HUT59807A - Chair-seat mounting mechanism - Google Patents

Description

A találmány tárgya székülés szerelő mechanizmus, amelynek a szék alapjára szerelhető helytálló alapja, a széküléshez kapcsolható és forgástengely segítségével az alaphoz forgathatóan csatlakoztatható ülésszerelő eleme, valamint az

73419-5500 KH

- 2 alap és az ülésszerelő elem között ható, az ülést egy előrebillentett helyzet és egy hátrabillentett helyzet közötti semleges helyzetben tartó rugói vannak

Az irodai bútorok területén rendkívül nagy igény van olyan székekre, amelyek nemcsak hátrabillenthetők, ami már régóta megoldott kérdés, hanem amelyek előre is billenthetők. Ez az igény főleg azóta keletkezett, mióta széleskörben alkalmazzák a számítógépeket és szövegszerkesztő rendszereket mind az iroda alkalmazottai, mind az irodavezetés körében. Szükségessé vált, hogy olyan székekkel rendelkezzenek, amelyek kényelmesek és ergonómiailag megfelelő helyzetet biztosítanak akkor, ha valaki normál íróhelyzetben ül egy íróasztal vagy asztal mellett, vagy amikor egy komputer billentyűzeténél dolgozik, amely általában alacsonyabb szinten van, mint az íróasztal szintje. Végül olyan irodai székre van szükség, amely kissé hátrabillentett helyzetet is biztosítani tud az aktív pihenés számára.

Számos szerelő mechanizmust javasoltak már, amelyekkel a székülés helyzetének változtatását a vízszintes síkhoz képest biztosítani lehet. Ezeknek a mechanizmusoknak különböző hiányosságai vannak, mint például az, hogy az előrebillentéshez és hátrabillentéshez különálló forgástengelyt alkalmaznak, ami a mechanizmus méreteinek növelését és bonyolult felépítését vonja maga után, ennek következtében növeli az árát és a hibás működés veszélyét. Azonkívül az ismert mechanizmusok az ülés tengely körüli forgatásához ezt a tengelyt az ülésfenék elülső szélétől lényeges távolságra he• · • · · « ····· ·· ·· ·· · ·

- 3 lyezik, ami azt eredményezi, hogy az elülső szél függőleges irányban nagymértékben elmozdul és a szék használójának lábai helyzetét vagy ülési helyzetét változtatni kell, hogy kiegyenlítse a szék elülső szélének a magasságváltozását.

A 4 131 260 sz. US szabadalom számos székülés szerelést mutat, amelyeknek segítségével a székülést a semleges helyzetből mindkét irányban, azaz előre és hátra lehet billenteni. Két sorozat rugó terheli a székülést a semleges helyzet irányában, az egyik sorozat ellenáll a hátrabillentésnek és a másik az előrebillentésnek. Egy reteszelőszerkezet akadályozza meg a székülés hátrabillenését.

A 4 345 733 sz. US szabadalmi leírás olyan székülést ismertet, amely lehetővé teszi a székülés előrebillentését a normál, egyenesen álló helyzetből, amelyben egy állítható rugó tartja. Egy reteszelőeszköz teszi lehetővé, hogy a szék használója a székülést az előrebillentett helyzetben reteszelje.

Az előbb említett szabadalmakban ismertetett székülés szerelések gondoskodnak arról, hogy a székülés egy forgástengely körül el tudjon fordulni, amely forgástengely nagyon közel van elhelyezve a szék alapjának tartóoszlopához, ami azt jelenti, hogy az ülésfenék elülső széle függőleges irányban nagymértékben mozdul el, amikor a székülést a semleges helyzetből kibillentik. Amint már említettük, ennek következménye, hogy a szék használójának az üléshelyzetét meg kell változtatni, ha a széket a semleges helyzetből kibil lenti .

