HUT77785A

HUT77785A - Vizsgáló eszköz és eljárás optikailag változó eszköz optikai színeltolódási paramétereinek egyidejű meghatározására

Info

Publication number: HUT77785A
Application number: HU9800945A
Authority: HU
Inventors: Charles T. Markantes; Roger W. Phillips
Original assignee: Flex Products, Inc.
Priority date: 1994-10-27
Filing date: 1995-10-19
Publication date: 1998-08-28
Also published as: JPH10512982A; ATE198001T1; US5596402A; HK1000640A1; EP0795163A1; WO1996013801A1; DE69519590D1; EP0795163B1; PL319901A1; EP0795163A4; AU4004195A; AU695151B2; DE69519590T2; MX9703031A; TW284855B

Description

A találmány tárgya vizsgáló eszköz és eljárás optikailag . változó eszköz optikai színeltolódási paramétereinek egyidejű meghatározására, mely vizsgáló eszközben fényvisszaverők vannak.

Optikailag változó eszközöket ismertetnek az US

708 300 és 4 705 356 ljsz. szabadalmi leírásokban. Az US

171 363 és 5 279 657 ljsz. szabadalmi leírásokban olyan optikailag változó eszközöket ismertetnek, melyeket optikailag változó nyomdafestékeknél és optikailag változó pigmenteknél lehet használni. Ezen eszközöknek és a nyomdafestékeknek a színeltolódási tulajdonságait lehet használni bankjegyek valódiságának megállapítására. A megfigyelő személy és az optikailag változó eszköz között viszonylagos elmozdulásra van tipikusan szükség ahhoz, hogy ezeket a színeltolódásokat láthatóvá tegyék. Felmerült az igény egy olyan vizsgáló eszköz iránt, melyet a megfigyelő személy optikailag változó eszköz valódiságának vizsgálatára és megerősítésére tud használni, ahol nincs szükség a megfigyelő személy, az optikailag változó eszköz vagy a vizsgáló eszköz közötti viszonylagos elmozdulásra.

A találmány célja tehát egy olyan vizsgáló eszköz létrehozása, mely lehetővé teszi a vizsgáló személy számára egy optikailag változó eszköz színeltolódási tulajdonságainak gyors ellenőrzését.

85563-6609/VJ

- 2 A találmány további célja egy olyan fenti típusú vizsgáló eszköz kialakítása, mely lehetővé teszi a vizsgáló személy számára, hogy egy optikailag változó eszközről visszaverődött két diszkrét színt egyidejűleg tudjon figyelni.

A találmány további célja egy olyan fenti típusú vizsgáló eszköz létrehozása, melyben az optikailag változó eszköz valódiságának megerősítése reprodukálható.

A kitűzött célt a találmány szerint értékpapír vagy értéktárgy mintázatának egy tartományának vizsgáló személy által történő vizsgálatára alkalmas olyan vizsgáló eszköz kialakításával értük el, melynél új megoldás, hogy a vizsgálat optikai interferencia technológia alkalmazására és optikai színeltolási tulajdonságokra alapul, mely révén a mintázat egy első színt ver vissza, ha fényforráshoz képest első szögből nézzük, és második színt, ha második néző szögből, mely eszköz olyan szerkezetet tartalmaz, mely alkalmas az értékpapír vagy értéktárgy valódiságának bizonyítására, a szerkezettel a vizsgálatot végző személy az optikailag változó eszközből képezett mintázat egy adott tartományát rögzített térbeli elrendezésben vizsgálja, a vizsgáló szerkezet olyan eszközt hordoz, mellyel a vizsgáló személy az optikailag változó eszközből képezett mintázat helyi tartományát egyidejűleg egymásra ültetett első és második színben látja, a vizsgáló eszköz vagy a mintázat mozgása nélkül, mely eszköz a vizsgáló szerkezet által hordozott fényvisszaverőt foglal magába, mely a mintázathoz képest adott szögben van elrendezve, és a mintázat helyi tartományából a második színt a vizsgáló személy irányába visszaveri.

Előnyös, ha a fényvisszaverő a mintázathoz képest hegyesszögben van elrendezve.

• · · · • · · ···· · * * · · · · · ···· · ·· · ♦·.

- 3 A találmány szerinti vizsgáló eszközt és eljárást az alábbiakban kiviteli példa kapcsán, a mellékelt rajzra való hivatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra egy találmány szerinti optikai vizsgáló eszköz nézeti rajza, mely egy pénztárgéphez csatlakoztatott működési helyzetben látható; a

2. ábra az 1. ábrán 2-2 vonal mentén felvett metszet; a

3. ábra az 1. ábra szerinti vizsgáló eszköz optikai viszonyait szemléltető ábra; a

4. ábra a találmány szerinti vizsgáló eszköz egy másik kiviteli alakjának metszeti rajza, vázlatosan ábrázolva; a

5. ábra a találmány szerinti vizsgáló eszköz egy másik kiviteli alakjának metszeti rajza, vázlatosan ábrázolva; a

6. ábra a találmány szerinti vizsgáló eszköz egy másik kiviteli alakjának oldalnézeti rajza; a

7. ábra a 6. ábra szerinti vizsgáló eszköz optikai viszonyait szemléltető ábra; a

8. ábra a 6. ábra szerinti vizsgáló eszköz más optikai viszonyait szemléltető ábra; a

9. ábra a találmány szerinti vizsgáló eszköz egy másik kiviteli alakjának oldalnézeti rajza; a

10. ábra a találmány szerinti vizsgáló eszköz egy másik kiviteli alakjának oldalnézeti rajza.

Általánosságban véve a találmány szerinti vizsgáló eszköz arra alkalmas, hogy egy vizsgálatot végző személy egy optikailag változó eszközből kialakított olyan értékpapír vagy értéktárgy valódiságáról meggyőződjék, mely értékpapíron vagy értéktárgyon egy kép van. A vizsgáló eszköz keret szerkezetet foglal magába, • ·

- 4 mely lehetővé teszi, hogy a képet rögzített térbeli elrendezésben vizsgáljuk, a vizsgáló eszköz továbbá magába foglal egy olyan eszközt, melyet a keret szerkezet hordoz, mely utóbbi eszköz lehetővé teszi a vizsgálatot végző személy számára, hogy a képet egyidejűleg lássa egy első és egy második színben, anélkül, hogy ehhez mozgatni kellene a vizsgáló eszközt, a képet vagy a vizsgáló személynek kellene mozognia.

