HU219692B - Programozható távközlési központ, eljárás annak üzemeltetésére, továbbá eljárás ilyen központban használt kommunikációs protokoll fejlesztésére - Google Patents

Abstract

Eljárás különböző csatornákon egy gazdagép által előállított üzenetekfüggvényében kommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagyszétkapcsoló vezérelhető kapcsolóeszközöket tartalmazó programozhatótávközlési központ üzemeltetésére, amelynek során a bejövő vagy kimenőhívások feldolgozásához legalább egy, egy-egy véges állapotgéppelképviselt kommunikációs protokollt definiálnak; kiindulásként mindenegyes csatornához legalább egy protokollt rendelnek; és egy csatornánegy bejövő hívás észlelésekor vagy egy kimenő hívás indításakormegvizsgálják, hogy az éppen a csatornához rendelt protokollalképesek-e a bejövő vagy a kimenő hívást lekezelni, és nemleges válaszesetén dinamikus módon egy rendelkezésre álló másik, a bejövő vagy akimenő hívás lekezelésére alkalmas protokollt választanak ki ésalkalmaznak. Programozható távközlési központ, amely különbözőcsatornákon egy gazdagép által előállított üzenetek függvényébenkommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagy szétkapcsolóvezérelhető kapcsolóeszközöket; üzeneteket feldolgozó eszközt; azegyes csatornákhoz tartozó időegységeket kapcsoló eszközt; utóbbivalkommunikációs kapcsolatban álló, a csatornákat jelentő analóg vagydigitális vonalakat vagy trönköket termináló legalább egy eszközttartalmaz, és minden egyes csatornához hozzárendelt legalább egyprotokollt tároló eszköze; egy csatornán egy bejövő hívás észlelésekorvagy egy kimenő hívás indításakor az éppen a csatornához rendeltprotokoll bejövő vagy kimenő hívás lekezelésére alkalmasságátmegvizsgáló eszköze; és nemleges válasz esetén dinamikus módon egyrendelkezésre álló másik, a bejövő vagy a kimenő hívás lekezelésérealkalmas protokollt a tárolt protokollok közül kiválasztó és alkalmazóeszköze van. Ilyen távközlési központban alkalmazott kommunikációsprotokoll fejlesztésére vonatkozó eljárás során legalább egy, előremeghatározott logikai állapotokat, és minden egyes logikai állapottaltársított legalább egy, előre meghatározott eseményt definiálóállapot-esemény táblát; továbbá legalább egy, egy-egy primitív részéreelőre meghatározott elemi funkciók előre meghatározott sorozatátdefiniáló primitív táblát; továbbá legalább egy, egy állapot-eseménytábla és egy primitív tábla előre meghatározott kombinációja általképviselt kommunikációs protokollt hoznak létre; amelyet a távközlésiközpontban eltárolnak, és minden egyes csatornához legalább egykommunikációs protokollt rendelnek. ŕ

Description

Eljárás különböző csatornákon egy gazdagép által előállított üzenetek függvényében kommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagy szétkapcsoló vezérelhető kapcsolóeszközöket tartalmazó programozható távközlési központ üzemeltetésére, amelynek során a bejövő vagy kimenő hívások feldolgozásához legalább egy, egy-egy véges állapotgéppel képviselt kommunikációs protokollt definiálnak; kiindulásként minden egyes csatornához legalább egy protokollt rendelnek; és egy csatornán egy bejövő hívás észlelésekor vagy egy kimenő hívás indításakor megvizsgálják, hogy az éppen a csatornához rendelt protokollal képesek-e a bejövő vagy a kimenő hívást lekezelni, és nemleges válasz esetén dinamikus módon egy rendelkezésre álló másik, a bejövő vagy a kimenő hívás lekezelésére alkalmas protokollt választanak ki és alkalmaznak.

Programozható távközlési központ, amely különböző csatornákon egy gazdagép által előállított üzenetek függvényében kommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagy szétkapcsoló vezérelhető kapcsolóeszközöket; üzeneteket feldolgozó eszközt; az egyes csatornákhoz tartozó időegységeket kapcsoló eszközt; utóbbival kommunikációs kapcsolatban álló, a csatornákat jelentő analóg vagy digitális vonalakat vagy trönköket termináló legalább egy eszközt tartalmaz, és minden egyes csatornához hozzárendelt legalább egy protokollt tároló eszköze; egy csatornán egy bejövő hívás észlelésekor vagy egy kimenő hívás indításakor az éppen a csatornához rendelt protokoll bejövő vagy kimenő hívás lekezelésére alkalmasságát megvizsgáló eszköze; és nemleges válasz esetén dinamikus módon egy rendelkezésre álló másik, a bejövő vagy a kimenő hívás lekezelésére alkalmas protokollt a tárolt protokollok közül kiválasztó és alkalmazó eszköze van.

Ilyen távközlési központban alkalmazott kommunikációs protokoll fejlesztésére vonatkozó eljárás során legalább egy, előre meghatározott logikai állapotokat, és minden egyes logikai állapottal társított legalább

A leírás terjedelme 28 oldal (ezen belül 14 lap ábra)

HU 219 692 B

HU 219 692 Β egy, előre meghatározott eseményt definiáló állapotesemény táblát; továbbá legalább egy, egy-egy primitív részére előre meghatározott elemi funkciók előre meghatározott sorozatát definiáló primitív táblát; továbbá legalább egy, egy állapot-esemény tábla és egy primitív tábla előre meghatározott kombinációja által képviselt kommunikációs protokollt hoznak létre; amelyet a távközlési központban eltárolnak, és minden egyes csatornához legalább egy kommunikációs protokollt rendelnek.

A találmány tárgya egyrészt egy eljárás programozható távközlési központ üzemeltetésére, amely különböző csatornákon egy gazdagép által előállított üzenetek függvényében kommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagy szétkapcsoló vezérelhető kapcsolóeszközöket tartalmaz. A találmány tárgya másrészt egy eljárás ilyen programozható távközlési központban alkalmazott kommunikációs protokoll fejlesztésére, harmadrészt egy programozható távközlési központ, amely különböző csatornákon egy gazdagép által előállított üzenetek függvényében kommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagy szétkapcsoló vezérelhető kapcsolóeszközöket; üzeneteket feldolgozó eszközt; az egyes csatornákhoz tartozó időegységeket kapcsoló eszközt; utóbbival kommunikációs kapcsolatban álló, a csatornákat jelentő analóg vagy digitális vonalakat vagy trönköket termináló legalább egy eszközt tartalmaz.

Programozható távközlési központokat - a továbbiakban központok - számos alkalmazásban használnak, például üzenethagyásra, telemarketingszolgáltatásokra és hasonló célokra. A programozható távközlési központot általában egy úgynevezett gazdagép vezérli, amely jellemzően a távközlési alkalmazási programot futtató számítógép. A felhasználó vagy vásárol egy ilyen kereskedelmi forgalomban kapható alkalmazást, azaz programot, képes együtt működni a gazdagéppel, azaz a számítógéppel és a távközlési központ hardverével, vagy tetszése szerint testre szabott alkalmazói programot írhat vagy írathat.

A legtöbb alkalmazás esetében a programozható távközlési központ egy vagy több analóg vonalon vagy digitális ágon (például TI, azaz 1,544,000 bit/s átviteli képességű bérelt vonalú kapcsolati ágon) keresztül a nyilvános telefonhálózatra csatlakozik. A központhoz ezenkívül egy vagy több olyan vonal is tartozhat, amelyek különböző készülékekhez, például telefonokhoz csatlakoznak. Bármely adott trönkön, ágon vagy vonalon keresztül folytatott kommunikáció egy ahhoz hozzárendelt protokollnak megfelelően zajlik.

A világon számos, szabványként tekintett jelátviteli protokollt alkalmaznak. Néhány ilyen elteijedten használt protokoll szokásos angol elnevezésével: E&M winkstart típusú, loopstart, groundstart, DTMF/MFR1 vagy MFR2 címjelzést használó nemzetközi R2 protokoll.

A hagyományos programozható központokban a felhasznált jeltovábbító protokoll kiválasztása a mindenkori trönk, ág vagy vonal viszonylatában még általában a berendezés végfelhasználóhoz történő kiszállítása előtt megtörténik. Ez azt jelenti, hogy a központ gyártója konfigurálja a központot, amely mind hardver, mind förmver szintű beavatkozásokat jelenthet, általában oly módon, ami egykönnyen nem változtatható meg (például csak egy PROM-ban tárolt förmver módosítása révén). A gyártó által beállított konfiguráció hatékonyan rendeli a kiválasztott jeltovábbító protokollt az egyes trönkökhöz, ágakhoz vagy vonalakhoz.

Különböző problémák adódhatnak azonban az ilyen hagyományos konfigurációk esetében is. Egyrészt a rendszer nem rugalmas, így a felhasználó nem tudja a központot egy meghatározott alkalmazáshoz kívánsága szerint hozzáilleszteni. Ez különösen olyan esetekben okoz gondot, ahol meghatározott jeltovábbító protokollokat a központ kezdeti installálását követően - ritkábban vagy gyakrabban - módosítani kell.

A hagyományos programozható központokkal kapcsolatos további probléma az, hogy a központok képtelenek egy meghatározott trönkhöz, ághoz vagy vonalhoz specifikált jeltovábbító protokoll dinamikus megváltoztatására. Ez a probléma néhány frekvenciával kapcsolatosan jelentkezik vagy jelentkezhet Európában, ahol az egyes országokban egymástól eltérő R2 jeltovábbító protokollokat használnak, vagy bármely országban, ahol a nemzetközi eredetű hívásokat egy tandem kapcsolóelrendezéssel állítják elő. A nem kívánt eredmény minden esetben az, hogy a központ valószínűleg nem lesz képes a bejövő hívás megfelelő lekezelésére.

A hagyományos programozható központok egy további igen lényeges hiányossága, hogy nem biztosítanak lehetőséget a felhasználó számára, hogy a különböző alkalmazásokhoz viszonylag egyszerűen testre szabott jeltovábbító programokat fejlesszen és alkalmazzon. Ilyen testre szabott jeltovábbító protokollok kívánatosak, ha nem éppen szükségesek minden olyan alkalmazásnál, ahol a központ a nyilvános telefonhálózat és valamilyen más eszköz (például egy hangos üzenetközvetítő rendszer) között helyezkedik el. Mivel az ilyen eszközök specializált feladatokat lámák el és nem arra szánták őket, hogy közvetlenül nyilvános telefonhálózathoz csatlakozzanak, jellemző módon nem mindig értik meg a szabványos jeltovábbító protokollokat. Ezért a felhasználó számára igényként jelentkezik, hogy olyan módon tudja a programozható központot vezérelni, hogy mind a nyilvános telefonhálózattal, mind pedig a központhoz csatlakozó egyéb készülékekkel megfelelő kommunikációt tudjon folytami és biztosítani.

