HUT72393A - Apparatus and method for bending and tempering glass sheets and thin glass sheets tempered and bent through the method in the apparatus - Google Patents

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés üveglemezek hajlítására és edzésére, valamint az eljárással és berendezésben hajlított és edzett üveglemez. A találmány tárgya különösen tökéletesített eljárás és berendezés gépjárművek üvegezéséhez alkalmazott üveglemezek préselve hajlítására és edzésére. Préselve haj Irtáson olyan alakítási eljárást értünk, aminek során a hőhatás révén meglágyított üveglemezt présformákon, így például présszerszámokon lévő komplementer, egymással szemben lévő alakító felületek között préselik.

Gépjárművek, így például személygépkocsik ablakaiként szolgáló, temperált, görbe üvegtáblák előállításakor számos követelményt kell egyidejűleg teljesíteni. Először is az üvegtábla meg kell, hogy feleljen a biztonsági előírásoknak, így Európában az ECE R43 előírásoknak, amik rögzítik az üveg törése esetén bekövetkező sérülések csökkentését célzó törési szerkezeteket. Az üvegtáblának ezenkívül helyes méretűnek és alakúnak kell lennie, hogy illeszkedjen a gépjármű megfelelő nyílásába. Az üvegtáblán továbbá nem lehetnek felületi hibák és az üvegtáblának kellő optikai minőséggel kell rendelkeznie, hogy lehetővé tegye a torzítás nélküli kilátást az ablakon át. Emellett az üvegtábla költségének a fogyasztó, vagyis a gépjármű gyártója számára elfogadhatónak kell lennie.

Az utóbbi években ezek az üveggyártók felé jelentkező igények még fokozódtak. A gépjárművek korszerű formatervezési irányzatai bonyolult alakú, vagyis két, egymásra merőlegesen irányban görbült üveget kívánnak és

nemcsak a gépjármű karosszériájának üvegezési peremébe illeszkedő kerületen, hanem a teljes üvegtáblán szükségessé teszik a görbület ellenőrzését. A görbület a borítási irányban (két oldal között) gyakran mély és/vagy éles. Ezeknek a bonyolult alakoknak a kialakítása mellett a kívánt tűrések is egyre szorosabbá válnak, mivel egyrészt a gyártók egyre nagyobb mértékben kívánják javítani a minőséget, másrészt lehetséges, hogy a gépjárműüveg peremét tömítéssel zárják le, vagy az üveget ipari robottal helyezik be és ezek a technikák az üvegnél nagyon szoros tűréseket igényelnek.

Ezeknek az okoknak a következtében a bonyolult alakokban mindegyik esetben nehezen lehet az optikai torzítást elkerülni. Emiatt, továbbá azért, mert a gépjármű üvegezésében be kell tartani a jelenleg megkövetelt, egyre szigo-rúbbá váló optikai szabványokat, az üveggyártóknak az általuk alkalmazott hajlítási eljárásokban ezeket komolyan figye-lembe kell venniük.

Ehhez járul még az, hogy a gépjárműveknek az üzemanyag-fogyasztást csökkentését célzó súlycsökkentésére irányuló törekvés vékonyabb üvegek használatát igényli. Jelenleg például ütésálló üvegtáblához 4 mm és 5 mm vastag üveg helyett gyakran használnak 3 mm vastag üveget. A vékony üveget nehezebben lehet megfelelőképpen edzeni, és a hőhatásra meglágyult állapotban lévő vékony üveg alakja könynyebben elvész és érzékenyebb az optikai torzulásra, úgyhogy az üveggyártók egyre bonyolultabb nehézségekkel találkoznak.

Sok nehézség csökkenthető azzal, hogy az üveglemezeket viszonylag lassan hajlítják egy olyan préselve hajlító rendszerben, amelyben a prés fűtött környezetben van elhelyezve. Ennek az eljárásnak azonban hosszú a ciklusideje és drága az alkalmazása. Az üveggyártóknak költség okok miatt olyan eljárásokat kell kifejleszteniük, amik rövidebb ciklusidőket, rövidebb szerszámcserélési időket és nagyobb kibocsátást tesznek lehetővé és amikkel a kívánt alakú és minőségű üveget lehet előállítani. Rövidebb ciklusidőket és szerszámcserélési időket, valamint nagyobb kibocsátást korábban is elértek, de a gyártott üveg nem felelt meg az alakra és a minőségre vonatkozó korszerű szabványoknak, továbbá nem volt olyan vékony, mint amilyet igényeltek.

Ismeretes például egy préselve hajlító rendszer, amiben az üveglemezeket az eljárás során görgőkön továbbítják a fűtéstől a hirtelen hűtésig, és a préselési lépést a kemencén kívül végzik. Az ilyen rendszerben folytonos módon lehet egymást gyorsan követő üveglemezeket előállítani, ha a folyamatban minden lépés eléggé gyorsan megy végbe. Az ilyen rendszer nagyon jól megfelelt 4 mm vastag és ennél vastagabb üveghez, de gyártási környezetben nehéznek bizonyult ebben a rendszerben a nagyon bonyolult alakra történő hajlításkor érvényes szabványoknak megfelelő, vékonyabb üveget előállítani. Préselés közben optikai torzulás következhet be, emellett a hőhatásra meglágyult, görgőkön hordozott lemezek számos ok miatt érzékenyek mind a torzulásra, mind az alakvesztésre. Az optikai minőségnek alacsonyabb hőmérsékleten végzett hajlítással való javítását célzó kísérletek során töréskor az üvegben nem volt kielégítő a törési szerkezet és/vagy kisebb volt a kibocsátás.

• · · · ·· · · · • ·

A hajlított üvegben bekövetkező alakvesztés problémájával az US 4,883,526 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomnak megfelelő WO90/11973 számú nemzetközi szabadalom foglalkozik. Ez a szabadalom egy alternálva járó elrendezést javasol, ami a hajlított üveget egy hajlító állomásról egy leszedő vagy gyorslehűtő állomásra szállítja. A hajlított üveglemezt egy alsó, az üveglemezt hordozó, gyűrű alakú alakítószerszámnak egy alternálva járó gyűrűhöz viszonyított lefelé irányuló mozgásával erre az alternálva járó gyűrűre helyezik, aminek a körvonala és magassági alakulása megfelel az üveglemez szélső peremeinek. Ezért az alternálva járó gyűrű az eljárásban ekkor a gyűrű alakú szerszámmal koncentrikusan és azon belül helyezkedik el. Ez az elrendezés azonban tökéletesítésre szorul, mivel az alternálva járó gyűrű - a hajlított üveglemez kerületén belül lévén - a gyakorlatban nyomokat hagyhat az üveglemez látási részén.

Az US 5,279,635 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomnak megfelelő WO90/11973 számú nemzetközi szabadalom a préselve hajlított üveglemezekben lévő torzítás problémájával és különösen a préselve hajlító szerszámoknak a torzítást csökkentő módosításával foglalkozik. Eszerint a szabadalom szerint ezeket a problémákat részben az okozza, hogy a kemencéből való távozás utáni hőveszteségek kompenzálása végett az üveglemezeket a kemencében túlmelegítik. Fűtött alakító szerszámok alkalmazása útján ez a hőveszteség csökkenthető és a kemence intenzív fűtésének szükségessége megszűnik. Az említett találmány nem oldja meg a hajlított

üveglemez alakvesztésének problémáit. Ezek a problémák különösen élesen jelentkeznek akkor, amikor vékony üveglemezeket kell edzéshez hajlítani, mivel az üveglemeznek viszo-nylag magas hőmérsékleten kell lennie, amikor a kellő edzés végett a gyorslehűtő állomásra továbbítják. Az Európában gyártott gépjárművekbe jelenleg beépített üvegtáblák nagy többségének bonyolult görbülete van.

Találmányunk célja	ezért	olyan hajlítási és	edzési
eljárás, valamint berendezés,	aminek révén a	kívánt
mérsékelten bonyolult	alakú,	esetleg mély vagy	éles
hajlatokat tartalmazó,	az optikai minőségre és	törési

szerkezetre vonatkozó jelenlegi szigorú szabványoknak megfelelő üvegtáb-Iákat a gépjárműgyártók által elfogadható költséggel lehet előállítani.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az üveglemezek hajlítására és edzésére szolgáló eljárás során az üveglemezt kemencében hőhatásra meglágyult állapotra melegítjük úgy, hogy az üveglemeznek legalább egy része magasabb hőmérsékletre van melegítve, mint egy másik része. Az üveglemezt a kemencéből egy préselve hajlító állomáshoz továbbítjuk. Az üveglemezt egy felső és egy alsó présformán egymással szemben lévő, komplementer alakítófelületek között alakítjuk, amikor is legalább az egyik présforma belül fűtve van. A hajlított üveglemezt az üveglemez kerületének megfelelő alakú, alternálva járó hordozógyűrúre juttatjuk. A hordozógyűrűn tartott, hajlított üveglemezt az üveglemez felületeinek gyors lehűtése útján megedzzük. A hajlított és edzett üveglemezt a hordozógyűrűről eltávolítjuk.