Az 1. ábrából kitűnik, hogy a találmány szerinti vizsgáló eszköz egy értékpapír vagy értéktárgy, például 16 bankjegy valódiságának megállapítására használható, melyen 17 kép található, ahol a 17 kép 18 optikailag változó eszközből van kialakítva, mely színeltolódást idéz elő, ha a beeső fény beesési szöge változik. A 18 optikailag változó eszköz lehet például egy vékony film alakú optikailag változó tárgy, például amilyent az US 4 705 300 és 4 705 356 ljsz. szabadalmi leírásokban ismertetnek, vagy pedig egy optikailag változó nyomdafesték, mint amilyet például az US 5 171 363 vagy 5 279 657 ljsz. szabadalmi leírásban ismertetnek. Mint az részletesebben le van írva az US 4 705 356 ljsz. szabadalmi leírásban, a 17 képnek nagy mértékben megváltozik a színe, ha két olyan különböző szögből nézzük, melyek egymástól például legalább 40°-kal és legfeljebb 70°-kal eltérőek. A 18 optikailag változó eszköz színeltolódása a zöld és a kék között lép fel. A 17 képről visszavert fénysugár szöge lényegében megegyezik a 17 képet megvilágító fény beesési szögével.

A találmány szerinti 19 vizsgáló eszközt olyan helyeken lehet használni, ahol termékekért, szolgáltatásokért vagy más értékpapírokért vagy értéktárgyakért értékpapírt vagy értéktárgyat adnak át. Az 1. ábrán látható 19 vizsgáló eszköz 21 alátámasztó felületre van helyezve, 22 pénztárgép mellé. A 19 vizsgáló eszköz egy keret szerkezetből vagy 23 házból van kialakítva, ami bármilyen megfelelő átlátszó anyagból, például fröccsöntött műanyagból van kialakítva. Mint a 2. ábrán szemléltetjük, a 23 ház általában téglatest alakú, melynek 26 felső része és 27 alsó része, 28 előlapja és 29 hátlapja, valamint első és második 31 oldallapja van. A 28 előlapnak felső 28a rézsútos része van, mely befelé és felfelé nyúlik és a 26 felső részhez kapcsolódik. A 23 ház hosszúsága körülbelül 12 hüvelyk (körülbelül 305 mm), magassága pedig körülbelül 4,5 hüvelyk (körülbelül 114,3 mm).

A 23 ház lehetővé teszi, hogy a 17 képet megvizsgáljuk, amikor a 16 bankjegy a 21 alátámasztó felületen rögzített térbeli elhelyezkedésben fekszik. Ehhez a 23 ház 23b hátulsó része a 19 vizsgáló eszközt a 21 alátámasztó felület felett megtámasztó 32 lábbal van ellátva, és így a 16 bankjegyet be lehet csúsztatni a 23 ház 23a elülső része alá. A 28a rézsútos részen 36 felső kukucskáló nyílás, a 23 ház 27 alsó részén pedig 37 alsó kukucskáló nyílás van kialakítva, melyeken keresztül a 23 ház 23a elülső részében kialakított 38 vizsgáló részen keresztül szemmel meg lehet vizsgálni aló bankjegyen lévő 17 képet.

A 19 vizsgáló eszköz 23 háza magába foglal egy olyan eszközt, mely lehetővé teszi a megfigyelő személy számára, hogy a 17 képet egy első színben lássa, és ezzel egyidejűleg a 17 képet egy második színben is láthassa anélkül, hogy maga a vizsgáló személy, a 19 vizsgáló eszköz vagy a 17 kép mozogna. Erre a célra egy a 23 házban elhelyezett 46 megvilágító szerelvény formájában kialakított megvilágító eszköz szolgál, mely a 17 képet a 37 alsó kukucskáló nyíláson keresztül világítja meg, és lehetővé teszi, hogy a vizsgáló személy a 17 képet a 36 felső kukucskáló nyíláson

- 6 és a 37 alsó kukucskáló nyíláson keresztül egy első színben lássa. A 46 megvilágító szerelvény legalább egy fényt kibocsátó forrást foglal magába, melyet a 2. ábrán szemléltetünk részletesen, mely egy első vagy felső 47 fényforrást vagy villanykörtét, és egy második vagy alsó 48 fényforrást vagy villanykörtét foglal magába, mely utóbbi a 47 fényforrás alatt található. A 47 és 48 fényforrások a 26 felső rész és a 27 alsó rész és a 31 oldallapok között lényegében függőlegesen elhelyezkedő 49 fényvisszaverő lapra vannak felszerelve. A 47, 48 fényforrások tetszőleges méretűek lehetnek, például 0,3 A és 2,5 V, hogy a 18 optikailag változó eszköz minta felületét körülbelül 25-100 láb-gyertyafény erősséggel világítsák meg. A 23 házban első és második 51 elem formájában belső tápegység található, ahol az 51 elemek első 52 huzalok segítségével villamosán össze vannak kötve a 47 és 48 fényforrásokkal, melyek számára villamos energiát szolgáltatnak. Második 53 huzalok szolgálnak a földhöz csatlakoztatott visszatérő vezetékként a 47 és 48 fényforrások illetve az 51 elemek között, és 56 kapcsoló van felszerelve az egyik 31 oldallapra, mely villamosán össze van kötve a második 53 huzalokkal, mely 56 kapcsoló segítségével a 47 és 48 fényforrások áramköreit zárhatjuk vagy megszakíthatjuk.

Egy bármilyen megfelelő anyagból, műanyagból készült és körülbelül 0,1 mm vastagságú átlátszó sík 57 sugárlágyító lemez van elhelyezve függőlegesen a 23 ház belsejében a 37 alsó kukucskáló nyílás szomszédságában és attól hátrafelé, mely a 46 megvilágított szerelvény részét képezi. Az 57 sugárlágyító lemez a 23 ház 26 felső része és 27 alsó része és 31 oldallapjai között helyezkedik el, és ilyen módon a 38 vizsgáló rész hátlapját képezi. Az 57 sugárlágyító lemez a 47 és 48 fényforrásokból a 38 vizsgáló ····

- 7 -.

részbe belépő fényt lágyítja, szórja. Belátható, hogy a találmány oltalmi körébe tartozik olyan megoldás is, ahol az 57 sugárlágyító lemez görbült elrendezésű, és/vagy a 17 képhez viszonyítva rézsútos szögben van felszerelve.

