HU230935B1 - Eljárás és berendezés fémszalag egyengetésére - Google Patents

Description

Eljárás és berendezés fémszalag egyengetésére

A találmány fémszalag megmunkálására szolgáló eljárásra vonatkozik, amelynek során a fémszalag több, egymás után elrendezett egyengető görgőt tartalmazó egyengetőgépen áthalad. A találmány végül fémszalag megmunkálására szolgáló berendezésre vonatkozik, amely több egyengető görgővel rendelkező egyengetögépet tartalmaz.

A bevezetőben említett eljárás és berendezés alapvetően ismert. A technika állása szerint a fémszalagot csévéröl lecsévélik, az egyengetőgépen átvezetik, majd végül ismét feícsévélik. A két cséve miatt az eljárást Coil-toCoil egyengetés”-ként (csévéröl csévére egyengetés) is ismerik. Magában az egyengetögépben a fémszalagot görgők felső és alsó csoportja között vezetik át úgy, hogy az kígyóvonalban halad és mindkét irányban meghajlik. A meghajlítást itt úgy állítják be, hogy az egyenes lemez mindkét hajlítási irányban a folyási határt elérje, de ne lépje át. A fémszalagnak az egyenes szakaszai ezért csak rövid időre deformálódnak, de az egyengetőgépen történt áthaladásuk után eredeti állapotába visszarugóznak és igy egyenesek maradnak. Az egyenestől eltérő íemezszakaszok azonban a folyási határt átlépik és plasztikus alakváltozást szenvednek és így kiegyenesednek. Általában az egyengetéssel a fémszalag hullámossága, öblösödése (hossztengely körüli meghajlása), valamint a függőleges tengely illetve a szalagsíkra merőleges tengely körüli meghajlása (kardosság) korrigálható.

Az említett fémszalagokat meghatározott alkalmazásokhoz nagyon magas felületi minőséggel állítják elő és az egyengetés után még csiszolják vagy akár fényesre polírozzák. Ezeket a fémszalagokat például lapos vagy filmszerű anyagok, különösen fényképészeti filmek, LCD képernyők vagy akár műkő (Engineered Stone - épített kő) vagy faanyagok (például préslapok, rétegezett anyagok és hasonlók) előállításához alkalmazzák. Ennél a meghajtott/mozgatott szalagra folyékony vagy pasztaszerű anyagot hordanak fel és a legalább részben megmerevedett anyagot leveszik. Az ilyen fémszalaggal előállított termék felületi minősége közvetlenül függ a fémszalag felületi minőségétől.

SZTNH-100157374

Fémszalag egyezetéséhez az ismert eljárások ehhez a speciális alkalmazási terület követelményeit azonban nem megfelelően elégítik ki. Ennek számos oka van.

A Coil-to-Coil egyengetésnél meglehetősen hosszú szalagszakaszok esnek le hulladékként, amelyek a csövén történő rögzítéshez szükségesek, illetve az egyengetögépnek a csövéhez viszonyított távolsága miatt nem lesznek egyengetve. Az alapanyag azonban nagyon drága, mivel nagy szilárdságú nemesacélról van szó, amelynek a szalagöntö berendezésben fellépő nagy terheléseket, különösen a húzófeszüifségeket, el kell viselnie.

A hagyományos egyengetőgép mintegy 20 egymás után elrendezett egyengető görgőt tartalmaz, amelyeken a fémszalagot áthúzzák. Ehhez nagyon nagy meghajtó erőkre és az egyengetögépnek ennek megfelelő stabil kialakítására van szükség. Ennél nyomosabb azonban az a körülmény, hogy a fémszalagot hajtott hengereken S-alakban kell terelni annak érdekében, hogy a nagy húzóerőket egyáltalán fel tudják vinni. A meghajtó hengerek megcsúszása azonban nem zárható ki teljesen. Ennek következménye rovátkák létrejötte a fémszalagban, ezáltal a magas minőségű szalagfelület előállítási költsége megnő. Amennyiben mély rovátkák keletkeznek, akkor egyes esetekben akár teljes selejt keletkezik és a fémszalagot ki kell dobni.

A fémszalag kardossága a Coil-to-Coil egyengetéssel csak korlátozottan, illetve nem a teljes szalaghosszon korrigálható, A fémszalag vastagsági eltérései és a fémszalag ferde futása a csövére történő felcsévélésnél ahhoz vezetnek, hogy alig észrevehető kúpos alak keletkezik. Az egyengetésnél fellépő hatalmas húzóerők által előfordulhat, hogy először kardosság keletkezik. Ezen túlmenően, a felcsévélt szalag miatt a kardosság megbízhatóan ismételhető mérése gyakorlatilag lehetetlen.

