HU182476B - Herbicide composition containing alpha-/4-/p-trifluormethyl/-phenoxy/-propionic acid cyanomethyl ester and process for preparing the active substance - Google Patents

Description

(57) Kivonat

A találmány herbicid készítményre és a hatóanyag előállítási eljárásra vonatkozik. A készítmény hatóanyagként a- [4-p/trif luor-metil /-fenoxi) -fenoxij-propionsav-ciano-metil-észtert tartalmaz és egyszikű gyomok szelektív-irtására használható kétszikű haszonnövény kultúrákban. A hatóanyagot úgy állítják elő, hogy egy a-[4-(p-/trifluor-metil/-fenoxi)-fenoxi]-propionsav-halogenidet bázikus savak-ceptor jelenlétében ciano-metanollal reagáltatnak vagy pedig egy (III) általános képletű hidroxi-difenil-étert vagy annak egy sóját — ahol Y hidrogénatomot vagy alkálifémkationt jelent — egy α-halogén-propionsav-ciano-metil-észterrel reagáltatják savmegkötőszer jelenlétében.

CF^O^Q-oÍh-C^O-CH.-CN (I)

A találmány az új a-[4-(p-/trifluor-metil/-fenoxi)-fenoxi]-propionsav-(ciano-metil)-észtert tartalmazó herbicid szerre és a hatóanyag előállítási eljárására vonatkozik. A találmány szerinti készítmény szelektív gyomirtásra, különösen fűféle gyomok szelektív irtására használható kétszikű haszonnövény kultúrákban.

Az 1912 600, 2 311638, 2 613 675, 2 613 697 és 2 639 796 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra-hozatali iratban, valamint a 3 322 525 és 4 059 435 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olyan herbicid készítményeket írnak le, amelyek hatóanyagként halogénezett és/vagy (trifluor-metil)-ezett ciano-difenil-étereket és ciano-alkoxi-difenil-étereket tartalmaznak. A a-[4-(p-/trifluor-metil-/fenoxi)-fenoxi] -propionsav (ciano-etil-észterét a 856 101 számú belga szabadalmi leírásban és a 2 628 384 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratban ismertetik.

A fentiekben említett hatóanyagokat tartalmazó készítmények nagy felhasznált mennyiségek esetén viszonylag gyenge hatást gyakorolnak a fűféle (egyszikű) gyomokra kikelés előtti vagy kikelés utáni alkalmazás esetén, vagy a kétszikű haszonnövény kultúrákban nem szelektívek, ezért csak korlátozottan használhatók fűféle gyomok kétszikű haszonnövény kultúrákban való irtására.

Meglepődve tapasztaltuk, hogyaa-[4-(p-/trifluormetil/-fenoxi)-fenoxi ]-propionsav ciano-metil-észterét tartalmazó szer sokkal nagyobb hatást gyakorol a fűfélékre (egyszikű növények) és a kétszikű kultúrákat gyakorlatilag nem károsítja, tehát jó eredménnyel használható fűféle gyomok irtására kétszikű haszonnövény kultúrákban, így gyapot, szója, cukorrépa, hüvelyes stb. kultúrákban. Különösen meglepő, hogy hatása a 2 628 384 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratban szereplő a-[4-(p-/triiluor-metil/-fenoxi)-fenoxi]-propionsav-ciano-etil-észtert tartalmazó készítmény hatását is felülmúlja rezisztens fűféle gyomok (Avena fatua) irtásában.

Az (I) képletű új észtert ismert eljárásokkal állíthatjuk elő.

Az első eljárás szerint egy (II) általános képletű a-[4-(p-/trifluor-metil/-fenoxi)]-propionsav-halogenidet — ahol „Hal” klór- vagy brómatomot jelent — valamely bázikus savakceptor jelenlétében ciano-inetanollal (glikol-savnitrillel) reagáltatünk.

