HU176915B

HU176915B - Fungicidnye kompozicii soderzhahhie zamehhennye fenoksi-triazolil-butil-slozhnykh efirov,i sposob poluchenija aktivnykh agentov

Info

Publication number: HU176915B
Application number: HU77BA3494A
Authority: HU
Inventors: Wolfgang Kraemer; Karl H Buechel; Wilhelm Brandes; Paul-Ernst Frohberger
Original assignee: Bayer Ag
Priority date: 1976-01-10
Filing date: 1977-01-06
Publication date: 1981-06-28
Also published as: ZA77101B; SU621302A3; PH14133A; US4145428A; IT1077110B; IL51230A0; DE2600799A1; IL51230A; CH629078A5; AU502450B2; CA1077943A; JPS5287170A; DD129395A5; PT66046B; BE850239A; EG12330A; SE7700065L; TR18945A; ATA7877A; BR7700076A

Description

A találmány fungicid készítményekre vonatkozik, melyek hatóanyagként helyettesített fenoxi-triazolil-butilésztereket, azok sóit és fémkomplexeit tartalmazzák. A találmány továbbá a fenti vegyületek előállítására vonatkozik.

Ismert, hogy fenoxi-triazolil-butanolok különösen a fenilrészben szubsztituált 1-fenoxi-l-/l,2,4-triazol-l-il/-3»3-dimetir-bután-2-olok jó fungicid hatással rendelkeznek /lásd: 2 324 010 sz. JTSZK-beli nyilvánoseágrahozatali irat/. Az említett vegyületek hatása azonban - főleg alacsony felhasználási mennyiségek és koncentrációk esetén - nem mindig teljesen kielégítő. Azonkívül néha növényeket, illetve csávázáehoz való felhasználás esetében a vetőmagvakat károsítják.

- 2 176915

Azt találtuk, hogy az uj /1/ általános képletíi helyettesített fenoxi-triazolil-butilészterek - a képletben

R adott esetben klóratómmal vagy fenoxicsoporttal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoportot 1-4 szénatomos «]. kij-amj nn— vagy adott esetben kióratómmal szubsztituált fenii—amino—csoportot,

Σ halogénatomot, fenii-, klór-fenil-, metil- vagy nitrocsoportot jelent, és n jelentése 0 és 3 közötti egész szám,

Az jelentése l,2,4,triazol-l-il- vagy 1,2,4-triazol-4-il csoport valamint azok fiziológiailag elfogadható sói és fémkomplexei erős fungicid tulajdonságokat mutatnak.

Az /1/ általános képletű vegyületek két aszimmetrikus szénatomot tartalmaznak; Így mind az eritro-, mind a treoalakban lehetnek jelen. Mindkét esetben az /1/ általános képletű vegyületek többnyire racemátot képeznek.

Azt találtuk továbbá, hogy az uj /1/ általános képletű helyettesített fenoxi-triazolil-butilésztereketj azok sóit és fémkomplexeit úgy állíthatjuk elő, hogy valamely /11/ általános képletű trjagnl jl-azármazékot - a képletben Σ, Az és n jelentése a fenti a/ valamely /IH/ általános képletű savhalogeniddel — a képletben R jelentése a fenti és Hal halogénatomot, főleg klór, vagy brómatomot jelent - oldószer jelenlétében reagáltatunk, vagy

- 3 176915 b/ valamely /IV/ általános képletű savanhidriddel — a képletben R jelentése a fenti — oldószer jelenlétében és adott esetben katalizátor jelenlétében -reagáltatunk, vagy c/ valamely /VI/ általános képletü izocianáttal - aképletben R* jelentése alkilcsoport vagy adott esetben ezubsztituált fenilcsoport - oldószer jelenlétében és adott esetben katalizátor jelenlétében reagáltatunk, és a kapott /1/ általános képletíi vegyületeket kívánt esetben sóvá alakítjuk vagy fémsókkal végzett reagáltatás útján a megfelelő fémkomplexet képezzük.

A találmány szerint előállítható helyettesített fenoxi-triazolil-butilészterek fungicid hatékonysága meglepő módon lényegesen erősebb, mint a technika állásából ismert, hasonló szerkezetű fenoxi-triazolil-butanoloké. Az /1/ általános képletű hatóanyagok többlethatása főleg a rozsda- és lisztharmatgombákkal szemben nyilvánul meg. Az /1/ általános képletű hatóanyagok elvisélhetősége jobb. A találmány szerint előállítható vegyületek tehát értékesen gazdagítják a technikát.

Ha kiindulási anyagként l-/4-klór-fenoxi/-l-/1,2,4-triazol-l-il/-3,3-dimetil-bután 2-olt és acetil-kloridot alkalmazunk /a/ eljárásváltozat/, a reakciót az A/ reakcióvázlattal szemléltethetjük.

Ha kiindulási anyagként l/4-klór-fenoxi/-l-/l,2,4-triazol-l-il/-3>3-dimetil-bután-2-olt és edetsavanhidridet alkalmazunk /by eljárásváltozat/, a reakciót a B/ reakcióvázlattal Írhatjuk le.

Ha kiindulási anyagként 1-/2,4-diklór-f enoxi/-l-/l ,3,4-triazol-l-il/-3,3“dimetil-bután-2-olt és 4-klór-fenil-izocianátot alkalmazunk a reakció a C/ reakcióvázlat szerint zajlik le /c/ eljárásváltozat/.

A kiindulási anyagként alkalmazható triazolil-származékokat a (II) áltdános képlet egyértelműen definiálja. E képletben Σ, n és Az a fenti jelentésű.

A (ii) általános képletű kiindulási anyagok ismertek [lásd: 2 324 010 sz. NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat), illetve ismert eljárások szerint állíthatók elő, például az ismert eljárásokkal előállított keton-származékok aluminium-izopropiláttal vagy komplex hidridekkel oldószer jelenlétében végzett redukálása utján.

Az a/ eljárásváltozatban kiindulási anyagként szükséges savhalogenideket a (III) általános képlet definiálja. E képletben R előnyős jelentése egyenes vagy elágazó szénláncu 1-4 szénatomos, adott esetben klóratommal vagy fenoxicsoporttal szubsztituált alkilcsoport, vagy alkilrészenként 1-4 szénatomot, főleg 1 vagy 2 szénatomot tartalmazó alkil-amino-csoport. Végül R egy további előnyös jelentése adott esetben klóratommal szubsztituált fenil-amino-csoport.

A /Hl/ általános képletű savhalogenidek ismertek, illetve ismert eljárások szerint előállíthatók. A /111/ általános képletű vegyületeket például úgy kapjuk, hogy karbonsavakat vagy azok alkálifémsóit foszforvagy kén-halogenidekkel reagáltatjuk. Ezek a módszerek a szerves kémia tankönyveiből ismertek.

- 5 176915

A b/ eljárásváltozathoz szükségéé savanhidrill eket a /IV/ általános képlet definiálja· E képletben R előnyös jelentései a /111/ általános képlettel kapcsolatban megadott előnyös jelentésekkel azonosak.