Az US 2007/0044531 A1 dokumentumban egy egyengető eljárást ismertetnek, amelyben a fémszalag áthalad az egyengető gépen. Az US 5,640,868 dokumentumban egy hidegalakító eljárást ismertetnek, amelyben a végtelenített szalag alakító hengerek között halad át.

A találmány elé ezért feladatul tűztük ki fémszalagok egyengetésére javított eljárás és javított berendezés létrehozását. Ezekkel különösen a fent felsorolt hátrányokat kell kiküszöbölni.

- 3 Ezt a feladatot a bevezetőben körülírt eljárással oldjuk meg, amelynél az egyengetési művelethez végtelenített szalaggá összehegesztett fémszalagot legalább két feszítőgörgő között kifeszítjük és különösen íegaíább az egyik feszítögörgövel meghajtva az egyengetőgépen keresztül húzzuk (áthúzzuk).

A találmány elé kitűzött feladatot különösen a fémszalag megmunkálására szolgáló eljárással oldjuk meg, amely a következő lépéseket tartalmazza:

a fémszaíagot végtelenített szalaggá összehegesztjük, a fémszalagot egyengetőgépben egyengetjük és

- a fémszalagot szétbontjuk.

A találmány eíé kitűzött feladatot továbbá olyan fémszalaggal oldjuk meg, amelyet a fent ismertetett eljárással állítunk elő.

Végül, a találmány elé kitűzött feladatot a bevezetőben körülírt berendezéssel oldjuk meg, amely a fémszalagot felvevő két feszítögörgőt tartalmaz, amelyek közül legalább az egyik hajtott, és amelyek az egyengetőgépnek a szembelévő oldalain vannak elrendezve.

Más szóval, a berendezés a fémszalag felvételére szolgáló két feszítögörgőt, amelyek közül legalább az egyik hajtott, valamint egy a feszítögörgők között elrendezett egyengetögépet tartalmaz.

A javasolt intézkedésekkel a bevezetőben említett hátrányokat kiküszöböljük. Különleges esetben a fémszalagnak csak egészen kis része (mintegy 0,5-1,0 m) esik ie hulladékként. A nagyon drága alapanyagot így nagyon hatékonyan használjuk. A végtelenített szalag egyengetése által a fémszalagnak az S~alakű terelése is elmarad, ezért a szalag külső felületén a rovátkolódás és a teljes károsodás veszélye gyakorlatilag nulla. Azáltal, hogy a szalagot az egyengetésnél nem csévéljük fel, az említett kúpos alak és következésképpen a kardosság keletkezése sem fordulhat elő. Ezen túlmenően a kardosság a bemutatott eljárással könnyen és megismételhetően megállapítható.

A találmány további előnyös kialakításai és továbbfejlesztései az aligénypontokböl, valamint a leírásból, a rajzokkal együtt, ismerhetők meg.

- 4 Előnyös, ha az egyengetést több átvezetéssel végezzük. Ily módon a jobb eredmény mellett az egyengető görgők száma csökkenthető. A gyakorlatban megvalósított egyengetőgépben csak 7 egymás után elrendezett egyengető görgőt alkalmazunk. Ezáltal a fémszalagra ható húzóerőket és a fémszalag hajtásához szükséges teljesítményt is csökkentjük. Ezen kívül, az Salakú terelés szükségességét gyakorlatilag teljesen kizárhatjuk.

Előnyös továbbá, ha az egyengetést a hegesztési varrat tartományában elhagyjuk. Ily módon elkerüljük, hogy a hegesztési varratot nagy terheléseknek tegyük ki és az lehetséges módon eltörjön. Ezáltal a fémszalag sérülése, amely a feszítőgörgöről történő leeséskor keletkezhet, elkerülhető.

Előnyös, ha a fémszalagra felvitt, húzófeszültség 100-400 N/mm² tartományban van. Ezáltal egyengetésnél a húzófeszültség abban a tartományban van, amely szalagöntő berendezés működésekor fellép. Ezáltal a fémszalagnak a jövőbeni viselkedése szalagöntö berendezésre jól megbecsülhető, teljes ellentétben a Coil-to-Coil egyengetéssel, amelynél lényegesen nagyobb húzófeszültségek lépnek fel. Ez utóbbi ahhoz vezet, hogy a meglévő hullámok a nagy húzófeszültség által átmenetileg kiegyenlítődnek, azonban a szalagöntö berendezés működése közben az ennél kisebb húzófeszültség következtében ismét előjönnek. A Coil-to-Coil egyengetésnél a szalagöntö berendezésben a fémszalagnak a jövőbeni viselkedése csak rosszul becsülhető meg. A hüzófeszültség további előnyös értékei a 100-300 N/mm² és a 100-200 N/mm² tartományban vannak.