A hagyományos programozható telefonközpontok egy további hátrányaként tekinthetjük, hogy a hívások feldolgozásához a gazdagéptől igen gyakori beavatkozást igényelnek. így például egy hagyományos központban a gazdagép beavatkozására (például a központ és a gazdagép közötti üzenetek kicserélése céljából) jellem2

HU 219 692 Β zően mind a számok küldéséhez, mind a számok vételéhez szükség van. Ez azért szükséges, mert a gazdagépnek a központot utasítania kell, hogy a szóban forgó feladathoz megfelelő és rendelkezésre álló erőforrásokat használjon fel. Ebben a példában a gazdagép utasíthatja a központot, hogy számok küldése céljából egy rendelkezésre álló hanggenerátort kössön össze egy meghatározott csatornával, vagy számok vételéhez kapcsoljon be egy hangvevőt. Olyan alkalmazás kontextusában, ahol a központnak óránként százas-tízezres nagyságrendbe eső hívásokat kell kezelnie, a gazdagép és a központ közötti üzenetek száma meglehetősen nagyra nő, ami gyakran a gazdagép és a központ csökkentett teljesítményében csapódik le.

Az EP-0 555 997 szabadalmi leírás elosztott kommunikációs rendszerben protokollok felhasználásával végbemenő kommunikációra alkalmas berendezést és eljárást ismertet. Az ilyen kommunikációs eszközök azonban nem nevezhetőek távközlési központoknak, nem végeznek hívásfeldolgozó funkciókat, beleértve a csatornák sokaságában a kommunikációs útvonalak felépítését és bontását. Ezen túlmenően a két eszköz közötti kommunikációs protokollok sem nem határozzák meg, sem nem vezérlik egy telekommunikációs központ belső műveleteit annak érdekében, hogy hívásfeldolgozó funkciók ellátására a távközlési központ minden egyes csatornája részére kommunikációs hívásfeldolgozó protokollt határozzanak meg.

Röviden összefoglalva, találmányunk olyan programozható távközlési központra vonatkozik, amely lehetőséget nyújt a felhasználó számára, hogy egy címtől címig alapon kívánt jelfeldolgozó protokollt definiáljon és hajtsa végre a hozzárendeléseket, akár szabványos, akár testre szabott alakban, és akár bejövő, akár kimenő hívások lekezelésére. A központban többféle jelfeldolgozó protokoll lehet egyidejűleg jelen, és egy adott csatorna protokoll-hozzárendelését valós időben, dinamikusan változtathatjuk.

Ezen túl találmányunk olyan protokollfejlesztő környezetet biztosít, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy a központ által biztosított minden egyes csatornához különálló véges állapotgépet definiáljon. Minden egyes véges állapotgépet egymástól függetlenül definiálhatunk elemi jelfeldolgozó lépések, más néven elemi funkciók - primitívek - sorozatának összekombinálásával, amelyeket aztán állapotokká és eseményekké kombinálunk, hogy meghatározzuk a kívánt véges állapotgépet. Az ilyen véges állapotgépek várakozási állapotokat tartalmazhatnak, amelyek célszerűen a gazdagép igénybevételét csökkentik a hívások feldolgozása során. A várakozási állapotok (wait States) programozható időintervallumokat jelenthetnek, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a várt események vagy folyamatok megtörténjenek, mielőtt a központ a következő műveletet elkezdi végrehajtani.

Ezen túlmenően találmányunk fejlesztőkészletként is szolgálhat távközlési alkalmazásokhoz, például személyi kommunikációs szolgáltatásokhoz, (personal Communications Services, PCS) zöld szám-kék szám szolgáltatáshoz, hangpostához, telemarketinghez, és más egyébhez. Találmányunkat ezen túlmenően kommunikációs szolgáltatások széles skálájának vezérlésére vagy menedzselésére hasznosíthatjuk egy programozható távközlési központban, beleértve ezekbe a szolgáltatásokba a konferenciabeszélgetéseket, a hangos hirdetéseket, a hangképzést, hangvételt, a hívásfolyamat-analízist, beszédfelismerést, beszédtömörítést és faxkódolást/dekódolást.

A kitűzött feladat megoldása során olyan eljárást vettünk alapul programozható távközlési központ üzemeltetésére, amely különböző csatornákon egy gazdagép által előállított üzenetek függvényében kommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagy szétkapcsoló vezérelhető kapcsolóeszközöket tartalmaz. Ezt a találmány értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy a bejövő vagy kimenő hívások feldolgozásához legalább egy, egy-egy véges állapotgéppel képviselt kommunikációs protokollt definiálunk; kiindulásként minden egyes csatornához legalább egy protokollt rendelünk; és egy csatornán egy bejövő hívás észlelésekor vagy egy kimenő hívás indításakor megvizsgáljuk, hogy az éppen a csatornához rendelt protokollal képesek vagyunk-e a bejövő vagy a kimenő hívást lekezelni, és nemleges válasz esetén dinamikus módon egy rendelkezésre álló másik, a bejövő vagy a kimenő hívás lekezelésére alkalmas protokollt választunk ki és alkalmazunk.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében minden egyes véges állapotgépet egy primitív táblával összekapcsolt állapot-esemény táblával képviselünk, ahol az állapot-esemény tábla segítségével minden egyes előre meghatározott logikai állapottal társított legalább egy előre meghatározott eseményt és több előre meghatározott logikai állapotot határozunk meg; míg a primitív tábla segítségével legalább egy primitívet definiálunk, melyek mindegyike előre meghatározott elemi funkciók előre meghatározott sorozatát tartalmazza; és egy előre meghatározott esemény bekövetkeztekor az azzal társított, előre meghatározott primitívet hajtunk végre.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében minden egyes csatornához annak pillanatnyi logikai állapotára és állapottípusára vonatkozó információt tartalmazó adatblokkot; egy aktív állapot-esemény táblára irányított mutatót; egy aktív primitív táblára irányított mutatót; egy hozzárendelt állapot-esemény táblára irányított mutatót; és egy hozzárendelt primitív táblára irányított mutatót rendelünk.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha minden egyes véges állapotgépet a mutatók alapján működő véges állapotgép-generátorral, valamint az előre meghatározott funkciók definícióit tartalmazó elemifunkciókönyvtárral értelmezünk.

Előnyös továbbá a találmány értelmében, ha legalább egy, felhasználó által definiált és eltárolás céljából a távközlési központba letöltött protokollt használunk.

Fentieken túlmenően előnyös, ha legalább egy protokollt állandó jelleggel tárolunk a távközlési központban.

A kitűzött feladat megoldása során továbbá olyan eljárást vettünk alapul programozható távközlési központban alkalmazott kommunikációs protokoll fejlesztésére, mely távközlési központ különböző csatornákon

HU 219 692 Β egy gazdagép által előállított üzenetek függvényében kommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagy szétkapcsoló vezérelhető kapcsolóeszközöket tartalmaz, amelynek során a találmány szerint legalább egy előre meghatározott logikai állapotokat, és minden egyes logikai állapottal társított legalább egy előre meghatározott eseményt definiáló állapot-esemény táblát; továbbá legalább egy, egy-egy primitív részére előre meghatározott elemi funkciók előre meghatározott sorozatát definiáló primitív táblát; továbbá legalább egy, egy állapot-esemény tábla és egy primitív tábla előre meghatározott kombinációja által képviselt kommunikációs protokollt hozunk létre; amelyet a távközlési központban eltárolunk, és minden egyes csatornához legalább egy kommunikációs protokollt rendelünk.

A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében egy csatornán egy bejövő hívás észlelésekor vagy egy kimenő hívás indításakor megvizsgáljuk, hogy az éppen a csatornához rendelt protokollal képesek vagyunk-e a bejövő vagy a kimenő hívást lekezelni, és nemleges válasz esetén dinamikus módon egy rendelkezésre álló másik, a bejövő vagy a kimenő hívást lekezelésére alkalmas protokollt választunk ki és alkalmazunk.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében minden egyes csatornához annak pillanatnyi logikai állapotára és állapottípusára vonatkozó információt tartalmazó adatblokkot; egy aktív állapot-esemény táblára irányított mutatót; és egy hozzárendelt primitív táblára irányított mutatót rendelünk.

Ugyancsak előnyös a találmány értelmében, ha a felsorolt lépéseken túl minden egyes véges állapotgépet a mutatók alapján működő végesállapotgép-generátorral, valamint az előre meghatározott funkciók definícióit tartalmazó elemifünkció-könyvtárral értelmezünk.

A kitűzött feladat megoldása során továbbá olyan programozható távközlési központot vettünk alapul, amely különböző csatornákon egy gazdagép által előállított üzenetek függvényében kommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagy szétkapcsoló vezérelhető kapcsolóeszközöket; üzeneteket feldolgozó eszközt; az egyes csatornákhoz tartozó időegységeket kapcsoló eszközt; utóbbival kommunikációs kapcsolatban álló, a csatornákat jelentő analóg vagy digitális vonalakat vagy trönköket termináló legalább egy eszközt tartalmaz. A továbbfejlesztés értelmében minden egyes csatornához hozzárendelt legalább egy protokollt tároló eszköze; egy csatornán egy bejövő hívás észlelésekor vagy egy kimenő hívás indításakor az éppen a csatornához rendelt protokoll bejövő vagy kimenő hívás lekezelésére alkalmasságát megvizsgáló eszköze; és nemleges válasz esetén dinamikus módon egy rendelkezésre álló másik, a bejövő vagy a kimenő hívás lekezelésére alkalmas protokollt a tárolt protokollok közül kiválasztó és alkalmazó eszköze van.

A találmány szerinti távközlési központ egy előnyös kiviteli alakja értelmében minden egyes protokollt egy-egy véges állapotgép képvisel.

A találmány szerinti távközlési központ egy további előnyös kiviteli alakja értelmében minden egyes véges állapotgépet egy primitív táblával összekapcsolt állapot-esemény tábla képvisel, ahol az állapot-esemény tábla minden egyes előre meghatározott logikai állapottal társított legalább egy előre meghatározott eseményt és több előre meghatározott logikai állapotot definiál; a primitív tábla legalább egy primitívet definiál, melyek mindegyike előre meghatározott elemi fünkciók előre meghatározott sorozatát tartalmazza.

