HUT73600A

HUT73600A - Roof ventilation device

Info

Publication number: HUT73600A
Application number: HU9600958A
Authority: HU
Inventors: Anthony F Gillett; John F Thomas
Original assignee: Redland Technology Ltd
Priority date: 1993-10-13
Filing date: 1994-09-13
Publication date: 1996-08-28
Also published as: FI961590A0; EP0723618A1; NO961480L; US5549513A; JPH09503836A; MY131637A; NZ273939A; WO1995010675A1; AU677103B2; CA2118105A1; SK47596A3; GB2282830B; CZ105996A3; HU9600958D0; GB9418324D0; FI961590A; GB2282830A; NO961480D0; BG100460A; BR9407794A

Description

A találmány tárgya tetőszellőző szerelvény őszerkezet alatti térnek a tetőszerkezet fölötti atmoszférával való • · · • · • « · · · » * · * összekötésére .

A tetőszerkezetek között vannak olyan jól ismert konstrukciók, amelyek szellőzőjáratokkal rendelkeznek, és így a tetőszerkezet alatti teret összekötik a tetőszerkezet fölötti atmoszférával. A szellőzés megakadályozza, hogy a tetőszerkezet alatti tér nem kívánt módon pára halmozódjon fel, vagy egyéb olyan nem kívánt jelenségek lépjenek fel, amelyek szellőzetlen tetőszerkezet esetén előfordulhatnak.

Kívánatos módon a tető alsó széleinél lévő, eresztájéki szellőzők és a tető gerincénél lévő, gerinctájéki szellőzők és a tető alatti tetőtér között levegőáramlását biztosító szellőzőjáratok vannak kialakítva. A tetőn átfújó szél Venturi-hatást - vákuumot - hoz létre, amely nyomán az eresztájéki szellőzőkön kényszerű módon levegő áramlik be, és a gerinctájéki szellőzőkön levegő áramlik ki. A szellőzés szélcsendben sem szűnik meg teljesen, mert a tetőtérből meleg levegő száll fel és távozik a gerinctájéki szellőzőkön, és ez az áramlás az eresztájéki szellőzőkön friss levegőt szív be.

Tetőszerkezetek szellőztetésére szolgáló ismert, hagyományos megoldások esetében a fedéllemezben, amelyre nagyszámú cserép vagy tetőfedő lap (zsindely) van erősítve, a fedéllemez alatti tér szellőzése végett egy vagy több nyílás van kialakítva. A fedéllemezben lévő nyílások és a tetőszerkezet fölötti atmoszféra között szintén biztosítva van az átjárás, mégpedig olyan szerelvényekkel, amelyek a fedéllemezben lévő nyílásoktól a tetőn kívüli térbe vezető levegőjáratokat képeznek.

A tetőszellőző szerelvények körében a technika állásának jellemzésére megemlítjük az US-4,899,505 (Williamson és társai), az US-2,905,072 (Oswald) és az US938,930 sz. (Wiest) szabadalmakat, az UK-2,145, 131 sz. szabadalmat, az UK-2,199,860 sz. szabadalmi bejelentést és az UK-593,645 sz. szabadalmi leírást. Az US-938,930 sz. szabadalom beton zsindelytetőt ismertet, amelyben távtartók és járatok vannak; a járatok a fedéllemezben lévő nyílásokkal közlekedve szellőztetik a tetőszerkezetet. Az UK-593,645 sz. szabadalmi leírás szomszédos tetőfedő lapok közé helyezett tetőszellőző szerelvényt ismertet, míg az US-2,905,072 és az UK-2,199,860 sz. szabadalmi dokumentumokban olyan tetőszellőző szerelvényeket ismertetnek, amelyek egy falban vagy tetőszerkezetben egy teljes tetőfedő lap vagy cserép helyére kerülnek. Az US2,905,072 sz. szabadalomban a tetőszellőző szerelvény aljában nedvességelvezető nyílások vannak, továbbá egy szita, amely távol tartja a rovarokat. Az UK-2,199,860 sz. szabadalmi bejelentésben szúnyoghálót alkalmaznak a rovarok és férgek távol tartására, míg az US-4,899,505 sz. szabadalom nyílásokat és hornyokat ismertet, amelyek eső távol tartására alkalmasan vannak elrendezve. Az UK2,145, 131 sz. szabadalom egy további példa tetőszellőző szerelvényre.

Bár az említett szabadalmi dokumentumokban közzétett tetőszellőző szerelvények kétségtelenül nmegvalósítják a különböző tető- és falszerkezetek szellőzésének funkcióját, a kívánatos tulajdonságok tekintetében sok kívánnivalót hagynak. Az egyik lényeges hátrányuk az, hogy nem lehet őket úgy a tetőszerkezetbe integrálni, hogy a cserepek, tetőfedő lapok vagy más tetőfedő elemek közé szervesen beilleszkedjenek. Ideális az lenne, ha a tetőszellőző szerelvény egyfelől beilleszthető a tetőfedő elemek közé és azok részét alkotja úgy, hogy hatásos szellőzést biztosít, másfelől pedig nem rontja a tető külső megjelenését, és nem bontja meg a tetőszerkezetet fedő cserepek, tetőfedő lapok vagy más tetőfedő elemek folytonosságát. A tetőszellőző szerelvénynek ugyanakkor alkalmasnak kell lennie még a szomszédos cserepek vagy tetőfedő lapok határos részeivel való kapcsolódásra is. Azonkívül, hogy a fedéllemez és a tetőszerkezet fölötti atmoszféra közötti hatékony légcserét biztosítják, a tetőszellőző szerelvényeknek hatékony módon meg kell akadályozniuk, hogy a nyílásokon keresztül esővíz, rovarok, férgek vagy más szilárd részecskék eljuthassanak a fedéllemezig. Kívánatos, hogy a tetőszellőző szerelvények még felhőszakadás esetén, vagy amikor heves vihar vagy forgószél hajtja az esőt, képesek legyenek megakadályozni az esővíz behatolását.