A 19 vizsgáló eszköz belsejében egy lényegében sík 61 tükör formájában kialakított fényvisszaverő eszköz található, mely lehetővé teszi a vizsgáló személy számára, hogy egyidejűleg láthassa a 17 képet egy második színben. A 61 tükör a 37 alsó kukucskáló nyílás előtt helyezkedik el az 57 sugárlágyító lemezzel szemben, és a 38 vizsgáló részben úgy van felszerelve, hogy a 23 ház 27 alsó részéből tompaszöget zárva nyúljon ki a 28 előlap felé. Pontosabban a 61 tükör a 27 alsó részt a 17 kép középpontjától olyan távolságban metszi, mely távolság 0-6 hüvelyk (0-152,4 mm), és a vízszintes síkban fekvő 17 képpel körülbelül 90° és 135° közé eső 62 tompaszöget zár be, előnyösen 110-120°-ot. A bemutatott példában a 61 tükör sík, belátható azonban, hogy a találmány oltalmi körébe tartozik az a megoldás, ahol a tükör görbe.

A 47 és 48 fényforrások, az 57 sugárlágyító lemez és a 61 tükör egymáshoz viszonyított elhelyezkedése a 19 vizsgáló eszköz működése szempontjából fontos. Ezt a 3. ábrán szemléltetjük, a 19 vizsgáló eszköznek egy olyan síkjához viszonyítva, mely a 18 optikailag változó eszköz 17 képét tartalmazza, és a vizsgáló személy szeméhez viszonyítva, melyet 63 hivatkozási számmal jelöltünk. A 19 vizsgáló eszköz ezen alkatrészei úgy vannak elhelyezve, hogy a 17 képnek az első kívánt színben látható képét tartalmazó első 66 visszavert sugár a 17 képnek a második kívánt színben látható képét tartalmazó második 67 visszavert sugarat egy a 19 vizsgáló eszközhöz képest megfelelő helyen metssze, hogy

ezzel elősegítsük annak a 63 szemmel való megfigyelését. Azt tapasztaltuk, hogy ehhez a 66 és 67 visszavert sugarak metszéspontjának körülbelül 30 hüvelykre (762 mm-re) kell lennie egy olyan 17 képtől, melyet a 23 házban a 37 alsó kukucskáló nyílás alá helyeztünk.

A 17 kép középpontja és az 57 sugárlágyító lemez közötti vízszintes távolság, valamint a 17 kép síkja és a 47 és 48 fényforrások közötti függőleges távolság meghatározza a 47 és 48 fényforrásokból kiinduló első illetve második 71 illetve 72 beeső sugár 68 illetve 69 beesési szögei közötti első és második szögeket. Az 1. és 2. ábrán szemléltetett kiviteli változatnál a 68 és 69 beesési szögek a 18 optikailag változó eszközre merőlegesek, a 3. ábrán 73 vonallal jelölt síkkal bezárt szögei 15-40° és 60-85° között vannak, előnyösen 35° illetve 80° nagyságúak. Az első 71 beeső sugár első 66 visszavert sugarat hoz létre, a második 72 beeső sugár pedig 74 visszavert sugarat, mely a 61 tükrön visszaverődve második 67 visszavert sugarat hoz létre. A 61 tükör hatására a második színű 67 visszavert sugár metszi az első színű sugarat, lényegében a 63 szemnél.

Az első színű 66 visszavert sugár és 74 visszavert sugár első illetve második 76 és 77 visszaverődési szöget zárnak be, melyek egyenlő nagyságúak az első illetve második 68 és 69 beesési szöggel. Mint olyanok, a 76 és 77 visszaverődési szögek határozzák meg a 63 szemmel érzékelt 66 és 67 visszavert sugarak első és második látási szögét. Kívánatos, hogy a 66 és 74 visszavert sugarak közötti szögkülönbség legalább 40° legyen, legelőnyösebben körülbelül 40° és 70° között legyen. Tehát a 66 és visszavert sugarak tartalmazzák a 17 képből 76 és 77 visszaverődési szöggel visszavert színeket.

- 9 A 19 vizsgáló eszköz működésével és az eljárás alkalmazásával lehetővé válik egy szemmel vizsgálatot végző személy számára, hogy megállapítsa a 18 optikailag változó eszköz optikai színeltolódási tulajdonságait, és hogy ezzel ellenőrizze aló bankjegy valódiságát. Miután a 16 bankjegyet becsúsztattuk a 23 ház 23a elülső része alá úgy, hogy a 17 kép lényegében egy vonalba esik a 37 alsó kukucskáló nyílással, működtetjük az 56 kapcsolót, ezzel a 47 és 48 fényforrások segítségével megvilágítjuk a 17 képet a 37 alsó kukucskáló nyíláson keresztül. A 23 ház átlátszó anyaga és a 36 felső kukucskáló nyílás kis mérete a lehető legkisebbre csökkenti a 17 képre jutó környezeti fényt. A 47 és 48 fényforrások mint olyanok két viszonylag diszkrét fényforrást képeznek, melyekkel a 17 képet 68 illetve 69 beesési szöggel világítjuk meg.

A 47 fényforrásból kilépő első 71 beeső sugár a 18 optikailag változó eszközt első 68 beesési szög alatt világítja meg, úgy, hogy a 17 kép első színben visszavert képét 76 visszaverődési szögben veri vissza közvetlenül a 36 felső kukucskáló nyíláson keresztül a megfigyelő felé. Az alsó 48 fényforrásból kilépő második 72 beeső sugár a 18 optikailag változó eszközt egy második 69 beesési szöggel világítja meg, és ennek hatására a 17 képről visszaverődő 74 visszavert sugár a második színben 77 visszaverődési szög alatt érkezik a 23 házban a 17 képhez képest tompaszögben felszerelt 61 tükörre. A második 67 visszavert sugár színezett képét a 61 tükör a 36 felső kukucskáló nyíláson keresztül veri vissza, és ezt a megfigyelő úgy látja, hogy az az első 66 visszavert sugár képének a fordítottja. Ilyen módon a 19 vizsgáló eszköz lehetővé teszi, hogy a megfigyelő a 17 kép színeltolási tulajdonságait egy rögzített nézővonal mentén vizsgálhassa.

• ·» ·

- 10 A 47 és 48 fényforrások és az 57 sugárlágyító lemez egymáshoz viszonyított elhelyezkedésével be lehet állítani a 66 és 67 visszavert sugarak 77 és 76 visszaverődési szögei közötti különbséget a kívánt legalább 40°-os tartományba, hogy biztosítsuk az optimális és megfigyelhető színeltolódást a kép között, ahogy az az első és második színes 66 és 67 visszavert sugárral a megfigyelő felé vetül. A 18 optikailag változó eszköz színeltolódási tulajdonságainak szemmel való láthatóvá tétele lehetővé teszi a vizsgáló személy számára, hogy ellenőrizze a 16 bankjegy valódiságát.

