HU216427B - Inhalálókészülék - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya inhalálókészülék pőr alakú anyag belélegzéséhez,amely készülék a pőr alakú anyagőt magában főglaló mélyedésselkiképezett tartályt, a tartály megfőgására kiképezett szerk zetet,valamint a belélegezendő adagőt magában főglaló mélyedést abelégzéshez használati helyzetbe hőzó szerkezetet tartalmaz, amelynekőlyan kimenettel ellátőtt, szájba illeszkedő eleme van, amely nyitőtttartállyal egy járatőn keresztül van összekapcsőlva, amelynek Ventűri-csatőrnát képező falrésze van. A találmány lényege, hőgy a mélyedés aVentűri-csatőrna (258) ezen falrészével és a járattal együttműködő,törésmentes átmenetet képezően van kialakítva. ŕ

Description

A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 9 lap ábra)

HU 216 427 Β

A találmány tárgya inhalálókészülék por alakú anyagok belégzésére. Az inhalálókészülék segítségével tehát különféle, por alakban rendelkezésre álló gyógyászati anyagok lélegezhetők be.

A találmány szerinti inhalálókészülék tehát úgy van kialakítva, hogy alkalmas legyen a por alakban rendelkezésre álló anyagok belégzésére, és ehhez tartalmaz egy portartályt, amely a használati helyzetben mélyedést képezően van elrendezve, és biztosítja, hogy a belélegezendő por a szervezetbe jusson az inhalálókészülék használati helyzetében. Az inhalálókészülék tartalmaz egy kimenetet, amely a nyitott tartállyal egy járaton keresztül van összekapcsolva.

Többféle inhalálókészülék ismert, ezek közül csak azokat említjük részletesebben, amelyek a találmányunk szerinti megoldáshoz, valamilyen részletben kitanítást tartalmaznak. A GB-A-2242134 számú szabadalmi leírásban ismertetett inhalálókészülék legalább egy portartályt tartalmaz, amely két egymáshoz illesztett, és egymástól lehúzhatóan szétválasztható elemből áll, továbbá tartalmaz a legalább egy tartály számára kiképezett nyitóállomást, valamint egy lefejtőállomást, amely a nyitóállomásnál van a tartályt képező elemek szétválasztására, így a tartály nyitására kiképezve. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a por kimeneti áramlási útja beszögelléseket tartalmaz, ami akadályozza a por maradéktalan áramlását.

A WO 92/00771 számú közzétételi iratban ismertetett megoldás szintén por alakú anyag belégzésére van kiképezve, és tartalmaz egy, a belélegezendő por számára kiképezett tárolókamrát, továbbá legalább egy adagolósapkával ellátott adagolóelemet tartalmaz a por adagolására. Az adagolóelem egy első és egy második helyzete között mozgatható, az első helyzetben a tartály a tárolókamrához van továbbítva, ahol a belélegezendő porból egy adag vétele történik, míg a második helyzet a használati helyzet.

A találmány célja olyan inhalálókészülék kialakítása volt, amely az előbb említett berendezésekkel együtt alkalmazható, ugyanakkor kedvezőbb és hatásosabb poradagolást tesz lehetővé.

Felismertük ugyanis, hogy ha a használati helyzetben a nyitott portartályt képező mélyedésnek folytonos, törésmentes átmenete van a kimeneti járat falával, és együtt Venturi-csatomát képeznek, akkor gyorsan és gyakorlatilag teljes mértékben biztosítva van, hogy a por alakú anyag kiürüljön a tartályból.

A találmány tehát inhalálókészülék por alakú anyag belélegzéséhez, amely készülék a por alakú anyagot magában foglaló mélyedéssel kiképezett tartályt, a tartály megfogására kiképezett szerkezetet, valamint a belélegezendő adagot magában foglaló mélyedést a belégzéshez használati helyzetbe hozó szerkezetet tartalmaz, amelynek olyan, kimenettel ellátott, szájba illeszkedő eleme van, amely a nyitott tartállyal egy járaton keresztül van összekapcsolva, amelynek Venturi-csatomát képező falrésze van.

A találmány lényege, hogy a mélyedés a Venturicsatoma ezen falrészével és a járattal együttműködő, törésmentes átmenetet képezően van kialakítva.

Előnyös az inhalálókészülék, ha tartalmaz legalább egy, még fel nem használt tartályt tartó elemet, valamint legalább egy, a tartályt használati helyzetbe továbbító elemet.

Célszerű, ha az inhalálókészülék tartóeleme a még fel nem használt tartályokból egymásra helyezett, tartálysort képező elemként van kiképezve, és a készülék tartalmaz még a már felhasznált tartályokat - a por alakú anyag belélegzését követően - összegyűjtő és egy használati állomáson tároló elemet.

Előnyös továbbá, ha legalább egy tartály két, egymáshoz illesztett, de egymástól szétválasztható elemből áll, és a készülék tartalmaz még legalább egy, tartály számára a nyitásra kész helyzetet létrehozó és a tartály elemeit ebben a helyzetben egymástól különválasztó, és így a tartályt kinyitó állomást.

A tartályt képező két elem célszerűen egy alaplemez, amelyben legalább egy, a mélyedést képező tasak van kiképezve, és egy borítólemez, továbbá legalább egy tasak és a hozzá tartozó borítólemez legalább egy tartályt képez, a készülék tartalmaz egy, a borítólemezt az alaplemezről a nyitóállomáson leválasztó lehúzóelemet.

