HU226696B1 - Method for shaping components using electromagnetic radiation - Google Patents
Method for shaping components using electromagnetic radiation Download PDFInfo
- Publication number
- HU226696B1 HU226696B1 HU0100340A HUP0100340A HU226696B1 HU 226696 B1 HU226696 B1 HU 226696B1 HU 0100340 A HU0100340 A HU 0100340A HU P0100340 A HUP0100340 A HU P0100340A HU 226696 B1 HU226696 B1 HU 226696B1
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- electromagnetic radiation
- wavelength
- radiation
- component
- laser
- Prior art date
Links
- 230000005670 electromagnetic radiation Effects 0.000 title claims description 149
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims description 44
- 238000007493 shaping process Methods 0.000 title claims 2
- 239000000463 material Substances 0.000 claims description 127
- 230000005855 radiation Effects 0.000 claims description 96
- 229910010293 ceramic material Inorganic materials 0.000 claims description 25
- 239000002184 metal Substances 0.000 claims description 25
- 229910000679 solder Inorganic materials 0.000 claims description 24
- 238000003754 machining Methods 0.000 claims description 14
- 239000000126 substance Substances 0.000 claims 2
- 239000000919 ceramic Substances 0.000 description 10
- 238000010521 absorption reaction Methods 0.000 description 8
- 238000005476 soldering Methods 0.000 description 7
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 4
- 239000011521 glass Substances 0.000 description 4
- 239000000155 melt Substances 0.000 description 3
- 230000015572 biosynthetic process Effects 0.000 description 2
- 238000010586 diagram Methods 0.000 description 2
- 238000005304 joining Methods 0.000 description 2
- 230000008646 thermal stress Effects 0.000 description 2
- 238000004026 adhesive bonding Methods 0.000 description 1
- 238000001816 cooling Methods 0.000 description 1
- 230000008878 coupling Effects 0.000 description 1
- 238000010168 coupling process Methods 0.000 description 1
- 238000005859 coupling reaction Methods 0.000 description 1
- 239000007769 metal material Substances 0.000 description 1
- 230000002093 peripheral effect Effects 0.000 description 1
- 238000003466 welding Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
- C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
- C04B37/00—Joining burned ceramic articles with other burned ceramic articles or other articles by heating
- C04B37/02—Joining burned ceramic articles with other burned ceramic articles or other articles by heating with metallic articles
- C04B37/023—Joining burned ceramic articles with other burned ceramic articles or other articles by heating with metallic articles characterised by the interlayer used
- C04B37/025—Joining burned ceramic articles with other burned ceramic articles or other articles by heating with metallic articles characterised by the interlayer used consisting of glass or ceramic material
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B23—MACHINE TOOLS; METAL-WORKING NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
- B23K—SOLDERING OR UNSOLDERING; WELDING; CLADDING OR PLATING BY SOLDERING OR WELDING; CUTTING BY APPLYING HEAT LOCALLY, e.g. FLAME CUTTING; WORKING BY LASER BEAM
- B23K26/00—Working by laser beam, e.g. welding, cutting or boring
- B23K26/36—Removing material
- B23K26/40—Removing material taking account of the properties of the material involved
-
- B—PERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
- B23—MACHINE TOOLS; METAL-WORKING NOT OTHERWISE PROVIDED FOR
- B23K—SOLDERING OR UNSOLDERING; WELDING; CLADDING OR PLATING BY SOLDERING OR WELDING; CUTTING BY APPLYING HEAT LOCALLY, e.g. FLAME CUTTING; WORKING BY LASER BEAM
- B23K2103/00—Materials to be soldered, welded or cut
- B23K2103/50—Inorganic material, e.g. metals, not provided for in B23K2103/02 – B23K2103/26
- B23K2103/52—Ceramics
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
- C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
- C04B2235/00—Aspects relating to ceramic starting mixtures or sintered ceramic products
- C04B2235/65—Aspects relating to heat treatments of ceramic bodies such as green ceramics or pre-sintered ceramics, e.g. burning, sintering or melting processes
- C04B2235/66—Specific sintering techniques, e.g. centrifugal sintering
- C04B2235/667—Sintering using wave energy, e.g. microwave sintering
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
- C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
- C04B2237/00—Aspects relating to ceramic laminates or to joining of ceramic articles with other articles by heating
- C04B2237/02—Aspects relating to interlayers, e.g. used to join ceramic articles with other articles by heating
- C04B2237/10—Glass interlayers, e.g. frit or flux
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
- C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
- C04B2237/00—Aspects relating to ceramic laminates or to joining of ceramic articles with other articles by heating
- C04B2237/30—Composition of layers of ceramic laminates or of ceramic or metallic articles to be joined by heating, e.g. Si substrates
- C04B2237/32—Ceramic
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C04—CEMENTS; CONCRETE; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES
- C04B—LIME, MAGNESIA; SLAG; CEMENTS; COMPOSITIONS THEREOF, e.g. MORTARS, CONCRETE OR LIKE BUILDING MATERIALS; ARTIFICIAL STONE; CERAMICS; REFRACTORIES; TREATMENT OF NATURAL STONE
- C04B2237/00—Aspects relating to ceramic laminates or to joining of ceramic articles with other articles by heating
- C04B2237/30—Composition of layers of ceramic laminates or of ceramic or metallic articles to be joined by heating, e.g. Si substrates
- C04B2237/40—Metallic
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Ceramic Engineering (AREA)
- Materials Engineering (AREA)
- Structural Engineering (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- Physics & Mathematics (AREA)
- Optics & Photonics (AREA)
- Plasma & Fusion (AREA)
- Mechanical Engineering (AREA)
- Laser Beam Processing (AREA)
- Electric Connection Of Electric Components To Printed Circuits (AREA)
Description
A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 2 lap ábra)
1. ábra
HU 226 696 Β1
A találmány tárgya eljárás alkatrészek vagy alkatrészelrendezés megmunkálására elektromágneses sugárzással, valamint berendezés az alkatrészek egyesítéséhez, különösen forrasztásához. Az alkatrész vagy alkatrész-elrendezés legalább két, az elektromágneses sugárzás besugárzási irányában egymás mögött elhelyezett anyagból áll.
Az elektromágneses sugárzás, különösen a lézersugárzás alkalmazása alkatrészek egyesítésére általánosan ismert. A DE 195 20 336 A1 számú német szabadalmi iratból ismert egy eljárás elektronikus építőelemek kapcsoláshordozó tagra való ráforrasztására, amelynek során a lézersugárzást a forrasz melegítésére és megolvasztására használják.