Jóllehet, fenti leírásunkban olyan példát ismertettünk, ahol a 71 és 72 beeső sugarak és a 66 és 67 visszavert sugarak különálló sugarak voltak, a szakember számára nyilvánvaló, hogy az 57 sugárlágyító lemez szerepe az, hogy a 47 és 48 fényforrásokat egyedi fényforrásokból több fényforrássá alakítsa át, melyeknek intenzitása attól a ponttól kezdve csökken, mely pont az 57 sugárlágyító lemezen a legközelebb esik a szóban forgó 47 vagy 48 fényforráshoz. Ezek a kisebb intenzitású fényforrások a 17 képet egy-egy diszkrét 68 illetve 69 beesési szöggel világítják meg, és olyan 66, 67 visszavert sugarakat hoznak létre, melyek a 17 képre diszkrét visszaverődési szöggel vetülnek. A 17 képen ezek a különböző szögben visszaverődő sugarak több olyan nézőpontot nyújtanak, melyeknél a vizsgáló személy a 17 képet a kívánt színekben láthatja, és így annak valódiságát meg tudja vizsgálni.

A 19 vizsgáló eszköz gyors és megismételhető eredményt adó eszközt képez, mellyel a 17 kép optikai színeltolódási tulajdonságait meg lehet vizsgálni. A 19 vizsgáló eszköz a 18 optikailag változó eszköz vizsgálatára nem a környezeti fényt használja, melynek iránya és intenzitása az idővel változhat.

♦ I

- 11 Ehelyett a 19 vizsgáló eszköz a 47 és 48 fényforrásokból származó fényt biztosítja, melynek színprofilja, megvilágító képessége és iránya viszonylag állandó. Ezenkívül a látószögeket a 36 és 37 felső illetve alsó kukucskáló nyílások elhelyezkedése határozza meg, és ezek a szögek viszonylag állandóak. Ennek megfelelően ugyanannak vagy hasonló 16 bankjegyeknek a valódiságát ismételten meg lehet erősíteni, ha arra szükség van.

Az első és második, belül rögzítetten elhelyezett fényforrásokkal ellátott vizsgáló eszköznek lehetnek más kiviteli alakjai is, melyek a találmány oltalmi körén belül esnek. Egy hasonló tulajdonságú kompakt 96 vizsgáló eszközt szemléltetünk a

4. ábrán. A 96 vizsgáló eszközt 97 alátámasztó felületen lehet használni, és bármilyen megfelelő átlátszó anyagból, például fröccsöntött műanyagból készült 101 házat foglal magába. A 101 ház általában téglatest alakú, 102 felső része és 103 alsó része, 106 előlapja és 107 hátlapja, valamint első és második 108 oldallapja van. A 101 háznak 101a elülső része és 101b hátulsó része van. A 101b hátulsó rész 111 lábbal van ellátva. A 101a elülső részben 112 felső kukucskáló nyílás és 113 alsó kukucskáló nyílás van kialakítva, melyek lehetővé teszik, hogy a 16 bankjegyet a 101 ház 101a elülső részének 116 vizsgáló kamráján keresztül megnézzük.

A 96 vizsgáló eszköz belső megvilágító eszközt vagy 121 megvilágító szerelvényt foglal magába, mellyel a 17 képet a 113 alsó kukucskáló nyíláson keresztül megvilágítjuk. A 121 megvilágító szerelvény első és második, egymástól függőleges irányban térközzel elrendezett fényforrást foglal magába, melyek első vagy felső hagyományos 122 fényforrás vagy villanykörte, és második vagy alsó hagyományos 123 fényforrás vagy villanykörte formájában vannak kialakítva, melyek a 101 ház 102 felső része és

- 12 ·· ·»<· • * * φ

-» » · • · · ·· ί* * »

103 alsó része, valamint a 108 oldallapjai között függőleges elrendezésben, a 101 ház középpontja közelében elhelyezkedő, lényegében sík 126 fényvisszaverő lapra vannak felszerelve. A 122 és 123 fényforrások villamosán 127 huzalok révén vannak összekötve egy 128 telep formájában kialakított tápegységgel, mely 128 telep a 101 ház 101b hátulsó részében van felszerelve. A 127 huzalok be/kikapcsoló 131 kapcsolóval vannak összekötve, mely a 101 ház 103 alsó részére van felszerelve és rugó terhelésű 132 hengeres csapot foglal magába, mely a 131 kapcsolót működteti és a 103 alsó részből lefelé nyúlik ki, és a 97 alátámasztó felülettel kapcsolódik össze. A 122, 123 fényforrások előtt és a 112 felső kukucskáló nyílás és a 113 alsó kukucskáló nyílás mögött egy bármilyen megfelelő áttetsző anyagból, például műanyagból készült, lényegében sík 133 sugárlágyító lemez van felszerelve, mely a 122, 123 fényforrásokból kilépő fényt szórja szét, azaz lágyítja a fentiekben leírtaknak megfelelően.

A 116 vizsgáló kamrában egy a 103 alsó résszel tompaszöget bezáróan felszerelt 136 tükör formájában kialakított fényvisszaverő eszköz található. Pontosabban a 136 tükör a 112 felső kukucskáló nyílás és a 113 alsó kukucskáló nyílás előtt van elrendezve, a 108 oldallapok között keresztirányban, a 103 alsó laptól felfelé és előre a 106 előlap felé nyúlik el.

A 122 és 123 fényforrások, a 133 sugárlágyító lemez és a 136 tükör hasonló módon vannak felszerelve a 101 házban, mint a 47 és 48 fényforrások, az 57 sugárlágyító lemez és a 61 tükör a 19 vizsgáló eszközben. Röviden, a felső 122 fényforrás és a 133 sugárlágyító lemez első 141 beeső fényt hoznak létre, és annak megfelelően egy első 142 visszavert sugarat, mely a 17 képet első színben vetíti a megfigyelő felé. Az alsó 123 fényforrás és a 133

- 13 «· ·_ sugárlágyító lemez második 143 beeső fényt hoznak létre és ennek megfelelően egy 146 visszavert fényt, melyet a 136 tükör visszaver és a 17 képet második színben vetíti egy második 147 visszavert sugár révén a megfigyelő felé, aki egyidejűleg az első 142 visszavert sugár képét is láthatja.

