HU217477B - Emberi kéz vagy testrész közelségének hatására forgómozgást végző szerkezet - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya emberi kéz vagy testrész közelségének hatásárafőrgómőzgást végző szerkezet, amely a tapasztalt elfőrdűlásők alapjánkísérleti eszközként emberek főrgatási képességének vizsgálatára,tővábbá a főrgatási képesség egyéntől és időtől függő váltőzásának,fejlesztésének a tanűlmányőzására, mérhetővé tételére alkalmas. Aszerkezetnek (20) állványőn (11) elhelyezett vagy felfüggesztett,függőleges tengely (2) körül elfőrgatható, tengelyszimmetrikűsfőrgórésze (3) van. Jellemzője, hőgy a főrgórész (3) egy vagy többegymás fölött elhelyezett, adőtt esetben könnyítésekkel ellátőttkőrőng (14) és/vagy a tengellyel (2) párhűzamős alkőtókkal elhelyezetthenger, amely kőrőng (14) peremén és/vagy a henger palástján tüskék(13) vannak. A főrgórész (3) tömege 0,1–2,0 gramm, célszerűen 0,3–0,8gramm, anyagának relatív mágneses permeabilitása kisebb, mint 50, és afőrgórész (3) célszerűen legalább egy, a főrdűlatők számánakleőlvasását szőlgáló jellel (19) van ellátva. ŕ

Description

A találmány tárgya emberi kéz vagy testrész közelségének hatására forgómozgást végző szerkezet, amely a tapasztalt elfordulások alapján kísérleti eszközként emberek forgatási képességének vizsgálatára, továbbá a forgatási képesség egyéntől és időtől függő változásának, fejlesztésének a tanulmányozására, mérhetővé tételére alkalmas.

A gyakorlati élet számos területén tapasztalhatók olyan jelenségek, konkrét fizikai megnyilvánulások, melyekre közvetlen magyarázat nem adható, illetve magyarázatuk, modellezésük csak több, esetleg egymásnak ellentmondó fizikai elv vagy elmélet segítségével lehetséges. Ilyen eszköz a forrásirodalomban legtöbbször „energiakerék” néven említett szerkezet, amelynek előzményeit és leírását G. Harry Stine ismerteti, Magyarországon 1993-ban a Westinvest Kft. kiadásában megjelent „Mozgató gondolat” című könyvében (eredeti kiadás: 1992 Largo, Florida, USA).

Mivel a téma szakirodalmi és szabadalmi kutatása a publikációk időben és térben rendkívül szórt mivolta miatt nehéz, a jelenség és a szerkezet előzményeinek az ismertetésénél ebben az irodalmi forrásban közölt adatokra hivatkozunk. E szerint az első említés egy olyan készülékről, amely „nézéssel vagy az emberi test közelségével mozgásba hozható”, az 1920-as években történt egy brit orvosi folyóiratban (Láncét, 1922. július 30., 222. oldal, dr. Charles Ross cikke). A szerkezet lényegében egy fonálon felfüggesztett, kiegyensúlyozott tűből állt, amelyet kvarcból készült védőpajzzsal vettek körül. A tű alatt fokokra beosztott körlap volt elhelyezve, amelyen pontosan mérni lehetett az elfordulás mértékét. A cikk állítása szerint a tű a nézés vizuális ingerére vagy az emberi test közelségére reagált, és a körlap skáláján a hatás erősségét is le lehetett mérni.

Ugyancsak Stine könyvében történik említés hasonló felépítésű szerkezetről Franciaországból, illetve a víz felszínén úszó, hasonló hatásokra reagáló tűről. Az itt közöltek alapján valószínűsíthető, hogy magának a jelenségnek az ismerete a történelmi időkbe nyúlik, valószínűleg az ősi emberi tapasztalatok közé tartozik. Az elv megvalósítására születtek az idők folyamán különböző megoldások, amelyeknek hatásmechanizmusa jelenleg nem ismert, de többé-kevésbé ugyanazokat az eredményeket mutatják.