• · ·

- 7 Azt a módszert, amivel az üveglemeznek legalább egy részét magasabb hőmérsékletre melegítik, mint egy másik részét, általában differenciális fűtésnek nevezik. Az üveglemeznek azokat a részeit, amiket mélyebben és/vagy élesebben (vagyis kisebb görbületi sugárra) kell hajlítani, magasabb hőmérsékletre melegítjük, hogy könnyebben, azaz ésszerűen gyorsan, de torzítás előidézése nélkül deformálódjanak. Az eljárásnak ez a jellemzője ezért funkcionálisan kapcsolódik a préselési lépéshez, amiben az üveglemez megkapja - mély vagy éles hajlatokat tartalmazó - alakját.

A préselve hajlító lépést előnyös módon a kemencén kívül végezzük, mivel ez nagy mértékben csökkenti a gépészeti ráfordítást és ezzel csökkenti a berendezés költségét. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a prés hajlítószerkezete rövidebb ciklusidőhöz legyen kialakítva, továbbá csökkenti a hőmérsékletingadozást, ami például akkor jelentkezik, ha a kemence ajtaja minden hajlított üveglemez és annak támasztószerkezete kiengedése végett kinyílik. Az üveglemezek ésszerűen gyors és torzítást nem okozó hajlításának és az üveglemez kellő mértékű edzettségének biztosításához azonban szükségesnek találtuk legalább az egyik présforma fűtését. A fűtött szerszámozás alkalmazása, amint ezt a jellemzőt nevezni lehet, ezért - ha az üveget préselés után edzeni kell - funkcionális kapcsolatban van a préselve hajlító állomásnak a kemencén kívüli elhelyezésével.

Megállapítottuk, hogy az optikai minőség tovább javítható azáltal, hogy az üveglemez a préselve hajlítás előtt előalakítási lépésen megy át és ennek révén a préselve hajlítási lépésben kisebb mértékű alakváltoztatásra van szükség. Az eljárás ezért előnyös módon tartalmazza a hőhatással meglágyított üveglemez előalakításának lépését. Ennek a lépésnek a során az üveglemezt a kívánt előhajlítás létrehozásának megfelelő alakú támasztószerkezeten, például alakos görgőkön vagy kölcsönösen ferde, egyenes görgőkön továbbítjuk. A görgők hosszát és ferdeségi szögét az üveglemez kívánt előhajIrtásának megfelelően választjuk meg.

A komplementer alakítófelületek egyike általában egy felső, teljes felületű bélyeg (patrica), a másik egy alsó, körvonalszerú vagy gyűrű alakú matrica. A bélyeg alakítófelületének előnyös módon legalább egy része porózus, vagy pedig nagyobb lyukakkal van ellátva. A lyukak rendszerint csatornákba nyílnak, amiken át a levegő nyomása csökkenthető, például oly módon, hogy ezek a csatornák egy csökkentett nyomású levegőtérrel vannak összeköttetésben. Ily módon létrejön egy erő, ami az üveglemezt az alakítóielülethez szívja. Az ilyen szerszámot vákuumos présformának (bélyegnek) nevezzük. Az üveglemez alakítását előnyös módon a vákuumos présforma használatából eredő nyomáskülönbséggel segítjük elő, ami az üveglemez két oldala között lép fel, amikor az üveglemez a szerszámfelek közé van préselve. Ez különösen akkor hasznos, ha a hajlított üveglemez alakjában fordított görbületű terület, vagyis az általában domború üveglemezben egy homorú terület van.

A vákuumos présforma (bélyeg)használatának további előnye, hogy felhasználható a hajlított üveglemez alakítás utáni felakasztására. Ekkor a matricát a bélyegtől távolítva le lehet süllyeszteni és az üveget egy alternálva járó hordozógyűrűre lehet helyezni. Az üvegnek a hordozógyűrűre való ráhelyezése végett a gyűrű és a bélyeg elmozdul egymáshoz képest. A hajlított üveglemez előnyös módon akkor van felakasztva a bélyegre, amikor az alternálva járó hordozógyűrű a bélyeg alá mozog a hajlított üveglemezek fogadása végett. Egy másik változat szerint maga bélyeg, miközben a hajlított üveglemezt hordozza, lényegében vízszintesen mozog, amíg a hordozógyúrű fölé nem kerül. Az üveglemez felületi meghibásodásának gyakorisága mindkét módon csökken. A felületi meghibásodás tovább csökkenthető és az alakpontosság tovább javítható azzal, hogy a vákuumos bélyeget vezérelt módon süllyesztjük, amikor az üveget a hordozógyűrűhöz szállítja, és az üveglemezt csak akkor engedjük el, amikor egészen közel van a hordozógyúrűhöz, úgyhogy az üveglemezt a hordozógyűrűre nem ráejtjük, hanem finoman ráhelyezzük. Ezáltal csökken az üveglemezt érő ütés és növekszik az üveglemez elhelyezésének pontossága a hordozógyűrűn. Minthogy a hordozógyűrűt a hajlított üveglemez körvonalalakjának megfelelően lehet kialakítani, ezért az alak jobban megőrződik.

Az üveglemezek pontos és reprodukálható hajlítása szempontjából fontos, hogy mindegyik üveglemez pontosan legyen helyezve a szerszámfelek között. Ha az üveglemez különböző részeit a kemencében különböző hőmérsékletre melegítjük, vagy ha előalakítási lépést alkalmazunk, akkor

···· ι

fontos, hogy az üveglemez a fontos ponton pontosan legyen helyezve. Ezért előnyös módon eszközöket alkalmazunk, amik az üveglemezt a kemencébe való belépése előtt helyzetbe állítják, és még előnyösebb módon eszközöket alkalmazunk, amik az üveglemez eltérését a kívánt helyzettől a folyamatban egy szakaszon vagy több egymást követő szakaszon felismerik és helyesbítik.

Az üveglemezek hajlításának és edzésének találmány szerinti eljárása vékony üveglemezekhez, különösen 3 és 4 mm névleges vastagságú üveglemezekhez (amiknek a tényleges vastagságtartománya 2,8...4,2 mm), és még inkább mérsékelten bonyolult görbületű vékony üveglemezekhez alkalmas. Az adott szakterületen járatos szakember gépjárművekhez szolgáló üveg hajlítása esetén vékony üvegen legfeljebb 4,2 mm vastag üveget ért. A találmány ugyan alkalmazható a fenti tartományon kívül eső vastagságú üveglemezek haj Irtására és edzésére is, de a vastagabb üveglemezeket rendszerint az ismert berendezésekben is kielégítő módon lehet feldolgozni. Jelenleg kicsi a kereskedelem igénye a 2,8 mm-nél vékonyabb üveglemezek hajlítása és edzése iránt.

A feladatot a berendezés tekintetében a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a berendezés tartalmaz egy kemencét, egy préselve hajlító állomást, egy anyagmozgató eszközt, egy gyorslehűtő állomást, egy alternálva mozgó kocsit és egy leszedő állomást.

A kemence az üveglemezt hőhatásra meglágyult állapotra melegíti. A kemence tartalmaz olyan eszközt, ami az üveglemeznek legalább egy részét magasabb hőmérsékletre

·· ··· ·

- 11 melegíti, mint egy másik részét.

A préselve hajlító állomás egy felső és egy alsó présformán egymással szemben lévő, komplementer alakítófelületeket tartalmaz. A két présforma egymáshoz képest ellentett alternáló mozgást végez, és legalább az egyik présforma belül fűtve van.

Az anyagmozgató eszköz továbbítja az üveglemezt a kemencén át és onnan a hajlító állomásra.

A gyorslehűtő állomáson egymással szemben fúvófejek vannak, amik hűtőközegáramot irányítanak a hajlított üveglemez felületeire. A hűtőközegáram az üveglemezhez ütközve azt hirtelen lehűti és ezáltal megedzi.

Az alternálva mozgó kocsi fogadja a hajlító állomásról érkező üveglemezt. Az alternálva mozgó kocsi tartalmaz egy hordozógyűrűt, aminek az alakja a hajlított üveglemez kerületéhez illeszkedik. A hordozógyűrű lényegében vízszintes irányban mozgatható a gyorslehútő állomáson át.

A leszedő állomás eszközök vannak, amik a hajlított és edzett üveglemezt eltávolítják a hordozógyűrűről.

A differenciális fűtés, a kemencén kívül elhelyezett préselve hajlító állomás és a fűtött szerszámozás kombinálásának előnyeit már említettük. Ha biztosítottuk, hogy üveglemez gondosan szabályozott alakúra legyen hajlítva, akkor természetesen fontos, hogy ezt az alakot mindaddig megtartsuk, amíg az üveglemez hirtelen le nem hűl és ezzel merevvé válik. Megállapítottuk, hogy egy körvonalában és magassági alakulásában a hajlított üveglemez kerületéhez illeszkedő, alternálva járó hordozógyűrű a legalkalmasabb ·· ···4 : . · · · ·’ ·’ .* .:. ·..· ··:· ·..· ·„·

- 12 arra, hogy az üveglemezt a préselve hajlító állomásról a gyorslehűtő állomáson át a leszedő állomásra továbbítsa. Ez a jellemző tehát együttműködve a berendezés azon korábbi részeinek jellemzőivel, amiknek a funkcióját fentebb leírtuk, biztosítja, hogy a hajlított és edzett üveglemez elfogadható költségen megfeleljen az optikai minőségre, a szűk tűréseken belüli bonyolult alakra és a törési szerkezetre vonatkozó, az ECE R43 előírásokkal megegyező szigorú követelményeknek.