A működés és alkalmazás során a 96 vizsgáló eszközt felemeljük és ráhelyezzük a 16 bankjegyre úgy, hogy a 17 kép a 101a elülső rész alatt helyezkedjen el, lényegében egy vonalban a 113 alsó kukucskáló nyílással, és így az a 101 ház 101a elülső részén keresztül látható. A 96 vizsgáló eszközt a vizsgálatot végző személy lenyomja oly módon, hogy azt a 111 láb körül megbillenti és a 132 hengeres csapot addig benyomja, míg a 101a elülső rész elülső alsó éle összekapcsolódik a 97 alátámasztó felülettel. A benyomott 132 hengeres csap működteti a 131 kapcsolót, és ennek hatására záródik a 122 és 123 fényforrások áramköre, melyek megvilágítják a 17 képet a 133 sugárlágyító lemezen keresztül. A 142 visszavert fényt és a 147 visszavert sugarat egy olyan pontra vetítjük, mely lehetővé teszi, hogy a vizsgálatot végző személy egyidejűleg láthassa a 17 képet az első és a második színben, és így ellenőrizni tudja a 16 bankjegy valódiságát.

A találmány szerinti vizsgáló eszköz egy belső fényforrással ellátott további kiviteli alakját szemléltetjük az 5. ábrán. Az ezen látható 156 vizsgáló eszköz használat közben 157 alátámasztó felületen helyezkedik el, és sok tekintetben hasonló a 96 vizsgáló eszközhöz. A 156 vizsgáló eszköz bármilyen megfelelő áttetsző anyagból, például műanyagból készült 158 házat foglal magába. A 158 háznak 161 felső része, 162 alsó része, és 163 elülső része és 164 hátulsó része van, és 158a elülső résszel és 158b hátulsó résszel van ellátva. A 158 ház 161 felső részében és

- 14 162 alsó részében 171 felső kukucskáló nyílás illetve 172 alsó kukucskáló nyílás van kialakítva, melyek lehetővé teszik, hogy a vizsgálatot végző személy keresztülnézzen a 173 vizsgáló kamrán a 158 ház 158a elülső részének belsejében. A 158 ház hosszúsága körülbelül 5,5 hüvelyk (körülbelül 140 mm), és magassága valamint szélessége körülbelül 2,5 hüvelyk (63,5 mm).

A 156 vizsgáló eszköz belsejében megvilágító eszköz vagy 176 megvilágító szerelvény található, mely egyetlen 177 fényforrást vagy villanykörtét foglal magába, mely egy lényegében kúp alakú 181 fényvisszaverő elem csúcspontjába van felszerelve, mely 181 fényvisszaverő elem a 161 felső rész és 162 alsó rész között nyúlik el úgy, hogy lefelé, a 173 vizsgáló kamra felé néz. Egy 182 elem van beszerelve a 158 ház 158b hátulsó részébe, melynek segítségével a 177 fényforrást látjuk el tápenergiával. 183 huzalok kötik össze villamosán a 182 elemet és a 177 fényforrást, ezek továbbá egy be/kikapcsoló 186 kapcsolóval is össze vannak kötve, mely a 161 felső részre van felszerelve. Egy bármilyen megfelelő áttetsző anyagból, például műanyagból készült, lényegében sík 187 sugárlágyító lemez van felszerelve a 181 fényvisszaverő elemre.

Egy 191 tükör formájában kialakított fényvisszaverő eszköz van felszerelve a 173 vizsgáló kamra belsejében, a 171 felső kukucskáló nyílás és a 172 alsó kukucskáló nyílás előtt, és 192 tompaszöget zár be a 162 alsó résszel, és a 163 előlap felé nyúlik. Műanyag 193 lencse formájában kialakított nagyító eszköz van felszerelve a 171 felső kukucskáló nyílásban oly módon, hogy az az azon keresztül nézett képeket felnagyítsa, előnyösen 2 : 1 nagyítási aránnyal.

- 15 A működés és felhasználás során a 156 vizsgáló eszközt ráhelyezzük a 157 alátámasztó felületre egy 16 bankjegy fölé úgy, hogy a 17 kép látható legyen a 172 alsó kukucskáló nyíláson keresztül. A 186 kapcsolót működtetve zárjuk a 177 fényforrás áramkörét, mely a 16 bankjegy 17 képére fényt sugároz ki. Mint a fentiekben megjegyeztük, a 187 sugárlágyító lemez szerepe az, hogy a 177 fényforrásból kilépő fényt szétszórja és lágyítsa, és több fényforrást képezzen a 187 sugárlágyító lemezen. Az egyes 177 fényforrásokból kilépő fénysugarak a 16 bankjegy 17 képét különböző szögekben világítják meg. Ez a belső fény legalább egy első és egy második, 196 illetve 197 beeső sugarat foglal magába, melyek a 17 képet első illetve második beesési vagy megvilágítási szögben világítják meg (ezeket nem ábrázoltuk). Az első és második 196 és 197 beeső sugarak első és második 201 és 202 visszavert sugarakat hoznak létre, melyek a 17 képet az első és második színben (nem ábrázolt) első és második visszaverődési szögben vetítik a vizsgálatot végző személy felé, akit az 5. ábrán 203 szemmel jelképeztünk. A 191 tükör a második 202 visszavert sugár irányát úgy változtatja meg, hogy a vizsgálatot végző személy egyidejűleg láthatja a 17 képet az első és a második színben anélkül, hogy 203 szemét, a 156 vizsgáló eszközt vagy a 16 bankjegyet mozgatná. A műanyag 193 lencse szerepe az, hogy a kivetített képeket felnagyítsa úgy, hogy a vizsgáló személy számára jobban láthatóvá tegye a 17 képben lévő bármely részletet.

A találmány szerinti vizsgáló eszközök környezeti fényt is tudnak használni optikailag változó eszközök színeltolási tulajdonságainak vizsgálatára. így például a 6. ábrán oldalnézetben, a 7. és 8. ábrákon pedig vázlatosan ábrázolt 211 vizsgáló eszköznek van olyan eszköze, mely lehetővé teszi a • ·· ·

- 16 vizsgálatot végző személy számára, hogy a 17 képet egyidejűleg láthassa első és második színekben anélkül, hogy ő maga, a vizsgáló eszköz vagy a kép mozogna. A 211 vizsgáló eszköz 212 keretet vagy keretszerkezetet foglal magába, melynek egy lényegében vízszintes 213 tárgylemeze van, mely alkalmas arra, hogy aló bankjegyet arra ráhelyezzük, ennek hosszúsága legalább 4 hüvelyk (101,6 mm). A 213 tárgylemez hátulsó részéből lényegében függőleges irányban 216 felálló rész nyúlik felfelé, mely a 213 tárgylemezzel egy darabból van kialakítva. A 212 keret 217 tükör formájában kialakított fényvisszaverő eszközt vagy fényvisszaverőt hordoz, mely a 17 képpel szöget zár be, és legalább 4 hüvelyk (101,6 mm) távolságba nyúlik ki a 213 tárgylemez hátulsó része fölé. Pontosabban, a 217 tükör a 216 felálló részre van felszerelve úgy, hogy a 213 tárgylemezzel 50-90°, előnyösen 60-80°, és még előnyösebben körülbelül 70°-os szöget zár be.