A találmány szerint tetőszerkezeten cserepek nagyszámú sora van, és az egyes sorok a mindenkori szomszédos alsó sortól rendre hasonló, szabványos távolságra vannak. A nagyszámú sor közül egy első sorban lévő legalább egy darab cserép és a nagyszámú sor közül egy az első sorral szomszédos és közvetlenül alatta elhelyezkedő második sorban lévő legalább egy darab cserép közé legalább egy darab tetőszellőző szerelvény van helyezve. A tetőszellőző szerelvény az első sorban lévő legalább egy darab cserép és a második sorban lévő legalább egy darab cserép között egy szellőzőjáratot képez, amely a fedéllemezig vezet. A cserepek nagyszámú sorában hasonló, szabványos hosszúságú cserepek vannak, kivéve az első sorban lévő legalább egy darab cserepet, amelynek hossza rövidebb, mint a szabványos hosszúság, és egy alsó szélben végződik, ami a tetőszellőző szerelvényre van erősítve. Ezáltal a tetőszellőző szerelvény a lerövidített cseréppel együtt az első vagy felső sorba van integrálva, és a tető külső megjelenésének zavarása és a cserépsorok folytonosságának megbontása nélkül biztosítja a tetőszerkezet hatékony szellőzését. Gyakorlatilag a tetőszellőző szerelvény a tetőfedő cserepek vagy más tetőfedő elemek részét képezi.

A találmány szerinti tetőszerkezet egy jellemző kiviteli alakjában a tetőszellőző szerelvényekből egy sor van kialakítva úgy, hogy a tetőnek a tetőgerinccel határos részén nagyszámú tetőszellőző szerelvény van a végeiknél fogva egymás mellé helyezve, amelyek így egy gerincszellőző elrendezést képeznek. A lerövidített cserepek, amelyek a tetőszellőző szerelvények felső részénél lévő első sorban vannak, az alsó végüknél fogva a tetőszellőző szerelvényekre vannak erősítve, míg a második sorban lévő, szabványos hosszúságú cserepek felső széle a tetőszellőző szerelvények alá nyúlik. A tetőszellőző szerelvények levegőjáratokat képeznek, amelyek a fedéllemezben az első cserépsor alatt kialakított nyílásokkal közlekednek. A nyílásokba nedvességfogó betétek vannak helyezve, amelyeknek egy felső gyűrűje megakadályozza, hogy a fedéllemezen esetleg összegyűlő víz be tudjon hatolni a nyílásokba. Az első cserépsor alatt, a nyílások és a nedvességfogó betétek fölött egy párazáró tálca is el lehet helyezve, ami tovább csökkenti annak lehetőségét, hogy a cserepek között víz szivároghasson a fedéllemezre.

A találmány szerinti tetőszellőző szerelvény egy előnyös kiviteli alakja esetén a tetőszellőző szerelvény a felső cserépsorban lévő cserepek közül kettő darab cserép alsó szélét tartja, és az alsó, közvetlenül a tetőszellőző szerelvény alatt elhelyezkedő cserépsorban lévő nagyobb számú cserép felső széléig ér és azokkal érintkezik. A tetőszellőző szerelvény magába foglal egy hátsó részt, amely a felső sorban lévő két darab cserép alsó szélét tartja, egy üreges felső részt, amely a hátsó rész előtt helyezkedik el, továbbá egymástól távközre lévő nagyobb számú lábat, amelyek a hátsó részből és részben a felső részből lefelé kinyúlnak. Az üreges felső részben nagyobb számú fal van, amelyek eső behatolása elleni gátat képeznek. A felső rész egy vályúval van ellátva, amely a hátsó résztől indul és a tetőszellőző szerelvény ellentétes oldali, elülső széléig tart, és a hátsó rész felől nedvességelvezetést biztosít. A tetőszellőző szerelvénynek van egy belső tere, amely a felső rész üreges belső részétől az egymástól távközre lévő nagyobb számú lábig tart, és amibe rovarok behatolása elleni gátat képező háló van szerelve. A háló elülső széle mentén habanyag-csíkok vannak elhelyezve, amelyek az alsó sorban lévő cserepek szabálytalan és kissé görbe felső felületére

felfeküdve tömítik a köztük lévő teret.

A tetőszellőző szerelvény üreges felső részében lévő falakat előnyösen a tetőszellőző szerelvény felső részének egy szakasza mentén elhelyezett, körív alakú terelőfalak ismétlődő mintája alkotja, amelyben nagyobb számú csökkenő görbületű és növekvő hosszúságú, körív alakú terelőfal van.

A tetőszellőző szerelvény hátsó része magába foglal két darab rögzítőkapcsot, amelyek a felső cserépsorban lévő két darab cserép alsó szélénél a két darab cserép oldalsó szélével kapcsolódnak. A rögzítőkapcsok közül a második a tetőszellőző szerelvény hátsó részének végénél van elhelyezve. Az üreges felső résznek a hátsó résszel határos hátsó felületére erősített habanyag-csíkok a felső cserepek alsó szélével érintkeznek, és minimálisra csökkentik a felső cserepekről a tetőszellőző szerelvényre szivárgó víz mennyiségét.

A tetőszellőző szerelvény hátsó részében nagyobb számú rögzítőnyílás van kialakítva szegek számára, amelyekkel a tetőszellőző szerelvényt a fedéllemezre lehet erősíteni. A rögzítőnyílások a tetőszellőző szerelvény alján egymástól távközre lévő nagyobb számú lábon mennek át, mégpedig egy lábon rendre egy rögzítőnyílás.

A tetőszellőző szerelvény, amely a tető hosszirányában elhelyezett hosszúkás alakzat, lényegében véve lapos és síkbeli alakzat, amennyiben lapos cserepekhez van használva. Amennyiben a cserepek alakos vagy nem lapos szelvényű alakzatok, a tetőszellőző szerelvény hasonló alakú, hogy alakban illeszkedve kapcsolódni tudjon a cserepekkel.

