HU221004B1

HU221004B1 - Eljárás felületek és terek szigetelésére agglomerálódástól mentes kormot tartalmazó polimer habszerkezettel, eljárás ilyen habszerkezet előállítására, valamint extrudált, szigetelő polimer habszerkezet

Info

Publication number: HU221004B1
Application number: HU9501735A
Authority: HU
Inventors: Arnold M. Bartz; Martin K. Hitchcock
Original assignee: The Dow Chemical Co.
Priority date: 1992-12-15
Filing date: 1993-12-14
Publication date: 2002-07-29
Also published as: ATE192762T1; KR100318708B1; ES2145120T3; CA2151052C; HU9501735D0; EP0674674B1; WO1994013721A1; EP0674674A4; NO952347D0; FI952933A; DE69328628T2; DE69328628D1; HUT71998A; JPH08504856A; NO952347L; EP0674674A1; JP3411920B2; CA2151052A1; FI952933A0; GR3034061T3

Description

Jelen találmány felületek és terek szigetelési eljárásaira vonatkozik műanyag szerkezetekkel, közelebbről szigetelő, hőre lágyuló polimer habszerkezettel, melyek bizonyos szerkezetű és típusú kormot tartalmaznak, olyan mennyiségben, mely alkalmas a szerkezet hővezető képességének csökkentésére. A találmány vonatkozik továbbá a szigetelő, hőre lágyuló polimer habszerkezet előállítási eljárására, valamint extrudált szigetelő polimer habszerkezetre.

Jól ismert, hogy a korom alkalmas az infravörös sugárzás elnyeletésére és visszaverésére, és hogy a kormot szigetelő habszerkezetekben a gyakorlatban is alkalmazzák a hővezető képesség csökkentésére. A szakterülethez tartozó ismereteket az US 4 795 763 számú szabadalomban és WO 90/06339 számon közzétett nemzetközi szabadalmi bejelentésben ismertetik. Különféle típusú kormokat írnak le, továbbá megadják az alkalmas részecskeméret-tartományokat és koromtartalmakat (tömegben).

A kormot tartalmazó szigetelő habszerkezetek alkalmazásának problémái közé a feldolgozási és a termék minőségével kapcsolatos problémák tartoznak.

Az egyik lényeges feldolgozási probléma a korom homogén eloszlatása vagy elkeverése a polimerolvadékban vagy a habosítóanyagot tartalmazó polimergélolvadékban. A szigetelőtermékekben eddig alkalmazott korom a kemencekorom. A kemencekorom kereskedelmileg hozzáférhető formái 2-90 szemcséből álló klasztereket tartalmaznak, mely klaszterek a gyártás során a szemcsék termikus összeépülésével keletkeznek. A polimerolvadékban vagy -gélben a diszpergálás folyamatában ezeket a klasztereket gyakorlatilag lehetetlen szétoszlatni. Nehéz továbbá a klasztereket magukat is szétoszlatni a polimerolvadékban vagy -gélben, mivel a klaszterek között elektrosztatikus vonzóerők hatnak. A diszpergálási problémák megoldásához szükség lehet a korom költséges előzetes formázására egy alappolimerben, mielőtt a habszerkezetbe bedolgozásra kerülne. Az előformázás nagyon költséges, ugyanakkor a korom mégsem oszlik el megfelelően ahhoz, hogy a szigetelő habszerkezetben maximális hővezetőképességcsökkenést éljük el. Továbbá, a hővezető képesség lényeges csökkentéséhez szükséges korom mennyisége nagy, általában a habszerkezet tömegének 4-10%-a, ami tovább növeli a fentiekben említett feldolgozási nehézségeket.

További feldolgozási probléma, hogy az előzőekben alkalmazott korom viszonylag nagy fajlagos felülete és porozitása következtében csökken a habszerkezet feldolgozását segítő egyéb adalék anyagok aktivitása. A korom gátlóhatása miatt az adalék anyag aktivitása csökken, azaz nagyobb lesz az adalékanyagszükséglet, vagy kevésbé kívánatos adalék anyagokat kell alkalmazni.

A feldolgozással kapcsolatban jelentkező további probléma, hogy az előzőekben említett korom hajlamos a felületeken megkötődni vagy azokhoz hozzátapadni a feldolgozás folyamán vagy egyéb lépésekben. Az említett felületi megkötődés alkalmazási és tisztasági problémákat vet fel.

Az előzőekben említett korom nagy koromtartalmaknál az extrudált habszerkezetek héjszerkezetében minőségi problémákat okozhat.

Szükség lenne olyan koromra, mely könnyen diszpergálódik a polimerolvadékban. Szükség lenne továbbá olyan koromra találni, mely előzetes formázás nélkül is eloszlatható. Előnyös lenne továbbá olyan kormot találni, mellyel adott koromtartalom mellett nagyobb hővezetőképesség-csökkenés érhető el a habszerkezetben.

Jelen találmány olyan felület- vagy térszigetelési eljárásra vonatkozik, mely szerint a felületre vagy a térre szigetelőanyagként egy habosított, hőre lágyuló polimerben kormot tartalmazó hőre lágyuló polimer habszerkezetet alkalmazunk. A korom alkalmazott mennyisége olyan, hogy a tennék hővezető képességét a megfelelő, kormot nem tartalmazó habszerkezet hővezető képessége alá csökkentse. A kormot a habszerkezet belsejében oszlatjuk el különálló, egyedi részecskék formájában, melyek lényegében agglomerálódástól vagy csomósodástól mentesek. Ha a korom különálló, nem agglomerálódott szemcsékből áll, ez biztosítja, hogy könnyen diszpergálható, a habszerkezet pedig gyártása során könnyen feldolgozható. Előnyösen az egyes szemcsék részecskeátmérője nagyobb mint 150 nm. A viszonylag nagy részecskeméretek hatékonyabban verik vissza az infravörös sugárzást, és kedvezőek a korom szórási tulajdonságait tekintve is. Az előnyös korom kereskedelmi néven hőbontási koromként ismert. A hőbontási korom adott koromtartalom mellett nagyobb hővezetőképesség-csökkenést eredményez, mint más típusú kormok, melyeket korábban szigetelő habszerkezetekben alkalmaztak. További előnyös tulajdonság, hogy a hőbontási kormot sokkal könnyebb feldolgozni és beépíteni a habszerkezetbe, mint más típusú, korábbiakban alkalmazott kormokat.