Előnyős az is, ha a nem egyengetett szalagszakaszt eltávolítjuk és a fémszalagot ismét összehegesztjük végtelenített szalaggá. Ily módon a végtelenített szalagot ismét előállíthatjuk, például szalagöntö berendezésben történő alkalmazásra.

Az egyik további előnyös eljárásnál a feszítögörgőket úgy állítjuk ferdére, hogy egyengetésnél a két hosszanti peremben a húzófeszültség megközelítően egyenlő legyen. Ennek megfelelően az is előnyös, ha a fémszalag megmunkálására szolgáló berendezés az említett feszítögörgök ferdére állítására szolgáló eszközt tartalmaz. Ezáltal a szalag félrefutása elkerülhető.

Különösen előnyős azonban az is, ha a feszítőgörgőket úgy állítjuk ferdére, hogy a húzófeszültség a rövídebb hosszanti peremben nagyobb legyen, mint a hosszabb hosszanti peremben. Ily módon a kardosság kiegyengethető. Ennek megfelelően itt is előnyős az, ha a fémszalag megmunkálására szolgáló berendezés az említett feszitőgörgők ferdére állítására szolgáló eszközt tartalmaz. Az alkalmazott húzófeszültség előnyösen gyakorlatilag a fémszalag teljes hosszára hat, teljesen ellentétben a Coil-to-Coíl egyezetéssel, amelynél a osévék ferdére állítása az egyoldalú húzófeszültség növelésére csak nagyon rövid szakaszra hat. A feszítőgörgők ferdére állításával a kardosság jól korrigálható. Természetesen azonban változatképpen vagy járulékosan a kardosság az egyengetőgépben is korrigálható.

Különösen előnyös ezen túlmenően, ha a fémszalag belógását mindkét hosszanti peremen mérjük és összehasonlítjuk, majd a fémszalagot a rövidebb oldalon nyújtjuk. Ennek megfelelően az is előnyös, ha a fémszalag megmunkálására szolgáló berendezés a fémszalag belógását mindkét hosszanti peremen mérő mérőberendezést tartalmaz. Különösen előnyös az is, ha az említett berendezés vezérlést/szabályozást tartalmaz, amely úgy van kialakítva, hogy a két mérési eredményt összehasonlítsa és abból az egyengetőgép hozzááliítását kiszámítsa és beállítsa azt. Ily módon a kardosság nagyon jól korrigálható. A bemutatott berendezés előnye abban van, hogy a kardosságtói függően a fémszalag két hosszanti pereme közötti hosszúság különbséget a teljes hosszon veszi fel. Ez azt jelenti, hogy már egy kis hosszúság különbség az belógásban jól látható és a két hosszanti peremen viszonylag könnyen mérhető különbséghez vezet. A hosszabb hosszanti perem általában és különösen a fémszalag előnyös tehermentesítésénél valamivel erősebben belóg, mint a rövídebb hosszanti perem. Ezzel ellentétben, a kardosság a Coil-to-Coil eljárásnál gyakorlatilag egyáltalán nem mérhető. Egyrészről, a fémszalag szabad hosszúsága túlságosan rövid ahhoz, hogy pontos mérést lehessen elvégezni, másrészről a fémszalag vastagsági különbségei és a fémszalag ferde futása a csévére történő felcsévéléskor ahhoz vezetnek, hogy alig észrevehető kúpos alak keletkezik, ami a kardosság meglétére utal. Az egyengetéskor lévő hatalmas húzóerők által előfordulhat, hogy a kardosság először csak az ilyen kúpos alak által keletkezik. A kardosság

- 6 korrekciójára ezen okoknál fogva, és mert a megnövelt húzófeszültségnek az egyik oldalon történő létrehozása a fémszalagnak csak nagyon rövid szakaszára hat, a technika állása szerint gyakorlatilag nincs lehetőség. A javasolt intézkedésekkel a kardosság korrekciója ezzel szemben, mint fentebb említettük, a feszítőgörgőknek a ferdére állításával és/vagy az egyengetőgéppel az egyengető görgők megfelelő beállításával is történik.

Különösen előnyös továbbá az az eljárás, amelynél

a) a fémszalagot első átvezetéssel egyengetjük,

b) az ideális alaktól való eltérést mérjük és ebből az egyengetőgép hozzáállítását kiszámítjuk és azt beállítjuk, és

c) az a) és b) lépéseket addig ismételjük, amíg a fémszalagnak a tényleges alakja az ideális alak körüli megengedhető tartományba kerül.

Ily módon a fémszalag minősége íteratívan nagyon magas szintre növelhető. Ennél különösen előnyös, ha a fémszalagot a méréshez a b) lépésben legalább kis mértékben tehermentesítjük. Ezáltal a fémszalagnak az ideális alaktól meglévő eltérését különösen pontosan mérhetjük, mivel a fémszalagban uralkodó húzófeszültségek az eltéréseket nem, vagy csak nagyon kis mértékben hamisítják meg. Vagyis a hullámosság, a hajlított alak valamint a kardosság a fémszalag tehermentesített vagy kevéssé terhelt állapotában sokkal erősebben előjönnek, mint nagy húzófeszültség esetében. Az utóbbival a pontatlanságokat simára húzzuk.

