HU218239B - Abszorbens termék, előnyösen egészségügyi betét rugalmas oldallapokkal - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya abszorbens termék, amely előnyösen egészségügyibetétként vagy enyhén inkontinens személyeknél inkontinenciabetétkéntalkalmazható, és tartalmaz egy hosszúkás abszorbens betételemet (3),amely egy, használat közben a viselője felé eső folyadékáteresztőrétegből (1) és egy folyadékzáró rétegből (2) álló borításban vanelhelyezve, a borításnak legalább egyik rétege oldalirányban azabszorbens betételemen (3) túlnyúló, kifelé nyúló, hosszirányú peremetképezően van elrendezve, továbbá rugalmas oldallapok (5, 6) vannak,használat közben a viselője fehérneműjének a lépésbetétrésze külsőoldalán visszahajthatóan, és visszahajtáskor az abszorbens betételem(3) mindkét hosszirányú oldalán az oldallapok (5, 6) és az abszorbensbetételem (3) széle között legalább részben kiemelkedő folyadékgátat(10, 11) képezően elrendezve. A találmány lényege, hogy az oldallapok(5, 6) egyik vége a borítást képező rétegek (1, 2) által képezettperemnek használat közben a viselőjétől távolabb eső oldalára vannakrögzítve, és ezen végek a folyadékgátak (10, 11) magasságánakmegfelelő méretűre vannak kiképezve. ŕ

Description

A találmány tárgya olyan abszorbens termék, például egészségügyi betét vagy inkontinenciabetét, amely lényegében hosszúkás alakú abszorbens betételemet tartalmaz, amely egy megfelelő burkolatban van elhelyezve, és rugalmas oldallapokkal van a hosszirányú peremei mentén ellátva, és amikor a terméket a felhasználója viseli, ezen rugalmas oldallapok a viselője fehérneműjének a lépésbetétrészén vissza vannak hajtva, és annak külső oldalához vannak rögzítve.

Az előbbiekben említett termékekhez hasonló termékeket a havivérzés során viselik a nők, olyan személyek is viselhetik azonban, akik viszonylag enyhe inkontinenciában szenvednek. A terméket a testfolyadék szivárgásának megakadályozására használják. Magának a terméknek az elhelyezkedése pedig olyan kell, hogy legyen, hogy az általánosan elterjedten használt ruházaton viselve ne legyen feltűnő. Mivel a folyadék, amely a havivérzés során vagy az enyhe inkontinencia esetén eltávozik, viszonylag kis mennyiségű, ezeket a termékeket úgy kell tervezni, hogy a viselője fehérneműjének a lépésbetétrészébe legyenek lényegében úgy elhelyezve, hogy a lépésbetétrésznek is csak a lábszárak közötti részt foglalják el, ily módon teljesíthető ugyanis az a követelmény, hogy minden igényt kielégítően, feltűnés nélkül viselhető legyen.

A tapasztalatok azt mutatták, és azt mutatják, hogy viszonylag nehéz ezeket a termékeket úgy kialakítani, hogy a szivárgás nagy biztonsággal megakadályozható legyen. A szivárgás fő oka viselés közben az, hogy a termék a viselőjének a mozgása során fellépő erőhatások következtében jelentősen deformálódik. A legnagyobb mértékű deformáció használat közben a termék azon részénél keletkezik, ahol a viselőjének a lábai között a legkisebb a távolság. Sajnálatos módon azonban a terméknek ez a része az, ahol a termék a szervezetből kiürülő folyadékot elsődlegesen felfogja és elnyeli. Ily módon tehát a terméknek a deformációja, a tennék felületének a megváltozása hatással van a közvetlen folyadékelnyelésre, éspedig úgy, hogy a közvetlen folyadékelnyelés nagymértékben csökken. Ez a tény növeli annak a kockázatát, hogy a testből eltávozó folyadék a termék oldalperemei mentén kiszivárog, és a viselőjének a fehérneműjét szennyezi.

Számos különféle megoldást dolgoztak ki, amellyel a testfolyadékot felfogó termékből az oldalirányú szivárgás kockázata csökkenthető. Ilyen megoldások vannak például az SE 455 668, az US 4 285 343, az EP 130 848, az EP 134 086, és az US 4 608 047 számú szabadalmi leírásokban ismertetve. Mindegyik ismert megoldás olyan egészségügyi betétekre vonatkozik, amelyeknek oldalirányú lapjai vagy szárnyai vannak, amelyek az abszorbens betételemből kifelé nyúlóan vannak elrendezve. Amikor a terméket a viseléshez előkészítjük, ezeket az oldallapokat vagy oldalszámyacskákat a viselő fehérneműjének a lépésbetétrészénél lehet a fehérnemű pereme mentén visszahajtani, és annak külső részéhez rögzíteni. Ezek az oldallapok lényegében egy gátat képeznek, amellyel az oldalirányú szivárgás megakadályozható, és így megelőzhető az, hogy a viselőjének a fehérneműjét a szivárgó folyadék beszennyezze. Esetenként ezek az oldallapok vagy oldalszárnyak bizonyos fokig az abszorbens betételem deformációja ellen is hatnak, mivel a betételem a fehérnemű lépésbetétrészéhez rögzítve vannak, és ebben a tartományban megfelelően meg is vannak húzva.