A differenciális fűtés megvalósításának egyik előnyös módja szerint a kemence több egyformán fűtő szakaszt tartalmaz, amiket egy vagy több differenciálisán fűtő szakasz követ. (Differenciálisán fűtő szakasznak nevezzük azt a fútőszakaszt, ami az üveglemez egyik részét magasabb hőmérsékletre tudja melegíteni, mint egy másik részét). Az egyformán fűtő szakasznak előnyös módon elliptikus teteje van és a fűtőelemek annak belsejében vannak elhelyezve. A differenciálisán fűtő szakasz előnyös módon tartalmaz egy ilyen egyformán fűtő szakaszt, amiben az elliptikus tető alatt további fűtőelemek vannak - előnyös módon lényegében vízszintes elrendezésben - elhelyezve. A fűtőelemeket vezérelni lehet, úgyhogy az üveglemez egy része, amit kisebb görbületi sugárra kell hajlítani, magasabb hőmérsékletre melegszik, mint egy másik része.

A berendezés előnyös módon tartalmaz eszközöket, amik a hőhatással meglágyított üveglemezt hajlítás előtt előhajlítják.

Az alkalmazott komplementer alakítófelületek általában az adott üvegtábla alakjának megfelelően vannak kialakítva. Ezért ha más üvegtáblát kívánnak gyártani, akkor a préselve hajlító állomásban lévő egyik szerszámfelet vagy rendszerint mindkét szerszámfelet ki kell cserélni és gyakran némi beállításra is szükség van az új üvegtábla kielégítő gyártása előtt. Ennek az átállásnak az időtartama alatt az üzem viszont nem termel (állásidő) és, mint fentebb említettük, a költségcsökkentés érdekében kívánatos ezeknek az átállási időknek a csökkentése. Előnyös módon időt lehet megtakarítani úgy, hogy a prés kerekekkel és egy központozó és beigazító rendszerrel van ellátva, úgyhogy a prést minimális idő alatt lehet a gyártóvonalban elfoglalt működési helyéről eltávolítani, a szerszámfeleket kicserélni vagy beállítani, a prést újból a helyére állítani és a gyártóvonalba beigazítani .

Legalább az egyik szerszámfél (présforma) belső fútőeszközzel, vagyis olyan eszközzel van elllátva, ami a szerszámfélen belül hőt ad le, úgyhogy a szerszámfélen belüli irányból hő jut az alakítófelületre. Minthogy a préselve hajlító állomás a kemencén kívül van, ezért nyilvánvaló, hogy a szerszámfél ellenkező esetben a gyártási sorozat indításakor hideg lenne és ennek következtében az üzemi hőmérséklet eléréséig jelentős számú üveglemez hajlítása nem lenne megfelelő. Fűteni lehet mindkét szerszámfelet, mivel azonban az alsó szerszámfél (présforma) rendszerint körvonalszerű vagy gyűrű alakú, ezért viszonylag kicsi a hőkapacitása, viszonylag gyorsan felmelegszik ·· ··· · • · · • · · • · · « ·· · ·

- 14 és ezért elegendő csak a felső szerszámfelet fűteni.

Az adott szakterületen járatos szakember számára nyilvánvaló, hogy belső fűtés esetén energia jut (akár hő alakjában, akár más alakban) a szerszámfélbe és abban hő keletkezik. Az alakítófelület ezért elsődlegesen a szerszámfél belseje felől és nem közvetlenül csak a szerszámfélen kívüli eszközök, például külső sugárzó fűtőelemek vagy égők által, vagy a szerszámféllel érintkezésbe kerülő forró üveglemezek által van fűtve. A belső fűtésnek többféle különböző eszköze lehet. Az egyik ilyen eszközt villamos fűtőelemek képezik, amik a szerszámfél egy részében vagy az egész szerszámfélben, például egymástól bizonyos távolságban lévő furatokban vannak elhelyezve. Az ilyen elemeket alkalmas hőmérsékletszabályozó áramkörökkel lehet szabályozni. Egy másik lehetséges belső fűtőeszközt a szerszámfélen átvezetett vezetékek képezik, amikben forró közeg áramolhat. A vezetékeket külső fűtött közegforrásra lehet csatlakoztatni és a közeg lehet folyadék, például olaj, vagy lehet gáz, például levegő.

Az alakítófelületeket 200 és 350°C közötti, előnyös módon 220 és 350°C közötti és még előnyösebb módon 250°C körüli hőmérsékleten tartjuk, amikor kielégítő optikai minőségű és törési szerkezetű üvegtáblákat állítunk elő. Meglepő módon kellőképpen edzett vékony üveget lehet előállítani olyan berendezésben, amelyben a továbbítási idő a kemence kimenetétől a gyorslehűtő állomásra 5...8 másodperc és az alakítófelületek ilyen alacsony hőmérsékleten vannak.

·*·· · . .· : · · : .:. · ♦ :.:. : : . ·. ..........

- 15 Az alternálva mozgó kocsi előnyös módon tartalmaz egy vázszerkezetet, ami a hordozógyűrűt tartja. A vázszerkezet csúszósíneken mozog, amik a préselő állomástól a leszedő állomásig vagy ennek a távolságnak csak egy részére terjedhetnek ki. Az üveglemezt több módszer egyikével lehet a hordozógyűrúról levenni, például az üveglemezt emelőszerkezettel a hordozógyűrűről fel lehet emelni, majd kerületén csapokkal tartani, amíg a hordozógyűrű kihúzódik. Egy másik változat szerint vákuumos támasztószerkezetet lehet arra használni, hogy az üveglemezt a hordozógyűrűről felemelje.

Találmányunkat annak példaképpen! kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra egy préselve hajlító és edző berendezés nagyon vázlatos felülnézete, a

2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés részét képező, az üveglemezeket a kemencébe való belépés előtt helyező egyik lehetséges készülék perspektivikus képe, a

3. ábra az 1. ábra szerinti kemence keresztmetszete a III-III vonal szerint, a

4. ábra az üveglemezeket előzetesen hajlító, az 1. ábra szerinti berendezésbe beiktatható készülék vázlatos perspektivikus képe, az

5. ábra nagyított perspektivikus kép, amin a 4. ábra szerinti előhajlító készülék egy kis részének további részletei láthatók, a

6. ábra az 1. ábra szerinti préselve hajlító és edző berendezés egy részének oldalirányú résznézet-részmetszete, ·· ♦··· amin a kemence kimenete, egy préselve hajlító állomás, egy gyorslehűtő állomás és egy leszedő állomás látható, a

7. ábra egy prés alsó részének oldalnézete, amin kerekek, valamint egy központozó és beigazító rendszer látható, amit a 6. ábra szerinti berendezésbe be lehet iktatni,

8. ábra a 7. ábra szerinti prés alsó részének ábrához képest merőleges irányú hátulnézete, amin prés alsó része felemelt helyzetben látható, a nézet, művelet ábra a 8. ábra amin a présnek elvégzéséhez le irányával megegyező irányú ugyanaz a része a préselve van süllyesztve, a hátulhajlító

10. ábra egy prés egy részének felülnézete, amin egy alsó szerszámfél (présforma), valamint az üveglemezt a szerszámfélre továbbító szállítógörgők láthatók, a

11. ábra a 10. ábra szerinti prés egy részének oldalnézete, amiben a préselve hajlító állomásban lévő szállítógörgők lesüllyeszthetők, a

12. ábra a 10. és 11. ábra szerinti prés oldalnézete, amin a szállítógörgők lesüllyesztett helyzetben láthatók, a

13. ábra a leírt préselve hajlító egységekben alkal- mazható felső szerszámfél (présforma) oldalnézete, kitörve, a

14. ábra a 13. ábra szerinti felső szerszámfél (prés forma) egy részének perspektivikus képe, részben kitörve, a

15. ábra a 13, és 14. ábra szerinti felső szerszámfél (présforma) egy másik változatának oldalnézete, a

16. ábra a 15. ábra szerinti felső szerszámfél (prés- forma) felülnézete, a

17. ábra a 15. és 16. ábra szerinti szerszámfél (présforma) perspektivikus képe, a

18. ábra a leírt présekben alkalmazható alsó szerszámfél (présforma) perspektivikus képe, a

19. ábra a 6. ábra szerinti berendezésben lévő alter nálva mozgó kocsi egy részének perspektivikus képe.

Az 1. ábrán látható az üveglemezek hajlítására és edzésére szolgáló, lényegében vízszintes elrendezésű, préselve hajlító és edző berendezés. A berendezés tartalmaz egy első vagy adagoló 10 szállítópályát, ami 11 üveglemezeket továbbít a 12 kemence bemenetéhez. A 12 kemencében van egy második 18 szállítópálya, ami az üveglemezeket átviszi a kemencén és egy 13 préselve hajlító állomásra továbbítja, ahol a hőhatásra meglágyult üveglemezek szerszámfelekként megvalósított présformákon egymással szemben lévő, menter alakítófelületek között préselődnek. A 13 komplepréselve hajlító állomás el van látva egy harmadik, nem ábrázolt szállítópályával. A hajlított üveglemezek ezután a 14 gyorslehűtő állomáson mennek át, ahol megedződnek, majd a 15 leszedő állomásra jutnak, ahol a hajlított és edzett üveglemezeket a negyedik, 19 szállítópálya továbbítja. A 13 préselve hajlító állomás és a 15 leszedő állomás közötti továbbítás a 6. és 19. ábrán látható alternálva mozgó kocsin történik. A berendezésnek van egy 17 középvonala.