Itt jegyezzük meg. hogy az előállítási eljáráshoz ismertetett változatok és az ebből származó előnyök ugyanúgy vonatkoznak az ismertetett berendezésre és viszont.

A találmány jobb érthetősége érdekében azt a következő rajzok alapján ismertetjük részletesebben.

Erősen leegyszerűsített, vázlatos ábrázolást szemléltetünk:

1. ábra fémszalag technika állása szerinti egyengetésére szolgáló, vázlatosan szemléltetett elrendezés oldalnézetben; a

2. ábra az 1, ábra szerinti elrendezés felülnézetben: a

3. ábra fémszalag egyengetésére szolgáló, vázlatosan szemléltetett javított elrendezés oldalnézetben; a

4. ábra a 3. ábra szerinti elrendezés felülnézetben; az

5. ábra fémszalag egyengetésére szolgáló, vázlatosan szemléltetett elrendezés oldalnézete belógó fémszalaggal és az ideális alak eléréséhez vezérléssel/szabályozással; a ábra az 5 ábra szerinti elrendezés felülnézetben, járulékosan ferdén elhelyezett feszítőgörgőkkel; a ábra fémszalag egyengetésére szolgáló, vázlatosan szemléltetett további elrendezés oldalnézete a fémszalag ideális alakjától való eltérésének érzékelésére szolgáló letapogató lézerrel, és a

8. ábra a 7. ábra szerinti elrendezés felülnézetben.

Bevezetésképpen rögzítjük, hogy a különféleképpen ismertetett kiviteli alakoknál az azonos részeket azonos hivatkozási számokkal, illetve azonos alkatrész jelölésekkel látjuk el, és a teljes leírásban lévő ismertetésnél értelemszerűen az azonos részeket azonos hivatkozási számokkal, illetve azonos alkatrész jelölésekkel vihetjük át A leírásban választott helyzetadatok is, mint például fent, lent, oldalról, stb., a közvetlenül ismertetett, illetve ábrázolt rajzra vonatkoznak és helyzetváltoztatáskor értelemszerűen az új helyzetre kerülnek át. Továbbá, a bemutatott és leírt különböző kiviteli példákból az egyes jellemzők vagy jellemző kombinációk önálló, találmányi vagy találmány szerinti megoldásokat képviselnek.

Az 1. és 2, ábra a 2 fémszalagnak a technika állása szerinti egyengetésére szolgáló 1 elrendezést mutat, az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán felülnézetben. Az 1 elrendezés két 3 és 4 csévél két 5 és 6 hajtógörgöt, valamint 7 egyengetőgépet tartalmaz. A 7 egyengetőgép viszont több, egymás után elrendezett és a 2 fémszalagra keresztben állítható 8 görgőt tartalmaz, amelyek 9 gépvázon vannak elrendezve.

- 8 A bemutatott elrendezés működése a következő, amelynél abból indulunk ki, hogy a 2 fémszalag kezdetben a 3 csévére teljesen fel van csévél ve/tekercselve.

Az első lépésben a 2 fémszalag a 7 egyengetőgépen és az 5 és 6 hajtógörgők körül a 4 csévéhez átvezetik és ott rögzítik. A tulajdonképpeni egyengetéshez a 9 görgőket a 2 fémszalaghoz hozzááílítják és a 2 fémszalagot a megadott irányban a 7 egyengetögépen áthúzzák. Mivel a 4 cséve önmagában rendszerint nem tudja a szükséges húzófeszültséget felvinni, a 2 fémszalagot túlnyomó részben az 5 és 6 hajtógörgők hajtják.

A 2 fémszalag a beállított 9 görgők által a 7 egyengetőgépen kígyóvonalban átfut, amit azonban az 1. ábrán az egyszerűbb ábrázolás érdekében részletesen nem szemléltettünk. A 2 fémszalag meghajtását ekkor úgy állítják be, hogy az egyenes lemez mindkét irányban a folyási határt elérje, de azt ne lépje át. A 2 fémszalag egyenes szakaszait ezért csak rövid ideig deformálják, a 7 egyengetőgépen történt átfutásuk után azonban az eredeti helyzetükbe visszarugóznak és így egyenesek maradnak. Az egyenestől eltérő lemezszakaszok azonban átlépik a folyáshatárt és plasztikus alakváltozást szenvednek és ezzel kiegyenesednek. Az egyengetésnél a 2 fémszalag hullámossága, annak bemélyedése (meghajlás a hossztengely körül), valamint a meghajlás függőleges tengely körül, illetve a szalag síkjára merőlegesen álló tengely körül (kardosság), általában korrigálható. A két 3, 4 cséve miatt az eljárást Coil-to-Coil-Egyengetés-ként (“Csövéről csévére egyengetés) is ismerik.