Működés és felhasználás közben a 17 képet a 7. ábrán részben szemléltetett első 221 környezeti fénysugár világítja meg, mely a 17 képről első 223 visszaverődési szögben verődik vissza, és 222 visszavert sugarat hoz létre. A 217 tükör, mely a 212 keretre a 17 képpel tompaszöget bezáró módon van felszerelve, szerepe az, hogy a 222 visszavert sugarat előnyösen körülbelül 37°-os szögben verje vissza, és létrehozza a 16 kép első 226 visszavert sugarát. A 226 visszavert sugár a 17 képet első színben vetíti egy a 213 tárgylemez és a 217 tükör metszéspontjától körülbelül 30 hüvelyk (762 mm) távolságban lévő tartományba, hogy a 7. és 8. ábrán 227 hivatkozási számmal jelölt szemmel jelképezett vizsgáló személy azt megfigyelhesse. A 7. ábrán az első 226 visszavert sugarat a 217 tükör 218 szögét felező 228

- 17 vonalhoz viszonyítva ábrázoltuk, mely a 227 szem felé halad. A 8. ábrán egy második 231 környezeti fénysugarat ábrázoltunk, melynek a 217 tükörről visszaverődő 232 visszavert környezeti fénysugara előnyösen körülbelül 74°-os szöget zár be a 17 képpel. A visszaverődő 232 környezeti fénysugár a 17 képről második 234 visszaverődési szöggel visszaverődve második 233 visszavert sugarat hoz létre, mely a 17 képet egy második színben vetíti ugyanarra a tartományra, és lehetővé teszi, hogy a vizsgálatot végző személy egyidejűleg lássa a 17 képet a második színben is. Példaként megemlítjük, hogy az első és második 223 illetve 234 visszaverődési szögek körülbelül 74°-kal. és körülbelül 37°-kal lehetnek egyenlőek, és a 226 és 233 visszavert sugarak, mint olyanok, valójában körülbelül 37°-os effektív szögkülönbséggel verődnek vissza a 17 képről. Megfigyelhetjük, hogy a 7. és 8. ábrán szemléltetett szögek változhatnak attól függően, hogy a 18 optikailag változó eszköz hogyan helyezkedik el vízszintesen a 213 tárgylemezen a 217 tükör aljához képest.

A 211 vizsgáló eszközhöz hasonló vizsgáló eszközt ki lehet egészíteni fényforrásokkal, és az a találmány oltalmi körén belül lehet. A 9. ábrán 241 vizsgáló eszköz látható, melynek keretszerkezete vagy 242 kerete lényegében vízszintes 243 tárgylemezzel van ellátva, erre lehet helyezni a 16 bankjegyet. A 243 tárgylemez elülső részéből felfelé 244 fényforrás ház nyúlik felfelé. A 242 keret magába foglal továbbá egy a 243 tárgylemez hátulsó részéből felfelé kinyúló és azzal egy darabból kialakított 246 felálló részt is. 247 kinyúlás formájában kialakított második fényforrás ház nyúlik előre lényegében vízszintes irányban a 246 felálló rész tetejéből a 243 tárgylemez fölé. A 243 tárgylemez hátulsó részéből 251 tükör formájában kialakított fényvisszaverő • ·

- 18 eszköz vagy fényvisszaverő nyúlik felfelé és a 247 kinyúlás irányába oly módon, hogy a 243 tárgylemezhez képest körülbelül 70°-os hegyesszögben helyezkedik el. A 251 tükör a 246 felálló részhez bármilyen megfelelő (nem ábrázolt) ragasztóanyaggal van hozzáragasztva.

A 241 vizsgáló eszköz magába foglal továbbá egy megvilágító eszközt vagy 253 megvilágító rendszert, mely egy lényegében kúpos 257 fényvisszaverő házban elhelyezett 256 fényforrást foglal magába, a 257 fényvisszaverő ház pedig a 247 kinyúlás végénél található. A 251 tükör és a 256 fényforrás úgy vannak elhelyezve, hogy az azokból kilépő fény a 243 tárgylemezt a függőlegessel megközelítőleg 16°-os szöget bezárva világítják meg. A 256 fényforrás elegendő mértékben be van süllyesztve a

257 fényvisszaverő házba ahhoz, hogy a 257 fényvisszaverő házból vagy a 256 fényforrásból a vizsgáló személyt nem éri fény. A 253 megvilágító rendszer magába foglal továbbá egy 258 fényforrást és egy a 244 fényforrás házba beszerelt, lényegében kúpos 259 fényvisszaverő házat, melyek úgy vannak elrendezve, hogy a 258 fényforrásból kilépő fény a 251 tükörre a vízszintestől egészen kis mértékben eltérő szögben, például 3°-kal eltérő szögben érik el a 251 tükröt. 261 villamos csatlakozó zsinór van sorba kapcsolva a 256 és 258 fényforrásokkal, és másik végén pedig hagyományos 262 csatlakozóval van ellátva, mely lehetővé teszi, hogy a 256 és

258 fényforrásokat megfelelő tápegységhez csatlakoztassuk.

A 241 vizsgáló eszköz lényegében ugyanúgy működik, mint a 211 vizsgáló eszköz, kivéve azt, hogy a környezeti fény helyett a 256 és 258 fényforrásokat használjuk. Még pontosabban, a 18 optikailag változó eszközzel rendelkező 16 bankjegyet a 243 tárgylemez felső sík felületére helyezzük. A 256 és 258

- 19 fényforrásokból kilépő irányított fény eléri a 17 képet, és a 18 optikailag változó eszköz 17 képeit két különböző színben veri vissza a vizsgáló személy felé, ugyanolyan módon, mint azt a 7. és

8. ábrákon a 211 vizsgáló eszközzel kapcsolatban szemléltettük. Ilyen módon a 18 optikailag változó eszköz 17 képét a 7. és 8. ábrákon látható 230 és 231 sugarakhoz hasonlóan két sugár mentén látható.