A találmányt az alábbiakban a csatolt rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a javasolt programozható távközlési központ példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az

1. ábra a találmány szerinti programozható távközlési központ egy lehetséges kiviteli alakjának felhasználó által programozható változata, tömbvázlatszinten, a

2. ábrán az 1. ábra szerinti központ vezérléséhez használt szoftver egyes rétegeit mutatja, a

3. ábra a találmány szerinti távközlési központ egy lehetséges kiviteli alakjával létrehozott végesállapotgép-fejlesztő környezet tömbvázlata, a

4. ábra a 3. (hálózati) rétegalkalmazás tömbvázlata látható, amelyben véges állapotgépeket használunk a kívánt hálózati jeltovábbító protokolloknak egy programozható központ különböző csatornáihoz való hozzárendelésére, az

A. ábrán a 2. (adatkapcsolati) réteg hangvezérlését biztosító véges állapotgép állapotdiagramja látható, az

5B. ábrán az 5A. ábra szerinti állapotdiagramot tüntettük fel, ahol az egyes elemifunkció-sorozatokat kis csoportokként - primitívekként - jelöljük, a

6A. ábrán egy 3. (hálózati) rétegalkalmazásban R2 jeltovábbítást használó hívásfelépítés kezdeti fázisát feldolgozó véges állapotgép állapotdiagramja látható, a

6B. ábra a 6A. ábrán bemutatott állapotdiagram, amelyen az egyes elemifünkció-sorozatokat kis csoportokká fogtuk össze, a

7A. ábra egy 3. (hálózati) rétegalkalmazásban TI E&M wink start típusú jeltovábbítást használó hívásfelépítés kezdeti fázisát feldolgozó véges állapotgép állapotdiagramja látható, a

7B. ábra a 7A. ábrán bemutatott állapotdiagram, amelyen az egyes elemifünkció-sorozatokat kis csoportokká fogtuk össze, a

8A. ábra egy 4. (híváskezelő) rétegalkalmazásban bejövő hívásra interaktív hangválaszt előállító véges állapotgép állapotdiagramja, a

8B. ábra a 8A. ábrán bemutatott állapotdiagram, amelyen az egyes elemifünkció-sorozatokat kis csoportokká fogtuk össze, a

9A. ábra egy 5. rétegalkalmazáshoz, például díjmenteshívás-szolgáltatáshoz tartozó véges állapotgép állapotdiagramja, és a

HU 219 692 Β

9B. ábra a 9A. ábrán bemutatott állapotdiagram, amelyen az egyes elemifiinkció-sorozatokat kis csoportokká fogtuk össze.

Az 1. ábrán olyan, kereskedelmi forgalomban kapható személyi 2 számítógép főbb egységeit tüntettük fel, amely előnyösen az IBM Inc., Amerikai Egyesült Államok, cég PC-AT bejegyzett védjegyű gépe vagy azzal kompatibilis számítógép. A 2 számítógépnek ismert módon 4 központi jelfeldolgozó egysége és egy vagy több 6 merevlemeze van, melyeket bemeneti/kimeneti 8 busz és az egyes alkotórészek belső tápellátását biztosító tápegység 9 busz köt össze. A fent megjelölt kategóriától eltérő számítógépeket is alkalmazhatunk, amelyek több memóriával vagy hatékonyabb 4 központi jelfeldolgozó egységgel rendelkeznek. A 2 számítógép előnyösen alkalmazásorientált operációs rendszerrel, például DOS vagy UNIX operációs rendszerrel működik.

A 2 számítógép házában, a 6 merevlemezzel és a többi opcionális szerelvénnyel és egységgel, például hajlékonylemezes meghajtóval/meghajtókkal, modemekkel és hasonlókkal együtt helyezkedik el egy - az ábrákon ismertsége miatt külön nem jelzett - alaplap. A 4 központi jelfeldolgozó egység ezen az alaplapon helyezkedik el, amely több élcsatlakozót tartalmaz, amelyekbe perifériakártyák dugaszolhatók, és a dugaszolás révén csatlakoztathatók a bemeneti/kimeneti 8 buszra és tápegység 9 buszra. Ugyancsak a 2 számítógépben helyezkedik el egy programozható 10 távközlési központ. Ennek részét alkotja olyan központi jelfeldolgozó és kapcsolómátrix 12 kártya, amely az alaplap említett élcsatlakozóinak egyikébe van bedugaszolva, és így ugyancsak a bemeneti/kimeneti 8 buszra és a tápegység 9 buszra csatlakozik. A központi jelfeldolgozó és kapcsolómátrix 12 kártya TI digitális vonali 14 kártyával, El digitális vonali 15 kártyával, digitális jelfeldolgozó 16 kártyával, csomagkezelő 17 kártyával, analóg vonali kártyával és lezáró 19 kártyával kapcsolódik processzorközi 20 buszon, TDM 22 buszon, vonali kártya állapot/vezérlés 24 buszon és időzítés/vezérlés 26 buszon keresztül. Az analóg vonali 18 kártya számára egy további telep/csengetőfeszültség 28 busz biztosítja az egyenfeszültségű 48 V-os telepfeszültséget és a váltakozó feszültségű 109 V-os csengetőfeszültséget. A lezáró kártya a 20, a 22, 24, 26 és 28 buszok fizikai lezárására, terminálására szolgál.

A digitális TI vonali 14 kártya, a digitális El vonali 15 kártya, analóg vonali 18 kártya és a digitális jelfeldolgozó 16 kártya mind a tápegység 9 buszra csatlakozik, és működéséhez szükséges tápellátását abból nyeri. Jóllehet az ábrán csupán egyetlen digitális TI vonali 14 kártyát, digitális El vonali 15 kártyát és analóg vonali 18 kártyát rajzoltunk fel, magától értetődik, hogy bármilyen típusú vonali kártya is csatlakoztatható két fizikai korlát figyelembevételével: egyrészt, korlátot jelent a központi jelfeldolgozó és kapcsolómátrix 12 kártya maximális kapcsolókapacitása, továbbá a 2 számítógép házán belül a rendelkezésre álló hely.

A központi jelfeldolgozó és kapcsolómátrix 12 kártyához kommunikációs 32 csatornán keresztül külső 30 gazdagép is csatlakoztatható, amely egy másik személyi számítógép, munkaállomás vagy egyéb számítógép lehet. A központi jelfeldolgozó és kapcsolómátrix 12 kártya előnyösen hagyományos és szabványos RS-232 típusú interfészt tartalmaz a kommunikációs 32 csatorna fogadására. A külső 30 gazdagép előnyösen ugyancsak egy alkalmazásorientált operációs rendszert futtat.

Szükség esetén a 10 távközlési központot egy passzív szerelőkereten is elhelyezhetjük, ebben az esetben sem 4 központi jelfeldolgozó egysége, sem 6 merevlemeze nincs, csupán villamos táplálását kapja az ismertetett módon, és a külső 30 gazdagép vezérli.

A lezáró 19 kártyához 33 útvonalon keresztül például kereskedelmi forgalomban kapható külső telep/csengetőfeszültség 31 tápegység kapcsolódik.

Az 1. ábrán feltüntetett különböző 12, 14, 15, 16, 17, 18, 19 kártyák felépítésére, szerkezetére vonatkozó részletek a szakirodalomból jól ismertek. A digitális El vonali 15 kártya célszerűen a digitális TI vonali kártyára vonatkozó hardverhez hasonló hardverrel van megvalósítva, kivéve azokat a hagyományos áramköri eltéréseket, amelyek a digitális El vonali 15 kártya számára lehetővé teszik, hogy El leágazásokat tudjon lezárni, mint ahogy a TI leágazásokat lezárja a digitális TI vonali 14 kártya.

A 2. ábra az 1. ábrán felvázolt 10 távközlési központ vezérlésére használt szoftver egy lehetséges rétegmodellje. A 2. ábra bal oldali oszlopa az „Open Systems Interconnection” ismert rövidítéssel OSI referenciamodellben definiált hét réteget mutatja, a jobb oldali oszlop pedig a programozható 10 távközlési központ vezérlésére használt öt réteget, valamint ezen rétegeknek az OSI referenciamodellhez való általános megfelelését mutatja.

Az 1. számú fizikai réteg - leírásunkban a továbbiakban 1. réteg - az OSI referenciamodell fizikai rétegének felel meg. A digitális TI vonali 14 kártyák, digitális El vonali 15 kártyák és analóg vonali 18 kártyák fizikai TI, El és analóg villamos interfészeket biztosítanak a 10 távközlési központ számára.

A 2. számú kapcsolatréteg - leírásunkban a továbbiakban 2. réteg - lényegében az OSI referenciamodell adatkapcsolati rétegének felel meg. Ez a 2. rétegszoftver a központi jelfeldolgozó és kapcsolómátrix 12 kártyában, saját mikroprocesszort tartalmazó vonali 14, kártyákban, a digitális 16 jelfeldolgozó kártyában vagy a csomagkezelő 17 kártyában (ezek közül abban, amelyik saját mikroprocesszorral rendelkezik) fut, és felelős egy hálózaton vagy vonali interfészen keresztül a hálózati jeltovábbító információ detektálásáért, valamint fizikai továbbításáért.

A 3. számú hálózati jeltovábbító protokollréteg - leírásunkban a továbbiakban 3. réteg - lényegében az OSI referenciamodell hálózati rétegének felel meg. A 3. réteg által képviselt szoftver vagy a központi jelfeldolgozó és kapcsolómátrix 12 kártyában, vagy saját mikroprocesszorral rendelkező vonali kártyákban fut, mint amilyenek a digitális TI vonali 14 kártyák, a digitális El vonali 15 kártyák vagy a csomagkezelő 17 kártya, és felelős a sávon belüli és sávon kívüli hálózati jel5

HU 219 692 Β továbbítás felügyeletéért, valamint a bejövő és kimenő hívások hálózati protokoll szintű vezérléséért.

A 4. számú híváskezelő réteg - leírásunkban a továbbiakban 4. réteg -, amely lényegében az OSI referenciamodell megjelenítési, együttműködési és szállítási rétegeinek felel meg, olyan szoftvert jelképez, amely a központi jelfeldolgozó és kapcsolómátrix 12 kártyában fut. A 4. réteg felelős a központosított hívásfeldolgozó funkciók ellátásáért, valamint az 5. réteghez kapcsolódó általános interfészért, függetlenül a 10 távközlési központban használható hálózati jeltovábbító protokollok típusától. Jellemző módon a 4. réteg olyan feladatokat lát el, amelyekre a hívásfelépítést követően van szükség.