A találmányt két kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük, közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra egy találmány szerinti tetőszellőző szerelvényeket is magába foglaló tetőszerkezet egy részletének perspektivikus rajza; a

2. ábra az 1. ábrához hasonló perspektivikus rajz, amelyen a tetőszellőző szerelvények és a legfelső cserépsor el lett hagyva, hogy a fedéllemezben lévő szellőzőnyílások helyzete látható legyen; a

3. ábra az 1. ábrához hasonló perspektivikus rajz, amelyen a legfelső cserépsor el lett hagyva, hogy nedvességfogó betéteknek a 2. ábrán látható nyílásokba helyezése, valamint párazáró tálcáknak a nyílások fölé helyezése és a tetőszellőző szerelvényekhez csatlakoztatása látható legyen; a

4. ábra a 3. ábrán látható párazáró tálca perspektivikus rajza, amin a tálcának a tetőszellőző szerelvény hátsó részéhez való csatlakoztatása is látható; az

5. ábra az 1. ábrán látható tetőszerkezet-részletnek az V-V nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett oldalirányú metszete, amelyen látható a fedéllemez alatti tér és a tetőszerkezet fölötti atmoszféra közötti szellőzőjárat, amit egy-egy tetőszellőző szerelvény képez; a

6. ábra az 1. ábrán látható tetőszellőző szerelvények egyikének perspektivikus rajza (jóbbról-szemből nézve); a

7. ábra a 6. ábrán látható tetőszellőző szerelvény perspektivikus rajza (balról-hátulról nézve); a

8. ábra a 6. ábrán látható tetőszellőző szerelvényperspektivikus rajza (alulról nézve), amelyen a háló és a kapcsolódó habanyag-csíkok el lettek hagyva, hogy az ismétlődő falminta részleteiben is látható legyen; a

9. ábra a 8. ábrához hasonló ábra, amelyen már a háló és a habanyag-csík is fel van tüntetve; a

10. ábra a 6. ábrán látható tetőszellőző szerelvénynek a X-X nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszete; a

11. ábra a 6. ábrán látható tetőszellőző szerelvénynek a XI-XI nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszete; a

12. ábra egy az 1-11. ábrákon látható kiviteli alakhoz hasonló, találmány szerinti tetőszellőző szerelvény perspektivikus rajza, amely azonban az ábrán látható alakos cserepekkel való használatra lett kialakítva; a

13. ábra a 12. ábrán látható tetószellőző szerelvény perspektivikus rajza (hátulról nézve); és végül a

14. ábra a 12. ábrán látható tetőszellőző szerelvény perspektivikus rajza (alulról nézve), amelyen a háló és a kapcsolódó habanyag-csíkok el lettek hagyva, hogy az ismétlődő falminta részleteiben is látható legyen.

Az 1. ábrán egy 10 tetőszerkezet egyik részlete látható. A 10 tetőszerkezetnek része nagyszámú, betonból készült 12 cserép, amelyek egy 14 fedéllemezre vannak erősítve. A 12 cserepek a 14 fedéllemezre vagy közvetlenül vannak felerősítve, vagy cseréplécek segítségével (nincsenek ábrázolva), hagyományos módon. Amennyiben cseréplécek vannak alkalmazva, akkor azok rendre a 12 cserepek egy-egy sorának • · alsó része alá vannak helyezve. A 12 cserepek hagyományos módon a 12 cserepek rögzítőnyílásain átdugott és a 14 fedéllemezbe vert szegekkel vagy hasonló rögzítőelemekkel vannak a 10 tetőszerkezetre erősítve. A 14 fedéllemez rétegelt lemezekből vagy egyéb, alkalmas fedőanyagból van kialakítva, amire még kátránypapír vagy más, megfelelő anyagú alátét-réteg van felhordva.

Az 1. ábrán látható 10 tetőszerkezetbe a találmány szerint be van építve nagyobb számú 20 tetőszellőző szerelvény. A 20 tetőszellőző szerelvények a 10 tetőszerkezet szerves részét alkotva 12 cserepeknek egy felső 22 sora és 12 cserepeknek egy közvetlenül a felső 22 sor alatti, alsó 24 sora közé vannak helyezve; a felső 22 sor itt a 10 tetőszerkezet gerince alatti első cserépsor. A 10 tetőszerkezet egyes soraiban lévő 12 cserepek a közvetlenül alattuk lévő sor 12 cserepeit hagyományos módon átlapolják. A felső 22 sorban lévő 12 cserepek alsó részét valójában azonban a 20 tetőszellőző szerelvények képezik, így a felső 22 sor alatti alsó 24 sor 12 cserepeinek felső részét ezek lapolják át. Ezt az teszi lehetővé, hogy a felső 22 sor és a rákövetkező alsó 24 sor 12 cserepei egymástól ugyan szabványos távközre vannak, de a felső 22 sorban a szabványosnál rövidebb 12 cserepek vannak használva. A felső 22 sorban lévő 12 cserepek a 10 tetőszerkezet gerincéig érnek, ahol egy sor 26 taréjcseréppel vannak átlapolva.

Mivel a 20 tetőszellőző szerelvényeknél a felső 22 sorban a szabványosnál rövidebb 12 cserepek vannak, a 20 tetőszellőző szerelvények képesek biztosítani a 10 • · ·· · »»»99 • · : * ··· · · ··· · «··· ·· * .

- ιι tetőszerkezet 14 fedéllemez alatti tere és az atmoszféra közötti szellőzést, ugyanakkor - mivel a 10 tetőszerkezetbe szervesen integrálva vannak, és nem bontják meg a 12 cserepek folytonosságát - nem rontják a 10 tetőszerkezet külső megjelenését. Nagyobb számú 20 tetőszellőző szerelvényt a végeikkel egymás mellé illesztve egy teljes szellőzősort lehet kialakítani. A 20 tetőszellőző szerelvények sora biztosítja a 10 tetőszerkezet gerincszellőzését.

Amint még részletesen ismertetni fogjuk, egy-egy 20 tetőszellőző szerelvényre a felső 22 sorban lévő 12 cserepekből rendre kettő-kettő van az alsó szélénél fogva ráhelyezve és ráerősítve. Ugyanakkor a 20 tetőszellőző szerelvény alsó részén egymástól távközre nagyobb számú láb van, amelyek egyik feladata az, hogy lehetővé tegyék a 20 tetőszellőző szerelvény 14 fedéllemezre erősítését a felső 22 sor és a közvetlenül alatta lévő alsó 24 sor 12 cserepei között. Az alsó 24 sorban lévő 12 cserepek felső széle fölött egy szellőzőjárat indul, amit részben a 20 tetőszellőző szerelvénynek egy üreges 28 felső része képez. Az üreges 28 felső rész a 14 fedéllemezben lévő 32 nyílásokkal (lásd a 2. és 3. ábrát) közlekedve a 14 fedéllemez alatti tér és a 12 cserepek fölötti atmoszféra között szellőzést biztosít. A 20 tetőszellőző szerelvény 28 felső részének üreges belsejében 30 falak hálózata van, ami megakadályozza, hogy eső széltől hajtva vagy más módon a 20 tetőszellőző szerelvény belső részébe tudjon kerülni (lásd később).