A találmány feladata olyan ülésszerelő mechanizmus létesítése, amely biztosítja a székülés kibillentésének lehetőségét a semleges helyzetből mind előrefelé, mind hátrafelé. A találmány további feladata olyan ülésszerelő mechanizmus létesítése, amelynél az előrebillentés és hátrabillentés úgy megy végbe, hogy közben az ülés fenekének elülső széle csak kismértékben mozdul el függőlegesen, úgy hogy a szék használója lábait és teljes ülési helyzetét változatlanul megtarthatja minden munkahelyzetben. Egy további feladat olyan ülésszerelő mechanizmus létesítése, amely lehetővé teszi, hogy az ülést annak használója kibillenés ellen bármelyik helyzetben, azaz mind a semleges helyzetben, mind az előrebillentett, mind a hátrabillentett helyzetben reteszelni tudja. További feltétel, hogy a mechanizmus viszonylag kisméretű legyen, kevés alkatrészből álljon és könnyen összeszerelhető legyen.

Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy egy közbenső elem van forgathatóan a forgástengelyhez kapcsolva, legalább egy rugó kapcsolódik a közbenső elem és az ülésszerelő elem közé úgy, hogy az ülésszerelő elemet a közbenső elemhez képest a semleges helyzet felé kényszeríti és lehetővé teszi, hogy az ülés előrebillenjen a rugóőerő ellenében, továbbá legalább egy második rugója van az alap és az ülésszerelő elem között, amely az ülésszerelő elemet a közbenső elemhez képest a semleges helyzet felé kényszeríti, és lehetővé teszi, hogy az ülés hátrabillenjen a rugóerő ellenében.

Előnyösen a forgástengely a székülés középpontjától lényeges távolságban van elhelyezve, az ülés fenekének elülső széle irányában úgy, hogy ennek az elülső szélnek a függőleges mozgását korlátozza, amikor az ülés a semleges helyzetből előrebillen vagy hátrabillen.

Célszerűen a székülés szerelő mechanizmusnak az elemek között ható, az elemek egymáshoz képesti forgásának mértékét korlátozó és a maximális előrebillentett és hátrabillentett helyzetet létrehozó ütközői vannak.

Előnyösen a szerelő mechanizmus az ülésszerelő elem mozgását az alaphoz képest megakadályozó és szelektíven működtethető reteszelőelemet tartalmaz, amely az ülést a semleges helyzetben, a maximális hátrabillentett helyzetben és maximális előrebillentett helyzetben reteszeli.

A reteszelőeszköz az alapon lévő ütközőből és az ülésszerelő elemre szerelt mozgó reteszelőelemből áll, amelynek egymástól távolságban elhelyezkedő felületei vannak és ezek mindegyike külön-külön kapcsolódik az ütközővel az ülésszerelő elem rögzített helyzetében, amikor a reteszelőelem az ülésszerelő elemhez képest reteszelőhelyzetbe mozdul el és nem kapcsolódik az ütközővel, amikor kioldóhelyzetbe mozdul el.

A találmány egy további feladata, hogy az előzőekben ismertetett székülés szerelő mechanizmus egyszerűsített változatát hozza létre, amely gyakorlatilag ugyanazokból az elemekből áll, azonban csak a szék előrebillentését teszi lehetővé az egyenesen álló helyzetből. Ennél a megoldásnál a székülés szerelő mechanizmusnak a szék alapjára szerelhető • · * • ·

- 6 helytálló alapja, a széküléshez kapcsolható és forgástengely segítségével az alaphoz forgathatóan csatlakoztatható ülésszerelő eleme és legalább egy, az alap és az ülésszerelő elem között ható és az ülést álló, egyenes helyzetben tartó rugója van. Lényege, hogy a forgástengely a székülés közepétől lényeges távolságban van a szék fenekének elülső széle irányában, hogy ennek az elülső szélnek a függőleges mozgását korlátozza, amikor a szék az egyenes helyzetből a rugó rugóereje ellenében előrebillen.

Célszerűen az ülésszerelő elem az alaphoz képesti forgását korlátozó elemek között ható ütközői vannak, amelyek az egyenesen álló helyzetet és a maximális előrebillent helyzetet létrehozzák, és az ülésszerelő elem mozgását az alaphoz képest megakadályozó, szelektíven működtethető, az ülést az egyenesen álló helyzetben és a maximális előrebillent helyzetben reteszelő reteszelőeszköze van.

