HU224059B1 - Napfényszabályozó bevonattal ellátott, nagy reflexiós tényezőjű szubsztrátumok, eljárás előállításukra és alkalmazásuk - Google Patents

Napfényszabályozó bevonattal ellátott, nagy reflexiós tényezőjű szubsztrátumok, eljárás előállításukra és alkalmazásuk Download PDF

Info

Publication number
HU224059B1
HU224059B1 HU0003182A HUP0003182A HU224059B1 HU 224059 B1 HU224059 B1 HU 224059B1 HU 0003182 A HU0003182 A HU 0003182A HU P0003182 A HUP0003182 A HU P0003182A HU 224059 B1 HU224059 B1 HU 224059B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
transparent substrate
coating layer
coating
coated transparent
antimony
Prior art date
Application number
HU0003182A
Other languages
English (en)
Inventor
Philippe Legrand
Original Assignee
Glaverbel
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=10828980&utm_source=***_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU224059(B1) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Glaverbel filed Critical Glaverbel
Publication of HUP0003182A2 publication Critical patent/HUP0003182A2/hu
Publication of HUP0003182A3 publication Critical patent/HUP0003182A3/hu
Publication of HU224059B1 publication Critical patent/HU224059B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C03GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
    • C03CCHEMICAL COMPOSITION OF GLASSES, GLAZES OR VITREOUS ENAMELS; SURFACE TREATMENT OF GLASS; SURFACE TREATMENT OF FIBRES OR FILAMENTS MADE FROM GLASS, MINERALS OR SLAGS; JOINING GLASS TO GLASS OR OTHER MATERIALS
    • C03C17/00Surface treatment of glass, not in the form of fibres or filaments, by coating
    • C03C17/34Surface treatment of glass, not in the form of fibres or filaments, by coating with at least two coatings having different compositions
    • C03C17/3411Surface treatment of glass, not in the form of fibres or filaments, by coating with at least two coatings having different compositions with at least two coatings of inorganic materials
    • C03C17/3417Surface treatment of glass, not in the form of fibres or filaments, by coating with at least two coatings having different compositions with at least two coatings of inorganic materials all coatings being oxide coatings
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C03GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
    • C03CCHEMICAL COMPOSITION OF GLASSES, GLAZES OR VITREOUS ENAMELS; SURFACE TREATMENT OF GLASS; SURFACE TREATMENT OF FIBRES OR FILAMENTS MADE FROM GLASS, MINERALS OR SLAGS; JOINING GLASS TO GLASS OR OTHER MATERIALS
    • C03C17/00Surface treatment of glass, not in the form of fibres or filaments, by coating
    • C03C17/22Surface treatment of glass, not in the form of fibres or filaments, by coating with other inorganic material
    • C03C17/23Oxides
    • C03C17/245Oxides by deposition from the vapour phase
    • C03C17/2453Coating containing SnO2
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C03GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
    • C03CCHEMICAL COMPOSITION OF GLASSES, GLAZES OR VITREOUS ENAMELS; SURFACE TREATMENT OF GLASS; SURFACE TREATMENT OF FIBRES OR FILAMENTS MADE FROM GLASS, MINERALS OR SLAGS; JOINING GLASS TO GLASS OR OTHER MATERIALS
    • C03C2217/00Coatings on glass
    • C03C2217/20Materials for coating a single layer on glass
    • C03C2217/21Oxides
    • C03C2217/211SnO2
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C03GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
    • C03CCHEMICAL COMPOSITION OF GLASSES, GLAZES OR VITREOUS ENAMELS; SURFACE TREATMENT OF GLASS; SURFACE TREATMENT OF FIBRES OR FILAMENTS MADE FROM GLASS, MINERALS OR SLAGS; JOINING GLASS TO GLASS OR OTHER MATERIALS
    • C03C2217/00Coatings on glass
    • C03C2217/20Materials for coating a single layer on glass
    • C03C2217/21Oxides
    • C03C2217/24Doped oxides
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C03GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
    • C03CCHEMICAL COMPOSITION OF GLASSES, GLAZES OR VITREOUS ENAMELS; SURFACE TREATMENT OF GLASS; SURFACE TREATMENT OF FIBRES OR FILAMENTS MADE FROM GLASS, MINERALS OR SLAGS; JOINING GLASS TO GLASS OR OTHER MATERIALS
    • C03C2217/00Coatings on glass
    • C03C2217/20Materials for coating a single layer on glass
    • C03C2217/21Oxides
    • C03C2217/24Doped oxides
    • C03C2217/244Doped oxides with Sb
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C03GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
    • C03CCHEMICAL COMPOSITION OF GLASSES, GLAZES OR VITREOUS ENAMELS; SURFACE TREATMENT OF GLASS; SURFACE TREATMENT OF FIBRES OR FILAMENTS MADE FROM GLASS, MINERALS OR SLAGS; JOINING GLASS TO GLASS OR OTHER MATERIALS
    • C03C2218/00Methods for coating glass
    • C03C2218/10Deposition methods
    • C03C2218/15Deposition methods from the vapour phase
    • C03C2218/152Deposition methods from the vapour phase by cvd

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Geochemistry & Mineralogy (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Surface Treatment Of Glass (AREA)
  • Laminated Bodies (AREA)
  • Electrochromic Elements, Electrophoresis, Or Variable Reflection Or Absorption Elements (AREA)
  • Optical Elements Other Than Lenses (AREA)
  • Photovoltaic Devices (AREA)
  • Joining Of Glass To Other Materials (AREA)
  • Chemical Vapour Deposition (AREA)

Abstract

A találmány olyan átlátszó szubsztrátumra vonatkozik, amely egypirolitikusan kialakított, ón- és antimon-oxidot 0,01– 0,5 Sb/Snmólarányban tartalmazó bevonóréteget hordoz, és amelyre az jellemző,hogy a bevonóréteg az alumínium, króm, kobalt, vas, mangán, magnézium,nikkel, vanádium, cink és cirkónium közül kiválasztott egy vagy többtovábbi adalékot tartalmaz és fluortól mentes, miáltal az ilyenbevonatú szubsztrátum fényvisszaverése (RL) legalább 10%. A találmánykiterjed a fenti, bevonattal ellátott, átlátszó szubsztrátumelőállítási eljárására is, amelynek során egy reaktánskeverékből aszubsztrátumra pirolitikusan egy ón-oxidot és antimont 0,01–0,5 Sb/Snmólarányban tartalmazó bevonóréteget választanak le, ahol areaktánskeverék egy ónforrásból és egy antimonforrásból áll, és amelyeljárásra az jellemző, hogy a reaktánskeverék az alumínium, króm,kobalt, vas, mangán, magnézium, nikkel, vanádium, cink és cirkóniumközül kiválasztott egy vagy több további adalékot tartalmaz ésfluortól mentes.