Az alaplemez és a borítólemez előnyösen hosszúkás elemekből van kiképezve, amelyekben számos tartály van egymástól adott távolságra elhelyezve, és a készülék el van látva egy, az egyes tartályok használati helyzetbe érkezését jelző elemmel.

A házban előnyösen még egy tárolókamra is van a belélegezendő por számára kiképezve, továbbá el van látva egy, első és egy második helyzet között mozgatható adagolóelemmel, amely legalább egy, a tartály méretével megegyező méretű sapka, és az első helyzet a tartályba történő adagolást, a második pedig a tartály használatra kész állapotát biztosítóan van kialakítva.

A találmányt a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben.

Az 1. ábrán látható a találmány egyik első példakénti kiviteli alakjának a részmetszete, a 2. ábrán az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak alulnézete látható kissé felnagyítva, a 3. ábrán a 2. ábrán bemutatott kiviteli alak ΙΙΙ-ΠΙ vonal mentén vett metszete látható, amelyen a 2. ábrán bemutatott szerkezetnek csak egyetlen eleme figyelhető meg részletesebben, a 4. ábrán az 1-3. ábrán bemutatott kiviteli alak térbeli rajza látható, a 4a. ábrán a 4. ábrán bemutatott kiviteli alak felülné50 zete látható, a 4b. ábrán a 4. ábrán bemutatott kiviteli alak függőleges metszetének az a része látható, ahol a szájba illeszkedő elem figyelhető meg részletesebben, az 5. ábrán egyetlen portartály látható térbeli rajza segítségével, a 6a. és 6b. ábrán forgó/csúszóelemet alkalmazó kiviteli alak látható, amely a 6a. ábrán bemutatott kiviteli alak X-X vonal mentén vett metszete,

HU 216 427 Β a 7a. és 7b., valamint a 8a. és 8b. ábrán a 6a. és 6b. ábrán bemutatott kiviteli alak szerinti berendezés egy másik helyzete látható, a 9. ábrán a találmány egy további példakénti kiviteli alakja látható részben nézetben és részben metszetben, a 9a. ábrán a 9. ábra egy részlete látható kinagyítva, a 10a. és 10b. ábrán a 9. és 9a. ábrán bemutatott kiviteli alak felső része látható metszetben, működésen kívüli és működési helyzetben, all. ábrán a 10b. ábrának egy része látható metszetben, a 12. ábrán pedig egy további kiviteli alak részleges hosszmetszete látható.

Az 1-4. ábrákon az inhalálókészülék egyik példakénti kiviteli alakja látható, amely tartalmaz egy 201 házat, amelyben egy U alakú 202 járat van kiképezve. Ez a 202 járat tartalmaz egy első 203 egyenes szakaszt, amelyben első 204 tartálysor van, amely a még fel nem használt por alakú anyagot tartalmazó 205 tartályok egymásra helyezéséből áll, tartalmaz egy második 206 egyenes szakaszt, amely egy 207 tartálysort képez, amely a már felhasznált, azaz üres 205 tartályokat tartalmazza. A 204 tartálysor alsó vége egy 208 dugattyún van megtámasztva, míg a második 207 tartálysor alsó vége egy 209 dugattyún van megtámasztva. Összenyomott állapotban elhelyezett 210 tekercsrugó van az U alakú 202 járatban úgy elhelyezve, hogy a 210 tekercsrugó egyik vége a 208 dugattyún, a másik vége pedig a 209 dugattyún fekszik fel. A 210 tekercsrugó 210a és 210b végrésze úgy van elrendezve, hogy itt a 210 tekercsrugó az egymással szomszédos menetei valamivel távolabb vannak egymástól elhelyezve, míg a 210 tekercsrugó hosszának a többi részén az egyes menetek szorosan egymás mellett vannak elhelyezve. Ez azt eredményezi, hogy a 210 tekercsrugó olyan rugalmas elemet képez, amelynek lényegében konstans a hosszúsága, és mint ilyen, lényegében konstans rugóerőt fejt ki a 210a és 210b végrésznél.

Itt jegyezzük meg, hogy a 210 tekercsrugó helyett másfajta és formájú rugót is alkalmazhatunk. Alkalmazható például egy egyszerű nyomórugó, amelynek a hossza mentén a menetek végig azonos távolságra vannak egymástól elhelyezve. Ebben az esetben azonban ugyanolyan kompressziós merevséget, mint a 210 tekercsrugónál, csak viszonylag vastag huzal alkalmazásával lehet elérni, ami viszont kevésbé előnyös, mert kevésbé lehetne meghajlítani az U alakú 201 járatnak a meghajlított részénél. Egy további lehetőség oly rugalmas, sík elemből kialakított fémszalag alkalmazása vagy műanyag alkalmazása, amelynek mindkét végénél egy rövid nyomórugó van elhelyezve. Ennek az az előnye, hogy a sík lemezből kialakított szalagrugó nagyon rugalmasra alakítható ki, és ily módon könnyedén lehetne az U alakú résznél még igen kis sugár esetén is meghajlítani, könnyebben, mint a kör keresztmetszetű egyéb rugókat. Ennek a megoldásnak azonban az a hátránya, hogy további elemei vannak, és műanyag alkalmazása esetén maga az anyag idővel öregszik. További lehetőség egy olyan, szintén szalagrugóból kialakított rugózóelem alkalmazása, amellyel egy egységet képezően van a két végénél egy-egy Z alakú rugózórész kialakítva. Ez a megoldás rendkívül rugalmas rugót eredményez, ugyanakkor elkerülhető, hogy egynél több elemből álljon, jóllehet az ilyen rugót rendkívül gondosan kell megtervezni ahhoz, hogy a megfelelő terhelésre alkalmazható legyen. Ilyen rugó készíthető fémből is, mi több, célszerű, mert a műanyag öregedéssel szembeni megbízhatósága nem egyértelmű.