A találmány egy további kiviteli változatában, melyet a 10. ábrán szemléltetünk, 271 vizsgáló eszköz egy bármilyen megfelelő anyagból, például fémből, fából vagy műanyagból készült keretszerkezettel vagy 272 kerettel egy darabból van kialakítva. A 272 keret egy vízszintesen elnyúló 273 tárgylemezből és egy homorú fényvisszaverő eszközből vagy 276 fényvisszaverő szerelvényből áll, mely lényegében függőleges irányban nyúlik ki a 273 tárgylemezből. A 276 fényvisszaverő szerelvény egy lényegében függőleges 277 felálló részből áll, mely derékszögben kapcsolódik a 273 tárgylemezhez, továbbá egy lényegében egyenes 278 kinyúló részből, mely a 277 felálló rész felső végéből felfelé és a 273 tárgylemez fölé előrefelé nyúlik ki. A 278 kinyúló rész és a 277 felálló rész elülső felületeihez egy első fényvisszaverő rész vagy 281 felső tükör és második fényvisszaverő rész vagy 282 alsó tükör van bármilyen megfelelő (nem ábrázolt) ragasztóanyaggal felerősítve úgy, hogy a 282 alsó tükör lényegében merőlegesen helyezkedik el a 273 tárgylemezhez képest, a 281 felső tükör pedig körülbelül 50°-os 283 hegyesszöget zár be a vízszintessel. A 273 tárgylemez vízszintes mérete legalább egyenlő egy bankjegy hosszabbik szélével, az egyforma méretű 281 felső tükör és 282 alsó tükör pedig lényegében négyzet alakúak, oldaléleik 4-6 hüvelyk (101,6-152,4 mm) között vannak.

- 20 A 271 vizsgáló eszköz működése során a fényt a 287 szemmel jelképezett vizsgáló személy mögött elhelyezett 286 fényforrással biztosítjuk. Ez a fény 291 és 293 fénysugarakból vagy 294 és 296 fénysugarakból áll, a 287 szem helyzetétől függően. Az egyik helyzetben a 291 és 293 fénysugarak a 286 fényforrásból bejövő környezeti fénysugarak. A 291 fénysugár a 281 felső tükör felé halad, ahol a 281 tükörre merőleges vonallal 297 szöget bezáró helyzetben verődik vissza, és 299 visszavert sugarat hoz létre. A 299 visszavert sugár a 17 kép felé halad, ahol a 17 képre merőleges vonallal 301 szöget bezáró irányban verődik vissza a 281 tükör felé, mint 303 visszavert sugár. A 303 visszavert sugarat a 281 tükör a 281 tükörre merőleges vonallal 307 szöget bezáró irányban veri vissza a 287 szem felé, mint 294 fénysugarat. A 293 fénysugár a 17 képre verődik, ahol a 17 képre merőleges vonallal 309 szöget bezárva verődik vissza és 311 visszavert sugarat hoz létre. A 311 visszavert sugár a 282 alsó tükör felé halad, ahol a 282 alsó tükörre merőleges vonallal 313 szöget bezárva verődik vissza a 287 szem felé, mint 296 fénysugár.

Ha a 287 szem kis mértékben elmozdul, ennek hatására a 294 és 296 fénysugarak a 286 fényforrásból érkező bejövő fénysugarakat képeznek, és a 291 és 293 fénysugarak lesznek a visszavert sugarak. Röviden, a 294 fénysugár a 281 felső tükörről az arra merőleges vonallal 316 szöget bezárva verődik vissza, és hozza létre a 303 visszavert sugarat, mely viszont a 17 képre verődik és onnan a 17 képre merőleges vonallal 318 szöget bezárva verődik vissza és hozza létre a 299 visszavert sugarat. A 299 visszavert sugár visszajut a 281 felső tükörre, ahol az erre a 281 felső tükörre merőleges vonallal 322 szöget bezárva verődik vissza a 287 szem irányában, mint 291 fénysugár. Hasonlóképpen a 296 • · ··

- 21 fénysugár a 282 alsó tükör irányába halad, ahol a 282 alsó tükörre merőleges vonallal 324 szöget bezárva verődik vissza és hozza létre a 311 visszavert sugarat. A 311 visszavert sugár a 17 képet a 287 szem felé 326 szögben veri vissza, mint 293 fénysugarat.

Egy zöldről kékre változó 18 optikailag változó eszköz esetében a kék színt a 293 vagy 296 fénysugárban kellene látni, a zöld színt pedig a 291 vagy 294 fénysugárban. A 271 vizsgáló eszköz kocka elrendezésű sarkában a visszaverődési szögek mérete a megfelelő tartományokon belül változhat, ami lényegében ugyanazt a látásvonalat hozza létre a 287 szem közelében kisugárzott fényből, mint a 287 szem mögül jövő fényből. Egy működőképes elrendezésben a 309 és 326 visszaverődési szögek körülbelül 55°-osak, a 313 és 324 visszaverődési szögek pedig körülbelül 35°-osak. Ebben az elrendezésben a 297 és 322 és 307 és 316 visszaverődési szögek körülbelül 50°-osak, a 301 és 318 visszaverődési szögek pedig körülbelül 3 és 6° között vannak - a 301 és 318 visszaverődési szögek mérete pedig attól függ, mekkora utat tesznek meg a 299 és 303 visszavert sugarak a 281 felső tükör és a 17 kép síkja között. Ebben az elrendezésben a megfigyelő személytől a 282 alsó tükör aljáig mérhető távolság körülbelül 1824 hüvelyk (457,2-609,6 mm) között van.

Belátható, hogy annak ellenére, hogy a találmány szerinti vizsgáló eszközöket úgy mutattuk be, hogy a 18 optikailag változó eszközhöz képest a szemléltetett és leírt beeső és visszavert fénysugarak meghatározott beesési és visszaverődési szöggel rendelkeztek, belátható, hogy a 18 optikailag változó eszközt más módon is el lehet helyezni a vizsgáló eszközökhöz képest ahhoz, hogy egyidejűleg lehessen látni a 17 képet az első és második színekben, és ezek a megoldások is még a találmány oltalmi körén

- 22 belül vannak. Ezenkívül olyan egy vagy két tükörrel rendelkező vizsgáló eszközöket is ki lehet alakítani, melyeknél a tükrök más szögekben vannak elhelyezve a 18 optikailag változó eszközhöz képest, mely megoldások még mindig a találmány oltalmi körén belül vannak.

A fentiekből látható, hogy olyan vizsgáló eszközt hoztunk létre találmányunkkal, mely lehetővé teszi egy vizsgáló személy számára, hogy gyorsan megerősítse egy optikailag változó eszköz színeltolási tulajdonságait oly módon, hogy egyidejűleg látja az optikailag változó eszköz által visszavert két diszkrét színt. A találmány szerinti vizsgáló eszközzel az optikailag változó eszköz valódiságának megerősítése reprodukálható.