··« * • ♦··· •4 · • 4 • W « ·

A 2. ábrán a 10 tetőszerkezet a 20 tetőszellőző szerelvény és a 12 cserepek felső 22 sora nélkül van ábrázolva. Amint az ábrán látható, a 14 fedéllemezben a felső 22 sor minden egyes 12 cserepe alatt egy-egy kör keresztmetszetű 32 nyílás van kialakítva. Valamennyi 32 nyílás részét képezi a 14 fedéllemez alatti tetőtérből induló és a 20 tetőszellőző szerelvények valamelyikének egy részén keresztül a 10 tetőszerkezet fölötti atmoszférába vezető egy-egy légcirkulációs járatnak.

A 10 tetőszerkezet építése során a 14 fedéllemezre 12 cserepek egy 34 sorát erősítik, majd 12 cserepek egy következő 24 sorát, és a 14 fedéllemezben kialakítják a 32 nyílásokat (lásd a 2. ábrát). Utána a 20 tetőszellőző szerelvényeket az alsó 24 sorban lévő 12 cserepek felső végére helyezik, és a 14 fedéllemezre szegezik (lásd 3. ábra). Valamennyi 32 nyílásba egy-egy 36 nedvességfogó betétet szerelnek. A 36 nedvességfogó betétnek része egy alsó 38 gyűrű, ami a 32 nyílásba kerül, egy 42 karima, ami a 14 fedéllemezre felfekszik, és egy felső 40 gyűrű, ami a 42 karimából az alsó 38 gyűrűvel ellentétes oldalon kiáll. Gyakorlatilag még a legjobb szigetelési technikával sem lehet megakadályozni, hogy némi nedvesség ne kerüljön rá a 14 fedéllemez felső felületére. Amennyiben azonban a 14 fedéllemezen nedvesség gyűlne össze, az egyes 36 nedvességfogó betéteknek a 14 fedéllemezből kiálló 42 karimája és felső 40 gyűrűje megakadályozza, hogy a 32 nyílásokba nedvesség tudjon bejutni.

A 14 fedéllemezen összegyűlő nedvesség minimalizálása végett a 20 tetőszellőző szerelvény el van látva egy további szigeteléssel. Nevezetesen minden egyes 20 tetőszelloző szerelvényhez egy-egy külön 43 párazáró tálca van kapcsolva, amelyek a 20 tetőszellőző szerelvények alatt, rendre két-két 32 nyílás fölött helyezkednek el. Amint a 3. ábrán látható, a 43 párazáró tálcák a felső 40 gyűrűk fölé vannak szerelve, rá a 20 tetőszellőző szerelvényekre. A szerelés sorrendje: először a 20 tetőszellőző szerelvényeket szerelik a 14 fedéllemezre, utána következnek a 43 párazáró tálcák, végül pedig az első 22 sor 12 cserepei. Amint a 4. és 5. ábra mutatja, a 43 párazáró tálcák alapjában véve síkbeli, de kissé ívelt alakzatok, hogy megfelelő hosszúságú darabon illeszkedjenek az első 22 sorban lévő 12 cserepekkel. Az egyes 43 párazáró tálcáknak van egy 45 elülső szélük, amelyek alján egy-egy 47 ragasztócsík van; a 45 elülső szélt a 47 ragasztócsíkkal lehet a 20 tetőszellőző szerelvényre erősíteni. A 43 párazáró tálcák ellentétes oldali, 49 hátsó szélének alján ugyancsak van egy-egy 51 ragasztócsík, amelyekkel a 43 párazáró tálcákat a 14 fedéllemezre lehet erősíteni.

Az 5. ábra a 10 tetőszerkezet 1. ábra szerinti részletének az V-V nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszete. Amint látható, a 20 tetőszellőző szerelvény üreges 28 felső része a felső 22 sorban lévő 12 cserép 44 alsó szélétől indul, és a 12 cserépnek gyakorlatilag mintegy folytatása, azaz a 28 felső rész és a felső 22 sorban lévő, lerövidített 12 cserép együtt egy olyan struktúrát alkot, amelynek hossza egyenlő a többi sorban - például a ·· ' · . . ; ί :.:. .· ··: : ·.

··· · ···· rákövetkező 24 sorban - lévő szabványos 12 cserepek hosszával. Az üreges 28 felső rész a következő alsó 24 sorban lévő 12 cserepek 46 felső széle fölé nyúlik, ugyanúgy, mint ahogyan a 10 tetőszerkezet többi sorában lévő 12 cserepek a közvetlenül alattuk lévő sor cserepeinek felső szélét átlapolják. Az üreges 28 felső rész egyúttal része a szellőzőjáratnak is, amely a 14 fedéllemez alatti térből a külső, 10 tetőszerkezet fölötti atmoszférába vezet. A szellőzőjárat a 14 fedéllemez alatti tetőtérből a 36 nedvességfogó betéten keresztül a felső 22 sorban lévő 12 cserép alatti térbe vezet. Innen a szellőzőjárat a 20 tetőszellőző szerelvény egymástól távközre lévő nagyobb számú 48 lába között az üreges 28 felső rész hátsó részében lévő 50 belső térbe vezet tovább. Innen a szellőzőjárat az üreges 28 felső részen keresztül, a 30 falak között haladva a külső, 10 tetőszerkezet fölötti atmoszférába vezet.

Az 5. ábrán a 22, 24 sorban lévő 12 cserepek 52 cseréplécekre erősítve vannak ábrázolva; az 52 cseréplécek a 14 fedéllemez felső felületére vannak erősítve. Amint az 1. ábra kapcsán korábban említettük, a 12 cserepek közvetlenül vagy cseréplécek segítségével lehetnek a 14 fedéllemezre erősítve. Az 52 cserépléceket csupán a példa kedvéért rajzoltuk be az 5. ábrába.