Jelen találmány tárgya továbbá eljárás felületek és terek szigetelésére, mely eljárás során a felület vagy tér szigetelésére hab rétegelt szerkezetet alkalmazunk, mely áll

a) egy habosított polimer anyagból; és

b) egy kormot tartalmazó szomszédos polimer anyagrétegből, ahol a korom átlagos részecskeátmérője 150-500 nm, a korom lényegében agglomerálódástól mentes részecskékből áll, és bármilyen korom lehet, mely a technika állása szerint ismert.

Jelen találmány tárgya továbbá eljárás, ahol szigetelő habszerkezetet, amely egy lényegében nem cellás szerkezetű és nem habosított szilárd polimert és kormot tartalmaz, alkalmazhatunk a felületekre vagy terekre.

Jelen találmány tárgya továbbá eljárás a fentiekben ismertetett habszerkezet előállítására. A hőre lágyuló polimerből melegítéssel polimerolvadékot állítunk elő. Az eljárás a következő lépésekből áll: a hőre lágyuló polimer melegítése és olvadék előállítása; a fentiekben ismertetett korom beépítése az olvadékba és egy olvadékanyag-keverék előállítása; habosítóanyag beépítése az olvadékba nyomás alatt és habosítható gél előállítása; a habosítható gél extrudálása egy szerszámon keresztül egy csökkentett nyomású térbe, ahol a habszer2

HU 221 004 Bl kezet kialakul. A jelen találmány tárgya továbbá egy extrudált, szigetelő műanyag habszerkezet, mely habosított polimerből és a fentiekben ismertetett típusú és szerkezetű koromból áll.

Az alkalmas műanyagok körébe tartoznak mindazok, amelyek habszerkezetté habosíthatók. A műanyag lehet hőre lágyuló vagy hőre keményedé. Az alkalmas műanyagok körébe tartoznak a poliolefinek, a poli(vinil-klorid), az alkenil aromás polimerek, a cellulózpolimerek, a polikarbonátok, a poli(éter-imid)-ek, a poliamidok, a poliészterek, a poli(vinilidén-klorid), a poli(metil-metakrilát), a poliuretánok, a poliizocianurátok, a fenolgyanták, az előzőek kopolimeijei és terpolimeq'ei, a polimerkeverékek és gumival módosított polimerek. Alkalmas poliolefín a polietilén és a polipropilén. Az alkalmas polietilén lehet nagy, közepes és kis sűrűségű, lineáris kis sűrűségű és ultra kis sűrűségű.

A jelen találmány szerinti előnyös habszerkezet alkenil aromás polimerből áll. Az alkalmas alkenil aromás polimer lehet alkenil aromás homopolimer; továbbá egy alkenil aromás vegyület, valamint egy kopolimerizálható etilénesen telítetlen komonomer kopolimerje. Az alkenil aromás polimer tartalmazhat csekély mennyiségben nem alkenil aromás polimert is. Az alkenil aromás polimer egy vagy több alkenil aromás homopolimerből, egy vagy több alkenil aromás kopolimerből, az alkenil aromás homopolimerek és kopolimerek közül egynek vagy többnek a keverékéből, vagy az előzőek bármelyikének nem alkenil aromás polimerrel képzett keverékéből állhat. Az összetételtől függetlenül az alkenil aromás polimer több mint 50, előnyösen több mint 70 tömeg% alkenil aromás monomeregységet tartalmaz. Legelőnyösebben az alkenil aromás polimer teljes egészében alkenil aromás monomeregységekből épül fel.

Az alkalmas alkenil aromás polimerek körébe tartoznak azok, melyek alkenil aromás vegyületekből, például sztirolból, α-metil-sztirolból, etil-sztirolból, vinil-benzolból, vinil-toluolból, klór-sztirolból és bróm-sztirolból épülnek fel. Az előnyös alkenil aromás polimer a polisztirol. Kisebb mennyiségű etilénesen egyszeresen telítetlen vegyületet például 1 -4 szénatomos karbonsavakat és észtereket, ionos származékokat, valamint 2-6 szénatomos diéneket kopolimerizáltathatunk az alkenil aromás vegyületekkel. A kopolimerizáltatható vegyületekre példaként megemlítjük az akrilsavat, a metakrilsavat, az etakrilsavat, a maleinsavat, a metilén-borostyánkősavat, az akrilnitrilt, a maleinsavanhidridet, a metil-akrilátot, az etil-akrilátot, a metil-metakrilátot, a vinil-acetátot és a butadiént. Az előnyös termékek lényegében (azaz több mint 95 tömeg%-ban), még előnyösebben teljes egészében polisztirolból épülnek fel, mivel a polisztirol alkalmazása gazdaságos, és szigetelő műanyaghabokban elterjedten alkalmazott.

A jelen találmány szerinti habszerkezet abban különbözik a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető termékektől, hogy a polimermátrixban a korom különálló, gyakorlatilag agglomerálódásmentes részecskék formájában van jelen. A szigetelő habszerkezetekben jelenleg alkalmazott korom a kemencekorom, különálló szénrészecskék agglomerációjaiként vagy klaszteijeiként oszlik el a polimermátrixban. A jelen találmány szerinti habszerkezetben előnyösen alkalmazható korom a hőbontási korom, lényegében egymástól különálló részecskék formájában oszlik el a polimermátrixban.

Egy különálló részecskék formájában diszpergálható koromtípus a technika állása szerint mint hőbontási minőségű korom vagy hőbontási korom ismert. Más típusú kormok, így a kemencekorom, az acetilénkorom, a kéménykorom, a lámpakorom, nem szolgáltatják a különálló részecskéket tartalmazó kívánt mértékű diszperzitást. A hőbontási korom és az egyéb típusú kormok megkülönböztető jellemzőiről a következő közlemények adnak ismertetést: John Wiley and Sons, Encyclopedia of Chemical Technology, 4. kötet, 3. kiadás, 631-666. oldal (1978), Kirk-Othmer, New York; és Harry S. Katz és John V. Milewski, Handbook of Fillers and Reinforcements fór Plastics, 277-291. oldal (1978), Van Nostrand Reinhold Company, New York.