Eljárhatunk úgy is, hogy egy (III) általános képletű hidroxidifenilétert vagy valamely sóját — ahol Y hidrogénatomot vagy valamely alkálifémkationt jelent — egy (IV) általános képletű a-halogén-propionsav-cianometil-észterrel reagáltatjuk—ahol a képletben „Hal” klór- vagy brómatomot jelent — savmegkötőszer jelenlétében.

A (II) és (III) általános képletű kiindulási anyagok ismertek, a (IV) általános képletű vegytileteket a 2. a) példa szerinti módon állítjuk elő.

A reakciókat előnyösen valamely, a reagensekkel szemben közömbös oldó- vagy hígítószerben valósítjuk meg. Erre a célra a legkülönbözőbb csoportokba tartozó oldó- vagy hígítószereket használhatjuk, így az alifás és aromás, adott esetben klórozott szénhidrogéneket, valamint poláros közömbös szerves oldószereket, így étereket, ketonokat, amidokat, stabilis észtereket, így például metilénkloridot, metil-etil-ketont, dimetoxi-etánt, dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, tetrahidrofuránt stb.

A (II) és (III) általános képletű halogén-vegyületekkel végzett reakciókhoz bázikus savmegkötőszerkónt vizes alkálifém-hidroxid-oldatokat, így kálium-hidroxid- vagy nátrium-hidroxid-oldatot, valamint további, szokásos bázikus anyagokat, így karbonátokat (kálium-karbonátot, nátrium-hidrogén-karbonátot), alkoholátokat (nátrium-metilátot, kálium-terc-butilátot), különösen azonban szerves bázisokat, így trietil-amint stb. alkalmazhatunk.

A találmány szerinti eljárás foganatosítását az alábbi kiviteli példákkal szemléltetjük.

1. példa

3,13 g (0,055 mól) 100%-os glikolsavnitril (ciano-metanol) és 5,5 g (0,054 mól) trietil-amin 50 ml metilén-kloriddal készített elegyéhez 10 °C hőmérsékleten hozzácsöpögtetünk 17,2 g (0,05 mól) a-[4(4’-/trifluor-metil/-fenoxi)-fenoxi]-propionsav-kloridot. Ezután a reakcióelegyet 1 órán át keverjük szobahőmérsékleten, majd hozzáadunk 100 ml vizet, és a szerves fázist elválasztjuk. Ezt közvetlenül egy kis kovasavgél oszlopon szűrjük át és bepároljuk. Szilárd terméket kapunk, amelyet petroléterrel eldörzsölünk és leszűrünk. Szárítás után 13,2 g (72,5%) a-[4-(4’-/trifluor-metil/-fenoxi)-íenoxi ]-propionsav-ciano-metil-észtert kapunk, amelynek olvadáspontja 53—56 °C.

2. példa

a) 215,9 g (1,0 mól) a-bróm-propionsav-bromidot 500 ml dimetoxi-etánban feloldunk, és 10 °C hőmérsékleten lassan összekeverjük 62,8 g (1,1 mól) glikolsavnitrillel. Ezután 10—20 °C hőmérsékleten hozzácsöpögtetünk 111,3 g (1,1 mól) trietil-amint. A reakcióelegyet 10 percen át szobahőmérsékleten keverjük és Hyflo-n keresztül leszívatjuk. A szűrletet bepároljuk, és a maradékot vízsugárszivatytyúval előállított vákuumban desztilláljuk. Főfrakcióként 107,0 g (55,7%) a-bróm-propionsav-ciano-metil-észtert /V/ képletű vegyület) kapunk, amelynek forráspontja 22,7 mbar nyomáson 109 °C.

b) 15,2 g (0,06 mól) 4-(4’-/trifluor-metil/-fenoxi)-fenolt 2 órán át forralunk visszafolyatóhűtő alkalmazásával, keverés közben, 50 ml metil-etil-ketonben 9,7 g (0,07 mól) kálium-karbonáttal. Ezután 50 °C hőmérsékleten hozzáadunk 12,1 g (0,063 mól), az a) pont szerinti eljárásban kapott a-bróm-propionsav-ciano-metil-észtert, és a reakcióelegyet 15 órán át keverjük 50 °C-on. Ezt követően a reakcióelegyet leszűrjük és bepároljuk. A maradékot metilén-kloridban teloldjuk, és az oldatot kis kovasavgél oszlopon átszűrjük. Ezután bepároljuk, és szárítás után 16,6 g (76%) a-[4-(4’-/trifluor-metil/3