Description

A találmány napfényszabályozó bevonattal ellátott, nagy reflexiós tényezőjű szubsztrátumokra és az ilyen bevonatú szubsztrátumok előállítási eljárására vonatkozik.
Az átlátszó napfényszabályozó paneleknek az épületek külső üvegezésére történő felhasználása iránti igény jelentősen megnőtt. Az esztétikus megjelenésen túl az ilyen panelek további előnyei közé tartozik, hogy védelmet nyújtanak a napsugárzás ellen és fényvisszaverő hatással rendelkeznek. Ezáltal túlmelegedéssel és vakító fénnyel szembeni védőfalat biztosítanak az épületben tartózkodók számára.
A panelek legalább egy, átlátszó szubsztrátumanyagú, jellegzetesen nátronmészüvegü olyan lapból állnak, amely egy, a kívánt specifikus tulajdonságokat biztosító bevonatot hordoz. A napfényszabályozással kapcsolatos követelmény lényege az, hogy a panel ne engedje át a teljes beeső napsugárzás túl nagy részét, megakadályozva ezáltal az épület belsejének túlmelegedését. A teljes beeső napsugárzás átbocsátását (transzmisszióját) a „szoláris faktor (FS)” definícióval fejezzük ki. A jelen leírásban alkalmazott „szoláris faktor” kifejezés a bevont szubsztrátumra beeső teljes sugárzási energia részeként a közvetlenül átbocsátott teljes energiának és annak az energiának az összegét jelenti, amely az energiaforrástól távoli oldalon abszorbeálódik és verődik vissza.
Jóllehet az építészek az épületekben történő felhasználásra szolgáló üvegezőpanelek keresése közben tradicionálisan a kismértékben visszatükröző paneleket részesítették előnyben, az esztétikai megjelenésről alkotott vélemények változása következtében fokozottan növekszik az igény az olyan panelek iránt, amelyek jelentős mértékben visszatükrözik a fényt, ugyanakkor megtartják kis értékű szoláris faktorukat.
A jelen leírásban tárgyalt bevont szubsztrátumok jellemzőit a Comission Internationale de l’Eclairage („CEI”; International Commision on lllumination) standard definíciói alapján értékeljük.
A „fényáteresztés” („luminous transmittance”, TL) a beeső fényáram százalékos értékeként kifejezve azt a fényáramot jelenti, amely áthaladt egy szubsztrátumon.
A „fényvisszaverődés” („luminous reflectance”, RL) a beeső fényáram százalékos értékeként kifejezve azt a fényáramot jelenti, amely visszaverődött egy szubsztrátumról.
Egy épületek üvegezőpaneljében történő felhasználásra szolgáló bevont szubsztrátum esetén a „szelektivitás” a fényáteresztésnek a szoláris faktorra vonatkoztatott arányát (TL/FS) jelenti.
A szubsztrátum színének a „tisztasága” („purity”, p) a transzmisszióban vagy a reflexióban a „C” szabványos színmérő fényforrással mért színtartalmat jelöli. Ennek értékét egy olyan lineáris skálára vonatkoztatva adjuk meg, amelyen egy meghatározott fehér fényforrás 0 (nulla) tisztasággal, a tiszta szín pedig 100%-os tisztasággal rendelkezik. A „C” szabványos színmérő fényforrás a 6700 K színhőmérsékletű átlagos napfényt reprezentálja.
A „törésmutató” vagy „törési index” („refractive index”, n) jelentése a következő helyen meghatározott: CIE International Lighting Vocabulary, 138. oldal (1987).
A „jellemző hullámhossz” vagy „domináns hullámhossz” („dominant wavelength, λ0) kifejezés a bevont szubsztrátum által áteresztett vagy visszavert tartományban lévő csúcshullámhosszra vonatkozik.
Az üvegszerű szubsztrátumokon lévő bevonatok kialakítására számos módszer ismert. Ilyen - egyebek mellett - például a pirolízis. A pirolízisnek általában az az előnye, hogy kemény bevonatot hoz létre, így eleve szükségtelenné teszi védőréteg kialakítását. A pirolízissel kialakított bevonatok tartós kopásállósággal és korrózióállósággal rendelkeznek. Ez feltételezhetően elsősorban annak az eredménye, hogy az eljárás során a bevonóanyag egy forró szubsztrátumon kerül elhelyezésre. A pirolízis általában olcsóbb is, mint az alternatív bevonási eljárások, amilyen például a katódporlasztás, különösen az üzemi beruházások tekintetében.
Az üvegezőpanelek optikai tulajdonságainak módosítására rendkívül sokféle bevonóanyagot javasoltak. Az ón(IV)-oxidot (SnO2) széles körben alkalmazzák, gyakran más anyagokkal, például egyéb fém-oxidokkal kombinálva.
Az 1 455 148 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásunkban eljárást ismertetünk egy vagy több oxid (például ZrO2, SnO2, Sb2O3, TiO2, CO3O4, Cr2O3, SiO2) bevonatának egy szubsztrátumon történő kialakítására, elsődlegesen egy fém vagy szilícium vegyületeinek a porlasztásával, annak érdekében, hogy ily módon megváltoztassuk a szubsztrátum fényáteresztését és/vagy fényvisszaverését. A 2 078 213 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásunkban - amelynek tárgya eljárás bevonatok két elkülönített porlasztással (spray) történő pirolitikus előállítására, ahol az eljárás célja a bevonat gyors kialakítása - fluorral és antimonnal adalékolt ón-oxid bevonatokat ismertetünk. A 2 200 139 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásunk pirolitikus ónoxid-bevonatoknak olyan prekurzorokból történő kialakítására vonatkozik, amely prekurzorok legalább két adalékot, például oxidálószereket, fluorforrásokat és fémforrásokat tartalmaznak.
A korábbiakban azt találtuk, hogy a kevés antimon-oxidot tartalmazó ón-oxid-bevonatok alkalmazása az optikai tulajdonságok sokféle előnyös kombinációjára nyújt lehetőséget. A 2 302 101 és a 2 302 102 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásunkban ón- és antimon-oxidos pirolitikus bevonóréteget tartalmazó antiszoláris üvegezőpaneleket ismertetünk, amelyekben a bevonórétegekben az Sb/Sn mólarány 0,01 és 0,5 közötti értékű. A 2 302 101 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás szerinti bevonatot folyadékporlasztással visszük fel, és a bevonat vastagsága legalább 400 nm, fényátbocsátása 35%-nál kisebb, valamint szelektivitása legalább 1,3. A 2 302 102 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás szerinti bevonatot gőzfázisből történő kémiai rétegelőállítással (Chemical vapour deposition, CVD) visszük fel, és a bevonat 70%-nál kisebb szoláris faktorral rendelkezik.