A /IV/ általános képletű savanhidridek ismertek, vagy ismert eljárások szerint előállithatók, például karbonsav-alkálifémsók és eavkloridok reakciója útján. Ezek a módszerek általánosan ismertek.

A c/ eljárásváltozat foganatosításához szükséges izocianátokat a /VI/ általános képlet definiálja. E képletben R* előnyösen 1-4 szénatomos, főleg 1 vagy 2 szénatomos alkilcsoportot, vagy adott esetben szubsztituált fenilcsoportot jelent, amikoris az előnyös szubsztituensek: halogénatom/ok/, nitro- és cianocsoport.

Az /1/ általános képletű vegyületek sóiként fiziológiailag elfogadható savakkal képzett sók jönnek szóba. Ide tartoznak előnyösen a hidrogén-halogenidek, igy a hidrogén-klorid és a hidrogén-bromid, főleg a hidrogén-klorid, továbbá foszforsav, salétromsav, egy- vagy kétértékű karbonsavak és hidroxi-karbonsavak, például eoetsav, maleinsav, borostyánkősav, fumársav, borkőaav, citromsav, szalicilsav, szorbinsav, tejsav, 1,5-naftalin-diszulfonsav.

Az /1/ általános képletű vegyületek sóit egyszerű módon, az ismert sóképzési eljárások segítségével állítjuk elő, például oly módon, hogy a bázist éterben,

- 6 176915 igy dietiléterben oldjuk és a savat, például salétromsavat hozzáadjuk. A kapott sót önmagában ismert módon, például szűréssel elválasztjuk, majd adott esetben tisztítjuk.

Az /1/ általános képletű vegyületek komplexeiként fémkomplexek, előnyösen a U.-IV. főcsoportban, Vfti amint az I.» H., IV.-VHI. mellékesoportbeli fémekkel alkotott komplexek jönnek szóba. Előnyös komplexképző fémként az alábbiakat nevezzük meg: réz, cink, mangán, magnézium, ón, vas és nikkel. A komplexképzéshez felhasznált fémsók savkomponensét a fiziológiailag elfogadható savak közül választjuk, férne óként tehát például kloridokat, bromidokat, foszfátokat, nitrátokat és szulfátokat alkalmazhatunk.

Az /1/ általános képletű vegyületek fémkomplexeit egyszerű módon, ismert eljárások segítségével állíthatjuk elő, például oly módon, hogy a fémsót alkoholban, például etanolban oldjuk és a bázist az oldathoz adagoljuk. A kapott komplexet ismert módon, például szűréssel izoláljuk, majd adott esetben átkristályositással tisztítjuk.

Az a/ eljárásváltozat foganatosításakor oldószerként előnyösen valamilyen közömbös, szerves oldószert alkalmazunk. Ide tartoznak főleg a ketonok, igy dietil-keton, aceton és metil-etil-keton, továbbá nitrilek, például propionitril, főleg acetonitril, éterek, igy tetrahidrofurán vagy dioxán, észterek, igy etil-acetát, aromás szénhidrogének, igy benzol vagy toluol, végül balogé

- 7 nézett szénhidrogének, igy metilén-klorid, széntetraklorid vagy kloroform*

Az a/ eljárásváltozat esetében a reakcióhőmérsékletet széles határok között változtathatjuk. Általában 0 és 100 °C közötti, előnyösen 20 és 85 °C közötti hőmérsékleten végezzük a reagáltatást. Előnyösen az alkalmazott oldószer forráspontját választjukreakcióhőméreékletnek.

Az a/ eljárásváltozat esetében a komponenseket előnyösen moláris mennyiségekben visszük reakcióba. Az /1/ általános képletű vegyületek hidrohalogenidjük alakjában. képződnek és ebben a formában izolálhatók. E célból a sót szerves oldószer, például hexán hozzáadásával kicsapjuk, majd 1eszivatjük és adott esetben átkristályosztással tisztítjuk. Amennyiben a szabad bázist kívánjuk kinyR-mi, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk a reakcióelegyhez és a bázist a szokásos módszerek szerint izoláljuk.

A b/ eljárásváltozat esetében higitószerként előnyösen közömbös szerves oldószert alkalmazunk. Ide tartoznak előnyösen az a/ eljárásváltozattal kapcsolatban már felsorolt oldószerek, valamint az alkalmazott /IV/ általános képletű savanhidridek.

Katalizátorként a b/ éljárásváltozatban a szokásos savas vagy bázikus katalizátorokat alkalmazhatjuk, igy például kénsavat, hidrogén-kloridot, hidrogén- bromidot, bórtrifluoridot, cink-kloridot, nátrium- 8 176915

-acetátot, nátritua-benzoátot, nátrium-karbonátot, kalcium-oxidot, magnézium-oxidot.

A b/ eljárásváltozat esetében a reakcióhőmérsékletet szintén szélesebb tartományban választhatjuk· Általában 0 és 150 °C közötti, előnyösen 80 és 120 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk.

A b/ eljárásváltozat szerint dolgozva a reakciókomponenseket előnyösen moláris mennyiségekben visszük reakcióba. Egyszerűsíti az eljárást, ha oldószerként az alkalmazott /IV/ általános képletű savanhidrid feleslegét használjuk. Az /1/ általános képletű vegyületeket önmagában ismert módon választjuk el.

A c/ eljárásváltozat esetében higitószerként bármely közömbös szerves oldószert alkalmazhatjuk, előnyösen az a/ eljárásváltozattal kapcsolatban már felsorolt oldószerek valamelyikét.

Katalizátorként a c/ eljárásváltozatban előnyösen az alábbiakat alkalmazzuk: tercier bázisok, igy trietil-amin és piridin, vagy szerves ón-vegyületek, igy dibutil-ón-dilaurát.

A c/ eljárásváltozat esetében a reakcióhőmérsékletet szélesebb határokon belül változtathatjuk. Általában 0 és 100 °C közötti, előnyösen 20 és 40 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk.

A c/ el járás változat szerint dolgozva a reak— ciókomponenseket előnyösen moláris mennyiségekben reá9

769-s gáltatjuk egymással. Az /1/ általán®· képletű vegyül·tek elválasztása céljából az oldószert ledesztilláljiik ée a aaradékot a szokásos sódon feldolgozzuk.

A találmány szerint előállítható vegyületeknek erős fungitoxikus és bakteriotoxikue hatása van· A gombák és baktériumok pusztításához szükséges koncentrációban a vegyületek a növényeket nem károsítják, ezért növényvédelmi készítmények hatóanyagaként gombák és baktériumok pusztításához alkalmazhatók. A növényvédelemben fungitoxikus szereket Plasmodiophorcmyoetes, Oomycetes, Chytridiomycetss, Zygomycetea, Ascoxnycetes, Basidiomycetea, Deuteromycetes pusztításához használnak fel.