Az ismert úgynevezett szárnyas betétek egyik legkomolyabb hátránya azonban az, hogy a havivérzés során a testből eltávozó folyadék gyakran az abszorbens betételem külső oldalára is eljut, és eléri a rugalmas oldallapokat. Ez akkor következhet be például, ha a betét összehajtódik vagy meggyűrődik, vagy maga a betét úgy van meggyűrt állapotban elhelyezve, hogy a havivérzés során keletkező folyadék már rögtön a kezdet kezdetén az abszorbens betételem külső oldala felé áramlik, és az oldallapokat vagy szárnyakat szennyezi. Még abban az esetben is, ha a havivérzés során keletkező folyadék eredendően az abszorbens betételemben elnyelésre kerül, a folyadék az oldallapokra is továbbterjedhet abban az esetben, ha az abszorbens betételem a testfolyadékkal telítődik, vagy pedig keresztirányú folyadékvezető hajlatok keletkeznek magában az abszorbens betételemben a használat során.

Mivel az oldallapok vagy szárnyak elsődlegesen folyadékgátként szolgálnak, ritkán készülnek abszorbens anyagból. Ennek következtében, ha a folyadékból bármennyi is eléri ezeket az oldallapokat vagy szárnyakat, úgy ezeknek az oldallapoknak vagy szárnyaknak a mentén szétterjed. Mikor ez bekövetkezik, úgy az ismert szárnyas betétek meleggé, szennyezetté válnak, a viselésük kellemetlen közérzetet kelt, mivel igen nagy nedvességtartalmú részek fognak a bőrfelület, azaz a viselőjének a bőre közvetlen közelében elhelyezkedni. Ezen túlmenően fennáll a kockázata annak is, hogy a folyadék az oldalszárnyakon hosszirányban túlteijed, és a viselőjének a fehérneműjébe szivárog. Ez a kockázat olyan mértékben növekszik természetesen, amilyen mértékben az egészségügyi betét hossziránya mentén elhelyezkedő szárnyak vagy oldallapok mérete csökken.

Két fő oka van annak, hogy ezek az oldallapok olyan keskenyek legyenek, amennyire csak lehetséges. Az első ol· az, hogy ha nagyméretű oldallapot vagy számyacskákat használunk, úgy ezek a viselője fehérneműjének a külső felületén viszonylag nagy helyet foglalnak el, és így nincs meg a viselőjének az az érzete, hogy megfelelően diszkréten tudja viselni, a másik pedig az, hogy a nagyméretű oldallapok nem kezelhetők könnyen, nem hajthatók be egyszerűen az alsónemű pereme mentén.

Amikor a havivérzés során keletkező folyadék az oldallapokat vagy szárnyakat eléri a betétben, ahelyett, hogy felszívódna az abszorbens betételemrészben, az egészségügyi betét összességében mint látvány is visszatetszést keltő, ami további hátrányt jelent. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a viselője jobban érzi a nedvességet, és a viselésnek a komfortérzete lényegesen csökken, illetőleg megszűnik.

A találmánnyal célul tűztük ki egy olyan abszorbens termék kidolgozását, amely az ismert szárnyas betéteknek az előbb említett hátrányait kiküszöböli.

A találmány tehát abszorbens termék, amely előnyösen egészségügyi betétként vagy enyhén inkontinenciá2

HU 218 239 Β bán szenvedő személyeknél inkontinenciabetétként alkalmazható, és tartalmaz egy hosszúkás abszorbens betételemet, amely egy, használat közben a viselője felé eső folyadékáteresztő rétegből és egy, folyadékzáró rétegből álló borításban van elhelyezve, a borításnak legalább egyik rétege oldalirányban az abszorbens betételemen túlnyúló, kifelé nyúló, hosszirányú peremet képezően van elrendezve, továbbá rugalmas oldallapok vannak, használat közben a viselője fehérneműjének a lépésbetétrésze külső oldalán visszahajthatóan, és visszahajtáskor az abszorbens betételem mindkét hosszirányú oldalán az oldallapok és az abszorbens betételem széle között legalább részben kiemelkedő folyadékgátat képezően elrendezve.