Amint az 5. ábrán látható, a 20 tetőszellőző szerelvény alján lévő 48 lábak lefelé állnak, és a 14 fedéllemez tetejével érintkezve tartják a 20 tetőszellőző szerelvényt. Ugyanakkor a 48 lábak a következő, alsó 24 sorban lévő 12 cserepek 46 felső széléig előrenyúlva a 24 sorban lévő 12 • ··»· » Σ Σ * ··· · ···· ·· cserepekkel is érintkeznek, és így a 20 tetőszellőző szerelvényt az alsó 24 sorban lévő 12 cserepekhez képest kívánt helyzetben pozícionálják. A felső 22 sorban lévő 12 cserép 44 alsó széle a 20 tetőszellőző szerelvény üreges 28 felső részének 56 hátsó felületén lévő 54 habanyag-csíkkal érintkezik. Ez megakadályozza, hogy a 44 alsó szél és az 56 hátsó felület közötti térbe víz tudjon folyni. Az üreges 28 felső rész aljára erősített 58 habanyag-csík az üreges 28 felső rész alja és az alsó 24 sorban lévő 12 cserepek felső felülete közötti teret szigeteli. A 12 cserepek felső felülete gyakran kissé görbe és szabálytalan, és az 58 habanyag-csíkkal ez számításba van véve.

Amint az 5. ábrán ugyancsak látható, a 43 párazáró tálca az első 22 sorban lévő 12 cserepek aljával érintkezve van elhelyezve; az érintkezés a 43 párazáró tálca és a 12 cserepek hosszának jelentős részére kiterjed. A 45 elülső szél a 47 ragasztócsíkkal a 20 tetőszellőző szerelvényre van erősítve, az ellentétes oldali, 49 hátsó szél pedig az 51 ragasztócsíkkal a 14 fedéllemezre. A 43 párazáró tálca készülhet műanyagból, fémből vagy más nedvesség-átnemeresztő anyagból, és megakadályozza, hogy az első 22 sorban lévő 12 cserepek között szivárgással vagy más módon nedvesség kerülhessen a 14 fedéllemezre a 32 nyílások tájékán.

Amint az 1. ábra kapcsán korábban már említettük, a 20 tetőszellőző szerelvény üreges 28 felső részébe nagyobb számú 30 fal van építve, amelyek eső behatolása elleni gátat képeznek. Amint később még részletezzük, a 30 falak feladata az, hogy különleges elrendezésüknél fogva hatásosan ν

megakadályozzák, hogy szél hajtotta eső az üreges 28 felső rész hátsó részében lévő 50 belső térbe juthasson. Szintén később fogjuk részletezni, hogy az 50 belső tér fenekén egy háló van, ami rovarhálóként működve megakadályozza, hogy rovarok, férgek vagy egyéb szilárd részecskék a 48 lábak közötti térbe - onnan pedig a 14 fedéllemezben lévő 32 nyílásokba - bejuthassanak.

Bár a 14 fedéllemez tetszés szerinti számú és tetszés szerinti, alkalmas méretű 32 nyílással lehet ellátva, előnyös, ha a 32 nyílások összkeresztmetszete hozzávetőleg megegyezik a 20 tetőszellőző szerelvények üreges 28 felső részeinek elülső összkeresztmetszetével. Ekkor a szellőzőjárat keresztmetszete, amely a 14 fedéllemez alatti teret az atmoszférával összeköti, a 10 tetőszerkezetben végig viszonylag állandó lesz.

A 6. ábra a 20 tetőszellőző szerelvény perspektivikus rajza (jobbról-szemből nézve). Amint az ábrán látható, a 20 tetőszellőző szerelvény egy hosszúkás alakzat, amelyben egy középső 60 vályú van. A középső 60 vályú az üreges 28 felső résznek a 62 hátsó rész elejénél lévő 56 hátsó felületétől a 20 tetőszellőző szerelvény 64 elülső széléig terjed, és a feladata az, hogy elvezesse azt a nedvességet, ami a 62 hátsó résznél esetleg összegyűlik. Ez a nedvesség a középső 60 vályúban a 64 elülső szélig folyik, ahol rákerül a rákövetkező alsó 24 sorban lévő 12 cserepek 46 felső szélére. A középső 60 vályú a 20 tetőszellőző szerelvény üreges 28 felső részét hozzávetőleg egyenlő hosszúságú két félre osztja.

Amint a 6. ábrán látható, a 20 tetőszellőző szerelvény hátsó része két 66, 68 rögzítőkapoccsal van ellátva, amelyek felfelé kiállnak. A 66 rögzítőkapocs, amelyik a 62 hátsó rész hosszának középső részéből áll ki felfelé, a felső 22 sorban lévő, lerövidített 12 cserepek egyikének oldalsó széle fölé nyúlik és azzal kapcsolódva rögzíti azt; ez az 12 cserép, amelyik az alsó szélével teljes szélességben rajta van a 62 hátsó részen. A másik 68 rögzítőkapocs, amelyik a 62 hátsó rész 70 végénél van, egy a felső 22 sorban lévő 12 cserepek másika fölé nyúlik és azzal kapcsolódik; ez a 12 cserép a 66 rögzítőkapocs által kapcsolódó 12 cseréppel szomszédos cserép. Tehát a 66 és 68 rögzítőkapcsok a felső 22 sorban lévő, lerövidített 12 cserepek oldalsó szélei fölé nyúlnak és azzal kapcsolódnak, és e 12 cserepek 44 alsó széle a 20 tetőszellőző szerelvény hátsó részéhez van rögzítve. Ugyanakkor a felső 22 sorban lévő többi 12 cserép egymást az oldalsó széleivel hagyományos módon átlapolja, akárcsak a 10 tetőszerkezet többi sorában lévő többi 12 cserép.

A 68 rögzítőkapocs a 62 hátsó rész 70 végénél van, amely a 20 tetőszellőző szerelvénynek egy első 72 végével szomszédos. A 20 tetőszellőző szerelvény ellentétes oldali, második 74 vége felfelé néző 76 vályúként van kialakítva, amiben 78 terelőfalak vannak. Amennyiben a 74 második végnél nincs elhelyezve egy következő 20 tetőszellőző szerelvény, akkor a legfelső 22 sorban lévő 12 cserepek egyike oldalsó szélének egy része a 76 vályúba kerülhet. Ebben az esetben ez a 12 cserép szabványos hosszúságú, és az oldalsó szélének • · · · ·« · • · · ·· ·· • · · · ·«· · .