A ál mány értelmében előállítható hatóanyagok széles hatásspektrummal rendelkeznek* mind a föld feletti növényrészeket, mind a föld alatti részeket megtámadó gombák* valamint magon keresztül fertőző kórokozók ellen alkalmazhatók·

A hatóanyagok különösen hatékonyak & föld feletti növényrészeken élősködő gombák* igy Erysiphe- és Yenturia-fajták, valamint Pyricularia- és Pellicnlaria fajták ellen· Jó eredményeket a babrozsda kórokozója /Qromyces phaseoli/ és a valódi lisztharmatot okozó gombák, például a gabonalisztharmat /Bryeiphe graminis/ ée az almalisztharmat /Podosphaera leuootricha/ kórokozója vonatkozásában is elértünk· Különösen kiemeljük* hogy a hatóanyagok nemosak protektiv, hanem kurativ hatással ia rendelkeznek, azaz fertőzés után is alkalmazhatók· A hatóanyagoknak: továbbá síisttamatikue hatása is van, amely révén a növények gomba ellen úgy védhetik, hogy a hatóanyagot a talajon és gyökéren keresztül vagy a vetőmagon át Juttatjuk a föld feletti növényrészekbe.

A találw»*ny szerint előállítható hatóanyagok a talajkezeléshez, vetőmagkezeléshez és föld feletti növényrészek kezeléséhez alkalmazhatók·

A hatóanyagokat a növények jól viselik el· Melegvériekre kifejtett toxicitásuk alacsony. A vegyü1 eteknek alig van szaguk, az emberi bőrt nem károsítják, igy kezelésük nem kellemetlen.

A találmány szerint előállítható hatóanyagokat a szokásos készítményekké, igy oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké alakíthatjuk. Ezeket önmagában ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagyszilárd halmazállapotú hordozóanyagokkal összekeverjük, amikoris adott esetben felületaktív anyaigokat, tehát emulgeátorokat és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző anyagokat is felhasználunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak kerülhetnek szóba: aromás vegyületek, igy xilol, toluol, benzol, vagy alkil-naftalinek, klórozott aromás vagy klórozott alifás ezénhidrogének, igy klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid, alifás szénhidrogének, igy ciklohaxán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók; alkoholok,

- 11 176915 igy butanol és glikol, valamint azok éterei és észterei, ketonok, igy aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton, vagy ciklohexanon, erősen poláros oldószerek, igy dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid. Cseppfolyósított gáz hordozóanyagokon itt olyan folyadékok értendők, amelyek légköri nyomáson és szobahőmérsékleten gázhalmazállapotúak, például aeroszolhajtógázok, mind diklór-difluor-metán és triklór-fluor-metán. Szilárd hordozóanyagként természetes kőliszteket, igy kaolint, agyagföldet, talkumot, krétát, kvarcot, attapulgitot, montmorillonitót vagy diatómaföldet, vagy szintetikus kőliszteket, például nagydiszperzitásu kovasavat, »1nmininm-mríant és szilikátokat alkalmazhatunk· Emuigeátorként nemionos és anionos emulgeátorokát, igy polioxietilén-zsírsav-észtereket, polioxietilén-zsiralkohol-étereket, például alkil-aril-poliglikolétert, alkil-szülfonatokat, alkil-szülfátokat és aril-szülfonatokat, diszpergálószárként pedig például lignint, szulfitszennylúgokát és metilcellulózt használhatunk fel·

A találmány szerinti készítmények az /1/ általános képletű vegyületeken kívül még egyéb, ismert hatóanyagokat, igy fungicid, inszekticid, akaricid, nematocid vagy herbicid hatású anyagokat, a madarakat elriasztó végyűleteket, a növényi növekedést szabályozó anyagokat, tápanyagokat és a talajszerkezetét javító anyagokat is tartalmazhatnak·

A készítmények általában 0,1-95 aúly%, előnyösen 0,5-90 aúly% hatóanyagot tartalmaznak· • 12

A hatóanyagokat a kereekedalmi forgalomba kerüli készítmények alakjában vagy az azokból előállított felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, Ajánl kí ói szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk· Az alkalmazás a szokásos módon történik, azaz például Öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, szórással, száraz caávázással, nedves csávázássál, áztatás! csávázáasal vagy inkrusztálássál·

Ha a hatóanyagokat levélfungicidként alkalmazzuk, a felhasználásra kerüli készítmény hatóanyag kon centrác ló ja széles határok között változhat, általában 0,1 és 0,00001 EÚly%, előnyösen 0,05 és 0,0001 súlyK közé esik.

Vetőmag csővázáékor 1 kg vetőmagra általában 0,001-50 g hatóanyagot, előnyösen 0_t01-10 g hatóanyagot alkalmazunk·

Talajkezeléshez 1 v? talajba 1-1000 g hatóanyagot, előnyösen 10-200 g hatóanyagot juttatunk

A hatóanyagok sokoldalú alkalmazhatóságára és jó elviselhetőségére az alábbi ha tágtani példákat adjuk·

A/ példa

Uromyces-teszt /babrozsda, protektLv/

Oldószer: 4,7 súlyrész aceton

Kmulgeátors 0,3 súlyrész alkil-aril-pollglikelétér Víz: 95 súlyrész

- 13 176915

Az elérni kívánt hatóanyagkoncentrációhoz szükséges mennyiségű hatóanyagot összekeverjük a megadott mennyiségű oldószerrel, és a koncentratomot a megadott mennyiségű emulgeátort tartalmazó vízzel hígítjuk.

A fenti permetlével 2 lomblevelet hordozó fiatal babnövényeket csuromvizesre permetezünk. A növényeket 20-22 °C hőmérsékletű, 70 % relatív páratartalmú üvegházban 24 órán át száradni hagyjuk, majd a babrozsda kórokozójának /Uromyces phaseoli/ vizes uredospóra-szuszpenziójavai megfertőzzük. A növényeket utána 20-22 °C-os, 100 % relatív páratartalmú sötét helyiségben 24 órán át inkubáljuk.

Utána visszahelyezzük a növényeket az üvegházba, ahol intenzív világítás, 20-22 °C és 7Ο-8Ό % relatív páratartalom mellett 9 napig maradnak. A fertőzés után 10 nappal meghatározzuk a növények károsodási fokát és százalékban fejezzük ki. 0 % azt jelenti, hogy a növény ép maradt, míg 100 % a teljes károsodást jelenti.

A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációt és a kapott eredményeket az alábbi kJ táblázatban adjuk meg.

A hatóanyag képle ts zárna

A/ Táblázat

Károsodás! fok %-ban, 0,005 % hatóanyagkoncéntráció esetében

/VIII//iBmert/		59
/IX/ /ismert/		59
/X/ /ismert	4	54
/XI/ 5· példa	szerinti vegyület	46
/XII/ 1.		22
/XIII/ J6.	H	46
/XIV/ 29.	ti	16
/XV/ 31.	11	16
/XVI/ .34.	tt	0
/XVII/ 2.	11	19
/xvm/ 6.	11	0
/XIX/ 9.	11	12
/XX/ 9a.	ti	12
/XXI/ 10.	»t	9
/nn/ 19.	11	9

B/ példa

Podosphaerea /almalisztharmat/ elleni protektiv hatás vizsgálata

Oldószer; 4»7 súlyrész aceton

Emulgeátor: 0,3 súlyrész alkil-aril-poliglikoléter Víz; 95 súlyrész

A tablazatban feltüntetett hatéanyngcent— ráció eléréséhez szükséges Mennyiségű hatóanyagot a Megadott Mennyiségű oldószerrel elegyítjük, és a koncén trátumot a megadott mennyiségű enulgeátort tartalmazó vízzel hígítják.