Az 1. ábrán látható még egy 211 fedél, amely a 201 ház tetejéhez van rögzítve, ebben a 211 fedélben egy

212 mélyedés van, amely mind függőleges, mind vízszintes metszetét tekintve négyszögletes keresztmetszetű. Megtalálható még egy 213 csúszóelem, amely a 212 mélyedésbe csúsztathatóan van behelyezve. A 211 fedélben van még egy, a levegő bevezetésére szolgáló 214 járat, és a levegő és a por elvezetésére szolgáló 215 járat. A 213 csúszóelem el van látva egy 216 járattal, amely a 213 csúszóelem alsó része felé nyitott. Amikor a

213 csúszóelem a bal kéz felőli véghelyzetében van - az

1. ábrán a közbenső helyzetet látjuk -, úgy a 216 járatban lévő alsó nyílás a 204 tartálysor felső végével kapcsolódik, és a 216 járat külső végei a megfelelő 214, illetve 215 járatokkal kapcsolódnak. Ily módon tehát, amikor a 213 csúszóelem a bal oldali véghelyzetében van, akkor a felhasználó a szájba vagy orrba illeszthető elemen keresztül - amely a 215 járathoz van csatlakoztatva - a 214 járaton keresztül levegőáramot kap, és a 216 járaton keresztül a 204 tartálysorban lévő legfelső 205 tartályból a felhasználóhoz jut a por alakú anyag is, amely végül a 215 járaton ürül ki. Minden egyes 205 tartálynak a felső felületén egy, az 5. ábrán látható 205 mélyedés van, amelyben a por alakú anyag van, és a 205 mélyedés alakja olyan, hogy a 216 járat vele szomszédos falaival sima átmenetet képez, ily módon tehát jó hatásfokkal biztosítható, hogy a légárammal a por alakú anyag ki tud ürülni. Az 1. ábrán látható 214, 215 és 216 járatok, valamint a 205 tartályban létrehozott 205a mélyedés Venturi-csatornát képeznek.

A 213 csúszóelem szerepe az, hogy az egyes 205 tartályokat használat után a 204 tartálysor tetejéről a 207 tartálysor tetejére továbbítsa, A 213 csúszóelem részletesebben a 2. és a 3. ábrákon figyelhető meg. Jól látható a 2. és a 3. ábrán, hogy a 213 csúszóelem alsó oldalán van egy 217 mélyedés, amelynek egyik végén 218 vállrész, másik végén pedig egy 219 ferde felület van kialakítva. Amikor a 213 csúszóelem bal oldalról jobb oldalra mozdul el - ahogyan ez az 1-3. ábrákon látható - úgy a 218 vállrész a 205 tartály bal oldali szélével kapcsolódik, amely 205 tartály egyébként a

204 tartálysor legtetején van. A 213 csúszóelem ezt a

205 tartályt a második 207 tartálysomak a tetejére viszi, amely a már felhasznált 205 tartályokat tartalmazza. A 213 csúszóelem első 220 alsó pereme a 207 tartálysor tetejével érintkezik mindaddig, amíg a legutoljára használt 205 tartálynak az elülső éle a 207 tartálysor felső peremén át nem billen. Ez biztosítja, hogy az újonnan felhasznált 205 tartály a 207 tartálysorban a kívánt helyzetben fog elhelyezkedni.

HU 216 427 Β

Amikor a 213 csúszóelem balra mozdul el, a 207 tartálysor fokozatosan összenyomódik, ahogyan a 207 tartálysor legtetején lévő 205 tartálynak a jobb oldali peremével kapcsolódik a 219 ferde felület, és ez mindaddig tart, amíg a 220 alsó perem a 207 tartálysor fölé nem ér. A 213 csúszóelem balra történő elmozdulása a 207 tartálysor tetején lévő 205 tartályt nem engedi balra elmozdulni. Ezt a nem visszaálló megfogást a 221 csapokból képezett csappár biztosítja, amelyeket a

2. ábrán láthatóan két 222 rugalmas elem fog meg. Természetesen egyéb erőfeszítő, illetve megfogóelemek is alkalmazhatók a 221 csapokhoz. A 221 csapok belső végei kissé ívelten vannak kiképezve, ily módon tehát megakadályozzák azt, hogy a 205 tartályt tartalmazó 213 csúszóelem jobbról balra mozduljon el, nem akadályozzák meg azonban azt, hogy a 213 csúszóelem, benne a 205 tartállyal, balról jobbra mozduljon el.