-fenoxi)-fenoxi]-propionsav-ciano-metil-észtert kapunk, amely azonos az 1. példa szerint előállított vegyülettel, és olvadáspontja 53—56 °C.

A a-[4-(p-/trifluor-metil-/fenoxi)-fenoxi]-propionsav-ciano-metil-észter stabilis vegyület, amely a szokásos szerves oldószerekben, így alkanolokban, ketonokban, éterekben, dimetil-formamidban, dimetil-szulfoxidban stb. oldható.

A találmány szerinti készítményeket a szokásos alakokban készíthetjük el.

A találmány szerinti készítményeket a szokásos módon állítjuk elő, például az (I) képletű hatóanyag és alkalmas hordozóanyagok és/vagy eloszlató szerek alapos összekeverésével és megőrlésével, adott esetben a hatóanyagokkal szemben közömbös habzásgátló, nedvesítő, diszpergálószerek és/vagy oldószerek hozzáadásával. A hatóanyagokat az alábbi készítményekké alakíthatjuk és ilyen formákban használhatjuk fel:

szilárd kiszerelési formák: porozószerek, szórható szerek, szemcsék, bevont szemcsék, impregnált szemcsék és homogén szemcsék;

vízben diszpergálható hatóanyagkoncentrátumok: nedvesíthető porok, paszták, emulziók, emulziókoncentrátumok;

folyékony kiszerelési formák: oldatok.

A találmány szerinti készítmények hatóanyagkoncentrációja 1—80 súly%, és ezek a készítmények felhasználás előtt alacsonyabb koncentrációkra is, így körülbelül 0,05—1%-ra hígíthatók. A felhasznált mennyiség hektáronként általában 0,25 kg, előnyösen 0,25—4 kg hatóanyag.

A találmány szerinti készítmények előállítását az alábbi példákkal szemléltetjük.

Szemcsés termék

5%-os szemcsés termék előállításához az alábbi anyagokat használjuk fel:

súlyrész (I) képletű hatóanyag,

0,25 súlyrész epiklórhidrin,

0,25 súlyrész cetil-poli(etilén-glikol)éter és 8 mól etilén-oxid,

3,50 súlyrész poli(etilén-glikol), súlyrész kaolin (szemcsenagyság: 0,3—0,8 mm)

A hatóanyagot összekeverjük az epiklórhidrinnel, 6 rész acetonban feloldjuk, majd hozzáadjuk a polietilén-glikolt és a cetil-poli(etilén-glikol)étert. Az így kapott oldatot kaolinra permetezzük, majd az oldószert vákuumban eltávolítjuk.

Nedvesíthető por

a) 50%-os, b) 25%-os és e) 10%-os nedvesíthető por előállításához az alábbi alkotórészeket használjuk fel:

a) 50 súlyrész találmány szerinti hatóanyag, súlyrész nátrium-dibutil-naftil-szulfonát, 3 súlyrész naftalinszulfonsav-fenolszulfonsavformaldehid kondenzátum (3:2:1), súlyrész kaolin, súlyrész Champagne-kréta;

b) 25 súlyrész fenti hatóanyag súlyrész oleil-metil-taurid-nátriumsó,

2,5 súlyrész naftalinszulfonsav-formaldehid kondenzátum,

0,5 súlyrész karboxi-metil-cellulóz, súlyrész semleges kálium-alumínium-szilikát, súlyrész kaolin;

c) 10 súlyrész fenti hatóanyag, súlyrész telített zsíralkohol-szulfátok nátriumsóinak elegye, súlyrész naftalinszulfonsav-formaldehid kondenzátum, súlyrész kaolin;

d) 80 súly rész hatóanyag, súlyrész aromás szulfo-ésszulfonsav-ammóniumsó-elegy és formaldehid kondenzátum, súlyrész nátrium-alkil-szulfát, súlyrész kaolin.