A termék lényege, hogy az oldallapok egyik vége a borítást képező rétegek által képezett peremnek használat közben a viselőjétől távolabb eső oldalára van rögzítve, és ezen végek a folyadékgátak magasságának megfelelő méretűre vannak kiképezve.

A találmány szerinti megoldás egyik fő felismerése az volt, hogy a terméknek azon az oldalán, amely a viselője felé esik használat közben, kiemelkedő folyadékgátat képezünk ki mindkét oldalon legalább a betét hosszirányú pereme mentén az abszorbens betételem és a rugalmas oldallapok között. Ezek a kiemelkedő folyadékgátként szolgáló peremek megakadályozzák azt, hogy a testfolyadék a rugalmas oldallapokba vagy szárnyakba továbbterjedjen.

Ennek részben az az oka, hogy azok a hajtások vagy gyűrődések, amelyek a termék abszorbens betételem részében használatkor, vagy adott esetben a viselőjéhez közelebb eső külső rétegen keletkezhetnek, a kiemelkedő folyadékgáttal lényegében le vannak választva. Ezek a gyűrődések és hajtódások okozzák egyébként azt, hogy a testfolyadék a termék pereme felé, és ezt követően a rugalmas oldallapok vagy szárnyak felé terjed. A találmány szerinti megoldással azt is meg tudjuk akadályozni, hogy a folyadék a termék felületén keletkező kapillárisokon keresztül az oldallapokhoz terjedjen, mivel a megemelt folyadékgát megszakítja a kapcsolatot az abszorbens betételem és az oldallapok vagy szárnyak között.

A megemelt folyadékgát többféleképpen kialakítható. Kialakítható például úgy, hogy a betét borításának az anyagát hajtjuk vissza, majd hajtjuk fölfelé. Ez az abszorbens betételem lényegében oldalirányú meghosszabbításából alakítható ki. Ezek a folyadékgátak kellemes, lágy érzetet biztosítanak a viselő bőrének is. A kissé megemelt visszahajtott rész tartalmazhat folyadék számára áthatolhatatlan anyagot, például műanyag filmet, vagy az anyaga kialakítható hidrofób anyagból is annak érdekében, hogy a folyadékgátnak a hatását tovább erősítsük.

Az általánosan elterjedten használt egészségügyi betét vagy inkontinenciabetét mindegyike tartalmaz egy abszorbens betételemet, amely két réteg vagy lap között van elhelyezve. A külső borításnak a pereme úgy van kialakítva, hogy az abszorbens betételem kerülete mentén túlnyúlik, és itt a külső rétegek egymással csatlakoztatva vannak, és egy kifelé nyúló peremrészt képeznek. A találmány szerinti megoldásnál a kiemelkedő oldalperemek úgy vannak az abszorbens termékre elhelyezve, hogy a rugalmas oldallapok vagy szárnyak egy külön anyagból vannak kiképezve, és a háznak vagy borításnak a kifelé nyúló peremén vannak azon az oldalon elhelyezve, amelyek a viselőjétől használat közben távolabb esnek. Fontos megjegyezni azt, hogy a rugalmas oldallapok vagy szárnyak az abszorbens betételem külső borításának csak azon részeihez vannak csatlakoztatva, amelyek az abszorbens betétrészen túlnyúlnak. Az oldallapok oly módon vannak csatlakoztatva hogy a szabad végeik a termék középpontja felé esnek, mivel az oldallap külső hatásoknak nincs semmilyen formában kitéve. Amikor a terméket a felhasználója viseli, ezeket az oldallapokat az abszorbens betételem felől kihajtjuk. Ennek eredményeként az oldallapok és a ház peremének a felemelt része között egy, a használat közben a viselője felé eső csatlakozási hely alakul ki. Ezek a csatlakozási helyek a használat során a viselő felé esnek. A rugalmas oldallapok tehát azt a célt is szolgálják, hogy folyadékzáró gátat képezve azt használat közben kiemelkedő helyzetben tartsák. A találmány kialakítása azért előnyös, mert viszonylag kis oldallapokkal vagy szárnyakkal biztosítható, hogy a kifelé nyúló és lényegében az abszorbens betételem teljes kerülete mentén elhelyezkedő kiálló részek megfelelően fel legyenek emelve. Ily módon tehát megfelelő és hatásos gátat lehet biztosítani a szivárgás megakadályozására anélkül, hogy nagy, nehezen kezelhető és nem megfelelően diszkrét oldallapokat vagy szárnyakat kellene alkalmazni. A kiálló részeknek magassága előnyösen ugyanakkora, vagy adott esetben lehet kisebb is, m nt az abszorbens betételem magassága, és ily módon elkerülhető az is, hogy a megemelt, és ily módon kiálló peremek a bőrt sértenék.