Az 5. ábrán kissé felnagyítva látható egy 205 tartály a benne kialakított 205a mélyedéssel. A 205 tartály adott esetben lehet sík falú és négyszögletes alakú, de két egymással szemben fekvő pereme kúposra van kiképezve. Látható az is, hogy fontos, hogy egy nem visszatérő megfogóelem is tartozzon az elrendezéshez.

A 213 csúszóelem előre és hátra mozgatható, például egy 224 emelő segítségével, amelynek egy részét a 3. ábrán szaggatott vonallal bejelöltük. A 224 emelő egy 225 tengely körül forgatható el, amely a 201 házban van elhelyezve, és amely a 226 furaton van keresztülvezetve, amely az 1. ábrán figyelhető meg. Maga a 224 emelő az

1. ábrán nem látható. A 224 emelőben van egy 227 ívelt nyílás, amelyben egy 228 csapnak a vége helyezkedik el, amely a 213 csúszóelemhez van rögzítve. A 224 emelő az óramutató járásával egy irányban mozdul el, és így a 228 csap is elmozdul, és ekkor mozdul el a 213 csúszóelemjobbra.

A 228 csap és a 227 ívelt nyílás a 224 emelő és a 213 csúszóelem közötti üresjáratot vagy holtjáratot mutatja. A működő inhalálókészülékben ezt az üresjáratot lehet felhasználni egy, a szerkezetet lezáró, például 234 sapka, zárt állapotból nyitott helyzetbe billentésére. Gyakorlatban a 224 emelő is képezheti a zárósapkát úgy, amely először olyan nyitómozgást végez, amelynek nincs semmilyen hatása a 213 csúszóelemre, majd a mozgásának a másik szakaszában az utolsóként használt 205 tartályt a 204 tartálysorból átteszi a 207 tartálysorba, és ily módon a 204 tartálysor legtetejére egy tele, még nem használt 205 tartály kerül. Erre vonatkozóan látható egy példakénti kiviteli alak a 4., 4a. és 4b. ábrán. Ez a kiviteli alak tartalmaz egy 231 házat, U alakú 232 járattal, megtalálható itt egy 230 nyomórugó és egy 233 csúszóelem. A készülék akkor van zárva, ha az elforgatható 234 sapkát, amely az emelő is, elfordítjuk, és ez arra kényszeríti, hogy a 233 csúszóelemet a 230 nyomórugó ereje ellenében elmozdítsa. A 234 sapka 237 tengelye a forgástengely, amely elforgathatóan van a 231 házra felerősítve. A 234 sapka egy 238 ívelt nyílással van ellátva, amelyben egy 239 csap mozdul el, és ez a 239 csap van a 233 csúszóelemhez rögzítve.

A készülék tartalmaz még egy 235 szájba illeszkedő elemet is. A 235 szájba illeszkedő elem üreges, és benne egy Venturi-csatomát képező 240 járat van. Ennek a 240 járatnak van egy 241 levegőbemenete, amely levegő célszerűen a 242 nyíláson keresztül van a 235 szájba illeszkedő elemhez vezetve. A 242 nyílás tömítve van akkor, amikor a 234 sapka zárt helyzetben van, ahogyan ez az ábrán is látható. A 213 csúszóelem és a 205 tartály együtt képezi a Venturi-csatoma falának egy részét.

A 233 csúszóelem működési elve lényegében megegyezik az 1-3. ábrákon bemutatott kiviteli alak működésével, kivéve azt, hogy a 221 csapokat és a 222 rugalmas elemet itt egyetlen U alakú 236 rugó helyettesíti. A 4a. ábrán látható, hogy a 205 tartály úgy van módosítva, hogy el van látva 205b kivágásokkal, és a 236 rugó végei ezekbe a 205b kivágásokba csatlakoznak a 207 tartálysorban lévő, már használt 205 tartályoknál. Amikor az egyes 205 tartályok a 204 tartálysorból a 207 tartálysorba jutnak, ezek a 236 rugó végeit rögzítik.

Az 1-3., valamint 4. ábrán látható kiviteli alaknál a 213, illetve 233 csúszóelem lineárisan mozdul el. Olyan kiviteli alak is kialakítható azonban, amikor a csúszóelem egy elforgathatóan felszerelt elem segítségével ív mentén mozdul el, erre látunk példát a 6a., 6b., 7a., 7b., 8a. és 8b. ábrákon.

A 6-8. ábrákon látható példakénti kiviteli alaknál a csúszóelemet egy 251 szájba illeszkedő elem egy része képezi, amely 253 tartálysorokat magában foglaló

250 házzal szomszédos. Ennél a példakénti kiviteli alaknál a még nem használt 257 tartályok a 252 tartálysorban vannak, a már használt 257 tartályok pedig a 253 tartálysorban helyezkednek el.

A 251 szájba illeszkedő elem és a 250 ház egymáshoz képest 90°-kal forgatható el egy függőleges tengely körül, azaz egy olyan tengely körül, amely a 6b., 7b., és 8b. ábrákon bemutatott részeknél a papír síkjára merőleges. A leírást olyan kiviteli alak alapján ismertetjük, amikor a 250 ház rögzítve van, és a 251 szájba illeszkedő elem forog, de természetesen más megoldás is megvalósítható, amelynek segítségével a 250 ház és a

251 szájba illeszkedő elem egymáshoz képesti elfordulása biztosítható. Azt, hogy a forgás 90°-ra legyen korlátozva, egy 259 csappal biztosítjuk, amely a 250 háznak a felső felületén van kiképezve, és amely egy 260 ívelt pálya mentén van megvezetve, amely a 251 szájba illeszkedő elem alsó részében van kiképezve. Ez a 90°-os elfordulás összhangban van azzal, hogy a 252 tartálysor, a 253 tartálysor is egymáshoz képest 90°-ra helyezkednek el a 251 szájba illeszkedő elem forgástengelyéhez viszonyítva. Ugyancsak nyilvánvaló az is, hogy a 252 és 253 tartálysor más szöget is bezárhat egymáshoz képest, természetesen ekkor az elfordulás szöge is ennek megfelelően más lesz.