HU 224 059 Β1
A találmány egyik célkitűzése napfényvédő tulajdonságokat és nagy visszaverődést nyújtó, pirolitikusan kialakított bevont szubsztrátumokra irányul.
Felismertük, hogy az előbbi cél és egyéb hasznos célkitűzések elérhetők oly módon, hogy egy ón- és antimon-oxidból álló pirolitikus bevonatnak egy szubsztrátumra történő felvitelekor bizonyos meghatározott adalékokat alkalmazunk.
Ennek megfelelően a találmány első tárgya átlátszó szubsztrátum, amely egy pirolitikusan kialakított, ón- és antimon-oxidot 0,01-0,5 Sb/Sn mólarányban tartalmazó bevonóréteget hordoz, és amelyre az jellemző, hogy a bevonóréteg az alumínium, króm, kobalt, vas, mangán, magnézium, nikkel, vanádium, cink és cirkónium közül kiválasztott egy vagy több további adalékot tartalmaz és fluortól mentes, miáltal az ilyen bevonatú szubsztrátum fényvisszaverése (RL) legalább 10%.
A találmány további tárgya eljárás bevonattal ellátott, átlátszó szubsztrátum előállítására, amelynek során egy reaktánskeverékből a szubsztrátumon pirolitikusan egy ón-oxidot és antimont 0,01-0,5 Sb/Sn mólarányban tartalmazó bevonóréteget helyezünk el, ahol a reaktánskeverék egy ónforrásból és egy antimonforrásból áll, és amely eljárásra az jellemző, hogy a reaktánskeverék az alumínium, króm, kobalt, vas, mangán, magnézium, nikkel, vanádium, cink és cirkónium közül kiválasztott egy vagy több további adalékot tartalmaz és fluortól mentes, miáltal az ilyen bevonatú szubsztrátum fényvisszaverése (RL) legalább 10%.
Azt találtuk, hogy egy ón- és antimon-oxidokból álló és a fentiekben ismertetett egy vagy több adalékkal módosított bevonat (a továbbiakban „módosított ón-oxid/antimon bevonat”) megtartja az adalék nélküli bevonat antiszoláris jellemzőit, ugyanakkor azonban annál lényegesen nagyobb fényvisszaverést mutat.
A találmány szerinti bevont szubsztrátumokat felhasználhatjuk egylapos üvegezőpanelként, vagy alternatív módon többüveges vagy laminált (rétegelt) panelegyüttesekben is alkalmazhatjuk. A többüveges vagy laminált panelegyüttesekben az az előnyös, ha az együttest alkotó lapok közül csak egy hordozza a bevonatot.
Jóllehet a találmány leírása elsődlegesen épületek üvegezőpaneljeire vonatkozik, a találmány szerinti panelek egyéb felhasználásokra, például járművek üvegeiként, különösen járművek napfénytetőiként történő felhasználásra is alkalmasak.
Mivel a pirolízissel előállított bevonatok általában nagyobb mechanikai ellenálló képességgel rendelkeznek, mint az egyéb eljárásokkal előállított bevonatok, a bevonat elhelyezésének megválasztását elsősorban a panel kívánt tulajdonságainak megfelelően végezhetjük, a bevont felület kopással és korrózióval szembeni védelmének szempontja kevésbé lényeges.
A találmány szerinti bevont szubsztrátumlapok előnyösen kis, 70% körüli vagy kisebb, még előnyösebben legfeljebb 65%-os szoláris faktorral rendelkeznek. Többszörös üvegezés esetén a bevonatnak a külső felületen, azaz az energiaforrás irányában történő elhelyezése általában jobb szoláris faktort biztosít, mint amilyen az energiaforrással ellentétes oldalra néző bevonattal érhető el.
A bevonórétegben az Sb/Sn mólarány előnyösen legalább 0,03, legelőnyösebben legalább 0,05. Ez a mólarány elősegíti a nagy abszorpciót. Másrészt a nagy fényáteresztés (TL) szempontjából az említett mólarány előnyösen 0,21-nál kisebb. Legelőnyösebben az említett mólarány 0,16-nál kisebb, mivel ennél nagyobb értéknél a bevonóréteg túlzottan nagy abszorpciót mutat, amihez gyenge szelektivitás társul.
Annak érdekében, hogy az épület vagy a jármű belsejébe megfelelő mennyiségű természetes fény jusson be és kifelé is jó legyen az átláthatóság, kívánatos, hogy az üvegezőpanel a látható fény jelentős részét átengedje. Ennek megfelelően kívánatos, hogy növeljük a bevonat szelektivitását, azaz növeljük a fényáteresztésnek a szoláris faktorra vonatkoztatott arányát. Előnyösen a szelektivitás a lehető legnagyobb. Egy találmány szerinti bevont szubsztrátum fényáteresztése (TL) - az alkalmazott egyedi adaléktól függően - jellegzetesen 35%-tól 76%-ig terjed.
A módosított ón-oxid/antimon bevonat előnyösen 100 nm és 500 nm közötti vastagságú.
Amint azt a technika áldásához tartozó korábbi dokumentumokkal, például a 2 078 213 számú nagy-britannlai szabadalmi leírással kapcsolatban a fentiekben már említettük, az ón-/antimon-oxid bevonatokban javasolt egyik alkotóelem a fluor volt, ahol a bevonatot például ónt, antimont és fluort Sb/Sn=0,028, F/Sn=0,04 arányban tartalmazó reaktánsokból alakították ki. Azonban felismertük, hogy a fluor jelenléte gátolni igyekszik az antimonnak a bevonatba történő beépülését. Például az antimont és ónt Sb/Sn=0,028 arányban tartalmazó reaktánsok egy körülbelül 0,057 Sb/Sn arányú bevonatot eredményeztek, míg ugyanezek a reaktánsok például egy F/Sn=0,04 mennyiségben fluort tartalmazó reaktánssal kiegészítve egy körülbelül 0,038 Sb/Sn arányú bevonathoz vezettek. Ezért a találmány szerinti bevonatok esetén a fluor alkalmazását kifejezetten kizártuk.
A jó optikai minőség biztosítása érdekében a termékben bármilyen homályosságnak (zavarosságnak) 2%-nál kisebbnek kell lennie. A homályosságnak egy alapbevonat alkalmazásával történő csökkentését a leírásban később tárgyaljuk.
Azoknak a fémeknek az egyik előnyös csoportját, amelyek közül az adalékot kiválasztjuk, a következő fémek alkotják: alumínium, króm, kobalt, vas, mangán, magnézium, nikkel, vanádium és cink. Ezeknek az adalékoknak az alkalmazásával lehetőség nyílik olyan bevonatok előállítására, amelyek csak csekély homályosságot (zavarosságot) okoznak.
Azoknak a fémeknek egy másik előnyös csoportját, amelyek közül az adalékot kiválasztjuk, a következő fémek alkotják: alumínium, króm, kobalt, vas, magnézium és cink. Ezek az adalékok gyakorolják a termék fényvisszaverésére a legelőnyösebb hatást.
Ennek megfelelően egy nagy fényvisszaverésű és kis homályosságú bevonat kialakításához az adalékot az alumínium, króm, kobalt, vas, magnézium és cink,