Hasonló eljárások a DE 40 17 286 A1 számú, DE 40 38 765 A1 számú és DE 195 29 388 számú német szabadalmi iratból is ismertek.
Ismert továbbá lézersugárzás alkalmazása kerámiaanyagú alkatrészek és fém alkatrészek összeforrasztására. Itt a fém besugárzási irányban a kerámiaanyag mögött van elhelyezve, és a két anyag között üvegforrasz van. A lézersugarat a kerámiaanyagra irányítják, amely a sugarat részben elnyeli, részben a besugárzási irányban a kerámiaanyag mögött elhelyezett üvegforraszhoz és a besugárzási irányban az üvegforrasz mögött elhelyezett fémre átereszti. A lézersugár elnyelése a kerámiaanyagban és a fémben ezeket az anyagokat felmelegíti. Ennek következtében az üvegforrasz ugyancsak felmelegszik és megolvad. Ha az üvegforrasz a kívánt módon megolvadt, akkor a lézersugarat ki lehet kapcsolni. Az üvegforrasz ezután lehűlve összeköti a kerámiaanyagot a fémmel.
Ennek az ismert eljárásnak az egyik hátránya az, hogy a lézersugár nagy erőssége szükséges annak biztosítására, hogy a lézersugár elegendő része jusson át a fémhez, hogy az elnyelhesse. Ezért nagy hőmérsékleti gradiens lép fel, amely a kerámiatestben nagy termikus feszültségeket és gyakran repedéseket idéz elő. Ezek következtében az alkatrész szétroncsolódik. Ez az ismert eljárás ezért csak korlátozottan alkalmazhatónak bizonyult.
A találmányunk elé kitűzött feladat olyan eljárás alkatrésznek vagy alkatrész-elrendezésnek elektromágneses sugárzással való megmunkálására, amely alkatrészek egyesítésére is alkalmas, és amelynél az alkatrészek sérülése megbízhatóan ki van küszöbölve.
Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy egy első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást és legalább egy második hullámhosszúságú lézersugárzást irányítunk az alkatrészre, illetőleg az alkatrész-elrendezésre, hogy az elektromágneses sugárzás első és második hullámhosszát úgy választjuk meg, hogy az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az alkatrész, illetőleg az alkatrész-elrendezés első anyaga kevésbé nyeli el, mint az elektromágneses besugárzás irányában az első anyag mögött elhelyezett második anyag, míg a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első anyag jobban elnyeli, mint a második anyag.
A találmány alapgondolata az, hogy különböző anyagokból álló alkatrészek vagy alkatrész-elrendezések megmunkálására különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást alkalmazunk. Az alkatrész, illetőleg az alkatrész-elrendezés különböző anyagainak legalább egy részéhez olyan hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás van hozzárendelve, amelyet a szóban forgó anyag erősebben nyel el, mint a több anyag. Ily módon lehetővé válik a különböző anyagok szelektív megmunkálása, mert az egyik anyaghoz hozzárendelt elektromágneses sugárzás túlnyomórészt vagy kizárólag ezen az anyagon hat.
Kerámiaanyagú alkatrészeknek fém alkatrészekkel való összeforrasztásához például egy első hullámhosszúságú és egy második hullámhosszúságú lézersugarat lehet alkalmazni. Ekkor az első hullámhosszt a kerámiaanyag gyengébben nyeli el, mint a fém. Ily módon az első hullámhosszúságú lézersugár elnyelése a kerámiaanyagban kisebb, úgyhogy egyrészt létrejön a kellő elnyelés a fémben és ezáltal a fém kellő melegedése, másrészt elkerüljük az ezen hullámhosszúságú lézersugár nemkívánatos elnyelését a kerámiaanyagban. Ily módon megbízhatóan elkerüljük a kerámiaanyagban a túl nagy hőmérsékleti gradiens miatti repedésképződés veszélyét, és ezzel az alkatrész megsérülésének veszélyét.
A találmány szerinti eljárás egyszerű, gyorsan elvégezhető és sokoldalúan alkalmazható. Elsősorban eltérő anyagokból álló alkatrészek, illetőleg alkatrész-elrendezések egyesítéséhez, például forrasztásához, hegesztéséhez vagy ragasztásához alkalmas.
Az elektromágneses sugárzás hullámhosszait a szóban forgó megmunkálandó anyagoknak megfelelően tág határok között lehet megválasztani. Az elektromágneses sugárzás sugárforrásait ugyancsak az adott követelményeknek és a megmunkálandó anyagoknak megfelelően tág határok között lehet megválasztani. Alkalmazni lehet mind olyan sugárforrásokat, amelyek elektromágneses sugárzásának egyetlen hullámhossza van, mind olyan sugárforrásokat, amelyek elektromágneses sugárzásának több hullámhossza van. A hullámhosszakat úgy is ki lehet választani, hogy egy anyag több hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást nyeljen el.
Az eljárás egyik különösen előnyös kiviteli alakja szerint az első hullámhosszúságot és a második hullámhosszúságot úgy választjuk meg, hogy a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első anyag elnyeli, míg az első hullámhosszúságú sugárzást az első anyag lényegében teljesen átereszti az első anyag mögött elhelyezett második anyaghoz. Ebben a kiviteli alakban az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első anyag lényegében nem nyeli el, hanem lényegében teljesen átereszti a második anyaghoz. Ily módon lényegében elkerüljük az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás nemkívánatos elnyelését az első anyagban. Az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás nagymérték2
HU 226 696 Β1 ben átjut a második anyaghoz, amelyben elnyelődik, és erre az anyagra a kívánt módon hat.
Elvileg lehetséges, hogy az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást és a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást ugyanaz a sugárforrás hozza létre, például olyan sugárforrás, amely az elektromágneses sugárzást olyan hullámhosszsávban hozza létre, amely tartalmazza az első hullámhosszt és a második hullámhosszt. Az egyik előnyös kiviteli alakban azonban az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást és a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást különböző sugárforrás hozza létre. Ebben a kiviteli alakban lehetséges a különböző sugárforrások hozzáigazítása a különböző anyagokhoz. Az elektromágneses sugárzás erőssége például a különböző anyagokhoz egymástól elválasztva választható meg. Egymástól elválasztva választható meg továbbá a különböző anyagokhoz az elektromágneses sugárzás hatásának tartama, vagy a hatás módja, például folyamatos üzemmód vagy impulzusüzemmód.