Az 5. számú alkalmazásréteg - leírásunkban a továbbiakban 5. réteg -, amely lényegében az OSI referenciamodell alkalmazásrétegének felel meg, jellemző módon vagy a 2 számítógép 4 központi jelfeldolgozó egységében, vagy a külső 30 gazdagépben futó alkalmazási szoftvert, azaz programot képvisel. Az 5. réteg szoftverét használhatjuk fel arra, hogy a számos kívánt távközlési szolgáltatásból néhányat beiktassunk, például a díjmentes szolgáltatást (az Amerikai Egyesült Államokban 800-as számok, Magyarországon a nemrég bevezetett zöld szám), hangpostát, automatikus hívástovábbítást - hogy csupán néhányat említsünk.

Találmányunknak a 2-5. rétegekre vonatkozó felhasználásának egy-egy jellemző példáját az 5A-9B. ábrák kapcsán mutatjuk majd be.

Az 1. táblázatban a 2. ábrán ismertetett 2-5. réteg által biztosított jellemzőket és műveleteket soroltuk fel rétegenként csoportosítva. Találmányunkat fejlesztőeszközként is használhatjuk arra, hogy az 1. táblázatban felsorolt bármely jellemző és művelet megvalósítását szolgáló szoftvert fejlesszünk ki.

1. táblázat

Programozható PNPCS funkciók rétegenként

5. RÉTEG

- Mátrix/vonali kártyakezelés

Letöltésvezérlés

Riasztásfeldolgozás

Redundáns mátrixvezérlés

- Konfigurációkezelés

Mátrixkonfiguráció

V onalikártya-konfiguráció

- Magas szintű hívásfeldolgozás

Interaktív számjegygyűjtés

Felvetthirdetmény-vezérlés interaktív hangosválasz-alkalmazás támogatásához Hírterítés/konferencia vezérlés Bejövő hívás elirányítás/várakoztatás Kimenőhívás-kezdeményezés számjegykiadással Címzőszámjegy-elirányítás csatomákhoz/csatomacsoportokhoz

Hívásvadászat kimenőcsatoma-kiválasztáshoz

Hívásfolyamat tone vezérlés bejövő/kimenő hívásoknál

Többszörözött híváskezelés-tulajdonságok (átadás, tartás, konferencia, visszahívás, továbbítás stb.) Hívásrészletezés-rögzítés

4. RÉTEG

Interaktív felvetthirdetmény-vezérlés (felhasználó által számjegy vezérelten)

4. réteg/5. réteg által kezdeményezett híváspihentetés

Egyutas/kétutas/konferencia kapcsolatkezelés

Újrakapcsolás (átvitel)

4. rétegtől kimenő kezdeményezés kétutas kapcsolatokhoz

Többszörös híváskezelési tulajdonságok (átadás, tartás, konferencia, visszahívás, továbbítás stb.)

Az 5. réteghez küldött befejezésriport testre szabása

3. RÉTEG

- Sávon belüli vonal/cím jelzés vezérlés

E&M interfész

Loopstart, Groundstart, trönk interfészek, Loopstart, Groundstart, vonali interfészek,

Multi-Wink MFR1 tulajdonság D csoport DTMF üzemmódban tárcsázott számazonosító szolgáltatások (DNIS)

Compelled R2 nemzetközi El interfészekhez

Sávon belüli/kiteijesztett sávon belüli/úti-wink tantusz jelzés

Testre szabott Tl/El szolgáltatáskártya-interfészek

- Sávon kívüli jelzés vezérlés

ISDN primer ütemréteg 3 Q.931

SS7 ISDN-felhasználó-rész

2. RÉTEG

- TI robbed bitjelzés-letapogatás

- El csatornához társított jelzésletapogatás

- Tl/El vonal interfész keret riasztásvezérlés

- DSP hang (tone) vétel vezérlés

Sávon belüli címzésjelzés (MFR1, MFR2, DTMF)

Híváslefolyás-elemzés

- DSP hang (tone) generálás vezérlés

Sávon belüli címjelzés (MFR1, MFR2, DTMF)

Hívás lefolyás hang generálás

Testre szabható hívás lefolyás hang generálás

- DSP felvetthanghirdetmény-vezérlés

- DSP konferenciagenerálás-vezérlés

- Általános DSP-funkció-vezérlés

DSP processzor -» DSP főprocesszor DSP vezérlés/információs üzenetek

MFDSP főprocesszor -v DSP processzor vezérlés/információs üzenetek

MFDSP főprocesszor DSP-funkció elemzés/vezérlés

A 3. ábrán a találmány szerinti távközlési központ egy előnyös példakénti kiviteli alakjával összhangban kialakított végesállapotgép-fejlesztő környezet általános tömbvázlatát tüntettük fel. Ez a környezet a felhasználó vagy alkalmazó számára lehetővé teszi meghatározott és kívánt távközlési feladatok ellátására megfelelő véges állapotgépek definiálását és létrehozását. Mielőtt az ábra ismertetésébe részletesebben is belemennénk, néhány kifejezést tisztázunk.

Az „állapot” kifejezés leírásunkban olyan számot jelent, amely egy meghatározott 32 csatorna pillanatnyi helyzetét jelöli. A bemutatott kiviteli alaknál három ál6

HU 219 692 Β lapottípust definiáltunk: normálállapotot, belső állapotot és letiltó állapotot. A normálállapot lehet várakozási állapot (például egy adatátvitel céljából egy adott vonal fölötti vezérlés megszerzésének a nyugtázására, azaz olyan feltétel, amelyben egy további folytatás egy meghatározott esemény bekövetkeztéig fel van függesztve), vagy statikus állapot (például éppen beszélgetés folyik). A belső állapotokat a feltételek vizsgálatához, valamint a hatékony működéshez használjuk döntési elágazásként. A normál- és belső állapotokat a felhasználó vagy alkalmazó specifikálhatja találmányunknak megfelelően annak érdekében, hogy a kívánt fünkció végrehajtására véges állapotgépet definiáljon. A letiltóállapotokat megoldásunk automatikusan generálja, és a külső erőforrások kezelésével kapcsolatban csatornáról csatornára alapon használjuk fel.

Egy „esemény” kifejezés leírásunkban olyan számot jelent, amely egy kiválasztott állapot által elfogadott feltételt azonosít. Egy eseményhez adatokat társíthatunk.

Egy „elemi fünkció” olyan fünkció, amely a legkisebb egységes elemi feladatot végzi el, például beállít egy időzítőt. Egy EF elemi funkcióhoz felhasználó által specifikált adatokat társíthatunk.

Egy „primitív” pedig EF elemi funkciók olyan előre meghatározott sorrendje, amely egy kiválasztott esemény bekövetkeztének hatására kerül végrehajtásra. A felhasználók a rendelkezésre álló EF elemi funkciókat tartalmazó könyvtárból tudnak PR primitíveket létrehozni vagy definiálni. Előnyösen minden egyes PR primitív legfeljebb húsz EF elemi funkciót tartalmazhat.

Egy állapot-esemény tábla ahhoz a kiválasztott állapothoz és PR primitívhez tartozó érvényes eseményeket definiálja, amelyek egy ilyen esemény fellépése esetén kerülnek meghívásra. Egy előnyös kiviteli alaknál az állapot-esemény tábla legfeljebb száz állapotot, és állapotonként legfeljebb negyven eseményt tartalmazhat.

Egy primitív tábla az állapot-esemény tábla által használt PR primitíveket definiálja. Egy előnyös kiviteli alaknál egy primitív tábla legfeljebb kétszáz PR primitívet tartalmazhat.

Egy protokollt egy állapot-esemény táblának és egy primitív táblának a társításaként definiálunk, és egy protokollazonosítóval (számmal) azonosítunk.

A 10 távközlési központ minden egyes 0.. .n. 32 csatornájához (portjához) egy-egy adatblokk, például a

3. ábrán látható 40a.. .40n adatblokk van társítva. Mindegyik 40a.. .40n adatblokk tartalmazza a hozzá tartozó 32 csatornára vonatkozó alábbi információt: a 32 csatorna pillanatnyi állapota; egy aktív állapot-esemény táblára irányított mutató; egy aktív primitív táblára irányított mutató; egy társított állapot-esemény táblára irányított mutató; és egy társított primitív táblára irányított mutató.

A 0. 32 csatorna esetében az aktív állapot-esemény tábla és az aktív primitív tábla mutatók a 3. ábrán szaggatott vonallal bejelölt módon olyan táblákra mutatnak, amelyek egy állandóan tárban lévő, azaz rezidens 0. 42a protokollal vannak társítva. A 0. 32 csatorna hozzárendelt állapot-esemény tábla mutatója és hozzárendelt primitív tábla mutatója olyan táblákra mutat, amelyek egy dinamikusan betöltött, felhasználó által definiált n+1. 44a protokollal vannak társítva.

A rendszerben lévő és rendelkezésre álló többi protokoll közé tartoznak az állandóan tárban lévő l...n. 42b, 42c protokollok, valamint a letöltött, felhasználó által definiált n+2...m. 44b, 44c protokollok. Az állandóan tárban lévő 42a-42c protokollok előre programozott vagy „szabványos” protokollt jelentenek, amelyet jellemző módon a távközlési központ gyártója állít elő és tölt be. Ezzel szemben a felhasználó által definiált, dinamikusan betöltött 44a-44c protokollokat az alkalmazó vagy felhasználó állítja elő, és teljesen „szabadon választott” vagy „magán” természetűek lehetnek.

Egy rétegfüggő 46 elemifunkció-könyvtár, információszolgáltatás céljából 48 végesállapotgép-generátorral van összekapcsolva. A 48 végesállapotgép-generátor az aktív állapot-esemény tábla mutatók és az aktív primitív tábla mutatók fogadása céljából a 40a...40n adatblokkokkal is kapcsolatban áll.

Ezenkívül a 3. ábrán láthatóan rétegfüggő környezeti támogatást biztosító 50 segédprogramok is rendelkezésre állnak.