HU 224 059 Β1 még előnyösebben a króm, vas és magnézium közül választjuk ki. Legelőnyösebb a króm, ami nagy fényvisszaverésű és nagyon kis homályosságéi, valamint a reflexió vonatkozásában neutrális jellegű termék előállítását teszi lehetővé.
Amint azt a jelen bejelentéssel azonos dátumú függő szabadalmi bejelentésünkben ismertettük és igényeltük, a bevonat fényvisszaverése tovább javítható egy 30-150 nm geometriai vastagságú és 2,0-2,8 törésmutatójú külső fényvisszaverő réteg alkalmazásával.
Egy pirolitikus bevonatnak egy síküvegre történő elhelyezését a legjobban akkor valósíthatjuk meg, ha az üveg újonnan készült, például ahogyan az úsztatottüveg-gyártósort elhagyja. Ez egyrészt gazdasági előnyöket biztosít, mivel az üveget nem kell visszamelegíteni a pirolitikus reakciókhoz, másrészt jobb a bevonat minősége, mivel az újonnan készült üveg felülete az eredeti állapotában van.
Az ónforrás előnyösen ón(IV)-klorid (SnCI4) és/vagy monobutil-triklór-ón („MBTC”). Az antimonforrás egy vagy több, a következők közül kiválasztott vegyület lehet: antimon(V)-klorid (SbCI5), antimon(lll)-klorid (SbCI3), valamint szerves antimonvegyületek, például Sb(OCH2CH3)3, CI17Sb(OCH2CH3)1 3, CI2SbOCHCICH3, CI2SbOCH2CHCH3CI és CI2SbOCH2C(CH3)2CI. Az adalék forrása hasonló módon a megfelelő elemnek egy alkalmas kloridja vagy fémorganikus vegyülete lehet.
Az ón, az antimon és az adalék forrását előnyösen egyetlen kiindulási oldattá (a továbbiakban: „reaktánskeverék”-ké) alakítjuk, és így a különböző forrásokat egyidejűleg visszük fel a szubsztrátumra.
A reaktánskeveréket gőzfázisből történő kémiai rétegelőállítással (CVD vagy „gőzpirolízis”) vagy folyadékporlasztással („folyadékpirolízis”) vihetjük fel a szubsztrátumra. Különösen a folyadékporlasztásos elhelyezés esetén a képződött bevonatban az ón, az antimon és az adalék részaránya jelentősen eltérhet a reaktánskeverék-oldatban lévő részarányoktól, így szükség lehet arra, hogy a bevonatban kívánt részarányokkal rendelkező rétegek előállításához megváltoztassuk az oldatban a reaktánsok relatív koncentrációit.
A reaktánskeverékben a teljes keverékre vonatkoztatva az ón részaránya jellegzetesen 20-45 tömeg%, míg az antimon részaránya jellegzetesen 0,5-2,5 tömeg0/». Az adalék részaránya előnyösen 0,2-3,6 tömeg0/». Mivel a kész bevonatban lévő adalék részarányának a kialakítása nehézségekbe ütközhet, az alkalmazandó adalékmennyiséget a reaktánskeverék előállításának fázisában határozzuk meg.
A módosított ón-oxi/antimon bevonat CVD-vel történő kialakításához a szubsztrátumot egy bevonókamrában érintkezésbe hozzuk az ón-, antimon- és adalékforrásból álló reaktánskeverékkel. A reaktánskeveréket jellegzetesen egy első fúvókán keresztül juttatjuk be a kamrába. Ahol a keverék környezeti hőmérsékleten folyékony kloridokból áll, a keveréket egy hevített vízmentes hordozógázárammal, például nitrogénárammal elpárologtatjuk. Az elpárologtatást a reagenseknek a hordozógázban történő atomizálásával segítjük elő. Az oxidok előállításához a kloridokat egy második fúvókán bejuttatott vízgőzzel érintkeztetjük.
Az ilyen bevonatok kialakítására szolgáló eljárásokat és eszközöket ismertetnek például a 2 348 166 számú franciaországi szabadalmi leírásban és a 2 648 453 számú franciaországi szabadalmi bejelentésben. Az említett dokumentumokban ismertetett eljárások és eszközök előnyös optikai tulajdonságokkal rendelkező és különösen erős bevonatok kialakulását eredményezik.
A bevonat porlasztásos eljárással történő kialakításához a szubsztrátumot az ón-, antimon- és adalékforrást tartalmazó cseppek permetével hozhatjuk érintkezésbe. A permetet egy vagy több porlasztófejjel visszük fel a felületre, ahol a porlasztófejek elrendezése biztosítja a bevonandó szalag teljes szélességben történő bevonását.
A CVD előnyösebb, mint a folyadékok porlasztása, mivel szabályos vastagságú és összetételű bevonatokat biztosít; a bevonat egyenletessége igen lényeges lehet azokban az esetekben, ahol a terméket nagy felületek borítására kívánjuk alkalmazni. A permetbevonatban ezenkívül visszamaradhatnak a porlasztott cseppek nyomai és a porlasztófúvókák nyomvonalai. Az előbbieken túlmenően a porlasztott folyadékok pirolízise lényegében az oxidbevonatok, például az ón(IV)-oxid- és titán(IV)-oxid-bevonatok előállítására korlátozódik. Nehézséget okoz többrétegű bevonatok porlasztott folyadékokkal történő előállítása is, mivel minden egyes bevonat elhelyezése a szubsztrátum jelentős lehűlését okozza. Ezenkívül a CVD a nyersanyagok vonatkozásában és a kisebb veszteség miatt gazdaságosabb is.
A porlasztásos eljárás azonban az említett hátrányok ellenére is kényelmes és olcsó megoldást jelent a bevonat felvitelére, amelynek során csak egyszerű berendezések használatára van szükség. Ezért az eljárást gyakran alkalmazzák, különösen vastag bevonórétegek kialakítására.
Amennyiben a bevonat optikai tulajdonságainak beállításához kívánatos, a módosított réteg „alapbevonataként” egy közbenső bevonóréteget helyezhetünk el a szubsztrátum és a módosított ón-oxid/antimon bevonóréteg között. Például azt találtuk, hogy egy ón-oxid-bevonatnak egy nátronmészüvegszubsztrátumon, ón-kloridból történő pirolitikus elhelyezése során az üveg és a bevonó prekurzor anyag vagy reakciótermékei közötti reakció eredményeként nátrium-klorid épülhet be a bevonatba, ami a bevonat homályosodását okozhatja. Egy alapbevonat jelenléte csökkentheti vagy kiküszöbölheti a homályosodást. A alapbevonó réteg egyik hatásaként gátolja a nátriumionoknak a nátronmészüvegszubsztrátumból a módosított ón-oxid/antimon bevonatba diffúzió útján vagy módon történő migrációját. Az ilyen jellegű diffúzió a bevonat kialakításának ideje alatt vagy az ezt követő magas hőmérsékletű kezelés során léphet fel.
A korábbiakban már azt is megemlítettük, hogy egy ón-oxid/antimon bevonat esetében egy megfelelően megválasztott alapbevonó réteg természetesebb (neut4
HU 224 059 Β1 rálisabb) visszavert fényt eredményezhet, ami jelentősen hozzájárul a bevonat esztétikus megjelenéséhez.