Egy másik továbbfejlesztés értelmében az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást és a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást eltérő sugárzási fajtájú sugárforrások hozzák létre. Az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást és a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást azonban azonos sugárzási fajtájú sugárforrások is létrehozhatják. Az előbb említett kiviteli alakokban sugárzási fajtaként lézersugárzást és/vagy infravörös sugárzást alkalmazunk. Az eltérő sugárzási fajtájú sugárforrásokat tartalmazó kiviteli alakban például legalább az egyik sugárforrást lézer, és legalább egy másik sugárforrást infravörös sugárzó képezheti. Az azonos sugárzási fajtájú sugárforrásokat tartalmazó kiviteli alakban például kizárólag lézert lehet alkalmazni sugárforrásként.
A megmunkálandó alkatrész vagy alkatrész-elrendezés alakja, nagysága és a geometriája tág határok között választható. Az egyik kiviteli alakban a második anyag az elektromágneses sugárzás besugárzási irányában közvetlenül az első anyag után következik. Ebben a kiviteli alakban a két anyag egymással szomszédosán van elhelyezve, úgyhogy például össze lehet hegeszteni őket egymással.
Egy másik továbbfejlesztés szerint besugárzási irányban az első anyag és a második anyag között legalább egy harmadik anyag van elhelyezve, amely az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást lényegében átereszti. Ebben a kiviteli alakban az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első anyag a harmadik anyaghoz, és ez a második anyaghoz átereszti, úgyhogy az lényegében csak a második anyagra hat.
Az első anyag elvileg elhelyezhető az alkatrész felülete alatt, amennyiben az alkatrész felülete olyan anyagból áll, amely az első és második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást kellő mértékben átereszti. Az első anyag azonban célszerűen az alkatrész, illetőleg alkatrész-elrendezés egyik felülete. Ebben a kiviteli alakban az elektromágneses sugárzás közvetlenül az első anyagra jut, és az első anyag az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást részben vagy teljesen átereszti a második anyaghoz, és a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást elnyeli.
Az elektromágneses sugárzás erőssége az adott követelményeknek megfelelően, eltérő sugárforrások esetén az eltérő hullámhosszúságú sugárzáshoz is egymástól függetlenül választható meg. Az egyik különösen előnyös kiviteli alakban az első, illetőleg második anyagnak az elektromágneses sugárzás irányába eső vastagságától függően az elektromágneses sugárzás hullámhosszát és erősségét úgy választjuk meg, hogy a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első anyag és/vagy az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást a második anyag lényegében teljesen elnyeli. Ily módon például a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás lényegében kizárólag az első anyagra hat, úgyhogy elkerüljük a nem kívánt hatást a második anyagra vagy további anyagokra, amelyek a besugárzási irányban az első anyag mögött vannak elhelyezve.
A találmány egyik rendkívül előnyös továbbfejlesztése értelmében az első anyag egy kerámiaanyag, a második anyag egy fém, és a harmadik anyag összekötő anyag, amely összeköti a kerámiaanyagot a fémmel. Bebizonyosodott, hogy a találmány rendkívül jól alkalmazható kerámiaanyagú alkatrészek egyesítésére fémanyagokkal.
Az előbb említett kiviteli alak egy továbbfejlesztése szerint a harmadik anyag egy üvegforrasz, amely előnyös módon a kerámiaanyag és a fém között van elhelyezve, vagy a kerámiaanyag és/vagy a fém melegítésekor a kerámiaanyag és a fém közötti részbe bejut, elsősorban befolyik. Ebben a kiviteli alakban a találmány szerinti eljárás kerámiaanyagú alkatrészeknek fém alkatrészekkel üvegforrasz révén való összeforrasztására szolgál. A találmány szerinti eljárás a forrasztást egyszerűvé és biztossá teszi anélkül, hogy fennállna a kerámiaanyag sérülésének veszélye. A találmány szerinti eljárás így elsőként teremti meg annak lehetőségét, hogy kerámiaanyagú alkatrészeket fém alkatrészekkel egyszerűen és gyorsan, az alkatrész geometriájától lényegében függetlenül lehessen összeforrasztani egymással.
A találmány egyik továbbfejlesztése szerint az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást egy Nd:YAG lézer vagy diódás lézer vagy infravörös sugárzó, a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást CO2-lézer hozza létre. Ez a továbbfejlesztés elsősorban azoknál a kiviteli alakoknál előnyös, amelyekkel kerámiaanyagú alkatrészt fém alkatrésszel forrasztanak össze, mert a megfelelő kerámiaanyagok egy Nd:YAG lézer, egy diódás lézer vagy egy infravörös sugárzó sugárzását lényegében áteresztik, míg egy CO2-lézer sugárzását elnyelik.
Egy másik kiviteli alakban az alkatrész, illetőleg alkatrész-elrendezés forgásszimmetrikus, és sugárirányban kívülről befelé az első anyag és a második anyag
HU 226 696 Β1 egymás után következik, és adott esetben az első anyag és a második anyag között van egy további anyag, például a harmadik anyag. Ebben a kiviteli alakban az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az alkatrész sugárirányban külső rétege átereszti egy sugárirányban belső réteghez, míg a második hullámhosszúságú lézersugárzást az alkatrész sugárirányban külső rétege elnyeli. Ily módon lehetővé válik forgásszimmetrikus alkatrészek szelektív megmunkálása.
Elsősorban alkatrészek egyesítésekor elegendő lehet, ha egy első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást és egy második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást alkalmazunk. Szükség esetén azonban kettőnél több hullámhosszat is lehet alkalmazni. Evégett az egyik kiviteli alakban három vagy több hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást alkalmazunk, és mindegyik hullámhosszúságú elektromágneses sugárzáshoz az alkatrészben vagy alkatrész-elrendezésben lévő egyik anyag van hozzárendelve, amely ezt a hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást erősebben nyeli el, mint a többi hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást, míg a többi anyag ezt a hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást gyengébben nyeli el, mint az ehhez a hullámhosszhoz hozzárendelt anyag. Ebben a kiviteli alakban három vagy több anyagból álló alkatrészeknél, illetőleg alkatrész-elrendezéseknél is lehetséges a szelektív megmunkálás.
Az előbb említett kiviteli alak egyik különösen előnyös továbbfejlesztése értelmében az egyik hullámhosszúságú elektromágneses sugárzáshoz hozzárendelt anyag ezt a hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást elnyeli, míg a többi hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást lényegében átereszti. Ebben a kiviteli alakban az egyik anyaghoz hozzárendelt egyik hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás lényegében kizárólag erre az anyagra hat, úgyhogy elkerüljük a nem kívánt hatást a többi anyagra.