Egy további kiviteli alak kialakítható úgy is, hogy szabadon megválasztjuk azt az anyagot, amelyből az oldalszárnyak vannak elkészítve, és ez az anyag független a termék külső borítását képező anyagnak a jellegétől és természetétől. így például az oldallapoknak nem kell feltétlenül folyadék-átnemeresztőnek lenniük, mivel gyakorlatilag nincsen semmilyen kockázata annak, hogy a folyadék ezekbe az oldallapokba továbbteljed. Célszerű azonban, ha az oldallapok, illetőleg szárnyak olyan hidrofób anyagból vannak, amely a nedvesedésnek bizonyos fokig legalább ellenáll. A szárnyak, illetőleg oldallapok anyaga célszerűen „lélegző” anyag legyen, azaz a levegő képes legyen az anyagon keresztül a viselőjének a bőre felé áramolni, és ily módon az egész termék is száraz és kellemes érzetet kelt használat közben.

Az, hogy a folyadékgát az egész termék középső részéhez képest meg van emelve, még egyszerűbben és könnyebben megvalósítható akkor, ha bizonyos fokig rugalmas anyagból készítjük. Ennek a rugalmasságnak az a szerepe, hogy lehetővé tegye, hogy a termék hosszirányba ívet képezzen, azaz a termék használat közben minél jobban kövesse a test vonalát.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az

HU 218 239 Β

1. ábrán egy, a találmány szerint kialakított egészségügyi betét egyik első kiviteli alakja látható a viselőjétől távolabb eső oldal felőli nézetben, a

2. ábrán az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak II-II vonal mentén vett metszete látható, a

3. ábrán az 1. és 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknak egy olyan térbeli rajza látható, ahogyan az a viselő felől figyelhető meg használat közben, a

4. ábrán a 3. ábra IV-IV vonal mentén vett metszete látható, az

5. ábrán pedig metszetben látható az 1 -4. ábrákon bemutatott kiviteli alak abban az állapotban, amikor a fehérneműhöz van illesztve, a

6. ábrán a találmány egy további példakénti kiviteli alakjának térbeli rajza látható arról az oldalról nézve, amely a viselője felé esik használat közben, a

7. ábrán a 6. ábrán bemutatott kiviteli alak

VII-VII vonal mentén vett metszete látható, a

8. ábrán a 6. és 7. ábrán bemutatott kiviteli alaknak a működése látható használat közben, a

9. ábrán pedig a találmány egy további kiviteli alakjának térbeli rajza látható, ha a viselője felől nézzük használat közben.

Az 1-5. ábrákon látható egészségügyi betét, illetőleg pelenkaként használható termék első kiviteli alakja tartalmaz egy olyan külső borítást, amely folyadékáteresztő 1 rétegből és folyadék-átnemeresztő, azaz folyadékzáró 2 rétegből áll. A folyadékáteresztő 1 réteg használat közben a viselője felé esik, és célszerűen nem abszorbens anyagból, például perforált plasztikfilmből van kiképezve. Maga a betét tartalmaz egy további folyadékzáró 2 réteget, amely szintén műanyag filmből vagy hasonló készítményből van, és amely azon az oldalán, amely használat közben a viselőjétől távolabb esik, hidrofób anyagként van kialakítva. Egy 3 abszorbens betételem a két 1 és 2 réteg között van elhelyezve. A 3 abszorbens betételem egy vagy több, azonos vagy különböző abszorbens anyagból kialakított rétegből alakítható ki. A réteg anyaga lehet például a cellulózpehely, amely adott esetben úgynevezett szuperabszorbensekkel van még összekeverve, de természetesen szuperabszorbens nélküli cellulózpehely is alkalmazható. Szuperabszorbensek alatt olyan polimer anyagokat értünk, amelyek képesek arra, hogy a saját tömegüknél lényegesen többszörös mennyiségű folyadékot nyeljenek el. A szuperabszorbensek általában olyan részecskék formájában vannak kialakítva, amelyeket azután a cellulózpehelyhez lehet keverni, adott esetben azonban kialakítható szuperabszorbens anyagból egy vagy több külön réteg is, amelyek az egymás melletti pelyhekből kialakított rétegek közé vannak azután elhelyezve. A szuperabszorbensek lehetnek granulátumok, pelyhek, filmek, szálak vagy egyéb részecskék formájában.

Az ábrákon nem szerepel, de itt jegyezzük meg, hogy a 3 abszorbens betételem egyéb kiegészítő elemeket is tartalmazhat, például folyadékdiszpergáló réteget, vagy szövetből vagy egyéb készítményből álló erősítő-, szilárdítóréteget.

A külső borítást képező 1 és 2 rétegek kicsit nagyobbra vannak kiképezve, mint a 3 abszorbens betételein és a 3 abszorbens betételem kerülete mentén kifelé nyúló 4 peremet képeznek. A 4 perem mentén az 1 és 2 rétegek egymáshoz vannak illesztve és csatlakoztatva, és ily módon képezik azt a külső burkolatot, amelyben a 3 abszorbens betételem elhelyezkedik.

Az 1-5. ábrákon látható egészségügyi betét példakénti kiviteli alakjánál két lágy és rugalmas 5 és 6 oldallap található meg, amelyek például valamilyen szálas anyagból, például hidrofób sodrott anyagból vannak kialakítva. Az 5 és 6 oldallapok a 3 abszorbens betételem külső borításából kinyúló 4 peremhez vannak rögzítve. Az 5 és 6 oldallapoknak a rögzítése és egyidejűleg az 1 és 2 rétegek egymáshoz való csatlakoztatása önmagában ismert módszerekkel, például ragasztással, hővel történő hegesztéssel vagy ultrahanghegesztéssel valósítható meg.

Az 5 és 6 oldallapok a betétnek arra az oldalára vannak rögzítve, amely használat közben a viselőjétől távolabb esik, és ezen 5 és 6 oldallapoknak a 7 és 8 szabad végei a betét hosszirányban vett középvonala felé mutatóan vannak elrendezve. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a gyártást követően a betét csomagolásra kész állapotban legyen. Nem szükséges tehát, hogy az 5 és 6 oldallapokat külön visszahajtsuk, és így készítsük elő a betétet a csomagoláshoz. Ez az elrendezés komoly előnyt jelent az ismert betétekhez képest, ahol az 5 és 6 oldallapok a gyártást követően kifelé nyúlóan rendeződnek el, így azokat a csomagolás előtt mindig be kellett hajtani.

Az 1. és 5. ábrákon látható, és a találmány egyik első kiviteli alakját képező betét a 9 fehérneműbe van elhelyezve, és használat közben az 5 és 6 oldallapok a 3 abszorbens betételemből kifelé nyúlóan vannak elrendezve, ahogyan ez a 3. és 4. ábrán is látható. Az 5 és 6 oldallapoknak a kihajtása kényszeríti a 4 peremet olyan irányú elmozdulásra, hogy abból a 10 és 11 folyadékgátak mindkét oldalon kiemelkedjenek. Az, hogy a 10 és 11 folyadékgátaknak a hosszirányú mérete mekkora, és milyen mértékben emelkedik ki, természetesen függ az 5 és 6 oldallapokhoz csatlakozó 4 peremnek a nagyságától. A kialakítás azonban olyan, hogy az 5 és 6 oldallapok a 4 peremből lényegesen nagyobb részt tudnak kiemelni, mint az aktuális 12 és 13 csatlakozási tartomány a 4 perem és az 5 és 6 oldallapok között. Ezzel az elrendezéssel lényegében egy rendkívül jó és hatásos 10 és 11 folyadékgát emelkedik ki, mi több ezek a 10 és 11 folyadékgátak viszonylag kis méretű 5 és 6 oldallapok alkalmazásával érhetők el. Ez az elrendezés azért rendkívül kedvező, mert a viselője kellőképpen diszkréten tudja hordani, és maga a betét alkalmazása sem feltűnő.

Az 5. ábrán tehát az 1-4. ábrákon látható kiviteli alak látható abban az esetben, amikor a viselője fehérneműjének lépésbetétrészébe el van helyezve. A betét a 9 fehérnemű belső részében 14 rögzítőtartományok, például nyomásra érzékeny ragasztó segítségével van rög4

HU 218 239 Β zítve, amelyek a folyadék-átnemeresztő 2 rétegen vannak a betét végeinél elrendezve. Amikor a betétet rögzítjük, az 5 és 6 oldallapokat, amelyek rugalmas anyagból vannak kiképezve a 15 és 16 perem mentén, a 9 fehérnemű lépésbetét-tartományába kifelé visszahajtjuk, és a 9 fehérnemű külső oldalához rögzítjük. Erre a célra vannak a 17 és 18 rögzítőtartományok kiképezve, például szintén nyomásra érzékeny ragasztóanyagból. A 14 és a 17 és 18 rögzítőtartományok biztosítják azt, hogy a betét minden esetben a behelyezéskor felvett helyzetében maradjon.

Mivel a 3 abszorbens betételem valamivel keskenyebbre van kiképezve, mint a 9 fehérnemű lépésbetétrésze, az 5 és 6 oldallapok a 3 abszorbens betételem 4 peremén túlnyúlnak, mielőtt az 5 és 6 oldallapokat a 15 és 16 peremek mentén visszahajtanánk. Használat során a 15 és 16 peremekben elhelyezett 19 rugalmas elemek a betétre bizonyos előfeszítő erőt fejtenek ki, ily módon tehát a 3 abszorbens betételem és az 5 és 6 oldallapoknak az a része, amely a 15 és 16 peremek között helyezkedik el, megfelelően meg van feszítve a betét keresztirányú irányában. Ez a feszítőerő azután a 10 és 11 folyadékgátakat a 3 abszorbens betételem hosszirányú oldala mentén megfelelően kiemelt állapotban tartja. Ahogyan erre már korábban is utaltunk, a megemelt 10 és 11 folyadékgátak megakadályozzák azt, hogy az a folyadék, amely a betételem 4 peremén túlfolyt, kiszivárogjon, és a folyadék az 5 és 6 oldallapok felé továbbjusson. Mivel a betétnek a folyadékzáró 2 rétege a 10 és 11 folyadékgátakig tartóan van kiképezve, továbbá mivel az 5 és 6 oldallapok külön anyagból vannak kialakítva, semmiféle kockázata nincs annak, hogy a folyadék a 10 és 11 folyadékgáton túl terjed. Ahogyan erre már korábban is utaltunk, amennyiben szükséges, úgy az 5 és 6 oldallapokat folyadékáteresztő anyagból is kialakíthatjuk. A találmány szerint előnyös, ha az 5 és 6 oldallapok elsődlegesen a 3 abszorbens betételem megfelelő rögzítésére szolgálnak, továbbá arra, hogy a terméket a 9 fehérneműben megfelelően előfeszítik, így az 5 és 6 oldallapoknak nem kell folyadékgát-paraméterekkel rendelkeznie. Az 5 és 6 oldallapok például levegő- és nedvességáteresztő anyagból is kialakíthatók, ez azért előnyös, mert az így kialakított egészségügyi betét hűvösebb és sokkal kellemesebb közérzetet biztosít azokkal az ismert egészségügyi betétekkel szemben, ahol az oldalszárnyak folyadék számára átnemeresztő, szivárgást megakadályozó gátként vannak kiképezve.

Hasonlóan az 1-5. ábrákon bemutatott kiviteli alakhoz a 6.,7. és 8. ábrán bemutatott kiviteli alak is tartalmaz egy folyadék számára áteresztő 1 réteget, egy folyadék számára átnemeresztő 2 réteget, valamint az 1 és 2 réteg között elrendezett 3 abszorbens betételemet. Az egészségügyi betét itt is tartalmaz két 5 és 6 oldallapot, amelyet az 1 és 2 rétegeknek azok a részei képeznek, amelyek a 3 abszorbens betételem hosszirányú peremén túlnyúlnak. Hasonló módon, mint a korábbi kiviteli alaknál, az 5 és 6 oldallapok 7 és 8 szabad végei úgy vannak visszahajtva, hogy a 9 fehérnemű lépésbetétrészénél vannak rögzítve használat közben. Az 5 és 6 oldallapok használat közben úgy vannak elrendezve, hogy a 3 abszorbens betételem használat közbeni 21 elülső peremétől kezdődően hátrafelé húzódnak körülbelül addig a pontig, amely a betét keresztirányú középvonala után helyezkedik el. Maga a betét két hosszirányú 22 és 23 visszahajtással van ellátva, amely 22 és 23 visszahajtásokat a 3 abszorbens betételem hosszirányú pereme és az 5 és 6 oldallapok közötti részből képezzük ki. A 22 és 23 visszahajtások úgy vannak kiképezve, hogy a visszahajtott rész kimagasodik használat közben a viselője felé eső oldalon, és lényegében a betét teljes hossza mentén elnyúlóan van kiképezve. A 22 és 23 visszahajtásokat a 9 fehérnemű felé eső oldalon egymáshoz rögzítjük, például összeragasztjuk, ez tehát a betérnek az az oldala, amely használat közben a viselőjétől távolabb esik. A 22 és 23 visszahajtások összeragasztása például olyan ragasztóval is történhet, amely lényegében 24 és 25 ragasztószálakból van kialakítva, amelyeket a teljes hossz mentén elhelyezünk a 22 és 23 visszahajtásokba. A ragasztás természetesen számos módon történhet, történhet hő- vagy ultrahanghegesztéssel például. Lényeg az, hogy - legalábbis tapasztalataink szerint ez a legelőnyösebb - ezek a 22 és 23 visszahajtások a viselőjétől távolabb eső oldalon teljes szélességükben egymáshoz legyenek rögzítve.

Hasonlóan az 1-5. ábrákon bemutatott kiviteli alakhoz, az 5-8. ábrákon bemutatott kiviteli alak is megfelelően kialakított és a folyadék-átnemeresztő 2 rétegre felvitt nyomásra érzékeny 17 és 18 rögzítőtartományokkal rögzíthető. A két 17 és 18 rögzítőtartomány az 5 és 6 oldallapokon a 21 elülső perem közelében van elhelyezve, míg a 14 rögzítőtartomány a betét 26 hátsó végénél van.

Az 5 és 6 oldallapokat a betét előállítását követően hajtjuk vissza a 2 rétegen, ahogyan ez a 8. ábrán látható.

A találmány szerinti betét ily módon az előállítását követően azonnal csomagolásra és szállításra kész állapotba kerül, mivel a 22 és 23 visszahajtások úgy vannak lehajtva, hogy lényegében egyenesen nyúlnak ki a 3 abszorbens betételem hosszirányú oldala mentén, és ugyanabban a síkban helyezkednek el, mint a folyadék-átnemeresztő 2 réteg. Amikor a betétet használják, az 5 és 6 oldallapokat kihajtják, ahogyan ez a 6. és 7. ábrákon látható. Azt követően, hogy az 5 és 6 oldallapokat kihajtottuk, a 22 és 23 visszahajtások hosszirányba kiemelkednek, és a 3 abszorbens betételem mindkét oldalán 10 és 11 folyadékgátat képeznek. Ezt követően a betétet ugyanúgy helyezzük el a 9 fehérnemű lépésbetétrészében, ahogy az 1-5. ábrákon bemutattuk, azaz az 5 és 6 oldallapokat a fehérnemű lépésbetétrészénél kifelé visszahajtjuk.

Mivel a 10 és 11 folyadékgátakat a betét 1 és 2 rétegében kialakított 22 és 23 visszahajtások képezik, a és 11 folyadékgátaknak azok a felületei, amelyek a viselőjének a teste felé esnek használat közben, rendkívül lágyak és megfelelően lekerekítettek lesznek. Ez csökkenti a kellemetlen közérzetet, és ily módon elkerülhető az is, hogy a viselőjének a bőrét sértse.

Annak ellenére, hogy a 10 és 11 folyadékgátak a betét teljes hossza mentén vannak kiképezve, az 5 és 6 oldallapok közvetlenül a betét keresztirányú középvonala mögött véget érnek, a 22 és 23 visszahajtások mégis az 5 és 6 oldallapok kihajtását követően a betét teljes hossza mentén kiemelkednek.

HU 218 239 Β

A 9. ábrán az 1-5. ábrán bemutatott kiviteli alaknak megfelelően kiképezett betét látható. A 9. ábrán látható kiviteli alaknál ugyanazokat a hivatkozási jeleket használtuk, mint az 1-5. ábrán, az eltérés csak annyi, hogy a 10 és 11 folyadékgátakba a 9. ábrán látható kiviteli alaknál a 27 és 28 rugalmas elemeket is beépítettünk. Ily módon tudtuk ugyanis elérni azt, hogy a 10 és 11 folyadékgátak kiemelkedő helyzetüket még biztonságosabban megtartsák a betét használata során. A 27 és 28 rugalmas elemek hatására a betét hosszirányban ívelten meghajlik, és ily módon maga a betét illeszkedni tud a viselője testének a vonalaihoz. A 27 és 28 rugalmas elemeknek nem kell feltétlenül a betét teljes hossza mentén elhelyezkedniük. Elegendő lehet például, ha a már felemelt 10 és 11 folyadékgátak középső részénél helyezzük el a 27 és 28 rugalmas elemeket. Ilyen 27 és 28 rugalmas elem lehet például rugalmas szál, rugalmas szalag, olvasztott ragasztó, vagy habosított anyagból készült rugalmas anyag.

A találmányt lényegében két kiviteli alak segítségével ismertettük, a találmány felismerését képező kiviteli alakok azonban számos más formában is megvalósíthatók, és igen jól használhatók inkontinenciabetétekként is. Az 5 és 6 oldallapoknak, illetőleg a 22 és 23 visszahajtásoknak, valamint a 12 és 13 csatlakozási helyeknek a kialakítása számos módon valósítható meg, mind formájában, mind pedig technológiájában.

A kiemelt helyzetű 10 és 11 folyadékgátakat kiképezhetjük úgy is, hogy a visszahajtott részt egyedül a folyadékáteresztő 1 réteg visszahajtásával alakítjuk ki. Ebben az esetben azonban magában a visszahajtásban valamilyen formában folyadékot elzáró anyagot célszerű elhelyezni, például egy műanyag csíkot, vagy oly módon célszerű kezelni, hogy az anyag maga hidrofóbbá váljon.