• ···· * . · · - 18 - ...........

legalsó része a 76 vályúban ül. Amennyiben azonban a 20 tetőszellőző szerelvényekből·nagyobb számú van egymás mellé helyezve (vég a véghez), akkor - amint az 1. ábra mutatja a 20 tetőszellőző szerelvény első 72 vége illeszkedik a vele szomszédos 20 tetőszellőző szerelvény második 74 végével, és azt átlapolja (lásd még a 6. ábrát). A 74 vég elülső széle 80 nyílásokkal van ellátva, amelyeken át a 76 vályúban esetleg összegyűlő nedvesség távozni tud.

A 7. ábra a 20 tetőszellőző szerelvény perspektivikus rajza (balról-hátulról nézve), amely a 62 hátsó részt részletesebben mutatja. Amint az ábrán látszik, a 62 hátsó rész egy viszonylag vékony, lényegéban véve síkbeli alakzat, és a 20 tetőszellőző szerelvény üreges 28 felső részének 56 hátsó felületétől felfelé helyezkedik el. A 62 hátsó rész az üreges 28 felső rész 74 második vége mentén meghosszabbítva a 76 vályút képezi. Amint az ábrán látható, a 66 rögzítőkapocs a 62 hátsó rész hosszának középső részéből áll ki felfelé. A 7. ábrán ugyancsak látható, hogy a 68 rögzítőkapocs - akárcsak a 66 rögzítőkapocs - egy kampószerű alakzat, és a 62 hátsó rész 70 végéből áll ki felfelé. A 66, 68 rögzítőkapcsok tehát felfelé kiállnak, és az alakjuk illeszkedik a felső 22 sorban lévő 12 cserepek oldalsó széleiben lévő hornyokkal.

Amint a 7. ábrán látható, a 20 tetőszellőző szerelvény négy darab 48 lábbal van ellátva. Az egyes 48 lábak egy-egy 82 megvastagítással bírnak, amikben egy-egy átmenő (a 62 hátsó résztől a 48 láb aljáig tartó) 84 rögzítőnyílás van szeg számára. A szegeket a 62 hátsó részben lévő 84 • ·

- 19 - ...........

rögzítőnyílásokba helyezik, majd a 48 lábak alatti 14 fedéllemezve verve őket a 14 fedéllemezre, erősítik a 20 tetőszellőző szerelvényt.

A 8. ábra a 20 tetőszellőző szerelvény perspektivikus rajza (alulról nézve), amelyen a 30 falak részletes szemléltetése érdekében az 58 habanyag-csíkok és a háló el lett hagyva. A 9. ábra a 8. ábrához hasonló nézet, de az 58 habanyag-csíkok és a 86 háló be van rajzolva a helyére. A

10. ábra a 20 tetőszellőző szerelvénynek a 6. ábrán X-X nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszete, a 11. ábra pedig a 6. ábrán XI-XI nyilakkal jelölt metszősík mentén felvett metszete.

Amint a 8. ábrán látható, a 30 falak a 20 tetőszellőző szerelvény 28 felső részének egy szakasza mentén elhelyezett, körív alakú terelőfalak ismétlődő mintájába vannak rendezve. A mintában a terelőfalak görbülete csökken, a hosszúságuk nő.

Amint a 8. ábrán látható, a 30 falak mintájának ismétlődő része egy-egy 88 falcsoport ismétlődését jelenti. A 88 falcsoport magába foglal egy első 90 terelőfalat, ami a 88 falcsoporton belül a legnagyobb hosszúságú és a legkisebb görbületű terelőfal. A 90 terelőfal a 64 elülső széltől egészen az üreges 28 felső rész hátsó részénél lévő 50 belső térig tart. A 88 falcsoport magába foglal egy második 92 terelőfalat, amely az első 90 terelőfalnál rövidebb és kisebb görbületű. Amint az ábrán látható, a második 92 terelőfal a 64 elülső széltől kissé beljebb indul, és az 50 belső tér kezdete előtt végződik. A 88 falcsoport magába foglal egy harmadik 94 terelőfalat, amely a második 92 terelőfalnak az első 90 terelőfallal ellentétes oldalán van elhelyezve. A harmadik 94 terelőfal rövidebb és kisebb görbületú, mint a második 92 terelőfal. A 88 falcsoport magába foglal egy negyedik 96 terelőfalat, amely a harmadik 94 terelőfalnak a második 92 terelőfallal ellentétes oldalán van elhelyezve. A negyedik 96 terelőfal a harmadik 94 terelőfalnál rövidebb és kisebb görbületú.

Amint a 8. ábrán látható, a 88 falcsoport tehát egy első 90, egy második 92, egy harmadik 94 és egy negyedik 96 terelőfalból áll, és ez a falminta az üreges 28 felső rész hossza mentén ismétlődik. Az egyes 90, 92, 94, 96 terelőfalak azonos magasságúak, és az üreges 28 felső rész tetejétől a rákövetkező alsó 24 sorban lévő 12 cserepek felső felületének magasságáig érnek.

A 88 falcsoportok megakadályozzák, hogy az 50 belső térbe eső jusson be. A falmintában a változó méretű és görbületú terelőfalak még viharos erejű szél vagy forgószél esetén is, amikor számolni lehet vízszintesen fújó széllel, képesek az eső 50 belső térbe jutását meggátolni.

Amint a 9. ábrán látható, az 50 belső tér alján egy darab 86 háló van elhelyezve, amely az 50 belső tér teljes hosszában végigér. A 86 háló a 48 lábakat is körbeveszi, és a belső széle a 88 falcsoportokra van erősítve. A 86 háló másik széle a 62 hátsó rész aljára van erősítve. A 86 háló a lyukbőségénél nagyobb részecskék számára az 50 belső teret lezárja, és megakadályozza, hogy rovarok, férgek vagy más szilárd szemcsék a 48 lábak között áthaladva az alattuk lévő • · fedéllemezre kerüljenek.

Az 58 habanyag-csíkok a 86 háló széle mentén a 88 falcsoportok határára vannak erősítve (9. ábra). Mint már említettük, az 58 habanyag-csíkok az alsó 24 sorban lévő 12 cserepek felső felületére felfekszenek, amikor a 20 tetőszellőző szerelvény a helyére van szerelve. A 58 habanyag-csíkok a 20 tetőszellőző szerelvény üreges 28 felső részének alja és a 12 cserepek felső felülete közötti teret zárják le, figyelembe véve, hogy a 12 cserepek gyakran kissé görbék és nem teljesen szabályosak.