Az 1. ábrán vázlatosan ábrázolt üveglemezek - az adott esetben gépjármű hátsó lámpatest üvegei - egy sorban haladnak át a berendezésen. A találmány azonban alkalmas sokféle más alakú üveglemezhez is, amiket hajlítani és edzeni kíván«·· 9

- 18 nak. A berendezés alkalmazható például gépjárművek ajtóüvegeiként használt, kisebb üveglemezek hajlítására és keményítősére. A találmány szerinti berendezésben, ami ilyen kisebb üveglemezekhez van kialakítva, az üveglemezek több sorban haladhatnak át a berendezésen, például úgy, hogy két, sőt három lemez van egymás mellett. Az ilyen berendezés egyes részei megtöbbszörözhetők. A préselő állomáson például egymás mellett két, sőt három prés (vagy legalább két, sőt három pár présforma) lehet a több sor üveglemez préselése végett.

A berendezés opcionálisan ellátható egy egyenesbe állító berendezéssel, ami az üveglemezeket a hajlító és edző berendezés képzelt 17 középvonalához képest mind forgási értelemben, mind transzlációs értelemben pontosan beigazítja. Egy alkalmas 16 beigazító berendezés részletesebben a 2. ábrán látható. Az üveglemezeket célszerű pontosan beigazítani, hogy a hajlító és edző berendezés kellőképpen el tudja látni funkcióját.

A 2. ábrán egy lehetséges 16 beigazító berendezés látható, ami az US 4,895,244 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomnak megfelelő GB 2,193,709 számú nagybritanniai szabadalomból ismert és ezekben részletesebben le van írva. Mindkét szabadalomra a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk. A 16 beigazító berendezés két részből, az üveglemez homlokélét helyező 20 helyezőszerkezetből és az üveglemez oldaléléit helyező 21 helyezőszerkezetből áll.

« «· «

A 2. ábra szerint a 11 üveglemezeket a 12 kemence bemenete felé és bemenetébe továbbítjuk, vagyis az üveglemezek az ábrán balról jobbra mozognak. A 11 üveglemez homlokéle rugóval terhelt, visszahúzható, nem ábrázolt ütközőcsapokkal érintkezik, amik a 20 helyezőszerkezet 22 ütközőcsöveinek alsó végeiből állnak ki. Az ütközőcsapok az üveget nem karcoló anyagból, például nejlonból készülnek. Amikor a 22 ütközőcsövekre felfekvő üveglemez és az előző üveglemez (vagyis az az üveglemez, ami már elhagyta a 16 beigazító berendezést) közötti távolság elért egy előre meghatározott értéket, akkor a 22 ütközőcsövek felemelkednek és az üveglemez tovább halad. A 22 ütközőcsöveket a pneumatikus 23 henger dugattyúja emeli meg, ami visszahúzódik és a 24 tengelyt annak az ábra szerint a nézőhöz közelebbi vége felől nézve az óramutató járásával ellenkező irányban for gatja. A 24 tengely bordázva van, úgyhogy azok az elemek, amikkel a 22 ütközőcsövek rögzítve vannak, a tengellyel együtt forognak és ezáltal a 22 ütközőcsövet felfelé billentik. A 22 ütközőcsövet rögzítő elem a 25 csúszka és a csúszkarögzítő 26 tartókar. A 25 csúszka és a 26 tartókar végzi a 22 ütközőcső beigazítását a 17 középvonal irányában. Ehhez a beigazításhoz a 27 villamos motor a 26 tartókarhoz képest elmozdítja mindegyik 25 csúszkát (és ezekkel együtt a ütközőcsövet).

oldaltoló 28 tartókarokat tartalmaz, amiket pneumatikus hengerek működtetnek.

A 29 hengerek a menetes 30 orsó alatt vannak elhelyezve, amivel a 29 hengereket menetes tartókarok «··«

- 20 kötik össze. Ha egy 11 üveglemez ütközik az ütközőcsövekhez, akkor a pneumatikus 29 hengerek működésbe lépnek, az oldaltoló 28 tartókarokat a 17 középvonal felé tolják el, és így pontosan helyezik a 11 üveglemezt a 17 középvonalhoz képest. A 28 tartókarok közötti távolság - például különböző nagyságú üveglemezekhez - változtatható a villamos 32 léptetőmotor működtetésével, ami a menetes 30 orsót forgatja, úgyhogy a menetes 31 tartókarok egymás felé vagy egymástól távolodva mozognak.

A pontosan beigazított 11 üveglemezek a 12 kemencébe jutnak és ott olyan hőmérsékletre melegszenek fel, amin hőhatásra meglágyult állapotban vannak és deformálhatóak. A 12 kemence második része differenciális fűtőberendezéssel van ellátva, hogy a 11 üveglemezek bizonyos részit magasabb hőmérsékletre melegítse, mint többi részeiket. A 3. ábrán látható a 12 kemence ezen második részének keresztmetszete. A kemencének ezen részén az üveglemezeket az 1. ábra szerinti második, 18 szállítópálya viszi át, ami 35 görgőket tartalmaz. A kemence első, egyenletesen fűtő részében a fűtőelemek a 36 kemencetető belsejében vannak, míg a második, differenciálisán fűtő részben ezeket a fűtőelemeket a differenciálisán fűtő 37 fűtőszerelvény helyettesíti. Ilyen szerelvény ismeretes az US 4,952, 227 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomnak megfelelő WO90/11973 számú nemzetközi szabadalomból és az US 4,983, 202 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomnak megfelelő WO91/13037 számú nemzetközi szabadalomból, amikre itt a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk. Ez a 37 fűtős···* · • · « Λ • ··>^:·:··.:

zerelvény több hosszútestű 38 fűtőelemből áll, amik a 11 üveglemezt továbbító 35 görgők feletti elrendezésben vannak felfüggesztve. Mindegyik 38 fűtőelemnek vagy legalábbis a szomszédos fűtőelemek kis csoportjainak a fűtőteljesítménye egyedileg szabályozott, úgyhogy az üveglemez egyes részeinek több hőt lehet átadni, mint más részeinek. Rendszerint mindegyik üveglemeznek azokat a részeit melegítjük magasabb hőmérsékletre, amiket mélyen vagy élesen kell hajlítani. így ezeket könnyebben lehet deformálni. Ily módon a kemencéből kilépő mindegyik üveglemez különböző részei egy sorozat hőmérsékletprofilt képeznek, amik mind relatív, mind abszolút értelemben optimálva vannak ahhoz az alakhoz, amire az üveglemezt hajlítjuk.

A 4. ábrán a 42 előhajlító készülék látható, ami az üveglemezt előzetesen meghajlítja. Egy ilyen 42 előhajlító készülék nem szükségképpen, de előnyös módon be van iktatva a hajlító és edző berendezésbe, mivel a préselve hajlító szakaszban végzett alakítás terjedelmének csökkentése révén a különböző alakoknál könnyebben biztosítható a kiváló optikai minőség. Az előhajlító készülék az EP 555079 számú európai szabadalomból ismert, amire itt a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk. Az előhajlító készülék tartalmaz egy támasztószerkezetet, ami egy sor, lényegében vízszintes 40 szállítógörgőből és két sor oldalt elhelyezett, általában rövidebb 41 görgőből áll. A 41 görgők ferdék a 40 szállítógörgőkhöz képest. A 41 görgők és a vízszintes 40 szállítógörgők páronként váltakozva vannak elhelyezve, de más elrendezések is lehetségesek és egy vagy több 40 szál lítógörgőt helyettesíteni lehet több, egymáshoz képest ferde görgővel. Bármilyen elrendezést használunk, az a fontos, hogy a különböző görgők együttesen meghatározzanak egy görbületprofilt, amit a hőhatásra meglágyult üveglemez fokozatosan felvesz, hogy a kívánt előhajlítás a 12 kemencéből a 13 préselve hajlító állomásra való továbbítás közben létrejöjjön. A 41 görgők ferdeségi szöge állítható és a 12 kemencétől kiindulva minden görgőpár fokozatosan ferdébbre van állítva. A 41 görgők a 4. ábrán az A és B jelű nyíllal jelölt két másik irányban is állíthatók. Ilyen előhajlító készülék alkalmazása esetén a készülék rendszerint benyúlik a 13 préselve hajlító állomásba (bár ezt a 4. ábrán az áttekinthetőség érdekében nem ábrázoltuk), mivel az előhajlított 11 üveglemez alátámasztást igényel mindaddig, amíg az alsó szerszámfélre nem helyezzük. Az üveglemez haladási irányát a C jelű nyíl jelöli. Az előhajlító eszköz egy másik változata folytonos alakos görgőket tartalmaz. Mindegyik görgőnek van egy görbe magja és a mag körül egy rugalmas hüvely foroghat.

Az 5. ábrán látható egy 41 görgő az irányállító szerkezettel együtt. A 41 görgő az 50 tartókarra van szerelve és a hajlékony 51 hajtótengely hajtja. Az 50 tartókar alsó vége csuklósán van rögzítve és egy ív alakú, hornyos 52 lap tartja, amit az 53 dúchoz képest el lehet mozdítani, majd szárnyas anyával rögzíteni lehet. A 41 görgő szöghelyzete vízszintes síkban az A nyíl irányában hasonló módon változtatható úgy, hogy az 53 dúc alapzata elmozdul a vízszintes 54 lapban lévő, ív alakú hornyokban. Ezt az teszi • · · • · · · lehetővé, hogy forgathatóan van szerelve az 55 oszlopban, így lehetővé válik az 50 tartókar szögelfordulása. Végül a 41 görgő B nyíllal jelölt oldalirányú, transzlációs állítását az 55 oszlopon átmenő menetes 56 orsó forgása és az 57 anya hozza létre. Az 56 orsó és az 57 anya az 54 laphoz kapcsolódik.