A 48 végesállapotgép-generátomak az a feladata, hogy minden egyes 32 csatornát azzal a 32 csatornához hozzárendelt protokollal összhangban vezéreljen, amelyet a hozzárendelt állapot-esemény tábla és a hozzárendelt primitív tábla definiál. Ha egy normálállapotra vonatkozó érvényes esemény történik, úgy a hozzárendelt állapot-esemény táblában lévő bejegyzésekkel összhangban egy PR primitívet hívunk segítségül. A 48 végesállapotgép-generátor a 46 elemifünkció-könyvtárat használja a segítségül hívott PR primitívvel képviselt EF elemi fünkciók végrehajtására.

A 48 végesállapotgép-generátor végiglép az összes szükséges belső állapoton, és automatikusan létrehozza a megfelelő letiltóállapotokat mindaddig, amíg a 32 csatorna újból eléri normálállapotát. Ebben az időpontban a 48 végesállapotgép-generátor által végzett művelet befejeződik mindaddig, amíg egy másik érvényes esemény nem történik.

Kezdetben mindegyik 32 csatorna valamelyik felhasználó által definiált 44a.. .44c protokollhoz, vagy valamelyik előre programozott, azaz állandóan tárban lévő 42a...42c protokollhoz van hozzárendelve. Ezt az

5. rétegtől a 4. réteghez irányított üzenet átvitelével valósítjuk meg, amelynek során a 4. híváskezelő réteg az üzenet vételét követően megfelelő üzenetet küld tovább a 3. rétegnek. A hozzárendelt állapot-esemény tábla mutató és a hozzárendelt primitív tábla mutató az utolsóként hozzárendelt protokollra mutat. így a felhasználó a rendelkezésre álló protokollok közül a kívánt protokollt egyszerűen a protokollazonosító megadásával hozzá tudja rendelni. Ezzel a módszerrel a találmány szerinti 10 távközlési központ előnyösen lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy egy csatornáról csatornára alapon az egyetlen központban állandóan tárban lévő számos 42a.. .42c, 44a.. .44c protokoll közül a kívánt protokollt kiválassza és hozzárendelje.

Alternatív módon, vagy ha a felhasználó úgy dönt, hogy néhány 32 csatornához nem, vagy egyetlen 32 csa7

HU 219 692 Β tornához sem rendel hozzá 42a.. ,42c, 44a.. ,44c protokollt, célszerűen úgynevezett kiindulási értékeket biztosítunk úgy, hogy minden egyes 32 csatornához tartozik egy hozzárendelt protokoll (például az állandóan tárban lévő 42a-42c protokollok valamelyike).

A 48 végesállapotgép-generátor számára rendelkezésre álló aktív állapot-esemény tábla mutatók és aktív primitív tábla mutatók arra az (aktív) protokollra vannak irányítva, amely éppen akkor vezérli a 32 csatornát.

Egy kiválasztott 32 csatorna által használt aktív protokollnak nem kell feltétlenül permanens 42a-42c protokollnak lennie, és valós időben, egy meghatározott esemény bekövetkeztének hatására dinamikusan változtatható, ahogy azt részletesebben a 4. ábra kapcsán ismertetjük. Ezen túlmenően, mivel a 46 elemifúnkciókönyvtár által rendelkezésre bocsátott EF elemi funkciók kizárólag elementáris funkciókat jelentenek, a felhasználók vagy alkalmazók előnyösen képesek a kívánt változásokat a 42a.. .42c, 44a.. ,44c protokollokba beépíteni anélkül, hogy az alapul szolgáló kódot lényegesen vagy egyáltalán meg kellene változtatniuk. Ezen túlmenően a segítségként szolgáló rétegfuggő környezeti támogatás 50 segédprogramoknak az a feladata, hogy az alkalmazó vagy felhasználó számára egyszerűbbé tegyék a protokollfejlesztést. Az 50 segédprogramok többek között felhasználásra kész erőforrás-kezelési funkciókat (például időzítőket) biztosítanak, ami nagyban egyszerűsíti a kívánt 42a...42c, 44a...44c protokollok beépítéséhez szükséges végesállapotgép-logikát. Minden egyes szoftverréteghez célszerűen különböző segédprogramok állnak rendelkezésre, mivel az egyes rétegek által igényelt erőforrások is eltérőek lehetnek.

Az 4. ábra tömbvázlata a 10 távközlési központ jellemző felhasználását mutatja be a 3. réteg szempontjából. Mint korábban említettük, a 3. réteg jellemző módon vagy a központi jelfeldolgozó és kapcsolómátrix 12 kártyán, vagy a TI digitális vonali 14 kártyán, vagy az El digitális vonali 15 kártyán, vagy a csomagkezelő 17 kártyán futtatható le (lásd 1. ábra).

Az 52a...52n adatblokkok a 10 távközlési központ minden egyes 32 csatornájához hozzá vannak rendelve. A 0. 32 csatorna esetében az aktív állapot-esemény tábla és az aktív primitív tábla mutatók a szaggatott vonalakkal bejelölt módon állandóan tárban lévő, azaz rezidens, szolgálaton kívüli 58a protokollokra mutatnak. A 0. 32 csatornához hozzárendelt állapot-esemény tábla mutató és hozzárendelt primitív tábla mutató olyan táblákra mutat, amelyek letöltött, felhasználó által definiált hálózati n+1. 60a protokollal vannak társítva. Más, ugyancsak jelen lévő és felhasználásra alkalmas protokollokként az állandóan tárban lévő hálózati 58b és 58c protokollok, valamint a letöltött, felhasználó által definiált hálózati 60b, 60c protokollok léteznek.

A 3. réteghez tartozó 54 elemifúnkció-könyvtár 48 véges állapotgép-generátorhoz van információszolgáltatás céljából csatlakoztatva.

A 3. rétegkömyezetet támogató 56 segédprogramok többek között tartalmazzák a vételi vonal jelző/letapogató kezelési, a digitális jelfeldolgozó funkció (digital signal processing, DSP) aktiválási/kezelési, a riasztás/üzemen kívül (out of service, OOS) lekezelési, az időzítéskezelési, valamint a dinamikus memóriakezelési funkciókat.

Az aktív állapot-esemény tábla mutatók és az aktív primitív tábla mutatók, amelyek a 48 végesállapotgépgenerátor rendelkezésére állnak, arra a protokollra mutatnak, amely éppen a szóban forgó 32 csatornát vezérli. Általános üzemi körülmények között az aktív protokoll megegyezik a hozzárendelt protokollal. Ebben az esetben azonban az aktív protokoll megegyezik a 0. „üzemen kívül” hálózati protokollal. Ez például azért következhet be, mert a 0. 32 csatornán riasztási feltételt észleltünk, és így a 32 csatornát automatikusan hozzákapcsoltuk a 0. „üzemen kívül” hálózati protokollhoz.

Az egy meghatározott 32 csatorna által használt aktív protokollnak nem kell feltétlenül permanensnek, állandónak lennie, hanem valós időben egy meghatározott esemény bekövetkeztétől függően dinamikusan változhat. Például a 4. ábrán feltüntetett esetben a hozzárendelt állapot-esemény tábla mutatók és a hozzárendelt primitív tábla mutatók, amelyek a 0. 32 csatornához tartoznak, egy felhasználó által definiált 1. hálózati 60a protokollra mutatnak. Ha feltételezzük, hogy a 0. 32 csatornán bejövő hívás érkezik, de a bejövő hívás hálózati jelzőprotokollja eltér a felhasználó által definiált 1. hálózati 60a protokolltól, akkor ebben a helyzetben üzenetet küldhetünk a 3. rétegtől a 4. réteghez, jelezve, hogy a bejövő hívás megfelelő lekezeléséhez és feldolgozásához aktív protokollváltására van szükség. Az üzenetre válaszképpen a 4. rétegből egyszerűen válaszüzenetet küldhetünk a 3. réteghez, amellyel megváltoztathatjuk az aktív protokollt, és elősegíthetjük a bejövő hívás feldolgozását, vagy üzenetet küldhetünk az 5. réteg felé és utasítást kérhetünk. Ha a bejövő hívás befejeződött, a 32 csatornát visszarendelhetjük az eredeti protokolljához (vagy bármely más protokollhoz, amely a központon belül elérhető) hasonló üzenetsorozattal, vagy az aktív protokollban lévő EF elemi funkció révén.

Hasonló feladatot láthatunk el kimenő hívás esetében is. Ez azt jelenti, hogy ha egy kimenő hívás számára a szükséges rendelkezésre álló 32 csatornához olyan protokollt rendelünk hozzá, amely nem felel meg a tervezett hívás céljaira (például a tárcsázott számok jelzik, hogy a hívás külföldre irányul, ahol eltérő protokollt használnak), akkor a rendelkezésre álló 32 csatomaprotokollt a 4. rétegtől küldött megfelelő üzenettel dinamikusan meg tudjuk változtatni. Amint a hívást befejezzük, a 32 csatornához szükség, illetve igény szerint eredeti protokollját rendelhetjük vissza, vagy más protokollt rendelhetünk hozzá.

Az 5A. és azt követő ábrákon egy állapotot körrel, egy EF elemi funkciót téglalappal, egy eseményt pedig egy állapotból (azaz körből) kivezető nyíl melletti hivatkozási jellel jelöltünk, amelynek magyarázata az ábra ismertetéséből derül ki. Az EF elemi funkcióknál zárójelbe beírt paraméterek a szóban forgó EF elemi funkcióval társított argumentumokat vagy adatokat jelentik. A jobb megkülönböztethetőség érdekében az egyes hivatkozási jelek után közvetlenül a vonatkozó ábra számát is jelöljük.

HU 219 692 Β

Az 5A. és 5B. ábrákon a találmány egyik lehetséges megvalósítását mutatjuk be a 2. réteg vonatkozásában.

A protokoll a hozzárendelt 32 csatornában első normál - üresjárati - 62 állapottal kezdődik.

A 3. rétegtől a 2. réteg felé R2 jelzés továbbításához esedékes kapcsolatfelépítési 62a esemény megjelenése hatására EF52, EF53, EF54, EF55 és EF51 elemi funkciókból álló sorozat megy végbe [EF52: egy R2 vételi csomópont létrehozása egy időegység számára; EF53: egy DSP csatorna (például egy tone üzemmódú vevő- 10 ként működő DSP csip) lefoglalása az R2 dekódolás céljára; EF54: egy 2. rétegtől a 3. réteghez irányított vételi csatolt esemény küldése; EF55: egy (első) időzítőfokozat beállítása; EF51: a következő 64 állapot második normálállapottá kinevezése]. Figyeljük meg, hogy az EF55 elemi funkcióval társított argumentumokat célszerűen arra használjuk, hogy egy előre meghatározott időzítésiérték-tömbbe kívánt időzítőazonosítót és indexet specifikáljunk. Az EF51 elemi funkcióval társított argumentumokat pedig előnyösen arra használjuk, hogy meghatározzuk a következő normál 64 állapot számát és típusát.