Az 1-11. ábrákon látható és az ábrák alapján részletesen ismertetett 20 tetőszellőző szerelvény viszonylag lapos, lényegében véve síkbeli alakzat, amely viszonylag lapos, beton tetőfedő 12 cserepekkel való használatra alkalmas. A megoldás lényege azonban ívelt szelvényű, alakos cserepekre is átültethető. Erre a 12-14. ábrákon látható egy kiviteli példa.

A 12-14. ábrákon látható 100 tetőszellőző szerelvény tehát alakos, beton tetőfedő cserepekhez használható. A 12. ábrán két darab 102 alakos, beton tetőfedő 102 cserép látható. Csakúgy, mint az 1-11. ábrák szerinti 20 tetőszellőző szerelvény esetében, a 12-14. ábrák szerinti 100 tetőszellőző szerelvény is magába foglal egy üreges 104 felső részt és egy 106 hátsó részt. Amíg a 106 hátsó rész akárcsak az 1-11. ábrák szerinti 20 tetőszellőző szerelvény esetében - lapos, az üreges 104 felső rész ívelt, hullámos, és ezáltal illeszkedik a 12. ábrán látható 102 cserepek alakjához. Az üreges 104 felső rész ismétlődő falmintával

van ellátva, amely csökkenő görbületű és növekvő hosszúságú 108 terelőfalak csoportjaiból áll, hasonlóan az 1-11. ábrák szerinti 20 tetőszellőző szerelvényhez. A 108 terelőfalak hasonló magasságúak, és a 102 cserepek ívelt felső felületének magasságáig érnek le. Az egyszerűség kedvéért a

14. ábrába ugyan nincsenek berajzolva, de a 100 tetőszellőző szerelvény egy darab hálóval és habanyag-csíkokkal van ellátva; ezek hasonlók a 9. ábra szerinti 86 hálóhoz és 58 habanyag-csíkokhoz, azzal a különbséggel, hogy a 100 tetőszellőző szerelvény üreges 104 felső részéhez hasonlóan ezek is íveltek. Következésképp a habanyag-csíkok lezárják a 108 terelőfalak alsó széle és a 102 cserepek ívelt felső felülete közötti teret.

Amint a 12. és a 13. ábrán látható, a 100 tetőszellőző szerelvény 106 hátsó része egy 110 rögzítőkapoccsal van ellátva, amely a 106 hátsó részre helyezett, lerövidített, felső betoncserép oldalsó szélével kapcsolódik. Ugyanakkor a felső betoncserepek egy 112 vállra fekszenek fel, amely a 104 felső rész hátuljából kiáll. Ezáltal a 100 tetőszellőző szerelvény 106 hátsó része lapos lehet, és mégis alkalmas alakos szelvényű cserepek tartására.

A 20 és 100 tetőszellőző szerelvények bármilyen alkalmas anyagból készülhetnek, például műanyagból vagy fémből. Egy konkrét alapanyag, amely különösen előnyös a 20, 100 tetőszellőző szerelvények gyártására, a Generál Electric Company cég Noryl márkanevű terméke. Az ebből az anyagból gyártott tetőszellőző szerelvényekre a Uniform Building Code, Standard No. 32-7 (Egységes építési előírások, 32-7 • · · · · * •· · ····· ·«·· · » · * ···· »· · sz. szabvány) szerinti A tűzvédelmi minősítés nyerhető. Ezek a tetőszellőző szerelvények kielégítik továbbá az Underwriters Laboratories Inc. (USA-beli minőségvizsgáló intézet) 790 sz. előírását.

Claims

Szabadalmi igénypontok

1. Tetőszellőzó szerelvény (20) tetőszerkezetnek (10) egy felső sorában (22) és egy alsó sorában (24) lévő tetőfedő cserepek (12) közötti szellőzésre, amely tetőszellőző szerelvénynek (20) része egy a felső sorban (22) lévő cserép (12) alsó szélét (44) tartó hátsó rész (62), és egy üreges felső rész (28), amely a hátsó rész (62) előtt helyezkedik el, ahol a tetőszellőző szerelvény (20) egy szellőzőjaratót képez, amely az üreges felső részen (28) és a hátsó részen (62) keresztül vezet, azzal jellemezve, hogy az üreges felső résznek (28) van egy felső felülete, amely beépített állapotban a hátsó rész (62) által tartott, felső sorban (22) lévő cserép (12) felső felületével folytonos.

2. Az 1. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy az üreges felső rész (28) felső felülete a hátsó rész (62) felső felületéhez van kapcsolva egy hátsó felülettel (56), amely hátsó felület (56) a felső sorban (22) lévő cserép (12) alsó szélével (44) határos és azt megtámasztja.

3. A 2. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy a hátsó felület (56) mind a hátsó • · · • · · • · · · • ·· · · * » · rész (62) felső felületére, mind az üreges felső rész (28) felső felületére merőleges.

4 ·

- 30 van erősítve, van egy ellentétes oldali hátsó széle (49), amely beépített állapotban a fedéllemezre (14) van erősítve, és van egy nagy kiterjedésű felülete, amely beépített állapotban a cserepek (12) aljával érintkezik.

«4 · · · w · ·· ♦ » · · « « * · · · ·*# · ♦ • ···· · « · · ««· 4 »««« ··

4 . A 2. vagy a 3. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy a hátsó felületre (56) legalább egy darab habanyag-csík van (54) erősítve.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy egy lábbal (48) van ellátva, amely a hátsó részből (62) lefelé kinyúlik, és beépített állapotban az alsó sorban (24) lévő cserép (12) felső szélével (46) érintkezik, és a szellőzőjárat részét képezi.

6. Az 5. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy nagyobb számú lábbal (48) van ellátva, amelyek a hátsó részből (62) és részben az üreges felső részből (28) lefelé kinyúlnak.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy a hátsó rész (62) magába foglal egy rögzítőkapcsot (66), amely beépített állapotban a felső sorban (22) lévő cserép (12) alsó szélénél (44) a felső sorban (22) lévő cserép (12) egyik oldalsó széle fölé nyúlik, és ezáltal a felső sorban (22) lévő cserepet (12) rögzíti.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti tetőszellőző • · · · · · · ·· · · « · · · 5 · · · ··· · · ·♦···· * · · «·· · «··· a* szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy egy a felső sorban (22) lévő második cseréppel (12) való kapcsolódásra is alkalmasan van kialakítva, amely második cserépnek (12) van egy a hátsó résszel (62) kapcsolódó alsó széle (44).