A 6a. és 6b. ábrákon látható helyzetben a teljesen tele lévő 252 tartálysor tetején lévő 257 tartály a 254 kivágásban helyezkedik el, amely a 251 szájba illeszkedő elem alsó részén van kiképezve. Ez a 6a. és 6b. ábrán nem látható, jól látható azonban a 7a. ábrán. Az üres 253 tartálysor tetején lévő kiöblösödött részt egy 255 ferde fal tartja a helyén, amelyet a 251 szájba illeszkedő elem alsó részén képeztünk ki. Az üres 253 tartálysor felső részén lévő kiöblösödés a 253 tartálysor többi

HU 216 427 Β részével úgy van egy sorban tartva, hogy a 250 ház felső részén egy nem visszaálló 256 reteszelőelem van.

Ahhoz, hogy a szerkezet a használati helyzetébe kerüljön, a 251 szájba illeszkedő elemet a 250 házhoz képest az óramutató járásával ellentétes irányban el kell forgatni, ahogyan ez a 6b., 7b. és 8b. ábrákon látható. Ezt a 7b. és a 8b. ábrán nyíllal be is jelöltük. A felhasználás kezdeti lépése során a 252 tartálysorban lévő 257 tartály üres. Ez az a 257 tartály, amelyből a felhasználó utoljára lélegezte be az anyagot. A 7a. és 7b. ábrán látható tehát ez a 257 tartály, amely elkezd az üres 257 tartályokat tartalmazó 253 tartálysor felé mozdulni, amikor a készüléket elkezdjük használni, és azt a 257 tartályt, amely korábban a 253 tartálysor tetején volt, a 255 ferde fal lefelé nyomja. Ekkor ugyanis a 255 ferde fal a 253 tartálysortól elfelé mozdul.

Amikor a 257 tartálynak a továbbítása befejeződött, a 256 reteszelőelem a 257 tartály mögé kerül, ahogyan ez a 8b. ábrán látható. A 258 Venturi-csatoma, amely a 251 szájba illeszkedő elemben is kialakul, most olyan helyzetbe kerül, hogy a 252 tartálysorban lévő 257 tartály fölött helyezkedik el, és a szerkezet ebben a helyzetben inhalálásra kész állapotban van.

Azt követően, hogy a legfelső 257 tartályból a készülék használója a por alakú anyagot belélegezte, a 251 szájba illeszkedő elemet az óramutató járásával megegyező irányban 90°-kal elforgatjuk, ily módon a készülék megint olyan helyzetbe kerül vissza, amely a 6a. és 6b. ábrán látható. Ezen óramutató irányú elfordulás során a már továbbított 257 tartályt a 255 ferde fal segítségével az üres 257 tartályokat tartalmazó 253 tartálysorba lefelé kényszerítjük, a 256 reteszelőelem pedig megakadályozza azt, hogy a 257 tartály a 252 tartálysorba visszabillenjen. Ha a 90°-os, óramutató járásával megegyező elforgatást befejeztük, az újonnan kiürített 257 tartály kerül a 252 tartálysor tetejére, beilleszkedik a 254 kivágásba, amely a 251 szájba illeszkedő elemben van, és ily módon a készülék működésre kész lesz.

A 9. és 9a. ábrán a találmány egy további példakénti kiviteli alakja látható, amely szintén hasonló az 1-8. ábrákon bemutatott példakénti kiviteli alakhoz, itt is megtalálható a külön nem jelölt U alakú járat, amelyben a használt tartályokat tartalmazó 308 tartálysor és a még nem használt tartályokat tartalmazó, itt külön nem jelölt tartálysor van elhelyezve. Hasonló módon, mint az 1-4. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a tartályokat az egyik tartálysor tetejéről a másik tartálysor tetejére továbbítjuk, azok megfelelő mozgatásával.

A 9. és 9a. ábrán látható kiviteli alak tartalmaz egy 300 házat, amelyben van egy kimenet, amely 302 szájba illeszkedő elemet képezi. Lehetőség van természetesen arra is, hogy ne a szájba, hanem az orrba illeszkedő kimenőelemet hozzunk létre, amikor ott kell használni az inhalátort, ebben az esetben az orr-kimenetielemet a szájba illeszkedő elem helyére kell elhelyezni. Ez a többi példakénti kiviteli alakra is igaz. A 302 szájba illeszkedő elem kimeneti végét egy 304 sapka zárja, amely egy 306 tengely körül forgatható. A tartályok egy 307 patronban két sorban vannak elhelyezve. Az ábrán csak a