A reteszelőeszköz az alapon lévő ütközőből és az ülést szerelő elemre szerelt mozgó reteszelőelemből áll, amelynek egymástól távolságban lévő felületei vannak, és ezek mindegyike külön-külön kapcsolódik az ütközővel az ülésszerelő elem rögzített helyzetében, amikor a reteszelőelem az ülésszerelő elemhez képest reteszelőhelyzetbe mozdul el és nem kapcsolódik az ütközővel, amikor kioldóhelyzetbe mozdul el.

Az ülésszerelő elem rugóülésből áll, amelyben furat van és menetes rúdból, amelyre gombfogantyú van erősítve. A menetes rúd az alapban lévő furaton és a rugóülésben lévő furaton megy át és rugótányért hord. A rugó a rugótányér és a rugóülés között kapcsolódik és a rugóerő a rúd forgatásával állítható úgy, hogy a rugótányér a rúd mentén mozog, hogy a rugóerőt változtassa.

A székülés szerelő mechanizmus alapjának lábazata van, amely a szék alapjának tartóoszlopát befogadja és a rugóülés, a rugó és a rúd a lábazattal szemben van elhelyezve, hogy megkönnyítse a gombfogantyú működtetését.

A találmány szerinti megoldásnak számos előnye van az ismert megoldásokhoz képest. Sokkal jobb komfort körülményt biztosít a szék használója számára, mint az előzőek azáltal, hogy a szék feneke elülső szélének függőleges irányú mozgását a minimumra csökkenti, amikor a szék dőlése változik. Ennek megfelelően a szék használója nem kell hogy lábai helyzetét változtassa, illetve nem kell előre- vagy hátracsúsznia a szék ülésén, ha annak dőlése változik. A hátrabillentett helyzetben a szék fenekének eleje nem fejt ki nyomást a használó lábainak hátsó oldalára. A használó választhat, hogy vagy reteszeli az ülést a kívánt helyzetben, vagy reteszeletlenül hagyja úgy, hogy az automatikusan különböző helyzetekbe mozog annak az erőnek a hatására, amit a szék használója kifejt, amikor ülőhelyzetét változtatja. Fontos, hogy az irodai dolgozó ne fáradjon el és időről időre ülési helyzetét változtassa, ezáltal izmait mozgassa és különböző helyzetekben az izmokat lazítsa és megfeszítse. A mechanizmus lehetővé teszi, hogy a szék használója könnyen változtassa a szék helyzetét és ezáltal a kívánt testhelyzetet és a kívánt viszonyt a szék ülése és az arra kifejtett erő között létrehozza. Az a lehetőség, hogy a széket előrebillentett helyzetben rögzíteni lehet, rendkívül előnyös a szék használója számára, aki egy billentyűzetet működtet, amely célszerűen alacsonyabban van, mint a szokásos íróasztal szintje.

A találmány szerinti szerkezet kompakt felépítésű és kis térben elfér a szék fenekének közepe alatt. Megjelenése nem kellemetlen, valójában a külső alakja úgy alakítható ki, hogy az ülés alsó oldalának kontúrjához illeszkedjék. A rugóállító gombfogantyú elhelyezése a szék oszlopával szemben azt könnyen elérhetővé és működtethetővé teszi. Hasonlóképpen a reteszelőmechanizmus működtetőkarja is úgy van elhelyezve, hogy kényelmesen elérhető legyen és így a mechanizmus könynyen működtethető legyen.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti székülés szerelő mechanizmus példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábra a szerkezet felülnézete.

A	2.	ábra	az	1.	ábra	II-II vonala mentén vett	metszet.
A	3a	ábra	az	1.	ábra	IIIA-IIIA	vonala	mentén	vett	metszet.
A	3b	ábra	az	1.	ábra	IIIB-IIIB	vonala	mentén	vett	metszet.
A	3c	ábra	az	1.	ábra	IIIC-IIIC	vonala	mentén	vett	metszet.
A	4.	ábra	az	1.	ábra	IV-IV vonala mentén vett	metszet.