A hőbontási korom az egyéb típusú kormokkal szemben olyan előnyöket nyújt a habszerkezetekben történő alkalmazásnál, amelyek a technika állásából nem ismertek. A két fontos előnyös vonás: a kedvezőbb feldolgozhatóság és a fokozott szigetelési hatékonyság.

A habszerkezetek előállítási folyamata hőbontási korom alkalmazásával sokkal egyszerűbb, mint más típusú kormokkal, mivel a polimerolvadékban, vagy a habosítóanyagból és az olvadékból képződő polimergélben a habszerkezet-extrudálás előtt sokkal könnyebben eloszlatható. A hőbontási korom különálló, általában gömb alakú részecskéi és viszonylag kis átlagos felülete az egyéb kormokkal összehasonlítva lehetővé teszi a korom könnyű eloszlatását a polimerolvadékban. A más típusú kormokat, nevezetesen az ez idő szerint a szigetelő habszerkezetekben alkalmazott kemencekormot 2-90 részecskéből álló agglomerátumokként vagy termikusán egyesült klaszterek formájában állítják elő. A habképzési folyamatban a polimerolvadékban vagy -gélben a korom szétosztásakor a klasztereket nagyon nehéz megbontani. Következésképpen, a korom a más típusú korommal készült habszerkezetekben lényegében klaszterként vagy agglomerált formában van jelen.

A hőbontási kormot rendszerint szénhidrogének magas hőmérsékleten, oxigénszegény környezetben, égetés nélkül lejátszatott bontásával állítják elő. A bontás erősen endoterm reakció, mely viszonylag nagy mennyiségű hőenergia-betáplálást igényel. A hőbontási korom előállításával kapcsolatos további ismereteket a fentiekben hivatkozott közleményekben tették közzé.

A jelen találmány egy további megkülönböztető jellemzője a korom részecskemérete. Noha a találmány szerinti habszerkezetekben bármilyen részecskeméretű korom alkalmazható, a kívánatos részecskeméret előnyösen nagyobb mint 150 nm, még előnyösebben 200-500 nm. Az előnyös részecskeméret-tartományok nagyobb részecskékre vonatkoznak, ezért lényegesen különböznek a technika állása szerint ismert és szigetelő habszerkezetekben alkalmazott koromrészecskékre jellemző mérettartományoktól. Adott koromtartalom mellett az összes részecskének a mérete nem szükséges,

HU 221 004 Bl hogy 150 nm-nél nagyobb legyen. A 150 nm-nél nagyobb szemcsék csupán a fentiekben ismertetett okok miatt lehetnek előnyösek. A kereskedelmi forgalomban beszerezhető kormot az átlagos részecskemérettel jellemzik. A részecskeméret-eloszlás teqedelme az átlag körül jelentős mértékben változhat. A szemcsés mintának az a részecskefrakciója az előnyös, melyben a részecskék átmérője nagyobb mint 150 nm.

A nagyobb méretű részecskéket tartalmazó szigetelő habszerkezetek szigetelőképessége nagyobb, hővezető képessége pedig adott (tömegben megadott) koromtartalomnál kisebb, mint az ugyanolyan koromtartalmú, de kisebb szemcséket tartalmazó szigetelő habszerkezeteké. Ebből az következik, hogy egy szigetelő habszerkezetnek nagyobb részecskékből kevesebbet kell tartalmazni, mint kisebb részecskékből ahhoz, hogy adott hővezető képességet éljünk el. A hőbontási korom előnyös vonása a más típusú kormokkal szemben, például a kemencekorommal szemben, hogy viszonylag nagy részecskeméretekkel állítható elő. A hőbontási korom kereskedelmi forgalomban 150 nm-esnél nagyobb szemcséket tartalmazó formában hozzáférhető. A nagyobb részecskeméretek mellett a habszerkezet hővezető képessége kisebb, mint bármilyen más típusú, de kisebb koromszemcséket tartalmazó habszerkezeté, beleértve a hőbontási és a kemencekormot is. Ugyanakkor, feldolgozási szempontok miatt, a nem pelletizált korom alkalmazása az előnyös.

Anélkül, hogy bármilyen elmélet mellett el kívánnánk magunkat kötelezni, úgy gondoljuk, hogy a nagyobb koromszemcsék a habszerkezetekben sokkal inkább csökkentik a hővezető képességet, mint a kisebb részecskék, mivel előbbiek az infravörös sugárzást fokozott mértékben szólják. A közönséges infravörös sugárzás hullámhossza szobahőmérsékleten 5-20 pm, a részecskék mérete pedig 100-500 nm, tehát a Rayleigh-szórás a meghatározó. A szórás mértékét vagy a szórási koefficienst a következő egyenlettel lehet megadni:

π = pi(-3,14)

N = az egységnyi térfogatban lévő részecskék száma V = a részecske térfogata λ = a sugárzás hullámhossza η = a részecske törésmutatója η₀ = a polimermátrix törésmutatója.

Tehát az infravörös sugárzás szóródása az egyes részecskék térfogatának négyzetével arányos. Ebből az következik, hogy minél nagyobbak a részecskék, annál nagyobb mértékű a sugárzás szóródása és annál kisebb a habszerkezet hővezető képessége.

A nagyobb koromrészecskék alkalmazásától további előnyként várható, hogy csökkenti a habszerkezet konduktív hővezető képességét. A korom, melynek nagyobb a hővezető képessége, mint a legtöbb polimernek, köztük a polisztirolnak, hídként vagy szigetként vezeti át a hőt a habszerkezet szilárd polimer anyagán. A nagyobb részecskék, különösen azok, melyek gömb alakúak, minimálisra csökkentik a részecskék hővezetésben szerepet játszó kiterjedését adott koromtartalom mellett.

A szigetelő habszerkezetekben eddig használt kormokkal szemben, ideértve a kemencekormot is, a hőbontási korom további előnyös vonása, hogy habosításkor a hőbontási korom nagyobb hányada kötődik meg a habcellák cellafalán, mint más kormokból. Annak ellenére, hogy a fokozott (jelentősebb) cellafalon lejátszódó megkötődés mechanizmusát nem teljesen értjük, megállapíthatjuk, hogy a megkötött korom csökkenti a szilárd anyag konduktív hővezető képességét és a habszerkezet sugárzási hővezetését. Úgy gondoljuk, hogy a szilárd anyag konduktív hővezetése kisebb, mivel kisebb a hővezetés a cella gáz/korom határfelületén, mint a korom/polimer határfelületen át. A sugárzási hővezetés, úgy gondoljuk, amiatt lesz kisebb, hogy a gáz/korom határfelületen a törésmutató nagyobb, mint a korom/polimer határfelületen.