A3, és 4. ábra 2 fémszalag egyengetésére szolgáló javított 101 berendezés példaként! és tisztán vázlatos ábrázolását mutatja a 3. ábrán oldalnézetben, a 4. ábrán felülnézetben. A 101 berendezés a 2 fémszalag felvételére szolgáló két 11 és 12 feszítögörgöt tartalmaz, amelyek közül legalább egy hajtott. Ezen túlmenően, a 101 berendezés a 11 és 12 feszitőgörgő között elrendezett 13 egyengetőgépet tartalmaz, amely viszont egymás után elrendezett és a 2 fémszalagra keresztben állítható több 14 görgőt tartalmaz, amelyek 15 gépvázon vannak elrendezve.

A 2 fémszalag megmunkálására szolgáló eljárás a következő lépéseket tartalmazza:

- 9 · a 2 férnszalagot 16 hegesztési varrat mentén végtelenített szalaggá összehegesztjük, a 2 férnszalagot a 13 egyengetőgépben egyengetjük és a 2 fémszalagot szétbontjuk.

A 2 fémszalagot elvileg már végtelenített szalaggá Összehegesztve lehet szállítani és ebben az állapotában lehet tovább feldolgozni. A találmány szerinti eljárás ekkor csak az egyengetési műveletet, mint olyat tartalmazza.

A 2 fémszalag egyengetése viszont úgy történik, hogy a 2 fémszalagot a 13 egyengetögépen áthúzzuk és a hozzáállított 14 görgők segítségével kiegyenesítjük. Ehhez a 2 fémszalagot a 11 feszítőgörgő és/vagy 12 feszítőgörgő segítségével a megadott irányban meghajtjuk.

Amint az az 1. ábrából könnyen megállapítható, a technika állása szerinti egyengetési műveletnél a 2 fémszalagnak viszonylag hosszú darabja esik le veszteségként. Pontosabban, ez a 2 fémszalagnak a 4 csévén történő befogásához szükséges része, valamint az 5, 6 hajtóhengerek köré csavarodó és a 7 egyengetőgép mögé érő rész. Amennyiben a 2 fémszalagot a 3 csévéről nem kell teljesen letekercselni annak érdekében, hogy például annak leesésekor a sérüléseket elkerüljék, úgy a 3 csévében befogott és a 7 egyengetögép kezdetéig érő részt el kell távolítani. Mivel kiindulási anyagként nagy szilárdságú nemesacélról van szó, ezzel az eljárással a selejt jelentős pénzösszeget tesz ki. A 101 berendezés segítségével megvalósított eljárásnál ideális esetben egyáltalán nem keletkezik hulladék.

Az egyengetési előnyösen több átvezetéssel végezzük. Ily módon a hagyományos 8 egyengetőgéphez képest, jobb eredmény mellett, a 14 egyengető görgők száma csökkenthető. Egy gyakorlatban megvalósított 13 egyengetőgépben csak 7 darab egymás után elrendezett 14 egyengető görgőt alkalmazunk, míg az ismert 7 egyengetőgépek mintegy 20 darab 8 egyengető görgőt tartalmaznak. Ezáltal a 101 berendezésnél a 2 fémszalagra ható húzóerőket és a 2 fémszalag hajtásához szükséges teljesítményt is csökkentjük. Ezen kívül, az 1 berendezésnél az 5 és 6 hajtógörgökkei megvalósított S-alakú terelés szükségességét gyakorlatilag teljesen kizárhatjuk.

- 10 Ezáltal megszűnik annak veszélye is, hogy a 2 fémszalag külső oldalát, amelyet az egyengetés után rendszerint csiszolunk és alkalmanként polírozunk, az 5, 6 meghajtással megsértjük. Az 1. és 2. ábra szerinti 1 elrendezésben az 5, 6 hajtóhengereken a megcsúszás nem teljesen zárható ki, amelynek következtében a 2 fémszalagban rovátkák keletkezhetnek, ami költséges utómunkálatot von maga után. Nagyon mély rovátkák estén, bizonyos körülmények között, a teljes 2 fémszalagot ki kell dobni.