- 15 176915

A fenti permetlével 4-6 lomblevelet hordozó almamagoncokát csuromvizesre bepermetezzük és agá-rgdé» céljából 24 órán át 20 °C hőmérsékletű, 70 % relatív légnedvességü üvegházban tartjuk. A növényeket az almalisztharmat kórokozó /podosphaera leucotricha Sala/ konidiumaival megfertőzzük, majd 21-23 °C hőmérsékletű, kb* 70 % relativ légnedveeségü üvegházba helyezzük Őket.

A megfertőzés után 10 nappal meghatározzuk a károsodási fokot £-ban a kezeletlen, szintén fertőzött kontrollnövényekhez viszonyítva. 0 % azt jelenti, hogy a növények épek maradtak, míg 100 % esetén károsodásuk azonos mértékű a kezeletlen kontrollnövényekével.

A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat és a kapott eredményeket az alábbi táblázatban adjuk meg.

B/ Táblázat fi hatóanyag kép- Károsodási fok £-ban, létszáma 0,00031 % hatóanyagkoncentráció mellett

/mii/	/iBmert/	94
/mv/	/ismert/		95
/XI/	5. példa	szerinti vegyület	44
/ni/	1.		36
/mi/	2.	tt	27
/xm/	56.	H	57

C₁/ Példa

Hajtáskezelés a gabonalisztharmat /levelpusz— titó mikózis/ megelőzésére

Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából 0,25 súlyrész hatóanyagot 25 sulyrész dimetil-formamid és 0,06 súlyrész alkil-aril-poliglikoléter elegyével öszszekeverünk, 975 súlyrész vizet adunk hozzá, és a koncentrátumot vízzel a kívánt végkoncentrációra hígítjuk.

A protektiv hatás kimutatására egy levelet hordozó fiatal árpanövényeket /Amsei fajta/ a fenti készítménnyel harmatnedvesre permetezünk. A félig száradt növényeket az Erysiphe graminis var hordei spóráival megfertőzzük, majd 21-22 °C és 80-90 % relatív légnedvesség mellett 6 napon át üvegházban tartjuk.

Utána a lisztharmatfoltókat bonitáljuk. A fertőző ttségi fokot a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva százalékban fejezzük ki. 0 % azt jelenti, hogy a növények nem fertőződtek meg, míg 100 $ azt jelenti, hogy a fertőzöttség ugyanolyan mértékű, mint a kezeletlen kontroll esetében. Minél hatékonyabb a hatóanyag, annál kisebb a fertőzőt tségi fok·

A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációt és a kapott eredményeket az alábbi C₁/ táblázatban adjuk meg.

C^/ Táblázat

Λ hatóanyag A permetlé hatóanyag- Fertőzőttségi képletszáma koncentrációja» eúlyjS fok, %

kezeletlen	«·	100,0
/X/ /ismert/	0,001	60,0
/mv/	/ismert/	0,001	82,5
/XI/ 5	. péld. sz. vegy.	0,001	0,0
/XXV/	14. ”	0,001	3.8
/XXVI/	22.	0,001	50,0
/XXVII/	23. ”	0,001	50,0
/XXVIII/	44.	0,001	41,3
/ΧΣΙΣ/	24. ”	0,001	25,0
/XII/	1.	0,001	0,0
/XXX/	26.	0,001	55,0
/XXXI/	27. ”	0,001	11,3
/XXXII/	28.	0,001	11,3
/XXXIII/	4.	0,001	0,0
/XIV/	29.	0,001	0,0
/XXXIV/	30.	0,001	33,8
/XXXV/	32.	0,0005	25,0
/XXXVI/	33.	0,0005	25,0

C-jV Táblázat folytatása

A hatóanyag képlete zárna	A permetlé hatóanyagkoncentrációja, súly#	Fertőzőttsq£i fok, %
/H/ 5. példa	sz. vegy. 0,0005	58,8
/XXXVII/39.	0,001	25,0
/XVII/ 2.	” 0,001	6,3

- 18 176915

Cg/ Példa

Hajtáskezelés a gabonalisztharmat /levélpusztitó mikózie/ kezelésére

Alkalmas hatóanyagkészitmény előállítása céljából 0,25 súlyrész hatóanyagot 25 súlyrész dimetil-formamid és 0,06 súlyrész alkil-aril-poliglikoléter elegyével összekeverünk, 975 súlyrész vizet adunk hozá, és a koncentrátumot vízzel a kívánt végfconcentrációra hígítjuk·

A kurativ hatás vizsgálása céljából a C^/ példában leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy a növényeket először megfertőzzük, majd 48 óra elteltével, nmíkor a fertőzés tünetei már mutatkoznak, végezzük a permetezés. A növényeket 21-22 °C és 8θ-90 % relatív légnedvesség mellett 6 napon át üvegházban tartjuk, utána a lisztharmatfoltókat bonitáljuk. A fertőzőttségi fokot a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva százalékban fejezzük ki· 0 % azt jelenti, hogy a növények nem fertőződtek meg, míg 100 % azt jelenti, hogy a fertőzöttség ugyanolyan mértékű, mint a kezeletlen kontroll esetében. Minél hatékonyabb a hatóanyag, annál kisebb a fertőzőttségi fok.

A hatóanyagokat, hatőanyagkoncentrációt és a kapott eredményeket az alábbi Cg/ táblázatban adjuk meg.

b hatóanyag képletszáma

Cg Táblázat

A permetlé hatóanyag- Fertőzőttségi koncentrációja, súly# fok, % kezeletlen /XX1TI/ /ismert/ /ΣΙ/ 5· példa sz. v.

/m/ i.

*·	100,0
0,00^5	25,0
0,0025	0,0
0,0025	0,0

- 19 176915

D/ Példa

Árpalisztharmat /Erysiphe graminis var. hordái által okozott gabonahajtás betegség/ elleni szisztémikue hatás kimutatása

A hatóanyagokat száraz, poralakú ceávázószer alakjában alkalmazzuk· A csávázószerekét úgy állítjuk elő, hogy a D/ táblázatban megadott koncentráció eléréséhez szükséges mennyiségű hatóanyagok 1:1 arányú talkum-Kieselgur elegyhez adjuk, és az elegyet finom porrá őröljük·

Az árpavetőmagot zárt üvegedényben a fenti csávázószerrel öeszerázzuk, majd 3x12 esem mennyiségben virágcserepekbe tőzeg, agyag és trágya elegyét tartalmazó szabványtalaj és kvarchomok 1:1 térfogataranyában készült keverékébe 2 cm mélyen vetjük· Kicsirázás és kikelés üvegházban, kedvező körülmények között megy végbe· Vetés után 7 nappal az első levelüket hordozó árpanövényeket az Erysiphe gn»mi ni a var· hordei gomba friss spóráival megfertőzzük, majd naponta 16 óra hosszat fényhatásnak kitéve 21-22 °C-os, 80-9θ % rélativ páratartalmú üvegházban tartjuk· 6 napon belül a leveleken a lisztharmat tipikus foltjaifejlődnek ki·

A károsodási fokot a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva százalékban fejezzük ki. 0 % azt jelenti, hogy a növények épek maradtak, mig 100 % azt jelenti, hqgy fertőzöttségük a kezeletlen kontroliéval azonos· Minél hatékonyabb a hatóanyag, annál kisebb a fertőzöttéégi fok.