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy egy a felső sorban (22) lévő harmadik cseréppel (12) való kapcsolódásra is alkalmasan van kialakítva, amely harmadik cserép (12) beépített állapotban a felső sorban (22) lévő először említett cserépnek (12) a felső sorban (22) lévő második cseréppel (12) ellentétes oldalán van elhelyezve, és van egy oldalsó széle, továbbá hogy a hátsó rész (62) magába foglal egy második rögzítőkapcsot (68), amely beépített állapotban a hátsó rész (62) végénél a felső sorban (22) lévő harmadik cserép (12) oldalsó széle fölé nyúlik.

10. A 9. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy a felső sorban (22) lévő először említett cserépnek (12) és felső sorban (22) lévő második és harmadik cserépnek (12) egymást kölcsönösen átfedő oldalsó szélei vannak.

11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy egy az alsó sorban (24) lévő második cseréppel (12) való kapcsolódásra is alkalmasan van kialakítva, amely második cserép (12) beépített állapotban az alsó sorban (24) lévő • ·

- 27 először említett cseréppel (12) szomszédosán van elhelyezve, és van egy felső széle (46), és a tetőszellőző szerelvény (20) felső része (28) az alsó sorban (24) lévő második cserép (12) felső széle (46) fölé nyúlik, és a tetőszellőző szerelvény (20) lába (48) az alsó sorban (24) lévő második cserép (12) felső széléig (46) ér és azzal érintkezik.

12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy magába foglal az üreges felső részben (28) elhelyezett nagyobb számú falat (30), amelyek eső behatolása elleni gátat képeznek.

13. A 12. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy a falakat (30) a felső rész (28) egy szakasza mentén elhelyezett, körív alakú terelőfalak (90, 92, 94, 96, 108) ismétlődő mintája alkotja, amelyben nagyobb számú csökkenő görbületú és növekvő hosszúságú, körív alakú terelőfal (90, 92, 94, 96, 108) van.

14. A 13. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy a felső rész (28) egy vályúval (60) van ellátva, amely a hátsó résztől (62) indul és a tetőszellőző szerelvény (20) ellentétes oldali, elülső széléig (64) tart, és a hátsó rész (62) felől nedvességelvezetést biztosít.

15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti • « · · a <· ·♦ * · · « · · • · · · ··· »4 • *··· · a ·· •4· 4 · · 4 · a »· tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy egy belső tere (50) van, amely a felső rész (28) üreges belső részétől az egymástól távközre lévő nagyobb számú lábig (48) tart, és amibe rovarok behatolása elleni gátat képező háló (86) van szerelve.

16. A 15. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy el van látva legalább egy darab habanyag-csíkkal (58), amely a hálóra (86) van erősítve, és az alsó sorban (24) lévő legalább egy darab cserép (12) felső felületével érintkezik.

17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy a hátsó részben (62) nagyobb számú rögzítőnyílás (84) van kialakítva szegek számára.

18. A 17. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy a rögzítőnyílások (84) az egymástól távközre lévő nagyobb számú lábon (48) mennek át, mégpedig egy lábon (48) rendre egy rögzítónyílás (84).

19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy a hátsó rész (62) és az üreges felső rész (28) lapos cserepekkel (12) való használatra alkalmas, viszonylag lapos, lényegében véve síkbeli alakzatot képeznek.

20) azzal jellemezve, hogy a karima (42) és a felső gyűrű (40) üreges, hengeres alakzatot képeznek.

20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti tetőszellőző szerelvény (2.0) azzal jellemezve, hogy a hátsó rész (62) és az üreges felső rész (28) ívelt, alakos cserepekkel (102) való használatra alkalmas, ívelt, alakos alakzatot képeznek.

21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy egy nedvességfogó betéttel (36) rendelkezik, amelynek része egy karima (42), ami egy nyílásba (32) illeszthető, és egy felső gyűrű (40), ami a tetőszerkezet (10) fedéllemezéből (14) felfelé kiállva meggátolja a fedéllemezen (14) lévő nedvesség nyílásba (32) áramlását.

22. A 21. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény

23. A 21. vagy a 22. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy egy nedvességátnemeresztő anyagú, párazáró tálcával (43) rendelkezik, amely beépített állapotban a felső és az alsó sorban (22, 24) lévő cserepek (12) alatt van, és a tetőszellőző szerelvény (20) és a fedéllemez (14) között húzódik.

24. A 23. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy a párazáró tálcának (43) van egy elülső széle (45), amely a tetőszellőző szerelvényre (20) • 4

25. A 24. igénypont szerinti tetőszellőző szerelvény (20) azzal jellemezve, hogy el van látva egy első ragasztócsíkkal (47), amely a párazáró tálca (43) elülső szélét (45) a tetőszellőző szerelvényre (20) rögzíti, és el van látva egy második ragasztócsíkkal (51), amely a párazáró tálca (43) hátsó szélét (49) a fedéllemezre (14) rögzíti.

26. Tetőszerkezet azzal jellemezve, hogy része egy felső sorban (22) lévő cserép (12), amelynek van egy alsó széle (44), egy alsó sorban (24) lévő cserép (12), amelynek van egy a felső sorban (22) lévő cserép (12) alsó szélével (44) határos felső széle (46), és egy az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti tetőszellőző szerelvény (20).

27. Eljárás tetőszerkezet összeszerelésére azzal jellemezve, hogy a következő lépéseket hajtjuk végre:

a) nagyobb számú tetőfedő cserepet (12) egymás mellé helyezve egy alsó sort (24) képezünk a fedéllemezen (14),

b) egy az 1-25. igénypont bármelyike szerinti tetőszellőző szerelvényt (20) szerelünk az alsó sorban (24) lévő tetőfedő cserepekre (12) olyan módon, hogy az alsó sorban (24) lévő tetőfedő cserepek (12) felső szélét (46) a tetőszellőző szerelvény (20) felső részével (28) átlapoljuk,

c) és további nagyobb számú tetőfedő cserepet (12) egymás mellé helyezve egy felső sort (22) képezünk olyan módon, hogy a felső sorban (22) lévő tetőfedő cserepek (12) a tetőszellőző szerelvény (20) hátsó részébe (62) kerülnek.