Az egyik találmány szerinti megoldás értelmében az alapbevonó réteget pirolitikus úton, nem teljesen oxidált állapotban alakítjuk ki, amelynek során a szubsztrátumot egy alapbevonó kamrában a szubsztrátumon lévő anyag teljes oxidációjához szükségesnél kevesebb oxigén jelenlétében érintkeztetjük az alapbevonó prekurzor anyaggal. A jelen leírásban alkalmazott „nem teljesen oxidált állapot” kifejezés egy valódi szuboxidot jelöl, azaz egy többértékű fémnek egy kisebb vegyérték-állapotú oxidjára [például vanádium(IV)-oxidra (VO2) vagy titán(ll)-oxidra (TiO)] vonatkozik, továbbá olyan oxidokat jelöl, amelyek a szerkezetükben oxigénhiányosak: az utóbbi anyagok egyik példája a SiOx általános képletű vegyület, amelyben x értéke 2-nél kisebb; az ilyen anyag egy olyan SiO2 képletű vegyület, amelyben a dioxidhoz képest oxigénnel kitöltendő hiányok fordulnak elő.
Az alapbevonó réteg kialakítására alkalmas anyagok egyik példája az olyan alumínium-oxid (alumina), amely kevés vanádium-oxidot tartalmaz. Ilyen alumínium-oxid/vanádium anyagot ismertetnek a 2 248 243 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban. Az ilyen anyagból készített alapbevonó rétegek geometriai vastagsága előnyösen 40 nm-től 100 nm-ig terjed, például körülbelül 80 nm.
Amennyiben egy nem teljesen oxidált bevonatot hordozó üvegszubsztrátumot elegendően hosszú ideig oxidáló atmoszféra hatásának teszünk ki, a bevonat várhatóan hajlamos a teljes oxidációra, amelynek következtében a bevonat elveszíti a kívánt tulajdonságait. Ezért az ilyen alapbevonatot akkor fedjük be a módosított ón-oxid/antimon bevonóréteggel, amikor az alapbevonat még nem teljesen oxidált állapotban van, valamint amikor a szubsztrátum még forró, amelynek révén az alapbevonatot nem teljesen oxidált állapotban tudjuk tartani. Az az időtartam, amíg az alapbevonattal frissen ellátott üvegszubsztrátum oxidáló atmoszféra, például levegő hatásának tehető ki, illetve amíg az alapbevonat fedőréteggel lesz ellátva, anélkül, hogy az alapbevonat tulajdonságai károsodnának, az üvegnek az oxidáló atmoszféra hatástartama alatti hőmérsékletétől, valamint az alapbevonat jellegétől függ.
Az említett alapbevonó kamrát előnyösen redukáló atmoszférával vesszük körül. Ez elősegíti, hogy megakadályozzuk a környezeti oxigénnek a kamrába történő bejutását, valamint lehetővé teszi az oxidációs körülmények jobb szabályozását is. Az alapbevonási reakcióhoz szükséges oxigénnek nem kell tiszta oxigénnek lennie. Az oxigént egy szabályozott levegőforrásból is bejuttathatjuk a kamrába.
A találmány szerinti bevont szubsztrátumokat tartalmazó üvegezőpaneleket az alábbiaknak megfelelően állíthatjuk elő. Minden egyes pirolitikus bevonási lépést legalább 400 °C, ideálisan 550-700 °C-on hajtunk végre. A bevonatokat egy alagútkemencében mozgó üveglapon vagy egy frissen előállított, még forró üvegszalagon alakíthatjuk ki. A bevonatokat kialakíthatjuk az üvegszalagot formáló eszközt követő üveglágyító kemence belsejében, vagy az üvegszalag felső felületén egy úsztatótartály belsejében, miközben az üvegszalag egy olvadt ónfürdőn úszik.
A találmány részleteit az alábbiakban példákon keresztül ismertetjük. A példák a találmány oltalmi körét, illetve terjedelmét nem korlátozzák.
A példákban a bevonórétegekben lévő Sb/Sn mólarányt röntgenspektroszkópiás módszerrel határoztuk meg, amelynek során a megfelelő elemek röntgensugár-beütésszámait hasonlítottuk össze. Mivel ez a módszer nem olyan pontos, mintha kémiai dózisokkal végeznénk kalibrálást, az antimon és az ón hasonlósága azt jelenti, hogy a két elem hasonlóan reagál a röntgensugarakra. A megfelelő elemek esetén a megfigyelt beütésszámok mért értékeinek aránya jó közelítésben az elemek mólarányát adja.
A mellékelt táblázatok fejléceiben szereplő rövidítések (TI, TE stb.) a fentiekben ismertetett jelentésekkel rendelkeznek.
1-13. példa
Egy úsztatókamra azon pontján elhelyezkedő bevonóhelyen, ahol az üveg hőmérséklete 550 °C-nál nagyobb volt, egy 6 mm-es vastagságú tiszta nátronmész úsztatott üvegre felvittünk egy bevonatot. Az üvegre egy lengő porlasztófejen keresztül egy monobutil-triklór-ónból („MBTC”), Cli 7Sb(OCH2CH3)1 3 képletű vegyületből, egy krómprekurzorból és 4 tömeg% metil-izobutil-keton (C4HgCOCH3) stabilizátorból álló reaktánskeverék-oldatot permeteztünk, és így egy oxidált ón-, antimon- és krómkeverékből álló bevonatot alakítottunk ki. Az oldatban az ón, az antimon és a króm részaránya az előbbi sorrendnek megfelelően 37,35 tömeg0/), 0,783 tömeg% és 0,5 tömeg% volt, azaz az oldatban az Sb/Sn arány 0,02 értéknek felelt meg. Az alábbi 1. táblázat bemutatja az így nyert bevont szubsztrátum vastagságát és Sb/Sn arányát, valamint fényvisszaverését és egyéb optikai jellemzőit.
Más példákban megismételtük az 1. példa szerinti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy változtattuk az adalék kiválasztását, valamint a reaktánskeverékben az adalék részarányát (2. táblázat). A megfelelő komponensek részarányát az egész keverékre vonatkoztatott tömegszázalékban adtuk meg.
Emlékeztetnünk kell arra, hogy a különböző példák között a megfelelő fényvisszaverési értékek csak hasonló vastagság és Sb/Sn arányok esetén hasonlíthatók össze, mivel a fényvisszaverődési értékek szempontjából ezeknek a paramétereknek igen nagy jelentőségük van. Például két azonos összetételű bevonat a vastagságuktól függően eltérő fényvisszaverést mutat.
Az 1-4. példa azt mutatja be, hogy a króm mint adalék kis homályosságú és fokozott fényvisszaverésű bevonatot eredményez. Homályosság időnként előfordul, de csak igen csekély mértékű, ha egy szilícium-dioxid (SiO2) alapbevonatot helyezünk el az üveg és a bevonat között (lásd: 4. példa).
Az adalékként vassal és magnéziummal végzett példák nagy reflexiós értékeket mutatnak.
HU 224 059 Β1
1. táblázat
Példa Adalék- elem Adalék az oldatban % TL % RL % TE % FS % TL/FS TL/TE Homá- lyosság (homá- lyosság alapbevo- nattal) Vastag- ság nm (Sb)/(Sn)