- 20 176915

A hatóanyagokat, csávázószerek hatóanyagkoncentrációját, a felhasznált mennyiséget és százalékos lisztértSzőttaéget az alábbi D/ táblázatban adjuk meg·

D/ Táblázat

β Hatóanyag képletszáma	Hatóanyag koncentráció súly#	Felhasznált mennyiség, g/kg vetőmag	Fertőzőttségi fok.
kezeletlen	Μ»	-	100,0
/mii/ /ismert/	25	10	100,0
/IX/ /ismert/	25	10	66,3
/XI/ 5. példa sz vegyület	. _k 25	10	0,0

D/ táblázat folytatása

PiHatóanyag képletszáma	Hatóanyag koncentráció súly#	Felhasznált mennyiség, g/kg vetőmag	Fertőzőttségi fok, %
/yr*r / 1· példa ^{1 1} sz· V·	25	10	0,0
/ΣΣΧ/ 26.	»1	2,5	2	33,8
/XXXI/ . 27.	n	2,5	2	0,0
/XXXII/ , 28.	ti	2,5	2	0,0
/ΣΣΣΙΙΙ/ 4.	1»	2.5	2	0,0
/nv/ .29.	ti	2,5	2	25,0
/XXXVII/ 39.	ti	5	2	0,0
/XXXV/ 32.	rí	5	2	0,0
/XXXVIII/40.	H	2,5	2	0,0
/XxX IX/ 41«	11	2,5	2	0,0
/XVII/ 2.	tt	25	10	0,0

E/ Példa

Hajtáskszelés a gabonarozsda /levélpusztitó mikózia/ megelőzésére

Alkalmas hatóanyagkészitmény előállítása céljából 0,25 súlyrész hatóanyagot összekeverünk Z5 súlyrész dimetil-formamid és 0,06 súlyrész alkil-aril-poliglikoléter elegyével, hozzáadunk 975 súlyrész vizet, és a koncentrátumot vízzel az E/ táblázatban megadott koncentrációra hígítjuk.

A protektiv hatás kimutatására egy levelet hordozó fiatal búzanövényeket /michigan Amber fajta/ a Puccinia recondita gomba uredospóráinak 0,1 %-os vizes agarral készített szuszpenziójával megfertőzzük. Miután a spóraszuszpenzió megszáradt, a növényeket a fenti permetiével harmatnedvesre permetezzük, majd 20 °C és 100 % légnedvesség mellett üvegházban 24 órán át inkubáljuk.

Utána a növényeket visszahelyezzük 20 °C-os, 100 % relatív páratartalmú üvegházba· 10 nap elteltével bonitáljuk a rozsdafoltokat. A károsodást a kezeletlen, de szintén megfertőzött kontrolihoz viszonyítva százalékban fejezzük ki. 0 % azt jelenti, hogy a növények épek maradtak, mig 100 % azt jelenti, hogy a károsodás mértéke ugyanolyan, mint a kontroll esetében. Minél hatékonyabb a hatóanyag, annál kisebb a károsodási fok.

A hatóanyagokat, a permetlé hatóanyagkoncentrációját és a kapott eredményeket az alábbi E/ táblázatban adjuk meg.

E/ Táblázat

Oa tó anyag képi eta zárna

A permetlé hatóanyagkoncentrációja, súly%

Károsodás! fok, * kezeletlen /XXIII/ /ismert/ /XVIII/ 6. példa sz. v.

s	100,0
0,025	75>0
0,025	0,0
0,025	0,0
0,025	13>8
0,01	8,8

/XL/	12.	fi
/XII/	18.	11
/XXXVIII/	40.	H

?/ Példa

A vetőmagok csávázás utáni csirázási készségének vizsgálata

Alkalmas száraz csávázószer előállítása céljából a hatóanyagot összekeverjük talkum és diatómaföld 1:1 súlyarányú finomszemcséjű keverékével.

Búza vetőmagot zárt üvegedényben jól összerázunk a fenti hatóanyagkészitménnyel. Utána 2x100 szem mennyiségben steril kvarchomokkal töltött tálakba vetjük és téglatörmslékből álló 5 cm vastag réteggel lefedjük. A tálakat +15 °C-on üvegházban tartjuk és megfelelően öntözzük.

A 21. napon megszámláljuk a kikelt növényeket. Azok száma jellemző a készítmény csírázás-csökkentő befolyásolására. Ha a kezelt vetőmagokból észrevehetően kevesebb növény kel ki, mint a kezeletlen kontroll esetében, úgy a készítmény negatív hatással van a csirázási készségre.

A hatóanyagokat, felhasználási mennyiségeket és a kikelt növények számát az alábbi táblázatban adjuk meg.

- 23 176915

F/ Táblázat

A hatóanyag képletszáma	Hatóanyagmennyiség mg/kg vetőmag	A kikelt növények aránya %-ban
kezeletlen			83,0
/XLII/ /ismert/		500	32,5
/XLIII/ /ismert/		500	60,0
/ΣΙ/5· példa sz. 1	vegy.	500	82,0
/in/ 1.	H	500	72,0
G/ példa

Fitotoxicitás vizsgálata uborka esetében Oldószer: 4,7 súlyrész aceton

Emulgeátor: 0,3 súlyrész alkil-aril-poliglikoléter Viz: 95,0 súlyrész

A kívánt hatóanyagkoncentráció eléréséhez szükséges mennyiségű hatóanyagot összekeverjük a megadott mennyiségű oldószerrel, és a koncentrátumot az emulgeátort tartalmazó vízzel hígítjuk. A permetlével fiatal uborkanövényeket csuromvizesre permetezzük. A megszárad növényeket 20 °C-on és 70 % relatív páratartalom mellett üvegházban tartjuk.

A növényeken mutatkozó károsodást többször kiértékeljük. A bonitálás eredményét 1-9 számokkal jelöljük, amiko-ris 1 azt jelenti, hogy semmilyen károsodás nem észlelhető, míg 9 azt jelenti, hogy a növény teljesen károsodott, illetve elpusztult. A kiértékelés időszaka rendszerint 10 nap·

A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat és a kapott eredményeket a G/ táblázatban adjuk meg.