A zárt cellás habszerkezetekben a korom szemcseméretét gyakorlatilag a cellafalak vastagsága határolja be. A részecskeméretnek kisebbnek kell lenni, mint a cellafal vastagsága. A koromszemcse átlagos mérete előnyösen fele vagy annál is kevesebb, mint a habszerkezet átlagos cellafalvastagsága. Ha a részecskék átlagos méretét úgy határozzuk meg, hogy fele vagy kevesebb mint fele legyen az átlagos cellafalvastagságnak, tekintetbe véve, hogy mind a részecskeméret, mind a cellafalvastagság az átlagtól a normális statisztikai eloszlás szerint különbözhet, biztosítható a zárt sejtes habszerkezet fizikai integritása. Az átlagos cellafalvastagságot optikai módszerekkel mérhetjük. Az átlagos részecskeméret előnyösen tömeg szerinti számtani középérték. A nyitott cellás habszerkezeteknél a részecskeméret nem kritikus tényező a szerkezet fizikai integritásának szempontjából.

A koromrészecskék eloszlatása lényegében agglomerálódásmentesen, különálló részecskék formájában a habszerkezet polimermátrixában tovább csökkenti a habszerkezet hővezető képességét. Mivel a korom hővezető képessége nagyobb, mint a legtöbb polimeré, így például az alkenil-aromás polimereké, előnyös, ha a részecskék vagy részecskeklaszterek geometriai mérete a lehető legkisebb, mivel így kerülhető el, hogy hővezető hidak vagy szigetek képződjenek. Meghatározott részecskeforma mellett elkerülhető, hogy két vagy több részecskéből klaszterképzódéssel, vagy összetapadással hővezető szigetek vagy hidak alakuljanak ki, ily módon a kormon keresztül lejátszódó hővezetés minimálisra csökkenthető. A kereskedelmi forgalomban hozzáférhető szigetelő habszerkezetekben a korom általában 2-90 részecskéből álló klaszter formájában van jelen. Ezzel szemben a hőbontási korom előnyösen, lényegében különálló részecskék formájában van jelen a habszerkezetben. Ennek következtében, adott koromtartalom mellett, a hőbontási korom hővezető képessége a szigetelő habszerkezetben kisebb, mint a kemencekoromé.

A korom olyan mennyiségben van jelen, mely elegendő ahhoz, hogy a habszerkezet hővezető képességét

HU 221 004 Bl a megfelelő, kormot nem tartalmazó habszerkezet hővezető képessége alá csökkentse. A korom alkalmazott mennyisége előnyösen 1 -25 tömeg%, még előnyösebben 4-10 tömeg% a habszerkezet polimer anyagának tömegére vonatkoztatva. 4-10 tömeg% korom általában elegendő a hő sugárzási komponensének szétoszlatásához egy 0,95-15 cm vastag lemez formájú habszerkezetben, melyeket elteqedten alkalmaznak lakó- és egyéb épületek szigetelésénél (-30 °C és +50 °C közötti hőmérséklet-tartományban).

A habszerkezet előnyösen kevéssé gyúlékony és a tűzállósága jó. A gyúlékonyság alkalmazható mértéke az úgynevezett oxigénhatárérték-index (LÓI), melyet az ASTM D2863-91 számú szabványos előírás szerint lehet meghatározni. A LOI-érték maximalizálása a kívánatos. A habszerkezet LOI-értéke előnyösen 24% vagy annál több. A habszerkezet LOI-értéke, melyben hőbontási korom van, nagyobb, mint a megfelelő kemencekormot tartalmazó, ugyanolyan koromtartalmú habszerkezeté.

Jelen találmány szerinti habszerkezet előállításánál a nyomásesést olyan kicsire kell csökkenteni, amilyenre lehetséges, hogy ily módon a gyártási folyamat egyszerűbbé váljon, és a termelési költségek csökkenjenek. A hőbontási kormot tartalmazó habszerkezetek kisebb nyomásesés mellett állíthatók elő, mint a megfelelő, kemencekormot tartalmazó azonos koromtartalmú habszerkezetek.

A kemencekorommal összehasonlítva a hőbontási korom alkalmazása a kapott termék színét tekintve is további előnnyel jár. Adott koromtartalomnál a hőbontási korommal világosabb színű habszerkezet állítható elő, mint a kemencekorommal. A szigetelő habszerkezetre fentiekben ismertetett koromtartalmak mellett a hóbontási korom ezüst- vagy szürke színűre színezi a habszerkezetet, ugyanakkor a kemencekorom általában sokkal sötétebb, általában mélyfekete habszerkezetet eredményez. A halványezüst színű vagy szürke színű termékre könnyebb nyomtatni, könnyebb a termék gyártása és nem annyira költséges.

A jelen találmány szerinti termoplasztikus polimerből készült habszerkezet általában a polimer anyag melegítésével készül. Melegítéssel egy képlékeny polimerolvadékot állítunk elő, melybe bejuttatjuk a habosítóanyagot, és egy habosítható gélt alakítunk ki. Ezt követően a gélt egy szerszámon keresztül habszerkezetté alakítjuk. Mielőtt a habosító hatóanyagot bekeverjük, a polimer anyagot az üvegesedési átmeneti hőmérséklet fölé vagy az olvadáspont fölé melegítjük. A habosító hatóanyagot bejuttathatjuk vagy bekeverhetjük a polimerolvadékba bármilyen ismert eljárással, például extruderrel, keverővei vagy blenderrel. A habosító hatóanyagot a polimerolvadékkal nyomás alatt keveijük össze, mely nyomás elegendő ahhoz, hogy a polimerolvadék lényeges kiterjedését megakadályozza, és általában megfelel ahhoz, hogy a habosító hatóanyag homogén eloszlása a polimerben megvalósulhasson. A kormot a polimerrel szárazon is összekeverhetjük, vagy a polimerolvadékkal, illetve a polimergéllel keveijük össze bármely, a fentiekben ismertetett eszközzel. A kormot egy korom/polimer koncentrátum formájában lehet formázni a polimerrel, mely ezt követően további polimerrel extrudálható. Adott esetben magképzőt keverhetünk a polimerolvadékba vagy a polimer megolvasztása vagy képlékennyé tétele előtt a magképzőt szárazon keverhetjük be a polimerbe. A habosítható gélt általában alacsonyabb hőmérsékletre hűtjük, hogy a habszerkezet fizikai jellemzői a legkedvezőbbek legyenek. A gélt ezt követően egy alkalmas alakú szerszámon át egy kisebb nyomású térbe extrudáljuk, hogy a habszerkezetet kialakítsuk. Az alacsonyabb nyomású térben a nyomás kisebb, mint amilyen nyomáson a habosítható gélt tartjuk, mielőtt a szerszámon keresztül extrudáljuk. Az alacsonyabb nyomás lehet atmoszféranyomásnál nagyobb, vagy atmoszferikus nyomásnál kisebb (vákuum), előnyösen atmoszféranyomású.

