.an szájba vehetik, de nem tudják lenyelni. A nagyságot másrészt célszerűen úgy választjuk meg, hogy már néhány részből is épkézláb építményt lehessen felépíteni és az építőelemek a szabadban folytatott játéknál se vesszenek el túl könnyen. A H rögzítőüreg-magasság, amely célszerűen egyenlő az 1 rögzítőüreg külső átmérőjével, annak érdekében, hogy egymásra merőleges nyúlványokkal rendelkező építőelemeket is ki lehessen alakítani, előnyösen 18 és 20 mm között van. Az építőelemek falvastagságaként kb. 1,5 mm bizonyult kedvezőnek. Ezáltal az 1 rögzítőüreg d belső átmérője és a 2 nyúlvány D külső átmérője körülbelül 17—15 mm közötti nagyságú. A 2 nyúlvány h gerincmagassága előnyösen 6-7 mm. A 4 nyílás belső átmérője illetve a 6’ rúd külső átmérője mintegy 6 mm.

A 2. és 3. ábrán látható több egységből álló dugaszolható építőelemek egyszerűen az 1. ábra szerinti egy egységből álló építőelemek egymás mellé helyezésével lettek kialakítva. Merevítési és optikai okokból azonban a szomszédos dugaszolható építőelemek 1 rögzítőüregei járulékos 7 oldalfalak és 8 zárófalak révén is össze vannak kötve egymással. Ezáltal a több egységből álló dugaszolható építőelemeknek sík oldalfalaik jönnek létre, míg a sarkok tartományában a hüvely alakú 1 rögzítőüregek 9 lekerekítő seket képeznek. A dugaszolható építőelemen belül húzódó rögzítőüregfalak jó merevséget biztosítanak a több egységből álló dugaszolható építőelemeknek.

Amint az a rajzból kitűnik, a 6 merevítőfalak a dugaszolható építőelem belső tartományában kisebb falvastagsággal rendelkeznek, mint a rögzítőüregfalak a 9 lekerekítések tartományában vagy mint a 7 oldalfalak. A 6 merevítőfalak ezen csökkentett falvastagsága következtében két ilyen fal között legnagyobb egymáshoz képesti közelítésük tartományában is s térköz adódik. Ez az s térköz, amint az a rajzon látható, körülbelül egyenlő az 1 rögzítőüreg falvastagságával a 9 lekerekítések és a 7 oldalfalak tartományában. Ebből adódik, hogy mivel a dugaszolható építőelemegységek e középtávolsága egyenlő az 1 rögzítőüreg H’ külső átmérőjével, a 6 merevítőfalak falvastagsága körülbelül feleakkora, mint a 9 lekerekítések és a 7 oldalfalak falvastagsága.

Anyagtakarékossági okokból és mível szilárdságilag is megengedhető, a dugaszolható építőelem 2 nyúlványai és 8 zárófalai a 9 lekerekítésekhez és a 7 oldalfalakhoz képest ugyancsak csökkentett falvastagsággal vannak kivitelezve, célszerűen azonos falvastagsággal, mint a 6 merevítőfalak.

Három vagy több egységből álló dugaszolható építőelemek hasonló módon vannak kialakítva.

Amint az a korábbiakban szerepel, a 2 nyúlványok e középtávolsága egyenlő az 1 rögzítőüreg H’ külső átmérőjével. Több építőelem összeillesztésekor ennek megfelelően az építőelemek külső felületükkel szorosan egymás mellett helyezkednek el, amiből további járulékos tapadás származik az egyes dugaszolható építőelemek között. A nyúlvány-távolságban jelentkező elkerülhetetlen tűrési méreteltérések miatt annál jobb tapadásjön létre a dugaszolható építőelemek között, minél több egységből állnak. Annak érdekében, hogy az erő3

183 639 kifejtés több egységből álló dugaszolható dpítőelemek összeillesztésénél és szétválasztásánál ne legyen túl nagy, a nyúlvány-távolságot megfelelően szűk tűréshatárok között kell kialakítani.

Az 1., 2. és 3. ábrán feltüntetett, egy, két illetve há- 5 rom egységből álló dugaszolható építőelemek általában elegendőek számos építmény kivitelezését biztosító alapelemként. Magától értetődő azonban, hogy számos további építőelem-változat is lehetséges. Például előállíthatok kétsoros négyes vagy hatos elemek, sőt lapos építő- 10 elemek is. Lehetséges szögben kialakított vagy L-alakú építőelem gyártása is. Amint arról már fentebb szó esett, az építőelemen a 2 nyúlványok egymásra merőleges rögzítőüreg-felületeken is kialakíthatók, hogy az építést egymásra merőleges irányokba is lehetővé tegyük. Lehet- 15 séges úgynevezett megfordító építőelemek kialakítása is, amelyeknél az egymással átellenben levő építőelem oldalakon vannak a nyúlványok kialakítva, vagy egy adott épít* elemoldalon a 2 nyúlvány egy 1 rögzítőüreggel együtt van elrendezve. 20