A szintén ebben az irodalmi forrásban említett „energiakerék” első gyakorlati alkalmazásait 1955-56ra teszi a szerző, és 1980-83-ból számol be olyan mintadarabról, amelyet szélesebb körben is sikerrel próbáltak ki. Az említett energiakerék egy kiviteli alakját mutatja a könyv 55. oldalán a 4.3 ábra. Az itt látható szerkezet lényegében egy egyenlő hosszúságú, négyágú kereszt, amelynek ágai enyhén lefelé lógnak. Ez a keresztpontban alulról egy tengellyel van alátámasztva úgy, hogy teljesen körben elfordulhat a tengelyen. A szerkezet a kéz közel helyezésére jön forgásba, és működtetése előzetes gyakorlás nélkül történik, vagy bizonyos idő múlva gyakorlással sajátítható el.

A szerző állítása szerint bizonyos személyeknek rögtön sikerül a forgatás, míg más személyeknek szinte sohasem, és bizonyos összefüggés figyelhető meg a működtető személy pszichés állapota, koncentrációja és a forgás sebessége között, amelyre azonban idáig egyértelmű magyarázatot nem tudtak adni.

Az ilyen szerkezetek működésének fizikai magyarázatára több lehetséges elmélet is van. Ezek egyike a kéz által keltett hőhatás. Egy másik lehetséges magyarázat egy elektrosztatikus vagy elektrodinamikus kölcsönhatás feltételezése a vizsgáló személy keze és a forgó elem között. Ebben az esetben a személy kezének elektromos térereje hozná létre a forgatóerőt, amelynek az eloszlása és intenzitása - gyakorlás nélkül vagy gyakorlás során - befolyásolható, fokozható. Ez megmagyarázná a forgásnak bizonyos pszichés állapotokkal, koncentrálóképességgel való tágabb értelemben vett összefüggését. A forgás létrehozására felmerült még az úgynevezett „pszichoenergia” mint forgatóerő feltételezése is. Ennek a mérésével kapcsolatban azonban nincsenek egyértelmű, kézzelfogható adatok, így ennek bizonyítása vagy éppen cáfolata a további ilyen irányú, idáig lezáratlan kutatások területére esik.

A találmány szerinti megoldás kidolgozásakor a célunk egy olyan egyszerű és olcsó, könnyen előállítható szerkezet létrehozása volt, amely az előbbiekben már említett tapasztalati tényeken alapulva az emberi kéz vagy testrész közelségének hatására nagy biztonsággal forgásba hozható, és így azzal egy jobb kísérleti eszköz hozható létre az ilyen irányú képesség vizsgálatára, mérésére és ehhez kapcsolódóan az ember fizikai vagy esetleg pszichikai állapota közötti összefüggés tanulmányozására.

A találmány szerinti megoldás létrehozásakor felismertük, hogy amennyiben a szerkezet függőleges tengely körül elforgatható, tengelyszimmetrikus forgórésze olyan korong és/vagy a tengellyel párhuzamos alkotókkal elhelyezett henger, amelynek peremén, illetve palástján tüskék vannak, továbbá a forgórész tömege 0,1-2,0 gramm, célszerűen 0,3-0,8 gramm, anyagának relatív mágneses permeabilitása kisebb, mint 50, akkor a kitűzött cél elérhető.

A találmány tehát emberi kéz vagy testrész közelségének hatására forgómozgást végző szerkezet, amelynek állványon elhelyezett vagy felfüggesztett, függőleges tengely körül elforgatható, tengelyszimmetrikus forgórésze van. A forgórész egy vagy több egymás fölött elhelyezett, adott esetben könnyítésekkel ellátott korong és/vagy a tengellyel párhuzamos alkotókkal elhelyezett henger, amely korong peremén és/vagy henger palástján tüskék vannak. A forgórész tömege 0,1-2,0 gramm, célszerűen 0,3-0,8 gramm, anyagának relatív mágneses permeabilitása kisebb, mint 50, és a forgórész célszerűen legalább egy, a fordulatok számának leolvasását szolgáló jellel van ellátva.

A találmány szerinti szerkezet egy célszerű kialakításánál a forgórész körül 160-200° körívnyi részt képező fémből készült tömbből és légréssel ellátott ablakból álló hengerpalást alakú állórész van. A forgórész relatív dielektromos állandója nagyobb, mint 2,5 és relatív mágneses permeabilitása kisebb, mint 1.

A találmány szerinti szerkezet további lehetséges célszerű kiviteli alakjánál a forgórész anyaga papír

HU 217 477 Β vagy műanyag, és a forgórész közepén kemény anyagból, például achátból készült, gömbsüveg alakú tartóelemmel bélelt agyrész van, és a forgórész az agyrész és a tartóelem közvetítésével támaszkodik a tengelyre.

A tömb sűrűsége célszerűen legalább 7 kg/dm³, relatív mágneses permeabilitása legalább 2 χ 10⁴, továbbá a tömb dupla falú és legalább egy, betöltővel ellátott üreget tartalmaz, amely töltőanyaggal, például víz, olaj, cukor van feltöltve.

Célszerű kialakításban a forgórész peremén vagy palástján egy vagy több sorban egymás alatt, az állórész felé irányuló és a tömb belső falán a forgórész magasságában, a forgórész felé irányuló tüskék vannak, ahol a forgórész tüskesorai a tömbön lévő tüskesorok között helyezkednek el.

Egy másik célszerű kialakításban a tömb belső falán körívben, a forgórész magasságában hornyok vannak, és a forgórész pereme(i) ezekbe a hornyokba nyúlnak bele.

A találmány szerinti szerkezet egy további célszerű kiviteli alakja esetében önmagában ismert forgásérzékelővel és/vagy kijelzővel van ellátva oly módon, hogy az adott esetben átlátszó anyagból készült forgórészen egy vagy több fényelzáró folt vagy csík alakú jel van, illetve az átlátszatlan forgórészen egy vagy több, perforációval kiképzettjei van, és - adott esetben - a jel(ek) forgási pályája alatt vagy fölött fényérzékelő fotodióda van elhelyezve, amely célszerűen impulzusszámlálóhoz és azon keresztül kijelzővel ellátott processzorhoz kapcsolódik.

A találmány szerinti megoldást a továbbiakban a mellékelt ábrák alapján ismertetjük:

Az 1. ábra a találmány szerinti szerkezet egy lehetséges kiviteli alakjának nézeti képét mutatja, az ablak részbeni áttörésével.

A 2. ábrán a forgórész egy lehetséges alátámasztása látható metszetben.

A 3. ábrán a forgórész köpennyel és tüskékkel megvalósított kiviteli alakját ábrázoltuk nézetben.

A 4. ábrán a forgórész több koaxiális koronggal megvalósított másik lehetséges kiviteli alakja látható.

Az 5. ábrán a 3. ábrán látható forgórész-kialakításnak a tömbhöz való egy lehetséges illeszkedését mutatjuk be.

A 6. ábrán a 4. ábra szerinti forgórész-kialakításnak a tömbhöz való egy lehetséges illeszkedését ábrázoltuk.

A 7. ábra a tömb üreges és lamellákkal részekre osztott egyik lehetséges kiviteli alakját mutatja.

A 8. ábrán a fordulatszámlálás egy lehetséges megvalósításának tömbvázlatát ábrázoltuk.

Az 1. ábra a találmány szerinti 20 szerkezet egy lehetséges kiviteli alakjának nézeti képét mutatja, a 8 ablak részbeni áttörésével ábrázolva. Az 1. ábrán bemutatott 20 szerkezet a 11 állványon lévő 3 forgórészből és az ezt körülvevő 1 állórészből áll. A 11 állvány egy 21 talpba helyezett 2 tengelyből áll, amely 2 tengely csúcsán van forgathatóan elhelyezve a jelen esetben egy korong alakú, a peremén 13 tüskékkel ellátott 3 forgórész. A részben a 7 tömbből, részben a 8 ablakból álló 1 állórész hengerpalást alakban veszi körül a 3 forgórészt. A 8 ablakon a 3 forgórész síkjában 6 légrés van kiképezve, melyet egy 10 keret vesz körül. A 3 forgórész középen a 2 tengelyre támaszkodó 4 agyrésszel van ellátva.

Az elfordulás megfelelő észlelésére, nyomon követésére a 3 forgórész peremén célszerűen egy vagy több 19 jel van. A 19 jel elhelyezhető az ábra szerint egy 13 tüskén is, vagy a 19 jel lehet maga a 13 tüske is. Bizonyos kialakításoknál a 13 tüskék elhaladása egy referenciahely, például detektor előtt már magában megadja a forgási sebességre vonatkozó információt. Szemmel való megfigyelés esetén azonban a 3 forgórész egy adott pontjának a 19 jellel való megkülönböztetése könynyebben követhetővé teszi a forgást.

A 20 szerkezet elkészíthető az 1 állórész nélkül is, de ekkor a nemkívánatos zavaró külső hatásokra, például a légáramlásokra nagyon érzékeny, és kellő biztonsággal csak ezek kiküszöbölésével használható. Amennyiben az 1 állórészt alkalmazzuk, feltétlenül szükség van a 6 légrés kialakítására, mert anélkül a 3 forgórész csak kitér valamelyik irányba, de nem jön forgásba. A 6 légrés méretének növelése javítja az érzékenységet, de a zavaró hatásoknak is lehetőséget ad. Az optimális megoldást a 8 ablakon keresztbe vágott 6 légrés jelenti, amely a 3 forgórész magasságában van és 10 keret veszi körül.

Az 1 állórész 7 tömbjét célszerűen nagyobb fajsúlyú fémből, például ólomból lehet elkészíteni. A 7 tömb lehet továbbá előnyösen mágnesezhető anyagból, például vasból, míg a 8 ablak valamilyen átlátszó anyag, előnyösen műanyag, például plexi. Ha az 1 állórész egész hengerpalástja fém, azaz tömb, a 20 szerkezet érzékenysége minimális, csak a legnagyobb hatáskifejtő képességgel rendelkező egyének képesek mozgást kiváltani, ők sem mindig, így a 8 ablakot nem célszerű fémből készíteni, illetve fémbevonattal ellátni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha 1 állórész egészét a 8 ablak alkotja.

A 7 tömb falvastagságának növelése 10-20%-kal növelheti a 20 szerkezet érzékenységét, de ez a hatás csak 8-16 mm falvastagság eléréséig érvényesül. A kettős falú, üreges 7 tömbnél a 17 üregnek nincs közvetlen befolyása az eredményre, a 7 tömb két falának vastagsága ilyenkor összeadódik. Az 1. ábrán látható kialakításban a 17 üreg a 9 betöltőkkel van ellátva. Ha a 17 üreget megfelelő töltőanyaggal - ilyen például a víz, olaj, cukor - feltöltjük, az érzékenység a tapasztalatok szerint további 10-20%-kal javul.

Az 1. ábrán látható kiviteli alak esetében a 3 forgórész célszerűen a 4 agyrészhez 12 küllőkkel kapcsolódó, peremén 13 tüskékkel ellátott korong, amelynél a 12 küllők között könnyítések vannak. A 3 forgórész célszerűen készülhet papírból vagy műanyagból. A követelmény, hogy könnyű, kis tehetetlenségű, de kellően merev és alaktartó legyen. A 13 tüskék célszerűen a 3 forgórésszel azonos anyagból, azzal együtt alakíthatóak ki például kivágással vagy sajtolással. A 3 forgórész anyagaként kerülendő a mágneses vagy mágnesezhető anyag. Az elérhető fordulatszám szempontjából a 3 forgórész anyagaként a műanyag előnyösebb, mint a papír, így például PVC-vei a tapasztalatok szerint 20%-kal jobb eredmény érhető el, mint papírral, annak ellenére,

HU 217 477 Β hogy a PVC-ből készült 3 forgórész nehezebb, mint a papírból készült. A 3 forgórész méretét a tapasztalatok szerint egy küszöbérték fölé kell növelni, hogy a forgatóhatásnak kellő nyomatéka, azaz elég nagy erőkarja legyen.

A 3 forgórész átmérőnövelésének határt szab a perem lehajlása, ami ellen a vastagság növelésével védekezhetünk, ez utóbbi azonban súly- és súrlódásnövekedést okoz. Az átmérő méretét a 20 szerkezet kényelmes személyi eszközként való használhatósága is korlátozza. Kísérleteink szerint PVC 3 forgórészt alkalmazva, a gyakorlatban a 7-8 cm átmérőjű 3 forgórész vált be a legjobban. A 3 forgórész 0,1-2 gramm közötti tömegű lehet, célszerűen 0,3-0,8 gramm.

A 2. ábra a 3 forgórész egy lehetséges alátámasztását ábrázolja metszetben, amely egy célszerű megoldás a súrlódás csökkentésére és az érzékenység növelésére. A 3 forgórész közepébe a 4 agyrész van beiktatva, mely a 3 forgórész síkja fölé emelkedik és harangszerűen borul a 2 tengely csúcsára, így stabil felfüggesztést biztosít a 3 forgórész számára. A 4 agyrész előnyösen kemény anyagból, például achátból készült 5 tartóelemmel van kibélelve, és gömbsüveg alakú felületrészével illeszkedik a 2 tengely csúcsára.

A 3. ábrán a 3 forgórész henger alakú kiviteli alakja látható nézetben 18 paláston elhelyezett 13 tüskékkel. Ennél a kiviteli alaknál a 3 forgórészt széles henger alkotja, amelynek 18 palástja a 12 küllők alatt helyezkedik el, és ezen a 18 paláston vannak a 13 tüskék elhelyezve. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a 12 küllők célszerűen egy kúppaláston fekszenek, melynek csúcsában van a 4 agyrész, tehát az ábra alapján az is látható, hogy a 12 küllőknek nem feltétlenül kell egy síkban lenniük.

Az emberi kéz vagy testrész közelségének hatására elérhető fordulatszám tovább növelhető, ha a 3 forgórész peremén körben, egymás alatt egy vagy több sorban az 1 állórész felé irányuló 13 tüskék vannak elhelyezve. A 13 tüskék célszerű mérete 3-4 mm, csúcsszögük (azaz hegyességük) nem nagyobb 15°-nál.

A 3. ábrán látható kiviteli alak egy előnyös megvalósítása esetében 7,5 cm átmérőjű 3 forgórész mellett a 18 palást az átmérőre merőlegesen előnyösen 2-3 cm méretű. A 18 paláston lévő 13 tüskék együttes hatása a tapasztalatok szerint mintegy 25-30%-kal növeli az elérhető fordulatszámot, azaz a 20 szerkezet érzékelőképességét. Egy körben 32 darab 13 tüskét alkalmazva már elérhető a 25%-os javulás, 64 darab tüske biztosítja a 30%-ot. Ömél több sor 13 tüskét nem érdemes alkalmazni, mert nincs érdemleges többlethatása, az optimális a három sor.

A 4. ábrán a 3 forgórész egy másik lehetséges előnyös kiviteli alakja látható több koaxiális 14 koronggal. Egy ebből adódó szintén előnyös kiviteli alaknál a 3 forgórész több, 12 küllőkkel ellátott kerékből is állhat, melyek koaxiálisán, egymás alatt kapcsolódnak a kellően meghosszabbított 4 agyrészre. A 14 korongok pereme a korábbiakhoz hasonlóan körben a 13 tüskékkel van ellátva. Az optimálisnak talált három 14 korongos 3 forgórész esetén a fordulatszám 10%-kal nagyobb, mint egy 14 korongnál. Célszerű azonos átmérőjű 14 korongokat használni, és egymással párhuzamosan, egymástól egyenlő távolságra elhelyezni azokat. Tapasztalataink szerint ez utóbbi tényezők változtatása nincs érdemleges hatással az elérhető eredményre.

A több 14 korongos forgórésznek nem a fordulatszám növelésében van jelentősége, hanem a szerkezet stabilitásában. Az esetleges zavaró hatások, mint a légáramlás, ezzel a kiviteli alakkal jobban kiküszöbölhetők. így az állandó fordulatszám kialakulása, a működés stabilitása jobb.

Az érzékenység és a fordulatszám növelését célzó további megoldásokat mutatnak az 5. és 6. ábrák. Mindkettő lényege, hogy az 1 állórész, pontosabban annak 7 tömbje a 3 forgórész magasságában, a 7 tömb belső falán valamilyen kedvező kialakítással rendelkezik.

Az 5. ábra a 3. ábra szerinti 3 forgórész-kialakítás egy lehetséges illeszkedését mutatja a 7 tömbhöz. A 3. ábráról megismert henger alakú 3 forgórész 18 palástján lévő 13 tüskék a 7 tömb belső falán a 3 forgórész felé irányuló hasonló kiképezésű 13 tüskék közé illeszkednek és forgáskor egymás között haladnak el. A 13 tüskék már említett előnyös hatása például a 7 tömb 5. ábra szerinti kedvező formai kialakításakor érvényesül teljes mértékben.

A 6. ábrán a 4. ábra szerinti 3 forgórész-kialakítás illeszkedését ábrázoltuk a 7 tömbhöz. A 6. ábra szerint a 4. ábráról megismert több 14 korongból álló 3 forgórészhez olyan 7 tömb tartozik, melynek belső falán 22 hornyok vannak, melyekbe a 3 forgórész pereme belenyúlik. A 22 hornyok alkalmazása akkor is eredményes, ha a 3 forgórész csak egy 14 korongból áll. Ezt az egy 14 korongot befogadó 22 hornyot ekkor mindkét oldalról egy-egy vagy két-két további 22 horony fogja közre.

A 7. ábra a 7 tömb célszerűen 16 lamellákkal 17 üregekre osztott kiviteli alakját mutatja. Ilyenkor minden 17 üreghez külön 9 betöltőt kell biztosítani. A 16 lamellák kedvező száma négy, a 17 üregekből ötnél többet nem érdemes kialakítani. Ha a 9 betöltőn keresztül a 17 üreget megfelelő töltőanyaggal, például vízzel, olajjal vagy cukorral töltjük fel, az további 10-20% érzékenységjavulást okozhat.

A 8. ábrán a fordulatszámlálás egy lehetséges megoldásának tömbvázlatát ábrázoltuk. A 20 szerkezet könnyen kiegészíthető bármely önmagában ismert automatikus fordulatszámmérővel, amely a 8. ábra szerinti kialakításban egy 15 fotodiódával ellátott 23 impulzusszámláló, amely 25 kijelzővel ellátott 24 processzorhoz csatlakozik. Amennyiben a 3 forgórész átlátszó anyagból, például PVC-fóliából van, a 19 jel egy fedett, átlátszatlan szakaszt jelent a 3 forgórész peremén. Átlátszatlan anyagú 3 forgórész esetén a 19 jelnek egy perforáció felel meg. A 3 forgórész peremén lévő 13 tüskék is 19 jelként funkcionálnak, mert a forgással egyértelmű kapcsolatban vannak.

A 19 jel(ek) vagy 13 tüskék elhaladásakor a 3 forgórész alatt elhelyezett 15 fotodióda észleli az áthaladásból adódó fényváltozást, és a hozzá csatlakozó 23 im4

HU 217 477 Β pulzusszámláló jele alapján a 24 processzor a fordulatszámot méri és a 25 kijelzőn kijelzi. Ha a 3 forgórész peremén több 19 jel van, amivel adott esetben azonos funkciót tölthetnek be a peremen körben elhelyezett 13 tüskék, akkor az elrendezés a fordulatszám pontosabb mérésére is felhasználható. Az elektronikus elrendezés jelkimenete számítógéphez is csatlakoztatható, amellyel lehetőség van a mérési eredmények eltárolására, rendszerezésére, későbbi kiértékelésére.

Egy lehetséges konkrét kiviteli alak esetében, 7-8 cm átmérőjű 3 forgórész alkalmazása mellett az 1 állórész magassága célszerűen 10 cm. Az 1 állórész magasságának megduplázása 100%-os fordulatszám-növelést eredményez, de kedvezőtlenül növeli a 20 szerkezet méretét és kezelhetőségét.

A 20 szerkezettel elérhető legnagyobb fordulatszám a kiviteli példák kapcsán ismertetett módosításokkal növelhető. A maximális fordulatszámérték növelése egyben azt is jelenti, hogy bővül azon személyek köre, akik a 20 szerkezetet meg tudják mozdítani. A 20 szerkezet legegyszerűbb, de működő alakja legfeljebb percenként 6-8 fordulat értéket képes adni. Az 1 állórész és 3 forgórész különböző javított alakjainak bevezetésével a csúcsfordulatszám 30-ig is növelhető.

A találmány szerinti készülékkel több gyakorlati próbát végeztünk. Az egyik vizsgálatot az 1. ábra szerinti kialakítású 20 szerkezettel végeztük, egykorongos 3 forgórésszel, melynek átmérője 7,5 cm, tömege 0,7 gramm volt. A 7 tömb hornyolt kiképzésű, de töltőanyagot és hengermagasítást az 1 állórésznél nem alkalmaztunk. A 20 szerkezetet a vizsgálat helyén felállítottuk és 5-10 percen át megfigyeltük. A 3 forgórész nyugalomban maradt. A 7 tömb külső oldalához nagy tömegű ólomtesttel közelítve és azt 4-5 percig a szerkezet közelében tartva változást nem észleltünk. Nem okozott változást a hasonló módon alkalmazott nagy tömegű vastest (súlyzó), továbbá felmelegített vasgolyó sem.

Az 1 állórésznek a 7 tömb, valamint 8 ablak oldaláról külön-külön kipróbáltuk a forró vízzel töltött gumikesztyű hatását, mely forgást, mozgást nem okozott. Ezek a próbák akkor sem adtak más eredményt, ha a próbatestek kontaktusba kerültek a tömb külső részével vagy - hideg próbatestek esetén - a plexiből készült 8 ablakkal. Nem hozta létre a 3 forgórész forgását a 20 szerkezet közvetlen közelében szolenoiddal kialakított erős elektromágneses tér sem.

A 6 légrésen át a 20 szerkezet belsejébe légáramlökést bocsátva a 3 forgórész valamelyik irányba elbillent vagy kitért, esetleg egy fordulatot tett, de a befúj ás megszűntével a 3 forgórész nyugalmi helyzete azonnal visszaállt.

A találmány szerinti eszköz előnye, hogy egyszerű és olcsó. Kellően érzékeny változata készíthető el egyszerűbb kiviteli formában is. Üzemeltetése külső energiaforrást nem igényel, hordozható és könnyen telepíthető, üzembe helyezése gyors. A jelenségről jól értelmezhető és reprodukálható számszerű értéket ad. Azonos személy esetében végzett rendszeres méréseknél jól ellenőrizhető valamilyen alkalmazott tréning hatásossága, eredményessége, másrészt jól értékelhető, észlelhető a rendszeresen végzett mérések eredményeiben mutatkozó feltűnő változás.

Claims (8)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Emberi kéz vagy testrész közelségének hatására forgómozgást végző szerkezet, amelynek állványon elhelyezett vagy felfüggesztett, függőleges tengely körül elforgatható, tengelyszimmetrikus forgórésze van, azzal jellemezve, hogy a forgórész (3) egy vagy több egymás fölött elhelyezett, adott esetben könnyítésekkel ellátott korong (14) és/vagy a tengellyel (2) párhuzamos alkotókkal elhelyezett henger, amely korong (14) peremén és/vagy a hengerpalástján (18) tüskék (13) vannak, a forgórész (3) tömege 0,1-2,0 gramm, célszerűen 0,3-0,8 gramm, anyagának relatív mágneses permeabilitása kisebb, mint 50, és a forgórész (3) célszerűen legalább egy, a fordulatok számának leolvasását szolgáló jellel (19) van ellátva.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a forgórész (3) körül 160-200° körívnyi részt képező fémből készült tömbből (7) és légréssel (6) ellátott ablakból (8) álló hengerpalást alakú állórész (1) van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a forgórész (3) relatív dielektromos állandója nagyobb, mint 2,5 és relatív mágneses permeabilitása kisebb, mint 1.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a forgórész (3) anyaga papír vagy műanyag, és a forgórész (3) közepén kemény anyagból, például achátból készült, gömbsüveg alakú tartóelemmel (5) bélelt agyrész (4) van, és a forgórész (3) az agyrész (4) és a tartóelem (5) közvetítésével támaszkodik a tengelyre (2).
5. 5. A 2-4. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a tömb (7) sűrűsége legalább 7 kg/dm³, relatív mágneses permeabilitása legalább 2 χ 10⁴, továbbá a tömb (7) dupla falú, és legalább egy, betöltővel (9) ellátott üreget (17) tartalmaz, amely töltőanyaggal, például vízzel, olajjal, cukorral van feltöltve.
6. 6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a forgórész (3) peremén vagy palástján (18) egy vagy több sorban egymás alatt, az állórész (1) felé irányuló és a tömb (7) belső falán a forgórész (3) magasságában, a forgórész (3) felé irányuló tüskék (13) vannak, ahol a forgórész (3) tüskesorai a tömbön (7) lévő tüskesorok között helyezkednek el.
7. 7. A 2-6. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy a tömb (7) belső falán körívben, a forgórész (3) magasságában hornyok (22) vannak, és a forgórész (3) pereme(i) ezen hornyokba (22) nyúlnak bele.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti szerkezet, azzal jellemezve, hogy önmagában ismert for5

   HU 217 477 Β gásérzékelővel és/vagy kijelzővel (25) van ellátva oly módon, hogy az adott esetben átlátszó anyagból készült forgórészen (3) egy vagy több fényelzáró folt vagy csík alakú jel (19) van, illetve az átlátszatlan forgórészen (3) egy vagy több, perforációval kiképzettjei (19) van, és adott esetben ajel(ek) (19) forgási pályáj: alatt vagy fölött fényérzékelő fotodióda (15) van elhe lyezve, amely impulzusszámlálóhoz (23) és azon ke resztül kijelzővel (25) ellátott processzorhoz (24) kap

   5 csolódik.