Annak ellenére, hogy a jelen találmány szerinti szerkezet előállításánál az előnyös eljárás az extrudálás, a fenti szerkezet előállítható habosító hatóanyagot tartalmazó, előduzzasztott gyöngyök duzzasztásával is. Különféle alakú termékek előállítása céljából a granulátumok formába duzzaszthatók. Az előduzzasztott gyöngyökkel és a formába duzzasztott gyöngytermékekkel kapcsolatos ismereteket a következő közleményben ismertetik: Plastic Foams, Part II, Frisch és Saunders, 544-585. oldal, Marcel Dekker, Inc. (1973) és Plastic Materials, Brydson, 5. kiadás, 426-429. oldal, Butterworths (1989), mely közlemények jelen találmányi leírás részét képezik.

A kormot a gyöngy formájú habba különböző módszerekkel építhetjük be. Az előduzzasztott gyöngyök gyártása során a kormot hozzákeverhetjük a polimer olvadékgyantához. A korom ugyancsak beépíthető a gyöngybe oly módon, hogy az előduzzasztott gyöngyszemcséken a duzzasztás és a termékforma kialakítása előtt bevonatot képezünk.

A poliuretán és a poliizocianurát habszerkezeteket általában úgy készítjük, hogy két, előzetesen megformázott komponenst reagáltatunk, mely komponenseket általában A és B komponensnek hívunk. A korom és a habosító hatóanyag mind az izocianát-, mind a poliolkomponensben vagy mindkettőben eloszlatható.

Az alkalmas poliizocianátok körébe tartoznak a diizocianátok, például az m-fenilén-diizocianát, toluol-2,4-diizocianát, toluol-2,6-diizocianát, 2,4- és 2,6-toluol-diizocianát elegye, hexametilén-l,6-diizocianát, tetrametilén-l,4-diizocianát, ciklohexán-1,4diizocianát, hexahidrotoluol-2,4- és -2,6-diizocianát, naftalén-l,5-diizocianát, difenil-metán-4,4’-diizocianát, 4,4’-difenilén-diizocianát, 3,3’-dimetoxi-4,4’-bifenil-diizocianát, 3,3’-dimetil-4,4’-bifenil-diizocianát és 3,3’-dimetil-difenil-metán-4,4’-diizocianát; a triizocianátok, például a 4,4’,4”-trifenil-metán-triizocianát, a polimetilén-polifenil-izocianát, a toluol-2,4,6-triizocianát; és a tetraziocianátok, például a 4,4’-dimetil-difenil-metán-2,2 ’ ,5,5 ’-tetraizocianát.

Az alkalmas poliolok körébe tartoznak a következők: etilénglikol; propilénglikol-(l,2) és -(1,3); butilénglikol-(l,4) és -(2,3); hexán-diol-(l,6), oktándiol-(l,8); neopentil-glikol, 1,4-bisz-hidroxi-metil-cik5

HU 221 004 Bl lohexán; 2-metil-l,3-propándiol; glicerin; trimetilolpropán; trimetiliol-etán; hexántriol-(l,2,6); butántriol(1,2,4); pentaeritritol; kinitol; mannitol; szorbitol; formitol; a-metil-glükozid; dietilénglikol; trietilénglikol; tetraetilénglikol és nagyobb molekulájú polietilénglikolok, dipropilénglikol és nagyobb molekulájú polipropilénglikolok, valamint a dibutilénglikol és a magasabb molekulájú polibutilénglikolok. Alkalmas poliolok továbbá az oxialkilén-glikolok, például a dietilénglikol, a dipropilénglikol, trietilénglikol, tripropilénglikol, a tetraetilénglikol, a tetrapropilénglikol, a trimetilénglikol és a tetrametilénglikol.

A poliuretánhabokat poliol és izocianát 0,7:1 és 1,1:1 ekvivalens arányú elegyének reagáltatásával állíthatjuk elő. A találmány szerinti poliizocianuráthabokat előnyösen poliizocianát és kis mennyiségű poliol reagáltatásával állíthatjuk elő, ahol a poliol 0,1-0,7 ekvivalens hidroxilcsoportot szolgáltat egy ekvivalens poliizocianátra. Az alkalmas poliuretánokat és poliizocianurátokat, valamint előállítási eljárásukat az US 4 795 763 lajstromszámú szabadalmi leírás ismerteti.