Amennyiben a következő 64a esemény megegyezik az első időzítő lejártával, akkor az EF510 és EF511 elemi funkciókat hajtjuk végre (EF510: hibajelzése a 3. ré- 25 teg felé; EF511: 32 csatorna alaphelyzetbe állítása), és a 32 csatornát visszaállítjuk az üresjárási 62 állapotba. Amennyiben azonban a következő 64b esemény egy digitális jelfeldolgozó processzortól érkező üzenet vétele, amely azt jelzi, hogy csupán csendet érzékeltünk és vet- 30 tünk, akkor az EF56 és EF51 elemi funkciókat hajtjuk végre (EF56: az első időzítő beállítása; EF51: a következő 66 állapot beállítása), majd a protokollt továbbléptetjük a következő harmadik normál 66 állapotba, amelyben az R2 továbbítójelre várunk.

Amennyiben a következő 66a esemény az első időzítő időzítésének letelte, akkor az EF510 és EF511 elemi funkciókat hajtjuk végre, és a 32 csatornát visszaállítjuk az üresjárási 62 állapotba. Ha viszont a következő 66b esemény egy, az R2 jelek visszaküldésére vonatkozó üzenet vétele, akkor az EF512 elemi funkciót hajtjuk végre, amellyel a visszafelé irányuló R2 jeleket későbbi átvitel céljából sorba állítjuk, majd visszatérünk a 66 állapotba. Ha a következő 66c esemény egy olyan üzenet, amely jelzi az előremenő R2 jelek vételét, úgy végrehajtjuk az EF57 elemi funkciót (az R2 jelre vonatkozó riport elküldése a 3. réteghez), az EF58 elemi funkciót (megvizsgáljuk, vajon sorba van-e állítva átvi5 tel céljából a visszafelé irányuló R2 jel), és az EF51 elemi funkciót, majd a protokollt továbbléptetjük a negyedik belső 68 állapotra.

Amennyiben a következő 68a esemény olyan valós belső esemény, amely azt jelzi, hogy pillanatnyilag létezik visszafelé irányuló R2 jel a várakozósorban, úgy az EF59 elemi funkciót (a sorba állított visszafelé irányuló R2 jel továbbítása) hajtjuk végre, amelyet az EF55, majd EF51 elemi funkciók végrehajtása követ, majd a protokollal visszatérünk a normál 64 állapotba. Ameny15 nyiben a 68b esemény egy hamis belső esemény, ami azt jelzi, hogy pillanatnyilag nincs átvitelre váró, sorba állított, visszafelé irányuló R2 jel, végrehajtjuk előbb az EF55 elemi funkciót, amelyet az EF51 elemi funkció végrehajtása követ, majd a protokollal továbblé20 pünk a következő, ötödik normál 70 állapotra. A visszafelé irányuló R2 jelek továbbítására vonatkozó 70a esemény vétele hatására végrehajtjuk az EF59, majd az EF55, majd az EF51 elemi funkciókat, és a protokollal visszatérünk a normál 64 állapotba.

Áttérve az 5B. ábrára, látható, hogy mindegyik, az 5A. ábrán bemutatott EF elemifunkció-szekvencia egyegy 5/1 —5/7 PR primitívként van definiálva. Ez ténylegesen azt jelenti, hogy minden egyes 5/1 -5/7 PR primitív egy végrehajtandó EF elemifunkció-szekvencia azonosítására alkalmas összefoglaló rövidítés.

Az alábbi 2. és 3. táblázatok olyan primitív táblát mutatnak be, amely felsorolja az 5B. ábrán látható 5/1-5/7 PR primitívekhez tartozó EF51-EF512 elemifiinkció-szekvenciákat, valamint azt az állapot-ese35 mény táblát, amely az 5B. ábra állapotai, eseményei és PR primitívjei közötti kapcsolatot határozza meg. A találmány egy előnyös kiviteli alakjával összhangban az 5A. és 5B. ábrákon bemutatott protokollt létrehozni kívánó felhasználónak csupán a 2. táblázatban látható 40 adatokat kell definiálnia, majd ezeket a táblázatokat a 30 gazdagépről egy üzenetsorozat segítségével egyszerűen le kell töltenie az 1. ábrán látható 10 távközlési központba.

2. táblázat

A 2. réteg felé irányuló R2 primitív tábla

PR primitív azonosítója	1. EF elemi funkció	2. EF elemi funkció	3. EF elemi funkció	4. EF elemi funkció	5. EF elemi funkció
5/1	EF52 (0x00,0x00)	EF53 (0x00,0x00)	EF54 (0x00,0x00)	EF55 (0x01,0x01)	EF51 (0x02,0x01)
5/2	EF56 (0x01,0x02)	EF51 (0x03,0x01)
5/3	EF59 (0x00,0x00)	EF55 (0x01,0x01)	EF51 (0x02,0x01)
5/4	EF55 (0x01,0x03)	EF51 (0x05,0x01)
5/5	EF510 (0x00,0x00)	EF511 (0x00,0x00)
5/6	EF512 (0x00,0x00)
5/7	EF57 (0x00,0x00)	EF58 (0x00,0x00)	EF51 (0x04,0x02)

HU 219 692 Β

3. táblázat

A 2. réteg felé irányuló R2 állapot-esemény tábla

Állapotszám	Esemény	PR primitív azonosító
1	62a	5/1
2	64b	5/2
2	64a	5/5
3	66c	5/7
3	66b	5/6
3	66a	5/5
4	68b	5/4
4	68a	5/3
5	70a	5/3

A 6A. és 6B. ábrákon a 3. hálózati jeltovábbító protokoll találmány szerinti alkalmazására tüntettünk fel példát, amellyel az LC. R2 jelzés felhasználásával történő 20 hívásfelépítés kezdeti fázisának feldolgozását végezzük.

A protokoll a hozzárendelt 32 csatornában az első normál üresjárati 72 állapottal kezdődik. Amint bekövetkezik a „0011” bitek vételének 72a eseménye (amelyek egy lefoglalást jeleznek), végrehajtjuk EF617, 25 EF619, EF621 és EF61 elemi funkciók sorozatát (EF617: az aktuális lefoglalásiutasítás-listát a kiindulási központi listává tesszük; EF619: az aktuális utasítás indexet nullázzuk; EF621: megvizsgáljuk az aktuális lefoglalást utasítást; EF61: a következő állapotot máso- 30 dik belső 74 állapottá tesszük).

Ha a következő 74a esemény egy, a 3. rétegbeli belső 0. esemény, amely azt jelzi, hogy az aktuális lefoglalást utasítást megvizsgáltuk és értékét nullának találtuk, úgy végrehajtjuk az EF622 elemi funkciót, azaz kiürítjük a 32 csatornát. Ha azonban a következő 74b esemény egy, a 3. rétegbeli belső 7. esemény, amely azt jelzi, hogy az aktuális lefoglalást utasítás szerint egy lefog5 lalási nyugtázást kell generálni, akkor az EF630 elemi funkciót hajtjuk végre, amelynek során megvizsgáljuk, hogy a következő lefoglalást utasítás N fokozat vételére vonatkozik-e, amelyet az EF61 elemi fünkció végrehajtása követ, amellyel a következő állapotot beállítjuk 10 a harmadik belső 76 állapotra.

Ha a következő 76a esemény hamis esemény, ami a következő lefoglalást utasítás N fokozat vételének kihagyására vonatkozik, akkora protokollt az EF62 elemi fünkció végrehajtásával folytatódik, amelynek során 15 „1101” bit értékű lefoglalást nyugtázást továbbítunk. Amennyiben a 76b esemény igaz esemény, az EF631 elemi funkciót hajtjuk végre, amellyel az R2 előremenő számjegyvételt készítjük elő, amelyet EF62 elemi funkció követ. A számjegyvétel előkészítése jellemzően magában foglalja az 1. ábra digitális jelfeldolgozó 16 kártyáján lévő digitális jelfeldolgozó processzor erőforrásainak lefoglalását.

Ezt követően az EF65 elemi funkciót hajtjuk végre, amellyel a várt első számjegyhez egy várakozási időtartamot állítunk be. Ezt követően az EF61 elemi fünkciót hajtjuk végre, amellyel a következő állapotot a negyedik normál 78 állapottal tesszük azonossá, amely azt jelzi, hogy a lefoglalást nyugtáztuk, és a 32 csatorna kész a Group 1 Forward MFR2 jel vételére.

A 6B. ábrán az 5B. ábrához hasonlóan a 6A. ábrán bemutatott EF elemifünkció-szekvenciákat 6/1—6/5 PR primitívekként tüntettük fel, a 4. táblázat a 7b. ábrára vonatkozó primitív táblázatot, az 5. táblázat pedig az állapot-esemény táblát mutatja be.

4. táblázat El R2 primitív tábla

PR primitív azonosítója	1. EF elemi funkció	2. EF elemi funkció	3. EF elemi funkció	4. EF elemi funkció
6/1	EF617 (0x00,0x00)	EF619 (0x00,0x00)	EF621 (0x00,0x00)	EF61 (0x02,0x02)
6/2	EF630 (0x00,0x00)	EF61 (0x03,0x02)
6/3	EF622 (0x91,0x00)
6/4	EF62 (OxOD,Ox03)	EF65 (0x01,0x01)	EF61 (0x04,0x01)
6/5	EF631 (0x00,0x00)	EF62 (0x0D,0x00)	EF65 (0x01,0x01)	EF61 (0x04,0x01)

5. táblázat

El R2 állapot-esemény tábla

Állapotszám	Esemény	PR primitív azonosító
1	72a	6/1
2	74a	6/3
2	74b	6/2
3	76a	6/4
3	76b	6/5

A 7A. ábra a találmány szerinti 10 távközlési központ egy további lehetséges kiviteli alakjának példáját mutatja, a 3. hálózati jeltovábbító protokoll vonatkozá- 60 sában, TI E&M wink start jelzés alkalmazásával egy hívásfelépítés kezdeti fázisának feldolgozására.

A protokoll normál üresjárati 80 állapotban indul. 11 bitértékek vételét jelző 80a esemény hatására, ami lefoglalást jelöl, végrehajtjuk EF730 elemi fünkciót, amelynek során megvizsgáljuk, hogy kijelzésre került-e az első fokozat számjegyeinek összegyűjtése. Ezt az EF71 elemi fünkció végrehajtásával folytatjuk, amelylyel a következő állapotot azonossá tesszük a belső 82 állapottal.