A 6. ábrán látható a 13 préselve hajlító állomás, a 14 gyorslehűtő állomás és a 15 leszedő állomás, a 12 kemence egy részletével együtt. A 13 préselve hajlító állomásban lévő 69 présnek van egy 60 vázszerkezete. A 60 vázszerkezetben van a komplementer felső és alsó, 61, illetőleg 62 présforma, amik a vázszerkezetben úgy vannak szerelve, hogy egymással szemben alternálva mozognak. Ilyen 69 prés általánosságban több dokumentumból ismert, többek között az US 5,279,635 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomnak megfelelő WO93/14038 számú nemzetközi szabadalomból, amire itt a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk. A 61 és 62 présforma a felső és alsó, 63, illetőleg 64 présasztalra van szerelve. A 63 és 64 présasztal a 67 és 68 vezetőoszlopokon vezetve függőleges irányban alternálva mozog. Az alsó, 62 présforma (vagy szerszámfél) 108 emelőeszközeként a 66 működtetőhenger szolgál. Hasonlóképpen a felső, 61 présformához (szerszámfélhez) a 65 működtetőhenger szolgál. A 69 prés el van látva az 59 görgőkből álló, harmadik szállítópályával, ami a 11 üveglemezt az alsó, 62 présformára juttatja. A 13 préselve hajlító állomásban az 59 görgők többségét az áttekinthetőség érdekében nem ábrázoltuk. A 11 üveglemeznek az alsó, 62 présformára való ····· · *> ···· juttatását alább, a 10, 11. és 12.

ábra • · · · · · • ··«··· · · kapcsán ismertetjük .

Ahogyan ezt korábban említettük, célszerű a 69 prést kerekekkel és központozó és beigazító szerkezettel ellátni, hogy így a gyártóvonalból minimális idő alatt el lehessen távolítani, a szerszámokat ki lehessen cserélni és helyet tesíteni, majd a gyártóvonalba be lehessen igazítani. Egy ilyen 77 központozó és beigazító szerkezet a 7-9. ábrán látható és az US 4,872,898 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomnak megfelelő EP 424,478 számú európai szabadalomból ismert, amire itt a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk. A 7. ábrán a prés alsó része látható a gyártóvonal oldala felől nézve, vagyis ugyanabban az irányban, mint a 6. ábrán, míg a 8. és 9. ábra a gyártóvonal hossztengelyében ábrázolt nézet, merőlegesen a 6. és 7. ábra irányára. A prés 60 vázszerkezete hornyos 70 kerekekkel van ellátva, amik a 71 síneken járnak. Ez lehetővé teszi a prés könnyű eltávolítását. A prés munkamagasságát a szabályozó alátéttel ellátott 72 talapzatok határozzák meg és a prést munkahelyzetben a 73 rögzítőszerkezet rögzíti. A prést a rögzített munkahelyzetből az irányváltós 74 hajtóegység emeli rögzítetlen szállítási helyzetbe. A 74 hajtóegység a 76 tengelyeken át a 8. és 9. ábra kapcsán részletesebben ismertetésre kerülő módon forgó, csavaros 75 emelőket működtet.

A 8. ábrán a prés alsó része látható a gyártóvonalba való beiktatás vagy a gyártóvonalból való eltávolítás végett megemelt helyzetben. A 70 kerekek csuklósán rögzített 80 lengőkarokhoz vannak erősítve. A 81 működtetőrúd a 82 görgőkön át felfekszik a 80 lengőkarokra, ahogyan ez a 8. ábrán látható. A 81 működtetőrúd lefelé mozog, aminek következtében a 70 kerekek forgáspontként hatnak és a 60 vázszerkezetet nyomva azt megemelik. A 81 működtetőrudat a forgó, csavaros 75 emelők működtetik. A forgó, csavaros 75 emelőket a 76 tengelyeken át a 74 hajtóegység működteti és a 74 hajtóegység megfelelő értelmű működtetésekor a 75 emelők lehetővé teszi a 81 működtetőrúd felemelkedését a 9. ábra szerinti helyzetbe. Ennek következtében a prés 60 vázszerkezete lesüllyed a munkamagasságba és a 72 talapzatokra felfeküdve ebben marad. A 72 talapzatokat szabályozó alátétek behelyezésével vagy eltávolításával előzetesen beállítjuk a helyes munkamagasságra.

A 8. és 9. ábrán látható prés úgy van kialakítva, hogy jobbról balra lehet eltávolítani a munkahelyzetből. Visszaállításkor az első közelítő helyezést a 84 ütközőlappal érintkezésbe kerülő, rugóval terhelt 83 ütköző hozza létre. A 83 ütköző tartalmazhat egy közelítéskapcsolót is, ami vezérli a 74 hajtóegységet és így indítja a prés süllyesztését. A prés lesüllyesztése után a pontos végső helyzetet a 73 rögzítőszerkezet adja meg. A 73 rögzítőszerkezet tartalmaz egy 85 nyeregdarabot, ami a szabadon forgatható 86 tengelyhez kapcsolódik. A 85 nyeregdarabban van egy bemélyedés. Ennek a bemélyedésnek az alakja olyan, hogy amikor a prés nincs pontosan helyzetben, akkor a 85 nyeregdarab lesüllyesztése a 86 tengelyre a prést pontos helyzetbe viszi.

A hőhatásra meglágyult üveglemez (ami a korábban leírtak szerint előhajlítva van vagy nincs előhajlítva) a 13 préselve hajlító állomásra belépve a görgőkről átkerül az alsó szerszámfélre. A műveletnek ez kritikus pontja, mivel egyrészt fontos, hogy az üveglemez az alsó szerszámfélen pontosan legyen helyezve és így haj Irtáskor a helyes alakot vegye fel, másrészt el kell kerülni, hogy az üveglemez a görgőkön akár a másodperc törtrészére is megálljon. A forró üveglemez és a viszonylag hideg görgők közötti érintkezés által okozott, lokalizált hőmérsékletváltozások olyanok, hogy a legrövidebb szünet is optikai torzítást idéz elő az üvegben, sőt a felület is megsérülhet. Ismeretes, hogy az üveglemezt úgy szállítják a szerszámfélre, hogy a szerszámfelet a görgőkhöz viszonyítva megemelik és ezáltal az üveglemezt a görgőkről felemelik. Ezt a műveletet a torzítás elkerülése végett a hajlítás műveletek sorában nagyon pontosan kell időzíteni. Emellett a szerszámfelet emelő eszköznek mind a nehézségi erővel szemben, mind a viszonylag nehéz alsó szerszámfél és présasztal tehetetlenségével szemben kell dolgoznia. A jelen találmány kidolgozásakor azt állapítottuk meg, hogy ehelyett előnyösebb a görgő lesüllyesztése az alsó szerszámfélhez viszonyítva. Ez nemcsak gyorsabb továbbítást eredményezett, hanem a működés flexibilitását is növelte, mivel ekkor az alsó szerszámfél emelése az üveglemez préseléséhez független az üveglemez továbbításától. Ennek következtében ebben az elrendezésben kevésbé kritikus az alsó szerszámfél emelésének időzítése.

A 10. ábrán az alsó, 62 présforma (szerszámfél) felülnézetben látható az 59 görgőkből álló elrendezéssel, amit arra lehet használni, hogy az üveglemezt a 62 présformára juttassa. Az elrendezés elve az, hogy a 62 présformanál rövid, 170, 171 görgőket alkalmazunk a hőhatásra meglágyult üveglemez alátámasztására és ezek a görgők nem mennek át a 62 présforma felett vagy alatt, úgyhogy nem akadályozzák annak emelését, hanem úgy vannak kialakítva, hogy a 62 présformához a lehető legközelebb végződnek. így az üveglemez alátámasztása optimális lesz. Ez a megoldás az US 5,004, 492 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomnak megfelelő WO91/03432 számú nemzetközi szabadalomból ismeretes, amire itt a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk. Az 59 görgők (amiket rövid, 170, 171 görgők is képeznek) a 62 présformának megfelelően görbék lehetnek. Ebben az esetben van egy belső, rugalmas 172 tengelyük és egy külső, rugalmas 173 hüvelyük, úgyhogy görbe alakzatban foroghatnak. Látható továbbá egy teljes szélességű 178 görgő is .

Az 59 görgőket általában hagyományos lánckerék és lánc révén lehet hajtani, amik a berendezés oldalain (vagyis a 10. ábrán fent és lent) vannak elhelyezve, de amiket az ábrán nem ábrázoltunk. Ezek a rövid 171 görgők, amik nem érnek egészen az oldalakig és amiket segédgörgőknek fogunk nevezni, külön hajtóeszközöket és csapágyakat igényelnek. A segédgörgőként szereplő 171 görgőket és a csonkos 170 görgőket a 174 csapágybakokban lévő csapágyak forgathatóan támasztják alá, ahogyan ez a 10. ábra alsó felében látható.