- 24 176915

G/ Táblázat

A hatóanyag képlete zárna

Károsodás 0,2 % hatóanyagkoncentráció mellett

/ILII/	/ismert/	5
/XLIV/	/ismert/		5
/2X111/	/ismert/		5
/XI/	5 .(példa s	zerinti·	2
/ni/	1	tf	2
/XUI/	36· ·	tt	3
/XV/	31.	H	3
/XVI/	34.	H	3
/xvn/	2.	Π	3
/XVIII/ 6.	H	4
/m/	9.	tf	3
/XX/	9a.		3
/m/	10.	M	3
/ΣΣΙΙ/	19·	ti	3

H/ példa

A Fhytophthora elleni protektiv hatás paradicsom esetén

Oldószer: 4,? súlyrész aceton

Emuigeátor: 0,3 súlyrész alkil-aril-poliglikoléter

Vízí 95 súlyrész

A kívánt hatóanyagkoncentráció eléréséhez szükséges mennyiségű hatóanyagot összekeverjük a megadott mennyiségű oldószerrel, és a koncentrátumot az emuigeátőrt tartalmazó vízzel hígítjuk.

A fenti permetlével 2-4 lomblevelet hordozó paradicsomnövényeket csuromvizesre permetezünk, majd 24 órán át 2C °C-on és 70 % relatív légnedvesség mellett üvegházban tartjuk. Utána a növényeket a Phytophthora infestans vizes spórászuazpenziójával megfertőzzük, majd 18-20 °C hőmérsékletű, 100 % relatív légnedvességü helyiségben tartjuk.

nap elteltével megvizsgáljuk a növények fertőző ttségi fokát és százalékban fejezzük ki. 0 % azt jelenti, hogy a növény ép maradt, míg 100 % azt jelenti, hegy a növény teljesen megfertőződött.

A hatóanyagokat, hatóanyagfconcentrációkat és a kapott eredményeket az alábbi H/ táblázatban adjuk meg.

H/ Táblázat

FHatóanyag Fertőzőttségi fok %-ban, 0,0025 % képi,rtazárna hatóanyagkoncentráció mellett /2LV/ /ismert/ 63 /ΣΣΙ/ 18. példa szerinti vegyület 6

1/ Példa

Phytophthora elleni kurativ hatás paradicsom esetén

Oldószer: 4.7 súlyrész aceton

Diszpergálószer: 0,3 súlyrész alkil-aril-poliglikoléter Víz: 95 súlyrész

A kívánt hatóanyagkoncentráció eléréséhez szükséges mennyiségű hatóanyagot összekeverjük a megadott

- 26 176915 mennyiségű oldószerrel, és a koncentrátumot a diszpergálőszert tartalmazó vízzel hígítjuk·

2-4 lomblevelet hordozó paradiesomnövényeket a Phytophthora infestans vizes spórászuszpenaiójával megfertőzünk· A növényeket 7 órán át 20 °θ hőmérsékletű, 100 % relatív páratartalmú helyiségben tartjuk·

Utána a növényeket rövid időre száradni hagyjuk, majd a fenti permetlével csuromvizesre permetezzük· A kezelt növényeket 18-20 °C hőmérsékletű, 100 % relatív páratartalmú helyiségbe visszük át.

nap elteltével meghatározzuk a növények fertőzöttségi fokát százalékban. 0 % azt jelenti, hogy a növény ép maradt, mig 100 % azt jelenti, hogy a növény teljesen megfertőződött.

A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat és a kapott eredményeket az alábbi 1/ táblázatban adjuk meg.

1/ Táblázat

A hatóanyag íertőzöttségi fok %-ban, 0,025 í képletszáma hatóanyagkoncentráció mellett /XLV/ /ismert/ 70 /2X1/ 18. példa szerinti vegyület 17

Készitményelőállitási példák * orozószer /a 2. előállítási példa hatóanyaga/ Célszerű hatóanyag készítmény előállításához 0,5 súly

- 27 176915 rész hatóanyagot 99,5 súlyrész természetes kőliszttel elkeverünk és porfinomságúra őrölünk. A kapott készítményt a kívánt mennyiségben a növényekre vagy azok életterébe szórjuk.

2. Nedvesíthető por /diszpergálható por/

Készítmény szilárd hatóanyagból /az 1. előállítási példa hatóanyaga/

Célszerű hatóanyagkészitmény előállításához 50 súlyrész hatóanyagot 1 súlyrész dibutil-naftalin-szulfonát-tal, 4 súlyrész lignin-szulfonát-tal, 8 súlyrész magas diszperzitás fokú kovasavval és 3? súlyrész természetes kőliszttel elkeverünk, és porrá őrölünk. Felhasználás előtt a nedvesíthető port annyi vízzel keverjük, hogy a keletkező keverek a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza.

3. Kmaigeálható koncentrátum /a 11. előállítási példa hatóanyaga/

Célszerű hatóanyagkészitmény előállításához 25 súlyrész hatóanyagot 55 súlyrész xilol és 10 súlyrész ciklo^hexán keverékében feloldunk. Emulgsátorként 10 súlyrész dodecil-benzol-szulfonsavas kalcium és nonil-fenol-poli-glikol-éter keveréket adunk hozzá.

Felnasználás előtt az emulzió -koncentrátumot annyi vízzel hígítjuk, hogy a keletkező keverék a hatóanyagot a kívánt koncentrációban tartalmazza.

4. Granulátum

Készítmény szilán!hatóanyagból /a 4. előállítási példa hatóanyaga/

Célszerű hatóanyagkészitmény előállításához 91 súlyrész 0,5-1,0 mm szsmcseméretü homokhoz 2 súlyrész orsóolajat és 7 súlyrész poritott, 75 súlyrész hatóanyagból és 25 súlyrész természetes kőlisztből készült hatóanyagkeveréket adunk. A keveréket megfelelő keverőberendezésben addig kezeljük, amíg egyenletes, szabadon folyó és pormentes granulátum nem keletkezik. A granulátumot a kivánt mennyiségben a növényekre vagy azok életterébe szórjuk.

5, ÜLV-kész1tmény /az 1. előállítási példa hatóanyaga/

Célszerű hatóanyagkészitmény előállításához 90 súlyrész hatóanyaghoz 3 súlyrész poli-etilén-oxid emulgeátort adunk, és a keveréket 80 °C hőmérsékleten 7 súlyrész aromás ásványiolaj-frakcióban oldjuk. Ezt a keveréket ULV-eljárással használjuk fel.