Az egyengetés közben a 2 fémszalagra felvitt húzófeszültség 100400 N/mm² tartományban van. Ezáltal egyengetésnél a húzófeszültség abban a tartományában van, ami egy szalagöntő berendezés működésekor fellép. Ezáltal a 2 fémszalagnak a jövőbeni viselkedése egy szalagöntö berendezésben nagyon jól megbecsülhető, teljes ellentétben a Coií-to-Cotl egyengetéssel, amelynél lényegesen nagyobb húzófeszültségek lépnek fel. Ez utóbbiak ahhoz vezetnek, hogy a meglévő hullámok a nagy húzófeszültség által átmenetileg kiegyenlítődnek, azonban a szalagöntő berendezés működése közben az ennél lévő kisebb húzófeszültség következtében ismét előjönnek. A Coil-to-Coil egyengetésnél a szalagöntö berendezésben ezért a 2 fémszalagnak a jövőbeni viselkedése csak rosszul becsülhető meg.

Az egyik további előnyös kiviteli alaknál a 2 fémszalag belógását mindkét 17, 18 hosszanti oldalon mérjük és összehasonlítjuk, majd a 2 fémszafagot a rövidebb 17, 18 oldalon nyújtjuk.

Az 5. és 6. ábrán olyan példa látható, amely ezt a műveletet részletesen szemlélteti. Az 5, és 6. ábrákon 102 berendezés látható, amely a 3. és 4. ábrán látható 101 berendezéshez hasonlít. A 2 fémszalag azonban határozott kardossággal, vagyis a 2 fémszalag síkjára merőleges tengely körüli hajlással rendelkezik.

Az 5. ábra a 102 elrendezést abban a helyzetben mutatja, amelyben a 2 fémszalag valamelyest tehermentesítve van. Ehhez a két 11, 12 feszítőgörgöt vagy ezek közül csak az egyiket a közép felé mozgatjuk. A 2 fémszalag ekkor valamelyest belóg. A következő példában feltételezzük, hogy a 17 hosszanti perem valamivel hosszabb, mint a 18 hosszanti perem. A 2 fémszalag ezért kardosságot okozóan hajlott. Amennyiben a 11, 12 feszitőgörgők egymással párhuzamosan vannak beállítva, akkor a két 17, 18 hosszanti perem a 2 fémszalag tehermentesítésekor különböző mértékben lóg be. Pontosabban, a valamivel hosszabb 17 hosszanti perem valamivel erősebben lóg be, mint a 18 hosszanti perem, amint az az 5. ábrán látható.

Előnyös, ha a 11, 12 feszítőgörgőket úgy állítjuk ferdére, hogy egyenletesnél a két 17, 18 hosszanti peremben a húzófeszültség megközelítően egyenlő legyen. Ezáltal a 2 fémszalag félrefutása elkerülhető. A 11,12 feszítőgörgők ekkor a 6. ábrán ábrázolt helyzetben állnak.

Elképzelhető az is, hogy a 11. 12 feszítögörgőket úgy állítjuk ferdére, hogy a húzófeszültség a rövídebb 18 hosszanti peremben nagyobb legyen, mint a 17 hosszabb hosszanti peremben és ennek következtében a 2 fémszalag a rövidebb 18 hosszanti peremén megnyúlik. Ily módon a 2 fémszalag kardossága kiegyengethetö. Az alkalmazott húzöfeszültség előnyösen gyakorlatilag a 2 fémszalag teljes hosszára hat. teljesen ellentétben a Coil-toCoíl egyengetéssel, amelynél a 3, 4 csévék ferdére állítása az egyoldalú húzófeszültség növelésére csak a 2 fémszalag nagyon rövid szakaszára hat. A 11, 12 feszítögörgök ferdére állításával a kardosság a 102 berendezés segítségével sokkal jobban korrigálható, mint a hagyományos 1 berendezéssel.

A 3-6. ábrák szerinti 101, 102 berendezésnél a kardosság előnyösen nagy pontossággal mérhető. Ez azért lehetséges, mert a két 17, 18 hosszanti perem közötti hosszúság különbség a 2 fémszalag teljes hosszúságán jön elő. Ezzel ellentétben az 1. és 2. ábra szerinti 1 berendezésnél a kardosság gyakorlatilag egyáltalán nem mérhető. Egyrészről, a 2 fémszalag szabad hosszúsága túlságosan rövid ahhoz, hogy pontos mérést lehessen elvégezni, másrészről a 2 fémszalag vastagsági különbségei és a 2 fémszalag ferde futása a csévére történő felcsévéléskor ahhoz vezetnek, hogy alig észrevehető kúpos alak keletkezik, ami a kardosság meglétére utal. Az egyengetéskor lévő hatalmas húzóerők által akár az is előfordulhat, hogy a kardosság csak az ilyen kúpos alak által keletkezik.

A 11, 12 feszítögörgő ferdére állítására szolgaló eszközök hidraulika hengerrel vagy orsóhajtással lehetnek kialakítva. Az 5. és 6. ábrán a 11, 12 feszítőgörgők például olyan 19..22 hidraulika hengerekkel vannak felszerelve, amelyek egyrészről az. egyengetéshez szükséges húzóerőt viszik fel, másrészről azonban a 11, 12 feszítőgörgők ferdére állítását is elvégzik. A bemutatott példában mindkét 11, 12 feszítögörgö állítható. Alapvetően azonban elegendő, ha a két 11, 12 feszítögörgö egyike van áliíthatőan kivitelezve.