Ha a következő 82a esemény hamis esemény, ami azt jelenti, hogy a számjegyösszegyűjtés nem került kijelzésre, akkor a protokoll az EF75 elemi fünkciót hajt10

HU 219 692 Β ja végre (amellyel az első időzítőt egy pre-wink késleltetésre állítjuk be), amelyet az EF71 elemi funkció követ, amellyel a következő állapotot beállítjuk a normál 84 állapotra. Ha azonban a következő 82b esemény igaz esemény, ami azt jelenti, hogy kijelzésre került a számjegyek begyűjtése, EF731 elemi funkciót hajtjuk végre, amely az MFR1 számjegy vételre vonatkozó felépítést jelenti, majd ezt EF75 és EF71 elemi funkciók végrehajtása követi.

Az első időzítő időzítésének leteltét jelentő 84a eseményt követően EF72 elemi funkciót hajtjuk végre (wink-on), amelyet az EF75 elemi funkció követ, (egy időzítő beállítása wink időtartamra), majd EF71 elemi funkció követ, amellyel a következő állapotot normál a leírt protokollt. 86 állapotra állítjuk be. Ezt követően az első időzítőfo- 15

6. táblázat

TI E&M wink start primitív tábla kozat időzítésének leteltét jelentő 86a eseményt követően ismét az EF72 elemi funkciót hajtjuk végre (most wink-off), amelyet az EF75 elemi funkció követ (az első időzítő beállítása egy számjegysorozat bevárá5 sára), majd az EF71 elemi funkciót hatjuk végre, amellyel a következő állapotot beállítjuk a normál 88 állapotra.

A 7B. ábra a 7A. ábrán feltüntetett EF elemifunkció-szekvenciák és a 7B. ábrán látható 7/1—7/5 PR pri10 mitívek közötti korrelációt mutatja, a 6. táblázatban pedig az ennek megfelelő 7/1-7/5 primitív tábla, a 7. táblázatban pedig az az állapot-esemény tábla látható, amellyel a felhasználó vagy alkalmazó definiálni tudja

PR primitív azonosítója	1. EF elemi funkció	2. EF elemi funkció	3. EF elemi funkció
7/1	EF730 (0x00,0x00)	EF71 (0x02,0x02)
7/2	EF731 (0x00,0x00)	EF75 (0x01,OxOA)	EF71 (0x03,0x01)
7/3	EF75 (0x01,OxOA)	EF71 (0x03,0x01)
7/4	EF72 (0x00,0x00)	EF75 (0x01,0x0C)	EF71 (0x05,0x01)
7/5	EF72 (0x03,0x00)	EF75 (0x01,0x0B)	EF71 (0x04,0x01)

7. táblázat

TI E&M wink start állapot-esemény tábla

Állapotszám	Esemény	PR primitív azonosító
1	80a	7/1
2	82a	7/3
2	82b	7/2
3	84a	7/5
4	86a	7/4

A 8 A. ábra a találmány szerinti 10 távközlési központ egy további lehetséges kiviteli alakját példázza a 4. réteg vonatkozásában. Ebben a példában találmányunkat arra használjuk, hogy megfelelő protokollt hozzunk létre egy bejövő hívásra létrehozandó interaktív hangválaszhoz. A protokoll üresjárati 90 állapotban kezdődik. Amennyiben egy felépítési üzenet 90a esemény történik, végrehajtjuk az EF81, EF82, EF83, EF84, és EF85 elemi funkciókat (EF81: riasztóüzenet kiküldése a 3. réteghez; EF82: kapcsolatüzenet (a hívás megválaszolására) küldésére a 3. réteghez; EF83: interaktív számjegysorozat összegyűjtésére digitális jelfeldolgozó processzor erőforrást lefoglaló üzenet küldése; EF84: az első időzítő beállítása a digitális jelfeldolgozó processzor erőforrásai allokálásának a kivárására; EF85: a következő állapot normál-, üresjárati 92 állapottá tétele).

Amennyiben a következő 92a esemény az első időzítő időzítésének letelte, végrehajtjuk az EF86 elemi funkciót a 32 csatorna alaphelyzetbe állítására. Ha a következő 92b esemény egy olyan üzenet vétele, amely jelzi, hogy a digitális jelfeldolgozó processzor erőforrása allokálásra került, végrehajtjuk az EF87 elemi funkciót, amellyel a hívót összekötjük a hangüzenettel, majd ezt EF84 elemi funkció végrehajtása követi, amellyel az első időzítőt egy számjegy beérkezésére várakozásra állítjuk be, majd EF85 elemi funkcióval a számjegyek várásához a következő állapotot normál 94 állapotra állítjuk be.

Amennyiben a következő 94a esemény az első időzítő időzítésének lejárta, akkor a protokoll újból végrehajtja az EF87 elemi funkciót (amellyel újból lejátsszuk az üzenetet a hívó fél számára). Ha a következő 94b esemény a jelek vétele a digitális jelfeldolgozó processzor allokált erőfonásaival, úgy végrehajtjuk az EF88 elemi funkciót, amellyel tájékoztatjuk az 5. réteget, hogy éppen számjegyek vétele történik, majd az EF84 elemi funkciót hajtjuk végre, amellyel az első időzítőt beállítjuk az 5. rétegtől instrukció bevárására, majd az EF85 elemi funkció következik, amely a következő állapotot normál 96 állapotra állítjuk be.

A 8B. ábra és a 8. és 9. táblázat az előzőekhez hasonlóan mutatja be a fennálló kapcsolatot a 8A. ábra interaktív hangválaszprotokollját definiáló állapotok, események, EF elemi funkciók és 8/1—8/4 PR primitívek között.

HU 219 692 Β

8. táblázat

4. réteg interaktív hangválasz-szolgáltatás primitív tábla

PR primitív azonosítója	1. EF elemi funkció	2. EF elemi funkció
8/1	EF81 (0x00,0x00)	EF82 (0x00,0x00)
8/2	EF86 (0x0A,0x00)
8/3	EF87 (0x00,0x00)	EF84 (0x01,0x02)
8/4	EF88 (0x00,0x00)	EF84 (0x01,0x03)
	9. táblázat

4. réteg interaktív hangválasz-szolgáltatás

	állapot-esemény tábla
Állapotszám	Esemény	PR primitív azonosító
1	90a	8/1
2	92b	8/3
2	92a	8/2
3	94b	8/4
3	94a	8/3

Végül, a 9A. ábrán az 5. réteg vonatkozásában mutatjuk be a találmány szerinti 10 távközlési központ egy 25 lehetséges kiviteli alakját, pontosabban annak működését. Ebben a példában egy beérkező alkalmazás, például díjmentes szolgáltatás megvalósításához szükséges protokollt írunk le.

A protokoll normál-, üresjárati 98 állapotban kezdő- 30 dik. A 4. rétegtől számjegyes szolgáltatásra irányuló kérelemüzenet 98a esemény bekövetkezése esetén végrehajtunk egy EF91 elemi funkciót (nyugtázásüzenet küldése a 4. réteghez), egy EF92 elemi funkciót (az 5. réteghez útvonalvezérlés céljából üzenetet küldünk 32 35 csatornaazonosítóval és számjegyekkel), egy EF94 elemi funkciót (egy időzítő beállítása az 5. réteg útvonalvezérlésétől érkező válasz megvárására), majd egy EF95 elemi funkciót (a következő állapot beállítása normál 100 állapotra). 40

Ebben a 100 állapotban, ha a következő 100a esemény az első időzítő időzítésének letelte, az azt jelenti, hogy csatomahiba lépett fel, és ezért az EF98 elemi funkciót hajtjuk végre. Ha a következő 100b esemény az 5. réteg útvonalvezérlésétől érkező üzenet a szolgál- 45 tatást kérő 32 csatorna csatlakoztatására, úgy az EF97 elemi funkciót hajtjuk végre, amellyel üzenetet küldünk a 4. réteghez, a két 32 csatorna összekapcsolására. Ezt az EF94 elemi funkció követi, amellyel egy első időzítőt beállítunk a kapcsolat létrehozására vonatkozó 50 nyugtázás érkezésének megvárására, majd az EF95 elemi funkciót hajtjuk végre, amellyel a következő állapotot beállítjuk a normál-, üresjárati 104 állapotra.

A 104 állapotban abban az esetben, ha a következő 104a esemény az első időzítő időzítésének lejárta, az azt 55 jelenti, hogy csatomahiba lépett fel, és ismét az EF98 elemi funkciót hajtunk végre. Ha viszont a következő 104b esemény a 4. rétegtől érkező üzenet, amely nyugtázza a kapcsolat létrehozását, az EF96 elemi funkció végrehajtásával letiltjuk az első időzítőt, majd az EF95 elemi fűnk- 60

3. EF elemi funkció 4. EF elemi funkció 5. EF elemi funkció

EF83 (0x00,0x00) EF84 (0x01,0x01) EF85 (0x02,0x01)

EF85 (0x03,0x01)

EF85 (0x04,0x01) ciót hajtjuk végre, amellyel a következő állapotot normál 106 állapotra állítjuk be. A 4. rétegtől érkező, a 32 csatorna elengedését jelző üzenetet tartalmazó 106a esemény vétele hatására EF93 elemi funkciót hajtjuk végre, amelyet arra használunk, hogy nyugtázást küldjünk a 4. réteg felé, majd EF95 elemi funkcióval a 32 csatornát visszaállítjuk az üresjárati 98 állapotba.

Visszatérve a 100 állapothoz, látható, hogy ha a következő 100c esemény az 5. réteg útvonalvezérlésétől érkező üzenet a bejövő hívásnak egy meghatározott csoporthoz való elirányítását kérő üzenet, úgy az EF99 elemi funkciót hajtjuk végre, amellyel a hívó felet összekapcsoljuk egy előre felvett hirdetménnyel. Ezt EF94 elemi funkció végrehajtása követi, amellyel az első időzítőt állítjuk be a 4. rétegtől érkező nyugtázás kivárására, amelyet EF95 elemi funkció végrehajtása követ, amellyel a következő állapotot újból a normál 102 állapotra állítjuk be.