A megadott hatóanyagot felvisszük a megfelelő hordozóanyagokra (kaolin és kréta) majd összekeverjük a többi alkotórésszel és megőröljük. Kitűnően nedvesíthető és jól lebegő nedvesíthető port kapunk. Az ilyen nedvesíthető porokból vízzel való hígítással bármilyen kívánt hatóanyag-koncentrációjú szuszpenziót előállíthatunk. Az ilyen szuszpenziók fűféle gyomok irtására használhatók.

Paszták

45%-os paszta előállításához az'alábbi alkotórészeket használjuk fel:

súlyrész hatóanyag, súlyrész nátrium-alumínium-szilikát, súlyrész cetil-poli(etilén-glikol)-éter 8 mól etilén-oxiddal, súlyrész oleil-poli(etilén-glikol)-éter 5 mól etilén-oxiddal, súlyrész orsóolaj, súlyrész víz, súlyrész poli(etilén-glikol),

A hatóanyagot megfelelő berendezésben jól öszszekeverjük az adalékanyagokkal és megőröljük, így olyan pasztát kapunk, amelyből vízzel való hígítással bármilyen kívánt koncentrációjú szuszpenzió előállítható. A szuszpenziók gyepek kezelésére használhatók.

Emulziókoncentrátum

25%-os emulziókoncentrátum előállítása céljából jól összekeverjük egymással az alábbi alkotórészeket :

súlyrész hatóanyag, súlyrész nonil-fenil-poli(oxi-etilén) és kalcium-dodecil-benzolszulfát elegye, súlyrész ciklohexán, súlyrész xilol.

Ezt a koncentrátumot vízzel alkalmas koncentrációjú emulziókká hígíthatjuk.

Az (I) képletű új észtert tartalmazó találmány szerinti készítmények különösen egyszikű fűféle gyomok szelektív irtására alkalmasak kikelés előtt vagy után alkalmazva kétszikű haszonnövény, például szója, gyapot, cukorrépa, hüvelyes, lóhere, lucerna, dinnye, uborka, dohány stb. kultúrában.

A találmány szerinti készítmények herbicid hatékonyságát az alábbi kísérlettekkel szemléltetjük.

Kikelés előtti herbicid hatás (csírázásgátlás).

A kísérleti növények vetőedényekbe történő elvetése után közvetlenül, a melegházban lévő edények talajfelületét a hatóanyag olyan vizes diszperziójával kezeljük, amelyet 25%-os nedvesíthető porból vagy emulzió-koncentrátumból állítottunk elő. Négy különböző koncentrációsorozatot alkalmazunk, amely hektáronként 4, 2, 1 és 0,5 kg hatóanyagnak felel meg. A vetőedényeket 22—25 °C hőmérsékletű és 50—70% relatív páratartalmú melegházban tartjuk, és a kísérletet 3 hét múlva értékeljük ki. Az eredményeket az alábbi skála alapján bonitáljuk:

a növények nem csíráztak ki vagy teljesen elpusztultak

2—3 nagyon erős hatás,

4—6 közepes hatás,

7—8 csekély hatás, nincs hatás (a növények ugyanolyanok, mint a kezeletlen kontrollok).

Kísérleti növényként az alábbiakat alkalmazzuk: Béta vulgáris (cukorrépa Bromos tectorum

Glycine (szója) Gossypium (gyapot) Avena fatua Lolium perenne Alopecurus myosuroides

Cyperus esculentus Bottboellia exaltata Digitaria sanguinalis Setaria italica Echinochloa crus galli ságrahozatali irat, 39. példa: /VI/ képletű vegyület) és „B” vegyületet (2 628 384 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságrahozatali irat, 66. példa: /VII/ képletű vegyület) tartalmazó készítmény hatásával.