308 tartálysor látható. Kezdetben az összes tartály a 308 tartálysorban van, amely a tele, tehát még nem használt tartályokat tartalmazza, és a legtetején egy üres tartály van, amely lényegében ezen 308 tartálysor fedelét képezi. A 308 tartálysor teteje alatt azt a végét értjük, amelyik közelebb esik a 302 szájba illeszkedő elemhez. A már használt, tehát üres tartályokat tartalmazó tartálysor a készülékben egy 310 kamrában fog elhelyezkedni. A 300 házban kialakítottunk egy 311 ablakot, amelyen keresztül az üres tartályokat tartalmazó tartálysor megfigyelhető, illetve megnézhető az, hogy van-e elég tartály benne, illetve azt lehet ellenőrizni, hogy a 310 kamra tele van-e. Ez egyúttal figyelmezteti is a felhasználót arra, hogy a hatóanyaggal teli tartályokat rövidesen újból be kell helyezni a készülékbe. A 308 tartálysomak a 302 szájba illeszkedő elemtől távolabbi vége a 312 rugón fekszik fel, amelynek van egy 314 felső eleme, egy 316 alaplemeze, és egy ezek között elhelyezett 318 nyomórugója, amely a 314 felső elemet és 316 alaplemezt egymástól távol tartja. A rendszerhez tartozik még egy U alakú 320 tolóelem, amelynek az egyik vége a 316 alaplemezen fekszik fel. A 320 tolóelem egy 322 vezetőfelület mentén mozdul el, amelyen csúszni is tud, másik vége pedig egy 324 betéten fekszik fel, amely a 9a. ábrán látható, és amely a 320 tolóelemben csúsztatható. A 320 tolóelem egy rugalmas lemez, például műanyag lemez lehet. A 322 vezetőfelület egy 326 rúd végén van kiképezve, amely 326 rúd másik vége, ahogyan az a 9a. ábrán látható, egy olyan felületet képez, amelyen a 328 nyomórugó egyik vége csapágyazva is van. A 328 nyomórugó másik vége egy 330 lemez végén fekszik fel, amelynek a szerepéről még a későbbiekben részletesebben írunk.

A 306 tengely, amely a 304 sapka és a 300 ház közötti elfordulást biztosítja, el van látva egy 332 forgattyúkarral. Célszerűen egy pár 332 forgattyúkart alkalmazunk a 306 tengely mindkét végén, a 9. ábrán azonban csak az egyik 332 forgattyúkar látható. A 332 forgattyúkar és a 306 tengely a 304 sapkával együtt mozdul el a 300 házhoz képest. A 302 szájba illeszkedő elem belső vége alatt - amelyet egy 334 lemez képez - egy 336 csúszóelem található, amely a 302 szájba illeszkedő elem függőleges tengelyéhez képest keresztirányban tud elmozdulni, azaz a 9. ábrán nézve, felfelé és lefelé. Ez a 336 csúszóelem el van látva egy 338 füllel, amely a 332 forgattyúkamak a végéhez csatlakozik azt követően, hogy a 332 forgattyúkar az ábrán látható helyzetéből az óramutató járásával megegyező irányban 45°-kal el lett forgatva. Ha egy második 332 forgattyúkart is elforgatunk, akkor egy második 338 fület is ki kell képezni, amely ezzel a második 332 forgattyúkarral kapcsolódik. A 332 forgattyúkar tehát egy 340 támasztófelületet képez, amellyel a 332 forgattyúkar ívelt felülete kapcsolódni fog. Ennek szerepéről a berendezés működésének ismertetésekor részletesen beszámolunk. A 9. ábrán látható az is, hogy a 336 csúszóelemen egy 342 borda van az egyik végén kiképezve. A biztonsági 344 reteszelőelemnek a vége egy 346 gombbal működtethető, amely a 342 borda mögött van csatlakoztatva, és a csatlakozóhelyzetbe egy 348 nyomórugóval kényszerítjük. Mind5

HU 216 427 Β addig, amíg a biztonsági 344 reteszelő elem a 342 borda mögött van, a 336 csúszóelem nem tud elmozdulni.

Ahogyan erre már a korábban is utaltunk, kiindulási állapotban a 308 tartálysor teljes egészében még fel nem használt tartályokból áll, kivéve azt, amelyik a legközelebb helyezkedik el a 302 szájba illeszkedő elemhez. Ekkor a 310 kamra üres. A készülék használata során a felhasználó a 346 gombot megnyomja, és kényszeríti arra, hogy a 342 borda mögül, ahol a 348 nyomórugó fogja meg, kiakadjon. Ebben a helyzetben tartva a 346 gombot, a felhasználó a 304 sapkát elforgatja, és szabaddá válik a 302 szájba illeszkedő elem. Az első 45°-os elforgatásnak a készülék működésére nincs hatása, ez a rövid elmozdulás bárki által véletlenül is elvégezhető, például egy gyerek is játszhat vele, de lényegében a 336 csúszóelemet nem tudja működtetni. További 45°-os elmozdulás az, amely a 332 forgattyúkart a 388 fulhöz csatlakoztatja, feltéve, ha a biztonsági 344 reteszelőelem még mindig olyan állapotban van, hogy nem kapcsolódik a 342 bordával, ekkor a 336 csúszóelem oldalirányban elfordul. A készüléknek az ellenállása véletlenszerű működtetéssel szemben azáltal is növelve van, hogy az oldalirányú elmozdulás csak akkor tud létrejönni, ha a felhasználó lenyomva tartja a 346 gombot is.