Az 5. ábra egy másik kivitel keresztmetszetét mutatja.

Amint az 1. és 2. ábrán látható, a székülés szerelő mechanizmus egyik kivitele helytálló 1 alapot tartalmaz, amelynek 2 perselye van és ez függőleges lábazatot képez,

- 9 amely az irodai székeknél általában alkalmazott típusú talp 3 tartóoszlopát be tudja fogadni, amelynek sugárirányban kinyúló 4 bútorláb-görgői vannak.

A helytálló 1 alap 2 perselyével közvetlenül szemben csésze alakú 5 nyúlvány van. Ebben központi 5a furat van és tengelye a 3 tartóoszlop tengelyéhez képest döntött. Az

I alap homlokoldalánál, a 3 tartóoszloppal szemben, attól bizonyos távolságban egy pár, oldalirányban egymástól távol lévő, függőleges le karima található, amelyekben egyvonalba eső 6 furatok vannak a 7 forgástengely befogadására. A 7 forgástengely oldalt mindkét irányban túlnyúlik az le karimákon és egy pár, egymástól távolságban elhelyezkedő, függőleges

9a és 9b perselyt hord forgathatóan, amelyek a 9 ülésszerelő elemhez tartoznak. Ez utóbbit a székülés 10 fenekének alsó oldalára lehet rögzíteni csavarok segítségével, amelyek a

II rögzítőfuratokon mennek át.

A helytálló 1 alap és a 9 ülésszerelő elem között forgatható közbenső 12 elem helyezkedik el, amelynek elülső vége a 7 forgástengelyhez van forgathatóan kapcsolva hajlított 12c karimák segítségével. A 12 elem hátulsó 12b vége szabad, és befelé fordított 12a ütközőkarimákkal van ellátva (lásd 3b ábra), amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy az 1 alap lb ütközőkarimájának alsó oldalával kapcsolódjanak, ha a 7 forgástengely körül az óramutató járásával egyező irányban forognak a rugók hatására, amelyeket később fogunk ismertetni.

Az 1 alap és a 12 elem közötti térben két sorozat rugó « · · • ··· «····

-lován elhelyezve. Az egyik sorozat rugó a 9 ülésszerelő elemet az óramutató járásával ellentétes értelemben terheli a 7 forgástengely körül a 12 elemhez képest, a másik sorozat rugó pedig a 12 elemet az óramutató járásával egyező értelemben terheli a 7 forgástengely körül az 1 alaphoz képest. Az első sorozat rugó két 13 rugóból áll (lásd 3b ábra), amelyek a mechanizmus elölről hátrafelé menő középvonalának ellentétes oldalain, szimmetrikusan vannak elhelyezve, és a 12 elemen kialakított 14 ülések, valamint a 16 csavarokra felcsavarozott 15 rugótányérok között kapcsolódnak. A 16 csavarok 16a fejei a 9 ülésszerelő elem tetejének ütköznek. A csavarokkal a 13 rugók előfeszítését állítani lehet, ha a mechanizmus össze van szerelve.

A második sorozat rugó két, nem állítható 17 rugóból áll (lásd 3b ábra), amelyek a mechanizmus középvonalának szemben lévő oldalain, szimmetrikusan vannak elhelyezve és egy állítható 18 rugóból, amely a mechanizmus oldalsó középvonalában van elhelyezve (lásd 2. ábra). Mindegyik 17 rugót mindegyik végénél karima tartja helyén, amely ülést képez. A 18 rugó felső vége a 12 elemen kialakított 19 ülésbe, alsó vége pedig 20 rugótányérba kapcsolódik, amely menetes 21 rúdra van forgathatóan felerősítve. A 21 rúd menetesen bekapcsolódik az 1 alap csésze alakú 5 részének 5a furatába, amelyhez egy gombfogantyú van rögzítve. A szék használója a rugóra kifejtett erőt a gombfogantyú forgatásával állítani tudj a.