Nyilvánvaló, hogy a 10. ábra felső felében jelölt görgővégek hasonló módon vannak alátámasztva, de ezeknél a görgővégeknél a csapágybakokat nem ábrázoltuk.

A segédgörgőként szereplő 171 görgőket alulról 175 lánckerekek hajtják, amik a görgőn előnyös módon középen vannak elhelyezve. Ezeket a 175 lánckerekeket hagyományos gépelemekkel, így például nem ábrázolt láncokkal vagy további lánckerekekkel lehet hajtani, amiket egy nem ábrázolt hajtótengely működtet. A hajtótengely a berendezés egyik oldalától az 59 görgők alatt áll ki. A segédgörgőként szereplő 171 görgők valójában két görgőszakaszból állnak, amik egy alkalmas ponton, például a berendezés 17 középvonalában vannak egyesítve, hajtva és forgathatóan alátámasztva. Az alátámasztást a 176 talapzatokban lévő csapágyak biztosítják.

A hőhatásra meglágyult üveglemezt az 59 görgők a D nyíl irányában továbbítják a 62 présformára. Az üveglemez pontos helyezése a görgőkön a 62 présforma felett megkönnyíthető hagyományos visszahúzható 177 ütközőcsapokkal. Ahogyan ezt fentebb leírtuk, az üveglemezt az 59 görgők lesüllyesztése és a 62 présforma felemelése útján azonnal eltávolítjuk az 59 görgőkről, mihelyt helyzetben van a 62 présforma felett. A továbbítás végett legalább a 62 présforma kerületén belül lévő görgőket le kell süllyeszteni. A többi görgőt a konstrukció megkönnyítése végett le lehet süllyeszteni.

Mihelyt az üveglemez a 62 présforma felett helyzetbe került, az alább leírt szerkezet lesüllyeszti az 59 görgő ket. Ha a művelet időzítése eléggé pontos, akkor a 10. ábra • · · · ···· szerinti 177 ütközőcsapokat teljesen el lehet hagyni, mivel az üveglemez lazán érintkezik az 59 görgőkkel és ennek következtében előrehaladása éppen akkor áll le, amikor helyes helyzetbe kerül. A görgők lesüllyesztésével egyidejűleg vagy ennél valamivel később működésbe lép a 66 működtetőhenger (6. ábra) és ennek következtében a 64 présasztal az alsó, 62 présformával, az 59 görgőkkel és az ezekhez kapcsolódó szerkezetekkel együtt lesüllyed.

A 11. és 12. ábrán látható a süllyesztőegység, ami az 59 görgőket a prés 60 vázszerkezetébe szerelt alsó, 62 présformához képest lesüllyeszti. Az alsó, 62 présforma felső részét jelölő szellemvonal kivételével a présformákat, a hozzájuk tartozó múködtetőhengereket és vezetőoszlopokat mind elhagytuk, hogy a 107 görgősüllyesztő egységet jobban lehessen látni. Az 59 görgők a vízszintes 100 keretbe vannak szerelve, amit az alsó, 64 présasztal hordoz, úgyhogy a 100 keret és az 59 görgők a 64 présasztallal együtt függőleges irányban alternálva mozoghatnak. A 64 présasztal így közös tartója az 59 görgőknek és az alsó, 62 présformának. A 100 keret több 101 fogaslécre van szerelve, amik a 103 tengelyeken elforgatható módon rögzített 102 fogaskerekekhez kapcsolódnak. Egy 104 henger dugattyúja a 105 hajtókarhoz van kötve. A 105 hajtókart a 106 összekötőrúd más 105 hajtókarokkal köti össze. A 105 hajtókarok rögzítetten vannak a fogaskerekek 103 tengelyeire szerelve, úgyhogy a dugattyú lényegében vízszintes mozgása átalakul a 102 fogaskerekek forgó mozgásává és a 102 fogaskerekek függőlegesen elmozdítják a 101 fogasléceket. A 11. ábrán az 59 görgők felemelt • · · · ·

- 30 helyzetben vannak. Ebben a felső helyzetben az 59 görgők egy magasságban vannak a kemence 11. ábrán nem ábrázolt szállító 35 görgőivel, és valamivel az alsó, 62 présforma legfelső része felett vannak. így fogadják a 12 kemencétől érkező 11 üveglemezt és azt közvetlenül az alsó, 62 présforma feletti helyzetbe továbbítják. Az üveglemez helyezését kívánat esetén a 11. és 12. ábrán nem ábrázolt visszahúzható ütközőcsapok segítik elő. Egy pillanattal azelőtt, hogy a 11 üveglemez közvetlenül az alsó, 62 présforma feletti helyzetbe érkezik, működésbe lép a görgősüllyesztő 104 henger és az alsó présforma 66 működtetőhengere (6. ábra), úgyhogy az 59 görgők lesüllyednek, az alsó, 62 présforma felemelkedik és a 11 üveglemezt abban a pillanatban elszállítja az 59 görgőkről, amelyikben helyzetbe került.

A 12. ábrán a 11. ábra szerinti 107 görgősüllyesztő egységben az 59 görgők lesüllyesztett helyzetben vannak. Az alsó, 62 présforma helyzetét két helyen adtuk meg. Az egyik helyen alsó helyzetben van, ami megegyezik a 11. ábra szerinti helyzettel (és így látható, hogy az 59 görgők mennyire vannak lesüllyesztve), a másik helyen felemelt helyzetben van, amit az E nyíl irányában végzett mozgás után foglal el. A 62 présformával együtt természetesen az 59 görgők is felemelkednek.

A 107 görgősüllyesztő egységet egy másik változat szerint az alsó, 64 présasztal helyett egy független váztag is hordozhatja. Ha üveglemez előalakító eszközt alkalmazunk, akkor ezt is hasonló módon lehet hordozni. Az előalakító eszköz előnyös módon közvetlenül az alsó, 62 présforma

melletti pontig terjed, úgyhogy az előhajlított üveglemez alakját megőrizzük azzal, hogy kellő alátámasztást biztosítunk mindaddig, amíg az üveglemez rá nem kerül az alsó, 62 présformára. Ebben a helyzetben az 59 görgők a 4. ábra szerinti vízszintes 40 szállítógörgők és ferde 41 görgők lehetnek. A konstrukció kialakítása határozza meg, hogy az alsó, 62 présforma kerületén kívül lévő 59 görgők közül hány süllyed le az alsó, 62 présforma kerületén belül lévő görgőkkel együtt az üveglemez továbbítása végett.

Az alsó, 62 présformára helyezett üveglemezt a felső présformához préselve alakítjuk. Eközben az üveglemez a présformák komplementer alakítófelületei között préselődve alakul. Evégett az alsó présforma tovább emelhető, vagy a felső présforma süllyeszthető, vagy a két mozgás kombinálható .

A felső présforma (és következőleg annak alakítófelülete is) belülről fűtve van, hogy a hőveszteség az üveglemezen csökkenjen, és a felső présforma alakítófelületének legalább egy része lyukakkal van ellátva, amiken át a levegő nyomása csökkenthető, vagyis vákuumos szerszámról van szó. Belül fűtött, vákuumos szerszámokra példák láthatók a 13-17. ábrán.

A 13. és 14. ábrán egy vákuumos felső 61a présforma (szerszámfél) látható, ami villamos ellenállásfűtőelemekkel van fűtve. Ilyen présforma ismeretes az US 5,279,635 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomnak megfelelő WO93/14038 számú nemzetközi szabadalomból. A 61a présforma tömör és folytonos típusú, van egy folytonos (és teljes

oldalú) 110 alakítófelülete, aminek az alakja komplementer az alsó présforma alakjával. A 110 alakítófelület a présforma 111 formatestén van. A 111 formatest készülhet bármilyen alkalmas anyagból, ami a fellépő magas hőmérsékleteket kibírja. így előnyös módon tűzálló anyagból, például kerámia anyagból készül. Egy kifelé álló 112 karima, ami egy darabként van kialakítva előnyös módon a 111 formatest egész kerülete mentén, több L-alakú 113 dúccal működik együtt, amik az alakítóelemet a felső, 63 présasztalhoz alkalmas módon csatlakoztatott 114 tartólaphoz erősítik (6. ábra). A hőhatásra meglágyult üveglemezzel érintkező és hőszigetelést nyújtó, rugalmas, nem kopó felület kialakítása végett a 110 alakítófelület egy vagy több 115 kendővel van borítva, amik tartós, hőálló anyagból, például szövött vagy kötött üvegrostból vagy hasonló anyagból készülnek. Mindegyik hőszigetelő 115 kendő feszesen a 110 alakítófelületre van feszítve és alkalmas elemekkel van rögzítve.

A 111 formatestben ki lehet alakítani egy 116 kamrát. A 116 kamra csőelágazóként szolgál túlnyomáshoz vagy vákuumhoz, ami elősegíti az üveglemez alakítását és kezelését. Evégett a 110 alakítófelületben több 118 levegőcsatorna van, amik összeköttetésben vannak a 116 kamrával, és a 111 formatestben van egy 117 vezeték, ami ugyancsak a 116 kamrával, valamint egy vákuumszivattyúval vagy préslevegőforrással van összeköttetésben. A 118 levegőcsatornákat képezhetik az ábra szerinti lyukak, amiket fúrással lehet kialakítani, vagy a 111 formatest anyagaként porózus vagy kevésbé sűrű, vagyis kis csatornákat tartalmazó tűzálló anyagot lehet választani.