A kiinduláskor a 308 tartálysor tetején lévő üres tartály a 336 csúszóelem alsó oldalán lévő 350 mélyedésben van. A 336 csúszóelem oldalirányú elmozdulása a 308 tartálysor tetején lévő üres tartályt a 330 lemezre továbbítja, amelyet a 328 nyomórugó nyom, és ily módon az üres tartály a 324 betételem végén fog elhelyezkedni. A 324 betételem is a 350 mélyedés alatt van, és ennek a mozgását egy 320 tolóelem segítségével 312 rugóhoz visszük át. Ezen a ponton a 312 rugó 314 felső eleme nem tud továbbmozdulni, ami azt jelenti, hogy a 312 rugó olyan mértékben van összenyomva, amely megfelel egy tartály vastagságának. Az üres tartály ekkor a 324 betételemen meg tud támaszkodni, és ez képezi a használt tartályoknak a kiindulási alapját.

Az üres tartályok vonatkozásában leírt mozgássorozat során egy tele tartály fog a 352 nyílással egy vonalban elhelyezkedni, amely 352 nyílás a 336 csúszóelem alsó oldalán van. A készülékhez tartozik még két 354 és 356 járat, amelyek all. ábrán láthatók, és amelyek a 352 nyílással is kapcsolatban vannak, és ezek egy vonalban fognak elhelyezkedni egy olyan nyílással, amely a 302 szájba illeszkedő elem belsejével van kapcsolatban, valamint egy 358 nyílással, amelyen keresztül a készülék belsejébe a levegő be tud lépni. Ennek megfelelően, amikor a felhasználó a 302 szájba illeszkedő elemen keresztül belélegzi a por alakú anyagot, a levegő a 358 nyíláson áramlik be, áthalad a 356 járaton, magával viszi a tartályból a port, és a 354 járaton keresztül a 302 szájba illeszkedő elemen átáramolva jut el a felhasználóhoz. All. ábrán látható, hogy a 358 nyílás, a 354 és 356 járatok, valamint a 302 szájba illeszkedő elem nyílása hogyan helyezkedik el, és ezek együttesen a legfelső, port tartalmazó tartályban lévő mélyedéssel egy Venturi-csatomát képeznek.

Amikor a 304 sapkát visszaforgatjuk zárt helyzetbe, a 332 forgattyúkar hátsó végén lévő görbült felület a

336 csúszóelem 340 támasztófelületével érintkezik, és a 336 csúszóelemet visszakényszeríti eredeti helyzetébe. Ezalatt a 330 lemez megakadályozza, hogy az üres tartály a 308 tartálysor tetejére visszamenjen. Ily módon tehát a készülék ismét működésre kész állapotban van. A fent leírt példakénti kiviteli alakok úgy vannak kialakítva, hogy a már felhasznált tartályokat használat után el kell dobni. Elképzelhető azonban egy olyan kiviteli alak is, amikor a készülék egy cserélhető patronszerű elemet tartalmaz, amelyben a még fel nem használt és a felhasznált tartályok helyezkednek el, és a patronszerű elemet akkor kell kicserélni, ha már az összes tartály felhasználásra került. Maga a patronszerű elem a csúszómechanizmus teljes egészét vagy annak azt a részét is tartalmazhatja, amellyel a tartályokat az egyik tartálysorból a másikba lehet továbbítani.

A 12. ábrán látható kiviteli alak a GB-A-2242134 számú leírásban ismertetett inhalálókészülék-típusra mutat be egy találmány szerinti változatot. Ez az inhalálókészülék olyan csomagolt gyógyszer felhasználására alkalmazható, amely legalább egy por alakú gyógyszer számára kiképezett tartályt tartalmaz, amely két olyan elem között van elhelyezve, célszerűen két hosszirányú lemez között, amelyek egymástól szétválaszthatóan vannak egymáshoz csatlakoztatva. Maga a készülék tartalmaz egy olyan elemet, amely legalább egy tartálykinyitó helyzetet, illetve állomást képez, tartalmaz egy ennél a nyitóállomásnál az előbb említett elemeket egymástól szétválasztó elemet, annak érdekében, hogy a tartály nyitva legyen, továbbá egy kimenetet, amely a nyitott tartállyal van kapcsolatban, és amely kimeneten keresztül a készülék felhasználója a tartályból a por alakban lévő gyógyszert tudja lélegezni. Célszerűen ezek a hosszirányú lemezek egymástól adott távolságra elhelyezett gyógyszertartályok sorozatát tartalmazzák, maga a szerkezet pedig el van látva egy olyan jelzőelemmel, amely jelzi azt, hogy az adott tartály éppen kapcsolatban van-e a kimenettel. A további részletek a GB-A-2242134 számú leírásban vannak ismertetve.

A 12. ábrán bemutatott szerkezet tartalmaz egy 400 szájba illeszkedő elemet, amelynek van egy, a főlevegő-bemenetet képező 402 járata, egy, a levegőt elvezető 404 járata, és van egy segédlevegő-bevezető 406 járata, amelynek a középső része a 404 járattal kapcsolatban van. A 404 járat - ahogyan ez az ábrán is látható - kifelé szélesedőre van kiképezve. A 400 szájba illeszkedő elem tartalmaz még egy pár 408 vállrészt, amely egy 410 tartálysor oldalperemét képezi, amely a papír síkjára merőlegesen helyezkedik el.

A készülék alkalmas olyan gyógyszercsomagok, -adagok kezelésére, ahol a portartályok egy hosszú alaplemez és egy fedőlemez között hermetikusan tömítve helyezkednek el úgy, hogy a lemezben egymástól adott távolságra kis tasakokként 412 tartályok vannak kiképezve. A 12. ábrán egyetlen ilyen 412 tartály látható használatra kész állapotban, úgy, hogy az a része az alaplemeznek (az ábrán nem látható), amely normál állapotban fedve van, itt azonban már nyitott. Maga a 412 tartály úgy van elhelyezve, hogy az egyik pe6

HU 216 427 Β remtartománya a főlevegő-bemenetet képező 402 járat bemeneténél van, míg az ezzel ellentétes oldalon lévő tartománya a levegő kimenetét képező 404 járattal van kapcsolatban. A főlevegő-bemenetet képező 402 járat, a 412 tartály, valamint a 404 járat együttesen képezik a Venturi-csatomát. Amikor a felhasználó a 400 szájba illeszkedő elemen keresztül belélegzi a gyógyszert, úgy a levegő ezen a Venturi-csatomán igen jó hatásfokkal halad át, és magával sodorja azt a port, amely a 412 tartályban helyezkedik el. A segédlevegő bemenetét képező 406 járaton belépő levegő biztosítja, hogy az az áramlási ellenállás, amelyet a felhasználó érzékel, ne legyen túl nagy. Ahhoz a következő 412 tartályt használatra kész helyzetbe hozzuk, a gyógyszercsomagot a 410 tartálysor mentén kell továbbhúzni. Ez a mechanizmus a GB-A-2242134 számú leírásban van ismertetve.

Claims (7)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Inhaláló készülék por alakú anyag belélegzéséhez, amely készülék a por alakú anyagot magában foglaló mélyedéssel kiképezett tartályt, a tartály megfogására kiképezett szerkezetet, valamint a belélegezendő adagot magában foglaló mélyedést a belégzéshez használati helyzetbe hozó szerkezetet tartalmaz, amelynek olyan kimenettel ellátott, szájba illeszkedő eleme van, amely a nyitott tartállyal egy járaton keresztül van összekapcsolva, amelynek Venturi-csatomát képező falrésze van, azzal jellemezve, hogy a mélyedés (205a) a Venturi-csatorna (258) ezen falrészével és a járattal (216,240,354,402) együttműködő, törésmentes átmenetet képezően van kialakítva. (Elsőbbsége: 1992.09. 11.)
2. 2. Az 1. igénypont szerinti inhalálókészülék, azzal jellemezve, hogy tartalmaz legalább egy, még fel nem használt tartályt (205) tartó elemet, valamint legalább egy, a tartályt (205) használati helyzetbe továbbító elemet. (Elsőbbsége: 1992.09. 11.)
3. 3. A 2. igénypont szerinti inhalálókészülék, azzal jellemezve, hogy a tartóelem a még fel nem használt tartályokból (205) egymásra helyezett, tartálysort (204) képező elemként van kiképezve, és a készülék tartalmaz még a már felhasznált tartályokat (205) - a por alakú anyag belélegzését követően - összegyűjtő és egy használati állomáson tároló elemet. (Elsőbbsége: 1992. 09.11.)
4. 4. A 2. igénypont szerinti inhalálókészülék, azzal jellemezve, hogy legalább egy tartály (205) két, egymáshoz illesztett, de egymástól szétválasztott elemből áll, és a készülék tartalmaz még legalább egy tartály (205) számára a nyitásra kész helyzetet létrehozó és a tartályt (205) elemeit ebben a helyzetben egymástól különválasztó, és így a tartályt (205) kinyitóállomást. (Elsőbbsége: 1992.09. 11.)
5. 5. A 4. igénypont szerinti inhalálókészülék, azzal jellemezve, hogy a tartályt képező két elem egy alaplemez, amelyben legalább egy, a mélyedést (205a) képező tasak van kiképezve, és egy borítólemez, továbbá legalább egy tasak és a hozzá tartozó borítólemez legalább egy tartályt (205) képez, a készülék tartalmaz egy, a borítólemezt az alaplemezről a nyitóállomáson leválasztó lehúzóelemet. (Elsőbbsége: 1992.09. 11.)
6. 6. Az 5. igénypont szerinti inhalálókészülék, azzal jellemezve, hogy az alaplemez és a borítólemez hosszúkás elemekből vannak kiképezve, amelyekben számos tartály (205) van egymástól adott távolságra elhelyezve, és a készülék el van látva egy, az egyes tartályok (205) használati helyzetbe érkezését jelző elemmel. (Elsőbbsége: 1993.06. 03.)
7. 7. A 2. igénypont szerinti inhalálókészülék, azzal jellemezve, hogy a házban (201) még egy tárolókamra van a belélegezendő por számára kiképezve, továbbá el van látva egy, első és egy második helyzet között mozgatható adagolóelemmel, amely legalább egy, a tartály (205) méretével megegyező méretű sapka (304), és az első helyzet a tartályba (205) történő adagolást, a második pedig a tartály (205) használatra kész állapotát biztosítóan van kialakítva. (Elsőbbsége: 1993. 06. 03.)