A 102 állapotban pedig, ha a következő 102a esemény az első időzítő időzítésének lejárta, az azt jelenti, hogy csatomahiba lépett fel, és az EF98 elemi funkciót hajtjuk végre. Ha viszont a következő 102b esemény a 4. rétegtől érkező üzenet, amely nyugtázza a kapcsolat létrejöttét, az EF96 elemi funkciót hajtjuk végre, amellyel letiltjuk az első időzítőt, majd az EF94 elemi funkció végrehajtásával a második időzítőt beállítjuk az előre felvett és lejátszott hirdetmény lehetséges újbóli lejátszására. Ily módon, ha a 32 csatorna ebben a 102 állapotban marad olyan sokáig, hogy közben 102d eseményként a második időzítő időzítése lejár, a protokoll újból az EF99 elemi funkciót veszi elő, és megismétli az előre felvett hirdetmény lejátszását.

Ha azonban a 102 állapotban a következő 102c esemény az 5. réteg útvonal vezérlésétől érkező üzenet a szolgáltatást kérő 32 csatorna felkapcsolására vonatkozóan, úgy az EF96 elemi funkciót hajtjuk végre, amellyel letiltjuk a második időzítőt, majd az EF97 elemi funkció végrehajtásával üzenetet küldünk a 4. réteghez a két 32 csatorna összekapcsolására. Ezt újból az EF94 elemi funkció végrehajtása követi, amellyel az első időzítőt beállítjuk a kapcsolat létrejöttét igazoló nyugtázás megvárására, majd az EF95 elemi funkcióval a következő állapotot beállítjuk a normál-, üresjárati 104 állapotra.

A 9B. ábra és a 10. és 11. táblázat az előzőekhez hasonlóan mutatja be a fennálló kapcsolatot a 8A. ábra díjmentesszolgáltatás-protokollját definiáló állapotok, események, EF elemi funkciók és 9/1—9/8 PR primitívek között.

HU 219 692 Β

10. táblázat

5. réteg primitív tábla

PR primitív azonosítója	1. EF elemi funkció	2. EF elemi funkció	3. EF elemi funkció	4. EF elemi funkció
9/1	EF91 (0x00,0x00)	EF92 (0x00,0x00)	EF94 (0x01,0x01)	EF95 (0x02,0x01)
9/2	EF93 (0x00,0x00)	EF95 (0x01,0x01)
9/3	EF99 (0x03,0x00)	EF94 (0x01,0x05)	EF95 (0x03,0x01)
9/4	EF98 (0x00,0x00)
9/5	EF97 (0x00,0x00)	EF94 (0x01,0x03)	EF95 (0x04,0x01)
9/6	EF96 (0x01,0x00)	EF94 (0x02,0x01)
9/7	EF96 (0x02,0x00)	EF97 (0x00,0x00)	EF94 (0x01,0x03)	EF95 (0x04,0x01)
9/8	EF96 (0x01,0x00)	EF95 (0x05,0x01)

11. táblázat

5. réteg állapot-esemény tábla

Állapotszám	Esemény	PR primitív azonosító
1	98a	9/1
2	100b	9/5
2	100c	9/3
2	100a	9/4
3	102b	9/6
3	102c	9/7
3	102a	9/4
3	102d	9/3
4	104b	9/8
4	104a	9/4
5	106a	9/2

Eddigi leírásunk a találmány néhány meghatározott 35 kiviteli alakjára korlátozódott. Nyilvánvaló azonban, hogy a találmány számos variációval és módosítással is megvalósítható az összes elérhető előny megtartása mellett, így találmányunk oltalmi körét a szabadalmi igénypontok határozzák meg. 40

Claims (13)

1. Eljárás programozható távközlési központ üze- 45 meltetésére, amely különböző csatornákon egy gazdagép által előállított üzenetek függvényében kommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagy szétkapcsoló vezérelhető kapcsolóeszközöket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a bejövő vagy kimenő hívások fel- 50 dolgozásához legalább egy, egy-egy véges állapotgéppel képviselt kommunikációs protokollt (42a-42c) definiálunk; kiindulásként minden egyes csatornához (32) legalább egy protokollt (42a-42c) rendelünk; és egy csatornán (32) egy bejövő hívás észlelésekor vagy egy 55 kimenő hívás indításakor megvizsgáljuk, hogy az éppen a csatornához (32) rendelt protokollal (42a-42c) képesek vagyunk-e a bejövő vagy a kimenő hívást lekezelni, és nemleges válasz esetén dinamikus módon egy rendelkezésre álló másik, a bejövő vagy a kimenő hívás 60 lekezelésére alkalmas protokollt (42a-42c) választunk ki és alkalmazunk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden egyes véges állapotgépet egy primitív táblával összekapcsolt állapot-esemény táblával képviselünk, ahol az állapot-esemény tábla segítségével minden egyes előre meghatározott logikai állapottal társított legalább egy előre meghatározott eseményt és több előre meghatározott logikai állapotot határozunk meg; míg a primitív tábla segítségével legalább egy primitívet (PR) definiálunk, melyek mindegyike előre meghatározott elemi funkciók (EF) előre meghatározott sorozatát tartalmazza; és egy előre meghatározott esemény bekövetkeztekor az azzal társított, előre meghatározott primitívet (PR) hajtunk végre.

3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden egyes csatornához (32) annak pillanatnyi logikai állapotára és állapottípusára vonatkozó információt tartalmazó adatblokkot (40a.. ,40n); egy aktív állapot-esemény táblára irányított mutatót; egy aktív primitív táblára irányított mutatót; egy hozzárendelt állapotesemény táblára irányított mutatót; és egy hozzárendelt primitív táblára irányított mutatót rendelünk.

4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden egyes véges állapotgépet a mutatók alapján működő végesállapotgép-generátorral (48), valamint az előre meghatározott funkciók definícióit tartalmazó elemifünkció-könyvtárral (46) értelmezünk.

5. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább egy, felhasználó által definiált és eltárolás céljából a távközlési központba (10) letöltött protokollt (44a-44c) használunk.

6. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy legalább egy protokollt (42a-42c, 44a-44c) állandó jelleggel tárolunk a távközlési központban (10).

7. Eljárás programozható távközlési központban alkalmazott kommunikációs protokoll fejlesztésére, mely távközlési központ különböző csatornákon egy gazdagép által előállított üzenetek függvényében kommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagy szétkapcsoló vezérelhető kapcsolóeszközöket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy legalább egy, előre meghatározott logikai állapotokat és minden egyes logikai állapottal társított legalább egy előre meghatározott eseményt de13

HU 219 692 Β finiáló állapot-esemény táblát; továbbá legalább egy, egy-egy primitív (PR) részére előre meghatározott elemi funkciók (EF) előre meghatározott sorozatát definiáló primitív táblát; továbbá legalább egy, egy állapotesemény tábla és egy primitív tábla előre meghatározott kombinációja által képviselt kommunikációs protokollt (42a-42c) hozunk létre; amelyet a távközlési központban (10) eltárolunk, és minden egyes csatornához (32) legalább egy kommunikációs protokollt (42a-42c) rendelünk.

8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy csatornán (32) egy bejövő hívás észlelésekor vagy egy kimenő hívás indításakor megvizsgáljuk, hogy az éppen a csatornához (32) rendelt protokollal (42a-42c) képesek vagyunk-e a bejövő vagy a kimenő hívást lekezelni, és nemleges válasz esetén dinamikus módon egy rendelkezésre álló másik, a bejövő vagy a kimenő hívás lekezelésére alkalmas protokollt (42a-42c) választunk ki és alkalmazunk.

9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden egyes csatornához (32) annak pillanatnyi logikai állapotára és állapottípusára vonatkozó információt tartalmazó adatblokkot (40a...40n); egy aktív állapot-esemény táblára irányított mutatót; és egy hozzárendelt primitív táblára irányított mutatót rendelünk.

10. A 9. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy minden egyes véges állapotgépet a mutatók alapján működő végesállapotgép-generátorral (48), valamint az előre meghatározott funkciók definícióit tartalmazó elemifunkció-könyvtárral (46) értelmezünk.

11. Programozható távközlési központ, amely különböző csatornákon egy gazdagép által előállított üzenetek függvényében kommunikációs útvonalakat dinamikusan összekapcsoló vagy szétkapcsoló vezérelhető kapcsolóeszközöket; üzeneteket feldolgozó eszközt; az egyes csatornákhoz tartozó időegységeket kapcsoló eszközt; utóbbival kommunikációs kapcsolatban álló, a csatornákat jelentő analóg vagy digitális vonalakat vagy trönköket termináló legalább egy eszközt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy minden egyes csatornához (32) hozzárendelt legalább egy protokollt (42a-42c, 44a-44c) tároló eszköze; egy csatornán (32) egy bejövő hívás észlelésekor vagy egy kimenő hívás indításakor az éppen a csatornához (32) rendelt protokoll (42a-42c, 44a-44c) bejövő vagy kimenő hívás lekezelésére alkalmasságát megvizsgáló eszköze; és nemleges válasz esetén dinamikus módon egy rendelkezésre álló másik, a bejövő vagy a kimenő hívás lekezelésére alkalmas protokollt (42a-42c, 44a-44c) a tárolt protokollok (42a-42c, 44a-44c) közül kiválasztó és alkalmazó eszköze van.

12. A 11. igénypont szerinti távközlési központ, azzal jellemezve, hogy minden egyes protokollt (42a-42c, 44a-44c) egy-egy véges állapotgép képvisel.

13. A 12. igénypont szerinti távközlési központ, azzal jellemezve, hogy minden egyes véges állapotgépet egy primitív táblával összekapcsolt állapot-esemény tábla képvisel, ahol az állapot-esemény tábla minden egyes előre meghatározott logikai állapottal társított legalább egy előre meghatározott eseményt és több előre meghatározott logikai állapotot definiál; a primitív tábla legalább egy primitívet (PR) definiál, melyek mindegyike előre meghatározott elemi funkciók (EF) előre meghatározott sorozatát tartalmazza.

HU 219 692 Β

Int. Cl.⁷: H 04 L 29/06

DQ '<

HU 219 692 Β

Int. Cl.⁷: H 04 L 29/06

OSI modell:

alkalmazás réteg

5. alkalmazás réteg megjelenítési réteg együttműködési réteg

4. híváskezelő réteg szállítási réteg hálózati réteg

3. hálózati jeltovábbító protokoll réteg adatkapcsolati réteg

2. kapcsolati réteg fizikai réteg

1. fizikai réteg

2. ABRA

HU 219 692 Β

Int. Cl.⁷: H 04 L 29/06

3. ÁBRA rétegfüggő környezeti támogatás