1. Cr 0,5 69 15,7 58 65 1,06 1,19 1,5 368 0,05
2. Cr 1 67 16,5 61 67 1,00 1,10 3 364 0,05
3. Cr 2 61 16 60 66 0,92 1,02 1 319 0,06
4. Cr 1 53 17 43 54 0,98 1,23 1,6 (0,26) 392 0,12
5. Fe 0,5 69 17 62 68 1,01 1,11 1,5 310 0,17
6. Fe 1 53 11 42 54 0,98 1,26 1,5 345 0,17
7. Fe 2,4 62 20 58 64 0,97 1,07 6,7 331 0,21
8. Mg 0,5 69 14 59 67 1,03 1,17 3,5 337 0,09
9. Zn 1 53 15 46 57 0,93 1,15 1,3 307 0,09
10. Al 0,9 55 14 48 58 0,95 1,15 1,2 323 0,22
11. Co 3,55 48 14 40 52 0,92 1,20 6,4 (1,27) 307 0,24
12. Mn 0,5 46 10 37 51 0,90 1,24 1,6 331 0,17
13. Ni 0,35“ 39 10 36 49 0,80 1,08 0,47 241 0,20
14. V 5 49 11 41 53 0,92 1,20 0,68 329 0,24
15. Zr 2 58 12 44 55 1,05 1,32 6,5 389 0,06
16. Zr 2 44 11 32 47 0,94 1,38 20,5 (12,4) 573 0,06
1. öh. * csak Sb 0,07 34 10 32 46 0,74 1,06 0,54 337 0,21
2.öh. csak Sb 0,02 71 12 57 65 1,09 1,25 0,4 264 0,06
3.öh. csak Sb 0,04 41 12 32 47 0,87 1,28 0,78 350 0,11
öh.=összehasonlító példa **: a nikkelvegyület stabilitásának javítása érdekében az oldat 0,1% titánt is tartalmaz
2. táblázat
Példa Fémtartalom tömeg% Sn-tartalom tömeg% Sb-tartalom tömeg% Sb/Sn
1. 0,5% Cr 37,35 0,747 0,02
2. 1,0% Cr 35,55 0,711 0,02
3. 2,0% Cr 32 0,640 0,02
4. 1,0% Cr 35,58 1,423 0,04
5. 0,5% Fe 36,23 2,53 0,07
6. 1,0% Fe 34,57 2,42 0,07
7. 2,4% Fe 31,14 2,18 0,07
8. 0,5% Mg 35,31 2,47 0,07
9. 1,0% Zn 35,69 2,50 0,07
10. 0,90% Al 32,29 2,26 0,07
11. 3,55% Co 31,14 2,18 0,07
12. 0,5% Mn 36,06 2,52 0,07
13. 0,35% Ni 36,60 2,56 0,07
HU 224 059 Β1
14. példa
Az üvegre egy lengő porlasztófejen keresztül egy monobutil-triklór-ónból („MBTC”), antimon(lll)-kloridból (SbCI3), egy vanádiumprekurzorból és 4 tömeg% metil-izobutil-keton (C4H9COCH3) stabilizátorból álló reaktánskeverék-oldatot permeteztünk, és így egy oxidált ón-, antimon- és vanádiumkeverékből álló bevonatot alakítottunk ki. Az oldatban az Sb/Sn arány 0,07 értéknek felelt meg. Az ebben a példában nyert fényvisszaverési érték alacsony volt.
15. és 16. példa
Megismételtük az 1. példa szerinti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy változtattuk az adalék kiválasztását, valamint a reaktánskeverékben az adalék részarányát. Az adalék cirkónium.
Ezek a példák jó fényvisszaverést, ugyanakkor azonban nagy homályosságot mutattak, még alapbevonat alkalmazása esetén is.
17-27. példa
Egy úsztatókamra azon pontján elhelyezkedő bevonóhelyen, ahol az üveg hőmérséklete 550 °C-nál nagyobb volt, egy 6 mm-es vastagságú tiszta nátronmész úsztatott üvegre felvittünk egy bevonatot. Az üvegre egy lengő porlasztófejen keresztül egy jégecettel készített és 220 g/l alumínium-acetil-acetonátot, valamint 12 g/l vanádium-triacetil-acetonátot tartalmazó oldatot tartalmazó oldatot permeteztünk, és így egy körülbelül 80 nm vastagságú és oxidált alumínium- és vanádiumkeverékből álló alapbevonatot alakítottunk ki.
Az alapbevonattal ellátott üvegszubsztrátumot átjuttattuk egy második bevonóhelyen, ahol az üvegre egy lengő porlasztófejen keresztül egy monobutil-triklór-ónból („MBTC”), CI17Sb(OCH2CH3)1 3 képletű vegyületből és egy adalék prekurzorból álló reaktánskeverék-oldatot permeteztünk, és így egy oxidált ón-, antimon- és alumíniumkeverékből álló bevonatot alakítottunk ki. Az oldatban az adalék részaránya, valamint az Sb/Sn arány a 3. táblázatban megadott volt. A 3. táblázat bemutatja az így nyert bevont szubsztrátum vastagságát és Sb/Sn arányát, továbbá fényvisszaverését és egyéb optikai jellemzőit is.
28-33. példa
A 17. és 18. példa szerint előállított bevont üvegszubsztrátumokat a bevont szubsztrátumból és egy hasonló, de bevonat nélküli nátronmészüveg lapból álló kettős üvegezőpanelekké alakítottuk.
Az így előállított panelek fényvisszaverését és egyéb optikai jellemzőit a 4. táblázatban mutatjuk be. A bevonat helyzetét a Ρ1, P2 és P3 kódokkal jelezzük, ahol P1 a külső lap külső felületét, P2 a külső lap belső felületét, P3 pedig a belső lap külső felületét jelöli. A kettős üvegpanelekkel történő összehasonlítás megkönnyítése érdekében a 3. táblázatban ismét megadjuk a 17. és 18. példában kapott eredményeket.
HU 224 059 B1
3. táblázat
Vastagság nm 240 220 I 190 I 240 220 O CM CO 240 1 o Μ- CM 220 | ..... ....... 340 I 240
Sb/Sn 90Ό 0,15 0,13 0,15 o o~ 0,20 0,23 0,23 0,32 0,24 0,17 0,24
Homá- lyosság % 0,29 0, 18 0,2 b- 1,04 b- cö 0,59 0,73 1 0,31 1,38 CO S9‘0
TL/FS 1,07 0,99 O 1,02 1,02 j 1,01 1,04 1,03 66Ό 1,03 0,96 0,62
TL/TE b- V* 1,16 h- o co CM CM T“ T— 1,18 1,26 ct 0
FS % __i 71,2 62,1 64,6 68,7 73 68,3 71,9 62,6 67,6 65,5 I 54,2 47,9
TE % 64,8 53,2 55,6 co_ 5 67,4 CO 66,6 53,1 09 CM b 10 41,1 32,5
_l * CL 2,6 o 5,4 15,7 M- b-“ CO CM 18,5 S‘6 I 12,9 12,3 | 10’
E c o 009 576 565 -566 574 -544 -567 -531 -567 -555 -552 -500
RL (CS) % CO 13, 1 13,7 T— X“- 14,3 12,9 ct_ T“ 12,7 Τ- ο 9,6
P“ (TL) % co 2,3 2,7 8,8 2,5 8,8 CM 6,8 3,4 CO CT
E c Q 552 488 486 571 569 1 568 L____._ b 10 543 570 556 484 ! 476
TL % 75,9 61,7 65 70 l CO_ b- 68,8 1 74,5 64,4 66,6 67,7 51,9 29,6
Sb/Sn az oldatban 0,02 0,04 0,04 0,07 0,07 0,07 1 0,07 0,07 0,07 Γ 0,07 0,07 ' 0,07
Adalék az oldatban % S‘0 0,5 0,5 CM 0,5 0,5 2,4 - 6‘0 - 0,5 0
Adalék O υ Ö o Mg Fe 1 Fe Fe < Zn c csak Sb
Példa b- 00 CT) T“ I 20· CM II 22· 23. I 24· 25. I 26· II 27· _c 0
co '<D
CL
Ό o
CZJ co
II.
.c.
Ό
II
Q_ co •R
Vastag- ság nm 240 220
/Sn 06 10
Sb o‘ 0’
1 σ>
'Φ 'CO CD co
E χ© F tn θ' CM
-9 o Ó ö
co U. 1- b CT CT OO CT
O O O CT CT o 0 CO
v- O O 0
LU b O O CT CO 00 CT CT
H »— CM CM CM v~ <—
FS % CM CO 00 b CM CO
co co o cm Μ- b
b CO co b (O 10 10 CO
LU xo CO CM b 00 co
00 co’ 00 co b bx bx
CO 10 10 10 10 tT Μ-
—1 Qí CO CO 0 CT b- 5,4
* 0. cm CM b T“ co cd
E 0 10 10 CD 10 00 CO
0 00 b CO b b 10 b.
0 co 10 L0 10 10 10 10 10
ω O xP
co T- CO 7- CO T-
co b b 00 co CO «
—1 T“
α
Η xp CD CT 00 OO co CO CM CM
T— T- T” CM CM CM cm
0-
E CM CM 00 CT CT O
10 10 10 in 00 CT CT CT |
0 <-< 10 10 10 10 Μ- Μ ’Ct
CT co CO co b 10 b- b
o'' 10 CT CT CT CO CO co
b (O CO CO CO 10 10 10
<D
O r— CM CO 0 v~ CM CO
ω C O Q_ CL 0. c 0 0. Q_ 0.
I E E
co
2 b co CT CT 00 CM co
CM CM co CO CO co
Q_
CS=bevont oldal