A találmány szerinti mechanizmus mechanikai reteszelő- 11 eszközt is tartalmaz, hogy a székülést különböző helyzetekben lehessen reteszelni. A reteszelőeszköz 23 működtetőkart tartalmaz, amely oldalirányban benyúlik a 9 ülésszerelő elembe és a végén 24 fogantyú van. Hosszirányú mozgás érdekében a 9 ülésszerelő elemen lévő 25 karimákban lévő furatokba nyúlik be, és reteszelőelem van hozzá rögzítve, amelynek két 26 laprésze van, amelyek a hátsó részénél vannak kialakítva (az ábrákon a baloldalon, lásd például a 2. ábrán), hogy a 9 ülésszerelő elemmel kapcsolódjanak úgy, hogy a reteszelőelem ne tudjon forogni. Mindegyik 26 laprészben van egy 26a horony, amely a megfelelő la ütközővel tud kapcsolódni, amely az 1 alapból hátrafelé kiáll. A 26 laprészek homlokoldalánál lévő felső és alsó szélek is kapcsolódni tudnak az la ütközővel. Az la ütközők egymástól oldalirányban távolságban vannak kialakítva.

Ha a 23 működtetőkart oldalirányban kifelé kihúzzuk az 1 alapból (az 1. ábrán látható helyzet), akkor a reteszelőeszköz 26 laprészei az la ütközők közötti terekbe kerülnek, ami a reteszelőeszköz reteszeletlen állapota. Ha a 23 működtetőkart betoljuk, ami a reteszelőeszköz reteszelt helyzetét jelenti, akkor a 26 laprészek az la ütközőkkel kapcsolódnak a mechanizmus három helyzete közül az egyik kiválasztott helyzetben, nevezetesen a semleges helyzetben, azaz viszonylag egyenes, felállított helyzetben, a hátrabillentett helyzetben és az előrebillentett helyzetben. A reteszelt és nem reteszelt állapot megtartható a 23 működtetőkarra kifejtett kis erő ellenében a 26 laprész közepe és a 9 ülésszerelő • · · · · « · • · ·· ··· · « elem hornyolt 9c agyára ható nyomás révén (lásd 1. ábra). A 26a laprészek elülső része is együttdolgozik az la ütközővel.

A találmány szerinti szerkezet a következőképpen működik: Amikor a szék használója viszonylag egyenes ülési helyzetet vesz fel, akkor a székülést a két sorozat rugó a 2. ábrán ábrázolt semleges helyzetben tartja. A 13 rugók lenyomják a 9 ülésszerelő elemet úgy, hogy kapcsolódjék a közbenső 12 elem tetejével. A 17 és 18 rugók a közbenső 12 elemet feltolják az 1 alaphoz képest egy ütközőhelyzetbe, amely a székülés semleges helyzetének felel meg, amikoris a 9 ülésszerelő elemen lévő 12a ütközőkarimák kapcsolódnak az 1 alapon lévő lb ütközőkarimákkal (3b ábra). A semleges helyzetben az ülés 10 feneke kissé lejt elölről hátrafelé kb. 5°-os szögben a vízszinteshez képest. Az ülés reteszelhető ebben a semleges helyzetben, ha a 23 működtetőkart benyomjuk (az 1. ábrán ábrázolt helyzettől balfelé), aminek következtében a reteszelőelem elmozdul egy olyan helyzetbe, amelyben az la ütközők a 26 és 26c laprészek 26a hornyaiba kerülnek (2. ábra). Ha az ülést kireteszeljük azáltal, hogy a 23 működtetőkart kihúzzuk, a szék használója erőt fejthet ki a székülésre azáltal, hogy megváltoztatja benne helyzetét, ami az ülést előre- vagy hátrabillenti a megfelelő rugók rugóhatása ellenében.