A jelen találmány szempontjából a habosító hatóanyag megválasztása nem meghatározó. Az alkalmas hatóanyagok körébe tartoznak a szervetlen hatóanyagok, a szerves hatóanyagok és a kémiai habosító hatóanyagok. Az alkalmas, szervetlen habosító hatóanyagok közül megemlítjük a szén-dioxidot, a nitrogént, az argont, a vizet, a levegőt és a héliumot, A szerves habosító hatóanyagok körébe tartoznak például az 1-9 szénatomos alifás szénhidrogének és a teljesen vagy részlegesen halogénezett alifás szénhidrogének, melyek 1-4 szénatomot tartalmaznak. Az alifás szénhidrogének körébe tartoznak a metán, az etán, a propán, az n-bután, az izobután, az n-pentán, az izopentán és a neopentán. A teljesen vagy részlegesen halogénezett alifás szénhidrogének közül megemlítjük a következőket : fluor-szénhidrogének, klór-szénhidrogének és klór-fluor-szénhidrogének. A fluor-szénhidrogénekre példaként megemlítjük a következőket: perfluor-metán, etil-fluorid, 1,1-difluor-etán, 1,1,1-trifluor-etán (HFC-143a), 1,1,1,2-tetrafluor-etán (HFC134a), pentafluor-etán, difluor-metán, perfluor-etán,

2,2-difluor-propán, 1,1,1-trifluor-propán, perfluor-propán, diklór-propán, difluor-propán, perfluor-bután, perfluor-ciklobután. A találmány szerinti alkalmas, részlegesen halogénezett klór-szénhidrogénekre és klór-fluor-szénhidrogénekre a következőket hozzuk fel példaként: metil-klorid, metilén-klorid, etil-klorid, 1,1,1-triklór-etán, 1,1-diklór-l-fluor-etán (HCFC141b), 1-klór-1,1-difluor-etán (HCFC-142b), 1,1-diklór-2,2,2-trifluor-etán (HCFC-123) és 1-klór-l,2,2,2tetrafluor-etán (HCFC-124). A teljesen halogénezett klór-fluor-szénhidrogén lehet például triklór-monofluor-metán (CFC-11), diklór-difluor-metán (CFC12), triklór-trifluor-etán (CFC-113), 1,1,1-trifluoretán, pentafluor-etán, diklór-tetrafluor-etán (CFC114), klór-heptafluor-propán és diklór-hexafluor-propán. A kémiai habosító hatóanyag lehet például azo-dikarbonamid, azo-diizobutironitril, benzolszulfon-hidrazid, 4,4-oxibenzolszulfonil-szemikarbazid, p-toluolszulfonil-szemikarbazid, bárium-azodikarboxilát,

N,N’-dimetil-N,N’-dinitrozo-tereftálamid és trihidrazin-triazin.

A habképzésre alkalmas polimergél előállításánál a polimerolvadékba bevitt habosító hatóanyag mennyisége 0,2-5, előnyösen 0,5-3,0, legelőnyösebben pedig 1-2,5 mol/kg polimer.

A jelen találmány szerinti habszerkezet habkomponensének sűrűsége előnyösen 10-150, legelőnyösebben 10-70 kg/m³ közötti. A hab átlagos cellamérete előnyösen 0,05-5 mm, még előnyösebben 0,1-1,5 mm közötti az ASTM D3576 számú szabvány szerint meghatározva.

A jelen találmány szerinti habszerkezet habkomponense lehet zárt cellás vagy nyitott cellás, a felhasználástól függően. A legtöbb szigetelőanyagkénti alkalmazásnál a jelen találmány szerinti hab előnyösen 90%nál több zárt cellát tartalmaz az ASTM D2856-A számú szabvány szerint meghatározva. A zárt cellás szerkezet lényegesen csökkenti a konvekciós hatásokat, a szigetelőgáz diffúzióját és a vízgőzáteresztést.

A találmány szerinti habszerkezetbe különböző adalékokat lehet beépíteni, például szervetlen töltőanyagokat, pigmenteket, antioxidánsokat, savsemlegesítőket, ultraibolya sugárzást abszorbeáló anyagokat, égésgátlókat, feldolgozást segítő anyagokat és extrudálást segítő adalékokat.

A habcellák méretének és alakjának szabályozására magképző (gócképző) anyagokat használhatunk. Az előnyös magképző hatóanyagok lehetnek szervetlen anyagok, mint például kalcium-karbonát, talkum, agyag, titán-oxid, szilícium-oxid, bárium-szulfát, diatómaföld és ezek citromsavval és nátrium-hidrogén-karbonáttal alkotott keverékei. A magképző anyag alkalmazott mennyisége előnyösen 0,01-5 tömegrész közötti, a polimer gyanta 100 tömegrésznyi mennyiségére vonatkoztatva. Az előnyösebb tartomány 0,1-3 tömegrész közötti.

A jelen találmány értelmében a találmány szerinti habszerkezet, mely lehet extrudált vagy habgyöngy formában, lehet többrétegű lemezes szerkezetű, rétegezett vagy korommal bevont habszerkezet. A kormot beépíthetjük egy szilárd polimerrétegbe, mint például műanyag filmrétegbe vagy egy másik szilárd polimer anyagot, A filmet vagy szilárd réteget együtt extrudálhatjuk, hogy a habszerkezetet, melyben a film és a habrétegek váltakozva fordulnak elő, előállítsuk. A kormot felületi film formában, vagy egy felülethez tapadó bevonat formájában vihetjük fel a habszerkezet-felületre.

A jelen találmány szerinti szilárd szigetelőanyagszerkezet egy szilárd polimerből áll, valamint hőbontási koromból, melyek viszonylagos mennyisége a fentiekben ismertetett habszerkezetének megfelelő. A szilárd szigetelőszerkezetet a hőre lágyuló anyagból úgy állítjuk elő, hogy melegítéssel először olvadékot készítünk, ebbe visszük be bekeveréssel a hőbontási kormot, majd a hőbontási koromból és az olvadékból álló keveréket lehűtjük, hogy szilárd halmazállapotot vegyen fel. A hőbontási kormot tartalmazó szilárd szigetelőszerkezet szigetelési és feldolgozhatósági sajátosságai kedve6

HU 221 004 BI zőbbek, mint a más típusú kormot tartalmazó technika állása szerint ismert termékeké. A szilárd szigetelőszerkezetet a habszerkezettel kapcsolatban jelen leírásban ismertetett szigetelési alkalmazásokra használhatjuk.

A jelen találmány értelmében a találmány szerinti 5 habszerkezetet használhatjuk felületek és terek szigetelésére oly módon, hogy a jelen találmány szerinti szerkezetből kialakított szigetelőpanelt használjuk fel a tér vagy a felület szigetelésére. Az ilyen panelek hasznosak házak, tetőterek, épületek, hűtőszekrények, fagyasz- 10 tószekrények és egyéb berendezések belső tereinek és felületeinek szigetelésére.

A jelen találmány szerinti habszerkezetből nagyszámú, különálló, meghatározott alakú szemcsét állíthatunk elő, és alkalmazhatunk szokásos módon, laza töltőanyag- 15 ként kipámázásnál, illetőleg csomagolásnál, vagy használhatjuk őrlés után, fújással végrehajtott szigetelőanyagfelvitelnél.