Egy másik kiviteli alakban az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra szuperponálódik a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás és/vagy egy további hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás úgy, hogy az eltérő hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat ugyanabból az irányból irányítjuk az alkatrészre, illetőleg az alkatrészelrendezésre. Ebben a kiviteli alakban az eltérő hullámhosszúságú elektromágneses sugárzások ugyanazon a részen esnek a megmunkálandó alkatrészre, illetőleg alkatrész-elrendezésre.
Az eltérő hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat azonban lehet különböző irányokból az alkatrészre irányítani.
Elvileg elegendő, ha az eltérő hullámhosszokat közös sugárforrás hozza létre, vagy pedig minden hullámhosszhoz külön sugárforrást alkalmazunk. Az egyik továbbfejlesztés szerint azonban az eltérő hullámhosszok legalább egy részénél az elektromágneses sugárzást egynél több sugárforrás hozza létre, vagy a beeső sugárzást több részsugárra osztjuk. Ebben a kiviteli alakban az egyik hullámhosszúságú sugárzást például egyidejűleg több irányból lehet a megmunkálandó alkatrészre irányítani.
Egy másik kiviteli alakban a beeső elektromágneses sugárzás sugárútjában sugárformáló eszközök vannak elhelyezve. Ez lehetővé teszi a beeső sugárzás formálását, például a fokuszálást vagy kívánt alakú sugárfolt képzését az alkatrészen.
Az alkatrész, illetőleg az alkatrész-elrendezés és a sugárforrás, illetőleg sugárforrások megmunkálás közben nyugalomban lehet egymáshoz képest. Egy másik kiviteli alakban a megmunkálás közben azonban mozgathatók is egymáshoz képest.
A találmány szerinti eljárás sokféle módon alkalmas alkatrészek, illetőleg alkatrész-elrendezések megmunkálására. Az egyik különösen előnyös kiviteli alakban az alkatrész-elrendezés egy első anyagú első alkatrészből és egy második anyagú második alkatrészből áll, és az első alkatrészt egyesítjük a második alkatrésszel. Az ilyen egyesítési eljárásokhoz a találmány szerinti eljárás különösen jól alkalmas.
Az említett kiviteli alak egy továbbfejlesztése szerint az első alkatrész és a második alkatrész az elektromágneses sugárzás besugárzási irányában közvetlenül egymás után van, és az első alkatrészt a második alkatrésszel összehegesztjük vagy összeömlesztjük. Ebben a kiviteli alakban a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás az első alkatrészre hat, míg az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás a második alkatrészre hat. Ily módon az elektromágneses sugárzás erősségének és hatási időtartamának megfelelő megválasztása esetén az alkatrészek összehegeszthetők vagy összeömleszthetők.
Egy másik kiviteli alakban az elektromágneses sugárzás besugárzási irányában az első alkatrész és a második alkatrész között egy forrasz van, amelynek révén az első alkatrészt a második alkatrésszel összeforrasztjuk. A forrasz az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást lényegében áteresztheti, úgyhogy a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás az első alkatrészt és az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás a második alkatrészt melegíti, míg a forrasz meg nem olvad, és így az alkatrészeket összeforrasztjuk.
A találmányunk elé kitűzött feladat továbbá berendezés egy első anyagú alkatrész egyesítésére, elsősorban összeforrasztására egy második anyagú alkatrésszel.
Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a berendezés tartalmaz egy tartót, amely a második alkatrészt az elektromágneses sugárzás besugárzási irányában az első alkatrész mögött tartja, valamint eszközöket egy első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás és egy második hullámhosszúságú eíektromágneses sugárzás létrehozására. Ezek az eszközök tartalmaznak legalább egy sugárforrást, előnyös módon mindegyik hullámhosszúságú elektromágneses sugárzáshoz külön sugárforrást. Az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első alkatrész gyengébben nyeli el, mint a besugárzási irányban
HU 226 696 Β1 az első alkatrész mögött elhelyezett második alkatrész, és a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első alkatrész erősebben nyeli el, mint a második alkatrész.
A találmány szerinti berendezés tehát azon az alapgondolaton alapszik, hogy a megmunkálást legalább két hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás végzi, amelyek úgy vannak megválasztva, hogy az egyik hullámhosszúságú sugárzás túlnyomórészt vagy kizárólag az első alkatrészre hat, míg a másik hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás túlnyomórészt vagy kizárólag a második alkatrészre hat. Ezért a találmány szerinti berendezés alkalmas különböző anyagokból álló alkatrészek, illetőleg alkatrész-elrendezések szelektív megmunkálására.
A találmány szerinti berendezés egyik különösen előnyös kiviteli alakja vezérlőeszközöket tartalmaz, amelyek a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás erősségét az első anyag besugárzási irányba eső vastagságától függően úgy vezérlik, hogy a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első anyag lényegében teljesen elnyeli. Ily módon megbízhatóan elkerüljük a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás nem kívánt hatását a többi anyagra.
Találmányunkat annak példaképpen! kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük ábráink segítségével, amelyek közül az
1. ábra három különböző anyagú alkatrészből álló, a találmány szerinti eljárással egyesített alkatrész-elrendezés vázlata, a
2. ábra forgásszimmetrikus, három különböző anyagú alkatrészből álló, a találmány szerinti eljárással egyesített alkatrész-elrendezés vázlata, a
3. ábra a 2. ábra szerinti alkatrész-elrendezés vázlatos nézete, ahol az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra szuperponálva van a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás, a
4. ábra egy berendezés vázlatos felülnézete, amelyben az első és a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást külön-külön több sugárforrás hozza létre, az
5. ábra két egymással határos alkatrészből álló alkatrész-elrendezésnek az 1. ábrával megegyező ábrázolása.
Az ábrákon az azonos, illetőleg egymásnak megfelelő elemeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltük.
Az 1. ábrán vázlatosan ábrázoltunk egy alkatrészelrendezést, amely három, rétegszerűen egymás mögött elhelyezett, az elektromágneses sugárzás 4 nyíllal szimbolizált besugárzási irányában egymás után következő, 6, 8 és 10 alkatrészből áll.
A 6 első alkatrész képezi a 2 alkatrész-elrendezés felületét, és egy első anyagból áll, amelyet ebben a kiviteli alakban kerámiaanyag képez. A 8 második alkatrész az elektromágneses sugárzás besugárzási irányában a 6 első alkatrész mögött van elhelyezve, és egy második anyagból áll, amelyet ebben a kiviteli alakban fém képez. A 6 első alkatrész és a 8 második alkatrész között egy 10 harmadik alkatrész, illetőleg harmadik anyag van, amelyet ebben a kiviteli alakban üvegforrasz képez. A 4 nyíllal jelölt besugárzási irányban beeső elektromágneses sugárzást ebben a kiviteli alakban egy első hullámhosszúságú lézersugárzás és egy második hullámhosszúságú lézersugárzás képezi. Az első hullámhosszúságú lézersugárzást egy Nd:YAG lézer, a második hullámhosszúságú lézersugárzást egy CO2-lézer hozza létre. Az első hullámhosszúságú lézersugárzásra szuperponálódik a második hullámhosszúságú lézersugárzás, úgyhogy a két hullámhosszúságú lézersugárzás ugyanabból az irányból esik a 2 alkatrész-elrendezésre. A 6 első alkatrész kerámiaanyaga, valamint az üvegforrasz az Nd:YAG lézer lézersugárzását lényegében átereszti, míg a CO2-lézer lézersugárzását a 6 első alkatrész kerámiaanyaga elnyeli.
A 6 első alkatrésznek a 8 második alkatrésszel 10 üvegforrasz révén való összeforrasztásához a találmány szerinti eljárást a következőképpen foganatosítjuk:
Az Nd:YAG lézer által létrehozott első hullámhosszúságú lézersugárzásra (az 1. ábrán B-vel jelölt sugárzásra) nem ábrázolt sugárvezető eszközök szuperponálják a CO2-lézer által létrehozott második hullámhosszúságú lézersugárzást (az 1. ábrán A-val jelölt sugárzást), és az első hullámhosszúságú lézersugárzás a 2 alkatrész-elrendezésre jut. Mivel a 6 első alkatrész kerámiaanyaga és a 10 üvegforrasz az első hullámhosszúságú lézersugárzást átereszti, ezért ez lényegében teljesen eljut a 8 második alkatrészhez, amely elnyeli.
Ezzel szemben a CO2-lézer által létrehozott második hullámhosszúságú lézersugárzást a 6 első alkatrész kerámiaanyaga elnyeli. Az első hullámhosszúságú és a második hullámhosszúságú lézersugárzás erősségét a 6 első alkatrésznek és a 8 második alkatrésznek a besugárzási irányban fennálló vastagságától függően úgy választjuk meg, hogy a második hullámhosszúságú lézersugárzás a 6 első alkatrészben és az első hullámhosszúságú lézersugárzás a 8 második alkatrészben lényegében teljesen elnyelődjön.
Az első hullámhosszúságú lézersugárzás elnyelése következtében felmelegszik a 8 második alkatrész, a második hullámhosszúságú lézersugárzás elnyelése következtében felmelegszik a 6 első alkatrész, míg a 10 üvegforrasz meg nem olvad. A lézersugárzást ekkor le lehet kapcsolni, úgyhogy a 2 alkatrész-elrendezés lehűl. Eközben a lehűlő 10 üvegforrasz összeköti a 6 első alkatrészt a 8 második alkatrésszel, úgyhogy a 6 első alkatrész a kívánt módon össze van forrasztva a 8 második alkatrésszel.
A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi a 6 első alkatrész egyszerű és gyors összeforrasztását a 8 második alkatrésszel anélkül, hogy nagy hőmérsékleti gradiensek lépnének fel, amelyek termikus feszültségeket és ezáltal a 2 alkatrész-elrendezés, elsősorban a kerámiaanyagú 6 első alkatrész sérülését idézhetik elő.
HU 226 696 Β1
Az 1. ábrába berajzoltunk egy koordináta-rendszert, amelynek az x tengelyén a lézersugárzásnak a 2 alkatrész-elrendezésben megtett terjedési útját, y tengelyén a terjedési út függvényében a lézersugárzás elnyelésének mértékét vettük fel. Látható, hogy a második hullámhosszúságú lézersugárzást (A sugárzást) az első alkatrész teljesen elnyeli, míg az első hullámhosszúságú lézersugárzást (B sugárzást) a 6 első alkatrész és a 10 üvegforrasz teljesen átereszti a 8 második alkatrészhez, ahol teljesen elnyelődik.
A 2. ábrán forgásszimmetrikus 12 alkatrész-elrendezést ábrázoltunk, amelyben van egy sugárirányban külső 14 réteg, és ez után sugárirányban kívülről egy üvegforrasz-16 réteg és egy fém-18 mag következik. Az első hullámhosszúságú lézersugárzás az 1. ábra szerinti kiviteli alakkal megegyezően egy Nd:YAG lézer, a második hullámhosszúságú lézersugárzást egy CO2-lézer hozza létre. Az első hullámhosszúságú lézersugárzás (B sugárzás) és a második hullámhosszúságú lézersugárzás (A sugárzás) átmérősen egymással szemben lévő helyeken esik be a 12 alkatrész-elrendezésre. A 12 alkatrész-elrendezés kerületi irányban egyenletes megmunkálásának lehetővé tétele végett a 12 alkatrész-elrendezés a 2. ábrán nem ábrázolt tartóban van elhelyezve, és egy ugyancsak nem ábrázolt forgató hajtással forgatható egy szaggatott vonallal jelképesen ábrázolt 20 forgástengely körül, amint ezt a 2. ábrán a 22 nyíl jelöli. Megmunkáláskor az első hullámhosszúságú lézersugárzást a sugárirányban külső 14 réteg és az üvegforrasz-16 réteg átereszti a sugárirányban belső 18 maghoz, ahol teljesen elnyelődik. A második hullámhosszúságú lézersugárzást viszont a sugárirányban külső 14 réteg teljesen elnyeli. Ily módon a sugárirányban külső 14 réteg és a sugárirányban belső 18 mag melegszik, míg meg nem olvad az üvegforrasz- 16 réteg, amely a lézersugárzás lekapcsolása után lehűl, és a sugárirányban külső 14 réteget a kívánt módon összeforrasztja a sugárirányban belső 18 maggal.
A 3. ábrán a 2. ábra szerinti 12 alkatrész-elrendezés látható. Itt az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra (B sugárzásra) szuperponálódik a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás (A sugárzás). Erre a célra sugárvezető eszközt alkalmazunk, amelyet egy 24 tükör képez. A 24 tükör a második hullámhosszúságú lézersugárzás terjedési útjában van elhelyezve, és ezt a hullámhosszúságú lézersugárzást lényegében átereszti, úgyhogy a 24 tükör 26 hátoldalára irányított második hullámhosszúságú lézersugárzást lényegében átereszti a 12 alkatrész-elrendezéshez.
Ezzel szemben a 24 tükör az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást lényegében teljesen visszaveri, úgyhogy a 24 tükör 28 elülső oldalára irányított első hullámhosszúságú lézersugárzás a 12 alkatrész-elrendezésre verődik vissza. Az első hullámhosszúságú lézersugárzásra szuperponálódik a második hullámhosszúságú lézersugárzás.
A 4. ábrán vázlatosan ábrázoltunk egy elrendezést, amelyben az első hullámhosszúságú lézersugárzást (B sugárzást) hat, a 12 alkatrész-elrendezés kerületi irányában egymástól azonos távolságban lévő 30-40 Nd:YAG lézer hozza létre, míg a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást (A sugárzást) három, a 12 alkatrész-elrendezés kerületi irányában egymástól azonos távolságban lévő 42, 44, 46 CO2-lézer hozza létre.
Az 5. ábrán látható egy további, 48 alkatrész-elrendezés, amely az 1. ábra szerinti alkatrész-elrendezéstől abban tér el, hogy a 6 első alkatrész és a 8 második alkatrész a lézersugárzás 4 besugárzási irányában közvetlenül egymás után következik. Az 1. ábrával megegyező módon az első hullámhosszúságú lézersugárzást (B sugárzást) a 6 első alkatrész átereszti a 8 második alkatrészhez, ahol teljesen elnyelődik, míg a második hullámhosszúságú lézersugárzást (A sugárzást) a 6 első alkatrész teljesen elnyeli. Ily módon a 6 első alkatrész és a 8 második alkatrész felmelegszik, és egymással például összehegeszthető vagy összeömleszthető.
Az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás létrehozására az Nd:YAG lézer helyett infravörös sugárzót lehet alkalmazni, amely olcsóbb az Nd:YAG lézernél.
Claims (34)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Eljárás alkatrészek vagy alkatrész-elrendezés megmunkálására elektromágneses sugárzással, amely alkatrész vagy alkatrész-elrendezés legalább két, az elektromágneses sugárzás besugárzási irányában egymás mögött elhelyezett anyagból áll, azzal jellemezve, hogy egy első hullámhosszú elektromágneses sugárzást és legalább egy második hullámhosszú lézersugárzást irányítunk az alkatrészre, illetőleg az alkatrész-elrendezésre, az elektromágneses sugárzás első és második hullámhosszát úgy választjuk meg, hogy az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az alkatrész, illetőleg az alkatrész-elrendezés első anyaga kevésbé nyeli el, mint az elektromágneses besugárzás irányában az első anyag mögött elhelyezett második anyag, míg a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első anyag jobban elnyeli, mint a második anyag.
- 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első hullámhosszúságot és a második hullámhosszúságot úgy választjuk meg, hogy a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első anyag elnyeli, míg az első hullámhosszúságú sugárzást az első anyag lényegében teljesen átereszti az első anyag mögött elhelyezett második anyaghoz.
- 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást és a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást különböző sugárforrásokkal hozzuk létre.
- 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első hullámhosszúságú elektromágneses su6HU 226 696 Β1 gárzást és a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást eltérő sugárzási fajtájú sugárforrásokkal hozzuk létre.
- 5. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást és a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást azonos sugárzási fajtájú sugárforrásokkal hozzuk létre.
- 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy sugárzási fajtaként lézersugárzást és/vagy infravörös sugárzást alkalmazunk.
- 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második anyag az elektromágneses sugárzás besugárzási irányában közvetlenül az első anyag után következik.
- 8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy besugárzási irányban az első anyag és a második anyag között legalább egy harmadik anyag van elhelyezve, amely az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást lényegében átereszti.
- 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első anyag az alkatrész, illetőleg alkatrész-elrendezés egyik felületét képezi.
- 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első, illetőleg második anyagnak az elektromágneses sugárzás irányába eső vastagságától függően az elektromágneses sugárzás hullámhosszát és erősségét úgy választjuk meg, hogy a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első anyag és/vagy az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást a második anyag lényegében teljesen elnyeli.
- 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első anyag egy kerámiaanyag, a második anyag egy fém és a harmadik anyag összekötő anyag, amely összeköti a kerámiaanyagot a fémmel.
- 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a harmadik anyag egy üvegforrasz, amely előnyös módon a kerámiaanyag és a fém között van elhelyezve, vagy a kerámiaanyag és/vagy a fém melegítésekor a kerámiaanyag és a fém közötti részbe bejut, elsősorban befolyik.
- 13. Az 1-12, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást egy Nd:YAG lézer vagy diódás lézer vagy infravörös sugárzó, a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást CO2-lézer hozza létre.
- 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkatrész, illetőleg alkatrész-elrendezés forgásszimmetrikus, és sugárirányban kívülről befelé az első anyag és a második anyag egymás után következik, és adott esetben az első anyag és a második anyag között van egy további anyag, például a harmadik anyag.
- 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy három vagy több hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást alkalmazunk, és mindegyik hullámhosszúságú elektromágneses sugárzáshoz az alkatrészben vagy alkatrész-elrendezésben lévő egyik anyag van hozzárendelve, amely ezt a hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást erősebben nyeli el, mint a többi hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást, míg a többi anyag ezt a hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást gyengébben nyeli el, mint az ehhez a hullámhosszhoz hozzárendelt anyag.
- 16. A 15. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyik hullámhosszúságú elektromágneses sugárzáshoz hozzárendelt anyag ezt a hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást elnyeli, míg a többi hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást lényegében átereszti.
- 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra szuperponálódik a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás és/vagy egy további hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás úgy, hogy az eltérő hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat ugyanabból az irányból irányítjuk az alkatrészre, illetőleg az alkatrész-elrendezésre.
- 18. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eltérő hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat különböző irányokból irányítjuk az alkatrészre.
- 19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eltérő hullámhosszok legalább egy részénél az elektromágneses sugárzást egynél több sugárforrás hozza létre, vagy a beeső sugárzást több részsugárra osztjuk.
- 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a beeső elektromágneses sugárzás sugárútjában sugárformáló eszközök vannak elhelyezve.
- 21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkatrész-elrendezést és a sugárforrást, illetőleg sugárforrásokat megmunkálás közben mozgatjuk egymáshoz képest.
- 22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alkatrész-elrendezés egy első anyagú első alkatrészből és egy második anyagú második alkatrészből áll, és az első alkatrészt egyesítjük a második alkatrésszel.
- 23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első alkatrész és a második alkatrész az elektromágneses sugárzás besugárzási irányában közvetlenül egymás után van, és az első alkatrészt a második alkatrésszel összehegesztjük vagy összeömlesztjük.
- 24. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses sugárzás besugárzási irányában az első alkatrész és a második alkatrész között egy forrasz van, amelynek révén az első alkatrészt a második alkatrésszel összeforrasztjuk.
- 25. Berendezés egy első anyagból álló első alkatrésznek (6) elektromágneses sugárzás révén egy második anyagból álló második alkatrésszel (8) való egye7HU 226 696 Β1 sítésére, elsősorban összeforrasztására, azzal jellemezve, hogy a berendezés tartalmaz egy tartót, amely a második alkatrészt az elektromágneses sugárzás besugárzási irányában az első alkatrész mögött tartja, eszközöket egy első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás és egy második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás létrehozására, amely eszközök tartalmaznak legalább egy sugárforrást, előnyös módon mindegyik hullámhosszúságú elektromágneses sugárzáshoz külön sugárforrást, és- az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első alkatrész (6) gyengébben nyeli el, mint a besugárzási irányban az első alkatrész (6) mögött elhelyezett második alkatrész (8), és- a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első alkatrész (6) erősebben nyeli el, mint a második alkatrész (8).
- 26. A 25. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sugárforrások úgy vannak megválasztva, hogy a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első alkatrész (6) elnyeli, míg az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást lényegében teljesen átereszti a második alkatrészhez (8).
- 27. A 25. vagy 26. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik sugárforrást lézer (30-40, 42-46) képezi.
- 28. A 25-27. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik sugárforrást infravörös sugárzó képezi.
- 29. A 27. vagy 28. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az első sugárforrást Nd.YAG lézer (30-40), diódás lézer vagy infravörös sugárzó, a második sugárforrást CO2-lézer (42-46) képezi.
- 30. A 25-29. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy vezérlőeszközöket tartalmaz, amelyek a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás erősségét az első anyag besugárzási irányba eső vastagságától függően és/vagy az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás erősségét a második anyag besugárzási irányba eső vastagságától függően úgy vezérlik, hogy a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást az első anyag, illetőleg az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást a második anyag lényegében teljesen elnyeli.
- 31. A 25-30. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sugárforrásokat és a tartót egy előnyös módon az elektromágneses sugárzás besugárzási irányára merőleges forgástengely (22) körül forgatni lehet egymáshoz képest.
- 32. A 25-31. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az elektromágneses sugárzás terjedési útjában sugárvezető eszközök vannak elhelyezve.
- 33. A 32. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sugárvezető eszközök az első hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásra szuperponálják a második hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást.
- 34. A 33. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a sugárvezető eszközök tartalmaznak egy tükröt (24), amely az egyik hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást lényegében átereszti, és a másik hullámhosszúságú elektromágneses sugárzást lényegében visszaveri, az a hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás, amelyet a tükör (24) lényegében átereszt, úgy van a tükörre (24) irányítva, hogy az alkatrészhez, illetőleg alkatrész-elrendezéshez (12) átjut, a másik hullámhosszúságú elektromágneses sugárzás úgy van a tükörre (24) irányítva, hogy az alkatrészen, illetőleg az alkatrész-elrendezésen (12) visszaverődik.
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DE19839343A DE19839343A1 (de) | 1998-08-28 | 1998-08-28 | Verfahren zum Bearbeiten eines Bauteils oder einer Bauteilanordnung mittels elektromagnetischer Strahlung sowie Vorrichtung zum Fügen, insbesondere Verlöten |
| PCT/DE1999/002423 WO2000012256A1 (de) | 1998-08-28 | 1999-08-04 | Verfahren zum bearbeiten eines bauteiles oder einer bauteilanordnung mittels elektromagnetischer strahlung sowie zum fügen, insbesondere verlöten |
Publications (3)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUP0100340A2 HUP0100340A2 (hu) | 2001-06-28 |
| HUP0100340A3 HUP0100340A3 (en) | 2004-07-28 |
| HU226696B1 true HU226696B1 (en) | 2009-06-29 |
Family
ID=7879118
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU0100340A HU226696B1 (en) | 1998-08-28 | 1999-08-04 | Method for shaping components using electromagnetic radiation |
Country Status (7)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US6369351B1 (hu) |
| EP (1) | EP1024919B1 (hu) |
| JP (1) | JP4445673B2 (hu) |
| AT (1) | ATE254004T1 (hu) |
| DE (2) | DE19839343A1 (hu) |
| HU (1) | HU226696B1 (hu) |
| WO (1) | WO2000012256A1 (hu) |
Families Citing this family (10)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US5997985A (en) * | 1998-09-10 | 1999-12-07 | Northrop Grumman Corporation | Method of forming acoustic attenuation chambers using laser processing of multi-layered polymer films |
| DE10219951A1 (de) | 2002-05-03 | 2003-11-13 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Verfahren zur Verkapselung eines Bauelements auf Basis organischer Halbleiter |
| US8303738B2 (en) | 2003-10-03 | 2012-11-06 | Sumitomo Electric Industries, Ltd. | Metal heating apparatus, metal heating method, and light source apparatus |
| WO2005032752A1 (ja) | 2003-10-03 | 2005-04-14 | Sumitomo Electric Industries, Ltd. | 金属加熱装置、金属加熱方法、及び光源装置 |
| DE102004009651B4 (de) * | 2004-02-27 | 2008-10-09 | BLZ Bayerisches Laserzentrum Gemeinnützige Forschungsgesellschaft mbH | Verfahren zum Schweißen artungleicher metallischer Fügepartner, insbesondere von Aluminium-Kupfer-Verbindungsstellen |
| DE102007037565A1 (de) | 2007-08-09 | 2009-02-12 | Mglas Ag | Spritzenkörper und Verfahren zur Herstellung eines Spritzenkörpers |
| DE102008023826A1 (de) * | 2008-05-08 | 2009-11-12 | Schott Ag | Verfahren zum Verbinden von Bauteilen aus Glas oder Glaskeramik |
| JP4924771B2 (ja) * | 2009-05-15 | 2012-04-25 | トヨタ自動車株式会社 | レーザ溶接方法及びそれを含む電池の製造方法 |
| DE102014015951A1 (de) * | 2014-10-20 | 2016-04-21 | 4Jet Technologies Gmbh | Verfahren zum Bearbeiten eines elektrisch nicht leitenden oder halbleitenden Materials |
| DE102016103060A1 (de) * | 2016-02-22 | 2017-08-24 | Evosys Laser GmbH | Verfahren zum Schweißen einer Verbindung zwischen einer ersten Fügefläche eines ersten Formteils und einer zweiten Fügefläche eines zweiten Formteils und zugehörige Vorrichtung |
Family Cites Families (11)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| AT342232B (de) * | 1972-10-12 | 1978-03-28 | Glaverbel | Verfahren und vorrichtung zum trennen eines korpers aus einem glasartigen oder vitrokristallinen material |
| DE2735231A1 (de) * | 1977-08-04 | 1979-02-15 | Siemens Ag | Verfahren und vorrichtung zur herstellung von loetverbindungen mittels energiestrahlung |
| US4839497A (en) * | 1987-09-03 | 1989-06-13 | Digital Equipment Corporation | Drilling apparatus and method |
| US5126532A (en) * | 1989-01-10 | 1992-06-30 | Canon Kabushiki Kaisha | Apparatus and method of boring using laser |
| CA2031716C (en) * | 1989-12-07 | 1996-06-18 | Hiroaki Misawa | Laser microprocessing and the device therefor |
| DE4017286A1 (de) | 1990-05-29 | 1991-12-05 | Cooper Ind Inc | Verfahren und vorrichtung zum loeten und entloeten |
| US5272309A (en) * | 1990-08-01 | 1993-12-21 | Microelectronics And Computer Technology Corporation | Bonding metal members with multiple laser beams |
| DE4038765A1 (de) | 1990-12-05 | 1992-06-11 | Abb Patent Gmbh | Verfahren zum beschicken und benetzen eines substrates mit lot |
| US5361268A (en) * | 1993-05-18 | 1994-11-01 | Electro Scientific Industries, Inc. | Switchable two-wavelength frequency-converting laser system and power control therefor |
| DE19520336A1 (de) | 1995-06-02 | 1996-12-05 | Blz Gmbh | Laser-Lötvorrichtung zum qualitätskontrollierten Auflöten von elektronischen Bauelementen auf einen Schaltungsträger und Verfahren zur Qualitätsüberwachung solcher Lötprozesse |
| DE19529388C2 (de) | 1995-08-10 | 1997-03-13 | Max Speckhart | Künstliche Herzklappe |
-
1998
- 1998-08-28 DE DE19839343A patent/DE19839343A1/de not_active Ceased
-
1999
- 1999-08-04 HU HU0100340A patent/HU226696B1/hu not_active IP Right Cessation
- 1999-08-04 JP JP2000567340A patent/JP4445673B2/ja not_active Expired - Fee Related
- 1999-08-04 DE DE59907708T patent/DE59907708D1/de not_active Expired - Lifetime
- 1999-08-04 EP EP99952281A patent/EP1024919B1/de not_active Expired - Lifetime
- 1999-08-04 US US09/529,650 patent/US6369351B1/en not_active Expired - Fee Related
- 1999-08-04 AT AT99952281T patent/ATE254004T1/de not_active IP Right Cessation
- 1999-08-04 WO PCT/DE1999/002423 patent/WO2000012256A1/de active IP Right Grant
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| HUP0100340A2 (hu) | 2001-06-28 |
| DE59907708D1 (de) | 2003-12-18 |
| DE19839343A1 (de) | 2000-03-16 |
| ATE254004T1 (de) | 2003-11-15 |
| JP2002523247A (ja) | 2002-07-30 |
| HUP0100340A3 (en) | 2004-07-28 |
| US6369351B1 (en) | 2002-04-09 |
| EP1024919B1 (de) | 2003-11-12 |
| WO2000012256A1 (de) | 2000-03-09 |
| EP1024919A1 (de) | 2000-08-09 |
| JP4445673B2 (ja) | 2010-04-07 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| TWI702105B (zh) | 雷射處理設備以及方法 | |
| US11110665B2 (en) | System and method for direct infrared (IR) laser welding | |
| WO1992011971A1 (en) | Method and device for laser welding of galvanized steel sheets | |
| JP4395217B2 (ja) | レーザ溶接用複合ヘッド | |
| HU226696B1 (en) | Method for shaping components using electromagnetic radiation | |
| US20070000887A1 (en) | Method for scan welding or marking through a waveguide and waveguide therefor | |
| CN110856886A (zh) | 用于连接透明第一衬底和不透明第二衬底的焊接方法及其应用 | |
| KR101935518B1 (ko) | 레이저 솔더링 수선 공정, 레이저 솔더링 공정 및 레이저 솔더링 시스템 | |
| US20070090097A1 (en) | Laser welding system for welding workpiece | |
| JPH08332582A (ja) | レーザ溶接方法 | |
| JP2007007697A (ja) | レーザロウ付け加工方法、加工ヘッド及び加工装置 | |
| US20060049154A1 (en) | System and method for bonding camera components after adjustment | |
| JP2003266189A (ja) | 溶接装置、溶接方法、および溶接された被溶接物を有する物品の製造方法 | |
| JP2724192B2 (ja) | フィルムコーティング材のレーザ加工方法 | |
| JP3245027B2 (ja) | 複合溶接ヘッド | |
| JP4584683B2 (ja) | レーザ溶接用集光ヘッド | |
| JP4185405B2 (ja) | 樹脂材間の接合方法 | |
| JPH09216083A (ja) | レーザー加工ヘッド及びレーザー加工方法 | |
| CN114521160A (zh) | 特别是将钢制车身构件激光钎焊的方法 | |
| JP3388967B2 (ja) | ツィンビーム加工方法 | |
| CN113084342A (zh) | 激光焊接的方法 | |
| JP2817555B2 (ja) | レーザ加工機 | |
| JP2766742B2 (ja) | レーザ切断のモニタリング方法 | |
| JP2017217658A (ja) | レーザ加工装置、レーザ加工方法、光学系、及び肉盛り加工品 | |
| JPH0760473A (ja) | レーザー溶接法 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| FA9A | Lapse of provisional patent protection due to relinquishment or protection considered relinquished | ||
| MM4A | Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees |