HU217881B - Eljárás és hengerpár hidegen hengerelt bordázott lemez előállítására, valamint bordás lemez - Google Patents

Abstract

Eljárás bordás lemez előállítására hideghengerléssel, amelynek során asima lemezanyagot két, azonos fordulatszámmal ellenkező irányban forgóhenger közötti résen kiemelkedéseket és mélyedéseket létrehozó módonvezetik; a hengerek felületén lévő fogak a közöttük kialakult résbenyúlnak be. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a szorosanelhelyezett fogak (27, 33, 127, 133) közötti résbe az anyagot helyilegmegnyújtják, és lényegében sima, sík területtől mentes lemezt képezünka kiemelkedő fogak között, minden fogat (27, 33, 127, 133) négy,evolvens alakú oldallal (29, 30, 31, 32) látnak el, a bordázott lemezvastagságát (t) a sima lemezanyag méretének (g) legfeljebb anégyszeresében választják meg, továbbá a bordázott lemez mindegyiksorában a kiemelkedések és a mélyedések közötti osztás távközét 2 mmés 5 mm között hozzák létre, és a hosszúságot legfeljebb 15%-kalcsökkentik. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás bordázott lemez előállítására, maga a lemez, valamint hengerpár a bordázott lemez előállítására. A lemez mindkét oldalán több sor kiemelkedés van. A kiemelkedések a lemez helyi deformálása útján vannak kialakítva úgy, hogy az anyag másik oldalán megfelelő mélyedés keletkezik. Az ilyen bordázott lemez merevebb, mint a kialakításához használt sík lemez, és az adott feladat megvalósításához szükséges anyag tömege is csökkenthető, ha sík lemezanyag helyett a fentebb leírt jellegű lemezt használják.

A bevezetőben leírt jellegű lemezanyagot ismertet a CH-486,281 számú szabadalom. Eszerint egy első irányban váltakozva kiemelkedésekből és mélyedésekből álló sorok helyezkednek el, és az anyag felületén a szomszédos sorok között egyenes vonalakat lehet húzni. A kiemelkedések és mélyedések olyan sorokat is képeznek, amik egy második, az első irányra merőleges irányban helyezkednek el és amik között az anyag felületén további egyenes vonalakat lehet húzni. Ezeknek az egyenes vonalaknak a mentén az anyag vastagsága lényegében egyenlő annak a sík lemezanyagnak a vastagságával, amiből a leírt jellegű anyagot kialakítják, és az anyagot ezeknek a vonalaknak a mentén jóval könnyebben lehet hajlítani, mint az egyik sor középvonala mentén. A közzétett CH-486,281 számú szabadalomban ismertetett anyagban a leírt jellegű bordázott lemez teljes („befoglaló”) vastagsága közelítőleg a tizenkétszerese az azon a ponton fennálló vastagságnak, amely pontban a vastagság értéke maximális. Ezt a vastagságot a továbbiakban a bordázott anyag vastagsági méretének nevezzük.

Egy másik szerkezeti anyagot ismertet Van Leer GB 2011313 A számú szabadalmi bejelentése. Ez a szerkezeti elem előállítható betonból, acéllemezből vagy műgyantából és a gyártási folyamat hajtogatásból és vágásból vagy mélyhúzásból állhat. Ennek a szerkezeti elemnek mindegyik oldalán kiemelkedésekből álló sorok vannak és a kiemelkedéssorok között lyuksorok is vannak. Ennek a szerkezeti elemnek a teljes vastagsága sokszorosa a kialakításhoz használt anyag vastagsági méretének.

Az FR 990018 számú szabadalom kiemelkedésekkel és mélyedésekkel ellátott lemezanyagot ismertet. Ezeket az ábrán látható hengerekkel alakítják ki a sima lemezanyagon. Az ábrából teljesen világos, hogy a hengerek tárcsái fogakkal vannak ellátva. Amikor a lemez a szabadalom szerinti hengerek között átmegy, akkor az anyag megnyúlik a tárcsák teljes magasságára, vagyis a kiemelkedések nagyon magasak és a mélyedések nagyon mélyek. A nyúlás mértéke miatt a szabadalom szerinti lemez hajlításra alkalmas szerkezeteknél alkalmazható.

Az US-A-2878553 számú leírás anódok kialakítására szolgáló rézlemezeket ismertet. A lemezeket úgy teszik merevvé, hogy hengerek között viszik át, amelyekkel bordázást alakítanak ki úgy, hogy a lemezek hosszés szélességi mérete változatlan marad, az alakváltozással mély és sima, sík területeket hoznak létre.

Találmányunk célja olyan bordázott lemez létrehozása, amelynek a teljes vastagsága mindenhol nagyobb, mint a lemez vastagsági mérete, és aminek a teljes hossza a kiemelkedések kialakításakor lényegesen nem csökken.

Ezt a feladatot a találmány értelmében a sík lemez tekintetében úgy oldjuk meg, hogy a lemez anyagában a kiemelkedések és a mélyedések viszonylagos helyzetét úgy választjuk meg, hogy az anyag felületén a kiemelkedések és mélyedések szomszédos sorai átlós irányban az egyenestől eltérően helyezkednek el.

A találmány szerinti sík lemez teljes vastagsága a lemezre lényegében merőleges síkban lévő bármely keresztmetszetben - a CH-486,281 számú szabadalom szerinti lemezanyaggal ellentétben - lényegesen nagyobb, mint annak vastagsági mérete. A CH-486,281 számú szabadalom szerinti lemezanyagban az anyag teljes vastagsága bizonyos síkokban - amelyek a lemezanyagra általában merőlegesek - lényegében egyenlő a vastagsági mérettel. A találmány szerinti lemez minden ilyen keresztmetszetben hullámos és nincs olyan helye, ahol annak keresztmetszetét egyenes vonal határozná meg, és annak mentén el lehetne vágni, amely szerint az eredő keresztmetszete egyenes vonalú sík lenne.

A találmány szerinti lemez teljes vastagságát a két oldal területén lévő kiemelkedések magassága határozza meg. A kiemelkedéseknek az a magassága, amely elegendő annak biztosításához, hogy az anyag felületén a kiemelkedések és mélyedések szomszédos sorai között húzott vonalak az egyenestől eltérően legyenek a sorokban lévő kiemelkedések és mélyedések osztásközétől függően. Azt állapítottuk meg, hogy a lemez vastagsági méretének kétszeresével egyenlő teljes vastagság az az alkalmas vastagság, amely elegendő ahhoz, hogy az anyag felületén elkerüljük az egyenes vonalakat. A teljes bordázott lemezvastagság előnyös módon a kiinduló sík lemez vastagsági méretének legfeljebb a négyszerese. Még előnyösebb módon a teljes bordázott lemez vastagsága a kiinduló sík lemez vastagsági méretének legfeljebb a háromszorosa.

A feladat megoldása során úgy találtuk, hogy a lemez teljes vastagságát akkora értékre korlátozva, ami éppen elég nagy ahhoz, hogy az anyag egyik felületén se legyenek egyenes vonalak, elkerülhető a lemez teljes hosszának jelentős csökkentése a kiemelkedések kialakítása alatt. Nyilvánvaló, hogy a lemez hossza csökken, amikor annak lényegében az egész felületén kiemelkedéseket alakítanak ki.

A jelen találmány szerinti bordázott lemezen a szomszédos kiemelkedések felső lapjai közötti távköz az anyag mindegyik oldalán előnyös módon a háromszorosa a felső lapok azon méretének, amit az említett távközzel azonos irányban mérünk.

A találmány szerinti bordázott lemez két oldalán lévő kiemelkedéseket többféle sorhoz lehet hozzárendelni, például a lemez hosszában elhelyezkedő sorokhoz, a keresztben, derékszögben elhelyezkedő sorokhoz és a hosszához képest ferde sorokhoz. A legkisebb osztásközű sorban az osztásköz (amit itt minimális osztásköznek nevezünk) előnyös módon 2...5 mm. A minimális osztásköz előnyös módon a lemez vastagsági méretének közelítőleg négy-tízszerese. Megállapítottuk, hogy abban az esetben, amelyben a bordázott lemez teljes vas2

HU 217 881 Β tagsága a sík lemez vastagsági méretének közelítőleg a kétszerese, akkor a lemez vastagsági méretének közelítőleg hatszorosával egyenlő minimális osztásköz révén a lemez mindkét felületén elkerülhető az egyenes vonalak jelenléte. Ez jelentősen növeli a hajlítószilárdságot ahhoz a sík lemezhez képest, amiből a találmány szerinti lemez készül, és ugyanakkor a lemeznek a felületegységre vonatkoztatott tömege nem nő jelentős mértékben.

Hosszúkás alakú lemez alkalmazása esetén mindegyik kiemelkedésnek előnyös módon több oldallapja van. Ezek az oldallapok olyan irányokba állnak, amelyek nem esnek egybe sem a lemez irányával, sem annak hosszára merőleges iránnyal. Ez az elrendezés jobb tömeg/szilárdság arányt eredményez, mint a CH-486,281 számú szabadalom szerinti elrendezés, ahol a kiemelkedés oldallapjai a lemez hosszára merőleges irányba esnek.

A találmány szerinti lemez előnyös kiviteli alakjában a kiemelkedések elrendezése annak egyik oldalán lényegében azonos a másik oldalán lévő kiemelkedések elrendezésével.

A találmány a kitűzött értelmében eljárás, ahol a sík lemezt két henger között visszük át. Mindkét henger több foggal van ellátva. Mindegyik fognak négy evolvens alakú oldallapja van. Mindegyik oldallap a tengelyirány és a kerületi irány közötti irányban áll. A hengerek egymáshoz képest két párhuzamos tengely körül forognak. A tengelyek egymástól olyan távolságban vannak, hogy az egyik hengeren lévő fogak benyúlnak a másik hengeren lévő fogak közötti hézagokba. A hengereket azonos sebességgel hajtjuk, és a lemezanyagot átvisszük a hengerek között.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a lemezanyag egyik oldalának részlete felülnézetben, a

2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerinti metszet, a

3. ábra az 1. ábra III-III vonala szerinti metszet, a

4. ábra a lemezanyag előállításának vázlata, az

5. ábra a 4. ábra szerinti egyik henger kiterített felületének részlete, amin egy szomszédos hengeren lévő fogak helyzetét szaggatott vonalak jelölik, a

6. ábra az 5. ábra VI-VI vonala szerinti metszet, a

7. ábra az 5. ábra VII-VII vonala szerinti metszet, a

8. ábra a henger egy másik változatának az 5. ábrához hasonló nézete, a

9. ábra a 8. ábra IX-IX vonala szerinti metszet, a

10. ábra a 8. ábra X-X vonala szerinti metszet, a

11. ábra a 8. ábra XI-XI vonala szerinti metszet.

Az 1 -4. ábrán látható lemez fémből van kialakítva és mindkét oldalán számos kiemelkedés és mélyedés van. Az egyik oldalon lévő kiemelkedéseknek a másik oldalon egy-egy mélyedés felel meg. Az egy oldalon lévő kiemelkedések és mélyedések egyenes vonalú sorokban vannak rendezve, amiben a kiemelkedések és mélyedések váltakoznak. Az ábrákon látható egy 10 sor, ami a lemez hosszirányában terjed, valamint egy 11 sor, ami a 10 sorra merőleges. Vannak 12 sorok, amik csak kiemelkedéseket tartalmaznak és 45°-ban ferdék a 10 és 11 sorhoz képest, továbbá vannak 13 sorok, amik csak mélyedéseket tartalmaznak és 45°-ban ferdék a 10 és 11 sorhoz képest. A szomszédos mélyedések és kiemelkedések eléggé közel vannak egymáshoz ahhoz, hogy elkerülhető legyen közöttük a lemez lényegében sík szakaszainak kialakítása.

Mindegyik kiemelkedésnek van egy lényegében sík felső lapja és mindegyik mélyedésnek van egy alapja, ami lényegében ugyancsak sík.

Mindegyik 14 felső lap legalább közelítőleg négyzet alakú, és ennek a négyzetnek az oldalai 45°-ban ferdék a lemez hosszához képest. Mindegyik 15 alap ugyancsak négyzet alakú, és ennek a négyzetnek az oldalai párhuzamosak a 14 felső lap oldalaival.

A szomszédos 14 felső lapok közötti távolság az iránnyal változik, de legalább a kétszerese az egy felső lap azonos irányban mért méretének és meghaladhatja ennek a méretnek a négyszeresét.

Az 1. ábrán látható a lemez egyik oldala. A másik oldal lényegében azonos ezzel az oldallal úgy, hogy ezen a szemben lévő oldalon kiemelkedések és mélyedések megfelelő elrendezése van. Nyilvánvaló, hogy az 1. ábrán látható oldalon lévő mélyedés helyzetének a másik oldalon egy kiemelkedés helyzete felel meg. A kiemelkedések és mélyedések előző leírása vonatkozik mind a két oldalon lévő kiemelkedésekre és mélyedésekre. Az egyik oldalon lévő felső lapok nagysága és az elrendezés más méretei azonosak a másik oldalon lévő elrendezésével.

A 2. ábrán a lemez metszete látható a 11 sor és egy szomszédos, 16 sor között középen lévő síkban. Ahogyan ez a 2. ábrán látható, a lemez a 11 és 16 sor között középen lévő síkban hullámos, úgyhogy a bordázott lemez „t” teljes vastagsága ebben a síkban lényegesen nagyobb, mint a sík lemez „g” vastagsági mérete. A 2. ábrán látható metszetben az a lemez bármelyik oldalán húzott vonal egyenestől eltérő irányú.

A lemez hullámossága még kifejezettebb a kiemelkedések középpontjait tartalmazó síkban, a 10 sorban. Ahogyan ez a 3. ábrán látható, a lemez vastagsága ebben az utóbbi síkban közelítőleg a kétszerese a lemez vastagsági méretének. A „t” bordázott lemez teljes vastagsága általában nem haladja meg a lemez „g” vastagsági méretének négyszeresét, és a kiemelkedések és mélyedések kezdeti kialakításakor a teljes vastagság nem haladja meg jelentősen a lemez vastagsági méretének háromszorosát. A lemez további megmunkálása kissé csökkentheti a teljes vastagságot.

Az 1., 2. és 3. ábrán látható lemezt a 4. ábrán bemutatott eljárással állítjuk elő. Ennek az eljárásnak a során a sík 17 lemezt egy nem ábrázolt csévéről lecsévéljük és átvisszük a 18 és 19 hengerből álló hengerpár között. A 18, 19 henger kerületén több fog van. A hengerek két párhuzamos, 20, illetőleg 21 tengely körül forognak. A lemezt a hengerek fogai megfogják és deformálják. Mindegyik fog benyomja a lemez egy részét a másik hengeren lévő fogak közötti hézagba, és így kialakít egyrészt egy kiemelkedést, ami a másik henger felé áll ki, másrészt egy mélyedést, ami az adott henger felé esik.

HU 217 881 Β

Ily módon a lemez teljes vastagságát úgy növeljük, hogy mindkét oldalán kiemelkedéseket alakítunk ki.

A lemez a 18 és 19 hengerből álló hengerpárról további, 22, 23 és 24 hengerpárokra kerül, amelyek a lemezt U szelvényűre alakítják. A 18 és 19 hengerből álló hengerpárt, valamint a 22, 23 és 24 hengerpárt ismert kivitelű közös, 25 hajtóegység hajtja, ami egy villamos motorral van kapcsolva. A hengereket lényegében azonos kerületi sebességgel hajtjuk, úgyhogy a lemez folytonosan és azonos sebességgel megy át a és 19 henger, majd a következő hengerpárok hengerei között. A 22, 23 és 24 hengerpár helyett más eszközt vagy eszközöket is lehet alkalmazni, ami(k) a lemezanyag alakját más módon módosítják). A lemez alakja módosításának befejezése után a lemezt szállítás és -felhasználás végett hosszra lehet vágni.

A 18 és 19 henger alakja azonos. Az egyik henger az 5. ábrán látható. Ennek a 19 hengernek a kerületén számos azonos 27 fog van, amik több, csavarvonal alakú sorba vannak elrendezve. Ezek a sorok a henger 20 tengelyéhez képest 45°-os szögben ferdék. Mindegyik fognak van egy négyzet alakú 28 fogfeje és a négyzet élei a 20 tengelyhez képest 45°-os szögben ferdék. A 28 fogfej mindegyik élétől kiindul egy megfelelő 29,30, 31 és 32 oldallap. A szomszédos oldallapok a fog megfelelő éleinél találkoznak. Az egyik él felől a másik felé nézve a két él közötti oldallap evolvens görbe alakú. Valamennyi fog mindegyik oldallapjának ugyanolyan alakja van. Megjegyezzük, hogy a hengereken lévő fogak oldallapjai a kerületi irány és egy axiális irány közötti irányokban állnak. Egy másik elrendezés szerint, ami a 8. ábrán látható, a 128 fogak felső lapjai nem a 120 tengellyel 45°-os szöget bezáró irányban állnak, hanem egy másik irányban. Ebben az elrendezésben a szomszédos fogsorok közötti egyik csavarvonal alakú horonycsoport hornyai közelebb vannak egymáshoz, mint a másik ilyen horonycsoport hornyai.

A 17 lemezt a fogak megfogják és megfeszítik, amikor a lemezanyag a 18 és 19 henger között áthalad, úgyhogy a lemezanyag teljes hossza csak kismértékben vagy jelentéktelen mértékben csökken. A teljes hossz csökkenése (ha ilyen csökkenés bekövetkezik) több tényezőtől íugg. Ilyen tényező a lemez teljes vastagsága és a teljes vastagságnak a 18 és 19 henger által előidézett növekedése. A lemez teljes hossza előnyös módon az eredeti hossznak legfeljebb 15%-ával csökken. A 18 és hengert elhagyó lemez hossza általában az eredeti hossznak legalább 90%-a. A lemez hossza előnyös módon az eredeti hossz 95... 100%-a. A 18 és 19 hengert elhagyó lemez teljes vastagsága előnyös módon a lemez vastagsági méretének két-háromszorosa. A lemez ezt követő megmunkálása a 22, 23 és 24 hengerpárokkal a teljes vastagságot az anyag vastagsági méretének közelítőleg a kétszeresére csökkenti.

Ahogyan ez az 5. ábrán látható, a 27 fogak oldallapjai 34 hézagokon át vannak szemben a szomszédos fogak oldallapjaival. A 34 hézagok legalább olyan szélesek, mint a 27 fogak a fogtőnél, és a 34 hézagokat a 18 henger 33 fogai nem töltik ki. A 18 és 19 henger közötti érintkezési vonalnál a 33 fogak benyúlnak a 27 fogak élei közötti hézagokba úgy, hogy mindegyik 33 fog élei szemben vannak a szomszédos 27 fogak éleivel.

A 34 hézagokban a lemez szabadon fel tudja venni a lemezre a 27 és 33 fogak felső lapjain ható erők által meghatározott alakot. Ezek az erők olyanok, hogy a lemez a 34 hézagokban nem marad sík.

A szomszédos 27 fogak felső lapjait elválasztó köz legalább a kétszerese ezen felső lapok ugyanabban az irányban mért méretének.

Ha a 18 és 19 henger a 8. ábrán látható alakú, akkor az egyik hengeren lévő hosszúkás 133 fogak benyúlnak a másik hengeren lévő szomszédos hosszúkás fogak bizonyos párjai közötti 134 hézagokba, de nem töltik ki teljesen ezeket a hézagokat. Ily módon mindegyik fog mindegyik hosszabb oldallapjának két, viszonylag kis része áll általában a másik hengeren lévő fog oldallapjainak megfelelő részei felé. Ahogyan azonban ez a 10. ábrán látható, az oldallapoknak ezen részei között jelentős rés van. Ez a rés valamivel nagyobb, mint a hengerek által megmunkált lemez vastagsági mérete. Az egyik hengeren lévő fogak nem nyúlnak be a másik hengeren lévő, szomszédos fogak rövidebb oldallapjai közötti 135 hézagokba. A két, 18 és 19 henger fogainak alakja azonos és mindegyik oldallap evolvens alakú a fog ezen oldallapját határoló egyik él felől a fog ezen oldallapját szemben határoló másik él felé nézve.

A 18 és 19 henger ugyanúgy hat a lemezre, mint a többi ilyen henger.

A 4. ábra szerinti eljárás eredményeként kapott lemez szerkezeti elemként, például oszlopként vagy tartóként alkalmazható. Ezekre a célokra különösen alkalmas az U szelvényű lemez. Ennek az U szelvénynek övlemezei vannak és van egy gerinclemeze, ami az övlemezeket egymástól előre meghatározott távolságban tartja. Mindkét övlemez és a gerinclemez felületén kiemelkedés- és mélyedéssorok vannak. Egyes esetekben a lemez felületének csak egy részén van szükség kiemelkedésekre és mélyedésekre. A találmány szerinti lemez előnyös módon alkalmazható válaszfalakban és válaszlapokban állótagként, valamint az állótagok alsó és felső végét befogadó U szelvényként.

Más célokra lényegében sík anyag vagy nem U szelvény, hanem más alakú szelvény használható. A 18 és 19 hengerből álló hengerpár helyettesíthető más hengerpárral, amelyikben mindkét henger a 8. ábra szerinti alakú, vagy olyan hengerpárral, amelyikben a hengerek nem azonosak, például az egyik hengeren négyzetes fogak, a másik hengeren hosszúkás fogak vannak.

A lemez anyaga előnyös módon lágyacél, ami galvanizálható vagy korrózióvédelme végett más módon bevonható. Az eredetileg sík, galvanizált lágyacél lemeznek a leírt módon történő módosítása érintetlenül hagyja a bevonatot. A sík lemez vastagsági mérete tipikusan 0,3...0,7 mm.

Claims (6)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás hidegen hengerelt bordázott lemez előállítására, amelynek során sima lemezt két, azonos fordulatszámmal ellenkező irányban forgó henger közötti ré4

   HU 217 881 Β sen vezetünk át, kiemelkedéseket és mélyedéseket hozunk létre, egymáshoz réssel kapcsolódó fogakkal fogárkokba nyomva a sima lemezt, azzal jellemezve, hogy a fogak (27, 33, 127, 133) közötti résben a lemezt helyileg megnyújtjuk és sík felülettől mentes lemezt képezünk a kiemelkedő fogak között, ahol a hengereken minden fogat (27,33, 127, 133) négy evolvens alakú oldallal (29, 30, 31, 32) képezünk ki, a bordázott lemez vastagságát (t) a sima lemez vastagsági méretének (g) legfeljebb a négyszeresében választjuk meg, továbbá a bordázott lemez mindegyik sorában a kiemelkedések (14) és a mélyedések (15) közötti osztás távközét 2 mm és 5 mm között hozzuk létre, és a lemez hosszúságát legfeljebb 15%-kal csökkentjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bordázott lemez vastagsági mérete (g) 0,3-0,7 mm.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lemez anyaga lágyacél, és adott esetben galvanizált.
4. 4. Hengerekből álló hengerpár hidegen hengerelt lemez előállítására, amelyet két forgó, hengeres test képez, és azok felületén fogsorok vannak, és minden fognak négy oldala van, az oldalak mindegyike az axiális és a kerületi irány közötti irányban áll, továbbá a hengerek fogai a kapcsolódó hengereken lévő fogak közötti résbe benyúlóan vannak kialakítva, azzal jellemezve, hogy a fogaknak (27, 33, 127, 133) négy, evolvens alakú oldala (29, 30, 31, 32) van, és a fogak (27, 33, 127, 133) a másik kapcsolódó hengeren (18, 19) lévő fogak (27, 33, 127, 133) közötti résekbe benyúló helyzetben vannak egymással hajtott kapcsolatba szerelve.
5. 5. Az 4. igénypont szerinti hengerekből álló hengerpár, azzal jellemezve, hogy a fogak (27, 128, 33, 133) a hengereken (18, 19) spirál alakú sorokban vannak elrendezve.
6. 6. Hidegen hengerelt bordás lemez, amelynek mindkét felületén kiemelkedések sora van, amelyekkel ellentétesen a másik felületen mélyedések vannak, és a sorok a lemez hossziránya és oldaliránya közötti egyenesen helyezkednek el, azzal jellemezve, hogy a lemez (17) felületén a szomszédos kiemelkedések (14) között lévő osztás egyenestől eltérő, átlós irányú és a lemez (17) összvastagsága (t) a kiindulóanyag vastagsági méretének (g) legfeljebb a négyszerese, és a kiemelkedések (14) és a mélyedések (15) közötti osztás távköze 2 inm és 5 mm között, és a kiinduló anyag vastagsági méretének (g) négyszerese és tízszerese között van.