Az ilyen anyag fúrt csatornák nélkül lehetővé teszi a levegő átáramlását az alakítófelületen. A lyukak vagy csatornák az alakítófelületen nyílásokban végződnek. így az alakítófelület perforálva van annak ellenére, hogy teljes oldalú alakítófelület.

Ily módon vákuumot lehet adni a felső, 61 présforma alakítófelületére, ami elősegíti, hogy az üveglemez az alakítófelületen rajta maradjon vagy az üveglemez az alakítófelülethez idomuljon. A vákuumot ezután arra lehet alkalmazni, hogy tartsa az üveglemezt, amikor az alsó, 62 présforma lesüllyed és egy alternálva mozgó hordozógyűrű (19.

ábra) helyzetbe áll, hogy az üveglemezt kiszállítsa a présel ve hajlító állomásról. Amikor a hordozógyűrű helyzetben van a felső présforma alatt, akkor ez a présforma leereszkedik annyira, hogy kissé a hordozógyűrű felett helyezkedik el. A nyílásokban a levegő nyomását hirtelen a légköri nyomásnál nagyobb értékűre növeljük, úgyhogy a hajlított üveglemezt aktívan leválasztjuk a felső, 61 présformáról és pontosan a hordozógyűrűre helyezzük. Ezzel a módszerrel elkerüljük, hogy az üveg jelentős magasságból leesve felületileg megsérüljön, és csökkennek a hordozógyűrűn való pontatlan elhelyezésből fakadó alakmódosulási problémák.

A felső, 61 présformán több 119 fűtőelem megy át. A

119 fűtőelemek villamos ellenállásfűtőelemek, amik alkalmasak a tűzálló anyagú 111 formatestben való alkalmazásra. Maguk a fűtőelemek 600°C körüli hőmérsékletet érhetnek el és az alakítófelületet 400 °C-ra tudják felmelegíteni. Meglepő módon azonban megállapítottuk, hogy jó optikai minőség és • ····· ·« ···· • · · · · · · • · · · · · · • · · ·♦·· · · · · ··· ·· · ·· ·· kellő edzés érhető el az alakítófelület olyan alacsony hőmérsékletével, mint 200 °C. Az alakítófelületen alkalmazott üzemi hőmérsékletek normális tartománya 200...350 °C, az előnyös tartomány 220...300 °C és a legelőnyösebb hőmérséklet 250 °C.

A 119 fűtőelemeket úgy lehet a 111 formatestbe beágyazni, hogy azokat helyben beöntjük, vagy pedig lyukakat lehet kialakítani (például fúrással), amikbe a fűtőelemeket behelyezzük. A 119 fűtőelemek a teljesítmény szabályozása végett a hagyományos módon egy nem ábrázolt szabályozóegységre vannak kötve. A fűtőelemeket lehet úgy kapcsolni, hogy egyedileg legyenek szabályozva, vagy zónákba lehet őket csoportosítani, amiket külön-külön szabályozunk. A 111 formatestben, a 110 alakítófelület közelében nem ábrázolt hőelemek is vannak, amikkel a hőmérséklet alkalmas pontokon mérhető és ennek útján a hőmérsékleteket a 110 alakítófelületen szabályozni lehet. A vákuumos présforma belső fűtésének további módja az, hogy forró levegőt vagy gázt vezetünk át a vákuumrendszeren (vagyis a 117 vezetéken, a 116 kamrán és a 118 levegőcsatornákon), úgyhogy a forró levegő vagy gáz távozik a 110 alakítófelületen lévő nyílásokon át és melegíti az alakítóielületet.

A 15-17. ábrán a felső présforma egy másik változata, a 61b présforma látható. A felső, 61a présformához hasonló módon ez is fűtött, vákuumos présforma, de a fűtés újszerű módon, a présformában lévő csatornákon átvezetett forró közeggel történik. A présforma hőmérsékletálló alumínium ötvözetből van öntve és lyukak vannak benne, amik a présfor ····· · · ···· ma felülnézetben rövidebb kiterjedésén átmennek. A lyukak 120 csövekhez csatlakoznak, amik acélból készülhetnek. Egy másik változat szerint a 120 csövek egyenesen átmennek a présformán, mivel a présformába bele vannak öntve. A présforma egyik oldalán a 120 csövek egy beömlő, 121 csőelágazáshoz csatlakoznak, a másik oldalán egy kiömlő, 122 csőelágazáshoz csatlakoznak és a présformában a csőelágazásokon és a csöveken át forró közeg kering. Az alkalmas folyadékok az ásványolajok vagy szintetikus olajok, amiknek az illékonysága 300°C-on alacsony és fajhőjük 1,5...2,5 kj/kg. Ilyen olajokat 300°C-on alkalmazva a 110 alakítófelületen 8 és 10 mm közötti belső átmérőjű 120 csövekkel és kb. 1 dm3/sec közegsebességgel 200...250°C hőmérséklet érhető el. Egy másik változat szerint a vezetékekben forró levegőt vagy gázt lehet keringtetni. Az alakítófelület hőmérsékletét vagy a folyadék hőmérsékletének szabályozásával vagy a folyadék áramlási sebességével lehet szabályozni.

Ugyanúgy, mint a felső, 61a présformában, a 61b présformában is lehet egy belső kamra, ami vákuumforrásra vagy túlnyomásforrásra van kötve és összeköttetésben van az alakítófelületben lévő nyílásokkal. A 15-17. ábrán látható konkrét présformában három kamra - egy középső kamra és két szélső kamra - van a présforma hosszában kialakítva. A középső kamra a 123 vákuum/levegő-vezetékre, a két szélső kamra a 124 vákuum/levegő-vezetékre van kötve. A többkamrás elrendezés lehetővé teszi például, hogy a szívás az alakítófelület végein más legyen, mint a középrészén. Bizonyos alakok esetében ez előnyös. Ez az elrendezés nincs az olyan • · · · · · 4 • · · ···· · · · · ··· ·· · ν· ·« típusú présformákra korlátozva, mint a 61b présforma, hanem alkalmazható az olyan típusú présformákban is, mint a 61a présforma.

A felső présforma két típusa közötti fontos eltérés a fűtőeszközökben és az alkalmazott anyagokban van. Különböző helyzetekben más és más típusú anyagnak vannak előnyei. A tűzálló anyagú 61a présforma tartósabb és a présforma anyaga a gyakorlatban nem korlátozza a működési hőmérsékletet. A 61b présforma alumínium-ötvözet anyagának a hőtágulása akkora, hogy környezeti hőmérsékletről a 200...250 °C működési hőmérsékletre melegítve ugyanakkora mértékben tágul, mint a környezeti hőmérsékletről a 600 °C körüli hajlítási hőmérsékletére felmelegített üveglemez. Ez azt jelenti, hogy a présformát a hajlított üveglemez környezeti hőmérsékleten kívánt alakjának megfelelően lehet forgácsolni és nincs szükség hőtágulási kompenzálásra. Minthogy az anyag forgácsolható, ezért a présformát anyag eltávolítása nélkül lehet módosítani, míg tűzálló anyag esetén új présformát kell önteni, hacsak nem korszerű, forgácsolható kerámiaanyagot alkalmaznak. A kerámia présformát előnyös módon villamosán fűtjük, az alumínium-ötvözetet előnyös módon áramló közeggel fűtjük. Természetesen a présforma anyagokat és fűtési módszereket különféle módon lehet kombinálni is.

A 18. ábrán látható a homorú alakú alsó, 62 présforma vagy matrica, aminek az alakítófelülete egy folytonos 130 alakítóperem. A 130 alakítóperem körvonala és magassági alakulása komplementer a felső, 61 présforma teljes oldalú 110 alakítófelületének kerületével. A présforma homlokfalai bán függőleges 131 hornyok vannak, amik befogadják a 18. ábrán nem ábrázolt 59 görgők tartókarjait és hajtótengelyeit, amikor az alsó, 62 présforma a fentebb leírt módon fel van emelve a görgőkhöz képest. Egy másik változat szerint az alsó, 62 présforma alakítósínként van kialakítva, amit függőleges rudak támasztanak alá. A görgők tartókarjait és hajtásait a függőleges rudak között lehet elhelyezni.

Az így meghajlított és az alternálva mozgó kocsi hordozógyűrűjére helyezett 11 üveglemezt az alternálva mozgó kocsi a 14 gyorslehűtő állomásra továbbítja (1. és 6. ábra), ahol bekövetkezik az üveglemez edzése, végül a 15 leszedő állomásra továbbítja. A 6. ábrán a korábban leírt 13 préselve hajlító állomáson kívül látható a 14 gyorslehűtő állomás, a 15 leszedő állomás és az alternálva mozgó 160 kocsi. A 19. ábrán az alternálva mozgó kocsi egy részének részletei láthatók.

A 19. ábrán látható, hogy az alternálva mozgó 160 kocsi tartalmaz egy 140 hordozógyűrűt, aminek a körvonala és magassági alakulása megfelel a hajlított üveglemez kerületének. A gyűrűt a 141 keret támasztja alá, amit 143 helyezőcsapok és V-alakú 144 támaszok révén két konzolos 142 tartókar támaszt alá. A 142 tartókart a 145 csúszósínekkel (6. ábra) a 146 csúszólapok kötik össze, amiket 147 összekötőelemek kötnek össze az alternáló hajtórendszerrel. A hajtórendszer (6. ábra) a 148 hajtóegységből, a szabadonfutó 149 görgőkből és a szaggatott vonallal ábrázolt 150 láncból áll. Ezek együtt lehetővé teszik, hogy a 146 csúszólapok és az azokhoz kapcsolódó szerkezet hátra és előre mozogjon a 145 « · · « · * · • · ·«···< · · · «·· ·· · ·· «· csúszósíneken.