Ezen túlmenően az 5. és 6. ábrán példaként! 23, 24 érzékelők láthatók, amelyek a 2 fémszalagnak a két 17, 18 hosszanti peremén a belógást és a két 17, 18 hosszanti perem közötti különbséget állapíthatják meg. A 17, 18 érzékelők például optikai, ultrahang vagy induktív elven működhetnek. A 25 vezérlés/szabályozás segítségéve! a két mérési eredményt összehasonlítjuk, illetve abból a 13 egyengetőgéphez, valamint adott esetben a 19..22 hidraulika hengerekhez a hozzááilítást kiszámítjuk és azt beállítjuk.

Fentebb ismertettük, hogy a belógást legalább kis mértékben tehermentesített 2 fémszalagnál mérjük. A 2 fémszalag azonban elvileg mindig beióg, húzófeszültség alkalmazásakor is. Ennél fogva a belógás mérése terheit állapotban is elvégezhető. A továbbiakban ismertettük, hogy a kardosság a 11, 12 feszitőgörgők ferdére állításával korrigálható. Ez azonban nem az egyetlen lehetőség. A kardosság változatképpen vagy járulékosan a 13 egyengetőgépben is korrigálható.

A két 17, 18 hosszanti perem belógásának mérésére szolgáló 23, 24 érzékelők mellett a 2 fémszalag hullámosságának a mérésére, illetve a hajlított aiak megfelelő öblösségének (a hossztengely körüli hajlás) vizsgálatára 26 érzékelőt is alkalmazhatunk és a 25 vezérléssel összeköthetjük.

Különösen

a) a 2 fémszalagot első átvezetéssel egyengethetjük,

b) az ideális alaktól vaió eltérést mérhetjük és ebbői a 13 egyengetögép hozzááliítását kiszámíthatjuk és elvégezhetjük azt, és

o) az. a) és b) lépéseket addig ismételhetjük, amíg a 2 fémszalag tényleges alakja az ideális alak körüli megengedhető tartományba kerül.

ily módon a 2 fémszalag minősége iteratívon nagyon magas szintre növelhető. Előnyösen a 2 fémszalagot a méréshez a b) lépésben tehermentesítjük. Ezáltal a 2 fémszalag ideális alaktól meglévő eltérésének különösen pontos mérése lehetséges. Ez amiatt van így, mert nem vagy csak nagyon kis mértékben áll fenn a húzófeszültség., amely simább fémszalagra utal, mint amilyen a tehermentesített állapot.:

- 13 A belógás és a hullámosság, illetve hajlított alak mérésére szolgáló 23, 24, 26 érzékelők különálló érzékelők vagy a funkciók egy érzékelőbe egyesíthetek. Például, egyetlen lézer letapogatóval egyidejűleg mérhető a hullámosság, a hajlított alak és a kardosság is (közvetlenül vagy a belógás útján), amelyet a 25 vezérlésbe táplálunk be.

Ilyen 27 lézer letapogatóval rendelkező kiviteli alak látható a 7. és 8. ábrán. A 27 lézer letapogató előnyösen a 2 fémszalag teljes szélességét letapogatja, ezáltal a kapott felületi profillal a hullámosságot, a hajlított alakot és a kardosságot egyidejűleg lehet meghatározni.

Az egyik további eíőnyös változatban az egyengetést a 16 hegesztési varrat tartományában megszüntetjük. Ehhez különösen a 14 görgőket emeljük fe! rövid időre, amíg a 16 hegesztési varrat a 13 egyengetőgépen áthalad. Ily módon elkerüljük, hogy a 16 hegesztési varrat túlságosan nagy terheléseknek legyen kitéve és lehetséges módon eltörjön. Ezáltal a 2 fémszalagnak a 11, 12 feszítőgörgőkröl történő leesésekor bekövetkező károsodását elkerüljük.

Előnyös továbbá, ha a nem egyengetett szalagszakaszt eltávolítjuk és a 2 fémszalagot ismét összehegesztjük végtelenített szalaggá. A 4. ábrán az eltávolítandó szakaszt x^,!~szel jelöltük. Ilyen x szakasz akkor keletkezhet például, amikor a 2 fémszalagot az egyengetési művelet után vagy az egyengetésí műveleten történt áthaladás után megállítjuk. A megadott módon azonban ismét végtelenített és magas minőségű 2 fémszalagot állíthatunk elő, például szalagöntö berendezésben történő alkalmazáshoz.