Előállítási példák

1. példa a/ eljárásváltozat

29>5 g /0,1 mól/ l-/4-klór-fenoxiZ-l-/1,2,4-triazol-l-il/-3,3-dimetil-bután-2-ol és 100 ml etil-acetát elegyéhez szobahőmérsékleten 8,0 /0,1 mól/ acetil-kloridot adunk. Az elegyet visszafolyató hütő alkalmazásával 4 órán át forraljuk. Lehűlés után az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot benzolban oldjuk, az oldatot vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk» majd nátrium-szulfáttal szárítjuk. Az oldószert vizszivattyús vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot

- 29 176915 n-haxánból átkristályositjuk. így izomereiegy alakjában 15 g /az elméleti hozam 44,5 $-a/ 2-acetoxi-l-/4-klór-fenoxi/-l-/l,2,4-triazol-l-il/-3,3-dimetil-butant kapunk, anely 86-93 °C-on olvad· Etil-acetátból átkristályositva egy tiszta sztereoizomert kapunk, ennek olvadáspontja 153-154 °C.

b/ eljárásváltozat

591 g /2 mól/ 1-/4-klór-fenoxi/-!-/1,2,4-triazol-l-il/-3,3-dimetil-bután-2-ol, 1,2 liter ecetsavanhidrid és 10 g nátrium-acetét elégyét 16 órán át 100 °C-on tartjuk. Utána az oldatot lehűtjük és jeges vízbe belekeverjük, amikoris a hőmérsékletet 20 ée 25 °C között tartjuk. Ragacsos, kristályos massza válik ki, amelyet 2,5 liter metilén-kloridban oldunk. Az oldatot vízzel, majd nátrium—hidrogén—karbonát—oldattal mossuk, nátrium-szulfáttal szárítjuk, és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. Izomerelegy alakjában 674 g /az elméleti hozam 100 %-a/ 2-acetoxi-l-/4-klór-fenoxi/-l-/l,2,4-triazol-l-il/-3,3-dimetil-butánt kapunk, aaely 88-95 °C-on olvad. 500 ml etil-acetátból átkristályositya egy tiszta sztereoizomert kapunk melynek olvadáspontja 149-153 °C.

A kiindulási aiyag előállítása

587 g /2 mól/ 1-/4-klór-fenoxi/-l-/l,2,4-triazol-l-il/-3,3-dimetil-bután-2-ont 3 liter metanolban oldunk. Az oldathoz 0-10 °C-on keverés és jeges hűtés mellett 5 g-oa adagokban összesen 80 g /2 mól/nátrium-bór-hidridet adunk·

- 30 Az elegyet 5-10 °C-on 2 órán át, majd szobahőmérsékleten 12 órán át keverjük. Utána a reakcióelegyet 10 °C-ra lehűtjük, majd 10-20 °C-on 300 g /3 mól/ tömény vizes sósavat adunk hozzá. Az elegyet szobahőmérsékleten 6 órán át keverjük, utána 400 g /4»8 mól/nátrium-hidrogén-karbonát 3,8 liter vízzel készített oldatával hígítjuk. A keletkező csapadékot leszűrjük. így 502 g /az elméleti hozam 85 %-a/ l-/4-klór-fenoxi/-l-/l,2,4-triazol~l~il/-3>3-dimetil-bután-2-olt kapunk, azely 112-117 °C-on olvad.

2. példa c/ eljárásváltozat

6,6 g /0,02 mól/ l-/2,4-difclór-fenoxi/-l-/l,2,4-triazol-l-il/-3,3-dimetil-bután-2-ol, 30 ml etil-acetát és 50 ml vízmentes etil-éter elegyéhez 3»1 g /0,02 mól/4-klór-fenil-izocianát|50 ml éterrel készített, 3 csepp trietil-amint tartalmazó oldatát adjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 48 órán át ál hagyjuk, majd az oldószert vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot petroléter ée etil-éter 1:1 arányú elegyéből átkristályositjuk. így 4,8 g /az elméleti hozam 50 £~a/ 2-/4-klór-fenil-karbamoil-oxi/-l-/2,4-diklór-fenoxi/“l“/l»2,4-triazol-l-il-3»3-dimetil-butánt kapunk izomerei egy alakjában. A termék 183-184 °C-on olvad.

3. példa

Sóképzés

4»9 g /0,014 mól/ l-/2-fenil-fenoxi/-l“/l,2,4-triazol-l-il/-3,3-dimetil-bután-2-ol, 30 ml ecetsavanhidrid és 0,1 g nátrióm-acetát elegyét 15 órán át 100 C-on tartjuk. Lehűlés után a reakcióelegyet 300 ml vizzel elegyítjük, majd 200 ml ki or oformim 1 kirázzuk· A klóroformos fázist négyszer 50-50 ml vizzel, majd egyszer 100 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, utána nátrium-szulfáttal szárítjuk és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 1,44 β 1,5-aaftalin-diszulfonsav 50 ml acetonnal készített oldatában feloldjuk, amikoris a só kristályosán kicsapódik. így sztereoizomer alakjában 3,1 g /az elméleti hozam 42 ^-a/ 2-acetoxi-l-/2-fenil-fenoxi/-l-/l,2,4-triazol-l-il/-3,3-dimetil-bután-l,5-naftalin-diszulfonátot kapunk, amely 213 °C-on olvad.

4. példa

Kompiexképzés

8,8 g /0,03 mól/ l-/3-klór-fenoxi/-l-/l,2,4-triazol-l-il/*3,3-dimetil-bután-2-ol, 45 ml ecetsavanhidrid és 0,1 g nátrium-acetát elegyét 100 °C-on 15 órán át keverjük. A lehűlt oldatot 45° ml vízbe öntjük, szobahőmérsékleten 15 órán keresztül keverjük, majd háromszor 100-100 ml metilén-kloriddal extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük és 100 ml vizzel, majd 100 ml telitett nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, utána natriun-szultattal száritjuk es végül az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 50 ml etanolban feloldjuk, és az oldathoz 2,4 g /0,014 mól/ réz-diklorid 7 ml vizzel készített oldatát adjuk. Az elegyet vizezivattyús vákuumban betöményitjük, a maradékhoz 100 ml etilacetátot adunk, és a kivált kristályos csapadékot leszivatjuk. így 8,1 g /az elméleti hozam 67 £~a/ biaz-[2-acetoxi-l-/3-klór-fenoxi/-l-/l,2,4-triazol-l-il/-3,3-dimetil-bután]-réz/II/ kloridot kapunk izomereiegy alakjában. A termek 181-183

°C-on olvad.
	A fenti példákban leirt módon az alábbi /1/ ál-
talános képletű vegyületeket állítjuk elő:
Pél-		R	az 1,2,4-	Olvadáspont C
da		triazolil-
			-gyűrű kap	- 1/	2/
			csolási	izomer-	tiszta szte
			helye	elegy	reoizomer
5	2,4-Cl₂	-CH₃	1	55-56	154-156
6	4-fenil	-ch₃	1		115-117
7	2,4,5-Cl₃	-ch₃	1		116-118
8	2,5-Clg	-CH₃	1	135-141
9	2-fenil	-ch₃	1		162-164
~/cl	2-fenil	-CHo	1		182
				/xl/2 CuCi₂/
10	4-fenil	n-C₃Hr,	1		82-84
11	4-fenil	terc-C^H	9 ¹		145
12	3-CH-,, 4-C1	-ch₃	1		133-136
13	2-CH₃, 5-Cl	-CH₃	1	109-113
14	3,5-/CH₃/₂,4-Cl	-ch₃	1		144-146
15	3-N0₂, 4-C1	-CH₃	1	166^172
16	2-CH₃, 5-NO₂	-CH₃	1		117-119
17	4-fenil	4-Cl-fenil- 1		194-196
		-amino
18	4-fenil	-kh~ch₃	1		120-125
19	2,4,5-Cl₃	-nh-ch₃	1		182-184
20	2-fenil	-KH-CH₃	1	170-175
21	2,5-Cl₂	-JSH-CH₃	1	133-168
22	3,4-/CH₃/₂	-KH-CH₃	1		180-189