A 6. ábrán az is látható, hogy a 14 gyorslehűtő állomásban egymással szemben van egy felső, 151 fúvófej és egy alsó, 152 fúvófej. A 151 és 152 fúvófej működtetésükkor az ismert módon hideg közeget, például levegőt irányít a 11 üveglemez ellentett felületei felé és ezekre a felületekre. Amikor a hajlított üveglemez belép a 14 gyorslehűtő állomásra, akkor még eléggé forró ahhoz, hogy a felmelegített szerszámok révén kellőképpen megedződjön és megmaradt a 13 préselve hajlító állomáson pontosan megadott alakja, mivel az üveglemezt a hordozógyúrű alátámasztotta. Edzés közben a 148 hajtóegység egy rövid távolságon gyorsan alternálva mozgatja a hordozógyűrűt és ezáltal rezgőmozgásba hozza az edzésben lévő üveglemezt az adott szakterületen szokásos gyakorlat szerint.

A 11 üveglemez edzés után a 15 leszedő állomásra kerül, ami az US 4,883,526 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalomnak megfelelő WO90/11973 számú nemzetközi szabadalomból ismert, amire itt a jelen szabadalmi bejelentés részeként hivatkozunk. A leszedő berendezés tartalmaz egy 153 emelőszerkezetet és egy támasztószerkezetet, amiben visszahúzható 154 csapok vannak. A 153 emelőszerkezetnek az üveglemezhez kapcsolódó 155 kereszttagjait a 156 hajtóegység felfelé mozgatja, úgyhogy a 11 üveglemezt kissé a 154 csapok szintje fölé emeli a 140 hordozógyűrűről. A 154 csapok benyúlnak a 11 üveglemez alsó felülete alatti részbe és így alátámasztják, amikor a 155 kereszttagok leereszkednek.

Ezután az alternálva mozgó hordozógyűrű a 15 leszedő állomás- 39 • ···· · »· *·*» • · · · · · · f · » · · · · • ♦ ··»·«· · « · ··· «· · ·· * · ból kilépve visszatérhet a 13 préselve hajlító állomásra a következő üveglemezért. Eközben a 155 kereszttagok ismét felemelkednek, az üveglemezt leszedik a 154 csapokról és lesüllyesztik a kiszállító 157 szállítópályára. A leszedési folyamat közben tovább hűthető az egymással szemben lévő 158 és 159 fúvófej által fújt levegővel, úgyhogy a préselve hajlító és edző berendezés elhagyásakor eléggé lehűlt a következő műveletekhez.

Claims (23)

1. Eljárás üveglemez haj Irtására és edzésére, azzal jellemezve, hogy az üveglemezt kemencében hőhatásra meglágyult állapotra melegítjük úgy, hogy az üveglemeznek legalább egy része magasabb hőmérsékletre van melegítve, mint egy másik része; az üveglemezt a kemencéből egy préselve hajlító állomáshoz továbbítjuk; az üveglemezt egy felső és egy alsó présformán egymással szemben lévő, komplementer alakítófelületek között alakítjuk, amikor is legalább az egyik présforma belül fűtve van; a hajlított üveglemezt az üveglemez kerületének megfelelő alakú, alternálva járó hordozógyűrúre juttatjuk; a hordozógyűrűn tartott, hajlított üveglemezt az üveglemez felületeinek gyors lehűtése útján megedzzük; a hajlított és edzett üveglemezt a hordozógyűrűről eltávolítj uk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hajlított üveglemez a levegő nyomásának egy felső présforma alakítófelületében lévő nyílásokon történő csökkentése útján ezen a felső présformán függ, amikor az üveglemezt az alternálva járó hordozógyűrűre továbbítjuk.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hajlított üveglemezt a préselve hajlító állomásban továbbítjuk az alternálva járó hordozógyűrűre és a hordozógyűrű az üveglemezt a gyorslehűtő állomásra és a gyorslehűtő állomásról a leszedő állomásra szállítja.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az üveglemezt préselés előtt előala41 kitjuk.

5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az üveglemezt olyan támasztószerkezeten szállítjuk, ami az üveglemezt előhajlítja.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a belül fűtött présforma alakítófelületét 200...350°C hőmérsékleten, előnyös módon 220...300°C hőmérsékleten és a legelőnyösebb módon 250 °C hőmérsékleten tartjuk.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az üveglemezt szállítógörgőkön továbbítjuk a préselve hajlító állomásra és az eljárás során az üveglemezt a görgőkről úgy helyezzük egy alsó présformára, hogy a görgőket a présformához viszonyítva lesüllyesztjük.

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az üveglemezt a préselés előtt beigazítjuk .

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az üveglemez legfeljebb 4,2 mm vastag .

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az üveglemezt bonyolult alakúra hajlítjuk.

11. Berendezés üveglemez hajlítására és edzésére, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy kemencét (12), ami az üveglemezt (11)hőhatásra meglágyult állapotra melegíti; a kemence (12) tartalmaz olyan eszközt, ami az üveglemeznek (11)legalább egy részét «··· 9 • · · · · · · • · · · · · · • · · «»· · · · · ··· ·· · ·· 9·

- 42 magasabb hőmérsékletre melegíti, mint egy másik részét;

egy préselve hajlító állomást (13), ami egy felső és egy alsó présformán (61, illetőleg 62) egymással szemben lévő, komplementer alakítófelületeket (110) tartalmaz; a két présforma (61, 62) egymáshoz képest ellentett alternáló mozgást végez, és legalább az egyik présforma belül fűtve van;

egy anyagmozgató eszközt, ami az üveglemezt (11) a kemencén (12) át és onnan a préselve hajlító állomásra (13) továbbítja;

egy gyorslehűtő állomást (14), amiben egymással szemben fúvófejek (151, 152) vannak, amik hűtőközegáramot irányítanak a hajlított üveglemez (11) felületeire; a hűtőközegáram az üveglemezhez (11) ütközve azt hirtelen lehűti és ezáltal megedzi;

egy alternálva mozgó kocsit, ami fogadja a préselve hajlító állomásról (13) érkező üveglemezt (11); az alternálva mozgó kocsi tartalmaz egy hordozógyűrút (140), aminek az alakja a hajlított üveglemez (11) kerületéhez illeszkedik; a hordozógyűrű (140) lényegében vízszintes irányban mozgatható a gyorslehűtő állomáson (14) át;

egy leszedő állomást (15), amiben eszközök vannak a hajlított és edzett üveglemeznek (11) a hordozógyűrűről (140) való eltávolítására.

12. A 11. igénypont szerinti berendezés, azzal jelle-

mezve, hogy a felső présforma (61) tartalmaz egy kamrát (116) és elemeket, amik révén a levegő nyomása a : kamrában (116) és az alakítófelületnek (110) legalább egy részén

*· • · · · ♦

r ···· ·

- 43 csökkenthető .

13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felső présforma (61) a rajta átmenő villamos fűtőelemekkel (38) belülről fűtve van.

14. A 11-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felső présforma (61) a rajta átmenő vezetékben (117) áramló forró közeggel belülről fűtve van.

15. A 11-14. igénypontok bármelyike szerinti berendezés azzal jellemezve, hogy az alsó présformának (62) van egy folytonos alakítópereme (130).

16. A 11-15. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a kemencében (12) lévő és az üveglemeznek (11) legalább egy részét egy másik részénél magasabb hőmérsékletre melegítő eszközt villamos fűtőelemek lényegében vízszintes elrendezése képezi, ami a üveglemezek (11) továbbítási útja felett van elhelyezve és a fűtőelemeket egyenként vagy csoportonként lehet szabályozni.

17. A 11-16. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alternálva járó kocsi a berendezés középvonalával (17) párhuzamos, hosszúkás tartóelemeken mozog és a tartóelemek hossza elegendő ahhoz, hogy a hordozógyűrű (140) a préselve hajlító állomás (13) és a leszedő állomás (15) között a gyorslehűtő állomáson (14) át mozogj on.

18. A 11-17. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy eszközöket tartalmaz, amik az üveglemezt (11) préselve hajlítás előtt előhajlítják.

19. A 18. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az előhajlító eszközt egy támasztószerkezet képezi, ami az üveglemezt (11) előhajlítja.

20. A 11-19. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szállítópályát görgők képezik és a berendezés tartalmaz továbbá eszközöket, amik a görgőket az alsó présformához (62) viszonyítva lesülylyesztik.

21. A 11-20. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy eszközöket tartalmaz, amik az üveglemezt (11) préselve hajlítás előtt a szállítópályán beigazítják.

22. A 11-21. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a préselve hajlító állomásban (13) lévő prés (69) kerekekkel (70) van ellátva, úgyhogy a prést (69) a működési helyéről könnyen el lehet távolítani, továbbá el van látva eszközökkel, amik a prést (69) működési helyzetben központozzák és beigazítják.

23. Üveglemez, azzal jellemezve, hogy az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárással van hajlítva és edzve, vagy a 11-22. igénypontok bármelyike szerinti berendezésben van hajlítva és edzve.