Claims (34)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Átlátszó szubsztrátum, amely egy pirolitikusan kialakított, ón- és antimon-oxidot 0,01-0,5 Sb/Sn mólarányban tartalmazó bevonóréteget hordoz, amelyre jellemző, hogy a bevonóréteg vastagsága 100-500 nm, és ez a bevonóréteg az alumínium, króm, kobalt, vas, mangán, magnézium, nikkel, vanádium, cink és cirkónium közül egy vagy több adalékot tartalmaz és fluortól mentes, mi mellett az ilyen módon bevont szubsztrátum fényvisszaverése (RL) legalább 10%.
  2. 2. Átlátszó szubsztrátum, amely egy pirolitikusan kialakított, ón- és antimon-oxidot 0,01-0,5 Sb/Sn mólarányban tartalmazó bevonóréteget hordoz, amely bevonórétegre jellemző, hogy egy vagy több adalékot tartalmaz az alumínium, króm, kobalt, vas, mangán, magnézium, nikkel, vanádium, cink és cirkónium közül és fluortól mentes, továbbá a bevont szubsztrátum tartalmaz még egy alapbevonatot is, amely a szubsztrátum és a bevonóréteg között helyezkedik el, mi mellett az ilyen módon bevont szubsztrátum fényvisszaverése (RL) legalább 10%.
  3. 3. Egy 1. vagy 2. igénypont szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben a bevonórétegben az Sb/Sn mólarány 0,03-tól 0,21.
  4. 4. Egy 3. igénypont szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben a bevonórétegben az Sb/Sn mólarány 0,03-tól 0,16.
  5. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben az adalék alumínium, króm, kobalt, vas, mangán, magnézium, nikkel, vanádium vagy cink.
  6. 6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben az adalék alumínium, króm, kobalt, vas, magnézium vagy cink.
  7. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben az adalék króm, vas vagy magnézium.
  8. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben a fényvisszaverés (RL) értéke legalább 13%.
  9. 9. A 2-8. igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben a bevonóréteg vastagsága 100-500 nm.
  10. 10. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben a bevonóréteg vastagsága 220-500 nm.
  11. 11. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben a bevonóréteghez az ón forrása az ón(IV)-klorid (SnCI4) vagy a monobutil-triklór-ón („MBTC”).
  12. 12. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben a bevonóréteghez az antimon forrása az antimon(V)-klorid (SbCI5), antimon(lll)-klorid (SbCI3) vagy szerves antimonvegyületek, például Sb(OCH2CH3)3, ClvSb(OCH2CH3)13, CI2SbOCHCICH3, CI2SbOCH2CHCH3CI és CI2SbOCH2C(CH3)2CI.
  13. 13. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben a bevonóréteghez az adalék forrása a megfelelő elemnek a kloridja vagy fémorganikus vegyülete.
  14. 14. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amely egy, a szubsztrátum és a bevonóréteg között elhelyezkedő alapbevonatot tartalmaz.
  15. 15. A 14. igénypont szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben az alapbevonat kevés vanádium-oxidot tartalmazó alumínium-oxid.
  16. 16. A 15. igénypont szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben az alapbevonat geometriai vastagsága 40 nm és 100 nm közötti értékű.
  17. 17. A 14-16. igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben az alapbevonat semlegesebb árnyalatú visszavert fényt ad a bevonatnak.
  18. 18. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben a szoláris faktor (FS) értéke legfeljebb 70%, előnyösen legfeljebb 65%.
  19. 19. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelynek fényáteresztése (TL) 35% és 76% közötti értékű.
  20. 20. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben a bevonóréteg lényegében az ón és az antimon oxidált keverékéből és az adalékból áll.
  21. 21. Az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum, amelyben a bevonóréteg az ón és az antimon oxidált keverékéből és az adalékból áll.
  22. 22. Üvegezőpanel, amely az előző igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátumot tartalmazza.
  23. 23. Egy 22. igénypont szerinti üvegezőpanel, amely két vagy több olyan szubsztrátumlapot tartalmaz, amelyek egyike az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti bevont átlátszó szubsztrátum.
  24. 24. Egy 22. vagy 23. igénypont szerinti üvegezőpanel épületek üvegezőpaneljeként történő felhasználásra.
  25. 25. Egy 22. vagy 23. igénypont szerinti üvegezőpanel járművek ablaküvegeként történő felhasználásra.
  26. 26. A 22-25. igénypontok bármelyike szerinti üvegezőpanel, amelyben a találmány szerinti bevonat az épület vagy jármű külső oldalán helyezkedik el.
  27. 27. Egy 22. igénypont szerinti üvegezőpanel, amelyben a találmány szerinti bevonat a külső lap külső felületén helyezkedik el.
  28. 28. Eljárás bevonattal ellátott átlátszó szubsztrátum előállítására, amelynek során egy reagenskeverékből a szubsztrátumra pirolitikusan egy ón-oxidot és antimon-oxidot 0,01-0,5 Sb/Sn mólarányban tartalmazó bevonóréteget viszünk fel kémiai gőz leválasztással (CVD), ahol a reagenskeverék egy ónforrást és egy antimonforrást tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a reagenskeverék az alumínium, króm, kobalt, vas, mangán, magnézium, nikkel, vanádium, cink vagy cirkónium közül egy vagy több adalékot is tartalmaz, fluortól mentes és ez az adalék a reagenskeverékben 0,2-3,6 tömeg%
    HU 224 059 Β1 mennyiségben van jelen, mi mellett az ilyen módon bevont szubsztrátum fényvisszaverése (RL) legalább 10% értékű.
  29. 29. A 28. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bevonóréteget 550 °C-750 °C hőmérsékle- 5 ten visszük fel.
  30. 30. A 28. vagy 29. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bevonóréteget egy alagútkemencében elhelyezett üveglapon vagy egy üvegszalagon, ennek előállítása közben, amíg még forró, alakítjuk ki.
  31. 31. A 28-30. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szubsztrátum és a bevonóréteg között egy alapbevonatot alakítunk ki.
  32. 32. A 31. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alapbevonat réteget pirolitikus úton, nem teljesen oxidált állapotban alakítjuk ki, amelynek során a szubsztrátumot egy alapbevonó kamrában az alapbevonat prekurzorával hozzuk érintkezésbe a szubsztrátumon lévő alapbevonat-anyag teljes oxidációjához szükségesnél kevesebb oxigén jelenlétében.
  33. 33. A 31. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alapbevonat réteg kevés vanádium-oxidot
    10 tartalmazó alumínium-oxid.
  34. 34. A 31-33. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alapbevonat geometriai vastagsága 40 nm és 100 nm közötti értékű.
HU0003182A 1998-03-20 1999-03-17 Napfényszabályozó bevonattal ellátott, nagy reflexiós tényezőjű szubsztrátumok, eljárás előállításukra és alkalmazásuk HU224059B1 (hu)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GBGB9806030.4A GB9806030D0 (en) 1998-03-20 1998-03-20 Solar control coated substrate with high reflectance
PCT/BE1999/000035 WO1999048827A1 (en) 1998-03-20 1999-03-17 Solar control coated substrate with high reflectance