Ha a szék használója előredől, hogy a billentyűzetet működtesse, a 13 rugók megnyúlnak a használó által kifejtett erőnek megfelelően és lehetővé teszik, hogy a 9 ülésszerelő elem az óramutató járásával egyező irányban elforduljon a • · • · · · · • · · · · · · · * ·· ·· ··· ·

- 13 7 forgástengely körül az előrebillent helyzetbe, amely a 3b ábrán látható. A maximális előrebillent helyzetben az ülés fenekének hátsó lejtése kb. 1,5° a vízszinteshez képest. Az előrebillent helyzetben a közbenső 12 elem helyben marad, mivel a közbenső 12 elem 12a ütközőkarimái kapcsolódnak az 1 alap lb ütközőkarimáival. Ha szükséges, a szék használója reteszelni tudja az ülést előrebillent helyzetben azáltal, hogy a 23 működtetőkart benyomja és ilymódon az la ütközők a reteszelőeszköz megfelelő 26 laprészeinek alsó elülső széleivel kapcsolódnak, amint az a 3c ábrán látható. Teljesen előrebillent helyzetben elegendő rés van az la ütközők és a 26 laprészek között ahhoz, hogy az utóbbiak reteszelő helyzetbe tudjanak becsúszni.

Ha a szék használója hátradől a székben a semleges helyzetből (2. ábra), az ülés hátrabillen a kívánt mértékben, amíg az ülés fenekének maximális hátsó lejtése kb. 15°-ot nem ér el (4. ábra). Az erő, amit a szék használójának teste a székülésre kifejt, amikor a széken hátradől, a 9 ülésszerelő elemről átadódik a közbenső 12 elemre és legyőzi a 17 és 18 rugók rugóerejét és ilymódon lehetővé teszi, hogy a 9 ülésszerelő elem és a 12 elem együtt forogjon a 7 forgástengely körül az óramutató járásával ellentétes értelemben. A maximális hátrabillent helyzetet úgy érjük el, hogy a közbenső 12 elem felső falrészének 12d részei, a hátsó 12a ütközőkar imákkal való csatlakozásokhoz közel, az 1 alap lb ütközőkar imáinak felső szélrészeivel kapcsolódnak. Az egyik előbb említett 12d rész a 3b ábrán látható, ahol az is lát♦ · • ·· · ····· ·· ·· ··· ·

- 14 ható, hogy az lb ütközőkarima ütközőként működik az 1 alap 12a ütközőkarimájával és 12d részével együtt, hogy korlátozza a közbenső 12 elem forgástartományát az 1 alaphoz képest. Amennyiben szükséges, a felhasználó reteszelni tudja a székülést a maximális hátradőlt helyzetben a 23 működtetőkar benyomásával, amely a 9 ülésszerelő elem 26 laprészeit kapcsolatba hozza az la ütköző alsó oldalával, amint az a 4. ábrán látható.

Az erő, amit a szék használójának ki kell fejtenie ahhoz, hogy az ülést a hátrabillent helyzetbe vigye, változtatható - hogy megfeleljen a szék használójának -, a 18 rugó rugóerejének állításával, amihez a 22 gombot használjuk, és azzal forgatjuk a menetes 21 rudat, hogy megfeszítsük vagy lazítsuk a 18 rugót.

A fentiekből világosan kitűnik, hogy a mechanizmus, amellyel irodai szék ülésének dőlését változtatni lehet, egyetlen 7 forgástengellyel rendelkezik mindkét forgásirány, azaz az óramutató járásával egyező, előrefelé, és az óramutató járásával ellentétes, hátrafelé forgáshoz, és ez az egyetlen 7 forgástengely lényeges távolságban van elhelyezve, a szék alapjának tartóoszlopával szemben, az ülés elülső széle irányában. Ennek megfelelően az ülés elülső szélének függőleges mozgása korlátozva van és nincs szükség arra, hogy a szék használója lábainak helyzetét változtassa, ha a szék ülésének dőlése megváltozik. A mechanizmus mérete kompakt és zavarmentesen beilleszthető a szék ülésének feneke alá kis területre és kis térfogatban.

··<· · • · · » · • ·· · · · · · · • · · · ··· ·

- 15 A 5. ábrán egy egyszerűsített szerkezet látható, amelynél azonban csak az óramutató járásával egyező irányú forgatásra van lehetőség, azaz a függőleges helyzetből az előrebillentésre, a hátrabillentés elmarad. Ennél a kivitelnél ugyanazokat az elemeket használjuk, mint az 1-4. ábrákon látható kivitelnél.

A közbenső 12 elemet és a 13, 17, 18 rugókat nem alkalmazzuk és a 9 ülésszerelő elemet egy módosított 9' elem helyettesíti. Ennek lefelé függő 30 karimarésze van, amelynek alsó végén 30a rugóülés található. Menetes 34 rúd nyúlik keresztül a 30a rugóülésben kialakított 30b furaton és 33 rugótányért hord, amelyen 33a menetek vannak és ezek a 34 rúd meneteivel kapcsolódnak. A 34 rúd külső végére gombfogantyú van erősítve. A 33 rugótányér és a 30a rugóülés közé 31 rugó van beszorítva. Ha a 34 rudat a gombfogantyú segítségével forgatjuk, akkor a szék használója be tudja állítani a rugóerőt. A 33 rugótányér nem tud forogni azáltal, hogy az egyik oldalon egy sík felület kapcsolódik a 30 karimarészszel úgy, hogy a 33 rugótányér a 34 rúd mentén mozog, hogy a 31 rugót megfeszítse vagy lazítsa.

Az 5. ábrán a szerkezet előrebillent helyzetben látható. Mint az első kivitelnél, az ülés itt is reteszelhető ebben a helyzetben, ha a 23 működtetőkart benyomjuk, aminek következtében a 26 és 26c laprészek elülső szélei kapcsolódnak a megfelelő la ütközőkkel. Ha a 23 működtetőkart kihúzzuk, akkor a mechanizmus nincs reteszelve. Ha a szék használója hátradől az előredőlt helyzetből, a 9' ülésszerelő elem az tf ♦··· ·

- 16 óramutató járásával ellentétes értelemben fordul el a 7 forgástengely körül, amely mozgást a 31 rugó rugóereje elősegíti .

Az ülés függőleges egyenes helyzetét visszaállíthatjuk, ha a 9 ’ ülésszerelő elem hátsó 9a' karimarészének alsó széle az 1 alap lb ütközőkarimájának felső szélével kapcsolódik. A szék reteszelhető a felső egyenes helyzetében az előrebillentés ellen a reteszelőmechanizmus segítségével, amikor az la ütközők kapcsolódnak a reteszelőeszköz 26a hornyaiba.

Claims (11)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Székülés szerelő mechanizmus, amelynek a szék alapjára szerelhető helytálló alapja, a széküléshez kapcsolható és forgástengely segítségével az alaphoz forgathatóan csatlakoztatható ülésszerelő eleme, valamint az alap és az ülésszerelő elem között ható, az ülést egy előrebillentett helyzet és egy hátrabillentett helyzet közötti semleges helyzetben tartó rugói vannak, azzal jellemezve, hogy egy közbenső elem van forgathatóan a forgástengelyhez kapcsolva, legalább egy rugó kapcsolódik a közbenső elem és az ülésszerelő elem közé úgy, hogy az ülésszerelő elemet a közbenső elemhez képest a semleges helyzet felé kényszeríti és lehetővé teszi, hogy az ülés előrebillenjen a rugóőerő ellenében, továbbá legalább egy második rugója van az alap és az ülésszerelő elem között, amely az ülésszerelő elemet a közbenső elemhez képest a semleges helyzet felé kényszeríti, és lehetővé teszi, hogy az ülés hátrabillenjen a rugóerő ellenében.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti székülés szerelő mechanizmus, azzal j ellemezve , hogy a forgástengely a székülés középpontjától lényeges távolságban van elhelyezve, az ülés fenekének elülső széle irányában úgy, hogy ennek az elülső szélnek a függőleges mozgását korlátozza, amikor az ülés a semleges helyzetből előrebillen vagy hátrabillen.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti székülés szerelő mechanizmus, azzal jellemezve, hogy az elemek ·« ···· ·

   - 18 között ható, az eleinek egymáshoz képesti forgásának mértékét korlátozó és a maximális előrebillentett és hátrabillentett helyzetet létrehozó ütközői vannak.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti székülés szerelő mechanizmus, azzal j ellemezve , hogy az ülésszerelő elem mozgását az alaphoz képest megakadályozó és az ülést a semleges helyzetben, a maximális hátrabillentett helyzetben és maximális előrebillentett helyzetben reteszelő, szelektíven működtethető reteszelőeszköze van.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti székülés szerelő mechanizmus > azzal j ellemezve , hogy a reteszelőeszköz az alapon lévő ütközőből és az ülésszerelő elemre szerelt mozgó reteszelőelemből áll, amelynek egymástól távolságban elhelyezkedő felületei vannak és ezek mindegyike külön-külön kapcsolódik az ütközővel az ülésszerelő elem rögzített helyzetében, amikor a reteszelőelem az ülésszerelő elemhez képest reteszelőhelyzetbe mozdul el és nem kapcsolódik az ütközővel, amikor kioldóhelyzetbe mozdul el.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti székülés szerelő mechanizmus, amelynek a szék alapjára szerelhető helytálló alapja, a széküléshez kapcsolható és forgástengely segítségével az alaphoz forgathatóan csatlakoztatható ülésszerelő eleme és legalább egy, az alap és az ülésszerelő elem között ható és az ülést álló, egyenes helyzetben tartó rugója van, azzal jellemezve, hogy a forgástengely a székülés közepétől lényeges távolságban van a szék fenekének elülső széle irányában, hogy ennek az elülső szélnek a függőleges mozgá.·%.·* Γ*·ί r - 19 sát korlátozza, amikor a szék az egyenes helyzetből a rugó rugóereje ellenében előrebillen.
7. 7. A 6. igénypont szerinti székülés szerelő mechanizmus, azzal jellemezve, hogy az ülésszerelő elem az alaphoz képesti forgását korlátozó elemek között ható ütközői vannak, amelyek az egyenesen álló helyzetet és a maximális előrebillent helyzetet létrehozzák.
8. 8. A 6. igénypont szerinti székülés szerelő mechanizmus, azzal jellemezve, hogy az ülésszerelő elem mozgását az alaphoz képest megakadályozó, szelektíven működtethető, az ülést az egyenesen álló helyzetben és a maximális előrebillent helyzetben reteszelő reteszelőeszköze van.
9. 9. A 8. igénypont szerinti székülés szerelő mechanizmus, azzal jellemezve, hogy a reteszelőeszköz az alapon lévő ütközőből és az ülésszerelő elemre szerelt mozgó reteszelőelemből áll, amelynek egymástól távolságban lévő felületei vannak, és ezek mindegyike külön-külön kapcsolódik az ütközővel az ülésszerelő elem rögzített helyzetében, amikor a reteszelőelem az ülésszerelő elemhez képest reteszelőhelyzetbe mozdul el és nem kapcsolódik az ütközővel, amikor kioldóhelyzetbe mozdul el.
10. 10. A 6. igénypont szerinti székülés szerelő mechanizmus, azzal jellemezve, hogy az ülésszerelő elemnek rugóülése van, amelyben furat van és menetes rúdja van, amelyre gombfogantyú van erősítve és a menetes rúd az alapban lévő furaton és a rugóülésben lévő furaton megy át és rugótányért hord, és a rugó a rugótányér és a rugóülés kö-

    I · • 4 4·· ··* • * · ·· ·· ··♦ zött kapcsolódik és a rugóerő a rúd forgatásával állítható úgy, hogy a rugótányér a rúd mentén mozog, hogy a rugóerőt változtassa.
11. 11. A 10. igénypont szerinti székülés szerelő mechanizmus, azzal jellemezve, hogy az alapnak lábazata van, amely a szék alapjának tartóoszlopát befogadja és hogy a rugóülés, a rugó és a rúd a lábazattal szemben van elhelyezve, hogy megkönnyítse a gombfogantyú működtetését.