Különösen egyszerű kialakítású az a megfordító építőelem, amely két oldalt nyitott, és egy normál dugaszolható építőelem méreteivel rendelkező rögzítőüreghüvelyként van kialakítva, amelynél a normál építőelemekhez hasonlóan több egységből álló hüvelyes építőelemek is 26 létrehozhatók. Ilyen több egységből álló hüvelyes építőelem látható a 4. ábrán. A normál építőelemek ilyen hüvelyes építőelembe való mindkét oldali bedugásával az építési irány megfordítását éljük el. A kétoldali akadálytalan bedugáshoz az szükséges, hogy a dugaszolható 3C építőelem nyúlványainak összmagassága egyenlő vagy kisebb legyen, mint a rögzítőüreg H magasságának a fele.

Lehetséges ezen kívül záróelemek kialakítása is az építmények lezárásához, amely záróelemeknek a nyúlványok helyett sima zárófaluk van. Más záróelemek ki- 35 alakíthatók fészben éles, részben pedig lekerekített sarkokkal.

Egymásra merőleges felületein nyúlványokkal ellátott dugaszolható építőelemet mutat az 5. ábra. Egy egyetlen egységből álló, 1. ábra szerinti dugaszolható építőelem 40 hüvely alakú 1 rögzítőüregébe a 10 építőelem tengelyre merőlegesen egy, két, három vagy mint az ábra szerint, négy 2’ nyúlvány van - gyártástechnológiai okokból homlokfelület nélkül - ráformázva.

Annak érdekében, hogy az ezen 2’ nyúlványokra rá- 45 húzott, az 5. ábrán szaggatott vonallal jelzett építőelemek simán felfeküdjenek az 1 rögzítőüreg felületén, ez utóbbit előnyösen sík felfekvő felületű (a rajzon föl nem tüntetett) gyűrűs vállal láthatjuk el. A 2’ nyúlványokon belül áz 1 rögzítőüregre kisebb dugaszolható hüvelyek 50 vannak a 6’ rudak be- és átdugására ráformázva.

Claims (10)

1. Dugaszolható építőelem készlet lekerekített sarkú, 55 puha műanyagból készült dugaszolható építőelemekből, amelyek mindegyike egy, két vagy több, felső oldalán nyúlvánnyal, alsó oldalán pedig a nyúlvány számára kialakított rögzítőüreggel ellátott, hengeres elemből, valamint a hengeres elemeket többelemes dugaszolható építőelemmé egyesítő összekötő gerincekből áll, azzal jellemezve, hogy a többelemes dugaszolható építőelemek összekötő gerinceit oldalfalak (7) és zárófalak (8) képezik, amelyek révén a hengeres elemek külső átmérőjükkel (H’) lényegében azonos középtávolsággal (e) vannak egymással összekapcsolva, és a hengeres elemek falvastagsága mind a rögzítőüregek (1), mind pedig a nyúlványok (2) tartományában, továbbá az összekötő gerincek falvastagsága is nagyságrenddel kisebb, mint a hengeres elemek külső átmérője.

2. Az 1. igénypont szerinti dugaszolható építőelem készlet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az építőelemek anyaga (PE-puhaságú) nagynyomású polietilén.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti dugaszolható építőelem készlet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hengeres elemek az oldalfalak (7) és a zárófalak (8) tartományában az építőelem külső oldalainak tartományában meglevő falvastagsághoz képest kisebb falvastagsággal vannak kialakítva.

4. A 3. igénypont szerinti dugaszolható építőelem készlet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyúlványok (2) és a zárófal (8) az építőelemek külső oldalainak tartományához képest csökkentett falvastagsággal vannak kialakítva.

5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti építőelem készlet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyúlványoknak (2) kúposán összetartó homlokfelületük (3) van, amelyben központosán kör alakú nyílás (4) van kiképezve.

6. A 7. igénypont szerinti dugaszolható építőelem készlet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyílásokba (4) szorulva bedugható rúdjai (6’) vannak.

7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti dugaszolható építőelem készlet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyúlványok (2) gerincmagassága (1) magasságának (H) mintegy 1/3-át teszi ki.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti dugaszolható építőelem készlet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyúlványok (2) összmagassága egyenlő vagy kevéssel kisebb, mint a hüvely alakú rögzítőüregek (1) magasságának (H) a fele, a rögzítőüregek (1) külső átmérője (H’) pedig egyenlő saját magasságukkal (H).

9. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti dugaszolható építőelem készlet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egy vagy több egymás mellett elrendezett, két oldalt nyitott rögzítőhüvelyből álló dugaszolható építőeleme van.

10. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti dugaszolható építőelem készlet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egymásra merőleges oldalain nyúlványokkal (2) és/vagy rögzítőüregekkel (1) ellátott dugaszolható építőeleme van.