A felhasznált hatóanyagmennyiség ebben a kísérletben 0,125 kg/ha volt, A kísérletet az előző kísérlettel azonos módon végeztük és értékeltük ki.

Eredmények

Hatóanyag

Avena fatua Cukorrépa

Kikelés utáni herbicid hatás (kontakt herbicid).

Nagyszámú egyszikű gyomnövényt és kétszikű kultúrnövényt kikelés után (4—6 leveles stádiumban) vizes hatóanyagdiszperzióval permetezünk be, ahol a dózis hektáronként 0,125, 0,25, 0,5, 1 és 2 kg hatóanyag. Ezután a növényeket páratartalom mellett tartjuk. A kezelés után 15 nappal kiértékeljük a kísérletet és az eredményt a kikelés előtti kísérletben ismertetett skála alapján bonitáljuk.

(I) képletű vegyület 3 9 „A” 9 9 „B” 8 9

A fenti kísérlet világosan mutatja, hogy a szerkezetileg legközelebb álló ismert „A” és „B” vegyületet tartalmazó készítmény az egyszikű gyomnövényt (Avena fatua) az alkalmazott 0,125 kg/ha mennyiség esetén gyakorlatilag egyáltalán nem károsította, míg a találmány szerinti eiánmetilésztert tartalmazó szer már nagyon erős károsító hatást fejtett ki a gyomnövényen, szelektív hatás szempontjából tehát szemmel láthatóan felülmúlja mindkét összehasonlító anyagot.

Kikelés utáni kezelés eredménye

Nővény	Felhasz 2	Hált (I) 1 1	lépletG h 0,5	latóanyag (kg/ha) 0,25 0,125
Szója						40
(kultúrnövény)	9	9	9	9	9
Lolium	1	1	2	2	3
Alopecurus	1	1	1	2	2	45
Bromus	1	1	1	2	2
Bottboellia	1	1	1	1	1
Digitaria	1	1	1	1	1
Setaria	1	1	1	1	1
Eehinoeholoa	1	1	1	1	1	50

Összehasonlító kísérletként egy további, kikelés után végzett kísérletben meghatároztuk az (I) képletű ciano-metil-észtert tartalmazó készítmény szelektív herbicid hatását cukorrépában, ahol a 55 gyomnövény Avena fatua volt és összehasonlítottuk a technika állásából ismert, szerkezetileg legközelebb álló „A” vegyületet (2 639 796 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvános-

Claims (2)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként legfeljebb 80 súly%-ban (I) képletű a-[4-(p-/trifluor-metil/-fenoxi]-propionsav-(ciano-metil)-észtert, valamint szilárd hordozóvagy hígítószerek, előnyösen kaolin és kréta, folyékony hígító- és oldószerek, előnyösen ciklohexán és xilol és felületaktív szerek, előnyösen naftalinszulfonsav-formaldehid kondenzátum, zsíralkohol-szulfát-nátriumsók és oleil-metil-taurid közül legalább egyet tartalmaz.
2. 2. Eljárás az (I) képletű a-[4-(p-/trifluor-metil/-fenoxi)-fenoxi-propionsav-(ciano-metil)-észter előállítására, azzal jellemezve, hogy

   a) egy (II) általános képletű a-[4-(p-/trifluor-metil/-fenoxi)-fenoxi]-propionsav-halogenidet — ahol Hal klór- vagy brómatomot jelent — bázikus savakceptor jelenlétében HO—-CH₂—CN képletű ciano-metanollal reagáltatunk, vagy

   b) egy (III) általános képletű hidroxi-difenil-étert vagy annak valamely sóját — ahol Y hidrogénatomot vagy alkálifémkationt jelent — savmegkötő szer jelenlétében egy (IV) általános képletű a-halogén-propionsav-(eiano-metil)-észterrel reagáltatunk, ahol a képletben Hal klór- vagy brómatomot jelent.

   1 rajz

   -4182476