A következőkben jelen találmányt példákon keresztül mutatjuk be a korlátozás szándéka nélkül. Amennyi- 20 ben másként nem jelezzük, valamennyi százalék, rész vagy arány tömegre vonatkozik.

A jelen találmány szerinti zárt cellás polisztirol habszerkezeteket a találmány szerinti extrudálási eljárással állítjuk elő. A habszerkezet általában egyenletes elosz- 25 lásban tartalmazza a szerkezet hővezető képességének csökkentésére szolgáló hőbontási kormot.

A habszerkezetek előállításához alkalmazott berendezés sorba kapcsolt extruderből, keveróból, egy vagy több hűtőből és résszerszámból áll. Az alkalmazott ext- 30 ruder egycsigás típusú, 6,3 cm-es. A szerszám szélessége 7,5 cm és a szerszámrés mérete 0,76-2,5 mm nagyságú.

Az alkalmazott polimer méret szerinti szétválasztást megvalósító, kromatográfiai meghatározva 195 000 tömeg szerinti átlagos molekulatömegű polisztirol. A polisztirollal, az extruderbe táplálás előtt, szárazon 0,3 tömegrész (100 tömegrészre vonatkoztatva) kis sűrűségű polietilént (melt-indexe: 2-2,6, sűrűsége 0,915-0,919 g/cm³), 0,25 tömegrész talkumot, 0,04 tömegrész magnézium-oxidot és 2,67 tömegrész hexabróm-ciklododekánt keverünk a polisztirol tömegére vonatkoztatva. Az extruder műveleti sebessége 91 kg/óra.

A habosító hatóanyagot egy extrudert követő keverőbe tápláljuk. A polisztirol tömegére vonatkoztatva a habosító hatóanyag mennyisége 9 tömegrész 1-klór1,1-difluor-etán (HCFC-142b), 2,5 tömegrész etil-klorid és 1,4 tömegrész szén-dioxid.

Az alkalmazott hőbontási korom márkaneve Arosperse 213 és 239 (J. M. Huber Corp.). Az Arosperse 213 és 239 átlagos részecskemérete (átmérője) 405 nm, illetve 265 nm az ASTM D3849-89 számú szabvány szerint meghatározva.

A k-tényezőt az ASTM C518-85 számú szabvány szerint határozzuk meg. Az R-érték L/k-val egyenlő, ahol L a minta vastagságát, k pedig a minta hővezető képességét (k-tényezőjét) jelenti. A nyitottcella-tartalmat az ASTM 2856-A számú szabvány előírásai szerint határozzuk meg. Az átlagos cellaméret meghatározásánál az ASTM D3576 számú szabvány előírásait követjük.

Mint az 1. táblázat adatai mutatják, a jelen találmány szerinti hóbontási kormot tartalmazó habszerkezetek termikus ellenállása lényegesen nagyobb, hővezető képessége pedig kisebb, mint az összehasonlítási hőbontási kormot nem tartalmazó habszerkezeteké.

1. táblázat

Zárt cellás, hőbontási kormot tartalmazó habszerkezetek

Minta száma	Koromtartalom (tömegrész)	Habosítási hőmér- séklet (°C)	Szerszám- nyomás (kPa)	Hab sűrűsége (kg/m³)	Cellaméret (mm)	Részecs- keméret (nm)	k-tényező, kJ/m² °C óra	R (cm^-1)	Javulás %-ban az összehasonlító mintára vonatkoztatva
1.	összehasonlító minta* (korom nélkül)	125	6029	34,72	0,47	-	4,572	1,75	összeha- sonlítási minta
2.	7 tömegrész Arosperse 213 (hőbontási)	125	4995	33,44	0,29	265	3,940	2,043	16,5
3.	10 tömegrész Arosperse 213 (hőbontási)	125	4892	33,76	0,26	265	3,878	2,24	18,3
4.	7 tömegrész Arosperse 239 (hőlebontási)	122	6029	35,20	0,40	405	3,898	2,06	17,3
5.	10 tömegrész Arosperse 239 (hőbontási)	122	5602	34,08	0,46	405	4,000	2,012	14,7

* nem találmányunk szerinti minta

HU 221 004 Bl

Előállítottuk a jelen találmány szerinti polisztirol habszerkezeteket, megvizsgáltuk ezek gyúlékonyságát és mértük a feldolgozási nyomásesést. A habszerkezeteket összehasonlítottuk a megfelelő, de kemencekormot tartalmazó habszerkezettel. A jelen találmány szerinti habok, melyek hőbontási korommal készültek, kevésbé voltak gyúlékonyak és feldolgozási nyomásesésük is kisebb volt, mint azoké, melyek kemencekormot tartalmaztak. Mindkét koromból polisztirollal koncentrátumot készítettünk, és ezt kevertük össze extrudálás köz- 10 ben további polisztirollal, hogy a kívánt koromtartalmat beállítsuk.

A habszerkezet előállítására alkalmazott berendezés sorba épített extruderből, keverőbői, egy vagy több hűtőből és résszerszámból áll. Az alkalmazott extruder egycsigás típusú, 6,3 cm-es méretű.

Az alapanyagként alkalmazott polisztirol méret szerinti szétválasztásra alkalmas kromatográfiával meghatározott tömeg szerinti átlagos molekulatömege 135 000. A polisztirolhoz szárazkeveréssel a polisztirol tömegére vonatkoztatva az extruderbe táplálás előtt 2 tömegrész hexabróm-ciklododekánt, 1 tömegrész lineáris, kis sűrűségű polietilént, 1 tömegrész poli(propilénglikol)-t, melynek tömeg szerinti átlagos molekulatömege 1200, 0,05 tömegrész kalcium-sztearátot és 0,05 tömegrész magnézium-oxidot keverünk.

A habosító hatóanyagot az extruder után elhelyez5 kedő keverőbe tápláljuk. A habosító hatóanyag széndioxid-mennyisége a polisztirol tömegére vonatkoztatva 4,5 tömegrész.