/x HC1/

Példa az 1,2,4- Olvadáspont °C

-triazolil- , /

-gyűrű, kap- ^{L á} csolási izomer-tiszta sztehelve elegy reoizomer

23 24	2-0¾, 5-C1 3,5-/CH₃/₂ 4-Cl	-NH-CH₃ -NH-CH₃	1 1	129-143 /x HCl/	163
25	3 * 4—/CH./p	-CH.	1		182-184
				/x 1/2 CuCl₂
26	4-Cl	fenoxi-metil	1		130-131
27	4-C1	-c₂h₅	1		112-114
28	4-C1	-ch₂ci	1		105-1C7
29	4-1	-ch₃	1	90-96
30	2-Cl	-ch₃	1	102-108
31	4-15¾	-ch₃	1	131-135
32	2-0¾. 4-C1	-ch₃	1	114-119
33	2-C1 , 4-fenil	-ch₃	1	113-124
34	4-/4’-klór-fenil/	-ch₃	1	90-94
35	4-ciklohexil	-ch₃	1	103-108
36	2,4-Clg	1-0_Λ		93-95
37	4-0¾	-CH₃	1	92-101
38	4-/<p^-me til karbo-	-CH.	1		200-204
	ni!-oxi/-benzil	J		/x 1/2 naft	.az.
39	4-Br	—ch₃	1	90-97
40	2,4,6—Cl₃	-ch₃	1	125-131
41	4-F	-CH₃	1	84-87
42	3-Rr	-CH₃	1	79-83
43	2-fenil	-NH-CH₃	4	123-133
44	2-0¾. 5-C1	-HH-CH₃	4	132-138

Példa

In °i^TadáeP°^Et °° •gyűrű kap- 1/ 2/

CBolási izomer (tiszta szte helye elegy | reoizomer

45	2,4-Clg	-ch₃	4	176-178
46	3,4-Clg	-KE-CH₃	1	160-165
47	4-CH₃	•hm—ch₃	1	153-160
48	4-C1 , 3-K0₂	-kh-ch₃	1	180-200
49	4-Br , 2-Cl	-ch₃	1	161
50	4-C1 , 3-CH₃	-KH-CH₃	1	153-155
51	4-Br , 2-Cl	-HH-CH₃	1	128-130
52	2,4-/CH₃/₂	-CH₃	1	102-122
53	2,4-/CH₃/₂	-bh-ch₃	1	124-129
54	3-CP₃	•KH-CH₃	1	100-104
55	3-CH₃	-Ch₃	1	105
56	3,4-Cl₂	-ch₃	1	107-118
57	4-C1	-ih-ce₃	1	142-144
58	4-C1		1	114-118
59	4-C1	-BH-CH/CH₃/₂	1	77-100
60	4—Cl	•BH-c₃Ηγ·n	1	99-96
61	4-Cl	—BH— C ₃Ηφτ»η	1	154-156
62	4-C1	-CH₃	1	, 151-155 /x 1/2 CnCl-/
63	4-CH₃	-ch₃	1	_t 164-176 ² /x 1/2 CuClg/
64	4- fenil	-KH-CgH^	1	109-122
65	4-fenil		1	160-164
66	4-fenil	-BH-C^	1	100-105
67	4-fenil	—Bii—C₃H«p	1	155-156
68	4-fenil	—KH-C₃H₂·!	1	126-128

- 35 176915

Példa		R	az 1,2,4- Olvadáspont °C -triazolil-
gyűrű kap- 1/ ceolási izomer helye elegy	2/ tiszta szte reoizomer
69	4-fenil		1	180-183
70	4-fenil	-ih-c₄h₉	1	108-116
71	4-fenil	—ΒΗ-Ο^Ηθ .	1	145-146
72	4-fenil	—HH—Ο^Ηθ-t	1	157-153
73	4-fenil	—EH—C^E^—t	1	120

Valamennyi, a táblázatban szereplő vegyület előállítható az a/ és b/ eljárásváltozattal, a c/ eljárásváltozattal előállithatók a 2, 17-24, 43, 44 és 64-73 száma példákban szereplő vegyületek·

Claims

1· Fungicid készítmények, azzal jelleme z v e, hogy hatóanyagként legalább egy /1/ általános képletű. helyettesített fenoxi-triazolil-butilésztert - a képletben

R adott esetben klóratommal vagy fenoxicsoporttal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, 1-4 ezénatomos alk-i 1-amino-csoport, vagy adott esetben klóratommal szubsztituált fenil-amino-csoport,

X halogénatomot, fenil-, klór-fenil-, metil- vagy nitroceoportot jelent és n jelentése 4 és 3 közötti egész szám,

Az jelentése 1,2,4-triazol-l-il- vagy l,2,4-triazol-4-il-csoport 36 vagy annak nem^/itotoxikus sóját vagy fémkomplexét tartalmazza 0,1-95 súly# mennyiségbe! a szokásos szilárd hordozóanyagok, előnyösen természetes vagy mesterséges kőlisztek, és/vagy folyékony higitószerek, előnyösen poláros szerves oldószerek, vagy aromás vegyületek, és adott esetben felületaktív anyagok, előnyösen emulgeáló, diszpergálószerek vagy habképző anyagok mellett·

2. Eljárás az 1. igénypont szerinti készítmények hatóanyagaként alkalmazható /1/ általános kópletü helyettesített fenoxi-triazolil-butilészterek - a képjelben R, X, n és Az jelentése az 1. igénypontban megadott azok sóinak és fémkomplexeinek előállítására, azzal jellemezve, hogy valamely /TLf általános képlett! triazol.il-származó kot - á képletben X, Az és n jelentése az 1. igénypontban megadott - a/ valamely /111/ általános kópletü savhalogeniddel-aképletben R jelentése az 1. igénypontban megadott és Hal halogénatomot, előnyösen klór- vagy brómatomot jelent - oldószer jelenlétében reagáltatunk, vagy b/ valamely /IV/ általános képlett! eavanhidriddel a képletben R jelentése az 1· igénypontban megadott - oldószer jelenlétében és adott esetben katalizátor jajft-nl á-háben reagáltatunk, vagy c/ valamely /VI/ általános képletű izocianáttal - a képletben R^w jelentése alkilcsoport vagy adott esetben szubsztituált fenilcsoport - oldószer jelenlétében és adott esetben katalizátor jelenlétében reagáltatunk, és a kapott /1/ általános képletű vegyületet kívánt esetben sóvá alakítjuk vagy fémsókkal végzett reagáltatás útján a megfelelő fémkomplexet képezzük.