A kiviteli példák a 2 fémszalag megmunkálására szolgáló találmány szerinti 101..103 berendezés lehetséges kiviteli változatait mutatják, amelynél itt jegyezzük meg, hogy a találmány nem korlátozódik annak szemléltetett különleges kiviteli változataira, annál inkább tartoznak az egyes kiviteli változatok egymás közötti lehetséges különböző kombinációi és ezek a változat! lehetőségek a jelen találmány műszaki ismertetésének kitanítása alapján a szakterületen jártas szakember ismeretéhez. Valamennyi elképzelhető kiviteli változat is, amelyek a szemléltetett és leírt kiviteli változatok egyes részleteinek kombinációjával lehetségesek, az oltalmi körhöz tartoznak.

Rögzítjük különösen azt is, hogy a szemléltetett berendezések a valóságban többé-kevésbé a szemléltetett alkatrészeket tartalmazhatják, és az ábrákon néha erősen leegyszerűsítve vannak szemléltetve.

A rend kedvéért végezetül utalunk arra, hogy a szemléltetett berendezések, valamint azok alkatrészei felépítésük jobb megértése céljából részben nem méretarányosak és/vagy felnagyítva és/vagy kicsinyítve lettek ábrázolva.

Az önálló találmányi megoldások alapjául szolgáló feladat a leírásból megismerhető.

- 15 Jelölésjegyzék berendezés fémszalag technika állása szerinti egyengetésére fémszalag cséve cséve meghajtó henger meghajtó henger egyengetögép egyengető görgők gépváz

101 ..103 berendezés fémszalag találmány szerinti egyengetésére feszítőgörgő feszítögörgő egyengetőgép egyengető görgők gepvaz hegesztési varrat fémszalag hosszanti perem fémszalag hosszanti perem

19..22 hidraulika henger fémszalag belógását mérő baloldali érzékelő fémszalag belógását mérő jobboldali érzékelő vezérlés/szabályozás fémszalag hullámosságát és hajlított alakját mérő érzékelő lézer letapogató x nem egyengetett szalagszakasz

Claims (9)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás fémszalag (2) megmunkálására, amelynek során a fémszalag (2) több, egymás után elrendezett egyengető görgővel (14) rendelkező egyengetőgépen (13) áthalad, az egyengetési folyamathoz végtelenített szalaggá összehegesztett fémszalagot (2) legalább két feszítögörgő (11, 12) között kifeszítjük és különösen legalább az egyik feszítőgörgövel (11, 12) meghajtva az egyengetőgépen (13) keresztül húzzuk, azzal jellemezve, hogy

   a) a fémszalagot (2) első átvezetéssel részben egyengetjük,

   b) ideális alaktól való eltérést mérünk a fémszalagot (2) a méréshez tehermentesítve, és ebből az egyengetögép (13) hozzáállását kiszámítjuk és azt beállítjuk,

   c) az a) és b) lépéseket ismételjük, és

   d) egy nem egyengetett szalagszakaszt (x) eltávolítunk és a fémszalagot (2) ismét összehegesztjük végtelenített szalaggá.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyengetést hegesztési varrat (16) tartományában elhagyjuk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémszalag (2) nemesacélból van és az egyengetés közben a fémszalagra (2) alkalmazott húzófeszültség 100-400 N/mm² tartományban van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítőgörgőket (11, 12) úgy állítjuk ferdére, hogy egyengetésnél a két hosszanti peremben (17, 18) a húzófeszültség egyenlő legyen.
5. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítögörgőket (11, 12) úgy állítjuk ferdére, hogy a húzófeszültség a rövidebb hosszanti peremben (18) nagyobb legyen, mint a hosszabb hosszanti peremben (17),
6. 6. A 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fémszalag (2) belógását mindkét hosszanti oldalon (17, 18) mérjük és összehasonlítjuk, majd a fémszalagot (2) a rövídebb oldalon (18) nyújtjuk.
7. 7. Berendezés fémszalag (2) megmunkálására az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárással, a berendezés több egyengető görgővel (14) rendelkező egyengetögépet (13) tartalmaz, továbbá a fémszalag (2) felvételére szolgáló két feszitőgörgöt (11, 12) tartalmaz, amelyek közül legalább az egyik hajtott, és amelyek az egyengetőgépnek (13) az egymással szembelévő oldalain vannak elrendezve azzal jellemezve, hogy a fémszalag (2) belógását a két hosszanti peremen (17, 18) mérő mérőberendezést (23, 24, 27) tartalmaz.
8. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a feszitögörgöket (11, 12) ferdére állító eszközt (19..22) tartalmaz.
9. 9. A 7 vagy 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy vezérlést/szabályozást (25) tartalmaz, amely úgy van kialakítva, hogy a két mérési eredményt összehasonlítsa és abból az egyengetögép (13) hozzáállítását kiszámítsa és beállítsa azt.