A példakénti kiviteli alakoknál bemutattuk azt is, hogy ezeket hogyan célszerű a 9 fehérneműbe elhelyezni. Természetesen számos egyéb módon is rögzíthető a találmány szerinti abszorbens termék a 9 fehérneműre, például úgy, hogy valamilyen súrlódást növelő adalékanyaggal van kiegészítve, vagy öntapadó fóliával van ellátva, vagy nyomásra érzékeny ragasztó van adott mintázat szerint a betét hátoldalán elhelyezve.

A kifelé nyúló 5 és 6 oldallapok is számos, a példában bemutatott anyagtól eltérő anyagból is kialakíthatók, így azok is készíthetők rugalmas anyagból például. A felemelt helyzetben lévő 10 és 11 folyadékgátak a terméknél a 3 abszorbens betételem irányába is behajthatok, és a 10 és 11 folyadékgátak végeinél a folyadékáteresztő 1 réteghez rögzíthetők. Ez az elrendezés biztosítja azt, hogy használat közben abszolút biztonsággal legyen a 10 és 11 folyadékgát a megfelelő felemelt helyzetében, és mintegy folyadékot összegyűjtő zsákot képezzen a 3 abszorbens betételem két oldalán.

Claims (8)

1. Abszorbens termék, amely előnyösen egészségügyi betétként vagy enyhén inkontinenciában szenvedő személyeknél inkontinenciabetétként alkalmazható, és tartalmaz egy hosszúkás abszorbens betételemet (3), amely egy, használat közben a viselője felé eső folyadékáteresztő rétegből (1) és egy folyadékzáró rétegből (2) álló borításban van elhelyezve, a borításnak legalább egyik rétege oldalirányban az abszorbens betételemen (3) túlnyúló, kifelé nyúló, hosszirányú peremet képezően van elrendezve, továbbá rugalmas oldallapok (5, 6) vannak, használat közben a viselője fehérneműjének a lépésbetétrésze külső oldalán visszahajthatóan, és visszahajtáskor az abszorbens betételem (3) mindkét hosszirányú oldalán az oldallapok (5, 6) és az abszorbens betételem (3) széle között legalább részben kiemelkedő folyadékgátat (10, 11) képezően elrendezve, azzal jellemezve, hogy az oldallapok (5, 6) egyik vége a borítást képező rétegek (1, 2) által képezett peremnek (4) használat közben a viselőjétől távolabb eső oldalára vannak rögzítve, és ezen végek a folyadékgátak (10, 11) magasságának megfelelő méretűre vannak kiképezve.

2. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a folyadékáteresztő réteg (1) a terméknek a használat közben a viselője felé eső oldalán van elhelyezve, a folyadékzáró réteg (2) a viselőjétől használat közben a távolabb eső oldalon van elrendezve, mindkét réteg (1, 2) az abszorbens betételem (3) teljes kerülete mentén, azon túlnyúlóan, kifelé nyúló peremet (4) képezően van elrendezve, és egymással összekapcsolva, az abszorbens betételem (3) a két réteg (1,2) között van elhelyezve, továbbá a rugalmas oldallapok (5, 6) egyik vége a kifelé nyúló perem (4) azon oldalához van rögzítve, amely használat közben a viselőjéiől távolabb esik, és a kifelé nyúló perem (4) felemelkedő folyadékgátat (10,11) képezően van legalább a peremnek (4) azon tartományába, amelynél az oldallapokkal (5, 6) össze van kapcsolva, elrendezve.

3. Az 1. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a kiemelkedő folyadékgátakat (10, 11) külön szalagok vagy csíkok képezik, amelyek folyadékzáró anyagból vannak kiképezve, és a rétegekhez (1,2) vannak rögzítve.

4. Az 1 -3. igénypont bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a folyadékgátak (10, 11) rugalmas elemeket (27, 28) is magukba foglalnak.

5. Az 1-4. igénypont bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a folyadékgátak (10, 11) a borítást képező rétegekhez (1, 2) az abszorbens betételemnek (3) a viselője felé eső oldalán vannak rögzítve, ily módon az abszorbens betételem (3) folyadékzáró elemként van kiképezve.

6. Az 1-5. igénypont bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy az oldallapok (5, 6) gőzáteresztő, lélegző anyagból, például szálasanyagból vagy perforált műanyagból vannak kiképezve.

7. Az 1-6. igénypont bármelyike szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy az oldallapok (5, 6) a terméket a fehérneműhöz (9) vagy hasonlóhoz rögzítő elemmel vannak ellátva.

8. A 7. igénypont szerinti abszorbens termék, azzal jellemezve, hogy a rögzítőelem nyomásra érzékeny ragasztóanyag, amely adott rögzítő tartományokat (14, 17, 18) képez.