Claims

1. Vizsgáló eszköz értékpapír vagy értéktárgy mintázatának egy tartományának vizsgáló személy által szemmel történő vizsgálatára, ahol a mintázat sík, optikailag változó eszközből van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a vizsgálat optikai interferencia technológia alkalmazására és optikai színeltolási tulajdonságokra alapul, mely révén a mintázat egy első színt ver vissza, ha fényforráshoz képest első szögből nézzük, és második színt, ha második néző szögből, mely eszköz olyan szerkezetet tartalmaz, mely alkalmas az értékpapír vagy értéktárgy valódiságának bizonyítására, a szerkezettel a vizsgálatot végző személy az optikailag változó eszközből képezett mintázat egy adott tartományát rögzített térbeli elrendezésben vizsgálja, a vizsgáló szerkezet olyan eszközt hordoz, mellyel a vizsgáló személy az optikailag változó eszközből képezett mintázat helyi tartományát egyidejűleg egymásra ültetett első és második színben látja, a vizsgáló eszköz vagy a mintázat mozgása nélkül, mely eszköz a vizsgáló szerkezet által hordozott fényvisszaverőt foglal magába, mely a mintázathoz képest adott szögben van elrendezve, és a mintázat helyi tartományából a második színt a vizsgáló személy irányába visszaveri.

2. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a fényvisszaverő a mintázathoz képest hegyesszögben van elrendezve.

- 24

3. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a fényvisszaverő a mintázathoz képest 50-90°-os szögben van elrendezve.

4. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a fényvisszaverő a mintázathoz képest 60-80°-os szögben van elrendezve.

5. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a fényvisszaverő a mintázathoz képest tompaszögben van elrendezve.

6. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a fényvisszaverő a mintázathoz képest 90-135°-os szögben van elrendezve.

7. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a mintázat síkban helyezkedik el, a fényvisszaverő első fényvisszaverő részt foglal magába, mely a mintázat síkjához képest hegyesszögben van elrendezve, és a mintázat helyi tartományából az első színt veri vissza a vizsgáló személy felé, továbbá második fényvisszaverő részt foglal magába, mely az első fényvisszaverő rész és a mintázat síkja között a mintázat síkjához képest derékszögben nyúlik el, és a mintázat helyi tartományából a második színt veri vissza a vizsgáló személy felé.

8. A 7. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a hegyesszög körülbelül 50°.

• · ··

- 25

9. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a vizsgáló szerkezet legalább egy fényforrást hordoz, mely a mintázat helyi tartományának megvilágítására fényt bocsát ki.

10. A 9. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a vizsgáló szerkezet eszközt hordoz, mely a legalább egy fényforrásból kilépő fényt szórja.

11. A 9. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a vizsgáló szerkezet tápegységet hordoz, mely villamosán össze van kötve a legalább egy fényforrással és annak számára villamos energiát biztosít.

12. A 9. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy további fényforrást tartalmaz, mely térközzel van elválasztva az első fényforrástól.

13. Az 1. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második látószögek közötti különbség egy szétválasztási szöget határoz meg, és a megvilágító eszköz olyan eszközbe van behelyezve, mely a szétválasztási szöget legalább 40°-ra állítja be.

14. A 13. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a megvilágító eszköz a szétválasztási szöget 40 és 70° közötti értékre beállító eszközt foglal magába.

- 26

15. Valódiság-ellenőrző eszköz vizsgáló személy szemével történő alkalmazásra, optikailag változó eszközzel rendelkező értékpapír vagy értéktárgy vizsgálatára, azzal jellemezve, hogy annak legalább egy részénél alkalmazott optikai interferencia eljárásra alapul, ahol az optikailag változó eszköz sík és az optikailag változó eszközzel első beesési szöget bezáró első szín és az optikailag változó eszközzel második beesési szöget bezáró második szín között színeltolódást hoz létre; az eszköz házat foglal magába, melynek kukucskáló nyílása van, mely házba az értékpapír vagy értéktárgy behelyezhető oly módon, hogy annak optikailag változó eszköze a kukucskáló nyílásba helyezendő, tartalmaz továbbá legalább egy olyan fénysugarakat kibocsátó fényforrást, melyek az értéktárgy vagy értékpapír optikailag változó eszközére sugárzanak, a ház belsejében fényvisszaverő van elrendezve, mely legalább egy színt úgy ver vissza, hogy a két szín egymással olyan kapcsolatban van láthatóvá téve oly módon, hogy egyidejűleg egymás mellett láthatóak az emberi szemmel, az emberi szem mozgatása nélkül, és ha a vizsgáló személy a két színt egyidejűleg látja, meg tudja erősíteni, hogy az értéktárgy vagy értékpapír valódi.

16. A 15. igénypont szerinti valódiság-ellenőrző eszköz, azzal jellemezve, hogy legalább egy fényforrást a környezeti fény képez.

17. A 15. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a legalább egy fényforrás a ház belsejében van elrendezve.

* * ··· ·

- 27

18. A 15. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy a legalább egy fényforrás egy egymástól térközzel elválasztva elrendezett első és második fényforrás.

19. A 18. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy az első és második, egymástól térközzel elrendezett fényforrások intenzitásai egyformák, úgy hogy a két szín ugyanolyan intenzitású.

20. A 18. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy sugárlágyító eszközt foglal magába, melyen keresztül a fénysugarak áthaladnak, mielőtt az optikailag változó eszközre vetülnének, úgy hogy megakadályozzák, hogy az első és második, egymástól térközzel elválasztott fényforrások képei a vizsgáló személy által látott színekben jelenjenek meg.

21. A 15. igénypont szerinti eszköz, azzal jellemezve, hogy az optikailag változó eszköz mintázatot foglal magába.

22. Eljárás értékpapír vagy értéktárgy valódiságának meghatározására, mely értékpapír vagy értéktárgy egy sík, interferencia eljárást alkalmazó optikailag változó eszközből kialakított mintázattal rendelkezik, és olyan optikai színeltolási tulajdonságai vannak, hogy egy első színt ver vissza, ha első látószögből szemléljük, és második színt ver vissza, ha második látószögből szemléljük, azzal jellemezve, hogy a mintázatot az első színben az első látószögnél egy tartományba vetítjük, és a

- 28 mintázatot a második színben a második látószögnél a tartományba vetítjük úgy, hogy a mintázat egyidejűleg látható a tartományban az első és a második színben, és ebben az esetben az értéktárgy vagy értékpapír valódiságát bizonyítjuk.

23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mintázatot első megvilágítási szögben világítjuk meg.

24. A 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egyidejűleg a mintázatot második megvilágítási szögben is megvilágítjuk.