Az alkalmazott hőbontási korom márkaneve Arosperse 15 (J. M. Huber Corp.), melynek átlagos részecskemérete 320 nm és fajlagos felülete 8 m²/g. Az alkalmazott kemencekorom márkaneve Black Pearls 450 (Cabot Corp.), melynek átlagos részecskemérete 27 nm, fajlagos felülete pedig 80 m²/g.

A gyúlékonyság jellemzésére az oxigénhatárérték15 indexet (LÓI) alkalmazzuk, amit az ASTM D2863-91 számú szabvány leírása szerint határozunk meg. Az a kívánatos, hogy a LÓI értéke maximális legyen.

A nyomásesést úgy számítjuk ki, hogy a szerszám belépési nyomásából kivonjuk a keverő belépési nyo20 mását. A gyártás megkönnyítése szempontjából kívánatos, hogy a nyomásesés a lehető legkisebb legyen. A mérési eredményeket a 2. táblázatban hasonlítjuk össze:

2. táblázat

Gyúlékonyság és nyomásesés

I- Korom típusa	Koromtartalom (tömegrész)¹	LÓI (%)	Nyomásesés (kPa)	Hab sűrűsége
hőbontási	7	24,0	7923	2,48
kemence*	7	19,0-19,5	9301	2,93

* nem jelen találmány szerinti minta ¹ a korom mennyiségét 100 tömegrész polisztirolra vonatkoztatva tömegrészben adjuk meg

Meglepődve tapasztaltuk, hogy a jelen találmány szerinti hab LOI-értéke sokkal jobb, mint az összehasonlításként használt habé, mely kemencekormot tartalmaz. A nagyobb LÓI kisebb gyúlékonyságra utal.

A jelen találmány szerinti hab előállításánál mért nyomásesés lényegesen kisebb, mint amit az összehasonlító hab előállításánál mértünk. A hőbontási kormot tartalmazó hab nyomásesése 1378 kPa-lal volt kisebb.

Jelen találmány szerinti polimerszerkezeteket, előállításukat és alkalmazásukat jelen találmányi leírásban részletesen ismertettük, ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy a jelen találmány szerinti megoldásokon a gyártó kívánságai szerint, a gyártási eljárásnak megfelelően, különböző módosítások hajthatók végre, melyek ugyanakkor jelen találmány oltalmi körén belül maradnak.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás felületek és terek szigetelésére, mely eljárás során a felület vagy a tér szigetelésére szigetelő, hőre lágyuló polimer habszerkezetet alkalmazunk, mely habszerkezet áll

a) egy habosított, hőre lágyuló polimerből; és

b) egy olyan mennyiségű hőre lágyuló polimer anyagba beépített koromból, mely elegendő a szerkezet hővezető képességének a megfelelő, kormot nem tartalmazó habszerkezet hővezető képessége alá csökkentésére, azzal jellemezve, hogy a korom egyedi részecskéi lényegében agglomerálódástól mentesek.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a korom hőbontási korom.

3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a koromszemcsék mérete 150-500 nm.

4. Eljárás felületek vagy terek szigetelésére, mely eljárás során a felület vagy tér szigetelésére hab rétegelt szerkezetet alkalmazunk, mely áll

a) egy habosított polimer anyagból; és

b) egy kormot tartalmazó szomszédos polimeranyag-rétegből, azzal jellemezve, hogy a korom egyedi részecskéinek mérete 150-500 nm, és a korom lényegében agglomerálódástól mentes részecskékből áll.

5. Eljárás szigetelő, hőre lágyuló polimer habszerkezet előállítására, mely eljárás során

a) egy hőre lágyuló polimer anyagból melegítéssel olvadékkeveréket állítunk elő;

HU 221 004 Bl

b) az olvadékkeverékbe olyan mennyiségű kormot viszünk be, mely elegendő ahhoz, hogy hővezető képességét a megfelelő, kormot nem tartalmazó habszerkezet hővezető képessége alá csökkentse;

c) az olvadékanyagba nyomás alatt habosító hatóanyagot viszünk be és habosítható gélt állítunk elő; és

d) a habosítható gélt egy szerszámon keresztül egy csökkentett nyomású térbe extrudáljuk és habszerkezetet állítunk elő, azzal jellemezve, hogy a kormot lényegében agglomerálódástól mentes, egyedi részecskék formájában oszlatjuk el.

6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy koromként hőbontási kormot alkalmazunk.

7. Extrudált szigetelő polimer habszerkezet, mely tartalmaz

a) egy polimer anyagot; és

b) olyan mennyiségű polimer anyagba bevitt kormot, mely elegendő ahhoz, hogy a szerkezet hővezető képességét a megfelelő, de kormot nem tartalmazó habszerkezet hővezető képessége alá csökkentse, azzal jellemezve, hogy a korom részecskemérete 150-500 nm, és a korom lényegében agglomerálódástól mentes részecskékből áll.

8. A 7. igénypont szerinti extrudált, szigetelő polimer habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a korom hőbontási korom.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás vagy habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a koromtartalom a polimer tömegére vonatkoztatva 1-25 tömeg%.

10. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás vagy habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a koromtartalom a polimer teljes tömegére vonatkoztatva 4-10 tömeg%.

11. Az 1., 2., 5., 6. és 8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás vagy habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a koromszemcsék részecskemérete 150-500 nm.

12. Az 1., 2., 5., 6. és 8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás vagy habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a koromszemcsék részecskemérete 200-500 nm.

13. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás vagy habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a polimer egy termoplasztikus polimer.

14. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás vagy habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a polimer egy alkenil aromás polimer.

15. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a habszerkezet egy extrudált habszerkezet.

16. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a habszerkezet formázott gyöngy formájú habszerkezet.

17. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy polimer anyagként egy hőre keményedő polimert alkalmazunk.

18. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy polimer anyagként poliizocianurátot alkalmazunk.

19. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás vagy habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a habszerkezet zárt cellás.

20. Az 1., 3., 4., 5. és 7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás vagy habszerkezet, azzal jellemezve, hogy a korom hőbontási korom.

21. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a habszerkezetet 0,95-15 cm vastagságú szigetelőpanellé alakítjuk.

22. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a felületet vagy teret -30 °C és +50 °C közötti hőmérséklet-tartományra szigeteljük.

23. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a habszerkezet oxigénhatárérték-indexe (LÓI) 24% vagy annál nagyobb.