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0003182A2 HUP0003182A2 (hu) 2001-01-29
HUP0003182A3 HUP0003182A3 (en) 2001-05-28
HU224059B1 true HU224059B1 (hu) 2005-05-30

Family

ID=10828980

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0003182A HU224059B1 (hu) 1998-03-20 1999-03-17 Napfényszabályozó bevonattal ellátott, nagy reflexiós tényezőjű szubsztrátumok, eljárás előállításukra és alkalmazásuk

Country Status (18)

Country Link
US (1) US6387514B1 (hu)
EP (1) EP0986521B1 (hu)
JP (1) JP2002509515A (hu)
CN (1) CN1128770C (hu)
AT (1) ATE212606T1 (hu)
AU (1) AU738600B2 (hu)
BR (1) BR9906333A (hu)
CA (1) CA2290609C (hu)
CZ (1) CZ299250B6 (hu)
DE (1) DE69900835T2 (hu)
ES (1) ES2172309T3 (hu)
GB (1) GB9806030D0 (hu)
HU (1) HU224059B1 (hu)
ID (1) ID24273A (hu)
PL (1) PL191130B1 (hu)
RU (1) RU2248945C2 (hu)
TR (1) TR199902861T1 (hu)
WO (1) WO1999048827A1 (hu)

Families Citing this family (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US20020155299A1 (en) * 1997-03-14 2002-10-24 Harris Caroline S. Photo-induced hydrophilic article and method of making same
US7508567B1 (en) 2008-01-08 2009-03-24 Hewlett-Packard Development Company, L.P. Metal etalon with enhancing stack
CN102060447B (zh) * 2010-11-26 2012-07-04 武汉理工大学 具有防止静电和截止紫外线双功能的透明镀膜玻璃及其制备方法
CN102127326B (zh) * 2010-12-28 2012-10-31 中国科学院上海硅酸盐研究所 一种二氧化钒基复合镀膜液和复合薄膜及其制备方法和应用
KR102235595B1 (ko) * 2013-07-08 2021-04-05 삼성디스플레이 주식회사 주석 산화물 반도체용 조성물 및 주석 산화물 반도체 박막의 형성 방법
WO2016132131A1 (en) * 2015-02-19 2016-08-25 Pilkington Group Limited A chemical vapour deposition process for depositing an iron doped tin oxide coating and a coated glass article formed thereby
CN112337767A (zh) * 2020-11-03 2021-02-09 南京航空航天大学 一种太阳能吸光涂层及其制备方法

Family Cites Families (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
IT996924B (it) * 1972-12-21 1975-12-10 Glaverbel Procedimento per formare uno strato di ossido metallico
GB8630791D0 (en) * 1986-12-23 1987-02-04 Glaverbel Coating glass
GB2247691B (en) * 1990-08-31 1994-11-23 Glaverbel Method of coating glass
GB9019117D0 (en) * 1990-09-01 1990-10-17 Glaverbel Coated glass and method of manufacturing same
US5721054A (en) * 1994-04-27 1998-02-24 Glaverbel Glazing panel and process for forming the same
GB2302101B (en) 1995-06-09 1999-03-10 Glaverbel A glazing panel having solar screening properties
GB2302102B (en) * 1995-06-09 1999-03-10 Glaverbel A glazing panel having solar screening properties and a process for making such a panel
MY129739A (en) * 1996-01-09 2007-04-30 Nippon Sheet Glass Co Ltd Coated glass for buildings
US6124026A (en) * 1997-07-07 2000-09-26 Libbey-Owens-Ford Co. Anti-reflective, reduced visible light transmitting coated glass article

Also Published As

Publication number Publication date
RU2248945C2 (ru) 2005-03-27
AU2916599A (en) 1999-10-18
ATE212606T1 (de) 2002-02-15
GB9806030D0 (en) 1998-05-20
EP0986521B1 (en) 2002-01-30
JP2002509515A (ja) 2002-03-26
CZ411499A3 (cs) 2000-07-12
WO1999048827A1 (en) 1999-09-30
CA2290609A1 (en) 1999-09-30
US6387514B1 (en) 2002-05-14
HUP0003182A2 (hu) 2001-01-29
CN1263513A (zh) 2000-08-16
DE69900835T2 (de) 2002-09-12
ID24273A (id) 2000-07-13
TR199902861T1 (xx) 2000-06-21
CA2290609C (en) 2007-03-06
EP0986521A1 (en) 2000-03-22
AU738600B2 (en) 2001-09-20
BR9906333A (pt) 2002-01-02
CN1128770C (zh) 2003-11-26
DE69900835D1 (de) 2002-03-14
ES2172309T3 (es) 2002-09-16
PL191130B1 (pl) 2006-03-31
PL336930A1 (en) 2000-07-17
HUP0003182A3 (en) 2001-05-28
CZ299250B6 (cs) 2008-05-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US6218018B1 (en) Solar control coated glass
USRE40315E1 (en) Coated substrate with high reflectance
US7622186B2 (en) Glazing panel having solar screening properties
US6881505B2 (en) Coated substrate with high reflectance
GB2302102A (en) Glazing panel having solar screening properties
HU224059B1 (hu) Napfényszabályozó bevonattal ellátott, nagy reflexiós tényezőjű szubsztrátumok, eljárás előállításukra és alkalmazásuk
CZ167896A3 (en) Glazing pane for screening solar radiation and process for producing thereof
US7776460B2 (en) Coated substrate with high reflectance
MXPA99010635A (en) Solar control coated substrate with high reflectance
MXPA99007735A (en) Glass coated for so control
NZ505140A (en) A near infrared (NIR) wavelength film containing a tin oxide with a NIR dopant
CA2607846A1 (en) Glazing panel having solar screening properties and a process for making such a panel

Legal Events

Date Code Title Description
HFG4 Patent granted, date of granting

Effective date: 20050331

MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees